KÍSÉRLETEK ÉS FELADATOK A KÖZÉPISKOLAI FÖLDRAJZ TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

Átírás

1 PETE JÓZSEF KÍSÉRLETEK ÉS FELADATOK A KÖZÉPISKOLAI FÖLDRAJZ TANULMÁNYOZÁSÁHOZ A CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA Pécs, 2019.

2 Pete József Kísérletek és feladatok a középiskolai földrajz tanulmányozásához

3

4 PETE JÓZSEF Kísérletek és feladatok a középiskolai földrajz tanulmányozásához A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs, 2019

5 Lektorállta: Hosszú Csaba Nyelvi lektor: Garami András Technikai munkatárs: Czene Miklós Bányai Ferenc Szakmai vezető: Bodáné Gálosi Márta Készült a TÁMOP / "Természettudományok az élhető jövőért" című pályázat keretében. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, 2019 Pete József, 2019 ISBN A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 7621 Pécs Széchenyi tér 11. T.: / Felelős kiadó: Bodáné Gálosi Márta igazgató

6 Tartalom Bevezetés évfolyam Topográfiai felmérés, tájolás, térképvázlat készítése kísérlet: A felszín ábrázolása kísérlet A tájoló és az iránytű kísérlet: Térképkészítés Térképhasználat. Helymeghatározás, mérések és számítások a térkép segítségével kísérlet: Helymeghatározás kísérlet: Távolságmérés a térképen kísérlet: Területmérés kísérlet: Domborzati metszet készítése A Naprendszer égitestei kísérlet: A Hold fényjelenségei, fázisváltozásai kísérlet: Fogyatkozások kísérlet: Bolygómozgások kísérlet: A Föld kerülete A Föld alakja kísérlet: Távolságmérés a térképen kísérlet: A horizont A Föld forgása kísérlet: a Föld forgása kísérlet: A Coriolis-erő kísérlet: A Föld lapultsága Helyi idő, zónaidő kísérlet: A Nap körüli keringés kísérlet: Csillagnap, középnap kísérlet: Helyi idő, zónaidő Földmágnesség kísérlet: A földmágnesség (Mágneses deklináció) kísérlet: Mi téríti el az iránytűt? (Mágneses anomália) kísérlet: Merre van a földi mágnes? (Mágneses inklináció) Földrengés, rengéshullámok kísérlet: Földrengéshullámok kísérlet: A földrengés pusztító hatása Hogyan születnek a hegyek? (Tektonikai formák kialakulása, izosztázia, vulkánosság) kísérlet: A földkéreg egyensúlya (Az izosztázia)

7 26. kísérlet: Tektonikai formák (Törések, vetődések) kísérlet: A vulkánkitörés A földkéreg ásványai kísérlet: Ásványok, kőzetek keménysége (Keménység, karcolás) kísérlet: Ásványhatározás, lángfestés Kőzetvizsgálat kísérlet: Törmelékes és agyagos üledékes kőzetek meghatározása kísérlet: Magmás kőzetek vizsgálata A levegő felmelegedése kísérlet: A levegő felmelegedése kísérlet: A felmelegedő levegő kitágul Valami van a levegőben kísérlet: A konvekció kísérlet: A zivatarfelhő kialakulása kísérlet: Az üvegházhatás Légköri jelenségek, folyamatok kísérlet: A légnyomás kísérlet: A tengerszintre átszámított légnyomás kísérlet: A légnedvesség kísérlet: A víz körforgása évfolyam A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata kísérlet: A talaj nedvességtartalmának meghatározása kísérlet: A talaj kötöttségének meghatározása A kőolaj és a kőszén kísérlet: A kőszén vizsgálata kísérlet: A kőolajlelőhelyek és a kőolaj kitermelése Megújuló erőforrások (napelem, napkollektor) kísérlet: A napsugárzás energiája kísérlet: A napenergia hasznosítása napkollektorral kísérlet: Napelem elhelyezése Légszennyezettség kísérlet: A légszennyezettség mérése kísérlet: A közlekedés hatása a légszennyezettségre kísérlet: Az időjárás hatása a légszennyezettségre Vízszennyezés, vízvizsgálatok kísérlet: Vízvizsgálatok

8 12. kísérlet: Lakóhelyünk vízminősége kísérlet: Különböző szemcseméretű hordalékok leülepedése kísérlet: Hordalék leülepedése áramló vízben Szélerózió kísérlet: A szélerózió vizsgálata kísérlet: Védekezés a szélerózió ellen kísérlet: A szélmarás vizsgálata kísérlet: A szél szárító hatásának vizsgálata Talajerózió kísérlet: A talajerózió tényezői kísérlet: A talajerózió folyamata lejtőn kísérlet: A talajminőség szerepe a talajerózió során Pénz, pénz, pénz kísérlet: A pénz típusai kísérlet: A nemesfémek Matematikai-fizikai modellek a földrajzban kísérlet: Súlypontmodellek a földrajzban kísérlet: Területi aszimmetria vizsgálata kísérlet: Gravitációs modellek a földrajzban Változások környezetünkben kísérlet: Olajszennyezés kísérlet: A jég pusztító munkája kísérlet: Szikesedés Statisztikai számítások kísérlet: Alapvető statisztikai mennyiségek a földrajzban kísérlet: Diverzitás kísérlet: Hoover-index Éghajlati-statisztikai számítások kísérlet: Egyszerű éghajlati statisztikai számítások kísérlet: Ami az átlagok mögött van kísérlet: Összefüggések az éghajlati adatok között Miből lesz? Hogyan lesz? kísérlet: Cukorgyártás kísérlet: Szeszlepárlás A talaj kémiai tulajdonságai kísérlet: A talaj kémhatása kísérlet: A talaj kalciumtartalmának meghatározása

9 40. kísérlet: A talaj humusztartalma Mellékletek Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke

10 Bevezetés Tudni kell használni az észleleteket; a nehézséget az okozza, hogy mikor vegyük figyelembe az egyiket, s mikor a másikat. (Arthur Koestler) A földrajz az iskolarendszerű oktatásban hazánkban a természettudományos kulcskompetenciákkal áll kapcsolatban, de a matematikai kompetenciák fejlesztését is szolgálja. Lehetséges azonban a digitális és szociális kompetenciák fejlesztése is. Elengedhetetlen ugyanakkor a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: a kreativitás, újítás. tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. 1 Mindezeket az elveket kiválóan szolgálhatják a tanulókísérletek a földrajzban is. Ugyanekkor meg kell állapítani, hogy nincs tisztán induktív módszer, még az empirikus, kísérleti vizsgálatok, mérések esetén sem. Az észlelés különbségei, előzetes tudásunk különbségei miatt befolyásolják az észlelet milyenségét. Maga a tudományos megismerés sem ilyen, az oktatásban is más utat kellene választani. Ezt vallja a 20. század utolsó harmadában kialakult konstruktivista pedagógia. 2 A fenti ellentmondások kiküszöbölése végett esetleg kívánatos lehet, hogy maguk a gyerekek javasolhassanak kísérleteket egy-egy saját maguk találta probléma megoldására, saját elméleteik alapján, annak igazolására vagy elvetésére. Dolgozzák ki a megvalósítás lehetőségeit, fogalmazzák meg előzetes elvárásaikat, tervezzék meg a kísérletet, amelyet tanári ellenőrzés és felügyelet mellett el is végeznek. 3 Jelen munkafüzet az ismertetett elvek mentén, az érintett dilemmák figyelembe vételével készült. A kísérletek legtöbbje tanulókísérlet, időtartama az elméleti alapokkal, magyarázatokkal együtt egy-egy tanórát tesz ki. A középiskolai földrajzi ismereteket 28 témakörbe rendezett 80 kísérlettel csupán kiegészíteni, elmélyíteni kívánja az anyagot, mivel az érettségi követelményrendszer sem közép, sem emelt szinten nem tartalmaz kísérleteket /2012. Elgondolkodtató azonban, hogy a műveltségterületek közül ez a legkisebb óraszámban megjelenő a közoktatásban. Korábbi évekre vonatkozóan és nemzetközi összehasonlításban is ezt állapíthatjuk meg (PROBÁLD F ) 2 NAHALKA I RADNÓTI K

11 9. évfolyam 10

12 1. Topográfiai felmérés, tájolás, térképvázlat készítése Emlékeztető A térkép a föld felszínének felülnézeti, arányosan kicsinyített képe, mely önálló jelrendszerrel rendelkezik és méréseket lehet végezni rajta. A tájoló egy forgatható szelencében szabadon feltámasztott mágnestű, mellyel irányszöget tudunk mérni. (1. ábra) A laptájoló részei: 1. Mágnestű 2. Szelence 3. Alaplap Eszközök 1. feladat: Eszközök: tájoló, mérőszalag, fényképezőgép, csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó, számítógép, nyomtató. 2. feladat: Eszközök: papírtányér, derékszögű vonalzó, toll, kis tál, olló, mosogatószivacs, varrótű, mágnes rúd. Anyagok: víz, 3. feladat: Eszközök: Milliméterpapír, ceruza. 1. ábra: Tájoló (Forrás: Saját felvétel) 11

13 Kísérletek, feladatok 1. kísérlet: A felszín ábrázolása 1. feladat: Alkossatok négy csoportot (A, B, C, D)! A csoport: Csomagolópapírral fedjétek le a terem egyik sarkát, a bútorokat rajzoljátok körül a csomagolópapíron, majd függesszétek ki az elkészült képet a táblára gyurmaragasztóval. B csoport: Mobiltelefonnal/digitális fényképezőgéppel készítsetek látképet a teremről az egyik sarokból, majd a letöltött képet nyomtassátok ki! Gyurmaragasztóval a táblára függesszétek ki! C csoport: Készítsetek vázlatot a tanteremről, az elkészült vázlatot a táblára függesszétek ki gyurmaragasztóval! D csoport: Tájoló segítségével határozzátok meg az északi irányt. Mérőszalaggal mérjétek le a terem egyik sarkában elhelyezkedő bútorokat, majd az eredményt egy vázlaton rögzítsétek, külön jelölve az egyes bútorok jelét a vázlaton. Készítsetek jelmagyarázatot! Táblázatban rögzítsétek, hogy mik az egyes ábrázolások előnyei és hátrányai? 2. kísérlet A tájoló és az iránytű 2. feladat: Iránytű készítése. 1. Derékszögű vonalzó segítségével jelöld a papírtányéron a fő égtájakat! 2. Helyezd a papírtányért az asztalra, majd a félig vízzel töltött tálat tedd a papírtányér közepére! 3. A gombostűt mágnesezd meg úgy, hogy két percig ráhelyezed egy mágnesrúd végére! Ügyelj arra, hogy a tű hegye a mágneses északi pólusnál legyen! 4. Közben vágj ki a mosogatószivacsból egy 2,5*2,5 cm-es darabot és helyezd a vízre, a tál közepére! Rakd a tűt a szivacsra! 5. Kb. egy perc múlva, miután a tű nyugalomba került óvatosan emeld meg a tálat és forgasd a papírtányér É jelzését a tű hegyéhez! A vízben lebegő mágnesezett tű hegye a mágneses északi irányt mutatja! 3. kísérlet: Térképkészítés 3. feladat: Bergengócia nagy bajban van, mert elveszett a térképe, csak a Króniká -ban található leírás áll rendelkezésükre. Segíts pótolni nekik ezt az elveszett értékes dokumentumot, rajzold meg Bergengócia térképét a leírás alapján! Bergengócia a déli félgömbön fekszik, a Kórus-szigetcsoport középső szigetén. A Kórusszigetcsoport a d.sz. 30 ; ny.h tól a d.sz. 20 ; ny.h ig terjed. 3 nagy és több kisebb sziget alkotja. A legnagyobb szigetét Bergengóciának nevezik. A Baktérítő pontosan két szimmetrikus félre osztja a területét. A sziget alakja egy fekvő körtéhez hasonlít, amelynek keskenyebb fele K felé néz. A sziget déli partjánál, a parttal párhuzamosan egy mészkőhegység található, amelynek belsejében világhírű cseppkőbarlang található. DNy-i lábánál nagy forgalmú kikötő van. A sziget közepén egy vulkáni hegyvonulat húzódik, amelynek tetejét örök hó fedi. A K-i része félszigetként nyúlik az óceánba. Egy árkos süllyedékben gyönyörű tó található, amely kedvelt turistaközpont. A sziget egész partvidéke forgalmas üdülőhely. Irodalom Tájékozódás iránytűvel és tájolóval (2014. augusztus 2.) JANICE VAN CLEAVE: Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer Hungarica Kiadó Kft, Budapest, MAKÁDI MARIANN: Fejlesztőfeladatok gyűjteménye földrajzból. In: Feladatfejlesztés fejlesztő feladatok. pp

14 2. Térképhasználat. Helymeghatározás, mérések és számítások a térkép segítségével Emlékeztető Földrajzi helymeghatározás: A Föld felszínén levő pont földrajzi helyzetének két koordináta, a földrajzi szélesség (φ) és a földrajzi hosszúság (λ) értékének megadásával történő meghatározása. Földrajzi szélesség: Valamely földfelszíni pont Egyenlítőtől (φ=0 o ) mért szögtávolsága. Földrajzi hosszúság: Valamely földfelszíni pont kezdő hosszúsági körtől (λ=0 o ) mért szögtávolsága. 2. ábra: Egy földfelszíni pont Egyenlítőtől való távolsága (Forrás: Saját szerkesztés) Eszközök 1. feladat: Eszközök: az iskola környékét ábrázoló térképvázlat, vonalzó, toll, tájoló, okos telefon/gps. 2. feladat: Eszközök: Középiskolai földrajzi atlasz, vonalzó, toll, papír, számológép. 3. feladat: Eszközök: Középiskolai földrajzi atlasz, átlátszó fólia, vékony alkoholos filc, olló, milliméterpapír, analitikai mérleg, számológép 4. feladat: Eszközök: derékszögű és egyenes vonalzó, ceruza 13

15 Kísérletek, feladatok 4. kísérlet: Helymeghatározás 1. feladat: A, Oldalmetszéssel/hátrametszéssel állapítsátok meg álláspontotokat! B, GPS/okos telefon segítségével állapítsátok meg álláspontotokat! C, Van-e eltérés a két álláspont között? Mi lehet az eltérés oka? 5. kísérlet: Távolságmérés a térképen 2. feladat: Mérd meg lakóhelyed és iskolád távolságát! A, Vonalas aránymérték használatával állapítsd meg a távolságot! B, A méretarány segítségével számítsd ki a távolságot! C, Mit tapasztaltál? Mi lehet a különbség oka? D, A 2. ábra alapján állapítsd meg, hogy milyen távol van lakóhelyed az Egyenlítőtől? Találd ki, hogy miért szerepel km a képletben! 6. kísérlet: Területmérés 3. feladat: Mérd meg a Balaton területét! A, Középiskolai földrajzi atlaszodban keresd meg a Balatont, mérd le a hosszúságát és a szélességét, majd becsüld meg területét! B, Átlátszó fólián vékony filccel rajzold körbe a Balatont, vágd ki a fóliát, majd helyezd milliméterpapírra. Rajzold körül, majd számold meg, hogy hány mm 2 a területe! A méretarány segítségével számold ki a Balaton valós területét. Ügyelj arra, hogy a terület a méretaránnyal négyzetesen változik! C, Analitikai mérlegen mérd le a kivágott fólia tömegét, majd az egységnyi területű fólia tömegét is. Ez alapján számold ki a fólia területét, majd a Balaton tényleges területét! Az eredményeket egyeztessétek, majd vitassátok meg, mi lehet a különbség oka? 7. kísérlet: Domborzati metszet készítése 4. feladat: Az alábbi szintvonalas vázlat (3. ábra) alapján készítsetek az AB vonal mentén metszetet a területről! El lehet-e látni A-ból B-be? 3. ábra: Domborzati metszet szerkesztése (Forrás:Saját szerkesztés) Irodalom HORVÁTH G. ZSIGA A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Szerk.: Moholi Károly. Egységes jegyzet, kézirat, 7. változatlan kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest,

16 3. A Naprendszer égitestei Emlékeztető Kepler-törvények I. A bolygók pályája ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában a Nap található II. A bolygót a Nappal összekötő szakasz a vezérsugár azonos idő alatt azonos területet súrol. III. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint keringési idejeik (T) négyzetei: a 3 Az összefüggés minden naprendszerbeli égitest esetében állandó. T 2 1. táblázat: A bolygók és a Hold legfontosabb adatai (Forrás: GÁBRIS GY. MARIK M. SZABÓ J ) Név Naptávolság (CsE-ben)* Keringési idő (Föld=1) Sugár (Föld=1) Tömeg (Föld=1) Sűrűség (g/cm 3 ) Merkur 0,39 0,24 0,38 0,06 5,44 Vénusz 0,72 0,62 0,95 0,82 5,22 Föld ,52 Mars 1,5 1,88 0,53 0,11 3,94 Jupiter 5,2 11,86 11,19 317,8 1,34 Szaturnusz 9,6 29,46 9,4 95,2 0,71 Uránusz 19,1 84,02 3,85 14,5 1,41 Neptunusz 30,2 164,79 3,67 17,3 1,88 Hold km** 27,32 nap*** 0,27 0,012 3,34 * CsE: A közepes Nap-Föld távolság, 149,6 millió km. ** A Hold-Föld távolság. *** Föld körüli keringés. Eszközök 1-2. feladat: Eszközök: Tellurium (4. ábra) 3-4. feladat: Eszközök: számológép 5. feladat: Eszközök: GPS (okostelefon), számológép, függvénytábla 4. ábra: Tellurium Forrás: Saját felvétel) 15

17 Kísérletek, feladatok 8. kísérlet: A Hold fényjelenségei, fázisváltozásai 1. feladat: A tellurium és az 5. ábra alapján a megvilágított rész besatírozásával jelöld a Hold fázisváltozásait! Újhold Első negyed Telihold Utolsó negyed 9. kísérlet: Fogyatkozások 2. feladat: A tellurium és az 5. ábra alapján állapítsd meg, hogy milyen holdfázisokat helyettesít a nap- ill. holdfogyatkozás? 10. kísérlet: Bolygómozgások 3. feladat: Az 1. táblázat adatai segítségével, néhány példa alapján igazold Kepler III. törvényét! Mi lehet a hiba oka? 4 4. feladat: Számold ki a Föld valós tömegét, ha sugara (r) 6372,797 km, a gömb térfogata 𝑟 3 đ! kísérlet: A Föld kerülete 5. feladat: A Székesegyház bejáratától (φ1=46,078493, λ=18,223860) indulj el a Zárdatemplom irányába (φ2=46, λ=18,223860). Mekkora utat tettél meg (d)? Olvasd le a GPS-ről. Az alábbi képlet segítségével számítsd ki a Föld kerületét (k): 360 𝑘= 𝑑 𝜑1 𝜑2 Nézd meg a függvénytáblában, mennyi a Föld kerülete? Mi lehet az eltérés oka? Irodalom GÁBRIS GY. MARIK M. SZABÓ J. 1989: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, Második kiadás. Szerk.: GÁBRIS GY. p HOLD Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: december 26.) FÖLD Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: december 26.) KERESE TIBOR: A Föld kerületének meghatározása GPS-el. In: Bellai L. Kerese T. Varga B.: Földrajz 12. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kaposvár, Második, javított kiadás. pp ábra: A Hold Föld körüli keringése (Forrás: HOLD) 16

18 4. A Föld alakja Emlékeztető Felröpűlök ekkor gondolatban/ Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától/ A Tiszáig nyúló róna képe. (Petőfi Sándor: Az Alföld Részlet) A horizont az állásponton a Föld felületét érintő, a függőón irányára merőleges sík. Ez metszi ki az éggömbből a valódi horizontot. A látszó horizont az a körív, amit a látóhatár széle kijelöl. Ezt a földfelszín és az égbolt érintkezési vonalaként tapasztaljuk, köznapi értelemben ezt nevezzük látóhatárnak vagy horizontnak. A valódi és a látszó horizont nem esik egybe, mivel a megfigyelő szeme nem pontosan a föld felszínén, hanem a fölött helyezkedik el (6. ábra). 6. ábra: A valódi és a látszó horizont (Forrás: HORIZONT alapján, saját szerkesztés) Eszközök 1. feladat: Eszközök: Középiskolai földrajzi atlasz, toll feladat: Eszközök: Középiskolai földrajzi atlasz, toll, ceruza, számológép, vonalzó 17

19 Kísérletek, feladatok 12. kísérlet: Távolságmérés a térképen 1. feladat: Hol született Petőfi Sándor? Keresd meg a térképen! 2. feladat: A költő Kiskunfélegyházát is születése helyének nevezte. Milyen messze van a két település egymástól? A, Papírcsíkon jelöld a két település távolságát, majd mérd rá a vonalas aránymértékre! Mekkora távolságot kaptál? km. B, Vonalzóval mérd meg a két település távolságát, majd a méretarány (M) segítségével számold ki a távolságot! A két település távolsága a térképen: cm. A két település távolsága a valóságban: km. Vitassátok meg, hogy mi lehet az A és a B megoldás különbségének oka? 3. feladat: Mekkora a Dunától Tiszáig nyúló róna? A Paks-Kiskőrös-Szentes vonalon a méretarány segítségével számítsd ki a Duna és a Tisza távolságát! A Duna-Tisza távolság cm a térképen, azaz km a valóságban. 13. kísérlet: A horizont 4. feladat: Egy átlagos, 170 cm magas ember mint Petőfi megközelítőleg 4,7 km távolságra lát el sík területen. Milyen magasságba kell emelkednie, hogy a Dunától a Tiszáig ellásson (7. ábra)? A magasság: méter. Lehetséges ez a megoldás? 5. feladat: A gömb alakúnak tekintett Földön azonban a látóhatár valamivel lekerekítettebb. Jól tudták ezt a régi hajósok is, ugyanis a tengeren feltűnő hajónak először csak az árbocát látták meg, majd a hajótestet is. A fentiek alapján milyen magasra kellett volna emelkednie Petőfinek, hogy a Dunától a Tiszáig ellásson? A számítás módja: h magasságból látható kör sugara: r 13 h ahol h a magasság méterben, r a látható kör sugara (a távolság) kilométerben megadva. h= m. 7. ábra: A horizont távolsága különböző magasságokban (Forrás: Saját szerkesztés) Irodalom HORIZONT Wikipédia, a szabad enciklopédia. (Letöltés: június 9.) GÁBRIS GY. MARIK M. SZABÓ J. 1989: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, Második kiadás. Szerk.: GÁBRIS GY. p

20 5. A Föld forgása Emlékeztető A Föld forgása A Föld az északi pólusról szemlélve az óramutató járásával ellentétes irányban forog a tengelye körül. Ennek időtartama egy csillagnap (23 h 56 4,09 ). A forgás szögsebessége a Föld minden pontján megközelítőleg állandó, a kerületi sebesség azonban a földrajzi szélesség növekedésével csökken. A forgás néhány bizonyítéka (egyben következménye): 1. A csillagos ég naponkénti látszólagos elfordulása, azaz a napszakok váltakozása. 2. Az inga elfordulása. 3. A leeső testek eltérülése. 4. A centrifugális erő, mely a Föld lapultságát okozza. 5. A Coriolis-erő Az eltérítő erő Az eltérítő erő forgó rendszerekben mozgó testekre ható látszólagos és tehetetlenségi erő. A forgó Föld esetében a kerületi sebesség (az adott földfelszíni pont által egységnyi idő alatt megtett út) a különböző szélességeken eltérő. Ha a földfelszínen valami pl. levegő vagy víz a sarkpontok felé mozdul el, akkor a nagyobb kerületi sebességű hely felől mozog a kisebb kerületi sebességű hely felé, így a nagyobb kezdősebesség miatt egy kicsit előreszalad. Ha a sarkpontok felől az Egyenlítő felé halad valami, akkor a kisebb kerületi sebességű hely felől a nagyobb kerületi sebességű hely felé mozdul el, tehát egy kicsit lemarad. Összességében tehát a mozgó anyagok az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön bal kéz felé térülnek el. Eszközök, anyagok 1-4. feladat: Eszközök: lézernyaláb, hengerlencse, fonal, súly, kampó, deszka feladat: Eszközök: hurkapálca, fonal, súly feladat: Eszközök: Coriolis-modellkészlet. 9. feladat: Eszközök: földgömb, két hurkapálca 11. feladat: Eszközök: lufi Anyagok: víz. 8. ábra: A Coriolis-hatás modellezése Forrás: Saját felvétel) 19

21 Kísérletek, feladatok 14. kísérlet: a Föld forgása Lézeres Foucault-inga 1. feladat: Mit tapasztaltál az inga lengésbe hozatala előtt? 2. feladat: Mi történt a lengésbe hozatal után 1 perccel? 3. feladat: Milyen következtetést tudsz levonni a tapasztalatból? 4. feladat: Mi lehet a jelenség magyarázata? Egyszerű inga 5. feladat: Mit tapasztalsz az inga lengése közben? 6. feladat: Mennyiben erősíti meg az előző kísérlet bizonyító erejét? 15. kísérlet: A Coriolis-erő 7. feladat: Illeszd a modellkészlet forgó tányérjára a lejtőt a tépőzárhoz, helyezd a golyót a lejtő tetejére, majd engedd el. Mit tapasztalsz? 8. feladat: Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a tálcát lassan elforgatod (8. ábra). Mit tapasztalsz? Kitekintés 9. feladat: Nézz utána, milyen földrajzi következményekkel jár a Coriolis-erő hatása? 10. feladat: Az első világháború egy tengeri csatájában a Falkland-szigetek mellett (d. sz. 50 ) a jól célzó brit tengerészek lövedékei mintegy 10 km távolságból több mint 100 méterrel a német hajóktól balra csapódtak a vízbe. Mi lehetett a tévedés oka? A hiba annak ellenére is fennállt, hogy a tervezők beépítették a célzó művekbe a korrigáló berendezést a brit hajóépítő műhelyekben? Mi lehetett mégis a hiba oka? 16. kísérlet: A Föld lapultsága 11. feladat: Egy lufit félig tölts meg vízzel, majd a lufi szájánál fogva ujjaid közt pörgesd meg. Mit tapasztaltál? Mi lehet a jelenség magyarázata? Irodalom 9. hét: Ciklon, antikciklon, a nagy földi légkörzés és légrendszerei (Sulinet) (2014. augusztus 3.) TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, TÉL TAMÁS: A Coriolis-erő és a modern környezetfizika: a lefolyótól a ciklonokig. Fizikai Szemle, 2006/ (2014. augusztus 3.) GÁBRIS GY. MARIK M. SZABÓ J. 1989: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, Második kiadás. Szerk.: GÁBRIS GY

22 6. Helyi idő, zónaidő Emlékeztető A nap Egy adott csillag két delelése közt eltelt idő a csillagnap. Számunkra azonban fontosabb a Nap két delelése között eltelt idő, ami a valódi nap. Ennek hossza az év során azonban változik (ld. Kepler II. törvénye). Ezért bevezették a középnapot, mely a valódi napok átlaga. A valódi nap és a középnap azonban hosszabb, mint a csillagnap (10. ábra). Egy középnap 24 h, míg egy csillagnap 23 h 56 min 4 s. Mind a csillagidő, mind a középidő értéke a megfigyelő földrajzi helyzetétől függően változik, azaz helyi idő. Miután azonban az ember életritmusa szempontjából az az előnyösebb, ha a dátumok éjfélkor és nem délben változnak, bevezették a polgári időt, mely 12 órával a középidő előtt jár. Helyi idő, zónaidő A középidő függ az észlelő helyének földrajzi hosszúságától (λ), azaz hosszúsági körönként eltérő helyi idő. A helyi idők különbségét az alábbi egyszerű képletek alapján számíthatjuk: 24 h =360 1 h =15 1 =4 min A helyi idők különbsége miatt meghatározták a világidőt, ami a 0 o (greenwichi) hosszúsági körhöz tartozó helyi idő, középidő (GMT, újabban UTC). A Földet 24, kb. 15 szélességű időzónára osztották fel. Ezek egységes ideje, zónaideje a zóna középvonalán mért helyi idő lett. (9. ábra) Mivel a greenwichi helyi időt tették meg az első időzóna zónaidejévé, ezért Greenwichben a helyi idő és a zónaidő megegyezik. Ez teszi lehetővé a helyi idő és zónaidő átszámítását. 9. ábra: Az időzónák határai (Forrás: Saját szerkesztés) 10. ábra: A valódi nap és a csillagnap (Forrás: Saját szerkesztés) Eszközök 1-2.feladat: Eszközök: Tellurium. 3-4.feladat: Eszközök: Középiskolai Földrajzi Atlasz, toll, számológép feladat: Eszközök: Középiskolai Földrajzi Atlasz, toll, számológép. 21

23 Kísérletek, feladatok 17. kísérlet: A Nap körüli keringés 1. feladat: A tellurium alapján állapítsd meg a Nap körüli keringés következményeit! 18. kísérlet: Csillagnap, középnap 2. feladat: A tellurium és a 10. ábra segítségével bizonyítsd be, hogy egy évben pontosan eggyel több csillagnap van, mint középnap! 19. kísérlet: Helyi idő, zónaidő 3. feladat: Budapesten (é.sz. 47,5 ; k.h.19 ) éppen déli 12 óra volt, amikor Ági az órájára nézett, és elhatározta, hogy felhívja a New Orleansban (é.sz. 30 ; ny.h. 90 ) tanuló barátnőjét. De rögtön meg is gondolta magát. Miért? Mennyi volt a helyi idő ekkor New Orleansban? Melyik hosszúsági kör mentén mutattak az órák helyi idő szerint éjfélt ebben a pillanatban? Mivel magyarázható, hogy Budapesten és Párizsban ekkor egyaránt déli 12 órát mutattak az órák, de a Párizshoz jóval közelebb fekvő Londonban ekkor még csak 11 óra volt? 4. feladat: Budapesten 13 órát mutat az óra, amikor a törökországi Ankarába (é.sz. 40 o, k.h. 33 o ) indul egy repülőgép. A repülési idő 2 óra 15 perc. Hány óra lesz az ankarai repülőtér óráján, amikor leszáll a repülőgép? Melyik időt mutatják a repülőtér órái? Húzd alá a megfelelő választ! helyi idő zónaidő csillagidő Kitekintés 5. feladat: A 11. ábra és ismereteitek alapján vitassátok meg, hogy miért válthat időzónát Spanyolország? 11. ábra: Időzónák Európában (Forrás: Időzóna) Irodalom Csillagidő, világidő, zónaidő. Természet Világa, 128. évf. 11. sz., november, (2014. augusztus 4.) GÁBRIS GY. MARIK M. SZABÓ J. 1989: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, Második kiadás. Szerk.: GÁBRIS GY Földrajz érettségi számítási példák (2014. augusztus 5.) Időzónát válthat Spanyolország (profitline.hu) (2014. augusztus 5.) Időzóna Wikipédia, a szabad enciklopédia ( ) 22

24 7. Földmágnesség Emlékeztető Mágneses deklináció A mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi észak eltérése (12. ábra). Ennek értéke a földrajzi helytől függően különböző. A deklináció értéke a mágneses mező, így a mágnese északi pólus változásának következtében időben is változik Mágneses anomália A mágneses anomália a mágneses tér helyi rendellenessége, melyet a földkéreg mágneses kőzetei okoznak. Mágneses inklináció A mágneses inklináció (lehajlás) a mágneses térerő vízszintestől való eltérése (12. ábra). 12. ábra A mágneses koordinátarendszer térerősségvektorai (Forrás: JAKUCS L alapján, saját szerkesztés) Jelmagyarázat: É földrajzi észak, É m mágneses észak, H a mágneses térerősség horizontális intenzitása, D mágneses elhajlás (deklináció), I lehajlás (inklináció), F totális intenzitás (térerő), V vertikális intenzitás K kelet. Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: Iránytű, napóra 2. feladat: Eszközök: Az Arktiszt ábrázoló térképek 3. feladat: Eszközök: Bunsen égő, fanyelű csipesz, kalapács, fa vágódeszka, rúdmágnes, rongy, kémcsövek, fehér papírlap, gyufa Anyagok: gránit, magnetit, dolomit, hematit, homok, lösz 23

25 Kísérletek, feladatok 20. kísérlet: A földmágnesség (Mágneses deklináció) 1. feladat. A Nap delelése (vagy a Sarkcsillag állása) alapján határozd meg a déli és északi irányt. Vesd össze az iránytűről leolvasott értékkel! Mit tapasztaltál? Mi lehet a jelenség magyarázata? 2. feladat: Atlaszod Északi sarkot ábrázoló térképén keresd meg az Északi mágneses pólust! Hol helyezkedik el? Vesd össze egy másik térkép adataival? Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség magyarázata? 21. kísérlet: Mi téríti el az iránytűt? (Mágneses anomália) 3. feladat: A tálcán található anyagokról próbáld megállapítani, hogy eltérítik-e a mágnestűt! Mit tapasztaltál? A kiválasztott anyagon kívül is van olyan, amely mágneses tulajdonságokkal rendelkezik. Vajon miért nem sikerült bizonyítanod? Hogyan lehetne mégis kimutatni ezeket az anyagokat a tálcán található eszközök segítségével? 22. kísérlet: Merre van a földi mágnes? (Mágneses inklináció) 4. feladat: A mágneses északi pólusban hova mutat az iránytű? Mennyi itt az inklináció értéke? Kitekintés Nézz utána, hogyan változik napjainkban az északi mágneses pólus helye! Jelöld a térképen (13. ábra)! 13. ábra: Az Arktikus-óceán (Forrás: Az Arktikus-óceán) Irodalom JAKUCS L.: Általános természeti földrajz I. JATEPress, Szaged, Az Arktikus-óceán Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: ) 24

26 8. Földrengés, rengéshullámok Emlékeztető Földrengés A földrengés a szilárd földkéreg gyors, rugalmas mozgásjelensége. A rengés kipattanási helye a mélybeli rengésfészek (hipocentrum), a felszíni megjelenése a rengésközpont (epicentrum) (14. ábra). A rengés hullámokban terjed, melynek két fő típusa a longitudinális és transzverzális. 14. ábra: A földrengés epicentruma és hipocentruma (Forrás: Földrengések alapján, saját szerkesztés) A földrengésmérő skálák A földrengésmérő skálák közül a legelterjedtebb a Mercalli- és a Richter-skála. Párhuzamos használatuk azért indokolt, mert eltérő jellegű megállapításokat tesznek lehetővé a különböző földrengésekkel kapcsolatban (2. táblázat). 2. táblázat: A földrengésmérő skálák összehasonlítása (JAKUCS L alapján, saját szerkesztés) Mercalli Cancani Sieberg Richter Tárgya A rengés hatása A rengés energiája Alapja Tapasztalat Mérés Beosztása 12 fokozat Felfelé nyitott Időben A történeti is mérhető Csak a jelenben használható Térben Csak lakott területen Lakott területen kívül is Eszközök 1-2. feladat: Eszközök: rugó. 3. feladat: Eszközök: hullámkád. 4. feladat: Eszközök: tektonikai modellkészlet, hasábok. 25

27 Kísérletek, feladatok 23. kísérlet: Földrengéshullámok 1. feladat: Figyeld meg a megfeszített, majd elengedett rugó mozgását! Milyen változásokat tapasztalsz a rugón? Hogyan terjed az energia a rugón? Mi alapján tapasztaljuk ezt? 2. feladat: A kifeszített rugó egyik végét a rugóra merőlegesen térítsd ki! Mit tapasztalsz a rugón? Melyik esetben ér végig a hullám hamarabb a rugón? 3. feladat: Figyeld meg a hullámkádban keltett hullámokat! Melyik földrengéshullámnak feleltethető meg? Miért? 24. kísérlet: A földrengés pusztító hatása 4. feladat: A vetődés modellkészletre építs hasábokból tornyot és falat! A. Csúsztasd el a rögöket a vetősík mentén vízszintesen! Mit tapasztalsz a falon? B. Csúsztasd el a rögöket a vetősík mentén függőlegesen! Mit tapasztalsz a tornyon? C. Mi lehet a különbség oka? 5. feladat: Melyik skálát használnád az alábbi földrengések erejének meghatározására? Miért? A, Az 1755-ös lisszaboni földrengés, B, Az 1985-ös berhidai földrengés, C, Tengerrengés. 15. ábra: A földrengés pusztító hatása (Forrás: Természeti katasztrófák ) Irodalom VÁSÁRHELYI B. Geológia mérnököknek. (2014. augusztus 12.) Természeti katasztrófák és társadalmi hatásaik. (Sulinet.) (2014. augusztus 12.) JAKUCS L.: Általános természeti földrajz I. JATE Könyvkiadó,

28 9. Hogyan születnek a hegyek? (Tektonikai formák kialakulása, izosztázia, vulkánosság) Emlékeztető Tektonikai folyamatok és formák Törés: a kőzetek folytonosságának megszakadása. Vetődés: olyan törés, melynek mentén az érintkező kőzettestek elmozdultak (16. ábra). Sasbérc: A környezetéből a vetők mentén magasabbra kiemelkedő kéregdarab. Árok: A környezeténél a vetők mentén mélyebbre zökkent kéregdarab. Gyűrődés: A kőzetek olyan elmozdulása, melynek során az anyag folytonossága nem szakad meg. A vulkán A vulkán a kőzetburok olyan hasadéka, melyen keresztül a magma a felszínre jut. A vulkánokat többféle szempontból lehet osztályozni. A kitörés helyének alakja szerint: (1) areális (felületi) (2) labiális (rés) (3) centrális (csatornás) (4) centrolabiális (átmenet a rés és csatornás között) A kitörés típusa szerint (1) explozív (robbanásos) (2) effuzív (kiömléses) (3) vegyes 16. ábra: Törések, vetődések (Forrás: Saját felvétel) Eszközök, anyagok 1-4. feladat: Eszközök üvegkád, különböző vastagságú fahasábok, különböző színű alkoholos filcek Anyagok: víz, jégkockák feladat: Eszközök: tektonikai modellkészlet 7. feladat: Eszközök 50cm 3 -es Erlenmeyer-lombik, vasháromláb, drótháromszög, itatóspapír, Bunsen égő, gyufa Anyagok: 15 cm 3 ammónium-bikromát, homok. 27

29 Kísérletek, feladatok 25. kísérlet: A földkéreg egyensúlya (Az izosztázia) 1. feladat: Vízzel háromnegyedig telt üvegkádba helyezz különböző vastagságú fahasábokat! Mit tapasztalsz, melyik merül el jobban? Mi lehet a jelenség magyarázata? 2. feladat: A fahasábokra helyezz egy-egy jégkockát. Mit tapasztalsz? Alkoholos filccel jelöld a fahasábon a vízszintet. 3. feladat: Ezt követően helyezz még egy-egy jégkockát a fahasábokra. Mit tapasztalsz? Jelöld újra a vízszintet. 4. feladat: A jég elolvadása után mit tapasztalsz, mekkora lesz a vízszint a fahasábokhoz képest? 26. kísérlet: Tektonikai formák (Törések, vetődések) 5. feladat: Fektess egy fahengert az asztalra. Egyik oldalát támaszd meg egy fahasábbal. Támassz a henger másik oldalának különböző fahasábokat, ferdén egymásra rétegezve. Hirtelen húzd el a támasztékot! Mit tapasztalsz? Fordított esetben vajon mit tapasztalnál? 6. feladat: A gyűrődési modellkészlet lapjait helyezd az asztalra. Egyik végét támaszd meg szivacskockákkal, másik végét lassan csúsztasd a megtámasztott vége felé. Mit tapasztalsz? A lapokat mindkét végük felől nyomd lassan össze (17. ábra). Mi a különbség az első esethez képest? 17. ábra: Gyűrődés (Forrás: Saját felvétel) 27. kísérlet: A vulkánkitörés 7. feladat: A lombikba 15 cm 3 ammónium-bikromátot öntünk. Vasháromlábra tesszük, majd a lombik tetejére drótháromszöget, arra itatóspapírt helyezünk. Az itatóspapírra vékony réteg homokot szórunk. A Bunsen égővel lassan hevíteni kezdjük, míg a reakció első jelei nem mutatkoznak; ekkor elzárjuk az égőt. Mit tapasztalsz? Hogyan modellezi ez a vulkánkitörést? Mi az, ami hiányzik? Irodalom TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, pp ,

30 10. A földkéreg ásványai Emlékeztető Az ásvány a földkéreg határozott kémiai összetétellel, kristályos szerkezettel és határozott formával rendelkező szilárd építőeleme. A kőzet a földkéreg nagyobb egységeit felépítő, ásványokból álló természetes anyag. Fontosabb ásványok: ortoklász földpát (KAlSi3O8) kvarc (SiO2) kalcit (CaCO3) kősó (NaCl) gipsz (CaSO4 2H2O) Lángfestés A vizsgálandó ásvány kis darabját vágódeszkán, rongy alatt porrá zúzzuk, majd egy óraüvegre tesszük. Egy másik óraüvegre kevés sósavat öntünk. Egy grafitdarabot csipesszel a Bunsen égő lángjában izzítunk addig, amíg a láng elszíneződik. Ekkor sósavba mártjuk a grafitot, és ismét hevítjük a láng elszíntelenedéséig. Ezután a grafitot újra a sósavba, majd az ásványporba mártjuk. Az ásványporos grafitot a láng külső kékes részének szélétől lassan, óvatosan a láng belseje felé toljuk, s megfigyeljük, hogy milyen színűre festi az ásványport. ŰGYELJ A TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁRA! Eszközök, anyagok 1-3. feladat: Eszközök: tű, kés, reszelő, kalapács, kis üveglap Anyagok: kalcit, kvarc, kősó, aragonit, talk, ortoklász, apatit 4-5. feladat: Eszközök vágódeszka, rongy, két óraüveg, Bunsen égő, fanyelű fémcsipesz, kalapács, gyufa Anyagok: sósav, grafitszál, kalcit, kvarc 3. táblázat: Az ásványok, kőzetek keménysége a különböző eszközökkel való karcolhatóság alapján (Forrás: MAKÁDI M alapján, saját szerkesztés) Keménység Körömmel Tűvel Késsel Egyébbel 1. könnyen 2. nehezen 3. nem könnyen 4. nem nehezen 5. nem nem nehezen reszelővel könnyen 6. nem nem nem a reszelő fogja 7. nem nem nem acéllal könnyen, 8. nem nem nem az üveget karcolja, acéllal ütve 9. nem nem nem szikrázik 10. nem nem nem nem 29

31 Kísérletek, feladatok 28. kísérlet: Ásványok, kőzetek keménysége (Keménység, karcolás) 1. feladat: A tálcán található minták megvizsgálása után töltsd ki az alábbi táblázatot! Sem az üveget, sem a márványt nem karcolja (puha) Az üveget nem, de a márványt karcolja (félkemény) Az üveget karcolja (kemény) Mit gondolsz, mennyire pontos a vizsgálat? 2. feladat Állapítsd meg a tálcán található ásványok, kőzetek keménységét a mellékelt eszközök ill. a 3. táblázat segítségével! Az eredmények alapján írd a táblázat megfelelő rovatába a mintákat! 3. feladat: Az alábbi, 4. táblázat alapján próbáld azonosítani a tálcán lévő ásványokat, kőzeteket! Melyeket nem sikerült? Mit gondolsz, miért? 4. táblázat: Egyes ásványok, kőzetek jellemző karcszíne, porszíne (Forrás: Makádi M alapján, saját szerkesztés) Ásvány, kőzet Azurit Barnaszén Szfalerit Feketeszén Pirit Karcszín, por színe világoskék barna sárgás fekete szürkésfekete Ásvány, kőzet Hematit Kalkopirit Limonit Magnetit Malachit Karcszín, por színe vörösesbarna zöldesfekete barnás, rozsdabarna fekete világos zöld 29. kísérlet: Ásványhatározás, lángfestés 4. feladat: A tálcán lévő ásványok közül válaszd ki a kalcitot, kősót és a kvarcot (18. ábra)! Milyen módszert javasolsz az elkülönítésre? 5. feladat: Végezd el a lángfestést a mintákon! Mit tapasztalsz? Emlékezz: a kalcium téglavörösre, a nátrium sárgára színezi a lángot! 18. ábra: Kvarc. kalcit, kősó (Forrás: Saját felvétel) Irodalom MAKÁDI M : Makádi Mariann Horváth Gergely Farkas Bertalan Péter: Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. Szerk.: Makádi Mariann, Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2014. augusztus 12.) SZAKÁLL S. 2011: Ásvány- és kőzettan alapjai. Miskolci Egyetem Földtudományi Kar. (2014. augusztus 13.) 30

32 11. Kőzetvizsgálat Emlékeztető Kőzetek Homokkő: 0,06-2 mm közti szemcseméretű, főleg kvarcból és földpátból, valamint agyagásványokból álló sárgás néha szürke, vörös színű törmelékes üledékes kőzet. A vízben leülepedett szemcsék üveges csillogásúak, szilánkos törésűek, szögletesek, míg a szél által szállított szemcsék felülete matt, lekerekített, koptatott. Lősz: 0,01-0,005 mm átmérőjű szemcsékből álló, sárgás, porózus, rétegzetlen, szél által szállított üledékből képződött kőzet. A kvarc és földpátszemcsék kötőanyaga a mész. Agyag: 0,005 mm-nél kisebb, túlnyomórészt agyagásványokból álló sárga, szürke, vörös színű kőzet. Ráleheléskor jellegzetes agyagszagú, szárazon kemény, nehezen morzsolható, nedvesen képlékeny. Vízben megduzzad, vizes oldata zavaros. Bauxit: döntően alumíniumásványokból álló, főleg sárgás, barnás, vöröses, néha szürkés színű kőzet. Jellegzetes vöröses színét a vas-oxidok adják. Friss törési felülete a nyelvre tapad. A vízbe dobott kőzetből gyorsan apró buborékok szállnak fel. Sósavban melegítés hatására oldódik. Ásványok Kvarc (SiO2): szürkés, egyenetlen, nagy, kagylós törésű, zsírfényű ásvány. Földpátok: a legelterjedtebb ásványok a földkéregben. A plagioklász fehér, az alkáliföldpátok főleg fehér vagy húsvörös színűek. Ha kevés a Si, fehér földpátpótlók alakulnak ki. Csillámok: A biotit (fekete) és a muszkovit (színtelen, barnás, áttetsző) csillogó ásványok. Színes ásványok: Pl. olivin (zöld), piroxének (színes), amfibolok (színes). Eszközök, anyagok 1-3. feladat: Eszközök: milliméterpapír, kézi nagyító, kémcső, kémcsőtartó Anyagok: homok, lösz, agyag, sósav, desztillált víz 4. feladat: Eszközök: kémcső, kémcsőtartó, kémcsőfogó, Bunsen égő, gyufa Anyagok: agyag, bauxit, sósav, desztillált víz 5. feladat: Eszközök: kézi nagyító Anyagok: magmás kőzetminták 19. ábra: A magmás kőzethatározás menete (MAKÁDI M nyomán, saját szerkesztés) 31

33 Kísérletek, feladatok 30. kísérlet: Törmelékes és agyagos üledékes kőzetek meghatározása 1. feladat: Határozzátok meg kézi nagyítóval a milliméterpapírra helyezett minták szemcseméretét! Kíséreljétek meg azonosítani a mintákat! Milyen eredményre jutottatok? 2. feladat: Mindegyik mintából tegyetek egy késhegynyit egy-egy kémcsőbe, majd csepegtessetek a mintákra sósavat! Mit tapasztaltok? Miért? 3. feladat: A löszből és az agyagból tegyetek mogyorónyi darabot a kémcsőbe, öntsetek rá háromnegyed részig desztillált vizet. Hüvelyujjal befogva a kémcső nyílását rázzátok két percig, majd helyezzétek a kémcsőtartóba. Figyeld meg, hogy mennyire zavaros a víz a kétféle kőzetminta felett! Helyezd a munkafüzetet a kémcső mögé, majd próbáld elolvasni a szöveget! 4. feladat: A tálcán található anyagok és eszközök, valamint a leírás alapján próbáljátok megkülönböztetni az agyagot és a bauxitot! Tervezzétek meg a kísérlet(ek)et! Tapasztalataitokat jegyezzétek le! 31. kísérlet: Magmás kőzetek vizsgálata 5. feladat: A tálcán lévő kőzetek közül, a rendelkezésre álló eszközök segítségével válasszatok ki egy-egy savanyú, semleges és bázisos kőzetet. Ezt követően csoportosítsátok a kőzeteket keletkezésük szerint (mélységi vagy kiömlési). Használjátok az ábrákat (19. ábra. 20. ábra)! ÜGYELJ A TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁRA! Szempont SiO2-tartalom Vegyi összetétel Kvarc Földpát Ásványok Színes Mélységi Szerkezet Kiömlési Szín Sűrűség Túltelített Telített 65%< savanyú 65-48% semleges >10% 10% AFp>PFp AFp<PFp AFp>PFp PFp biotit, biotit, amfibol biotit, amfibol, muszkovit amfibol piroxén gránit granodiorit szienit diorit szemcsés porfiros, üveges riolit dácit trachit andezit világos sötét 2, ,00 bázisos PFp piroxén gabbró bazalt AFp: alkáli földpát PFp: plagioklász földpát 20. ábra: A magmás kőzetek rendszere (Forrás: Makádi M alapján, saját szerkesztés) Irodalom MAKÁDI M : Makádi Mariann Horváth Gergely Farkas Bertalan Péter: Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. Szerk.: Makádi Mariann, Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2014. augusztus 12.) SZAKÁLL S. 2011: Ásvány- és kőzettan alapjai Miskolci Egyetem Földtudományi Kar (2014. augusztus 13.) PÁPAY L. MOLNÁR S.: Ásványtani, kőzettani alapismeretek. JATE Kiadó, Szeged

34 12. A levegő felmelegedése Emlékeztető A levegő felmelegedése A légkör felmelegedését több tényező a napsugárzás légkör felszín rendszer együttes hatása biztosítja. Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök 3 hőmérő, UV lámpa, 2 zseblámpa, fekete kartonlap 2. feladat: Eszközök: zseblámpa, fehér papírlap, színes filcek 3. feladat: Eszközök: 2 Erlenmeyer lombik, 2 furatos gumidugó, 2 üvegcső, UV lámpa, fehér és fekete kartonhenger. Anyagok: metilnarancs indikátor, víz. 4. feladat: Eszközök: 2 főzőpohár, 2 hőmérő, 2 fekete kartonlap. Anyagok: víz, homok. 5. feladat: Eszközök: gömblombik, furatos gumidugó, üvegcső, 2 gumicső, 2 állvány, gázmosó, Erlenmeyer-lombik, Bunsen égő, gyufa. Anyagok: festett víz. 6. feladat: Eszközök: 1000 cm 3 -es hosszúnyakú állólombik, gumigyűrű, léggömb, vas háromláb, drótháló, Bunsen égő, gyufa, mérőszalag Kísérlet A felmelegedő levegő kitágul 5. feladat: Egy gömblombikot furatos gumigyűrűvel zárj le, süllyessz bele üvegcsövet! Erre húzz mm hosszú gumicsövet, melynek szabad végéhez köss be fordítva egy gázmosót, melynek kivezetéséhez illesztett gumicső végét merítsd egy Erlenmeyer-lombikba! A gázmosót töltsd meg festett vízzel! Az állványra helyezett lombikot Bunsen égővel melegítsd! (21. ábra) Néhány perces melegítés után csőszorító csipesszel zárd el a gumicsövet, majd az égőt is! A lombik lehűlése után nyisd meg a gumicsövet! (22. ábra) 6. feladat: Felfújt léggömböt gumigyűrűvel erősíts 1000 cm 3 -es hosszúnyakú állólombik nyakára. Melegítsd a lombikot két percig, majd hagyd kihűlni. 21. ábra: A felmelegedő levegő kitágul (Forrás: Saját felvétel) 33

35 Kísérletek, feladatok 32. kísérlet: A levegő felmelegedése 1. feladat: Fekete kartonlappal árnyékolt hőmérőket azonos távolságban levő UV-lámpával és zseblámpával, valamint kétszeres távolságra levő zseblámpával világíts meg! A hőmérsékleti adatokat 10 percen keresztül kétpercenként olvasd le és jegyezd le! Mit tapasztaltál? Mi lehet a jelenség oka? Hogyan befolyásolhatja a tapasztalt jelenség a Föld felmelegedését? 2. feladat: A zseblámpa fényét először merőlegesen, majd egyre kisebb szögben vetítsd az asztalon levő fehér papírra! A megvilágított felületeket különböző színű filcekkel rajzold körbe! Mit tapasztalsz? Hogyan befolyásolja ez a Föld felmelegedését? Milyen jelenségeken keresztül érvényesül ez a hatás? 3. feladat: Két Erlenmeyer lombikba önts metilnarancs indikátorral megfestett vizet, zárd le furatos gumidugóval, a furatba illessz vízszintig üvegcsövet. Az egyiket fehér, a másikat fekete kartonhengerrel takard le, majd UV lámpával világítsd meg. Mit tapasztalsz? Mi a jelenség magyarázata? Mi lehet a jelentősége a légkör felmelegedésében? 4. feladat: Tölts az egyik főzőpohárba vizet, a másikba homokot, majd mindkettőbe helyezz hőmérőt. Fekete kartonlappal árnyékold le mindkettőt, majd UV lámpával melegítsd. A hőmérsékleti értékeket 10 percen keresztül kétpercenként olvasd le. Mit tapasztaltál? Mi lehet a jelenség magyarázata? Mi lehet a jelentősége földrajzi szempontból 33. kísérlet: A felmelegedő levegő kitágul 5. feladat: Mit tapasztalsz, mi történik a melegítés során a festett vízzel? Mit tapasztalsz a cső megnyitása után? Mi lehet a jelenség magyarázata 6. feladat: Mérd meg a ballon kerületét (átmérőjét) a kiindulási állapotban. Ismételd meg a mérést a melegítés után. Mérd meg újra a kihűlés után. Mi lehet a tapasztalat hátterében? Irodalom 22. ábra: A kitágult levegő kiszorítja a vizet (Forrás: Saját felvétel) TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, Harmadik kiadás. pp MAKÁDI M.: 2013.: Makádi Mariann Horváth Gergely Farkas Bertalan Péter: Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. Szerk.: Makádi Mariann, Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Letöltés: december 29.) 34

36 13. Valami van a levegőben Emlékeztető A konvekció A konvekció a hőátadás olyan formája, mely során a hő közlése az azt hordozó anyag helyének megváltozásából következik. A jelenség a természetben rövid időskálán légnemű és folyékony, hosszabb időtávon szilárd anyagokban is lejátszódhat. Hétköznapi megnyilvánulása a víz felforralása a kályhán (24. ábra). Az üvegházhatás Az üvegházhatás a légkör hővisszatartó képessége. Ennek oka, hogy a Napból érkező fénysugárzás számára a légkör gyakorlatilag átlátszó, míg a felszín által kibocsátott hőmérsékleti sugárzás számára átlátszatlan : csak igen lassú fizikai és meteorológiai folyamatok eredményeként távoznak. E folyamatban kulcsszerepet játszanak az un. üvegházhatású gázok, melyek a felszín által kibocsátott hősugárzást visszasugározzák a légkörbe. A legfontosabb üvegházhatású gázok: vízgőz (H2O), szén-dioxid (CO2), metán (CH4), ózon (O3). Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: hőálló tölcsér, teamécses, T alakú kartonlap, gyufa, gyújtópálca 2. feladat: Eszközök: 1000 és 50 ml-es főzőpohár, alufólia, gumigyűrű Anyagok: 750 ml hideg és 50 ml meleg víz, 6 db jégkocka, vízfesték. 3. feladat: Eszközök: üvegkád, 50 cm 3 -es Erlenmeyer lombik, vasháromláb, Bunsen égő, gyufa, gumidugó. Anyagok: víz, kék festék (tinta) feladat: Eszközök: 4 db 1000 cm3-es főzőpohár, 6 db ötliteres üvegkád, 6 db lámpa, filctoll, 3 db CE adatgyűjtő, 6 db hőmérsékleti szenzor, átlátszó fólia, olló. Anyagok: 30 db jégkocka, 0,5 kg virágföld, 23. ábra: Az üvegházhatás modellezése (Forrás: Saját felvétel) 35

37 34. kísérlet: A konvekció Kísérletek, feladatok 1. feladat: Meggyújtott teamécsest hőálló tölcsérrel fedj le! Helyezz a tölcsér nyílásába vékony T alakú kartonlapot! Füstölgő gyújtópálcát helyezz a nyílás egyik, majd másik oldalára! Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség magyarázata? 2. feladat: 1000 ml-es főzőpohárba tölts 750 ml hideg vizet és helyezz bele néhány jégkockát. 50 ml-es főzőpoharat festékkel színezett meleg vízzel tölts meg, alufóliával fedj le, majd gumizd le és helyezd a nagyobb főzőpohárba! Ceruzával fúrj lyukat a fóliába (nem a közepén)! Figyeld meg, hogy mi történik! Üss egy másik lyukat is a fóliára, és ötpercenként figyeld meg a jelenséget! Mi lehet a magyarázat? Keress földrajzi analógiákat! 24. ábra: Természetes konvekció által létrehozott cirkuláció (Forrás: HŐÁRAMLÁS alapján, saját szerkesztés) 35. kísérlet: A zivatarfelhő kialakulása 3. feladat: Egy Erlenmeyer-lombikba tölts kékre festett vizet. Bunsen égővel melegítsd a lombikot, majd gumidugóval zárd le. Helyezd háromnegyedig hideg vízzel telt üvegkádba, majd húzd ki a dugót. Mit tapasztalsz, mi történik a festett vízzel? Milyen alakú lesz a víz? Mi a jelenség magyarázata? Mennyiben lehet ez a természetben lejátszódó jelenség modellje? 36. kísérlet: Az üvegházhatás 4. feladat: Alkossatok három csoportot (A. B. C.) Az A csoport 2 üvegkád aljába tesz 2-3 ujjnyi virágföldet, és belevezet egy-egy hőmérsékleti szenzort. A B csoport 2 üvegkádba tesz egy-egy cserepes szobanövényt (fokföldi ibolya), és belevezet egy-egy hőmérsékleti szenzort. A C csoport 2 üres üvegbe vezet egy-egy hőmérsékleti szenzort. Az egyik üveget fedjétek be fóliával, és mindkét üveget 30 cm-es távolságból lámpával világítsatok meg (23. ábra). Öt percen keresztül félpercenként rögzítsétek a hőmérők állását, és grafikonon ábrázoljátok az adatokat. Hasonlítsátok össze a görbék futását, és értelmezzétek az eredményeket. 5. feladat: Helyezzetek mindegyik üvegbe 5-5 jégkockát, és ismételjétek meg az előző méréssorozatot. Filctollal jelöljétek meg és mérjétek le a vízszintet. Hasonlítsátok össze a hőmérsékleti görbéket, valamint a vízszintváltozásokat. Értelmezzétek az eredményeket. Irodalom MAKÁDI M : Makádi Mariann Horváth Gergely Farkas Bertalan Péter (2013): Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. Szerk.: Makádi Mariann. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (2014. szeptember 4.) HŐÁRAMLÁS Wikipédia, a szabad enciklopédia (2014. szeptember 4.) 36

38 14. Légköri jelenségek, folyamatok Emlékeztető Páratartalom (abszolút nedvesség, s): térfogategységnyi nedves levegőben levő vízgőz tömege. s = m V V ahol mv a vízgőz tömege, V a nedves levegő térfogata. Telítettségi páratartalom (telítettségi gőznyomás): a gőzmolekulák azon dinamikus egyensúlyi állapota, amikor az időegység alatt kilépő és visszalépő gázmolekulák száma azonos. Relatív nedvesség: az az arányszám mely megmutatja, hogy a jelenlévő gőznyomás hány százaléka az adott hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomásnak. Harmatpont: az a hőmérséklet, melyen a levegő páratartalma megegyezik az adott hőmérséklethez tartozó telítettségi gőznyomással. Tengerszintre átszámított légnyomás megadja, hogy mekkora lenne a légnyomás az észlelési pont alatt a tenger szintjében, ha a közbeeső teret levegő töltené ki. Erre a fiktív értékre azért van szükség, hogy az észlelőhelyek magasságkülönbségét kiküszöböljük. h log p 1 = log p 2 + 0,01485 T m ahol p2 az észlelt nyomás, h a magasság, T2 az észlelt hőmérséklet, T m = 0,00325 h + T 2 Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: 1000 cm 3 -es állólombik, furatos gumigyűrű, üvegcsap, Bunsen égő, gyufa, agyagos drótháló, vas háromláb 2. feladat: Eszközök: barométer, hőmérő, számológép. 3. feladat: Eszközök: higroszkóp, hőmérő, számológép. 4. feladat: Eszközök: A víz körforgása modellkészlet, infralámpa Anyagok: víz, jégkocka. 25. ábra: Barométer (Forrás: Saját felvétel) 37

39 Kísérletek, feladatok 37. kísérlet: A légnyomás 1. feladat: 1000 cm 3 -es hosszúnyakú állólombik gumidugójának furatába illessz üvegcsapot, majd mérd meg a tömegét analitikai mérlegen. g Zárd el az üvegcsapot, majd agyagos dróthálón Bunsen égővel 2 percig melegítsd a lombikot. Hőálló kesztyűt és üvegfogót használva mérd meg ismét a lombik tömegét. g Mi lehetett a különbség oka? Nyisd ki az üvegcsapot, majd 2 perc múlva ismét mérd meg a lombik tömegét. g Mi lehet a jelenség magyarázata? 38. kísérlet: A tengerszintre átszámított légnyomás 2. feladat: A barométer (25. ábra) segítségével állapítsd meg az alábbi adatokat! Mennyi a légnyomás a terem ablakában? Mennyi a hőmérséklet? Mennyi a tengerszintre átszámított légnyomás, ha a tengerszint feletti magasság 162 m? 39. kísérlet: A légnedvesség 3. feladat: A higrométer segítségével állapítsd meg, hogy mennyi a levegő relatív páratartalma a teremben? Az 5. táblázat felhasználásával számítsd ki a tényleges páratartalom értékét. Hány fokon lesz a levegő telített? 5. táblázat: 1 m 3 levegő által maximálisan befogadható vízgőz mennyisége g-ban (Forrás: PÉCZELY GY alapján) t (C o ) m(g) 0,4 0,7 1,1, 1,6 2,4 3,4 4,8 6,8 9,4 12,8 17,3 23,1 30,4 39,6 51,2 40. kísérlet: A víz körforgása 4. feladat: A modellkészlet (26. ábra) tálcájába tölts 100 cm 3 vizet. Helyezd rá a készlet tetejét, a bemélyedésbe helyezz 3-4 jégkockát, majd fedd le a felhőt mintázó elemmel. Világítsd meg a készletet 3 percig infralámpával. Mit tapasztalsz? Mi a jelenség magyarázata? Mennyiben tér el a modell a valóságtól? 26. ábra: A víz körforgása modellkészlet (Forrás: Saját felvétel) Irodalom TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet Tankönyvkiadó, Budapest, pp PÉCZELY GYÖRGY: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest,

40 10. évfolyam 39

41 1. A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata Emlékeztető A talaj fizikai tulajdonságai A talajok termőképessége esetében fontos tulajdonság a talajok kötöttsége, mely a műveléssel szembeni ellenállást mutatja. Szintén fontos a talaj nedvességtartalma is, de a víz jelenlétének formája is, ugyanis a víz különböző formában van jelen a talajban és különböző mértékben kötődik a talajszemcsékhez. A kötöttség A talajok egyik fiziko-mechanikai tulajdonsága a kötöttség, mely a műveléssel szembeni ellenállást fejezi ki. A kötöttséget az Arany-féle kötöttségi számmal (6. táblázat) szokták megadni (KA). K A = m v m t 100 ahol mt= a talaj tömege, mv=a víz tömege. 6. táblázat: Az Arany-féle kötöttségi szám (KEVEINÉ BÁRÁNY I. - FARSANG A alapján) Fizikai talajféleség Arany-féle kötöttségi szám (KA) Leiszapolható rész (Ø<0,01 mm Durva homok <25 <10 Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Nehéz agyag >60 > ábra: Fonalpróba. Amikor az anyag eléri a képlékenység határát, a talaj a pisztillus végén elhajlik, de nem folyik el (Forrás: Saját felvétel) Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: 2 kristályosító csésze. Anyagok: talajminták (virágföld, kerti talaj), víz. 2. feladat: Eszközök: mérleg, 2 főzőpohár. Anyagok: talajminták (virágföld, kerti talaj). 3. feladat: Eszközök: dörzsmozsár, pisztillus, pipetta, főzőpohár (vagy büretta). Anyagok: g légszáraz porított talajminta (virágföld, kerti talaj), víz. 40

42 Kísérletek, feladatok 1. kísérlet: A talaj nedvességtartalmának meghatározása 1. feladat: A 7. táblázat alapján tapasztalati úton állapítsd meg a talaj nedvességtartalmát! 1. minta: 2. minta: Mit gondolsz, milyen eltérések, hibák adódhatnak ennek a módszernek a használatával? 2. feladat: A friss talajmintákat előzetesen lemértük, majd száraz, meleg helyen néhány napig szárítottuk. A kiszárított, légszáraz anyagokat mérd le! Hány százaléka volt a száraz talaj, az eredeti mintának? 1. minta: 2. minta: 2. kísérlet: A talaj kötöttségének meghatározása 3. feladat: 100 g légszáraz, porított talajt helyezz dörzsmozsárba, pipettával adagolj hozzá vizet, majd azt a talajjal pisztillus segítségével keverd el! Mindaddig adagold a vizet, míg a talajmassza a képlékenység határát el nem éri! Ezt a fonalpróbával állapítsd meg (27. ábra) Állapítsd meg a minták Arany-féle kötöttségét! Ennek alapján határozd meg, mely fizikai talajféleségbe tartoznak! 1. minta: 2. minta: 7. táblázat: A talajnedvesség meghatározása tapasztalati úton (KEVEINÉ BÁRÁNY I. - FARSANG A és ÁLTALÁNOS alapján) Típus Jellemzők Száraz talaj Fogása száraz, nyomásra könnyen apró szemcsékre esik szét, nem tartalmaz nedvességet vízzel leöntve színe nagymértékben megváltozik Friss talaj Nyomásra a szemcsék nehezebben esnek szét, vízzel leöntve színe nem változik meg jelentősen Nyirkos talaj Összenyomva tapad, színe nedvesítés hatására nem változik Nedves talaj Összenyomva erősen tapad, kézen nedves foltot hagy, víz hatására színe nem változik Vizes talaj Összenyomva vizet lehet belőle kipréselni Irodalom ÁLTALÁNOS TALAJTANI ISMERETEK ÉS VIZSGÁLATOK. (Letöltés: december 21.) KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA FARSANG ANDREA: Terep- és laborvizsgálati módszerek a természeti földrajzban. 2. átdolgozott kiadás. JATEPress, Szeged,

43 2. A kőolaj és a kőszén Emlékeztető A kőszén A kőszén egykori növények elszenesedett maradványaiból keletkezett, éghető üledékes kőzet. Fő alkotórészei: C, O, H, de emellett egyéb elemek is található benne: N, S és P is. A széntartalom kimutatása az égés során fejlődő szén-dioxid meszes vízbe vezetésével történik. A hidrogén oxidációját a lecsapódó páracseppek jelzik. A nitrogént a nátrium-hidroxid hatására keletkező ammóniával lehet kimutatni (28. ábra). A ként nátrium-hidroxiddal és ólom-nitráttal mutatjuk ki. A kőolaj A kőolaj túlnyomóan szénhidrogén vegyületekből álló, szerves eredetű, nagy energiatartalmú anyag, mely növényi és állati maradványok oxigénszegény környezetben történő felhalmozódása, betemetődése során jön létre. Ezt követően egy tároló szerkezetben halmozódik fel. 28. ábra: Ammónia kimutatása lakmusz indikátorral (Forrás: Saját felvétel) Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: 2 óraüveg, vegyszeres kanál, gyufa, főzőpohár. Anyagok: mesterséges szén és porított kőszén, meszes víz. 2. feladat: Eszközök: 2 kémcső, vegyszeres kanál, kémcsőfogó, Bunsen égő, gyufa. Anyagok: mesterséges szén és porított kőszén, tömény NaOH-oldat, pipetta, lakmusz indikátor. 3. feladat: Eszközök: főzőpohár, vegyszeres kanál, üvegbot. Anyagok: víz, ásványolaj, konyhasó. 4. feladat: Eszközök: hosszúnyakú állólombik, kétfuratú gumidugó, 2 üvegcső, pipettor. Anyagok: víz, ásványolaj. 42

44 Kísérletek, feladatok 3. kísérlet: A kőszén vizsgálata 1. feladat: Állapítsd meg, hogy a két minta közül melyik a mesterséges szén és melyik a kőszén! Óraüvegre tégy a mintákból kis kanálnyit, majd gyújtsd meg! Mit tapasztalsz? Tégy a minták fölé meszes vízzel átöblített főzőpoharat! Mit tapasztalsz? Mire utal a jelenség? El tudod-e dönteni, melyik a kőszén? Milyen vizsgálatot kell még elvégezned? 2. feladat: 1-1 kémcsőbe tégy a mintákból kis kanálnyit, majd óvatosan tölts a kémcsövekbe tömény NaOH-oldatot, hogy ellepje a mintákat! Rázd össze, majd óvatosan melegítsd a kémcsövet! Tarts a kémcső szájához nedves lakmusz indikátort! Mit tapasztalsz? Mire utal a változás? Melyik minta a kőszén? Milyen további vizsgálatokat végezhetnél el ellenőrzésként? Milyen káros következményekkel jár a kőszén kén-, foszfor- illetve nitrogéntartalma? 4. kísérlet: A kőolajlelőhelyek és a kőolaj kitermelése 3. feladat: Főzőpoharat tölts félig vízzel, majd önts rá 2 cm 3 ásványolajat! Mit tapasztalsz? Üvegbottal keverd meg az elegyet! Milyen változás áll be? Mit tapasztalsz néhány perc múlva? Mi lehet a jelenség magyarázata? Tégy egy vegyszeres kanálnyi konyhasót az elegybe! Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség magyarázata? 4. feladat: Hosszúnyakú állólombikot félig tölts meg vízzel, önts rá 5 cm 3 ásványolajat, majd kétfuratú gumidugóval zárd le! Az egyik furatba süllyessz üvegcsövet, melynek vége a vízbe ér, a másik furatba süllyessz üvegcsövet, melynek vége az olajba merüljön! A hosszabb üvegcső végére illesztett pipettorral pumpálj levegőt! Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség oka? Hogyan értelmezed a modellkísérletet? Mi lehet a jelenség gyakorlati felhasználása? 29. ábra: Olajcseppek a vízben (Forrás: Saját felvétel) Irodalom VIZKIEVICZ ANDRÁS: A sejtek kémiai felépítése. (Letöltés: január 13.) DR. SIPOSNÉ DR. KEDVES ÉVA HORVÁTH BALÁZS PÉNTEK LÁSZLÓNÉ: Kémia 10. Szerves kémiai ismeretek. (Letöltés: január 13.) ZSIGÓ ZSOLT: Só-magma. (Letöltés: január 22.) 43

45 3. Megújuló erőforrások (napelem, napkollektor) Emlékeztető A napsugárzás energiája A Földünk felszínére érkező napsugárzás egy óra alatt több energiát tartalmaz, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Hasznosításának két alapvető módja a passzív és az aktív energiatermelés. Előbbi esetben az épületek tájolása, a felhasznált építőanyagok segítenek a Nap sugárzását mint energiaforrást használni. Utóbbi esetén pedig vagy a napsugárzás hőjét használjuk, vagy a sugárzást elektromos árammá alakítva hasznosítjuk. Napkollektor A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, mely napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Hőközvetítő közege jellemzően folyadék, de levegőt használó változata is elterjedt (légkollektor). Ennek köznapi, fém italos dobozokból készült változata a sörkollektor. Napelem A napelem olyan szilárdtest eszköz, mely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja (30. ábra). 30. ábra: Napelem (Forrás: Saját felvétel) Eszközök 1. feladat: Eszközök: papírlap, két hőmérsékleti szenzor, adatgyűjtő, két különböző nagyságú nagyító. 2. feladat: Eszközök: 3-3 tejes doboz, PET palack, fém üdítős doboz, 3 hőmérsékleti szenzor, adatgyűjtő, fehér, fekete és színes papírlapok, lámpa. 3. feladat: Eszközök: napelem cella, multiméter, izzó, vezetékek, lámpa. 31. ábra: Napelem elhelyezése (Forrás: HOVA alapján, saját szerkesztés) 44

46 Kísérletek, feladatok 5. kísérlet: A napsugárzás energiája 1. feladat: Napsütötte helyre tégy ki egy papírlapot! Helyezz rá egy hőmérsékleti szenzort, egy másikat pedig alá! A hőmérsékleti értékeket 10 percen keresztül, kétpercenként olvasd le az adatgyűjtőről! Mit tapasztalsz? Kisebb nagyítóval fókuszáld a napsugarakat a papírlapra! Mennyi idő alatt tudod a papírlapot kiégetni? Nagyobb nagyítóval ismételd meg a kísérletet! Mennyi idő alatt tudod kiégetni a papírlapot? Melyik esetben sikerült hamarabb? Mit gondolsz, mekkora lehet a hőmérséklet a papír kiégésekor? VIGYÁZZ, A NAGYÍTÓVAL MEGÉGETHETED MAGAD! 6. kísérlet: A napenergia hasznosítása napkollektorral 2. feladat: Alkossatok három csoportot! Az A csoport 3 darab tisztára mosott fém üdítős dobozzal, a B csoport 3 darab tisztára mosott gyümölcsleves dobozzal, a C csoport pedig 3 darab ásványvizes palackkal dolgozik. Az egyik dobozt fehér, a másikat fekete, a harmadikat a színes papírral csomagoljátok be! Mindhárom csoportban helyezzétek a hőmérsékleti szenzort a fehér dobozba, majd ragasszátok le celluxszal a nyílást! Állítsátok a leolvasás értékét félperces időközökre, majd világítsátok meg a dobozt 30 cm-ről a lámpával! Öt perc elteltével ismételjétek meg a mérést a második, majd újabb öt perc múlva a harmadik dobozzal. Melyik színű doboznál mértétek a legmagasabb hőmérsékletet? Mi lehetett a különbség oka? Hogyan változott a hőmérséklet a mérés során? Melyik csoportban mértétek a legmagasabb hőmérsékleteket? Mi ennek az oka? Miért kellett leragasztani a dobozokat? Hogyan lehet hasznosítani a jelenséget a gyakorlatban? 7. kísérlet: Napelem elhelyezése 3. feladat: Multiméterrel mérd meg a napelem feszültségét és áramerősségét a megvilágított teremben! Különböző szögben világítsd meg az elemet egy lámpával és olvasd le az áramerősséget! Mozgass különböző tárgyakat a lámpa és a napelem között és mérd a teljesítmény változását! Milyen következtetést vonhatsz le ezekből a tapasztalatokból? Számítsd ki, milyen szögben érik a napsugarak a vízszintes felszínt Magyarországon a téli és a nyári napfordulón (31. ábra)! Milyen szögben kell állítanunk a napelemet, hogy a legnagyobb teljesítményt adja? Miért nem egyértelmű a válasz? Irodalom NAPELEM: Napelem. Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 12.) NAPENERGIA: Napenergia. Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: január 14.) NAPKOLLEKTOR: Napkollektor. Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: január 27.) HOVA: Hova (és hova nem) érdemes napelemet telepíteni? (Letöltés:

47 4. Légszennyezettség Emlékeztető Légszennyező anyagok Nitrogén-dioxid (NO2): erősen oxidáló, savas kémhatású gáz, fosszilis tüzelőanyagok, főleg az üzemanyagok elégetéséből származik. Szén-monoxid (CO): fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égéséből származik. Kén-dioxid (SO2): kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik. A savas eső és a redukáló (téli) füstköd fő alkotórésze. Ózon (O3): a troposzférikus ózon kipufogó gázokból intenzív napsugárzás hatására képződik. A fotokémiai (oxidáló, nyári) füstköd jellemző anyaga. Szálló por: tüzelőanyagok égetése, dohányzás, ipari tevékenység révén jut a levegőbe. Irritálja a nyálkahártyát, akadályozzák a légzést. 8. táblázat: A CO kibocsátás gépjárműtípusok szerint (Forrás: Közlekedési p. 2.) Személygépkocsi, mikrobusz Tehergépkocsi, autóbusz, munkagép Nehéz tehergépkocsi CO (g/km) 5,91 7,18 6,97 Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: légszennyezettség-mérő, gyufa. Anyagok: szén, papírlap, szívószál. 2. feladat: Eszközök: légszennyezettség-mérő. 3. feladat: Eszközök: légszennyezettség-mérő. 4. feladat: Eszközök: légszennyezettség-mérő, szélsebesség-mérő. 32. ábra: Légszennyezettség-mérő (Forrás: Saját felvétel) 46

48 Kísérletek, feladatok 8. kísérlet: A légszennyezettség mérése 1. feladat: A légszennyezettség-mérő (32. ábra) beüzemelését követően olvasd le a műszer értékeit! Ezt követően végezd el az alábbi kísérleteket és olvasd le a műszer értékeit! A, Gyújts meg egy gyufát B, Helyezz vegyszeres kanálnyi szenet kémcsőbe, izzó gyújtópálcával gyújtsd meg C, Papírdarabot gyújts meg, majd hamvaszd el kristályosító csészében D, Műanyag szívószál darabját gyújtsd meg, majd hamvaszd el kristályosító csészében Milyen különbséget találsz? Mi lehet az oka? 9. kísérlet: A közlekedés hatása a légszennyezettségre 2. feladat: A város forgalmas csomópontján (33. ábra) elhelyezett légszennyezettség-mérő adatait egy órán keresztül, 15 percenként olvasd le! A köztes időszakokban számláld meg az áthaladó gépjárműveket (személygépkocsi, busz, tehergépkocsi)! Az adatokat ábrázold diagramon! Keress kapcsolatot az adatok között! Próbáld meghatározni a kibocsátott CO mennyiségét a 8. táblázat segítségével! 3. feladat: A város forgalomcsillapított övezetében elhelyezett légszennyezettség mérő adatait egy órán keresztül, 15 percenként olvasd le. A köztes időszakokban számláld meg az áthaladó gépjárműveket (személygépkocsi, busz, tehergépkocsi)! Az adatokat ábrázold diagramon! Keress kapcsolatot az adatok között! Milyen különbséget tapasztalsz az adatsorok között? Mi lehet a különbség oka? 10. kísérlet: Az időjárás hatása a légszennyezettségre 4. feladat: Ismételd meg a 2. feladat méréseit, miközben a hőmérsékletet és szélsebességet is méred! Hasonlítsd össze az adatsorokat! Milyen összefüggéseket látunk? Hogyan befolyásolja a szélsebesség a légszennyezettséget? 33. ábra: Forgalmas csomópont (Forrás: Saját felvétel) Irodalom A Levegő Munkacsoport ismertetője (Letöltés: február 19.) A közlekedési eredetű légszennyezés tényezői és számítása. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és területfejlesztési KHT Miskolc, (Letöltés: február 19.) 47

49 5. Vízszennyezés, vízvizsgálatok Emlékeztető Vízszennyezés Vízszennyezés alatt az emberi tevékenység hatására kialakuló olyan körülményeket értjük, amelyek közvetlenül befolyásolják a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minőségét. Ebben az esetben a különböző veszélyes és egyéb anyagok koncentrációja meghaladja a természetes vizek koncentrációjának értékét. A vízszennyezés során a víz fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, illetve radiológiai tulajdonságában olyan változások következnek be, melynek nyomán a víz emberi használatra, illetve a természetes vízi élet számára való alkalmassága csökken vagy megszűnik, illetve alkalmassá tétele költséges vagy szélsőséges esetben nem gazdaságos. 9. táblázat: Vízvizsgálati eredmények Minta ph keménység NH 4 + NO 3 NO 2 PO Talajvíz Felszíni víz Eszközök, anyagok 1-3. feladat: Eszközök: Vízanalitikai koffer. Anyagok: vízminták. 4. feladat: Eszközök: két mérőhenger, stopper. Anyagok: kvarchomok, folyami homok, víz. 5. feladat: Eszközök: üvegkád, vegyszeres kanál, vonalzó, óra. Anyagok: folyami homok, víz. 34. ábra: Vízanalitikai koffer (Forrás: Saját felvétel) 48

50 Kísérletek, feladatok 11. kísérlet: Vízvizsgálatok 1. feladat: A vízanalitikai kofferhez (34. ábra) mellékelt leírás alapján három csoportban vizsgáljátok meg az egyes minták vízminőségét! Az értékeket rendezzétek a 9. táblázatba! 2. feladat: A egyik minta csapvizet, a másik esővizet, a harmadik kútvizet tartalmazott. Melyik minta mit tartalmazott? Honnan tudod megállapítani? 12. kísérlet: Lakóhelyünk vízminősége 3. feladat: Lakóhelyed közeléből gyűjts vízmintákat (kútvíz, patak- vagy folyóvíz)! Végezd el az 1. feladat vizsgálatait, majd töltsd ki a 9. táblázat megfelelő rovatait! Milyen, az átlagostól eltérő értékeket kaptál? Mi okozhatta az eltérést? Milyen gazdálkodást, gazdasági tevékenységet folytatnak a vízgyűjtőn? Hozzávetőlegesen mekkora a vízgyűjtőterület lakossága? 13. kísérlet: Különböző szemcseméretű hordalékok leülepedése 4. feladat: Egy mérőhengerbe tégy kvarchomokot, egy másikba azonos mennyiségű folyami homokot, majd töltsd tele vízzel és zárd le a tetejüket! Rázd össze a keverékeket, majd a mérőhengereket állítsd ismét függőleges helyzetbe (35. ábra)! Rövid időközönként olvasd le a leülepedett homok mennyiségét! Ábrázold diagramon a leülepedett anyag mennyiségét az idő függvényében! Hasonlítsd össze a két anyag ülepedésének sebességét! Milyen módon következtethetsz a homokszemcsék méretére? 14. kísérlet: Hordalék leülepedése áramló vízben 5. feladat: Töltsd meg félig vízzel az üvegkádat, majd vegyszeres kanállal keverj el benne 1 dm 3 homokot! Hagyd leülepedni két percig, majd mérd meg az üledékréteg vastagságát! Ezt követően alaposan keverd fel a vizet! Ügyelj arra, hogy a kád alján ne maradjon üledék! Ezután két percig óvatosan keverd a víz felszínét, hogy a kádban levő víz folyamatos áramlásban maradjon! Mérd meg a leülepedett homokréteg vastagságát! Mit tapasztaltál? Mi lehet az oka? 35. ábra: Homok ülepítése mérőhengerben (Forrás: Saját felvétel) Irodalom PREGUN CSABA - JUHÁSZ CSABA: Vízminőségvédelem. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. (Letöltés: február 15.) 49

51 6. Szélerózió Emlékeztető A szél munkavégző képessége A szél mindenütt fúj a Földön, a felszínre gyakorolt hatása azonban területenként változó. Mivel a levegő sűrűsége csupán igen csekély (0, kg/m 3 ), ezért jelentősebb munkát csak bizonyos körülmények között tud végezni. A szél munkáját az alábbi részfolyamatokra bonthatjuk: 1. Kifúvás (defláció) 2. A kifúvott anyag elszállítása 3. Szélmarás (korrázió) 4. A kifúvott szemcsék szállítás közbeni kopása 5. Felhalmozás (akkumuláció) 10. táblázat: A széleróziós vizsgálatok tapasztalatai 1. Hipotézis Tapasztalat Eszközök, anyagok 1-3. feladat: Eszközök: Homokasztal, homoktálca, hajszárító. Anyagok: víz, kavics, növényi ágak, homok. 4. feladat: Eszközök: Üveglap, hőlégfúvó, hajszárító, spatula. Anyagok: homok, átnedvesített talaj. 5. feladat: Eszközök: kétkarú mérleg, kristályosító csésze, vegyszeres kanál, üvegkád. Anyagok: nedves homok, forró víz. 36. ábra: Szélmarásos üveglap (Forrás: Saját felvétel) 50

52 Kísérletek, feladatok 15. kísérlet: A szélerózió vizsgálata 1. feladat: Gyűjtsétek össze, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a szél pusztító munkájának intenzitását! A javaslatokat vitassátok meg, mérlegeljétek! 2. feladat: A rendelkezésetekre álló anyagok eszközök segítségével tervezzetek kísérleteket a hipotézisek igazolására! A tapasztalatokat jegyezzétek le a 10. táblázatba! Mely feltételezéseitek igazolódtak, melyek nem? Mi lehetett ennek az oka? 16. kísérlet: Védekezés a szélerózió ellen 3. feladat: Az előző feladatban milyen változásokat hozott létre a felszínen a szél? Milyen módszerekkel lehetne megakadályozni a széleróziót (37. ábra)? Feltételezéseiteket kísérletekkel igazoljátok! Mely éghajlati területeken lehet jelentős a szél eróziós tevékenysége? Hazánkban hol lehet jellemző ez a tevékenység? Miért? 17. kísérlet: A szélmarás vizsgálata 4. feladat: Üveglapra spatulával vékonyan kenj fel átnedvesített talajmintát, majd hőlégfúvóval óvatosan szárítsd meg! Állítsd homoktálcára, majd hajszárítóval különböző szögben, különböző erősséggel, különböző időtartamban fújd a homokot az üveglapra (36. ábra)! Mit tapasztalsz? Mi lehet a különbség oka? 18. kísérlet: A szél szárító hatásának vizsgálata 5. feladat: Kétkarú mérleg mindkét tálcájára helyezz kristályosító csészében azonos mennyiségű nedves homokot! Az egyik homokmintát hajszárítóval óvatosan szárítsd 1-2 percig! Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség oka? Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a hajszárítóval üvegkádban levő gőzölgő víz párájával telített levegőt fújsz a homokmintára! A forró vízzel telt kádat védőkesztyűvel fogd meg! Milyen változást tapasztalsz? Mi lehet a különbség oka? 37. ábra: Homoktálca, különböző felszínborítással (Forrás: Saját felvétel) Irodalom BORSY ZOLTÁN (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest,

53 7. Talajerózió Emlékeztető A talajerózió A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik, kevés talajszemcsét magával ragadva. Ezt nevezzük természetes vagy geológiai eróziónak. A mezőgazdasági művelésbe vont területeken azonban ez a folyamat a természeteshez képest akár nagyságrendekkel is intenzívebb lehet. Ezt gyorsított vagy antropogén eróziónak nevezzük, melynek során a talajréteg igen gyors ütemben elvékonyodik, esetleg teljesen elpusztul. Ez a gyorsított erózió a csapadékviszonyok és a felszín jellemzőitől függ. 11. táblázat: Talajeróziós vizsgálatok tapasztalatai Feladat Kísérlet Tapasztalat 1. A B Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: tálca, pipetta, főzőpohár, papírlap. Anyagok: festett víz. 2. feladat: Eszközök: tálca, pipetta, papírlap, tektonikai modell. Anyagok: festett víz. 3. feladat: Eszközök: tálca, főzőpohár, papírlap, 3 kristályosító csésze, mérleg. Anyagok: homok, agyagos talaj, moha, víz. 3. feladat: Eszközök: 2 tálca, főzőpohár. Anyagok, homok, agyagos talaj. 38. ábra: Festett víz csepegtetése 50, 70, 100 cm magasból (Forrás: Saját felvétel) 52

54 Kísérletek, feladatok 19. kísérlet: A talajerózió tényezői 1. feladat: (A) A tálcára fektetett fehér papírlapra pipettával cseppents 50, 70, 100 cm magasságból festett vizet! Figyeld meg, milyen lesz a cseppek mérete, alakja (38. ábra)! Milyen különbségeket találsz? Tapasztalataidat rögzítsd a 11. táblázatban! Mit modellez a csepegtetés eltérő magassága? (B) Másik papírlappal ismételd meg a kísérletet úgy, hogy azonos magasságból egyre nagyobb intenzitással, nagyobb mennyiséget csepegtetsz! Figyeld meg, milyen lesz a cseppek mérete, alakja! Milyen különbségeket találsz? Tapasztalataidat rögzítsd a 11. táblázatban! 20. kísérlet: A talajerózió folyamata lejtőn 2. feladat: A tálca rövidebb oldalát támaszd alá a modellel, majd helyezz a tálcára egy papírlapot és pipettával cseppents rá festett vizet! Figyeld meg, milyen lesz a cseppek mérete, alakja! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a hosszabbik oldalt támasztod alá! Hasonlítsd össze a két esetet! Tapasztalataidat rögzítsd a 11. táblázatban! Mi lehet a különbség oka? Egészítsd ki a mondatot: A talajerózió függ a csapadék. és a felszín kísérlet: A talajminőség szerepe a talajerózió során 3. feladat: Az egyik kristályosító csészébe tégy mohával fedett talajt, a másikba száraz talajt, a harmadikba homokot, majd helyezd a csészéket tálcára fektetett fehér papírlapra! Főzőpohárból önts óvatosan 1 m magasságból cm 3 vizet a mintákra (39. ábra)! Mérd meg a papírlapra kiszóródott talaj tömegét! Mit tapasztalsz? Tapasztalataidat rögzítsd a 11. táblázatban! Mi lehet a különbség oka? 4. feladat: Két tálcára szórj néhány marék homokot illetve agyagos talajt! Nyitott tenyereden átszűrve főzőpohárból óvatosan önts a mintákra cm 3 vizet! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a friss talajmintákat kézzel letapasztod! Mit tapasztalsz? Tapasztalataidat rögzítsd a 11. táblázatban! Figyeld meg a kétféle talajminta felszínének elváltozását. 39. ábra: Különböző mennyiségű kiszóródott talajminta (Forrás: Saját felvétel) Irodalom TÓTH AURÉL: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, pp

55 8. Pénz, pénz, pénz Emlékeztető A pénz fogalma, funkciói Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, (1) értékmérő, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. A pénz (2) csereeszköz, vagyis a dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon a dologra el lehet cserélni. A pénz (3) fizetési eszköz, mivel a pénz mint csereeszköz használata jogilag érvényes tranzakciót hoz létre. Ezen kívül a stabil értékű pénz (4) elszámolási egység és (5) értékőrző funkciót is képes betölteni (40. ábra). A pénz főbb történeti típusai: (1) árupénz, (2) fémpénz (értékpénz, váltópénz), (3) rendeleti pénz. A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. A deviza valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz Az értékpénzek Az értékpénz nemesfémtartalmánál fogva önmagában rejlő értékkel rendelkező, törvény által szabályozott módon, pénzverdében előállított és forgalmazott érme. Értékét az érme nemesfémtartalma határozza meg. Régebben aranyból, ezüstből, napjainkban platinából és palládiumból is vernek értékpénzt, melyek kizárólag befektetési célra készülnek. Eszközök, anyagok 1. feladat: Anyagok: pénzérmék (5 Ft, 1 c), minta bankjegyek fénymásolatai (500 Ft, Ft, 10 ), só, kakaóbab 2. feladat: Eszközök: kőzetvizsgáló készlet, mérleg. Anyagok: ékszerminta, sósav, kénsav, salétromsav. 40. ábra: Bankjegyek, pénzérmék (Forrás: Saját felvétel) 54

56 Kísérletek, feladatok 22. kísérlet: A pénz típusai 1. feladat: Csoportosítsd a tálcán található pénzeket különböző szempontok szerint, majd töltsd ki az alábbi táblázatot. Belföldi Külföldi Érme (fémpénz) Bankjegy (papírpénz) Egyéb 23. kísérlet: A nemesfémek 2. feladat: A, Állapítsd meg a minta (41. ábra) legfontosabb tulajdonságait (szín, tömeg, keménység)! Színe: Tömege: Keménysége: A minta 14 karátos, ami azt jelenti, hogy 58,3% tiszta fémet tartalmaz. Mennyi lenne a térfogata, ha az arany sűrűsége 19,3 g/cm 3? B, Cseppents a minta belső oldalára sósavat! Mit tapasztalsz? Töröld le a mintát, majd cseppents rá kénsavat! Mit tapasztalsz? Töröld le a mintát, majd cseppent rá salétromsavat. Mit tapasztalsz? C, Az aranyat évezredeken keresztül a legfontosabb értékmérőnek, fizetőeszköznek tekintették. A fenti tapasztalataid alapján magyarázd meg, miért? D, Nézz utána az interneten, hogy mennyi most az arany ára grammonként, unciánként, dollárban? Számítsd át hivatalos valutaárfolyamon az értéket Forintba! 41. ábra: Nemesfém ékszerek (Forrás: Saját felvétel) Irodalom PÉNZ Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 26.) ÉRTÉKPÉNZ Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 26.) DEVIZA Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 26.) 55

57 9. Matematikai-fizikai modellek a földrajzban Emlékeztető Súlypont Egy síkidom súlypontja a síkidom összes pontjának átlaga. Az a pont, melyhez a síkidom többi pontja összességében a legközelebb van. Egy fizikai test tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a test tömege abban a pontban koncentrálódna. Mediánpont A mediánpont azon tengelyek metszéspontja, melytől az adott síkidom pontjainak összesített távolsága 0, azaz ugyanannyi pont található a síkidom mindkét oldalán. Földrajzi értelemben azok a szélességi és hosszúsági körök, melyek megfelezik az adott területi egységet. Elhelyezkedése az adott jellemző területi aszimmetriáját mutatja. Gravitációs erő A gravitációs erő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos távolságuk négyzetével. 12. táblázat: A népesség és a GDP tömege megyénként (2011) (Forrás: KSH alapján, saját szerkesztés) Megye A népesség A GDP száma (fő) "tömege" (g) értéke (m Ft) "tömege" (g) 1. Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Ország összesen Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: 20 műanyag kávéspohár, A3-as méretű Magyarország megyéi vaktérkép, mérleg, golyó, vegyszeres kanál. Anyagok: homok. 2. feladat: Eszközök: 20 műanyag kávéspohár, A3-as méretű Magyarország megyéi vaktérkép, mérleg, golyó, hengeres rúd, vegyszeres kanál. Anyagok: homok. 3. feladat: Eszközök: szivacsbetét, fólia, 3 különböző tömegű henger, alkoholos filc, olló, vonalzó, mérleg. Anyagok: homok. 56

58 Kísérletek, feladatok 24. kísérlet: Súlypontmodellek a földrajzban 1. feladat: Helyezd a tálcára a Magyarország megyéit, megyeszékhelyeit ábrázoló A3-as vaktérképet! 20 műanyag kávéspohárba mérj ki annyi homokot, amennyi a megye lakosságával arányos (1 g homok = fő, 12. táblázat)! Helyezd a poharakat a megyékre, majd egy golyóra helyezve próbáld kiegyensúlyozni a tálcát (42. ábra)! Mit tapasztalsz? Hol kerül egyensúlyba a tálca? Mire utal ez? 25. kísérlet: Területi aszimmetria vizsgálata 2. feladat: Ismételd meg a vizsgálatot úgy, hogy a lakosság helyett a GDP-t jelenti a homok tömege (1 g homok = 100 md Ft, 12. táblázat)! Mit tapasztalsz, hol tudod kiegyensúlyozni a tálcát? Van-e különbség az előző ponthoz képest? Mi lehet az eltérés oka? Helyezz rudat a tálca vízszintes ill. függőleges tengelye alá! Merre billen a tálca? Mire utal? Mozgasd úgy a rudat, hogy egyensúlyba kerüljön a tálca, majd jelöld meg a tálca szélén a rúd helyét. Ezek alapján határozd meg a metszéspontokat! Ez a pont a mediánpont. Hogyan viszonyul ez a súlyponthoz? 26. kísérlet: Gravitációs modellek a földrajzban 3. feladat: Helyezd a tálcára a Magyarország megyéit, megyeszékhelyeit ábrázoló A3-as vaktérképet! Átlátszó fóliával takard le a térképet! Ügyelj arra, hogy a fólia ne gyűrődjön! Alkoholos filccel rajzold meg Magyarország kontúrját a fólián és jelöld be Budapestet! Helyezd a szivacsbetétre a fóliát, majd vonalzó segítségével egyenletesen vond be homokkal! Budapest helyét hagyd ki! Helyezd oda a hengert! Mit tapasztalsz? Vedd ki a hengert, majd mérd meg a megtisztított kör sugarát és az összegyűlt homok tömegét! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy nagyobb, illetve kisebb tömegű hengert használsz! Milyen különbségeket találsz? Mi lehet a jelenség oka? Helyezd a hengereket egymástól egyenlő távolságra, egyszerre a szivacsra! Milyen különbséget találsz az előzőkhöz képest? Mi lehet a különbség oka? 42. ábra: Magyarország megyéi lakosságának súlypont modellje (Forrás: Saját felvétel) Irodalom SÚLYPONT. Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 23.) TÖMEGKÖZÉPPONT. Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 23.) 57

59 10. Változások környezetünkben Emlékeztető Olajszennyezés A felszíni vizekbe kerülő olaj károsan hat az élővilágra, mivel gátolja a légzést, elzárja a vizeket a fénytől, az alacsonyabb rendű élőlényeken pedig bevonatot képez, így károsítva azokat. A vízbe kerülő olaj, ha nem ütközik akadályba, gyorsan szétterül és vékony, filmszerű réteget alkot, majd 1 mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed és fokozatosan 0,2 mm-nél vékonyabb hártyává alakul. Így 40 l olaj 1 km 2 vizet is beboríthat. A jég pusztító munkája A jég a felszínt a kőzetminőségtől függően szelektív módon pusztítja le. Ennek során a puhább kőzeteket elhordja, letarolja, a keményebbeket karcolja, vési, jégbe fagyva elhurcolja. A jég elolvadása után az általa szállított hordalékot lerakja, olvadékával egyengeti a felszínt. Szikesedés A szikesedés a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. Ezen sók közé tartozik például a kálium (K + ), a magnézium (Mg 2+ ) és a nátrium (Na + ). A sók feloldódnak a vízben, és azzal együtt mozognak. Amikor a víz elpárolog, a sók hátra maradnak a felszínen. Eszközök, anyagok 1-2. feladat: Eszközök: főzőpohár, oxigénszenzor, vegyszeres kanál. Anyagok: víz, árványolaj, madártoll, levél, olajabszorbens. 3. feladat: Eszközök: homoktálca, hőlégfúvó. Anyagok: homok, kavics, agyag, jégkocka (fagyott kaviccsal) 4. feladat: Eszközök: 4 főzőpohár, Bunsen égő, gyufa, vas háromláb, agyagos drótháló, hőlégfúvó. Anyagok: talajminta, csapvíz, telített CaCl2 oldat, telített NaCl oldat. 43. ábra: Olaj a vízben (Forrás: Saját felvétel) 58

60 Kísérletek, feladatok 27. kísérlet: Olajszennyezés 1. feladat: Főzőpohárba tölts vizet! Márts bele madártollat és levelet, majd vedd ki a vízből! Mit tapasztalsz? Helyezd az oxigénszerzor érzékelőjét a vízbe és mérd meg az oldott oxigén mennyiségét! Önts 2 cm 3 ásványolajat a vízre, majd keverd el (43. ábra)! Mit tapasztalsz? Mártsd az elegybe a madártollat és a levelet. Mit tapasztalsz az előző vizsgálathoz képest? Mérd meg ismét az oxigénszintet! Milyen változást tapasztalsz? Mi a jelenség magyarázata? 2. feladat: Vegyszeres kanállal próbáld lemerni az olajt a vízről! Mit tapasztalsz? Szórj olajt megkötő anyagot a vízbe és figyeld meg, mi történik! Az olajjal átitatott anyagot szedd ki kanállal! Melyik módszer volt az eredményesebb? 28. kísérlet: A jég pusztító munkája 3. feladat: Helyezd a homoktálca kavicsos részére a jégkockákat, majd lassan, ujjaiddal görgetve húzd az agyagos felszínen keresztül a homokos terepre! Milyen hatást gyakorol a jég mozgása a kavicstakaróra? Milyen nyomokat hagy a jég az agyagos felszínen? Mit tapasztalsz a homokos terepen? Hőlégfúvóval olvaszd el a jeget! Milyen formákat figyelsz meg a felszínen? 29. kísérlet: Szikesedés 4. feladat: Tégy három főzőpohárba talajmintát, majd az egyikre tölts csapvizet, a másikra CaCl2 oldatot, a harmadikra NaCl oldatot! Az átnedvesedett talajmintákat hőlégfúvóval szárítsd néhány percig! Mit tapasztalsz a mintákon? Mi lehet a különbség oka? 44. ábra: Szikes talajminták (Forrás: Saját felvétel) Irodalom VARGA BÁLINT: Olajszennyezés. In: Bellai László, Kerese Tibor, Varga Bálint: Földrajz 12. osztály. Második, javított kiadás, Kaposvár, (Letöltés: február 24.) STELCZER ATTILA: Az olajszennyezés és hatása. (Letöltés: február 24.) A talajok szikesedése. (Letöltés: február 24.) NAGYNÉ VARGA ZSUZSANNA: Belföldi jégtakaró, válogató lepusztítás In: Bellai L. Herzsenyák L. Lieb M. Kerese T. Nagyné Varga Zs. Varga T.: Földrajz 7. Munkafüzet. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kaposvár, Második, javított kiadás, pp (Letöltés: február 25.) 59

61 11. Statisztikai számítások Emlékeztető Néhány statisztikai alapfogalom Számtani közép (M): n darab szám átlaga, vagyis a számok összegének n-ed része: M = a 1 + a n = i=1 a i n n ahol a1 az első, an az utolsó, ai az egyik eleme a számhalmaznak, n az elemek száma. Medián (x ): Véges elemszámú sokaság esetén a medián a sorba rendezett adatok közül a középső érték. Az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. Módusz: egy statisztikai minta leggyakrabban előforduló eleme. Terjedelem: Egy rendezett adatsor szélső elemeinek különbsége. Egyenlőtlenségi mutatók Díverzitási index (d): megmutatja, hogy mennyi annak a valószínűsége, hogy két véletlenszerűen kiválasztott elem (ember) valamilyen szempontból különböző legyen. N (N 1) n k i (k i 1) d = 2 i=1 2 N (N 1) 2 ahol N a népességszám (elemszám), ki az adott jellemzőkkel bíró populáció (halmaz). Hoover-index (h): két területi ismérv mennyiségi eloszlásának eltérését méri. h = n i=1 x i f i 2 ahol xi és fi két megoszlási viszonyszám, melyre igaz: Σxi=100 és Σfi=100. n..(k 1 )..(k 2 )..(k 3 )..(k 4 ) Összes 13. táblázat: A csoport diverzitása Életkor Létszám (k i ) Azonos találkozások ( k i (k i 1) ) 2 Átlagéletkor Medián Módusz Terjedelem Eszközök, anyagok 3. feladat: Eszközök: különböző űrméretű főzőpoharak, mérőhenger. Anyagok: víz. 60

62 Kísérletek, feladatok 30. kísérlet: Alapvető statisztikai mennyiségek a földrajzban 1. feladat: Számítsd ki a csoport tagjainak átlagéletkorát! Mennyi az életkorok mediánja, módusza és terjedelme? Töltsd ki a 13. táblázat első két oszlopát! Keress földrajzi példákat, melyek esetében ezeket a statisztikai mennyiségeket kiszámolhatod! 31. kísérlet: Diverzitás 2. feladat: Mennyire heterogén az osztály életkori tekintetben? Számítsd ki, hogy ha az osztály minden tagja kezet fogna a másikkal, hány kézfogás történne különböző életkorúak között? Mennyi az összes kézfogás az osztályban? A két érték hányadosa az (életkori) diverzitás! Töltsd ki a 13. táblázat: A csoport diverzitása13. táblázat harmadik oszlopát! Számítsd ki az osztály lakóhelyi, hajszín, szemszín szerinti diverzitását is! 32. kísérlet: Hoover-index 3. feladat: A tálcán levő különböző űrméretű főzőpoharakba tölts tetszőleges mennyiségű vizet! Mérőhengerrel mérd meg az egyes mennyiségeket. Számítsd ki, hogy a víz hány százaléka jutott az egyes edényekbe! Határozd meg, hogy az egyes edények az összes űrtartalom hány százalékát adták! Töltsd ki a 14. táblázatot! Számítsd ki, hogy a víz hány százalékát kell áttölteni, hogy valamennyi edényben arányosan ugyanannyi víz legyen, mint az edény térfogatának aránya! Az index a területi egyenlőtlenségek kimutatására szolgál. A földrajzban és a közgazdaságtanban az index egy speciális változata arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy mennyi jövedelmet kell átcsoportosítani a lakosok között, hogy mindenkinek ugyanannyi jusson. Ezt nevezik Robin Hood-indexnek táblázat A főzőpoharak adatai Mérőhenger Vízmennyiség (cm 3 ) Vízmennyiség %-a Űrtartalom (cm 3 ) Űrtartalom %-a 2 3 Összesen Irodalom Számtani közép Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 24.) Medián Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 24.) Módusz Wikipédia, a szabad enciklopédia (Letöltés: február 24.) NÉMETH N.2005: Területi megoszlások eltérését mérő indexek. pp In: Nemes Nagy J. (szerk.): Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. (Letöltés: február 24.) 61

63 12. Éghajlati-statisztikai számítások Emlékeztető Ami az átlagok mögött van Abszolút eltérés (d): az átlageltérések abszolút értékének számtani közepe. d = n i=1 x i M n ahol xi az egyes tagok értéke, M a tagok számtani közepe, n az elemszám. Szórás (σ): az adatok átlag körüli elhelyezkedését jellemző érték. Az átlageltérések négyzeteinek számtani közepéből vont négyzetgyök. σ = n i=1 (x i M) 2 n Korreláció (r): olyan kapcsolat esetén (sztochasztikus kapcsolat), amikor a független változó értéke nem határozza meg egyértelműen a függő változó értékét, hanem az véletlenszerűen ingadozik egy legvalószínűbb érték körül a kapcsolat szorosságának kifejezésére a korrelációs együttható (r) szolgál. n i=1(x i M x ) (y i M y ) r = n (x i M x ) 2 n (y i M y ) 2 i=1 ahol xi és yi a változók értékei, Mx és My a változók számtani közepei, n az elemszám. 15. táblázat: Magyarországi mérőállomások havi középhőmérséklete és csapadékösszege (Forrás: Péczely Gy pp ) Havi középhőmérséklet ( o C) Havi csapadékösszeg (mm) J F M Á M J J A S O N D J F M Á M J J A S O N D 1-1,3 0,2 4,8 9,6 14,5 17,6 19,7 18,9 15,3 9,7 4,2 0, ,7 1,3 6,1 11,9 16,9 20,4 22,6 21,9 17,9 11,8 6,2 1, ,1 1,0 5,8 11,8 16,8 20,2 22,2 21,4 17,4 11,3 5,8 1, ,8 0,1 5,9 11,4 16,9 19,9 22,3 21,3 17,2 11,3 5,3 0, ,0-1,1 4,5 10,1 15,8 18,7 20,7 19,7 15,6 9,9 4,1-0, i=1 16. táblázat: Egyes állomások éghajlati statisztikai jellemzői (Forrás: Saját szerkesztés) Havi középhőmérsékletek Állomás számtani mediánja módusza terjedelme abszolút középértéke eltérése 1. Sopron 2. Pécs 3. Budapest 4. Békéscsaba 5. Nyíregyháza szórása Hőmérséklet és csapadék korrelációja Eszközök 1-2. feladat: Eszközök: levegőkörnyezeti hőmérsékleti adatgyűjtő, számítógép, digitális tábla. 62

64 Kísérletek, feladatok 33. kísérlet: Egyszerű éghajlati statisztikai számítások 1. feladat: A 11. fejezet összefüggéseit felhasználva számítsd ki az 15. táblázat hőmérsékleti adatsorainak számtani közép, medián, módusz, valamint közepes hőingás értékeit (az adatsorok terjedelmét), majd töltsd ki a 16. táblázat megfelelő rovatait! Az adatgyűjtő hőmérsékleti adatsorai alapján készítsd el az elmúlt időszak éghajlati statisztikai számításait! 34. kísérlet: Ami az átlagok mögött van 2. feladat: Számítsd ki a 15. táblázat hőmérsékleti adatsorainak abszolút eltérés és szórás értékeit, majd írd be a 16. táblázat megfelelő rovataiba! Milyen eltéréseket találsz? Mi lehet az eltérések oka? Az adatgyűjtő hőmérsékleti adatsorai alapján számítsd ki a fenti értékeket! 3. feladat: A 45. ábra és magyarázata alapján határozd meg a terület átlagos csapadékmennyiségét! Mennyire pontos az érték? Hogyan juthatnánk pontosabb értékhez? 35. kísérlet: Összefüggések az éghajlati adatok között 4. feladat: Számítsd ki a 15. táblázat adatsorai alapján az egyes mérőállomások hőmérsékleti és csapadék értékeinek korrelációját! Az így nyert adatokat írd a 16. táblázat megfelelő rovatába! Mivel magyarázhatók a különbségek? Egy terület csapadékátlaga (MCs) (súlyozott átlag) 𝑛𝑖=1 𝑎𝑖 𝑥𝑖 𝑛𝑖=1 𝑎𝑖 ai a mérőállomás súlytényezője (területük aránya az összterületből) xi a mérőállomás csapadékértéke. 𝑀𝐶𝑠 = ahol 45. ábra: Három csapadékmérő állomás Dirichletpoligonja (Forrás: saját szerkesztés) Mérőállomás A B C ai xi 0,20 0,38 0, Irodalom PÉCZELY GYÖRGY: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, kiadás. 63

65 13. Miből lesz? Hogyan lesz? Emlékeztető Cukorgyártás A cukorgyártás hazánkban igen nagy hagyományokkal rendelkező iparág, jelenleg azonban csupán egyetlen cukorgyár üzemel. A folyamat lényege igen egyszerű: a cukorrépát fölszeletelik (gyalulás), sejtjeiből a cukrot meleg vízzel kioldják (diffúzió), majd a cukros levet besűrítik és belőle a cukrot kikristályosítják. Szeszlepárlás A szeszlepárlás olyan hőtechnikai folyamat, melynek során a cefréből hőközléssel gőzt állítunk elő, amit hűtéssel cseppfolyósítunk. Lepárláskor az alkoholos folyadékot melegítjük, ekkor a forrásban lévő anyag (cefre) és a kipárolgott gőz összetétele eltér egymástól, mert a gőz fázisban az illóalkatrészek feldúsulnak. Végül az elgőzölgött anyagot megfelelő eljárás során cseppfolyósítjuk. 46. ábra: Laboratóriumi szakaszos dessztilláló berendezés (Forrás: OKTATÓ alapján saját szerkesztés) Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: mérleg, főzőpohár, Bunsen égő, vas háromláb, agyagos drótháló, gyufa. Anyagok: cukorrépaszelet, víz. 3. feladat: Eszközök: desztilláló berendezés, gyufa. Anyagok: cefre. 64

66 Kísérletek, feladatok 36. kísérlet: Cukorgyártás 1. feladat: Mérd meg a répaszelet tömegét, majd főzőpohárban főzd puhára. Vedd ki a szeletet, az oldatot hagyd kihűlni, leülepedni, majd a melaszt szűrd le. A leülepedett cukrot szárítsd meg, majd mérd meg a tömegét. Mekkora a veszteség? 2. feladat: Mennyire kifizetődő a cukorrépa szállítása? Hol van hazánkban cukorgyár és cukorrépa-termelő körzet? Van-e összefüggés köztük? 37. kísérlet: Szeszlepárlás 3. feladat: A desztilláló berendezés segítségével készíts párlatot a cefréből! Figyeld meg, milyen állagú, illatú a cefre! Mire utal ez? Milyen a párlat állaga, illata? Mire utal ez? 4. feladat: A 17. táblázat adatai alapján milyen összefüggés figyelhető meg az egyes gyümölcsfajok szeszhozama és beltartalmi értéke között? Hogyan befolyásolja ez a piaci árakat? Milyen tényezők befolyásolhatják még az árakat? 17. táblázat: Gyümölcsfajok átlagos beltartalmi értéke és szeszhozama (Forrás: CSANÁDI J. alapján, saját szerkesztés) Gyümölcsfaj Cukortartalom (%) Savtartalom (%) Szárazanyag tartalom (%) Szeszhozam (l/100 kg) Cseresznye ,4-0, ,07 Szilva ,5-1, ,75 Kajszi ,0-1, ,72 Alma ,2-1, ,08 Meggy ,6-1, ,03 Őszibarack ,3-0, , ábra: Cukorrépaszeletek Irodalom OKTATÓ: Oktató anyag a desztillációról. Pannon Egyetem Mérnöki Kar (Letöltés: február 25.) CSANÁDI J.: Sör-, pálinka-, szesz- és élesztőgyártás (Letöltés: március 15.) 65

67 14. A talaj kémiai tulajdonságai Emlékeztető Kémhatás: a ph értékkel fejezhető ki, mely az oxónium ion koncentráció tízes alapú logaritmusának ellentéte. 48. ábra: A különböző indikátorok színátmenete, ph alapján (Sajátszerkesztés) 18. táblázat: A pezsgés mértéke és a mésztartalom (%) (ÁLTALÁNOS alapján) A pezsgés mértéke Mésztartalom (%) Nincs pezsgés 0 Pezsgés nincs, de sercegés hallható 0-1 Gyenge pezsgés 1-2 Közepes pezsgés 2-5 Erőteljes, rövid pezsgés 5-10 Erőteljes, tartós pezsgés 10< Karbonát tartalom = 1000 A 44 ahol A a tömegkülönbség (M CO2 =44 g/mol!) Eszközök, anyagok 1. feladat: Eszközök: kémcső, indikátorpapír. Anyagok: desztillált víz, talajminták (virágföld, kerti talaj) 2. feladat: Eszközök. főzőpohár, digitális ph mérő Anyagok: talajminták (virágföld, kerti talaj), desztillált víz 3. feladat: Eszközök: óraüveg, pipetta Anyagok: talajminták (virágföld, kerti talaj), desztillált víz, 10%-os sósav 4. feladat: Eszközök: főzőpohár, kémcső, vegyszeres kanál, keverőbot, bemérőedény, mérőhenger, mérleg Anyagok: talajminta, desztillált víz, 10%-os sósavoldat. 5. feladat: Eszközök: kémcső, gumidugó, főzőpohár, szűrőpapír. Anyagok: 2%-os ammóniumhidroxid, talajminta. 6. feladat: Eszközök: mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, kristályosító csésze. Anyagok: talajminta, glicerin, víz. Humuszforma Mull vagy televény Móder vagy korhany Mor vagy száraztőzeg 19. táblázat: Humuszformák és jellemzőik (LENDVAI J alapján) Jellemző A növényi részek szerkezete már nem ismerhető fel, aprómorzsás szerkezetű, laza, a vizet és a levegőt jól átereszti. Felaprózódott növényi részekből áll, kémhatása gyengén savanyú. A növényi részek vastag takarót képeznek, kémhatása erősen savanyú. 66

68 Kísérletek, feladatok 38. kísérlet: A talaj kémhatása 1. feladat: Egy kémcsőbe adj 10 cm 3 desztillált vizet, majd 2-3 g talajt. Alaposan rázd össze, majd indikátorpapír segítségével vizsgáld meg a kémhatását! (48. ábra) 1. minta: 2. minta: 2. feladat: Korábban elkészített talajoldat, ph értékét digitális ph mérővel (49. ábra) is megmérhetjük. A műszer elektródáját az oldatba süllyesztve közvetlenül leolvashatod a ph értéket! Észleltél-e különbséget az előző méréshez képest? Minek tulajdonítható a különbség? 39. kísérlet: A talaj kalciumtartalmának meghatározása 3. feladat: A talajmintákat helyezd óraüvegre, csepegtess rájuk pipettával sósavat, majd figyeld meg a jelenségeket! Mit tapasztalsz, melyik pezseg? Milyen hangosan? A 18. táblázat alapján próbáld megbecsülni a minta kalciumtartalmát! 1. minta: 2. minta: 4. feladat: Egy főzőpohárba mérj be 10 g talajmintát, helyezz mellé egy kémcsövet, 20 cm 3 10 %-os sósavoldattal. Mérd le együttes tömegüket, majd 49. ábra: Digitális ph-mérő öntsd rá a talajra a sósavoldatot, és várd meg, hogy a pezsgés megszűnjön. Ezután újra mérd le a rendszert, és az eltávozott szén-dioxid alapján számold ki a karbonát-tartalmat a megadott képlet segítségével. 1. minta: 2. minta: 40. kísérlet: A talaj humusztartalma 5. feladat: Elporított talajmintát rétegezz 2 cm magasan kémcsőbe, majd töltsd fel 8 cm-ig 2%-os ammónium-hidroxiddal. A kémcsövet rázd össze, majd szűrőpapíron szűrd le. Milyen színű a szűrlet? Sötét (sok a nyershumusz) Világossárga (sok a szelídhumusz) 6. feladat: A humuszmintát kevés vízben oszlasd szét, majd vékony rétegben helyezd a tárgylemezre, cseppents rá glicerines vizet, tedd rá a fedőlapot, majd fénymikroszkóppal vizsgáld a mintát. Milyen humuszformát állapítasz meg? (19. táblázat) Irodalom Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok. (Letöltés: december 21.) LENDVAI JÓZSEFNÉ: Környezetvédelmi méréstechnika III: talajvizsgálatok. (Letöltés: december 22.) ph Wikipédia, a szabad enciklopédia. (Letöltés: március 15.) 67