Bevezetés a kereskedelmi jogba. Kereskedelmi jogi gyökerek. Atipikus szerződések a Ptk-n belül és kívül. Releváns jogforrások ismertetése. 1.

Átírás

1 Polgári Jog VII szeptember 10. Bevezetés a kereskedelmi jogba. Kereskedelmi jogi gyökerek. Atipikus szerződések a Ptk-n belül és kívül. Releváns jogforrások ismertetése előadás Dr. Gyulai-Schmidt Andrea Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest

2 TEMATIKA 2019/2020. TANÉV I. FÉLÉV NAPPALI TAGOZAT szeptember 10. Bevezetés a kereskedelmi jogba. Európai és magyar kereskedelmi jogi gyökerek. Atipikus szerződések karaktere, áttekintése a Ptk-n belül és kívül. Releváns jogforrások ismertetése. szeptember 17. Speciális alanyok, tárgyak és tartalmak a kereskedelmi ügyletekben. Speciális szerződéskötési módok (elektronikus kereskedelem, közvetítők, fogyasztói szerződések). Az adásvételi szerződés altípusai és speciális esetei. szeptember 24. Fogyasztóvédelmi jog I. (fogyasztóvédelem a köz- és magánjog határán, a fogyasztó jogállása, szabályozása a Ptk.-ban) október 1. Fogyasztóvédelmi jog II. (egyes szerződéstípusok, Ptk.-n kívüli szabályozás) 2

3 TEMATIKA 2. október 8. Szerződések a köz- és magánjog határán, komplex szerződési képződmények (közbeszerzési és koncessziós szerződések), támogatási szerződés. október 15. Vállalkozási típusú szerződések (tervezés, kivitelezés, közszolgáltatási szerződés). Közraktárak tevékenysége. október 22. Közvetítők a kereskedelmi jogügyletekben (bizományi szerződés, közvetítői szerződés, szállítmányozás, bizalmi vagyonkezelés), tőzsdeügyletek. november 5. Bank- és finanszírozási ügyletek I. (bankhitel, bankkölcsön, bankszámla, bankgarancia, akkreditív, befektetési szerződések). Átalakuló pénzforgalom, fizetési módozatok. A devizahitelezés dilemmái. 3

4 TEMATIKA 3. november 12. Finanszírozási ügyletek II. Lízing (bérlet, haszonbérlet). Faktoring. Franchise. november 19. Előadás zh. aláírásért és megajánlott jegyért (kötelező) november 26. Bevezetés az értékpapírjogba, alapfogalmak, csoportosításuk. Tőkepiaci alapvetések. december 3. Egyes értékpapírok részvény, váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, közraktárjegy (közraktári szerződés). Pótzh. az aláírásért előadás után december 10. Elővizsga 4

5 MI A KERESKEDELMI JOG? 1. Van-e egyáltalán? Ha van, mit értünk alatta? A gazdasággal összefüggő jogi normák együttese. Rendkívül heterogén De magánjogi kötődés Ptk.-hoz való kötődés Szükség van-e kereskedelmi jogi kódexre? 5

6 MI A KERESKEDELMI JOG? 2. Ha van, akkor minek a része és mi van benne? 6

7 MI A KERESKEDELMI JOG? 3. 7

8 ÚJ KAPCSOLÓDÁSI PONTOK Gt. Elektr. keresk. Versenyezte tési eljárás Új Ptk. 8

9 A KERESKEDELMI JOG FOGALMA A kereskedő = vállalkozások joga Üzletszerű gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályok összessége Keresztbenfekvő jogterület (jogág?) Köz- és magánjogi elemek egyaránt megjelennek benne Polgári jog Munkajog Pénzügyi jog Közigazgatási jog büntetőjog 9

10 SAJÁTOS JELLEG Fogy. szerz. Üzleti szerződések Ptk-n belül (+atipikus) és Ptk.-n kívül Magánélet alkalmi ügyletei Magánjog 10

11 TÖRTÉNETI GYÖKEREK 1. Római jog (szerződési tipológia alapja, societas) Középkor (Volksrecht-ek, helyi jogok, széttagoltság) Átfogó joganyag kellett a kereskedők számára rugalmas szabályozás, szokásjog Az ügyletkötés biztonsága, méltányolható jogok védelme, értékpapírok kialakulása, Hansa-városok XIX. századi nacionalizmus liberalizmus jogegységesülés Kodifikációk: kazuizmus helyett generálklauzulák Jóhiszeműség és tisztesség, tájékoztatás elve, pacta sunt servanda, diszkrimináció tilalma, joggal való visszaélés tilalma A szokásjog kiszorul Kereskedelmi törvénykönyvek a jog cementálódik Mögöttes jog a Ptk. 11

12 TÖRTÉNETI GYÖKEREK 2. Magánjogi dualizmus Handelsgesetzbuch, Code de Commerce évi XXXVII. tc. a kereskedelmi törvényről ( még hatályban) Nálunk derékba töri a szocializmus kerüli a kereskedelmi jogi terminológiát (pl. gazdasági jog, gazdasági társaság) 1990 után marad a quasi monista szemlélet, de elfogadják a Gt.-k sorozatát. A Ptk. nem különíti el a gazdaság ügyleteit a magánszféra ügyleteitől, de... Új Ptk. új szemlélet 12

13 MI A KERESKEDELMI JOGÜGYLET? Alanyi értelemben legalább az egyik alanya vállalkozás. Korábban kereskedő, majd gazdálkodó szervezet, aki saját neve alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen, üzletszerűen (profitorientáltan) foglalkozott. Kereskedelmi jogi szerződés a kereskedő/vállalkozás azon ügyletei, amelyek az üzlet folytatásához tartoznak. Megfelelő tudás és szakértelem Fokozott jogi elvárások 13

14 EGYENJOGÚSÁG VAGY EGYENSÚLYTALANSÁG A polgári jog szerződései mellérendelő ügyletek Az üzleti életben csak, ha V/V ügylet Ez az alapállás torzulhat ha: Állam/ Vállalkozás Vállalkozás/ Fogyasztó Ezekben az esetekben a jog súlyozottan figyelembe veszi a gyengébb fél érdekeit. Az erősebb féllel szemben magasabb mérce érvényesül 14

15 A KERESKEDELMI JOGÜGYLET TÁRGYA A kereskedelmi jogügylet tárgya szerint minden olyan ügyletet magában foglal, amit korábban a kereskedő/ vállalkozás tevékenysége, gazdálkodása, üzletvitele körében, illetve azzal összefüggésben köt. (Ptk. 8:1. ) A Kt. szerződéstípusai: Ingó dolgok adásvétele (kereskedelmi vétel) Szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Vállalkozási szerződés (beruházási, építési szerződés) Fuvarozási szerződés, szállítmányozás, bizomány Közraktári ügylet Biztosítás értékpapírügyletek, bank- és pénzszolgáltatási ügyletek kereskedelmi közvetítés 15

16 A SZERZŐDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 16

17 AZ ÜZLETI ÉLET SZERZŐDÉSEI Kereskedelmi ügylet minden olyan jogügylet, amit a vállalkozás tevékenysége, gazdálkodása, üzletvitele körében, illetve azzal összefüggésben köt. A gazdasági élet változásai hatására a kereskedelmi ügyletek sora folyamatosan változik, bővül. Jellemzi ezeket, hogy (1) általában írásban kötik, bár az írásbeliség nem mindig feltétel, (2) általában hosszabb távúak, illetve (3) tömegesen jönnek létre, gyakran (4) nagyobb volumenűek, (5) az általános szerződési feltételek alkalmazása. (6) Dinamikus piaci kapcsolatokat szabályoznak, miközben (7) a szokások szerepe kiemelkedő. (8) Jellemzi ezeket az atipikusság (a jog lassabban reagál). (9) Nemzetközi jelleg. 17

18 ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK A 90-esévektől barterügylet, lízing, faktoring, franchise Atipikus szerződés: A gazdasági fejlődés, a joggyakorlat változása hívta életre Általában idegen nevük van A Ptk. 6:1 (3) bek. és a 6:59 a magánautonómia (típusszabadság) szerint a szerződések ha nem ütköznek jogszabályba tetszőleges tartalommal köthetőek. A nevesített vegyes szerződések egy része bekerül az új Ptk.-ba. Külföldi minták, hazai szokások 18

19 MI AZ ATIPIKUS SZERZŐDÉS? Az atipikus szerződések olyan kereskedelmi jogügyletek, amelyek a régi római jogi polgári jogi szerződési alaptípusokba nem sorolhatóak be. A szerződő felek az üzletszerű gazdálkodással és tömegtermeléssel járó modernkori változások hatására a hagyományos szerződési alaptípusokat ötvözik (vegyes szerződések), vagy torzítják, túlterjeszkednek rajtuk (nevesítetlen megállapodások). Új szerződési technikák jelennek meg, például az elektronikus kereskedelem, távollévők között kötött szerződések vagy az üzleten kívüli kereskedés. Megjelennek az egységesítésre, standardizálásra irányuló, illetve a túl részletező, önszabályozó jellegű megoldások. 19

20 ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK PÉLDÁUL Atipikus szerződések az új Ptk. elfogadásáig például: a lízing, a faktoring és a franchise. Ilyenek még továbbá a koncesszió, a szindikátusi szerződés, a PPP-szerződés, a konzorciós szerződés, a kereskedelmi ügynöki szerződés, valamint egyes speciális fogyasztói szerződések. Az ún. közbeszerzési szerződés hátterében szintén a Ptk. áll, de a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint speciális annak létrejötte, érvényessége, tartalma, teljesítése és módosítása is. 20

21 AZ ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 21

22 ÁL-ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK Külföldi eredetű elnevezés, pl. dealeri szerződés, outsoursing szerződés, befektetési szerződés, disztribútori szerződés, szolgáltatási szerződés. Céljuk főként a vállalkozások közötti tartós jogviszony kialakítása Valójában vegyes vagy már nevesített szerződésnek felelnek meg. 22

23 RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK kötelmi jog - kereskedelmi jog bankjog, befektetés, értékpapír fogyasztóvédelem 23

24 KÖVETELMÉNYRENDSZER Aláírás feltétele Előadás (jelenlét + 1 zh., minimum elégséges) Gyakorlat (jelenlét + 2 zh. minimum 2,00 átlag) Megajánlott jegy A három zh. legyen egyenként legalább közepes (3). Cél: nagyobb motiváció a megajánlott jegyre Elővizsgázók nagyobb száma, kevesebb elégtelen (1) Nehézség: az előadás zh.-nak is tétje van és nagyobb anyagrészt ölel fel, de hiányzás, vagy elégtelen esetén lehet illetve kell pótolni. Könnyebbség: már a közepes (3) is lehet megajánlott. 24

25 A MEGAJÁNLOTT JEGY SZÁMÍTÁSA A megajánlott vizsgajegy az előadáson megírt dolgozat és a szeminárium-vezető által adott összesített jegy átlagából tevődik össze, ami legalább legyen közepes (3), azaz az elérhető pontszámok 70%-a. A szemináriumi összesített jegy akkor lehet közepes, ha a két ott megírt dolgozat átlaga legalább 3.00 és nincs közte elégséges (2) vagy annál rosszabb osztályzat. Megajánlott jegyet tehát az kaphat, akinek mindhárom zh.-ja legalább közepes (3). Az elégtelent (1) ki kell javítani, a hiányzó zh.-t pótolni kell. Megajánlott jegy érdekében közepesnél rosszabb jegyet nyom nélkül javítani pl: elégségest (2) egyszer lehet. Esetleg jobb jegy javítása a gyak.vez. kompetenciája. 25

26 BILLEGŐ JEGY A gyakorlati 2 zh. mellett számít az órai aktivitás Ha a szemináriumi jegyek átlaga kétesélyes eredményt ad (3,5 vagy 4,5), akkor nincs automatikus felkerekítés. A megajánlott jegy kiszámítása végül az előadáson írt dolgozat osztályzatából és az összesített szemináriumi osztályzat átlagából tevődik össze. Billegő jegy esetén az előadás osztályzata irányadó. Tehát közepes (3) előadás és jó (4) gyakorlati jegy közepes (3) megajánlott jegyet jelent, míg fordított esetben jó (4) előadás és közepes (3) gyakorlati jegy jó (4) megajánlott jegyet hoz. Közepes (3) és jeles (5) esetén az eredmény mindig jó (4). 26

27 TANKÖNYVEK Csécsy/ Fézer/ Hajnal/ Károlyi/ Petkó/ Törő/ Zoványi: Ügyletek a kereskedelmi jogban, Debrecen 2019 (e-könyv) Papp Tekla: Atipikus szerződések, HVG-ORAC Csehi Zoltán: Kötelmi Jog-II., Menedzser Praxis Kiadó, Budapest Auer/ Balogh/ Jenovai/ Juhász/ Papp/ Strihó/ Szeghő: Atipikus szerződések, Opten Ajánlott irodalom: Fuglinszky/Tőkey, Szerződési jog Különös rész, ELTE Tomori Erika: Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása, Mobil Kiadó Csehi Zoltán: Hitel- és számlaszerződések a évi V. törvényben, Budapest

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 28