SGS-48 FORGALOMTECHNIKAI SEGÉDLET

Átírás

1 SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. SGS-48 FORGALOMTECHNIKAI SEGÉDLET V 2.0 SWARCO First in Traffic Solution.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Jelzésképek A berendezés működési logikájának az áttekintése Detektorok Integrált járműdetektor Különleges detektorok Detektorlogika Közbenső idő Minimális közbensőidők Forgalomtechnikai mátrix A 0 és 1 opciók összehasonlítása A 3-as opció használata A szabad jelzéssel kapcsolatos paraméterek A bejelentkezés A szabad jelzést kiváltó okok A szabad jelzés vége Maximális minimum zöld Maximális zöld Utó-zöld Elsőbbségi idő Fázisok A jelzőcsoportokkal kapcsolatos egyéb paraméterek Indulási késedelem (jelzőcsoport paraméter) Jelzőcsoportok közötti kapcsolat A jelzési időtervek paraméterei Hogyan definiáljunk egy jelzési időtervet? Hagyományos fix ciklusidejű jelzési időtervek Betétmozgásokkal rendelkező jelzési időtervek Forgalomtól függő jelzési időtervek...29 i

3 11. Izzó ellenőrzés Forgalomtól függő programválasztás Általános adatok Mérőhelyek Kritériumok Választási logika Kapcsolóóra táblázatok Általános paraméterek Időtábla Éves táblák Kiterjesztett fázislogika Javasolt adattáblázatok Jelzőcsoport Integrált detektor Különleges detektor Detektorlogika Zöld-kezelés logika Indulási késedelem Jelzési időterv Izzóellenőrzés A programváltó óra paraméterezése Általános paraméterek Időtáblák a tulajdonképpeni kapcsolási táblázatok Éves táblák Forgalomtól függő program választás Általános adatok Mérőhelyek Kritériumok Választási logika...50 ii

4 Ábrajegyzék 1. ábra: a zöld jelzésképek ábra: LHOVRA O funkció - az utó-zöld nyújtása ábra: a jelzési időterv programozásának struktúrája ábra: a detektorok és detektorlogika közötti összefüggés ábra: a 0-ás és 1- es opciók közötti különbség ábra: fázisátmenet a 0 opció használatával ábra: az előző fázisátmenet, de az 1-es opció használatával ábra: példa a 3-as opció használatára ábra: az utó-zöld működése ábra: indulási késedelem ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló azonos értékű ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló között egy állandó ofszet van ábra: kapott tervcsomagban szereplő jelzési időterv és a bejelentkezések magyarázatai ábra: az előző terv, ahogy az SGS-48 berendezésben megvalósul ábra: minta blokkvázlat a betétmozgás kiszolgálására ábra: a forgalmi határérték és a forgalmi szint közötti összefüggés ábra: fázislogika...40 iii

5 iv.

6 1. Bevezető Az új forgalomirányító berendezéscsalád az SGS-48 forgalomtechnikai szolgáltatása jelentősen eltérnek a jelenleg hasznát SGS-40 berendezés szolgáltatásaitól. Jelen útmutatónkat a forgalomtechnika tervezők számára készítettük, hogy ki tudják használni a berendezésben rejlő szolgáltatásokat és a tervekben a berendezés paraméterezéséhez szükséges információk is szerepeljenek, ezzel elkerüljük azokat az esetetek, hogy az elkészült, de hiányos dokumentáció alapján a programozó kolléga - aki általában nem forgalomtechnikai tervezőmérnök - a hiányzó adatokat saját maga a megszokások alapján adja meg el és ezáltal a berendezés működése nem lesz optimális, vagy teljesen másképpen fog működni, mint ahogy azt a tervező elképzelte. 2. Jelzésképek Feltétlenül beszélnünk kell a jelzésképekről, mivel az eddigi gyakorlatban csak a piros - piros/ sárga - zöld és sárga jelzésképeket használtuk, az SGS-48 berendezés az egyes jelzésképekre több - mondjuk azt, hogy szín darabkát is ismer és azok közül néhányat paramétereznünk is kell, vagy legalábbis kellene. A következő ábrán a zöld jelzéskép és átmeneteinek a különböző elnevezéseit láthatjuk. Piros/sárga Minimum zöld, (törvényileg a legrövidebb kivezérlehető zöld időtartama) Maximális minimum zöld (előzetes zöld nyúltás a piros jelzés alatt) Maximális zöld Forgalomtól függő módban ez a változó hosszúságú zöld jelzéskép, általában a zöld jelzés kezdetétől kell érteni. Utó-zöld Van fix ill. forgalomtól függő része, hazánkban eddig nem használtuk Minimum vagy fix sárga Nekünk ez a sárga idő Változtatható sárga M-on nem használható Változtatható piros A csomópontban megállt jármű nyújthatja a közbensőidőt Minimális piros Kötelezően megjelenő piros jelzés Erre a pontra még különböző u.n. passzív ill. nyugalmi zöldek is beilleszkedhetnek, ha a zöld idő továbbra is kinn marad, nem szigorúan ettől a jelzőcsoporttól függő paraméterek miatt. A fázis másik jelzőcsoportja(i) is kitarthatja tovább a zöld jelzést. LHORVA O funkció a berendezés a zöld végének leteltekor kiad egy zöld hosszabítást, ha a dilemma zónában egy nehéz járművet érzékel. Ez az idő nem számít bele a közbenső időbe, a berendezés autómatikusan megnöveli a közbenső időt. LHOVRA V funkció tulajdonképpen nem a sárga jelzést nyújtja, hanem az 5 s sárgát (70 km/h sebességet feltételezve) csökkenti le 3 s-ra, ha a zöld jelzés végén nem érzékel közeledő járművet. Ezen a ponton jelenik meg az un. extra zöld, amelyet a közbensőidő optimalizálás eredményezhet. 1. ábra: a zöld jelzésképek LHOVRA R funkció a stopvonal után a zöld jelzés alatt - pl. telezöld esetén - bennragadt járművek kihaladását segíti elő a közbenső idő megnyújtásával. Egy a stopvonal utáni, dugulás detektort igényel. Az egyes jelzésképek rövid ismertetése (részletesen lásd a további fejezetekben): Minimális zöld: a rendeletekben előírt legrövidebb zöldidő, ezt az időt a berendezés a hiba miatti azonnali lekapcsolás kivételével minden esetben biztosítja. Kötelező paraméter. 1.

7 Maximum minimális zöld: forgalomtól függő működés esetén van szerepe lehetőség van arra, ha a bejelentkezés egy a stopvonaltól távoli detektorral történik, hogy ez esetben a stopvonal és a bejelentkezési pont között a piros jelzés alatt felálló járművek részére egy fix zöldidőt lehet biztosítani és a tényleges zöldnyújtás csak enne az időnek a letelte után kezdődik el. Az időt mindegyik jelzési időtervre külön-külön meg kell adni. Maximum zöld: a jelzőcsoport részére kiadható maximális zöldidő. Programozni szükséges, hogy a mérése (visszaszámlálása) mikor történjen és mely pillanattól kell számlálni. Az időt mindegyik jelzési időtervre külön-külön meg kell adni. Passzív és nyugalmi zöldek: paraméterezési szempontból nincs jelentőségük, ha a maximális zöld letelte után valamilyen okból nem szűnik meg a zöld jelzés, akkor a berendezés nyugalmi zöld jelzésképen marad. De például a járműiránnyal párhuzamosan futó gyalogos jelzőcsoportok a minimális zöld letelte után (feltéve, ha nem adunk meg maximális zöld időt) passzív zöld jelzésen várakoznak. Nyugalmi zöld a jelzés például amikor a teljes csomópont nyugalomban van, ilyen eset pl. amikor a berendezés bejelentkezések hiányában főirány zöldön várakozik. Egy lényeges tulajdonsággal rendelkeznek, egy vele konfliktusban piros jelzésen lévő jelzőcsoport igénye meg tudja szakítani a passzív vagy nyugalmi zöldön lévő jelzőcsoport szabad jelzését. Ennek a programozáskor van szerepe, tulajdonképpen nem mindig szükséges a zöld végét programozni, a konfliktusban zöld azt automatikusan megszakítja a közbenső idők leteltével. Utó-zöld: elsődlegesen a skandináv országokban használt lehetőség. A nehéz járművek közlekedésének elősegítésére szolgál. Egy távoli speciális detektorhurokkal érzékeljük a dilemma zónában tartózkodó járművet és egy fix vagy variálható utó-zölddel biztosítjuk a biztonságos áthaladását a csomóponton. Lásd a következő ábrát: O funkcióval Piros O funkció nélkül Sárga Piros Utó-zöld 2 s Utó-zöld Sárga Utó-zöld 4 s 70 km/h Idő D130 D80 Zöld Zöld 2. Dilemmazóna 130 m 50 m ábra: LHOVRA O funkció - az utó-zöld nyújtása Út Út Itthon az esetben használjuk, ha egy jelzőcsoportot a zöld nyújtás letelte után még bizonyos ideig zöldön akarok tartani. Pl. az 1-es jelzőcsoportot detektorok segítségével nyújtom, míg a 2-es jelzőcsoport követi az 1-es jelzőcsoport nyújtását, de valamilyen indok megköveteli, hogy a ennél a jelzőcsoportnál a szabad jelzés néhány másodperccel tovább kinn maradjon. Ezt legegyszerűbben az utó-zölddel és annak fix meghívásával és nyújtásával tudjuk biztosítani. Lásd a példát a 9-es ábrán 19. oldal! 2.

8 Változtatható sárgajelzés: hazánkban a rendeletek a megengedett sebességtől teszik függővé a sárga jelzéskép hosszát, így ez a funkció nem használható. Extra zöld: paraméterezési szempontból nincs jelentősége, az esetben, ha a közbenső idők megadásánál az 1-es opciót használjuk (lásd később), a berendezés, ha lehetőség van rá, számolja és kiadja. Változatható piros: telezöldes irányítás esetében a csomópont területén bennragadt jármű biztonságos kihaladásának segítésére a közbenső időket kinyújtja, azzal, hogy megállítja a közbenső idő mérését, amíg a detektoron a kihaladást érzékeli. A használatához csomópont területén speciálisan elhelyezett detektor szükséges. Minimum piros: a minimum zöldhöz hasonlóan meg lehet adni minden egyes jelzőcsoportra egy minimális piros időt, amely minden esetben biztosítva lesz két egymást követő szabad jelzés között. Használata nem kötelező. 3.

9 3. A berendezés működési logikájának az áttekintése Tekintettel arra, hogy a jelzőcsoportok, jelzési időtervek programozása sokkal összetettebb mint a régi berendezés esetén szükségesnek tartjuk, hogy bemutassuk az egyes paraméterek és programozási táblák közötti kapcsolatot, milyen paramétert hol kell megadni. Ha most az egyes paraméterek jelentése érthetetlennek tűnik ne aggódjunk a későbbik folyamán mindenre fény derül. Jelzési időterv általános paraméterei Egy-egy jelzési időtervre vonatkozik típusa - önálló csomópont - hangolt, stb. ciklusszámlálók paraméterei struktúra azonosító szám programváltási paraméterek Jelzőcsoport specifikus paraméterek Jelzőcsoportonként egy-egy tábla Időtartamú adatok - Maximális minimum zöld - Maximális zöld - Elsőbbségi idő Zöld-kezelés logika száma Fázislogika száma Jelzőcsoport paraméterek Detektorlogika ha az adott jelzési időtervben engedélyezett Zöld-kezelés logika Jelzőcsoportonként tartalmazza a zöld jelzés kezdetének és végének a logikai feltételeit. Idő adatatokat nem tartalmaz. Egy tábla közös lehet több jelzési időtervhez is. Bejelentkezés kiszolgálásának a módja Zöld jelzés végének a módozatai Maximális minumum zöld jelzés módja A maximális zöld jelzés számlálásának - kezdete - vége Elsőbbségi mód Fázislogika Több jelzési időterv is használhatja ugyanazt a fázislogikát Melyik jelzőcsoprt, melyik fázisban kaphat szabad jelzést Indulási fázis Nyugalmi/pihenő fázis 3. ábra: a jelzési időterv programozásának struktúrája 4.

10 Jelzőcsoport Típusa - jármű - gyalogos, stb. Főirány (i/n) Átmeneti idők Minimum zöld Indulási késedelmek Bejelentkezés másolása Detektor (integrál típus, pl. MID-8) Típusa Frekvencia/érzékenység Tartási idő Detektálási szint Osztályozási szint Hurok méret (ha szükséges) Hibás működés paraméterei (maximálig foglalt illetve nem foglalt állapot hossza) Hibamód Detektorlogika Bemenete (detektor hozzárendelés) Engedélyezés (mindig vagy feltétel hozzárendelés) Bejelentkezés módja Detektorokkal kapcsolatos időzítések - Bejelentkezés elnyomásának az ideje - Késleltetett bejelentkezés - Új bejelentkezés késleltetése - Minimum zöld nyújtási időközök - Követési időközök (leghosszabb, legrövidebb) - Követési időközök csökkentése - Csökkentési funkció késleltetése - Zöldnyújtás újranyújtása és/vagy felfüggesztése Forgalomszámlálás Mikor tekintsük hibásnak a működést (maximális forgaltsági vagy nem foglaltsági idők) Hibamód Egyébb detektorok ill. bemenetek Speciális detektorok Az A és B bementek meghatározása Engedélyezés (mindig vagy a feltétel megadása) Funkció típusa A funkció által kívánt időzítések 4. ábra: a detektorok és detektorlogika közötti összefüggés 5.

11 A tervezésnél a következő kapacitáskorlátokat kell betartani: Jelzési időtervek maximális száma: 16 (a 17. jelzési időterv a sárga villogó, míg a 18. jelzési időterv a sötét üzemmódnak felel meg) Zöld-kezelés logikák maximális száma: 6 Fázislogikák maximális száma: 6 Detektorlogikák maximális száma: 96 Különleges detektorok száma: Detektorok A berendezésbe maximálisan 64 integrált induktív járműdetektor, valamint az általános I/O bemenetek felhasználásával további 72 egyéb érzékelő köthető be. Fel kell hívni a figyelmet, hogy előbb említett számok a berendezés maximális kapacitását jelentik, mely nem biztos, hogy azonos az éppen aktuális berendezéssel. SGS-48 mini esetében max. 8 integrált induktív detektor hurok és max. 8 általános célú bemenet használható csak. Az alapkiépítésű SGS-48 ST berendezésben pedig max. 24 integrált induktív detektor hurok és max. 52 általános célú bemenet használható fel. Ha a tervezendő csomóponton a standard berendezés kapacitásánál több érzékelőt szeretnénk használni, annak sincs akadálya, de ez esetben egyedileg gyártott berendezést kell rendelni. A fentieken kívül (a tényleges fizikai érzékelők) detektorként illetve bemenetként lehet kezelni a jelzőcsoportok bizonyos állapotát, és a ciklusszámláló állapotát is. A hardveres bemeneteken kívül még 255 szoftver bemenet is létezik, amelyeket a programozás során bizonyos feltételek teljesülésekor lehet aktívvá vagy passzívvá tenni. Pl. a kapcsolóóra is állíthatja a szoftver bemeneteket. Még egy fontos dolog a detektorok nem közvetlenül a jelzőcsoportra hatnak, hanem a detektorok és a jelzőcsoportok közé egy úgynevezett detektorlogika is be van illesztve. Ezáltal lehetséges, hogy egy detektor több jelzőcsoporthoz is hozzákapcsolható, illetve egy jelzőcsoporthoz több detektort is rendelhetünk, mégpedig különböző feladatokra. A detektorlogika alól az egyetlen kivétel a hagyományos bejelentkező nyomógomb, amelyet közvetlenül hozzá lehet kapcsolni a gyalogos jelzőcsoporthoz. De ez nem zárja ki, hogy a gyalogos nyomógombot detektorlogika felhasználásával egy másik jelzőcsoporthoz is hozzákapcsoljuk. 4.1 Integrált járműdetektor A berendezésbe behelyezhető hagyományos induktív detektorokat nevezzük így. Jelenleg a SIGNELIT gyártmányú MID-8, a TRAFFICDATA TIC induktív detektorai, és az ASIM cég hármas érzékelésű detektora illeszthető be közvetlenül a berendezésbe. Ezeknél a detektoroknál a berendezés a szoftveresen állítja be a különféle paramétereket, amelyeket nekünk a programozás során kell megadni. A paraméterezendő adatok a következők (az ASIM típus kivételével): Frekvencia (érzékenység) A detektor letapogatási frekvenciáját, illetve ezzel az érzékenységét lehet itt állítani. Az érzékenység a detektorhurok meghatározott mérési idejeként van megvalósítva. A hosszabb idő nagyobb érzékenységet biztosít. A lehetséges beállítási lehetőségek a következők: 0: automatikus beállítás - a legtöbb estben megfelelő és azonos a 4-es értékkel 6.

12 1: sebességhurok (2,5 ms) 2: irányérzéken hurok (5,0 ms) 3: nem használható 4: normál hurok (10 ms) 5: hosszú hurok (15 ms) 6: hosszú hurok kerékpár érzékeléssel (20 ms) 7: torlódási hurok (30 ms) 8: extra torlódási hurok (50 ms) Tartási idő A detektorhurok tartási ideje percekben. Az esetben, ha a detektor folyamatosan hoszszabban foglalt, mint az itt programozott érték, akkor a detektor kikompenzálja magát és a jövőben ezt az értéket tekinti nem foglalt állapotnak. 0 érték az impulzus módot jelenti, míg a 255 a végtelen tartási módot. Detektálási szint Az érzékelt járművek egy különbségértéket adnak. Az itt megadott értéknél nagyobb érték jelen egy járművet. 20-nál kisebb érték bizonytalanságot okoz, alapbeállításként a 100-as értéket lehet használni. Tájékoztató adatok: keskeny hurok (0,9 m) személygépkocsi esetében as értékeket adott, míg teherjárműre körüli értéket. a különbség érték a helyszínen az ellenőrző funkciókkal kiolvasható a berendezésből Osztályozási szint Egy az előző szintnél nagyobb érték is megadható, és ha a jármű által okozott különbségérték meghaladja ezt az értéket, akkor a berendezés egy másik bemenete is aktív lesz. Ugyanazon detektorhuroknak a két kimenetét (detektálási szint és osztályozási szint) egy speciális hurokká összekapcsolva (lásd később) egy detektorhurokkal is lehetséges személy és teherforgalom között különbséget tenni. A pontos értékek meghatározását mindenféleképpen a helyszíni működés megfigyelésével kell pontosítani. Maximális foglaltsági idő Percben meg lehet adni egy időtartamot, amennyiben a detektor folyamatosan hosszabban foglalt az itt megadott időtartamnál a berendezés egy hibajelzést generál. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Maximális nem foglalt idő Hasonlít az előző paraméterhez, csak itt azt az időt kell megadni (órában), hogy mekkora folyamatos nem foglalt állapot után adjon a berendezés egy hibajelzést. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Hibamód A berendezésnek meg kell mondani, hogy mit csináljon, ha egy detektora meghibásodott. A lehetséges választási lehetőségek a következők: 0: nem figyeli a hibát 1: csak egy hibát állit be, azaz hibajelzés küld 2: egy hibát állít be és a detektort kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 3: egy hibát állít be és a detektort kényszeríttet be állapotba kapcsolja (azaz a detektor állandó foglaltságot ad 4: a berendezést hibamódban (általában sárga villogó üzemmód) kapcsolja 7.

13 A fenti paramétereket minden egyes integrált detektorcsatornára meg kell határozni. Bizonyos esetekben a hurokgeometria megadása is szükséges (hurok hossza és a hurkok közötti távolság). 4.2 Különleges detektorok Az elnevezés kicsit félreérthető, nem valamilyen különleges azaz nem hagyományos induktív detektorra pl. videó vagy mikrohullámú detektorra kell gondolni (ezek szabadon hozzárendelhetők bármelyik általános célú bemenethez) hanem két detektorcsatorna különleges összekapcsolásával kapott egy detektort jelentik. Tehát adott két detektor (pl. hurok) és azokat itt a következőkben felsorolt lehetőségek valamelyike szerint összekapcsoljuk és az eredmény 1 azaz 1 db detektorkimenet lesz. Fontos! Nem csak fizikai detektorokat használhatunk, de logikai detektorjelek és valódi detektorjelek is összekapcsolhatók. Az összekapcsolási lehetőségek: Meg kell adni a két összekapcsolandó detektor azonosítóját A és B Működés engedélyezése Lehetőség van arra, hogy ez a különleges detektor működését valamilyen logikai feltételhez kössük. Ez lehet egy másik detektor állapota vagy akár a berendezésben futó program valamilyen állapota, valamelyik jelzőcsoportjának valamilyen állapota vagy a detektorműködése csak egy bizonyos jelzési időterv használatakor engedélyezett. Természetesen beállítható az az eset is, hogy a detektor mindig engedélyezett legyen. Mindig passzív - folyamatos nem foglalt jel Mindig aktív- folyamatos foglalt jel Irány érzékeny detektor 1 A detektor aktív jelet ad ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt vagy egy T1 ideje foglalt. (A T1 idő megadása is szükséges.) Irány érzékeny detektor 2 A detektor aktív jelet ad ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt. Egy Foglalt B detektor T1 ideig tiltja az A detektoron a foglaltság érzékelését. (A T1 idő megadása is szükséges.) Sebességmérés A detektor aktív jelet ad, ha a B detektor az A detektor után egy T1 időn belül foglalttá válik, és az A foglaltsága óta egy T2 idő már eltelt. Azután a detektor addig foglalt ameddig a B detektor foglalt. A T1 idő adja az alsó a T2 pedig a felső sebességhatárt, megadásuk szükséges. (A sebesség pontos értéke a vezérlőblokkokkal kiolvasható) Hosszú járművek sebességmérése Hasonló, mint az előző, de feltétel, hogy az A detektornak folyamatosan foglaltnak kell lennie. AND érzékelés Aktív jelet ad, ha az A és B detektorok egyszerre foglaltak. OR érzékelés Aktív jelet ad ha az A vagy B detektorok valamelyike foglalt. 8.

14 BE/KI érzékelés Aktív jelet ad amikor az A detektor aktív lesz és passzívvá vált, ha a B detektor lesz aktív. A T1 idő használható, mint időtúllépés az aktív és passzív állapotok között. Időtől függő érzékelés 1 Aktív jelet ad, ha a B detektor nem válik foglalttá egy T1 időtartamon belül, ha az A detektor már foglalttá vált. Azután aktív, amíg az A detektor aktív. A rövidebb és hosszabb járművek megkülönböztetésére használható. Időtől függő érzékelés 2 Aktív jelet ad, ha az A detektor foglalt és egy T1 idő még nem telt le, vagy a B detektor foglalt lett a T1 időn belül. Ezután a detektor aktív marad, amíg a B detektor aktív. Forgalomanalízis sebesség megkülönböztetéssel Nem mindegyik detektortípussal működik, jelenleg csak a TIC-200TA és az ASIM TT 29X detektorokra lett tesztelve. A T1 és T2 időkkel meg lehet határozni a minimális és maximális sebességhatárokat majd meg kell jelölni, hogy melyik járműkategória esetén váljon aktívvá a detektor, egy vagy több kategória is kijelölhető. Class A személygépkocsik Class B személygépkocsi utánfutóval Class C kisteherautó Class D teherautó Class E autóbusz Class F nehéz-teherautó 4.3 Detektorlogika Összekapcsolja a detektort a jelzőcsoporttal. Maximálisan 96 detektorlogikát használhatunk Egy detektorlogika egy jelzőcsoporthoz kapcsolódik, és egy detektor (fizikai, speciális vagy logikai) kapcsolódik hozzá. De lehetséges egy jelzőcsoporthoz több detektorlogikát is kapcsolni, valamint az sincs korlátozva, hogy egy detektort több logikához is hozzákapcsoljunk. A detektor logikán általában bejelentkezéssel és nyújtással kapcsolatos időzítési paramétereket kell programozni, de ezeket nem itt, hanem a jelzőcsoport megfelelő funkciójának a paraméterezésekor sorolom majd fel. A jelzőcsoport időzítési paraméterein túl még a következő paraméterek állíthatók be: Működés engedélyezése Lehetőség van arra, hogy a detektorlogika működését valamilyen logikai feltételhez kössük. Ez egy másik bemenet aktív állapota (amely vagy egy tényleges fizikai detektor, vagy logikai detektor, vagy akár a berendezésben futó program valamilyen állapota, valamelyik jelzőcsoportjának valamilyen állapota). Tehát például itt állíthatom be ha az 1-es és 2-es jelzési időtervekben eltérő követési időközt akarok programozni ez egyik jelzőcsoportra ekkor az 1. jelzési időterv futásakor az egyik, míg a 2. jelzési időterv futásakor a mások detektorlogikát engedélyezem. (Erre a 40-es típusú jelzési időterv állapot bementeket tudom felhasználni.) Természetesen beállítható, hogy a detektorlogika mindig engedélyezett legyen. Forgalomszámlálás A berendezésben 32 darab forgalomszámláló regiszter van. Ezek egy-egy detektorlogika számlálási eredményeit tudják tárolni. Ezek a forgalomszámlálók nem tévesztendők össze a felügyeleti és forgalomirányító 9.

15 központok számlálásaival, amelyek szintén a forgalomirányító berendezés detektorait használják fel adatgyűjtésre. Pl. a SIGNESLNET távfelügyeletek automatikusan gyűjtik a berendezés összes integrált detektorának a forgalmi adatait. (Pontosabban maximum. 40 detektor adatát). Az UTOPIA rendszer berendezés dedikált detektorairól gyűjti a forgalmi adatokat (forgalomnagyság és foglaltsági időarány) és azokat mérőhelyekké konvertálva tárolja. A berendezésben max. 32 a forgalomszámláló regiszter található, amelyekhez detektorlogikát rendelhetünk hozzá. Pontosabban a detektor logikánál megadhatjuk, hogy melyik forgalomszámláló regiszterbe helyezze a számolt forgalmi adatokat. A berendezés ezekben a regiszterekben gyűjti a detektoron mért forgalmi értékeket, amely lehet a forgalomnagyság vagy a fogaltsági időarány. Lehetőség van mindkettő számlálására is, de akkor egy mérőhely 2 regiszter foglal le. A számlálás 1 perces idővel kerül tárolásra és a kiolvasáskor dönthetjük el, hogy milyen időtartamra kérjük a számolt eredményeket. Maximálisan 8 napi forgalmi adat tárolására van lehetőség. A kiolvasás történhet a helyszínen vagy modemen keresztül - erről bővebbet a terminál parancsok leírásában lehet olvasni, de ez egy másik kézikönyvnek a része. Megjegyzendő: az első nyolc regiszter tartalmához a vezérlőblokkokon keresztül a program is hozzáfér. Maximális foglalt állapot Percben meg lehet adni egy időtartamot, amennyiben a detektor folyamatosan hosszabban foglalt az itt megadott időtartamnál a berendezés egy hibajelzést generál. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Maximális nem foglalt állapot Hasonlít az előző paraméterhez, csak itt azt az időt kel megadni (órában), hogy mekkora folyamatos nem foglalt állapot után adjon a berendezés egy hibajelzést. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Hibamód A berendezésnek meg kell mondani, hogy mit csináljon, ha egy detektora meghibásodott. A lehetséges választási lehetőségek a következők: 0: nem figyeli a hibát 1: a detektorlogikát kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 2: egy hibát állít be és a detektorlogikát kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 3: egy hibát állít be és a detektorlogikát kényszeríttet be állapotba kapcsolja (azaz a detektor állandó foglaltságot ad) 4: a berendezést hibamódba (általában sárga villogó üzemmód) kapcsolja 5: a berendezést a lekapcsolási programon keresztül hibamódba kapcsolja +8: bármelyik előző hibamóddal kombinálható és azt jelenti, hogy ezzel a detektorral nem lehet nyújtani. (Tehát a 3+8=11 azt jelenti, hogy a hiba miatt a detektor állandóan bejelentkezik, de nem nyújtja a hozzákapcsolt jelzőcsoport szabad jelzését, míg a 3 hibamód a bejelentkezésen kívül a jelzőcsoportra kikényszeríti a maximális zöld teljes nyújtását is.) 5. Közbenső idő A berendezés három közbenső idő illetve tiltás mátrixot tartalmaz, amelyek közül a két mátrix megadásánál a tervezőnek jelezni kell, hogy milyen működést kíván a berendezéstől. 10.

16 5.1 Minimális közbensőidők Ebben a mátrixban a csomóponti geometria és a közbenső idő számítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kiszámított mátrixot kell megadni. Itt ne adjunk meg felesleges tiltásokat és többlet időket. A mátrixnak szimmetrikusnak kell lennie. 5.2 Forgalomtechnikai mátrix Ez az előző mátrix plusz forgalomtechnikai megfontolások. Ebben a mátrixban a mátrix minden olyan pontján kell adatnak szerepelnie, ahol a Minimális közbenső idők mátrixa tartalmaz adatot és a beírt érték egyenlő vagy nagyobb kell, hogy legyen a minimális értéknél. Itt adhatunk meg olyan, rendeletileg nem kötelező értékeket, mint például a kiegészítő zöld és a főjelzője közötti konfliktus. A mátrixba 0 idő nem írható be, ilyen esetekben a 0,1 s megadását javasoljuk. Forgalomtól függő működés esetén, ha biztosítani akarjuk, hogy két irány mindig egyszerre vagy fix eltolással kezdődjön, akkor vagy a jelzőcsoportok kapcsolati logikájánál, vagy a közbenső idők megadásánál kapcsolhatok össze jelzőcsoportokat. A forgalomtechnikai mátrixban minden egyes adathoz egy opciót is meg kell adni. Ha nem adunk meg semmit, akkor a berendezés automatikusan a 0-ás opciót rendeli hozzá az értékekhez. A lehetséges opciók közül a 0, 1 és 3 opciókat fontosak és ezeket a tervezőnek kell megadni, mivel ezek nagyban befolyásolhatják a berendezés működését A 0 és 1 opciók összehasonlítása A 0 opció esetében egy fázis váltásakor a berendezés azonnal pirosra váltja az éppen futó fázis összes jelzőcsoportját és az közbenső időknek megfelelően elindítja a következő fázis jelzőcsoportjait. Az 1-es opció esetében pedig az előzőek szerint kiszámítja a kezdődő jelzőcsoportok leghamarabbi indulását és utána megvizsgálja, hogy a lekapcsolandó jelzőcsoportok közül tud-e néhányat a közös lezárási ponton túl még néhány másodpercet tovább zöldön tartani. Lásd a következő ábrákat: 11.

17 Közbensőidők-mátrixa jcs Z k Z v jcs Z k Z v Fázisátmenet: mód = 0 mód = 1 Feltételezzük, hogy az 1. és 2. jelzőcsoportok nyugalmi zöldön voltak, és a fázisváltást a 3. jelzőcsoport igényelte. ábra: a 0-ás és 1- es opciók közötti különbség A következő ábrán (amelyet az SGS-48 berendezés tesztelő programjával kaptunk) egy csomópontra kirajzoltunk néhány fázisátmenetet, hogy jobban átlássuk a két opció közötti különbséget. nyugalmi piros piros bejelentkezéssel piros, indulás a saját fázisban 6. ábra: fázisátmenet a 0 opció használatával A végződő fázisokban az összes jelzőcsoport egyszerre végződik és a következő fázis jelzőcsoportjai mindig a leghosszabb közbenső. időknek megfelelően kezdődnek el. Ha van egy hosszú közbenső idő, akkor az felesleges tilos jelzést okoz a többi jelzőcsoportnál. (Az ábrán bejelöltük a piros jelzéskép különféle szakaszait, míg a következő ábrán pedig a zöld jelzésképeket.) 12.

18 piros/sárga minimum zöld maximum zöld Extra zöld (a közbenső idő optimalizálás miatt) 7. ábra: az előző fázisátmenet, de az 1-es opció használatával. A leghosszabb közbenső idővel rendelkező jelzőcsoport lezár, de a többi jelzőcsoport a közbenső idő optimalizálásnak megfelelően egy un. extra zöld időt kap, ezáltal a felesleges tilos jelzések megszűnnek. Az 1-es opció használatának elsősorban akkor van szerepe, ha a fázisban egy hosszú ürítési idővel rendelkező gyalogos jelzőcsoport, amely feleslegesen korán lekapcsolja a párhuzamos jármű jelzőcsoportok zöldjét, ha nem használjuk ki az 1-es opció biztosította közbenső idő optimalizálásának a lehetőségét A 3-as opció használata Forgalomtól függő üzemmódban előfordulhat az az eset, hogy egy fázisban a járműmozgással párhuzamos gyalogos mozgásra a fázis kezdetekor még nincs igény. Ha más akadálya nincs (a gyalogos mozgás a minimális zöld idejével még belefér a járműmozgás várható szabadjelzésének idejébe) akkor a berendezés kiadja a szabadjelzést a gyalogos irány részére is. De a jelzőlámpás tervezési útmutatók szerint kerülni kell azokat az eseteket amikor a gyalogos belép a jobbra kanyarodó járművek közé. Az ilyen és hasonló esetek elkerülésére lehet használni a közbenső időt a 3-as opcióval. 13.

19 J1 G7 Alapállapot: a J1 és G7 jelzőcsoportok nincsenek tiltásban, ha mindkét jelzőcsoportra van igény, egyszerre kapnak szabad jelzést J1 G7 J1 - G7 biztonsági időköz Második eset: 8. a ábra: J1-re történt példa bejelentkezés a 3-as opció és használatára szabad jelzést kapott. Később a G1-re is bejelentkeztek. Elkerülendő, hogy a gyalogosokat Ez esetben a J1 a jelzőcsoport járművek közé beengedjük, sorának és ebben a G7 az jelzőcsoport esetben a gyalogosok oszlopának kiszolgálására a mátrixpontjában a 3-xx érték megadásával csak a J1 tilosra biztosítani kapcsolása tudjuk, után, hogy egy biztonsági a gyalogos ürítési jelzőcsoport, időköz leteltével az esetben, ha nem van biztonságos lehetőség. kezdődik el a J1 jelzőcsoporttal egy fázisban, később már csak az adott ürítési idővel a J1 Ezt a típusú tiltást a J1 jelzőcsoport sorában a J7 oszlopban a 3-xx.x paranccsal tudjuk jelzőcsoport vége után kaphasson szabad jelzést. Ezt a típusú tiltást nem kell szimmetrikusan programozni, az xx.x a jelölt biztonsági időköz. (A 4-es mód is ehhez hasonlóan működik!) kitölteni. 6. A szabad jelzéssel kapcsolatos paraméterek Ide tartoznak a: A bejelentkezés detektorlogika A szabad jelzést kiváltó okok zöld-kezelés logika A szabad jelzés vége zöld-kezelés logika Maximális minimum zöld kiadása több helyen is paraméterezendő A maximális zöld kiadása és nyújtása több helyen is paraméterezendő Elsőbbségi idő több helyen is paraméterezendő 6.1 A bejelentkezés A bejelentkezés módja A vezérelt jelzőcsoport a piros vagy a sárga jelzés alatt tud bejelentkezést fogadni. 0: a bejelentkezés nem lesz elmentve a memóriába 1: a bejelentkezés el lesz mentve a memóriába, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 2: időfüggő bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés a memóriában lesz meghatározott ideig. Ezt az időt a késleltetett bejelentkezés paraméterben lehet beállítani. 3: időkésleltetett bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés először csak akkor lesz továbbadva, amikor a késleltetett bejelentkezés paraméterben beállított idő eltelt. A bejelentkezés memóriában lesz elmentve, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 4: ugyanaz mint 3, de véletlen időt használ. Az idő nem haladhatja meg a késleltetett bejelentkezés paraméterben meghatározott értéket 5: ugyanaz mint 3, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 6: ugyanaz mint 4, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 14.

20 9: nem lehetséges bejelentkezés A bejelentkezés elnyomási ideje A zöld jelzés után a berendezés az itt meghatározott ideig nem fogad el új bejelentkezést A berendezés az időt a sárga jelzés kezdetétől méri (ha a detektor nem nyújtja a sárgát) vagy a piros kezdetétől (ha a detektor nyújtja a sárgát). Tizedmásodpercben kell megadni. Késleltetett bejelentkezés Egy bejelentkezés akkor lesz érzékelve, ha a detektálási idő meghaladja a késleltetés idejét. Tehát az itt megadott időnél hosszabb ideig foglaltnak kell lennie a detektornak. Tizedmásodpercben kell megadni. Új bejelentkezés késedelme Bejelentkezés történik, ha a késedelmi idő az utolsó érzékeléstől még nem telt le, amikor a jelzőcsoport pirosra (sárgára) váltott. A paraméter megnevezése nem takarja a tényleges felhasználást, igazából nem késleltetem, hanem előrehozom a bejelentkezés fogadását. A berendezés új bejelentkezést a sárga vagy a piros jelzés alatt fogad el csak a berendezés. A stopvonaltól távoli bejelentkező detektoroknál előfordulhat, hogy a jármű még a zöld jelzés alatt áthalad a detektoron, de a torlódások miatt már nem halad át a stopvonalon. Szerencsétlen detektor elhelyezés és geometria esetén előfordulhat, hogy emiatt nincs bejelentkezés és a jármű(vek) bennragadnak. Ezzel a paraméterrel a zöld jelzés utolsó itt megadott ideje alatt már az áthaladást bejelentkezésnek regisztráljuk a következő ciklusra. 6.2 A szabad jelzést kiváltó okok Meg kell adni, hogy egy jelzőcsoport milyen esetekben kapjon szabad jelzést. A következőlehetőségek közül kell választani: A jelzőcsoport csak saját igény esetén vált zöldre. Ez megköveteli, hogy a jelzőcsoportnak legyen saját vagy másolt érzékelője. A jelzőcsoport mindig zöldre vált. Általában a főirányok esetében megszokott. De ezt az opciót kell bejelölni fix ciklusidejű úgymond hagyományos jelzési időterveknél is, mert hiába kap a jelzőcsoport zöldre váltási parancsot a programból, ha nincs igény vagy bejelentkezés a jelzőcsoportra, a berendezés nem hajtja végre a zöldre váltást. A jelzőcsoport a saját fázisában mindig zöldre vált - akár volt rá bejelentkezés akár nem. A jelzőcsoport a saját fázisában passzívan zöldre vált, ha ellene futó aktív közbenső idő. Azaz a fázist valamelyik másik jelzőcsoport meghívta. Erre a jelzőcsoportra nem volt igény. Ekkor a berendezés megvizsgálja, hogy van-e igény olyan másik - a fázishoz nem tartozó - jelzőcsoportra, amely nincs tiltásban a többi zöldre váltó jelzőcsoporttal. Ha talál ilyet, akkor a fázisban kiszolgálja a vendég jelzőcsoportot, ha nem volt ilyen jelzőcsoport, akkor zöldre kapcsolja az aktuális jelzőcsoportot - passzívan - saját kérés nélkül. A jelzőcsoport zöldre vált, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra nincs bejelentkezés. (Ez az erőszakos furakodó típusú jelzőcsoport.) 6.3 A szabad jelzés vége Ha egy jelzőcsoport szabad jelzést kapott, arról is kell dönteni, hogy mi legyen a szabad jelzés végén: A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás és a passzív zöld végén - általában ez az alapbeállítás. 15.

21 A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény. (Ha nincs még mindig maradhat a passzív zöld.) A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén. (Itt nincs vizsgálat, hogy van-e más igény a csomóponton vagy sem, letelt a nyújtás vége a zöldnek. A jelzőcsoport pirosra vált a passzív zöld végén, amikor a maximális zöld számláló nullára visszaszámolt. Megjegyzés: a pihenő/várakozó fázisban a fázishoz tartozó jelzőcsoportok továbbra is zöldön maradnak. Megadható egy másodlagos zöld vége paraméter is: Nem használom a ki ezt a lehetőséget. A jelzőcsoport folytatja a zöld nyújtását, amíg egy vele konfliktusban lévő jelzőcsoport zöld engedélye meg nem szakítja. 6.4 Maximális minimum zöld Már említettem, hogy távoli bejelentkező detektor használata esetén lehetőség van arra, hogy a piros alatt egy fix zöld időt biztosítsak a stopvonalnál felálló járművek részére. Ez főleg akkor bír jelentőséggel, ha a nyújtás is távoli hurkon történik. Normál működésnél, a berendezés a minimális zöld letelte után figyeli a nyújtási időközt és ha az letelt megszakítja a szabad jelzést. Ha a nyújtó hurok eléggé távol van (ami egyrészről helyes, hogy a jármű saját magának nyújtsa a zöldjelzést) akkor előfordulhat, hogy a minimális zöld alatt nem tud az összes a piros jelzés alatt felállt jármű áthaladni a szabad jelzésen. A Maximális minimum zöld használatakor a következő paramétereket kell megadnunk: Hossza (jelzési időterv paraméter) Az a maximális érték ameddig a piros jelzés alatt érkező járművek nyújthatják. Másodpercben megadandó érték. Első jármű nyújtása (detektorlogika paraméter) Meg kell adni, hogy az első járműnek mekkora zöldidő szükséglete van. Tizedmásodpercben megadható érték. További járművek (detektorlogika paraméter) A többi jármű csak egy az előzőnél rövidebb nyújtást eredményez. Tizedmásodpercben megadható érték. A berendezés által kiadott minimum zöld a minimum zöld és a maximális minimum zöld idők közül a nagyobbik lesz. Különleges esetben a minimális zöld nyújtását nem a piros jelzés alatt, hanem a szabad jelzés idejében is nyújthatjuk, de a két különböző típusú nyújtás nem keverhető egy jelzőcsoporton belül. Vagy a piros alatt beszámolok, vagy a zöldjelzés alatt nyújtok. Ezen kívül még a maximális zöld jelzés nyújtása is a rendelkezésünkre áll. Tehát ezt felfoghatjuk, mint egy előnyújtási lehetőséget a zöldnyújtás előtt. Ha ezt a típust/módot választjuk akkor a következő paramétereket kell megadni: Hossza (jelzési időterv paraméter) Ameddig a maximális minimum zöld nyújtható, másodpercben kell megadni. 16.

22 A mód meghatározása (zöld-kezelés logika paraméter) (az egyes módok összeadással kombinálhatók) 0 nem használom, a piros jelzés alatt számolom a járműveket +1 a maximális minimum zöldidő visszaszámlálása megáll, amikor az Első jármű -ben programozott detektor intervallum aktív. +2 a maximális minimum zöld periódus nem csökkenthető +4 a maximális minimum zöld periódus törölve, amennyiben konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény A maximális minimum zöld jelzés fix kinyújtása (zöld-kezelés logika paraméter) Néhány jelzési időtervben megjelölhetjük, hogy az előzően felparaméterezett maximális minimum zöldet a berendezés mindig a maximális időtartamig kiadja. 6.5 Maximális zöld Ez a régről megszokott zöldnyújtási időtartam. A következő paraméterek megadását igényli: Hossza (jelzési időterv paraméter) A maximális zöld hosszát másodperces értékben kell megadni. Ez az idő magában foglalja a minimális és maximális minimum zöld időket is (lásd az 1-es ábrát). Visszafelé számláló számlálóról van szó. Kezdő követési időköz (detektorlogika paraméter) Az az időtartam, amennyivel egy detektorimpulzus megnyújtja a zöld időt, ha a maximális zöldidő számlálója még nem nullázódott le. Ez a kezdő leghosszabb értéke a követési időköznek. Lásd még az következő paramétereket. Amikor nincs a nyújtás alatt lévő jelzőcsoporttal konfliktusban lévő irányra bejelentkezés, a berendezés mindig ezt az időközt használja. Tizedmásodpercben kell megadni. Végső követési időköz (detektorlogika paraméter) A legrövidebb érték, amire a követési időköz lecsökkenhet. Tizedmásodpercben kell megadni. A követési időköz csökkenésének a mértéke (detektorlogika paraméter) Miután a zöld jelzés elérte a minimum zöld hosszát, és a berendezés a vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra bejelentkezés regisztrált, a kezdő követési időköz hossza lecsökkenthető a végső követési idő-közre. Ez a paraméter határozza meg a csökkentés sebességét másodperc/másodperc értékben. Tehát, ha a csökkentés értékéhez x értéket adunk meg, akkor a követési időköz minden egyes másod-percben x értékkel csökken, amíg el nem éri a végső követési időköz értékét. A 0 érték azt jelenti, hogy a követési időköz értéke azonnal lecsökken a végső értékre. Tizedmásodpercben megadható érték. Csökkentési funkció késleltetése (detektorlogika paraméter) A követési időköz csökkentési funkció a minimum zöld letelte és a vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra bejelentkezés regisztrálása után, az itt programozott időtartam letelte után kezdődik csak el. Tizedmásodpercben megadható érték. Nyújtási/Újranyújtási időköz módja (detektorlogika paraméter) nem folytatja a nyújtást, amikor a jármű nyújtási időköze letelt folytatja a nyújtást még akkor is, ha a jármű nyújtási időköze letelt ugyanaz mint az előző, de az újranyújtási lehetőség tiltva van, amikor a jelzőcsoport nyújtások nélkül van A folyamatosság garantált, ha nincs konfliktusirányú bejelentkezés vagy a minimum zöld, 17.

23 utó-zöld, változtatható sárga vagy a változtatható piros periódusban van a jelzőcsoport Most már a nyújtásról mindent tudunk, de még paraméterezni kell, hogy a maximális zöld számlálása mikor induljon el és mikortól számoljuk: A maximális zöld számlálásának módja (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik, de mindig számol a minimális és a maximális minimum zöld periódusokban a visszaszámlálás konfliktusigény nélkül is elkezdődik a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik csak el A maximális zöld számlálásának az indulása (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás a zöldön kezdődik a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik, amikor nincsenek aktív közbensőidők a jelzőcsoporttal konfliktusban a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a mester jelzőcsoport elkezdődik a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor kezdőparancsot kap a vezérlőblokktól vagy a működési táblából (fix ciklusidejű programok működését írja le) a visszaszámlálás soha nem kezdődik el A maximális zöld fix kinyújtása (zöld-kezelés logika paraméter) Bizonyos jelzési időtervekben, bizonyos jelzőcsoportokra előírhatjuk, hogy a berendezés a maximális zöldidőt mindig automatikusan és maximálisan kinyújtsa. Ezt főleg gyalogos jelzőcsoportoknál szokás megtenni, tekintettel arra, hogy a gyalogosoknál általában nem használunk nyújtó detektorokat. A maximális (elsőbbségi idő) újranyújtási módja (zöld-kezelés logika paraméter) A következő paraméterek mind a maximális zöldre mind eddig a következőkben ismertetésre kerülő elsőbbségi idő paraméterre is vonatkoznak. 0: nem használjuk 1: a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maximális időt minden egyes saját fázisában, amikor két olyan fázis között vált a berendezés, amelyekben az adott fázis létezik 2: ugyanaz mint az 1, de csak akkor, ha a jelzőcsoport piros volt +4 a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maximális időt minden egyes saját fázisában, amikor a jelzőcsoport piros, és nincs konfliktusban lévő bejelentkezés - kombinálható a megelőző opciókkal Maximális zöldidő (elsőbbségi idő) törlési módja (zöld-kezelés logika paraméter) a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik, és van konfliktusban lévő bejelentkezés a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nem nullázódik le, amikor zöldről pirosra változik 6.6 Utó-zöld Az eredeti rendeltetése szerint általában nem használjuk, de bizonyos esetekben előnyös a használata. 18.

24 Először is definiáljuk az utó-zöld fogalmát, ez egy olyan zöld idő, amelyet a berendezés a pirosra váltási parancs vétele után minden esetben még kiad a jelzőcsoportra. Tehát - jármű mozgást feltételezve - a zöld vége és a sárga jelzés kezdete között jelenik meg. Az Ínyencek kedvéért ez is lehet fix vagy fix és változtatható hosszúságú. A következő ábrán egy példával mutatom be az utó-zöld működését. Egy egyszerű csomópontot feltételezve, ahol a mellékirány csak bejelentkezés esetén kap fixen szabad jelzést. A főiránnyal párhuzamos gyalogos-átkelőhelynek hosszú az ürítési ideje. A berendezés fázisváltási logikája a következő: amint egy fázisváltási parancsot kap elméletben azonnal zöld parancsot ad az új fázis összes jelzőcsoportjának. Ekkor észreveszi, hogy az új fázissal konfliktusban lévő irányok még zöldön vannak. A következő reakciója, hogy az összes konfliktusban lévő irányt pirosra kapcsolja. Ha a közbenső idő mátrixban használtuk az 1-es opciót, akkor az így megjelölt mozgásirányokban megnézi, hogy lehetséges-e valamelyik mozgásirány pirosra váltását késleltetni (extra zöld). Ha valamelyik mozgásirányban még utó-zöld időt is talál, azt a piros parancs végrehajtása előtt még kiadja. J1 J2 J3 G4 G5 Kj6 utó-zöld VB-1 (programozott események) Jelzőcsoport Jelzőcsoport J1 J2 J3 G4 G5 Kj6 extra zöld VB-1 A fenti jelzési időterv az esetben, ha nem használjuk az utó-zöldet 9. ábra: az utó-zöld működése 6.7 Elsőbbségi idő Előfordulhat, hogy egy fázis valamelyik jelzőcsoportjára még nem történt bejelentkezés, míg a fázist egy másik jelzőcsoport (vagy csoportok) meghívta. Ez esetben a berendezés ellenőrzi, hogy a fázis induló jelzőcsoportjaival tiltásban nem lévő más jelzőcsoportra van-e már bejelentkezés. Ha talál ilyet, akkor már tiltás nélkül el is indítja. Ilyen tiltás lehet az, hogy a fázis jelenleg bejelentkezéssel nem rendelkező jelzőcsoportjainak egy úgynevezett elsőbbségi időt biztosítunk későbbi bejelentkezésre. Ez alatt az idő alatt, ha érkezik rá bejelentkezés, akkor 19.

25 szabad jelzést kap, ha nem, akkor a vele igen, de a fázis többi induló jelzőcsoportjával tiltásban nem lévő jelzőcsoport kap szabad jelzést. Hossza (jelzési időterv paraméter) Az az időtartam, amelyben a jelzőcsoport még elfogadhat egy igényt, és zöldre kapcsolhat a saját fázisában. Ha a fázis indításakor még nem volt rá bejelentkezés, eddig az időtartamig még lehetséges egy friss bejelentkezés kiszolgálása. Mérése a következő paraméterek beállításának megfelelő időpontban kezdődik, használata főleg gyalogos jelzőcsoportokra javasolt. Másodpercben megadható érték. Az elsőbbségi idő módja (zöld-kezelés logika paraméter) a hossza alatt megadott paramétert használja, mint elsőbbségi időt (alapeset) a maximum - minimális zöldidőt használja, mint elsőbbségi időt. A jelzőcsoport csak akkor kap szabad jelzést, amikor a maximális idő maradéka nagyobb vagy egyenlő, mint a minimális zöldidő. Ez esetben a következő két paraméter figyelmen kívül lesz hagyva Az elsőbbségi időszámlálásának a módja (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik a visszaszámlálás konfliktusigény nélkül kezdődik Az elsőbbségi idő számlálásának az indulása (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás a zöldben indul (korlátlan elsőbbségi idő) a visszaszámlálás a saját fázisban indul a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik, amikor nincsenek aktív közbensőidők a jelzőcsoporttal konfliktusban, gyalogosok esetében ez a javasolt a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a mester jelzőcsoport elkezdődik a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor kezdőpa-rancsot kap a vezérlőblokktól vagy a működési táb-lából vagy PRIO logikából Megjegyzés: két vagy több olyan egymást követő fázis, amelyek-be a jelzőcsoport beletartozik, ez esetben egy szimpla fázisként van kezelve! 7. Fázisok Meg kell adni, hogy melyik jelzőcsoport, mely fázisban vagy fázisokban kap szabad jelzést. Maximálisan 7 fázis meghatározására van lehetőség. A forgalomtól függő jelzési időterv definiálásakor meg kell határozni az induló és forgalommentes időben a várakozó fázis számát. (feltéve, ha nem általános piroson akarom várakoztatni a csomópontot.) 8. A jelzőcsoportokkal kapcsolatos egyéb paraméterek 8.1 Indulási késedelem (jelzőcsoport paraméter) Az adott jelzőcsoport szabad jelzésének indulásától a programozott jelzőcsoport piroson lesz a kívánt ideig még piroson lesz tartva. 20.

26 ennél a jelzőcsoportnál végezzük a programozást a programozott gg jelzőcsoport 10. indulási késedelem ábra: indulási késedelem Azaz a gg jelzőcsoport kezdetét xx.x másodpercig késleltetjük, még akkor is, ha a közbensőidők mátrixa szerint hamarabb is kezdődhetne. Ezt a lehetőséget akkor is fel lehet használni, ha forgalomtól függő módon két jelzőcsoportot egyszerre, vagy egymástól eltoltan akarunk indítani. Egy jelzőcsoporthoz max. 4 jelzőcsoport késedelmet írhatunk elő, a késedelem hosszát tizedmásodpercben kell megadni. 8.2 Jelzőcsoportok közötti kapcsolat Jelzőcsoport bejelentkezésének másolása (jelzőcsoport paraméter) Minden egyes jelzőcsoporthoz hozzárendelhetünk egy másik jelzőcsoportot, és egy saját bejelentkezés a piros jelzés alatt szintén bejelentkezést jelent a másik szintén piroson lévő jelzőcsoportnak. Igény egy másik jelzőcsoporttól (zöld-kezelés logika paraméter) két paramétert kell megadni: a kapcsolatban lévő jelzőcsoportot ahonnan az igény érkezik ( x ) az igény módját 1: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a piros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoportra van bejelentkezés 2: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a piros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoport zöld jelzést kap +8 a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában (mindkettő előző módhoz hozzárendelhető) Nyújtás egy másik jelzőcsoporttól (zöld-kezelés logika paraméter) két paramétert kell megadni: a kapcsolatban lévő jelzőcsoportot ahonnan a nyújtás érkezik ( x ) az nyújtás módját 1: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 2: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van (de nem az utó-zöld), amikor az x jelzőcsoport zöld 3: a programozott jelzőcsoport utó-zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 4: a programozott jelzőcsoport zöldön marad, amikor az x jelzőcsoport zöld +8 az x jelzőcsoportnak piros/sárga vagy folyamatos zöldön kell lennie +16 az x jelzőcsoport az utó-zöld periódusban kell lennie +32 az x jelzőcsoport villogó-zöld is lehet 21.

27 9. A jelzési időtervek paraméterei A jelezési időtervek működésével kapcsolatban is meg kell adni néhány általános paramétert: A jelzési időterv típusa Nem a működés módjára - fix ciklusidejű vagy forgalomtól függő -, hanem inkább a csomópont típusára kell, hogy utaljon. A lehetséges alternatívák: 0: nem használt (érvénytelen) jelzési időterv 1: önállóan működő jelzési időterv. Ide tartozik minden nem összehangolt működésű csomópont, akár fix ciklusidővel vagy forgalomtól függő módon működik. 2: helyi összehangolás (nincs különösebb jelentősége, használható az órás hangolásra, ha meg akarjuk különböztetni a vezetékes hangolástól) 3: központi összehangolás, általában ezzel lehet jelölni minden összehangolt programot. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az összehangolás nem a jelzési időterv típusától függ, hanem más paraméterek megadásával kell biztosítani, hogy a jelzési időtervek szinkronizálódjanak. Ezt a paramétert a távfelügyeleteken történő típus visszajelzéseknél használja leginkább a berendezés, valamint az 5.5 verziótól kezdődően a típusnak megfelelő szöveg kerül a kijelzőn a kiírásra. 4: speciális központi pl. SPOT összehangolás 5. kézi vezérlés jelzési időterve 6. előnyben részesítési jelzési időterv (pl. tömegközlekedési jármű vagy megkülönböztetett járművek) Fázis meghatározás Forgalomtól függő jelzési időterveknél (ha a berendezés több csomópontot vezérel akkor csomópontonként) meg kell adni, hogy bekapcsolás után illetve forgalommentes időben melyik fázisokat alkalmazza a berendezés. induló fázis: bekapacsolásnál erre a fázisra kapcsol a berendezés, ezt szolgálja ki automatikusan. Gyakorlatilag a főirányok fázisát kell megadni- várakozó vagy nyugalmi fázis: forgalommentes időben, melyik fázison várakozzon a berendezés (főirányok zöldje). Ha általános piroson akarjuk a berendezést várakoztatni, akkor azt itt a 0 fázis megadásával jelezhetjük. Az esetben ha 7-nél nagyobb fázisszámot adunk meg, akkor az berendezés az utoljára kivezérelt fázist használja mint várakozó fázis, és ott várakozik amíg más irányú bejelentkezés nem történik. Periódusidő Csak fix ciklusidejű programoknál kell megadni. Ciklusszámlálók A berendezés két ciklusszámlálót működtet: rendszer-ciklusszámláló ciklusszámláló A rendszer-ciklusszámlálónak elsősorban hangolt rendszerekben van szerepe. Ezt a számlálót szinkronizálja a központi berendezéstől kapott szinkronjel (kábeles hangolás), vagy a pontos időből számított ciklusidő. Ez esetben a rendszer-ciklusszámláló értéke = a referencia idő óta eltelt idő másodpercekben <modulo> periódusidő. A szinkronizáláshoz fontos, hogy az egyes berendezések közös rendszeridőt használjanak. Ebben az egyes berendezések gyártói eltérnek egymástól, ezért ezt a referencia időpont kiválasztását itt programozni lehet: 0: nem szinkronizáljuk a rendszer-ciklusszámlálót az időhöz 1: skandináv rendszer: az adott nap 04:26:00 időpontja a rendszeridő kezdete 2: :00:00 időpontja a rendszeridő kezdete 22.

28 3: az adott nap 00:00:00 időpontja a rendszeridő kezdete (ezt használja kábel nélküli hangolásnál a régi SGS-40 típusú forgalomirányító berendezés) 4: :00:00 időpontja a rendszeridő kezdete 5: az adott év január 1 00:00:00 időpontja a rendszeridő kezdete A ciklusszámláló (ennek az értékéhez kapcsolódnak a fix ciklusidejű jelzési időtervekben a jelzéskép váltási utasítások) automatikusan szinkronizálódik - általában várakozással - a rendszer-ciklusszámlálóhoz. Ha a rendszer-ciklusszámlálót sem a szinkronjelhez, sem a rendszeridőhöz nem szinkronizáljuk, akkor a két ciklusszámláló mindig azonos időt mutat. Szinkronizált esetben, programváltásoknál a rendszer-ciklusszámláló azonnal átvált az új jelzési időterv periódusidejének megfelelő értékre, míg a ciklusszámláló az aktuális, majd az új jelzési időtervet léptetve próbálja magát szinkronba hozni. Ezt az eljárást ennél a berendezésnél nem kell paraméterezni, a berendezés magától megoldja. Fontos, hogy a várakozás a ciklusszámláló szerinti 0. másodpercben történik - kivétel a 7-es paraméter -, ezért ügyelni kell arra, hogy itt ne általános vörös jelzéskép legyen, mert akkor a berendezés általános vörösön keresztül szinkronizál. Célszerű a főirányokat helyezni a 0. másodpercre, vagy a 7-es paraméter és az ofszet segítségével áthidalható ez a probléma Ofszet idő A szinkronizálás és egyéb okok miatt is előfordulhat, hogy nem tudunk úgy tervezni egy jelzési időtervet, hogy a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló szinkronjának megfeleljen, ezért lehetőség van egy ofszet idő beépítésére az két számláló közé. Ezzel sz ofszet idővel késleltethetjük a ciklusszámlálót a rendszer-cikluszámlálóhoz. Mindez képletben leírva: ciklusszámláló = rendszer-cikluszámláló - ofszet A rendszer-ciklusszámláló újraindítása Két lehetőségünk van, az első az általánosabb. 0: a rendszer-ciklusszámláló lenullázódik, amikor elérte a periódusidő értékét 1: a rendszer-ciklusszámlálót a szinkronjel nullázza le - csak vezetékes hangolás esetén használható A ciklusszámláló nullázása Két paramétert kell megadni x-y. x = 0: a ciklusszámlálót nem használjuk x = 1: a ciklusszámláló akkor nullázódik, amikor a rendszer-ciklusszámláló is nullázódik (hangolt rendszer). Az szavatolt, hogy a ciklusszámláló nagyobb vagy egyenlő mint a jelzési terv ciklusa. Tehát a ciklusszámláló a ciklus összes másodpercének az értékét felveszi. x = 2: a ciklusszámláló lenullázódik, amikor a berendezés a(z) y fázisra kapcsol az 1-es logikai csomóponton x = 3: a ciklusszámláló lenullázódik, amikor a(z) y jelzőcsoport piros/sárgára vagy zöldre kapcsol x = 4: ugyanaz mint az x=1-es, de a jelenlegi ciklusszámláló akkor is nullázódik, amikor a ciklusszámláló 16,67 %-kal meghaladja a jelenlegi jelzési időterv ciklusidejét. x = 5: ugyanaz mint az x=1-es, de a jelenlegi ciklusszámláló ak-kor is megváltozik, amikor a rendszer-ciklusszámláló megváltozott. Az nem szavatolt, hogy a ciklusszámláló nagyobb vagy egyenlő, mint a jelzési terv ciklusa. Tehát ez esetben előfordulhat, hogy a ciklusszámláló a ciklus végén átugrik néhány másodperccet. Ne használjuk ezt a paramétert, ha az utolsó másodpercekben működési táblázat parancsot helyeztünk el. 23.

29 x = 6: x = 7 ugyanaz mint az x=1-es, de a jelenlegi ciklusszámláló akkor is nullázódik, amikor a ciklusszámláló 20 %-kal meghaladja a jelenlegi jelzési időterv ciklusidejét. a ciklusszámláló az y paraméterben meghatározott szinkronpontban várakozik arra, hogy a rendszer-ciklusszámláló lenullázódjon. A várakozási idő a jelzési időterv ciklusidejének 20 %-a lehet. Az szavatolt, hogy a ciklusszámláló nagyobb vagy egyenlő, mint a jelzési terv ciklusa. Tehát a ciklus összes másodpercét biztosan felveszi. Fix ciklusidejű jelzési időterveknél az 1-0 vagy az 7-x paraméterek, míg forgalomtól függő jelzési időterveknél pedig a 3-1 (ha az 1-es jelzőcsoport valamelyik főirányú mozgás) szokás használni. Példa: 1. a tervben ofszet használata nem szükséges: 0 Rendszer-ciklusidő x Ciklusszámláló Főirányok Kívánt szinkron pont 11. ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló azonos értékű Ez esetben a javasolt paraméterek a következők: ofszet = x ciklusszámláló nullázása: 7-x 2. tervben ofszet használata szükséges: y 0 Rendszer-ciklusidő x 0 Főirányok Ciklusszámláló Kívánt szinkron pont 12. ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló között egy állandó ofszet van Ez esetben a javasolt paraméterek a következők: ofszet = x -y (+ periódusidő ha y>x) ciklusszámláló nullázása: 7-x Detektorok felügyelete A fix ciklusidejű jelzési időterveknél nem szükségesek, de általában engedélyezni kell a hibafigyelést. Vigyázz! Fix ciklusidejű jelzési időterveknél se tiltsd le a figyelést, ha a jelzési időtervet mint szükségprogramot akarod használni detektorhiba esetén. Letiltott állapotban nem veszi észre a detektorok megjavulását és soha nem kapcsol el a szükségüzemről. 0: a detektorok és detektorlogikák felügyelete tiltva 24.

30 1: a detektorok és detektorlogikák felügyelete aktív Programváltás A jelzési időtervek váltása sokkal egyszerűbb, a legtöbb munkát a berendezés automatikusan elvégzi. Általában két-két váltási paraméter csoportot kell megadni egyet az azonos és egy másikat a különböző struktúrájú programok között. A jelzési időterv struktúrája Nekünk az egyes jelzési időterveket a struktúrájuk szerint egy számmal kell ellátnunk. Az azonos struktúrájú tervek azonos struktúra számot kell kapjanak. A programváltásnál minden tervhez meg kell adni, hogy hogyan történjen, ha azonos illetve eltérő struktúra számú tervre váltunk. Programváltási mód 0: a programváltás azonnal bekövetkezik 1: a programváltás akkor történik meg először, amikor a rendszer-ciklusszámláló eléri a 0-t 2: a programváltás akkor történik meg először, amikor a ciklusszámláló eléri a 0- t 3: egy ablakban, amelyet 2 jelzőcsoport határoz meg. A jelzőcsoportoknak zöldnek vagy nyugalmi pirosban (a nyugalmi pirosba beleértve, hogy a jelzőcsoport tiltva illetve készenléti sárga villogó módban van) kell lenniük, mielőtt a programváltás megtörténik. Lásd a következő paramétert. 4: egy olyan ablakban, amelyet a rendszer-ciklusszámláló határoz meg a kezdeti és végpontjával. A számlálónak az ablakban kell lennie, mielőtt a programváltás megtörténik. Lásd a következő paramétert. 5: ugyanaz, mint az előző, de a ciklusszámlálót használja a rendszer-ciklusszámláló helyett. 6: ciklusszámláló optimalizálása a berendezés először akkor vált programot, amikor az új rendszer-ciklusszámláló és a jelenlegi ciklusszámláló egymással szinkronba kerül. 7: az F3N21 paraméterben meghatározott feltétel alapján x = szerepe: 0 az y szoftver bemenetnek aktívnak kell lennie. V5.50 vagy magasabb verzió szükséges Programváltási ablak definíció első jelzőcsoport vagy programváltási ablak kezdete második jelzőcsoport vagy programváltási ablak vége 25.

31 10. Hogyan definiáljunk egy jelzési időtervet? 10.1 Hagyományos fix ciklusidejű jelzési időtervek Nincs különleges paraméterezési eljárás, rajzilag a szokásos módon kell dokumentálni a terveket. A jelzési időterv tipikus paraméterei: Típusa 1 vagy 3 Induló fázis 0 Várakozó fázis 0 Periódus ideje 90 A jelzési időterv ofszet ideje 0 Rendszer-cikluszámláló nullázása 0 Rendszer-ciklusszámláló 0 szinkronizálása Ciklusszámláló nullázása 1-0 vagy 5-0 Programváltás módja 5 kezdőpont vagy jcs 10 végpont vagy jcs 21 Kell hozzá egy zöld-kezelés logika és egy fázislogika. A zöld-kezelés logikában csak a bejelentkezés kiszolgálásának a módja paramétert kell minden jelzőcsoportnál 1-re állítani. A fázislogikában, pedig csak a logikai csomópontra bontást kell megadni. A tényleges jelzési időterv programozását a programozó kolléga a működési táblázat kitöltésével a rajz alapján el tudja végezni Betétmozgásokkal rendelkező jelzési időtervek A már megszokott módon is lehet dokumentálni. A lényeges különbség a régi SGS-40 berendezés és az új SGS-48 között, hogy míg a régi berendezés esetében a döntési pontot az első beavatkozást igénylő időpont elé kellett berakni, addig az SGS-48 esetében a döntést az aktuális másodpercre hozza a berendezés, így a döntési pont az első beavatkozást igénylő másodpercre kerül. A jelzőcsoport paraméterek kitöltése hasonló, mint az előző pontban. Szintén szükséges hozzá egy zöld-kezelés logika és egy fázislogika. A zöld-kezelés logikában a bejelentkezés kiszolgálásának a módja paramétert azoknál a jelzőcsoportnál, amelyek mindig kiszolgálásra kerülnek 1-re, a csak igény estén kiszolgálandó jelzőcsoportoknál pedig 0-ra kell állítani. De ez estben gondoskodni kell arról, hogy a jelzőcsoportnak tényleg legyen bejelentkezési lehetősége (más jelzőcsoportra átmásolni, vagy más jelzőcsoporthoz hozzárendelni, vagy detektor logikán keresztül hozzákapcsolni a detektort) mert máskülönben soha nem kap szabad jelzést. Összehasonlításképpen a következő ábrákon megmutatjuk, hogy egy a hagyományosan ábrázolt tervet, hogyan kell átrakni az új berendezésre. A mintában két kis csomópontot vezérel egy berendezés. A VB -vel jelzett hívások a betétprogram kapcsolásokat hívják meg, az esetben, ha volt rá bejelentkezés, de ezt a vezérlőblokk kezeli le. 26.

32 13. jcs Z k Z v J1 J4 J5 J6 J7 G11 G12 J2 J3 J9 Kj13 G14 G15 Sv D2 20 X X X 46 7 D1 77 D X X D6 22 Y Y 59 8 Y 30 D Y Y Y Y D1 72 D D1 77 D1 X = D3 v D4 v GN1 v GN2 (J7 vagy G11 mozgások) Y = D5 v Z (J9 vagy G14 vagy G15 mozgások) Z = GN3 v GN4 v GN5 v GN6 (G14 vagy G15 mozgások) D6 J13 mozgás ábra: kapott tervcsomagban szereplő jelzési időterv és a bejelentkezések magyarázatai jcs Z k Z v J4, G12 zöldre VB1 VB2 VB J1 J4 J5 J6 J7 G11 G12 J2 J3 J9 Kj13 G14 G15 Sv J3 VB4 VB5 G14 J9 J2 G15 zöldre pirosra pirosra zöldre pirosra Rákóczi F. út Töhötöm vezér u. 8 fix utó-zöld csak igény esetén 14. ábra: az előző terv, ahogy az SGS-48 berendezésben megvalósul 27.

33 A programozás alapja: A jelzőcsoportoknál általában csak a zöld kezdte parancsokkal kell kiadni (járműveknél ez a piros/sárga kezdete). A berendezés sajátossága, hogy egy zöld parancs, meg tudja szakítani a vele konfliktusban lévő passzív vagy nyugalmi zöldön lévő jelzőcsoport szabad jelzését. A futó jelzőcsoportra egy pirosra váltási parancsot generál és a közbenső időknek megfelelően indítja a jelzőcsoport zöldjét. Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor a fázisátmenet kezdetése az összes induló jelzőcsoportra zöld parancsot adunk és ezután a berendezés a mátrix paraméterinek megfelelően lejátssza a fázisátmenetet. A betétmozgások esetében pedig a fázisátmenet kezdetekor meghívunk egy vezérlőblokkot, amely a bejelentkezéseknek megfelelően indítva z új jelzőcsoportokat vagy változatlanul hagyja a csomópont állapotát. A feni jelzési időterv programozott megfeleltetése a következő: Csak a lila vonalakkal jelölt eseményeket programozzuk, először az első majd a második részcsomópontra (az események idősorrendjével nem kell törődni, azokat a berendezés a fordításkor összerakja). Mindössze hár parancstípust használunk: zöldre váltási parancs - Green to Gxx pirosra váltási parancs - Red to Gxx vezérlőblokk aktiválása egy bizonyos másodpercben - Activate signal to control block x a CYCLE XX -a ciklusszámláló értékét jelenti, amikor a parancs vérgehajtódik. CYCLE=7: Green to G4 with own max CYCLE=7: Green to G12 with own max CYCLE=20: Activate signal to control block 1 CYCLE=44: Activate signal to control block 2 CYCLE=63: Activate signal to control block 3 CYCLE=6: Green to G3 with own max CYCLE=22: Activate signal to control block 4 CYCLE=30: Activate signal to control block 5 CYCLE=44: Red to G14 with var. p-e-g=0 CYCLE=45: Red to G14 with var. p-e-g=0 CYCLE=50: Red to G9 with var. p-e-g=0 CYCLE=57: Red to G16 with var. p-e-g=0 CYCLE=57: Green to G2 with own max CYCLE=67: Red to G15 with var. p-e-g=0 A következő ábrán látható a fenti csomópont VB3 vezérlőblokkjának a blokkvázlata látható. A vezérlőblokk a 63. s-ban kerül aktiválásra, mindenféle képen elindítja a J1 jelzőcsoportot, és ha volt bejelentkezés a J5 jelzőcsoportot is. Az esetben, ha nem volt J5 bejelentkezés (D1) akkor a J4 és G12 jelzőcsoportok indulnak el. 28.

34 15. ábra: minta blokkvázlat a betétmozgás kiszolgálására 10.3 Forgalomtól függő jelzési időtervek Az SGS-40 forgalomirányító berendezéseknél megszokott stop-pontos tervezés itt érvényét veszti. A berendezés logikai működése miatt új típusú leírásra van szükség. Lényeges különbség, hogy akár mind a 16 jelzési időterv lehet forgalomtó függő, tervenként különböző fázislogikát és működési logikát használhatunk, különféle maximális zöldidővel és nyújtási időközökkel. A berendezés működési logikája forgalomtól függő jelzési terv esetén: A berendezés a bekapcsolás után azonnal a jelzési időterv leírásban megadott fázisra kapcsol, az ahhoz a fázishoz tartozó jelzőcsoportokat zöldre kapcsolja. Minden esetben biztosítja, hogy a minimális zöld jelzések kivezérlésre kerüljenek. Ezután a kijelzőn látható ciklusszámláló a legtöbb esetben 0-ra áll vissza, de ezzel ne törődjünk az egyes zöld idők a paraméterezésnek megfelelően biztosítva vannak. Ha van zöldnyújtás, akkor az a meghatározott ideig kinyújtja a zöldet. Itt kell gondolni a zöldkezelés logikánál hogy adjuk meg a paramétereket: mikor kezdődjön a zöld jelzés hosszának a mérése követési időközök és csökkentésük akarunk-e a piros jelzés alatt járműveket számolni - csak távoli huroknál van jelentősége - és ezzel kinyújtjuk a minimális zöldet ha a nyújtás megszakad, akkor mi történjen Ha megszakadt a nyújtás vagy letelt a maximális zöld idő, akkor a berendezés megnézi, hogy a következő fázisra van-e igény - történt-e bejelentkezés. Ha igen, megkezdi a fázisátmenetet az közbenső idők táblázatban megadott opciók szerint. Ha a következő fázis valamelyik jelzőcsoportjára nem volt igény - feltételezve, hogy ez a jelzőcsoport csak bejelentkezés esetén kaphat zöldet - és egy másik, a fázishoz nem tartozó, 29.

35 de a szabad jelzésre váltó jelzőcsoportokkal tiltásban nem lévő jelzőcsoportra már történt bejelentkezés, akkor ezt a jelzőcsoportot - más tiltó indok hiányában - soron kívül kiszolgálja. Ilyen tiltó indok lehet pl. hogy a fázis jelenleg nem igényelt jelzőcsoportjának egy un. elsőbbségi időt biztosítok, amely idő alatt utólagos bejelentkezés esetén még kiszolgálom a kezdetben lemaradt jelzőcsoportot. A jelzési időtervet legegyszerűbben a fázisok megadásával és a zöld-kezelés logika táblázatainak kitöltésével lehet megadni. Ne feledjük el az időzítések pedig a jelzőcsoporthoz tartozó adatok között találhatók. A jelzési időterv tipikus paraméterezése: Típusa 1 Induló fázis 1 Várakozó fázis 1 Periódus ideje A jelzési időterv ofszet ideje 0 Rendszer-cikluszámláló nullázása 0 Rendszer-ciklusszámláló 0 szinkronizálása Ciklusszámláló nullázása 3-1 vagy 2-1 Programváltás módja 3 kezdőpont vagy jcs. 1 végpont vagy jcs 2 Egy forgalomtól függő tervben minimálisan a következő paramétereket kell megadnunk, hogy ne a programozó tervezze meg a tervet helyettünk, hanem az az elképzelésünk szerint működjön: Fázisok összetétele, egy jelzőcsoport természetesen több fázisban is szerepelhet, Adjuk meg ha valamely jelzőcsoportokat logikailag össze akarunk kapcsolni egymással. Bejelentkezés és zöldnyújtás másolása is lehetséges. Kötelező együttindulások, illetve ha fix eltolást akarunk két jelzőcsoport között. Pl. gyalogos és az őt keresztező járművek közötti kapcsolat. Ha szükséges a forgalomtechnikai mátrixban jelezzük, hogy a végződő fázis minden jelzőcsoportját egyszerre akarjuk-e lezárni, vagy optimalizált fázisátmenetet akarunk. Lásd a 6. és 7. ábrát a paraméternek hatásának a bemutatására. Meg kell adni, hogy az egyes jelzőcsoportok mindig vagy csak bejelentkezésre kapjanak szabad jelzést. Külön szeretném kiemelni, hogy a gyalogos mozgásoknál megadható, hogy a saját fázisában mindig szabad jelzést kap. De ennek ellenére a nyomógomb még szükséges, mert ha a járműre nincs igény a gyalogos sem indul el. Ha nem akarjuk, hogy önálló gyalogos fázis legyen a gyalogos bejelentkezést másoljuk át a vele párhuzamos járműre is. Ne a programozó döntsön helyettünk! Gyalogosoknál szintén megfontolás és paraméterezés tárgya, hogy mikor érjen véget a szabad jelzése. Nyújtani általában csak a járműmozgás szokott, ámbár létezik és már teszteltünk is gyalogos mozgást figyelő detektort, amely lehetővé teszi a gyalogos zöld nyújtását is. A lehetőségeink: A gyalogos passzívan zöldön marad amíg a fázisához tartozó valamelyik járműmoz- 30.

36 gás is nyújt. (Ez például kötelező a főirány esetében, ha a csomópont főirány zöldön várakozik. Az előző kedvezőtlen, ha a gyalogos átkelőhely nagyon hosszú, mert akkor a fázisátmenet hosszát a gyalogos ürítés határozza meg. A gyalogos a minimális zöldje után azonnal pirosra vált - ez esetben óvatosan kell megadni a minimális zöld értékét. Minden egyes jelzési tervben megadhatunk egy maximális időt a gyalogosok részére és ezt mindig biztosítjuk. Így a különböző napszakokban más-más hosszúságú szabad jelzést tudunk alkalmazni. Hátulütője, hogy ez a zöld jelzés mindig biztosítva lesz a gyalogosnak, még ha vele párhuzamos jármű nincs is nyújtva. Zöldnyújtás. A legtöbb tervben a tervező csak egy értéket ad meg, de ebbe a berendezésbe kettőt kell beírni! Itt a következő paramétereket kell a programozónak kitalálni, ha nem szerepel a tervben: Kezdő követési időköz. Ezt az értéket használja a berendezés határértékként, amíg nincs konfliktusban lévő mozgásra bejelentkezés a csomóponton. Végső követési időköz. Erre az értékre megy vissza a követés időközök határértéke, ha van az adott mozgással konfliktusban lévő irányra bejelentkezés. Értelemszerűen nem vár annyi ideig hogy megszakítsa a zöld jelzést, ha más is van a csomóponton, mintha egyedül csak ez az irány mozogna. De mikor megy vissza? Ha hosszú a nyújtásidő, akkor itt megadhatunk egy késleltetést, amelynek letelte után kezdi a berendezés csökkenteni a követési időköz határértékét. Ez a várakozási idő 0-25,5 s lehet. Hogyan lépjen vissza a rövidebb határértékre? Két lehetőség közül kell választani: azonnal, a következő pillanattól már a rövid határértéket figyeli, fokozatosan, azaz másodpercenként az itt megadott értékkel csökkenti a határértéket, amíg el nem éri a végső értéket. Tehát ha itt 0,4 s/s értéket adunk meg, és az kezdő érték 6,0 s a végső érték meg 3,5 s akkor a konfliktusirányú bejelentkezéstől számítva 7 sec alatt megy vissza a határérték 6,0-ról 3,5-re. mindenütt 1/10 s értékeket használhatunk mint a berendezésben mindenütt. Az ínyencek számára lehetséges, hogy más-más időben más követési időközt használjunk... Maximális zöld hossza. A jelentése azonos mint régen, de itt is vannak részletkérdések, amelyek meg nem adása elviheti a csomópont működését a tervezettől. Hogyan számoljuk a zöldidőt? Itt két lehetőségünk van: Csak konfliktus igény esetében, de ekkor is még ott az a választás, hogy a minimális zöld beleszámolandó a maximális zöldbe vagy nem... Azonnal megkezdjük a maximális zöld számolását Mikor indul el a számlálás? Jelzőcsoportonként külön-külön számoljuk a saját zöldjének a kezdetekor. Ez volt eddig a megszokott. A saját fázisban azonnal megkezdődik. Ez akkor jó, ha az egyes jelzőcsoportok a mátrix miatt egymástól eltérően indulnak, de azt szeretnénk, hogy a 30 s maximális zöld az összes jelzőcsoportnál egyszerre érjen véget. De ez esetben kalkuláljunk az ürítési időkkel! Van olyan lehetőség is, hogy mérést valamilyen más esemény bekövetkezéséhez kötjük, de ezzel és következővel óvatosan kell bánni, mert nem megfelelő gon- 31.

37 dossággal kimerevíthetjük a csomópontot, ha az esemény nem következik be. Nem méri a maximális zöld időt... Utolsó lehetőségünk, hogy mindig fixen nyújtjuk, lásd a gyalogos jelzőcsoport végével kapcsolatos megjegyzéseknél. Nagyon fontos kérdés, hogy mi történjen, ha egy jelzőcsoportnak letelt a maximális zöld ideje? Első és az alapbeállítás, hogy a jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás és a passzív zöld végén. Ez azt jelenti, hogy a zöld nem szakadhat meg a nyújtás alatt, de utána a jelzőcsoport még képek passzívan zöldön maradni. A passzív zöld azt jelenti, hogy a nyújtás megszakadt, vagy a maximális zöld számlálója visszaszámlált 0-ig, de a fázis egy másik jelzőcsoportja még nyújt. Vagy egyáltalán nincs más bejelentkezés a csomóponton. Általában a gyalogosoknál használjuk, de ezt kell akkor is használni, ha azt akarjuk, hogy a berendezés pl. főirány zöldön várakozzon, vagy az utolsó fázison várakozzon. Lényeges, hogy a passzív zöldet bármely konfliktusirányú bejelentkezés megszakítja! A jelzőcsoport mindig pirosra vált a nyújtás vagy a maximális zöld végén (amelyik előbb következik be). Ez a kötelező, ha azt akarjuk, hogy a berendezés általános piroson várakozzon. A jelzőcsoport pirosra vált a passzív zöldön, ha a maximális zöld számlálója 0-re visszaszámolt. Ez azt jelenti, hogy a nyújtás már megszakadt, de az irány passzívan a maximális zöld végéig kimaradhat. Ezt használhatjuk gyalogosoknál, ha nem akarjuk azt sem hogy a minimális zöld után rögtön lekapcsoljon, de azt sem szeretnénk, hogy a vele párhuzamos jármű a végtelenségig kinyújtsa a szabad jelzését. Ezzel megoldható, hogy kap egy normális időt, ha a párhuzamos jármű nyújt, de ha az megszakad, akkor a passzív zöld miatt a gyalogos is megszakad. Maximális minimális zöld. Az eddigi berendezésekben nem volt használatos, teljesen új fogalom. Akkor fontos, ha egy iránynak csak távoli bejelentkező detektora van. Ekkor a forgalomtól függő programot úgy volt szokás elkészíteni, hogy akkora minimális zöldet biztosítottunk, hogy a stopvonal és a detektor között felálló járművek a minimális zöld alatt kihaladhassanak, mivel a nyújtás nem törtét meg. Például, ha a sávban csak egy 35 m-re elhelyezett detektor található és esz használjuk bejelentkezésre és nyújtásra is akkor előfordulhat, hogy 7 jármű feláll a stopvonal és a detektor között és az utolsó még nem is áll a detektoron. A zöld jelzésre a berendezés kiadta a minimális zöldet és mivel nem volt nyújtás rögtön el is vette azt. Azért, hogy a 7 jármű biztonságos kihajtását biztosítani tudjuk legalább 16 s (4 + 6*2) minimális zöldet kellett erre az irányra számolni, akkor is, ha csak 1 gépkocsi jelentkezett be. Most lehetőségünk van a maximális minimális zöld használatára, amely egy a törvényi minimális zöld után egy variálható zöld jelzést biztosít, mielőtt a berendezés elkezdené a nyújtási időközöket figyelni. A működése a következő, a detektoron számoljuk a piros jelzés alatt áthaladt járműveket és ebből számítja a berendezés a maximális minimális zöldet. Három paramétert kell megadni: Első jármű időszükséglete, tipikusan 4,0 s További járművek időszükséglete, tipikusan 2,0 s Maximális hossza A zöld kezdetekor a berendezés megvizsgálja, hogy az így számolt idő nagyobb-e mint a minimális zöld, ha igen, akkor csak ennek az időnek a leteltekor kezdi el a nyújtási időköz figyelését. További finomítások is lehetségesek, de azokat a egyes paramétereknél ismertetem. 32.

38 Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a programváltó órában a különleges napokkal példálu az iskolai szüneteket is lehet eltérő módon programozni. 11. Izzó ellenőrzés A berendezés mindhárom csatornán (piros/sárga/zöld) teljesen azonosan képes az áram és feszültég ellenőrzésére. Az SGS-48 Standard típusnál továbbra is meg van a második piros csatorna külön figyelésének a lehetősége (Piros A és Piros B), míg az SGS-Mini esetében csak egy piros csatorna van. Mivel csatornánként az eljárás teljesen azonos, így ezt csak a piros csatornára ismertetem. Az olvasókat valószínűleg meg fogja zavarni, hogy mindenütt áramról beszélünk, de valójában a paraméterezéskor teljesítmény adatot (wattot) kell beírni, de a berendezés programozója ezeket a kifejezéseket használja így ebbe a leírásba is így lett átvéve. A következő érték jelzőcsoportonként csak egyszer adható meg Legkisebb megengedett teljesítmény - Minimális érték A jelzőcsoport összes kimenetét ehhez az értékhez hasonlítják és közös a jelzőcsoport összes csatornájára. (Az x = 0 megadása a 16 W-os alapértéket jelenti.) A 40 V-os jelzőfejek esetén is a korrekt watt értékeket kell megadni. Piros A, Sárga és Zöld figyelés: a megadandó paraméterek hasonlóak mindhárom csatornára, de természetesen külön-külön meg kell adni a paramétereket. Feszültségfigyelés nincs feszültség figyelés ezen a csatornán a helyes feszültség figyelése a kimeneten. A berendezés helytelen feszültség érzékelésekor hibamódba kapcsol. A zöld csatornára ez a kötelező paraméter. Árammérési mód 0 nincs árammérés ezen a csatornán +1: a berendezés hibamódba megy, ha a kimenet árama kisebb, mint a minimális áramérték, vagy nagyobb mint a maximális áram paraméterben megadott érték. +2: a berendezés hibamódba megy, ha második szintű piros hibát érzékel. Az ennek megfelelő paramétert szintén programozni kell! +4: a berendezés a lekapcsolási programon keresztül hiba-módba megy, ha második szintű piros hibát érzékel. Az ennek megfelelő paramétert szintén programozni kell! Összeadással több opció összevonható! A csatornára kötött jelzőfejek száma Az esetben, ha a következő izzófigyelési opciókat ki akarjuk használni a csomópontban az erre a csatornára kötött lámpák számát meg kell adni. Lámpák száma az első szintű hibánál Első szintű hiba esetén a berendezés nem kapcsol hibamódba, csak egy hibanapló üzenet keletkezik, illetve ha valamilyen távfelügyelet is van akkor üzenetet küld a felügyeleten keresztül, hogy izzóhiba van a csomóponton. A SIGNELSNET távfelügyelet esetén, mivel ott a küldhető hibajelentések száma erősen korlátozott ez esetben is a szokásos hibaüzenet lesz elküldve, csak a berendezés állapotán látszik, hogy a súlyos hiba esetében is színen van. A hibás jelzőfejek számát két módon is megadhatjuk: x = 0-20: Hiba adódik, amikor a berendezés x db hibás lámpát érzékel. Azaz a 33.

39 x >= 100 mért piros áram és a lámpák száma x jelző referenciaárama között 2 W-nál nagyobb a különbség. Hiba adódik, amikor a berendezés x-100 nem hibás lámpánál kevesebbet érzékel. Azaz a mért piros áram és a x-100 lámpa referenciaárama között 2 W-nál nagyobb a különbség. Lámpák száma a második szintű hibánál Ugyanaz, mint az előző paraméter, de egy másik hibaszint programozható. Ennél a hibaszintnél az Árammérési mód paraméter programozásával tudjuk meghatározni, hogy mi történjen; bejegyzés, azonnali lekapcsolás vagy lekapcsolási programon keresztüli lekapcsolás. Maximális áram Meg lehet adni egy maximális áramot (teljesítményt!), amelynél nagyobb áramfelvétel esetén a berendezést hibamódba lehet kapcsolni. A második (Piros B) piros csatorna programozása egy kicsit eltér a többitől, pl. nincs első szintű hibajelentés küldési lehetőség. Piros B feszültségfigyelés/árammérési mód A GP16 lámpakapcsoló modul (csak az SGS-48 Standard változat) egy második piros ki-menettel rendelkezik (Piros B), amely külön mérhető és ellenőrizhető. +1: A helyes feszültség figyelése a Piros B kimeneten. A berendezés helytelen feszültség érzékelésekor hibamódba kapcsol. +2: A berendezés hibamódba megy, ha a Piros B kimenet árama kisebb, mint a közös minimális áramérték. +4: A berendezés hibamódba megy, ha második szintű Piros B hibát érzékel. A lámpák száma paramétert szintén programozni kell! +8: A berendezés a lekapcsolási programon keresztül hiba-módba megy, ha második szintű Piros B hibát érzékel. A lámpák száma paramétert szintén programozni kell Piros B lámpák száma a második szintű hibánál x = 0-20: Hiba adódik, amikor a berendezés x db hibás lámpát érzékel. Azaz a mért Piros B áram és a lámpák száma x jelző referenciaárama között 2 W-nál nagyobb a különbség. x >= 100 Hiba adódik, amikor a berendezés x-100 nem hibás lámpánál kevesebbet érzékel. Azaz a mért Piros B áram és a x-100 lámpa referenciaárama között 2 W-nál nagyobb a különbség. 12. Forgalomtól függő programválasztás Az eleve hasonló a régi SGS-40 berendezésben használt logikához, csak több forgalmi szint és választási logika definiálható. Az választás elve, hogy definiált mérőhelyeken egy meghatározott időtartamra számoljuk a forgalmat és a számolt forgalomnak megfelelően, bizonyos kritériumok igaz vagy hamis állapotának megfelelően kiválasztjuk a megfelelő jelzési időtervet. A programozása négy részre van bontva: általános adatok, mérőhelyek, kritériumok és végül a kiválasztó logika. 34.

40 12.1 Általános adatok Mérési idő Az az időtartam, amelyben a forgalmi paramétereket mérjük. Hiszterézis A hiszterézis százalékban van megadva, és csak a csökkenő forgalom esetén használt, a gyakori leváltások elkerülésére szolgál. A kiválasztott jelzési időterv minimális ideje Ezen időn belül új jelzési időtervet nem tud a logika kiválasztani Opciók +1: Gyors váltás, egy új jelzési időterv vagy forgalmi helyzet választható mielőtt a mérési idő letelne, ha a forgalmi igények növekednek. +2: A mérési periódus a valós idővel szinkronizálódik, azaz a periódus mindig egész percekben kezdődik. Leegyszerűsített modell Ha be van állítva, csak egy logikát használ a választási logikában. Azaz csak az L = 1 létezik Mérőhelyek Egy mérőhely 1-4 adatgyűjtő detektorlogikából áll, amelyek súlyozó szorzókat és előre definiált forgalmiérték-határokat (alacsony, alacsonytól közepes, közepesről magas, magas) tartalmaznak a forgalomnagyság- vagy a foglaltsági idő adatokhoz. Maximum 16 mérési pontot definiálhatunk. Gyűjtő detektorok meghatározása (max. 4 lehetséges egy mérőhelyhez) Detektor logika száma súlyozó szorzó, amely következőértékeket veheti fel: 1, -1, 2, 0.5 Számítási eljárás 0: a mért detektorok abszolút összege (ehhez a mérőhelyhez tarozó max. 4 detektorról van szó 1: a mért detektorok úszó átlaga, ehhez az úszó átlag szorzóját százalékban meg kell adni (y a képletben). Az úszó átlagot a következő képlet alapján számolja: y Érték = Régi _ érték ( Mért _ érték Régi _ érték) Foglaltság a mérőhely forgalmat számol (a járműszám) a mérőhely fogaltságot számol (az idő 100 ms-ban) Forgalmi határérték alacsony határ Forgalomnagyság ( ) vagy foglaltság ( *100 ms). Csak akkor használja, ha 0-nál nagyobb. 35.

41 Forgalmi határérték alacsonytól közepes határ Forgalmi határérték közepestől magas határ Forgalmi határérték magas határ 12.3 Kritériumok Ez a rész meghatározza a kritériumokat, amelyeket a választási logika használ. Egy kritériumot egy vagy több előre meghatározott forgalmi értékfeltétel határoz meg, amelyek mindegyike a mérőhelyen számolt forgalomra alapul. A kritérium teljesül, amikor a feltételek egyike (OR kapcsolat) vagy mindkét feltétel (AND kapcsolat) teljesül. Maximum 16 kritérium határozható meg C1- től C16-ig. A kritériumban lévő feltételek közötti kapcsolat AND kapcsolat, azaz mindkét feltétel igaz kell, hogy legyen, hogy kritérium igaz legyen OR kapcsolat, azaz, ha bármelyikfeltétel igaz a kritérium igaz Az első forgalmi értékfeltétel Meg kell adni a mérőhely számát, a vizsgálni kívánt forgalmi szintet és a feltételt. Mérési pont száma: M1 pl. az első mérési pont Forgalmi szint 0: alacsony 1: alacsonytól közepes 2: közepes 3: közepesről magas 4: magas Feltétel 0: a mérési periódusban mért forgalom megfelel a kiválasztott forgalmi szintnek 1: a mérési periódusban mért forgalom nagyobb vagy egyenlő mint a kiválasztott forgalmi szint 2: a mérési periódusban mért forgalom kisebb mint a kiválasztott forgalmi szint A mérési pontok definiálásánál 4 forgalmi határértéket kellett megadni, amelyek konkrét értékek. Itt a kritériumokban pedig szint szerepel, amely általában két érték közötti tartományt jelöl - tehát nem egy érték. A két fogalom közötti kapcsolat a következő ábrán látható: A Mérőhely paraméterei között megadott forgalmi határértékek A Kritériumok paramétereiben az y paraméter szerinti forgalmi szintek kapcsolata Alacsony szintű Alacsony forgalom határa Alacsonytól közepes szintű Alacsonytól közepes forgalom határa Közepes szintű Közepestől magas forgalom határa Közepestől magas szintű Magas forgalom határa Magas szintű 16. ábra: a forgalmi határérték és a forgalmi szint közötti összefüggés 36.

42 A második forgalmi értékfeltétel Lásd az első feltételhez adott magyarázatot Választási logika Egy választási logika (L) 8 választási lehetőségből áll minden egyes meghatározott jelzési időtervre/forgalmi helyzetre (P). Maximum 16 választási logikát használhatunk. Kétdimenziós táblázat, egyszer fut a logika száma szerint L 1 -től L 16 -ig (maximum 16 logika), másodszor meg a jelzési időterv/forgalmi helyzet száma alapján P 1 -től P 16 -ig (maximum 16 program). Egy logikában 8 választási lehetőség lehet. Tehát összesen 16 x 16 x 8 választási lehetőséget határozhatunk meg. Tehát egy logikai táblázat maximum 8 sorból és a használt jelzési időtervek számának megfelelő oszlopból áll. A kiértékelés mindig az 1-es logikán kezdődik, az aktuálisan futó jelzési időtervszámának megfelelő oszlopban. A 8 jelzési időterv/forgalmi helyzet választási pont ellenőrzése a sorszámnak megfelelő prioritási sorrendben történik, az első választási pont ellenőrzése történik először. Az ellenőrzés addig folytatódik, amíg nem talál egy igaz kritériumot, ha az első logikai táblában egyetlen kritérium sem volt igaz, akkor lép tovább a második logikai táblára. A következő kiválasztott jelzési időterv az első igaz kritériumnak megfelelő jelzési időterv lesz. Egy kiválasztási pont felépítése a következő: Kiválasztási pont kritérium száma az a jelzési időterv, amelyet a logika kiválaszt, ha a kritérium igaz Ha a kritérium száma = 0, de a jelzési időterv száma > 0, akkor ez a jelzési időterv lesz kiválasztva, ha előtte egyik kritérium sem volt igaz. Ezt a paramétert célszerű az utolsó logika utolsó választási pontjára behelyezni, hogy a berendezés a döntési sor legvégén minden esetben tudjon választani. 13. Kapcsolóóra táblázatok Az elve, hogy időtáblákat kell kitölteni és az egyes napokhoz az arra a napra jellemző időtáblát kell hozzárendelni. A hozzárendelés egyrészt történhet a nap alapján, másrészt pedig az éves ünnepnapok alapján. Még egy többletszolgáltatás van a régi SGS-40-hez képest, a különleges napok használata. Az éves táblákban meg lehet jelölni időszakokat, amelyeket különleges napként nevezünk el. Ha az adott nap ebbe a kategóriába esik, akkor nem a megszokott napnak (pl. hétfő) megfelelő időtáblát, hanem az adott nap különleges változatának (különleges hétfő) megfelelő időtáblát választja ki a berendezés. Ezt a lehetőséget pl. lehet iskolai szünetekre, vagy téli-nyári programtáblára használni Általános paraméterek Hétfő A normál hétfői napnak megfelelő időtábla száma Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnapnap A további napoknak (naponként külön-külön) a megfelelő időtábla 37.

43 Hosszú szombat A hónap valamelyik szombatját (pl. mindem hónap első/utolsó szombatját) lehet hosszú szombatnak definiálni és erre egy mási időtáblát definiálni. Különleges hétfő Ha az adott hétfő a különleges napok tartománya esik akkor itt adom meg, hogy melyik időtáblát használja. Különleges egyéb napok Lásd az előző paraméter, de a többi napra beleértve a különleges hósszú szombatot is Időtábla Maximum 12 időtáblát definiálhatok és egy időtáblán belül 32 kapcsolási pont lehetséges. Kapcsolási pont óra a kapcsolási idő óra része perc a kapcsolási idő perc része feladat milyen feladatot kell végrehajtani a feladta lehet: jelzési időtervre kapcsolás (a jelzési időterv száma) sárga villogó üzemmódra kapcsolás sötét üzemmódra kapcsolás egy szoftver kimenet aktiválása (a közötti szoftver kimenetek kapcsolhatók ezzel a paraméterrel) egy szoftver kimenet passzívvá tétele (a közötti szoftver kimenetek kapcsolhatók ezzel a paraméterrel) 13.3 Éves táblák A berendezésben 11 éves táblát adhatunk meg. A táblák közül az 1 10 táblák a nem periodikus ünnepnapok (ill. különleges napok) számára használhatók, míg a 11-es tábla a periodikus minden évben azonos napra eső ünnep- ill. különleges napok kiválasztására szolgál. A 11-es táblában megadott napokat a program minden évben végrehajtja, a csak az adott évi táblában levőket az itt megadottakhoz pedig az adott évben hozzáteszi. Egy éves táblában maximum 32 eseményt adhatunk meg. Egy éves tábla felépítése a következő: Az év amelyben ez a tábla aktív 0-99 adható meg az év. A 11-es táblában az évet a program nem veszi figyelembe. A dátum meghatározása hónap a hónap megadása nap a nap megadása feladat mit kell végrehajtani az adott napon időtábla sorszáma lehet különleges napok időszak kezdődátumának megjelölni lehet különleges napok időszak befejező dátumának megjelölni 38.

44 14. Kiterjesztett fázislogika Az 5.6-os program verziótól kezdődően bevezetésre került egy új típusú forgalomtól függő és paraméterezési rendszer az úgynevezett kiterjesztett fázislogika. A kiterjesztett fázislogikában a fázisváltások folyamatábra szerűen valósíthatók meg. A folyamat ábrán beül döntési/vizsgálati pontokat tudunk meghatározni, ahol az általunk definiált feltételek teljesülésétől függően lép tovább a program egy másik fázisra. Logikai csomópontonként külön - külön folyamatábra készíthető, valamint az is lehetséges, hogy az egyes jelzési időtervek különböző folyamatábrákat használjanak. A fázisokat vagy a fázis táblázatokban definiálom, de az is lehetséges, hogy minden egyes döntési ponthoz hozzárendelem, hogy milyen átmenetek történjenek. A döntésekhez a logikai feltételeken kívül két átmeneti adattárolásra használható regiszter csomag is a rendelkezésünkre áll: RR regiszterek, 32 db 8 bites regiszter ezeket csak a döntési pontokban tudjuk írni és olvasni. M regiszterek, 96 db 8 bites regiszter, de ezeket a háttér programokból is írhatjuk vagy olvashatjuk. A logika működése a következő: Az aktuális fázis a maximális idejének letelte után eljut a döntési pontba, A döntési pontban a logika a megadott sorrend szerint megvizsgálja az ehhez a ponthoz tartozó feltételeket, a vizsgálati sorrend kötött, első, második... feltétel, Az első feltétel teljesülése esetén a logika tovább lép a feltétel által meghatározott fázisra A következő ábrán egy forgalomtól függő, kiterjesztett fázislogikával megvalósított csomópont fázislefolyási ábráját mutatom be: A csomópont három fázisú: 1. fázis, a főirányok: 1, 2, 7, 8 9 és 10. jelzőcsoportok 2. fázis: 3 és 6. jelzőcsoportok 3. fázis: 4 és 5. jelzőcsoportok A csomópont alapállapotban az 1. fázison várakozik és igény esetén kiszolgálja a mellékirányokat. Lehetséges fázislefolyások: vagy fázisok, de nem megengedhető pl. az vagy az fázissorrend. Tehát a két mellékirány kiszolgálása után mindenféleképen a főirányra kell kapcsolni. Ezt az RR1 és RR2 regiszterekben jelezzük. 39.

45 1. fázis 1, 2, 7, 8, 9 és 10 1: F3 vagy 3: mindig 2: F2 D1 RR(1)=0 RR(2)=0 1: F1 1: F4 vagy 3: mindig 4 és 5 2: F2 3 és 6 D3 RR(2)=1 2: F1 D2 RR(1)=1 3. fázis 17. ábra: fázislogika 2. fázis Feltételek: F1 feltétel igaz, ha a 3. vagy 6 jelzőcsoportra igény van F2 feltétel igaz, ha a 4. vagy 5 jelzőcsoportra igény van F3 feltétel igaz, ha RR1 = 1 F4 feltétel igaz, ha RR4 = 1 Döntések: D1-1 fázis: 1. vizsgálat, ha az F1 teljesül, a 2. fázisra lép 2. vizsgálat, ha az F2 teljesül, a 3. fázisra lép várakozik tovább az 1. fázison D2-2. fázis: 1. vizsgálat, ha F4 teljesül, az 1. fázisra lép (ez azt jelenti, hogy ebben a ciklusban már volt egyszer a 3. fázis) 2. vizsgálat, ha az F2 teljesül, a 3. fázisra lép feltétel nélkül az 1. fázisra lép D3-3. fázis: 1. vizsgálat, ha F3 teljesül, az 1. fázisra lép (ez azt jelenti, hogy ebben a ciklusban már volt egyszer a 2. fázis) 2. vizsgálat, ha az F1 teljesül, a 3. fázisra lép feltétel nélkül az 1. fázisra lép 40.

46 15. Javasolt adattáblázatok 15.1 Jelzőcsoport Jelzőcsoport Főirány Minimum zöld Bejelentkezés másolása Maximális minimum zöld Maximális zöld 1. jelzési időterv 2. jelzési időterv Utó-zöld Elsőbbségi idő Zöld-kezelés logika Fázislogika Maximális minimum zöld Maximális zöld Utó-zöld Elsőbbségi idő Zöld-kezelés logika Fázislogika 15.2 Integrált detektor Detektor Típusa Frekvencia Detektálási szint Osztályozási szint Hurok hossz [dm] Maximális foglalt állapot Maximális nem foglalt állapot Hibamód D1 MID D2 MID D3 MID D4 MID A hossz megadása csak akkor szükséges, ha azt mint különleges detektor fel kívánjuk használni Különleges detektor Különleges detektor sorszáma 1. kapcsolt detektor 2. kapcsolt detektor Funkció típusa T1 idő [ms] T2 idő [ms] Hurkok közti távolság [dm] K1 D1 D K2 D1 D K3 D3 D

47 A következő funkciók lehetségesek: 0 Mindig passzív - folyamatos nem foglalt jel 1 Mindig aktív- folyamatos foglalt jel 2 Irány érzékeny detektor 1 A detektor aktív jelet ad, ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt vagy egy T1 ideje foglalt. (A T1 idő megadása is szükséges.) 3 Irány érzékeny detektor 2 A detektor aktív jelet ad, ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt. Egy Foglalt B detektor T1 ideig tiltja az A detektoron a foglaltság érzékelését. (A T1 idő megadása is szükséges.) 4 Sebességmérés A detektor aktív jelet ad, ha a B detektor az A detektor után egy T1 időn belül foglalttá válik, és az A foglaltsága óta egy T2 idő már eltelt. Azután a detektor addig foglalt ameddig a B detektor foglalt. A T1 idő adja az alsó a T2 pedig a felső sebességhatárt, megadásuk szükséges. (A sebesség pontos értéke a vezérlőblokkokkal kiolvasható) 5 Hosszú járművek sebességmérése Hasonló, mint az előző, de feltétel, hogy az A detektornak folyamatosan foglaltnak kell lennie. 6 AND érzékelés Aktív jelet ad, ha az A és B detektorok egyszerre foglaltak. 7 OR érzékelés Aktív jelet ad ha az A vagy B detektorok valamelyike foglalt. 8 BE/KI érzékelés Aktív jelet ad, amikor az A detektor aktív lesz és passzívvá vált, ha a B detektor lesz aktív. A T1 idő használható, mint időtúllépés az aktív és passzív állapotok között. 9 Időtől függő érzékelés 1 Aktív jelet ad, ha a B detektor nem válik foglalttá egy T1 időtartamon belül, ha az A detektor már foglalttá vált. Azután aktív, amíg az A detektor aktív. A rövidebb és hosszabb járművek megkülönböztetésére használható. 10 Időtől függő érzékelés 2 Aktív jelet ad, ha az A detektor foglalt és egy T1 idő még nem telt le, vagy a B detektor foglalt lett a T1 időn belül. Ezután a detektor aktív marad, amíg a B detektor aktív Detektorlogika Detektorlogika száma Jelzőcsoport Detektor bemenet Engedélyezett Bejelentkezés módja Bejelentkezés elnyomása Bejelentkezés késletetése Új bejelentkezés késedelme Maximális minimum zöld Módja Első jármű nyújtása További járművek Kezdő követési idő Maximális zöld Végső követési idő Csökkentés mértéke Csökkentés késedelme Nyújtás/újranyújtás módja Forgalomszámlálás Típusa Regiszter Maximális foglalt állapot Maximális nem foglalt állapot Hibamód 1 1 D1 Mindig 1 0,0 0,0 0,0 0 forg D2 1. prg 1 0,0 0,0 0,0 0 4,0 2,5 6,0 3,5 0,2 10, D2 2.prg. 1 0,0 0,0 0,0 0 4,0 2,0 5,0 3,5 0,3 8, D3 Mindig 1 0,0 0,0 0,0 0 forg D4 1. prg 1 0,0 0,0 0,0 0 4,0 2,5 6,0 3,5 0,2 10, D4 2.prg. 1 0,0 0,0 0,0 0 4,0 2,0 5,0 3,5 0,3 8, D5 Mindig 1 0,0 0,0 1,5 5,0 3,0 0,4 5,0 0 forg A bejelentkezés módja A vezérelt jelzőcsoport a piros vagy a sárga jelzés alatt tud bejelentkezést fogadni. 0: a bejelentkezés nem lesz elmentve a memóriába 1: a bejelentkezés el lesz mentve a memóriába, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 2: időfüggő bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés a memóriában lesz meghatározott ideig. Ezt az időt a késleltetett bejelentkezés paraméterben lehet beállítani. 3: időkésleltetett bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés először csak akkor lesz továbbadva, amikor a késleltetett bejelentkezés paraméterben beállított idő eltelt. A bejelentkezés memóriában lesz elmentve, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 4: ugyanaz mint 3, de véletlen időt használ. Az idő nem haladhatja meg a késleltetett bejelentkezés paraméterben meghatározott értéket 5: ugyanaz mint 3, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 6: ugyanaz mint 4, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 9: nem lehetséges bejelentkezés 42.

48 Maximális minimum zöld 0 nem használom, a piros jelzés alatt számolom a járműveket (alapértelmezett állapot) +1 a maximális minimum zöldidő visszaszámlálása megáll, amikor az Első jármű -ben programozott detektor intervallum aktív. +2 a maximális minimum zöld periódus nem csökkenthető +4 a maximális minimum zöld periódus törölve, amennyiben konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény 15.5 Zöld-kezelés logika Szükség szerint egy-egy táblázat Jelzőcsoport Bejelentkezés kiszolgálásának módja Szabad jelzés vége 1. Szabad jelzés vége 2. Maximális minimum zöld módja Maximális minimum zöld fix nyújtása Számlálásának a módja A maximális zöld Számlálásának az indulása Fix nyújtása Újranyújtásának módja (elsőbbségire is) Törlési módja (elsőbbségire is) Elsőbbségi idő Módja Számlálásának a módja Számlálásának az indulása Igény másik jelzőcsoporttól Kapcsolt jelzőcsoport Igénymód Nyújtás egy másik jelzőcsoporttól Kapcsolt jelzőcsoport Nyújtás módja nem 1 0 nem nem 1 0 nem nem igen nem nem A bejelentkezés kiszolgálásának a módja 0 A jelzőcsoport csak saját igény esetén vált zöldre. Ez megköveteli, hogy a jelzőcsoportnak legyen saját vagy másolt érzékelője. 1 A jelzőcsoport mindig zöldre vált. Általában a főirányok esetében megszokott. 2 A jelzőcsoport a saját fázisában mindig zöldre vált - akár volt rá bejelentkezés akár nem. 3 A jelzőcsoport a saját fázisában passzívan zöldre vált, ha ellene futó aktív közbenső idő. Azaz a fázist valamelyik másik jelzőcsoport meghívta. Erre a jelzőcsoportra nem volt igény. Ekkor a berendezés megvizsgálja, hogy van-e igény olyan másik - a fázishoz nem tartozó - jelzőcsoportra, amely nincs tiltásban a többi zöldre váltó jelzőcsoporttal. Ha talál ilyet, akkor a fázisban kiszolgálja a vendég jelzőcsoportot, ha nem volt ilyen jelzőcsoport, akkor zöldre kapcsolja az aktuális jelzőcsoportot - passzívan - saját kérés nélkül. 4 A jelzőcsoport zöldre vált, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra nincs bejelentkezés. (Ez az erőszakos furakodó típusú jelzőcsoport.) Szabad jelzés vége 1. 0 A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás és a passzív zöld végén - általában ez az alapbeállítás. 1 A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény. (Ha nincs még mindig maradhat a passzív zöld.) 3 A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén. (Itt nincs vizsgálat, hogy van-e más igény a csomóponton vagy sem, letelt a nyújtás vége a zöldnek. 5 A jelzőcsoport pirosra vált a passzív zöld végén, amikor a maximális zöld számláló nullára visszaszámolt. Szabad jelzés vége 2. 0: nincs funkciója +1: a jelzőcsoport folytatja a zöldnyújtást, amíg a vele konflik-tusban lévő jelzőcsoport zöld engedélye meg nem szakítja +2: a forgalomtól függő utó-zöld visszaszámlálása az extra zöld periódus után lesz végrehajtva, vagyis az a periódus, amelyben a jelzőcsoport befejezi a zöldet a közbensőidő függvényében A maximális minimum zöld módja 0: nincs feladata, a normál maximális minimum zöld nyújtás van +1: a maximális minimum zöldidő visszaszámlálása megáll a minimum és a maximális minimum zöldidő alatt, amikor az Kezdő követési időköz programozott detektorintervallum aktív +2: a maximális minimum zöld periódus nem csökkenthető +4: a maximális minimum zöldidő törölve, ha konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény A maximális zöld számlálásának a módja 0: a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik (a visszaszámlálás mindig megtörténik a minimális és a maximális minimum zöld periódusokban) 1: a visszaszámlálás konfliktusigény nélkül is elkezdő-dik. 2: a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik 43.

49 A maximális zöls számlálásának az indulása 0: a visszaszámlálás a zöldön kezdődik 1: a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik 2: a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik, amikor nincsenek aktív közbensőidők a jelzőcsoporttal konfliktusban 3: a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a mester jelzőcsoport elkezdődik 4: a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor kezdőpa-rancsot kap a vezérlőblokktól vagy a működési táb-lából 5: a visszaszámlálás soha nem kezdődik el A maximális zöld (elsőbbségi idő) újranyújtásának a módja 0: nem használatos 1: a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maxi-mális időt minden egyes saját fázisában, amikor két olyan fázis között vált a berendezés, amelyekben az adott fázis létezik. 2: ugyanaz mint az 1, de csak akkor, ha a jelzőcsoport piros volt +4: a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maxi-mális időt minden egyes saját fázisában, amikor a jelző-csoport piros, és nincs konfliktusban lévő bejelentkezés. A maximális zöld (elsőbbségi idő) törlésének a módja 0: a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik, és van konfliktusban lévő bejelent-kezés 1: a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik 2: a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nem nullázódik le, amikor zöldről pirosra változik Az igény módja egy másik jelzőcsoportról 1: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a pi-ros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoportra van beje-lentkezés 2: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a pi-ros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoport zöld jelzést kap +8: a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában A nyújtás módja egy másik jelzőcsoportról 1: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 2: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van (de nem az utó-zöld), amikor az x jelzőcsoport zöld 3: a programozott jelzőcsoport utó-zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 4: a programozott jelzőcsoport zöldön marad, amikor az x jelzőcsoport zöld +8: az x jelzőcsoportnak piros/sárga vagy folyamatos zöldön kell lennie +16: az x jelzőcsoport az utó-zöld periódusban kell lennie +32: az x jelzőcsoport villogó-zöld is lehet 15.6 Indulási késedelem 1. késedelem 2. késedelem 3. késedelem 4. késedelem Jelzőcsoport Kapcsolt jelzőcsoport Késedelem Kapcsolt jelzőcsoport Késedelem Kapcsolt jelzőcsoport Késedelem Kapcsolt jelzőcsoport Késedelem 1 7 3,0 8 2, ,0 11 2, ,1 44.

50 15.7 Jelzési időterv Jelzési időterv Típusa Induló fázis Várakozó fázis Periódus ideje A jelzési időterv ofszet ideje Rendszer-cikluszámláló nullázása 0 Rendszer-ciklusszámláló szinkronizálása Ciklusszámláló nullázása Detektorfelügyelet aktív aktív tiltva tiltva Struktúra azonosító Programváltási mód azonos struktúrák között módja kezdőpont vagy jcs végpont vagy jcs Programváltási mód különböző strukturák között módja kezdőpont vagy jcs végpont vagy jcs Jelzési időterv típusa 0 : nem használt (érvénytelen terv) 1 : önállóan működő (nem összehangolt működésű) 2 : helyi összehangolás - órával 3 : kábeles összehangolás - XNET vagy felügyelet 4 : speciális központi összehangolás (pl. egy SPOT összehangolás) 5 : kézi vezérlés jelzési időterve 6 : előnyben részesítési jelzési időterv (pl. tömegközlekedés, megkülönböztetett járművek) +10 : bekapcsolási program Ez a jelzési időterv lesz először végrehajtva, amikor az új jelzési időterv típusa különbözik a megelőző jelzési időterv típusától (0-6). Ofszet Ciklusszámláló = Rendszer-ciklusszámláló - ofszet A rendszer-ciklusszámláló nullázása 0: a rendszer-ciklusszámláló lenullázódik, amikor elérte a pe-riódusidő értékét 1: a rendszer-ciklusszámlálót a SYN bemenet nullázza le (külső nullázás) A rendszer ciklusszámláló szinkronizálása 0: nem szinkronizáljuk a rendszer-ciklusszámlálót az időhöz 1: skandináv rendszer: az adott nap 04:26:00 időpontja a rendszeridő kezdete 2: :00:00 időpontja a rendszeridő kezdete 3: az adott nap 00:00:00 időpontja a rendszeridő kezdete (ezt használja kábel nélküli hangolásnál a régi SGS-40 típusú forgalomirányító berendezés) 4: :00:00 időpontja a rendszeridő kezdete 5: az adott év január 1. 00:00:00 időpontja a rendszeridő kezdete A ciklusszámláló nullázása (x-y) 0: a ciklusszámlálót nem használjuk 1: a ciklusszámláló akkor nullázódik, amikor a rendszer-ciklusszámláló is nullázódik (hangolt rendszer). Az szavatolt, hogy a ciklusszámláló nagyobb vagy egyenlő mint a jelzési terv ciklusa. 2: a ciklusszámláló lenullázódik, amikor a berendezés a(z) y fázisra kapcsol az 1-es logikai csomóponton 3: a ciklusszámláló lenullázódik, amikor a(z) y jelzőcsoport piros/sárgára vagy zöldre kapcsol 4: ugyanaz mint az x=1-es, de a jelenlegi ciklusszámláló ak-kor is nullázódik, amikor a ciklusszámláló 16,67 %-kal meghaladja a jelenlegi jelzési időterv ciklusidejét. 5: ugyanaz mint az x=1-es, de a jelenlegi ciklusszámláló ak-kor is megváltozik, amikor a rendszer-ciklusszámláló meg-változott. Az nem szavatolt, hogy a ciklusszámláló nagyobb vagy egyenlő, mint a jelzési terv ciklusa. 45.

51 Programváltás módja 0: a programváltás azonnal bekövetkezik 1: a programváltás akkor történik meg először, amikor a rendszer-ciklusszámláló eléri a 0-t 2: a programváltás akkor történik meg először, amikor a cik-lusszámláló eléri a 0-t 3: egy ablakban, amelyet 2 jelzőcsoport határoz meg. A jel-zőcsoportoknak zöldnek vagy nyugalmi pirosban (a nyugalmi pirosba beleértve, hogy a jelzőcsoport tiltva illetve készenléti sárga villogó módban van) kell lenniük, mielőtt a programváltás megtörténik. 4: Egy olyan ablakban, amelyet a rendszer-ciklusszámláló határoz meg a kezdeti és végpontjával. A számlálónak az ablakban kell lennie, mielőtt a programváltás megtörténik. Lásd az F3PN21 paramétert. 5: ugyanaz mint a 4-es, de a ciklusszámlálót használja a rendszer-ciklusszámláló helyett. 6: ciklusszámláló optimalizálása A berendezés először akkor vált programot, amikor az új rendszer-ciklusszámláló és a jelenlegi ciklusszámláló egymással szinkronba kerül Izzóellenőrzés Piros A csatorna Sárga csatorna Zöld csatorna Piros B csatorna Jelzőcsoport Minimális teljesítmény Feszültségfigyelés Árammérés Első szintű hibás lámpák száma Második szintű hibás lámpák száma Használt lámpák száma Feszültségfigyelés Árammérés Első szintű hibás lámpák száma Második szintű hibás lámpák száma Használt lámpák száma Feszültségfigyelés Árammérés Első szintű hibás lámpák száma Második szintű hibás lámpák száma Használt lámpák száma Feszültség/áram figyelés Második szintű hibás lámpák száma Használt lámpák száma A programváltó óra paraméterezése Általános paraméterek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Speciális szombat Speciális szombat definíciója Váltási táblázat azonosítója Normál napok Különleges napok Különleges napok A különleges napok tartományát az éves táblákban lehet meghatározni. Lehetséges pl. iskolai szüneteket vagy téli napokat különleges napnak definiálni. Speciális szombat 0: nem használt +1: a hónap első szombatja +2: a hónap második szombatja +4: a hónap utolsó szombatja 46.

52 Időtáblák a tulajdonképpeni kapcsolási táblázatok - maximum 12 tábla lehetséges - táblánként maximum 32 bejegyzéssel Idő 1. tábla 2. tábla 3. tábla 4. tábla 5. tábla 6. tábla 1 00: : : : : : : Idő Idő Idő Idő Idő Események lehetnek 1-16: jelzési időterv 17: sárga villogó 18: sötét 19: 0. jelzési időterv, azaz a kapcsoló óra nem választ jelzési időtervet 21-36: forgalmi helyzet száma (megfelel a központi programszámnak, amely a berendezésben kódolódik más jelzési időterv számmá) 37: 0. forgalmi helyzet, azaz a kapcsoló óra nem választ forgalmi helyzetet : a szoftver kimenetet aktívra kapcsolja : a szoftver kimenetet passzívra kapcsolja : a szoftver kimenetet 2 másodpercre aktívra kapcsolja Éves táblák Dátum 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év Év : Dátum Dátum Dátum Dátum Dátum Bejegyzések Esemény Esemény Esemény Esemény Esemény Esemény Bejegyzések Esemény Esemény Esemény Esemény Esemény Esemény 47.

53 Év Dátum 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év Dátum Dátum Dátum Dátum 1 01: : : : : : Bejegyzések Esemény Esemény Esemény Esemény Esemény Év A 11. tábla mindegyik évre vonatkozik periodikus ünnepnapok Dátum hónap és nap megadása Esemény 1-12: időtáblára való hivatkozás az aktuális napon melyik időtábla az érvényes 21: különleges napok tartomány kezdőnapja 22: különleges napok tartomány utolsó napja Forgalomtól függő program választás Egy megvalósított programválasztási logikát mutatunk be a magyarázatokkal: Általános adatok Megnevezés Érték Magyarázat Mérési idő 015 Az az időtartam, amelyben a forgalmi paramétereket mérjük. Hiszterézis(%) Visszakapcsoláskor van szerepe Minimális időtartam 30 Legalább ennyi ideig nem válthatja el a berendezés a jelzési időtervet Opciók Egyszerű model 1 A leegyszerűsített modellt, azaz csak egy logikát használunk. tp/ts a modelben 1 A jelenleg futó jelzési időtervet használja indexként az választási paraméterekben. 48.

54 Mérőhelyek Megnevezés M01 M02 Magyarázat 1. adatgyűjtő detektor első szám: a detektorlogika száma, második szám: jelenleg nem használt, mindig 0 harmadik szám: a szorzó, ahol a 0 az egyszeres szorzót jelenti 2. adatgyűjtő detektor Maximum négy detektort használhatunk egy mérőhelyhez. 3. adatgyűjtő detektor 4. adatgyűjtő detektor Számítási eljárás De a jelen esetben csak egyet használunk Hogyan akarjuk összeadni a 4 detektor adatait? Foglaltság 0 0 A mérőhely forgalmat (0) vagy foglaltságot (1) számol. Alacsony határérték Alacsonytól közepes határérték Közepestől magas határérték Forgalmi határértékek az alacsonytól a magas határig. Magas határérték Kritériumok Megnevezés C01 C02 C03 C04 OR kapcsolat feltétel feltétel OR kapcsolat : 0: a kritériumban AND kapcsolat van 1: a kritériumban OR kapcsolat van 1. és 2. forgalmi értékfeltétel: x: a mérőhely száma y: a vizsgált forgalmi szint; 0 - alacsony, 1 - alacsonytól közepes, 2 - közepes, 3 - közepestől magas, 4 - magas z: a feltétel; 0 - a mért forgalom = y, 1 - a mért forgalom >= y, 2 - a mért forgalom < y A jelen esetben a kritériumok akkor igazak, ha: Az 1. kritérium igaz, A 2. kritérium igaz, A 3. kritérium igaz, A 4. kritérium igaz, ha az 1. és 2. mérőhelyekre igaz, hogy a mért forgalom kisebb mint az Mérőhelyek táblákban az alacsony határként beírt értékek, tehát kisebb mint az alacsonytól közepes szint. Tulajdonképpen lehetett volna vizsgálni, hogy egyenlő mint az alacsony szint (azonos eredményt kaptunk volna a megadásra is) ha az 1 vagy 2. mérőhelyen a mért forgalom magasabb (vagy egyenlő) mint az Mérőhelyek táblákban megadott alacsony határérték, tehát a forgalom szintje alacsonytól közepes vagy annál magasabb. ha az 1 vagy 2. mérőhelyen a mért forgalom magasabb (vagy egyenlő) mint az Mérőhelyek táblákban megadott alacsonytól közepes határérték, tehát a forgalom szintje közepes vagy annál magasabb. ha az 1 vagy 2. mérőhelyen a mért forgalom magasabb (vagy egyenlő) mint az Mérőhelyek táblákban megadott közepestől magas határérték, tehát a forgalom szintje közepestől magas vagy annál magasabb. 49.

55 Választási logika Megnevezés P01 P02 P03 P04 P05 1. választási pont választási pont választási pont választási pont Egy választási pont felépítése: x: kritérium száma y: jelzési időterv/forgalmi helyzet száma, amelyet a logika kivezérel, ha az x kritérium teljesül A kiértékelés az aktuálisan futó jelzési időterv oszlopában az 1. választási ponttól kezdve kezdődik és az első teljesült kritériumnak megfelelő jelzési időterv lesz kiválasztva. Ha több logikát használunk, akkor azok is a logika sorszámának megfelelően lesznek kiértékelve. A logika felépítésénél először célszerű a legmagasabb forgalmi szintet kizárni és így haladni az alacsonyabb szintek felé, mert ha a mért forgalom meghaladja a magas forgalmi szintbe tartozik, akkor biztosan kielégíti az alacsony forgalmi szintnél magasabb kritériumot is. Ha x = 0 és y > 0, akkor ez a jelzési időterv/forgalmi helyzet lesz kiválasztva, ha semmilyen más kritérium sem teljesült. 50.