A KOMMUNIKÁCIÓS JÁTÉKOK A PEDAGÓGIAI GYAKORLATBAN

Átírás

1 A KOMMUNIKÁCIÓS JÁTÉKOK A PEDAGÓGIAI GYAKORLATBAN A kommunikáció szándékos és kölcsönös jelhasználat két vagy több ember vagy embercsoport között annak érdekében, hogy kapcsolatot teremtsenek, tartsanak fenn egymással, esetleg azt időlegesen vagy véglegesen szüneteltessék. Ezért a kommunikációs folyamatban résztvevőknek mindent meg kell tenniük, hogy ne csak közlésük tartalma legyen világos, hanem annak megértésére is legyen esélye a másik félnek. 1 A kommunikációs játékok a tanítás-tanulás folyamatában olyan közös, csoportos vagy párban végzett tevékenységek, amely segítséget adnak ahhoz, hogy tanítványaink majd jobban, igényesebben, közérthetőbben kommunikáljanak. Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és kifejezésre, érvek kifejtésére vagy éppen álláspont megvédésére; miközben nyílik lehetőség a nevelő célzatú közös játékra is, amit mostanában sokan és sokszor elszalasztunk. Bár alkalmazásuk tantárgy független, bármely tanórán érdemes időt szakítani rájuk, leggyakrabban mégis a humán műveltségterülethez, az osztályfőnöki órákhoz, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódnak a napi gyakorlat során. A témának igen gazdag irodalma van, kiadványok formájában és internetes forrásokból is rengeteg ötletet meríthet a kutakodó pedagógus. Magyar-történelem szakos általános iskolai tanárként a napi tanítási gyakorlatban számomra jól bevált játékok közül válogattam, megjelölve a forrást is, ahol a játékok hozzáférhetők bárki számára. Bedőné Fatér Tímea Üzenet szavak nélkül 2 A nonverbális kommunikáció gyakorlása, az információtorzulás megtapasztalása. 1 Forrás: Drámajáték és emberi kommunikáció. Tanterv 2 Forrás: Pedagógiai játékok 1. I. Kommunikációs játékok (Utolsó hozzáférés: szept. 13.)

2 A résztvevők körben ülnek Az egyik csoporttag feláll, sorban odamegy társaihoz és tetszés szerinti gondolatot, érzést, üzenetet közöl velük szavak nélkül, nonverbális eszközökkel. (A gyakorlatot korlátozhatjuk egy adott kommunikációs csatornára, például az érintésre, mimikára, gesztusokra.) Ezután mindenki hasonló módon jár el. A résztvevők megbeszélik érzéseiket, szorongásaikat, tisztázzák a nem egyértelmű üzeneteket, valamint a gyakorlat általánosítható tanulságait. Székek. Linzer gyakorlat 3 Az önmagunkról történő megnyilatkozás és az egymásra való odafigyelés gyakorlása. A csoport tagjai párokat alkotnak, majd egy külső és egy belső kört alkotnak olyan módon, hogy a pár egyik tagja a külső, a másik tagja a belső körben áll egymással szembefordulva. A játékvezető különböző témákat nevez meg, amelyekről a párok egy meghatározott időtartam alatt beszélgetnek. Ennek az időtartamnak a felében az egyik fél a beszélő, a másik figyeli, majd szerepet cserélnek. A témák váltásánál a körök a játékvezető instrukciójára ellentétes irányban elmozdulnak, és mindenki új párt kap. A témák kezdetben mindennapi, könnyed dolgok, majd egyre komolyabb kérdések kerülnek szóba. A témák komolyodásával nő a ráfordítható időtartam. Példa az alkalmazható témasorra: A múlt hétvégi programod. (1,5 perc) Véleményed az iskoládról. (2 perc) Egy nagyon boldog élményed. (2 perc) Egy kellemetlen élményed. (2 perc) A legjobb barátod.(3 perc) A legnagyobb ellenséged (3 perc) 3 Forrás: Pedagógiai játékok 1. I. Kommunikációs játékok (Utolsó hozzáférés: szept. 13.)

3 Három kívánságod. (4 perc) Amitől nagyon rettegsz. (4 perc) A játékvezetőnek figyelnie kell arra, hogy nem érint-e a téma komoly érzékenységeket. Ha valaki nem kíván az adott témáról beszélni, kiléphet a körből. Ő dönti el, hogy a következő témánál visszaáll-e vagy végleg kimarad. Ha valaki ilyen módon pár nélkül maradna, a játékvezető áll be. A gyakorlathoz kapcsolódó beszélgetés témái: Mi volt könnyebb: beszélni vagy meghallgatni a másikat? Melyik téma okozott nehézséget, és miért? Milyen érzés volt beszélni benső dolgainkról? Milyen érzés volt mások benső dolgairól hallani? Beszélgetés párban 4 A verbális kommunikáció, gyors gondolkodás, az egymásra figyelés, empátia fejlesztése Egy pár úgy beszélget egy másik párral, mintha egy ember beszélgetne egy másik emberrel. Minden egyes mondat úgy születik meg, hogy a páros tagjai felváltva mondják a szavakat. A játék kissé komikus helyzeteket előidéző módon igényli a gyors gondolkodást, az egymásra figyelést, empátiát. Néhány próbálkozás után érdemes a beszélgető párokat arra bíztatni: próbálják meg, hogy beszédsebességük elérje a normális szintet, de ez természetesen sohasem sikerülhet. A játék mind a beszélgetők, mind a nézők számára szórakoztató, de nem hosszú ideig. Ha csak annyit mond a játékvezető, hogy beszélgessetek, akkor tőmondatokból álló, elég semmitmondó társalgások alakulnak ki, de kezdetnek ez sem rossz. Érdemes megadni valami konkrét témát, vagy a gyerekeket érintő aktuális kérdést. 4 Forrás: Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó, Budapest, p.

4 székek Három betűs szólánc 5 A verbális kommunikáció, gyors gondolkodás, az egymásra figyelés, együttműködés fejlesztése, csoportdinamika erősítése Valaki kigondol egy három betűs szót, de nem árulja el, hanem csak értelmezi. Másvalaki gondolatban megváltoztatja ennek a szónak az egyik hangzóját úgy, hogy ezáltal újabb értelmes szó szülessen, de ő sem mondja ezt meg, hanem csak körülírja a jelentését. Valaki újra megváltoztatja az egyik hangzót, és értelmezi az új szót. Például: erődítmény (vár) az erekben folyik (vér) valamit szeretne kapni (kér) falon függ (kép) ezen ülünk (szék). A játékosok közül bárki, akinek eszébe jut egy új szó a szabályok szerint, folytathatja, nem szükséges sorba menni, mert az eléggé lelassítja a játékot. Így lesznek, akik időnként elveszítik a fonalat, de később bekapcsolódhatnak, hiszen az értelmezésekből többé-kevésbé ki lehet találni a szavakat. A játék egyik előnye, hogy bármikor elkezdhető és bármikor befejezhető (vonaton, buszon, kiránduláson ). A másik, hogy nincs tétje, nem teremt versenyhelyzetet, hisz az összes játékos egy csapatot alkot. Humoros történet 6 Csoportdinamika erősítése, írásbeli és szóbeli kommunikációs formák gyakorlása 5 Forrás: Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó, Budapest, p. 6 Forrás: Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó, Budapest, p.

5 Minden csapat kap egy-egy tantárgy azon szakkifejezéseiből húszat-harmincat, amelyet már ismernek a gyerekek, és egy humoros történetet kell írni ezek felhasználásával. Ezután minden csapat felolvassa a sajátját. Érdemes valamiféle korlátot szabni a történeteknek. Pl.: minden mondatban legyen legalább egy szakkifejezés, így elkerülhető, hogy a lényeg elsikkadjon, és hosszan elhúzódó történetek szülessenek. Íróeszközök, füzet vagy papír, szakkifejezés-kártyák. Szavak nélküli keresztrejtvény 7 Annak demonstrálása a résztvevőknek, hogy szóbeli utasításaik esetleg nem mindig olyan világosak, mint ahogyan azt gondolják. Lehetővé tenni a résztvevőknek, hogy belássák, egy feladatot kisebb részekre kell felosztani utasítási célok szerint. Lehetővé tenni a résztvevők számára, hogy belássák még az egészen egyszerű utasításoknak is két-oldalú kommunikációra kell épülniük. Készítsünk el előre egy keresztrejtvény hálóhoz hasonló labirintust A4-es lapra. Az egyik sarokban a Start kockával, a másik sarkában a Cél feliratú kockával. Felkérünk két önként jelentkezőt. Amikor kiválasztottuk őket, megkérjük az egyiküket, hogy hagyja el a termet, és várakozzon odakint további utasításig. A másik önkéntesnek átadjuk a Szavak nélküli keresztrejtvény egyik másolatát. Közöljük vele, hogy amikor a másik személy visszatér a terembe, egy sor szóbeli utasítást kell adnia neki, úgy hogy a labirintuson végig tudja vezetni. Hogy ezt sikeresen végrehajthassa, a bekötött szemű személynek fognia kell egy tollat, és a Start"-tól kiindulva végig kell haladnia, a legminimálisabb számú hibával (hibának számít az, ha a tollát a fekete mezők valamelyikére vezeti). Helyezzük el a Szavak nélküli keresztrejtvény másik példányát az egyik asztalon, egy tollal együtt. Állítsunk egy széket az asztal elé, majd hívjuk be a másik önkéntest. Mielőtt visszavezetnénk a terembe, kérjük meg, hogy kösse fel a kendőt a szemére. Ültessük le, majd 7 Forrás: Kroehnert, Gary: 103 játékos tréninggyakorlat. Z-Press Kiadó Kft., p.

6 közöljük mindkettőjükkel, hogy ez egy egyirányú kommunikációs folyamat lesz, melynek folyamán az utasításokat adó személy beszélhet, a másiknak viszont, aki a feladatot tejesíti, tejesen csendben kell maradnia. Ezek után a megfelelő személy elkezdheti közölni az utasításokat. Megvitatandó szempontok: Hány hibát követtek el? Hogyan érezte magát a bekötött szemű személy ez alatt a gyakorlat alatt? Hogyan érezte magát az utasításokat adó személy ez alatt a gyakorlat alatt? Lehet hatékonyan adni utasításokat egyoldalú kommunikációval? Ha egy utasítást nem helyesen hajtanak végre, akkor ki a hibás? Mit tehetünk, hogy az utasításainkat világosabbá és könnyebben érthetővé tehessük? Miután megvitattuk a gyakorlatot, többnyire érdemes megismételtetni ezt a feladatot, hogy felmérhessük a javulási arányt. A gyakorlatot több párral, párhuzamosan is lehet végeztetni. Szavak nélküli keresztrejtvény hálóábrája, íróeszköz, kendő Félmondatos játék 8 A beszédre késztetés, verbális, spontán kommunikáció fejlesztése Körben ülünk, és sorban haladunk, fél-fél mondatokkal. Valaki kezd egy mondatot, a mellette ülő befejezi, és így tovább. Bolondságokat is szabad mondani, a lényeg az, hogy a mondatokat befejezzük. 8 Forrás: Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, p.

7 A hotelportás című játék 9 A testnyelven történő kommunikáció gyakorlása. Adjuk elő a kerettörténetet a gyerekeknek: Külföldön vagyunk egy szállodában. Valamilyen oknál fogva (például rekedtség miatt) képtelenek vagyunk megszólalni, pedig nagyon fontos dolgot kellene közölnünk a portással. Ezt csak mímes eszközökkel tolmácsolhatjuk, beszéd nélkül kell a portás tudtára adni a közlendőnket. A portás (ő beszélhet) kérdéseit értjük, megjegyzéseire is tudunk reagálni, például gesztusokkal, mimikával helyben hagyhatjuk a jó válaszrészeket. A megoldandó feladatokat, amit el kell magyarázni a portásnak, kijelölheti a játékvezető pedagógus (például előzetesen megírt cédulák közül húz a vendég), de akár a többiek, az éppen nem játszók is adhatják. A játékot tanácsos úgy játszani, hogy első alkalommal a vezető vállalja a hotelportás szerepét, pozitív mintát adva saját játékával. A megoldandó feladatokat tartalmazó cédulák. 9 Forrás: Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, p.

8 A hercegúrfi vizsgája című játék 10 Helyzetfelismerő képesség, ötletesség, kreativitás, problémamegoldás, verbális kommunikáció fejlesztése Ketten játsszák: a vizsgáztató tanár és a hercegúrfi, a többiek megfigyelői a játéknak. Utána új szereplők jönnek. A tanár feltesz egy igen egyszerű kérdést, mert tudja, hogy a hercegecske igencsak gyenge elmével rendelkezik, neki azonban fejét veszik, ha az udvar népe előtt szégyenben maradna főúri tanítványa. A hercegecske valami elképesztő marhaságot válaszol. A tanár vesz egy lélegzetet, s látszólag logikusan, bár szenvedő ábrázattal megmagyarázza, hogy az udvarnép csodálkozása ellenére a hercegfiú válasza miért helyes, sőt megújító jelentőségű. A játék lényege a muszájcselekvés! Meg kell oldani a helyzetet, bárhogy is szorul a hurok a nyakunk körül. Tulajdonképpen a játszmakészség ellenőrzése, életben tartása is ez a gyakorlat. S ne feledjük el, napjainkban a kreativitás gyorsan megtérül. Az úgynevezett agytornák vagy a brain-stormingok idején számos remek megoldás született már ezen az úton. Érdemes kipróbálni. Jelbeszéd 11 Kommunikáció testnyelven, a koncentráció és memória fejlesztése. Igazán jól játszható 14 éves korosztálynál fiatalabbakkal. Körben ülünk a földön, vagy székeken. Minden résztvevő választ magának egy beszélő nevet (lásd az indián történetekben szereplő neveket). Sorban közöljük azokat és bemutatjuk nonverbális jelzésüket is. Innen beszéd nélkül folytatjuk. A kezdő játékos először a saját jelét 10 Forrás: Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, p. 11 Forrás: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ, (Utolsó hozzáférés: szept.19.)

9 mutatja, majd valaki másét. A hívott fél megismétli a sajátját, majd hív egy másik játékost és így tovább. Aki téveszt, az kiesik. Sportjátékok 12 Kommunikáció testnyelven és az utánzóképesség fejlesztése. A játékot 12 éves kor alatt érdemes játszani. A játék egyik formája a következő: Labdát dobunk egymásnak (kislabdát, kézilabdát, kosárlabdát, medicinlabdát, léggömböt), pingpongozunk, teniszezünk ám mindezt tárgyak nélkül! A játékot a játékvezető jelére lassítottan végezzük. Ha megfelelően koncentrál a társaság, játékuk olyanná válik, mint a lassított filmfelvétel. A vezető fotózza a játékot, természetesen fényképezőgép nélkül. Amikor kattint, a játékosok belemerevednek a mozdulatba. A következő kattintáskor tovább folytatódik a mímes sportjáték. A játék másik formája: Két csapatban játsszuk a játékot. Az egyik csapat tagjainak feladata, hogy mímes eszközökkel jelenítsenek meg sportokat, azok jellemző mozdulatainak segítségével. A másik csapat tagjai megnevezik a bemutatott sportágat. Öt sportág bemutatása után feladatot cserél a két csapat. 12 Forrás: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ, (Utolsó hozzáférés: szept.19.)

10 Mondj egy történetet! 13 A spontán beszéd, a fantázia, kreativitás fejlesztése. Akire a mesélő szerepe jut, igazából kibeszélheti magát. No, nem teljesen zavartalanul, ugyanis a társak bele-beleszólnak, s neki a kapott információkat beépítve kell folytatnia történetét, mégpedig úgy, hogy az eredeti sztori fő vonala megmaradjon. Példaként Kaposi László közli a játék egy részletét: Mesélő: Elindultam hazafelé az iskolából... Közbeszólás: Űrrakéta. Mesélő: Eszembe jutott, hogy megy már a tévében az új fantasztikus filmsorozat, tele űrrakétával meg lézerfegyverrel... Közbeszólás: Szemetesvödör. Mesélő: Otthon persze a házimunkával fogadtak, vigyem le a szemetesvödröt, menjek bevásárolni, így nem tudtam megnézni a filmet.... Kreativitásunk, fantáziánk kipróbálásához remek lehetőség ez a játék. Szinkronizálás 14 A tanulók párokban illetve kiscsoportban történő együttműködésének fejlesztése éves kor feletti gyerekekkel lehet jól játszani, akiknek szituációs játékokban van már némi tapasztalata Négyfős csoportokra osztjuk a társaságot. A négyfős csoportok egyik fele némajátékot játszik, a másik fele szinkronizál (minden pantomimszerű játékot bemutató szereplőnknek van hangja, vagyis egy játékos, aki a némajátékához a szöveget, hangot szolgáltatja. A kiscsoportok a vezető által megadott szituációkat dolgoznak fel, rögtönzéssel. 13 Forrás: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ, (Utolsó hozzáférés: szept.19.) 14 Forrás: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ, (Utolsó hozzáférés: szept.19.)

11 Annál könnyebb a játék, minél lassabban játszunk. Az alapváltozatban a valódi szinkronizáláshoz hasonlóan a hang igazodik a képhez (a mozgáshoz). A játék magasabb szintű változatában nincs irányító, a mozgó - beszélő párok együttműködése a fontos. Amnéziaparty 15 A nap indítása, bemelegítés és a tanulók szellemi-fizikai átmozgatása. Ha híres felfedezők, írók, történelmi személyek, kutatók neveivel játsszuk, mozgósítja a tanulók más tantárgyakban szerzett ismereteit is. Szaktárgyi órán a híres személyiségeket az adott tantárggyal kapcsolatosan válasszuk. A tanulók által feltehetőleg ismert híres emberek nevét kártyákra írjuk. Annyi kártyára van szükségünk, hogy minden tanulónak jusson egy. Készítsünk pár tartalék kártyát, ha netán valamelyik nevet nem ismerné senki. Minden tanuló húz egy kártyát, és felrakja valamelyik társának a hátára, úgy, hogy az ne lássa, milyen név van a kártyán. A rögzítéshez használhatunk gémkapcsot, ruhacsipeszt vagy biztosítótűt. A tanulók körbejárnak, és a barkochba szabályainak megfelelően eldöntendő kérdéseket tesznek fel a személlyel kapcsolatban, akinek a neve a hátukra van tűzve. Egy egy társukat csak addig kérdezhetik, amíg az valamelyik kérdésükre igennel nem válaszol. Ekkor tovább kell menniük, és más társukat kell tovább faggatni. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a csoport összekeveredjen, és mindenki mindenkitől szerezzen információkat. Ha a tanulók úgy gondolják, hogy tudják, ki az a személy, akinek a neve a hátukon levő cédulán szerepel, rákérdezhetnek. Kétszeri rákérdezési lehetőség van, ezzel elérhetjük, hogy a tanulók ne csak találgassanak, hanem addig kérdezgessék társaikat, amíg úgy nem érzik, hogy most már biztosra mennek. Aki kitalálta, kinek a neve áll a hátára tűzött cédulán, az leveszi a névkártyát, de továbbra is részt vesz a játékban, hogy segítse a többieket. Limitálhatjuk a játékidőt, és aki adott idő alatt nem találta ki a feladványt, megnézheti a hátán lévő cédulát. 15 Forrás: Szklenár Judit (Szerk.): SzakMA módszertár gyűjtemény. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakiskolai fejlesztési program II (Utolsó hozzáférés: ápr. 10.)

12 Névkártyák, gémkapocs vagy ruhacsipesz vagy biztosítótű, zene. Golyóscsapágy 16 A nagyobb létszámú csoportban intenzív beszélgetések kezdeményezése, miközben minden egyes tanulónak (az egyébként kevésbé aktív és ritkán hozzászólóknak is) módja van elmondani a véleményét. Az egyébként csendes csoportok aktiválása. Alkalmazhatjuk szakmai és személyes témák megbeszélésére is. Sikeresen fel lehet frissíteni a módszerrel a tanulók előismereteit, alkalmas tehát az adott tantárgyon belüli ismétlésre egy új téma bevezetése előtt, ill. tantárgyközi kapcsolatok tudatosítására is. Ugyanezzel a módszerrel más kérdésfeltevéssel értékelhetünk lezárt tanulási folyamatokat is. Kettős székkört helyezünk el a terem közepén, egymás felé fordított székekkel. Ügyeljünk arra, hogy a székek a belső körben se legyenek túl közel egymáshoz, mert a tanulók zavarhatják egymást a beszélgetésben. Előzetesen a témával kapcsolatos 4-5 rövid, beszélgetés indítására alkalmas vitaindító kérdést vagy tézist fogalmazunk meg. A tanulók egymással szemben ülnek, párban, egy kettős körben. A velük szemben ülő párjukkal véleményt cserélnek az elhangzott vitaindító kérdéssel kapcsolatosan. Meghatározott idő után (ez a kérdéstől függően változó lehet, de ne legyen hosszabb 5 percnél) befejezik a beszélgetést. Az idő leteltét jól hallható jellel (pl. csengő, üvegpohár kocogtatása ) jelezzük. Ekkor a külső és a belső kör is egy-egy székkel tovább ül, egymással ellenkező irányban elmozdulva. Ily módon mindenki új beszélgetőtársat kap, mi pedig feltesszük a 2. kör kérdését A beszélgetés hossza a téma komplexitásától és a csoport beszélgetési kedvétől függ. Mivel a módszer alkalmazása közben mindenki több társsal is beszél, ennek folyamán 16 Forrás: Szklenár Judit (Szerk.): SzakMA módszertár gyűjtemény. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakiskolai fejlesztési program II (Utolsó hozzáférés: ápr. 10.)

13 többfajta nézőponttal is találkozhatnak a tanulók. Előnye, hogy védett környezetben és szabadabban beszélnek, mivel a tanár nem hallja a beszélgetést, még indirekt módon sem befolyásolja a véleményalkotást. Székek IRODALOMJEGYZÉK Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Korona Nova, Budapest, 1996 Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok éveseknek. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ, (Utolsó hozzáférés: szept.19.) Kroehnert, Gary: 103 játékos tréninggyakorlat. Z-Press Kiadó Kft., Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó, Budapest, Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, Pedagógiai játékok 1. I. Kommunikációs játékok. (Utolsó hozzáférés: szept. 13.) Szekszárdi Júlia: Új utak és módok Gyakorlatok a konfliktuskezelés tanulásához és tanításához. Dinasztia Tankönyvkiadó, Szklenár Judit (szerk.): SzakMA módszertár gyűjtemény. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakiskolai fejlesztési program II (Utolsó hozzáférés: ápr. 10.) Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában. Játékok és gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Wenczel Imre: Tanterv az Arany János Tehetséggondozó Program oktatási-nevelési tervéhez 2000/2001. In: Drámajáték és emberi kommunikáció (Utolsó hozzáférés: szept. 18.)