SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET Tudományos Diákköri Konferencia Pályamunkáinak összefoglalói Konferencia időpontja: november 21. Konferencia helyszíne: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem

2 Program november Megnyitó Ápolás- és Egészségtudományi szekció Eredményhirdetés Egészségügyi Szervező szekció Eredményhirdetés Társadalomtudományi szekció Eredményhirdetés Zárás A Konferencia programjaira minden érdeklődőt szeretettel és tisztelettel várunk! 2

3 EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ SZEKCIÓ Elnök: Dr. Tokaji Ferenc, elnök-igazgató Hőforrás Üdülőszövetkezet, Gyula Tagok: Dr. Fodor Lajos, egyetemi tanár, intézetigazgató SZIE GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dr. Csomós Péter, főiskolai docens SZIE GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Patakiné Márkus Ágnes a évi TDK Egészségtudományi Szekció I. helyezettje Helyszín: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem Gyula, Semmelweis u. 1. Időpont: november 21. 3

4 BÉKÉS MEGYEI LAKOSOK, MINT FOGYASZTÓK MAGATARTÁSTRENDJEI Trends in consumer behaviour in Békés county Balázs Andrea Erzsébet, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Varga Dorottya, tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Tudományos diákköri dolgozatom célja feltárni a Békés megyei lakosok, mint fogyasztók vásárlási magatartásait, illetve ezzel kapcsolatban feltérképezni és azonosítani a kereskedelemben megmutatkozó tendenciákat. Maga a vásárlás több diszciplínát is érint, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ennek értelmében az közgazdaságtani szempontból szorosan kapcsolódik a szükséglet-kielégítéshez, marketing vonatkozásában a fogyasztók jelentik a célcsoportot. A vásárlás, mint motiváció a turizmusban is kialakított egy tevékenységspecifikus terméket: a bevásárlóturizmust. Tekintve, hogy a vásárlásra egyidejűleg több tényező is hatással van, ezért az elméleti áttekintés során bemutatom a fogyasztói magatartást befolyásoló társadalmi és kulturális, valamint egyéni tényezőket. A témához kapcsolódó másodlagos információk áttekintését követően a saját, azaz a primer kutatásomat ismertetem, amely kvantitatív módszerrel: kérdőíves felméréssel történt. A vizsgált minta (100 fő) területi lehatárolás tekintetében Békés megyéből került ki. Vizsgálatomban arra voltam kíváncsi, hogy a vizsgált megye fogyasztóinak magatartása, szokása, hozzáállása és viselkedése mennyire követi a kereskedelemben tapasztalható trendeket. A kutatás alaposságára és mélységére utal, hogy a kérdőív 41 kérdésből áll, amelynek szerkesztésében fontos szerepet játszott a logikusság és a tematizáltság. Fontos leszögezni, hogy a felmérés nem reprezentatív. A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a megye lokalitásából, annak periférikus földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kereskedelmének kínálati oldalán megkésve jelentkeznek a fejlesztések, ezért a vásárlói szokások változása is késéssel jelenik meg. Ennek alátámasztásául kiemelendő, hogy az internetes vásárlás például elmarad a hagyományostól, illetve az egészségtudatosság sem dominál. 4

5 BORFOGYASZTÁS ÉS VINOTERÁPIA ISMERETE A MAGYAR LAKOSOK KÖRÉBEN Wine consumption and the knowledge of vinotherapy among Hungarian residents Botta-Dukát Mónika, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Turcsán Judit, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A magyar bor elismert és népszerű. Országunkban a borkészítésnek régi hagyománya van, joggal mondhatjuk, hogy mindez igazi hungaricumnak számít, mind minőségileg, mennyiségileg és sokszínűség, kínálat-választék szempontjából is. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy hazánkban kialakulhasson egy stabil, egységes rendszer a borászattal és az arra épülő kiegészítő termeléssel, szolgáltatási területekkel kapcsolatban is. Igyekeznünk kell, hogy a magyar ember borral kapcsolatos ellenérzései megváltozhassanak, és kiemelt hangsúlyt kaphasson az egészséges életmód megfelelő kialakításában. Egészséges felnőttek esetében a mértékkel fogyasztott alkohol jótékony hatással bír a szervezetre és megelőző hatása van a kardiovaszkuláris megbetegedések esetében is. Az antioxidánsok (pl. C- és E-vitamin) mellett a polifenolok (rezveratrol, piceid, flavonoidok) adják e kedvező hatást. A polifenolok már a szőlőben megtalálhatók (elsősorban a magban). Ez az eredmény elsősorban a vér lipid és homocisztein szintjének, illetve a vérnyomás csökkentésében mutatkozik meg. A táplálkozástudományban ismert jelenség az ún. Francia paradoxon. Európában a franciáknál fordul elő legritkábban kardiovaszkuláris megbetegedés. Vizsgálva étrendjüket és életmódjukat, arra a következtetésre jutottak, hogy a szív- és érrendszer támogatását a jó minőségű, mértékkel fogyasztott borok (rezveratrol, quercetin), illetve alkoholos italok (etanol) szolgáltatják. Kutatásom során egyértelművé vált a magyar lakosság által alkotott kép a borfogyasztás és annak egészségterápiás alkalmazásával kapcsolatban. A felmérés alapján a borfogyasztás elsősorban a férfiakra és a középkorosztályra jellemző. A hölgyek inkább a szőlőből/borból és/vagy hatóanyagaiból készített kozmetikumokat illetve beauty szolgáltatásokat veszik igénybe. Vizsgálataim alapján elmondható, hogy a hazai wellness szolgáltatók körében a vinoterápiás szolgáltatás még kiforratlan. Vagy a megfelelő marketing háttér, vagy a képzett szakembergárda hiányzik. A vendégek ismeretei a borwellness-szel kapcsolatban sokszor hiányosak, vagy egyáltalán nem ismerik azt. Munkám irányt mutathat arra vonatkozóan, hogy a borterápiával kapcsolatban (népszerűség, elterjedtség) milyen konkrét feladatokat kell még megtenni, és milyen hiányosságok, erősségek vannak. 5

6 A WAKEBOARD ÉS A SPORTTURIZMUS MAGYARORSZÁGON Wakeboard and sport tourism in Hungary Gyurovszky Vanda, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, III. évfolyam Varga Dorottya, tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Tudományos diákköri dolgozatomban célom a napjainkban egyre fejlődő sportturizmus magyarországi helyzetének bemutatása, valamint egy fiatal extrém sport, a wakeboard hazai lehetőségeinek felmérése. Témaválasztásomat nagyban befolyásolta a wakeboarddal való személyes érintettségem. A hazai kutatásokban, főleg a sportturisztikai kutatásokban a wakeboard egy érintetlen területnek számít. Azért tartottam fontosnak bemutatni ezt a sportot, hogy az eddig berögzült sportlehetőségek mellett újszerű, izgalmas sportok is bekerüljenek a köztudatba. A munkám során szekunder kutatás keretében összegyűjtöttem a témában rendelkezésemre álló adatokat, és rendszereztem a számomra releváns információkat. Primer kutatásom során kétféle kérdőívet készítettem, amelyekkel két külön csoportot céloztam meg. Az első számú kérdőív az átlag embereknek szólt, míg a második kérdőív kimondottan a wakeboardereket célozta meg. Utóbbira azért volt szükségem, hogy egy olyan csoport véleményével és látásmódjával is tisztában legyek, akik több ismerettel rendelkeznek a wakeboarddal kapcsolatban és feltehetőleg a sportturizmus tekintetében is. A témám behatároltsága miatt az online terjesztést választottam. A vizsgálatom során hat hipotézist állítottam fel, amelyből négy beigazolódott, kettő viszont cáfolatot nyert. Beigazolódott, hogy a wakeboardban és a sportturizmusban is nagy előrelépés várható, a wakeboard népszerűsítése nem megfelelően történik, a wakeboard a tehetősebbek sportja, illetve hogy a sportolók (riderek) költési hajlandósága nagyobb. Feltételeztem, hogy a magyar lakosság csekély hányada érdekelt a sportturizmusban, valamint az érdekes sportokat szívesen kipróbálnák az emberek, azonban egyik állítás sem teljesült. Kutatásom alapján megállapítható, hogy a sportturizmust szükséges lenne önálló termékként kezelni, érdemes lenne egy sportturisztikai klaszter kialakítása, valamint a sportszemlélet általános kiszélesítésére lenne szükség. 6

7 TESTVÉRVÁROSI EGÉSZSÉGTURIZMUS KIALAKÍTÁSA Forming of health and wellness tourism between twin towns Kóra Szilvia, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Varga Dorottya, tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A nemzetközi egészségturizmus trendjeit elemző kutatások eredménye egyértelműen bizonyította, hogy az elkövetkező évtizedek legdinamikusabban fejlődő szektora a turizmuson belül az egészségturizmus lesz. A WHO előrejelzése szerint ra a turizmus és az egészségügy együttesen lesznek a világ húzó iparágai. Gyula városában a termálvíznek köszönhetően a turizmusnak fél évszázados hagyományai vannak. A településen működő Pándy Kálmán Megyei Kórház intézményének holisztikus vezetői szemlélete a turizmust és a gyógyítást évtizedekkel ezelőtt összekapcsolta. A városban a Szent István Egyetem is szerepet vállal, amely a turisztika és az egészségügy szempontjából meghatározó tudásbázissal rendelkezik. A romániai Kovászna város nemcsak Gyula testvérvárosa, hanem egészségturisztikai vonzereje az itt található ásványvizek és ritka természeti kincsei, mint a mofetták miatt is hasonló adottságokkal rendelkezik. A szén-dioxid gáz balneoterápiás alkalmazása a fő gyógyító tevékenységei közé tartozik a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórháznak. Kutatásom során egy testvérvárosi egészségturizmus kialakítását célzó projektet dolgoztam ki a már meglévő és működő rendszerekre, attrakciókra alapozva, amely a helyi társadalmi környezetben kis ráfordítással képes egészségturisztikai terméket előállítani, hozamot termelni gazdasági és társadalmi-kulturális téren egyaránt. Dolgozatom több, kvalitatív módszerrel készült, mely során rávilágítottam, hogy a települések vezetői ezt a projektet támogatják. A települések kórházainak szakorvosi tapasztalatai, a gyógyítás korszerű, magas színvonalú technológiái hitelessé teszik a gyógyítást. A gyógyítás különböző terápiás kezelései kiegészíthetik egymást, növelve a hatékonyságot. A fenntartható turizmus keretében a két város természetes és infrastrukturális turisztikai adottságai pedig vonzóvá teszik a keresleti oldal számára a szolgáltatások igénybevételét. A projekthez szervesen kapcsolódhat a Szent István Egyetem a marketing stratégia kialakításának támogatásán túl kutatások résztvevőjeként, ezzel párhuzamosan nemzetközi gyakorlati helyet biztosíthat a hallgatói számára, így hipotéziseim beigazolódtak. Alapvető fontosságú azonban a közfinanszírozás megoldása, a közös és arányos teherviselés, mely növelné a keresletet, amely hozzájárul az egészségturizmus fellendüléséhez a két városban és ez végső soron mindkét ország nemzetgazdaságának alapvető érdeke. 7

8 A DÉLKELET-MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGA ÉS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Relationship between health consciousness and nutrition of adults from South East Hungary Nagy Adrienn, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Turcsán Judit, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization WHO) 1946-ban határozta meg és egységesítette elsőként, miszerint az egészség nem csak a betegség, illetve a nyomorékság hiánya, hanem teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota ben újradefiniálta, miszerint az egészség azt jelenti, hogy az egyén vagy csoport milyen mértékben képes realizálni törekvésit és kielégíteni igényeit; hogyan tud alkalmazkodni környezetéhez, az egészséget tehát úgy lehet felfogni, mint a mindennapi élethez szükséges erőforrást, nem pedig mint életcélt; az egészség olyan pozitív koncepció, amely az egyéni és társadalmi létfeltételeket, valamint a fizikai teljesítőképességet hangsúlyozza. A magyar lakosság egészségi állapota ma rendkívül kedvezőtlen képet mutat. A kiegyensúlyozatlan életmód, az egészségtelen táplálkozás, valamint a mértéktelen mennyiségű élvezeti szerek (mint az alkohol, cigaretta, kábítószerek) fogyasztása hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság átlag élettartama csökken, illetve, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések száma nő. Az egészséges táplálkozásról, illetve a kiegyensúlyozott táplálkozásról több néha egymással ellentétes alapelvet és ajánlást is olvashatunk mind nemzetközi, mind hazai szinten. Azonban alapjaikban megegyeznek abban, hogy a változatos étrend nagyon fontos. Az életmód kialakítása függ egyrészt a szokásoktól, másrészt a piaci tényezőktől. Gyermekkorban példaként szolgálnak a szülők szokásai, életmódjuk, emellett szerepet játszik a közösségekben elsajátított minta. Az egészséges életmódot befolyásolják a biológiai szükségletek, pszichés beállítottság, a társadalmi körülmények, tárgyak, tárgyi környezet, emberi kapcsolatok. Az életmódváltás nem egyszerű, sokszor csak valamilyen konkrét cél elérése érdekében történik meg. A táplálkozásban a tudatosság annyit jelent, hogy odafigyelünk arra, hogy mikor, mit, mennyit és hogyan eszünk. A mindennapi étkezéseinkbe, szokásainkba be kell iktatni az egészséges élelmiszereket, figyelni kell arra, hogy az egészségtelen anyagok, ételek lekerüljenek az asztalokról, illetve a stressz mellőzése is hozzájárul a helyes életmód és közvetve a helyes táplálkozási szokások kialakításához, és befolyásolja az egészséget. Az elmúlt évtizedben óriási fókuszt kapott az egészség, az egészségtudatos életmód, és egészséges táplálkozás, ezért nagyon sok országos program irányult arra, hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét ezek fontosságára. 8

9 A HELYI LAKOSSÁG SZEREPE EGY FEJŐDŐ DESZTINÁCIÓ ÉLETÉBEN- GYOMAENDRŐD PÉLDÁJÁN Role of the local community in a developing destinationby the example of Gyomaendrőd Oláh Réka, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, III. évfolyam Varga Dorottya, tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatomban a helyi lakosság szerepét vizsgáltam a gyomaendrődi desztinációban. Gyomaendrőd, Békés megye északi felén, a Hármas-Körös bal partján fekvő alföldi kisváros, ahol a turizmus fejlesztése új szintre lépett, amikor létrejött a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezet, a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület (GYÜSZ-TE). A TDM szervezetek kiépítésének egyik fontos eleme a partnerség, melynek része a helyi lakosság is. Kutatásom célja volt, hogy megismerjem a helyi lakosság véleményét a helyi, idegenforgalomban hasznosítható értékekről, a turizmus szervezéséről, vezetésről, valamint annak jelenlegi helyzetéről. További célom volt, hogy a desztinációban élők tájékozottságát a turisztikai fejlesztésekről, történésekről felmérjem. Elsődleges kutatásom módszere a kérdőíves felmérés volt, melyet a gyomaendrődi turizmusban nem érintett lakosság körében végeztem, főleg online kérdőívek segítségével. Összesen 156 db értékelhető érkezett vissza hozzám. Kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy a vizsgált helyi lakosok egy fontos kitörési pontnak tartják a turizmust, de maguk nem szeretnének abba bekapcsolódni. Jelenleg nem érzik annak multiplikátor hatását, viszont a helyi értékek és örökségek megőrzésében és fejlesztésében fontos szerepet tulajdonítanak az idegenforgalomnak. A turisztikai szektort városon belül fontosnak ítélik meg, de más Békés megyei és hazai városok turizmusához képest fejletlenebbnek találják. Tájékozottságuk a helyi TDM szervezet a GYÜSZ-TE és a helyi Tourinform iroda tevékenységeiről hiányosak és fejlesztendők. A turisztikai fejlesztésekről nagy vonalakban informáltak, önmagukat közepesen informáltnak tartják. Legfőbb turisztikai hírforrások az internet, valamint a nyomtatott sajtó. Szívesen ajánlják városukat, mint úti célt barátaiknak és ismerőseiknek, mert büszkék a település természeti és kulturális adottságaira. Magukat vendégszeretőnek és segítőkésznek ítélték meg. A helyi turizmus fejlettségével nincsenek megelégedve, mert kiaknázatlan lehetőségeket látnak, melyeket jobban ki kellene használni. A holtágak víziturizmusának és a Liget Fürdő gyógyturizmusának fejlesztésében látnak potenciált. A városról alkotott képük vegyes, mely a gazdasági helyzettel is indokolható. Összességében a helyi megkérdezettek kitörési pontot látnak a turizmus fejlesztésében, pozitív attitűdöket társítanak a turistákhoz és szívesen veszik, ha a város értékeit nem csak helyi körökben ismerik meg. 9

10 ÍRORSZÁG-MAGYARORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Comparative analysis of Ireland and Hungary Ötvös Jennifer, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, III. évfolyam Dr. Turcsán Judit, főiskolai docens, SZIE GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatomban az írek és a magyarok utazási szokásait vizsgáltam, hasonlítottam össze wellness, egészségtudatossági szempontból. A kutatásom célja az volt, hogy bemutassak egy új célcsoportot. A kutatásom során kérdőíves módszert alkalmaztam, amelyet magyar és angol nyelven egyaránt kitöltettem. A felmérés során kérdőíves adatgyűjtési formát választottam, mivel idén nem volt lehetőségem személyesen kiutazni Írországba. A kérdőív nyílt és zárt kérdéseket is tartalmaz, a nyílt kérdések során a saját ötleteikre, nézeteikre voltam kíváncsi. A nyílt kérdések lehetőséget adnak erre, mivel ilyenkor a válaszadónak szövegesen kell válaszolni ahelyett, hogy a felsoroltak közül választana. Adatgyűjtésem célja az volt, hogy egy megközelíthető képet kaphassak a magyarok illetve írek egészségturisztikai, wellness utazásairól. Megtudni, hogy az írek mit gondolnak az országról, illetve szívesen jönnének-e ide. 4 db hipotézist állítottam fel, amikből 2 teljesült, egy pedig félig teljesült. Szívesen utaznának az írek Magyaroszágra, ez a feltevésem beigazolódott. Egészségtudatosságuk miatt hajlandóak lennének ideutazni: szintén beigazolódott, mivel igencsak egészségtudatosak. Pozitív élmények alapján ajánlanák az országot, ez a feltevésem nem igazolódott be, mivel nincsenek túl pozitív kilátásaik az ország mentalitásáról. Megfelelő marketinggel javítható lenne az országról kialakult véleményük, félig igazoltnak tekintem, mivel nyílt kérdésem során, pozitív válaszokat is láttam az országról, így ha agresszívabb online jelenlétünk lenne, illetve megfelelő turisztikai külképviseletünk, akkor idővel tudnánk javítani az országképen. Az egyik javaslatom lenne az agresszívabb online, e-marketing, tekintve, hogy ebből hiányosságok vannak, manapság sok mindent az interneten intézünk. Így úgy gondolom, hogy terjeszkedni kéne ebbe az irányba. A másik terület, amit hiányosnak észleltem az a nyelvismeret hiányossága, annak ellenére, hogy vannak szállodák, fürdők, amiknek a honlapja több nyelven is megtekinthető, de a használatban kevésbé mutatkoznak meg. Kevés helyen találkozhatunk több nyelven beszélő szakemberekkel. A már meglévő szállodai, fürdő oldalakat fejleszteni kéne, figyelni kellene arra, hogy aktuálisabbak legyenek, illetve ha több nyelven is elérhető, akkor legyen mind a két oldalon ugyanaz a menüsor, hírek. 10

11 KISMAMÁK TÁPLÁKOZÁSI SZOKÁSAINAK ÉS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A MAGZAT SZOMATIKUS FEJLŐDÉSÉRE Effects of maternal eating habits and lifestyle on the somatic develepoment of the fetus Ráczné Mrena Róza, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Turcsán Judit, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témaválasztását indokolja, hogy gyermekápolóként dolgozom, és egyre több esetben találkozom táplálási hiba miatt bekerült újszülöttel, csecsemővel. Elgondolkodtatott a dolog, hogy ha az anyák a gyermek megszületése után, mikor már jelzi igényeit, nem tudják, mi kell a babának, nem táplálják helyesen, akkor mennyire veszik figyelembe a magzat szükségleteit, aki nem tud hangot adni igényeinek. Kutatási módok közül a kérdőívet és az interjút választottam. Kérdőív segítségével kérdeztem meg az anyákat a terhesség alatti táplálkozási szokásaikról. A kérdőív interneten keresztül és papír alapon is kitölthető volt, összesen 140 kitöltött kérdőív érkezett vissza. Védőnővel a terhesgondozás menetéről, a kismamák életmódjáról beszélgettünk. Kíváncsi voltam, hogy az anyák mennyire tartják fontosnak az egészséges táplálkozást, mit fogyasztottak a terhesség ideje alatt. Figyelembe veszik-e a gyermek igényeit az egészséges fejlődés érdekében. Hipotéziseimet is erre építettem. Megállapítható, hogy a kismamák táplálkozási szokásai nem mondhatók egészségesnek. Nem térnek át egészségesebb táplálékokra, a zöldség, főzeléknövények és a hal fogyasztása alacsony, pedig ezek az alapanyagok tartalmazzák a legtöbb vitamint és ásványi anyagot a gyermek egészséges fejlődéshez. Terhes-vitaminokat 91-en szedtek. A fehér kenyér fogyasztása esetén a testsúlygyarapodás is nagyobb mértékű volt. A rendszeres testmozgás is hiányzik a legtöbb kismama életéből, terhes-tornára mindössze ketten jártak. Káros szenvedélyükről, a dohányzásról is csak 2 kismama szokott le a terhessége idején. A kitöltött kérdőívek alapján megállapítható, hogy sok az időre született kissúlyú újszülött. Az anya terhesség alatti táplálkozási szokása nemcsak a gyermek születési körülményeire van hatással, hanem egyre több adat van rá, hogy késői, avagy felnőttkori betegségek kialakulásának rizikófaktorai is lehetnek. Javaslataim szerint szükséges az egészséges táplálkozás elveit a kismamák között is minél szélesebb körben elterjeszteni, ezzel javítani a társadalom egészségi állapotát, kivédeni az úgynevezett népbetegségeket. 11

12 BABÁK A BUROKBAN A LOMBIKBÉBI PROGRAM EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VONATKOZÁSAI Babies in the husk Health tourism implications of test-tube baby program Szilágyi Evelin, SZEI GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Sándor Zita, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témája a lombikbébi program. A dolgozat megírásával az a célom, hogy megpróbáljak segítséget nyújtani a meddőséggel küzdő pároknak. Célul tűztem ki, hogy olyan kiadványokat, brosúrákat hozzak létre, ami a meddőséggel és a lombikbébi programmal kapcsolatban sokrétű tájékoztatással szolgál. Valamint, hogy az intézetekben felvessem a lelki támogató csoportok létrehozásának lehetőségét, továbbá, hogy elérjem az intézeteknél, hogy weboldalaikon több információt szolgáltassanak a vizsgálatokról, a programról vagy akár az elért eredményeikről. Dolgozatomban a hipotéziseim teszteléséhez a kérdőíves módszert alkalmaztam. Kérdőívem saját összeállítású volt. A kérdőívem egy része elektronikus úton, e- maileken keresztül jutott el online kérdőív formájában (Google drive) az érintettekhez. A kérdőívem kitöltéséhez a hólabda mintavételt használtam. 423 kérdőív került elküldésre, ebből 133 pártól érkezett vissza kérdőív, melyek esetében a párok mindkét tagja kitöltötte a kérdőívet, így összességében 266 személy adatai álltak a rendelkezésemre. Többek között feltételeztem, hogy a párok nagyon kevés információt kaptak a programmal kapcsolatban, Ez a megállapításom beigazolódott, ugyanis a válaszadók több mint 60%-a igényelte volna a több információt. Feltételeztem, hogy a párok részt vettek volna lelkileg támogató csoportokban, de nem volt rá lehetőségük. Ez az állításom szintén beigazolódott, ugyanis a válaszadók több mint 55%-a igényelte volna. A következő feltételezésem az intézetekkel kapcsolatos volt, mégpedig, hogy véleményem szerint a párok inkább az állami intézeteket preferálják. Ez az állításom megbukott, mivel a válaszadók igaz, hogy több mint 15%-a választotta az állami intézeteket, viszont több mint 57%-a a magán intézeteket. Az utolsó feltételezésem az volt, hogy azért választották-e az intézetet, mert közel volt a lakhelyükhöz és fontos volt számukra a kórház felszereltsége. Ez a hipotézisem csak részben igazolódott be, bár a legfontosabb szempont a kórház felszereltsége volt, ez 7,4-es átlagpontot ért el, viszont a lakóhely közelsége csak 5,7-os átlagponttal az utolsó előtti helyre került. Elmondható, hogy a hipotézisem beigazolódtak. Arra a következtetésre jutottam, hogy a célkitűzésim megvalósítása igen fontos lenne. 12

13 A VADÁSZTURIZMUS VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁG LEGJELENTŐSEBB DÁMSZARVAS VADASKERTJEIBEN Examination of hunting tourism in the most significant fallow-deer parks of Hungary Tóth Edit, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Témavezetők: Gila Csaba, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dékány Béla, okleveles erdőmérnök, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Napjainkban az egyik legkülönlegesebb és legvitatottabb idegenforgalmi szektorba sorolható a vadászturizmus. A különlegességét és egyediségét az adja, hogy nemcsak mint turisztikai termék és kikapcsolódási lehetőség jelenik meg a piacon, hanem mint az ember legősibb tevékenysége. A csodaszarvas legenda szerint, szarvasvadászattal kezdődött a magyar őstörténelem, és e szarvas Hunort és Magort egy új haza felfedezéséhez vezette. A krónikák és a legendák az ősi magyarságot vadásznépként írták le, ma emellett világhírű trófeákkal, hagyományokkal is rendelkezünk. A vadászat vitatottsága egyre inkább teret nyer, ennek legfőbb oka az urbanizáció, ugyanis egyre többen válnak városlakóvá, és sajnos szakadnak el ezzel együtt a természettől. A városi ember lassan a város rabjává válik, s egy idő után nem ismeri a városon kívüli életformát, hagyományokat, a természetet. A vadászturizmus egy speciális szegmensét szeretném elemezni. Ezen speciális területet a dámszarvast tartó vadaskertek jelentik. Magyarország dámszarvasgazdálkodása világhírű, amelyet a nagyszámú aranyérmes és világranglistás trófea, továbbá a hazánkból elégedetten távozó vendégvadászok is bizonyítanak. Mivel a dámszarvas hazai populációjának egy része vadaskertekben található, ezért az ehhez a vadfajhoz kötődő, magas színvonalú vadászturisztikai szolgáltatás, országos szinten, viszonylag könnyen elemezhető. Az elemzés során hazánk legjelentősebb dámoskertjeit hasonlítom össze. Ezek a dámoskertek az ország különböző régiójában helyezkednek el: Gyula-Sarkadremete (Dél- Alföld), Gyulaj Zrt. (Dél-Dunántúl), Guth (Észak- Alföld), Pusztavacs (Közép- Magyarország), Hetényegyháza (Dél-Alföld). Azonban az összehasonlítás során nemcsak a régiós különbségekre, hanem az egyes kertekben kialakult, egymástól eltérő vadászturisztikai szolgáltatásokra, árakra, szaktudásra és hagyományokra is fényt derítek. Számomra a vadászat olyan érzelem-, élmény és felelősségteljes tevékenység, amely magában foglalja az állatok, növények és összegségében a természet védelmét, a megfelelő biológiai és ökológiai egyensúlyok fenntartását az állatok lelövésének szabályozásával. 13

14 UTAZÁS ÉS EGÉSZSÉG Travel and health Tóth Ildikó, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dolgozatom témája az utazás és az egészség témakörének vizsgálata, a középpontban a turizmus egészségügy kapcsolata áll. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy az emberek utazásaik során is fokozottan ügyeljenek egészségükre. Az emberek ugyanis nincsenek feltétlen tisztában azzal, hogy milyen egészségükre káros tényezők hathatnak rájuk, kiváltképp a nemzetközi utazások alkalmával. A kutatásom célja, hogy felhívjam az utazók figyelmét arra, hogy utazásaik előtt vegyék figyelembe a célterületen jelen lévő egészségükre károsan ható tényezőket, és ennek megfelelően tegyenek meg minden lehetséges óvintézkedést egészségük megtartása érdekében, különös tekintettel a védőoltásokra. A munkám szakirodalmi részében bemutatom az utazás indítékát, valamint ide tartozó statisztikákkal támasztom alá a témám fontosságát. Részletezem az utazás előtti teendőket, hangsúlyozva az útipatika összeállítását. Ismertetem a védőoltásokat, ide kapcsolódóan felsorolom a hazai oltóhelyeket és azok tevékenységét. Leírom az utazással kapcsolatos védőoltásokat, az oltások és olthatóság ellenjavallatait, ezeken felül megemlítem az oltási igazolványt is. Mindezek mellett bemutatom a védőoltással megelőzhető leggyakoribb trópusi betegségeket, kis mértékben kitérek a hazaérkezést követően jelentkező tünetekre és panaszokra is. Saját kutatásomban prezentálom a vizsgálatom menetét, módszerét, a kérdőív eredményeit, továbbá a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével készített interjút és az utazási irodák által kitöltött kérdéssoromat is, valamint mindezen eredmények értékelését demonstrálom. A vizsgálatom eredményei alapján az az alapfeltevésem mely köré az egész kutatásomat építettem, hogy a legtöbb utazó nincs teljes mértékben tisztában azzal, hogy milyen óvintézkedéseket tehetne indulása előtt egészsége megóvása érdekében, valósnak bizonyult. Reményeim szerint az általam összefoglaltak minden utazni készülő számára megfelelő tájékoztatást nyújtanak e témát illetően, a dolgozatomban kifejtett javaslataim pedig hozzájárulnak a megfelelő felkészülés hiányából származó és abból kialakuló egészségügyi kockázatok, betegségek csökkenéséhez a nemzetközi utazások esetén. 14

15 AZ ÖKOTURIZMUS VIZSGÁLATA A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARKBAN Examination of ecotourism in Danube-Drava National Park Várda Viktória, SZIE GAEK, Egészségügyi szervező, IV. évfolyam Gila Csaba, főiskolai tanársegéd, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Tudományos diákköri dolgozatomban fontosnak tartottam tisztázni az ökoturizmust, mint kifejezést, és hogy az emberek mit gondolnak a fogalomról. Foglalkoztam a Duna-Dráva Nemzeti Park által nyújtott ökoturisztikai lehetőségekkel és programokkal illetve mennyire ismerik ezeket a szolgáltatásokat az emberek. A TDK kutatás részét kérdőív és interjú segítségével készítettem el. 120 db kérdőívet személyesen adtam oda az embereknek, amiből 70 db-ot kaptam vissza illetve egy internetes oldal segítségével megszerkesztett kérdőívet raktam fel egy közösségi portálra. A kérdőív segítségével év közötti korosztályt kérdeztem meg az ökoturizmusról és a Duna-Dráva Nemzeti Park tevékenységéről. Az interjú kérdéseit elektronikus úton küldtem el a Duna-Dráva Nemzeti Park Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának, ahonnan másnap meg is érkezett a válasz. A kérdésekre Wodtke Szilvia, a nemzeti park munkatársa adta meg a választ. A kérdőív és az interjú kiértékeléséből kapott válaszaiból olyan eredményeket kaptam, amelyek meglepetést okoztak, de voltak, amelyek nem. Kutatásom célja, hogy kiderítsem az ökoturizmus jelentését és jelentőségét. Megvizsgálom, hogy hazánkban milyen ökoturisztikai tevékenységek működnek, illetve milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a nemzeti parkokba látogatók. Az ökoturizmus legfontosabb feladata a természeti értékek védelme, megóvása a jövő generáció számára. Így az ökoturizmusnak rengeteg pozitív és negatív hatása van a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra egyaránt, ezeket a hatásokat összegzem és írom le. A dolgozatomban szerepel az ökoturizmus kialakulásának története és hazánkban való jelenléte. Fontosnak tartottam leírni az ökoturizmus előnyeit, hátrányait és jellegzetességeit. A dolgozat kihagyhatatlan része a Duna-Dráva Nemzeti Park rövid története és a nemzeti park ökoturisztikai tevékenységének ismertetése. Foglalkozom még a Duna-Dráva Nemzeti Park ökoturisztikai tevékenységeivel és a többi nemzeti parkok ökoturisztikai lehetőségeivel illetve a magyar lakosság hozzáállásával az ökoturizmushoz és a nemzeti parkokhoz. 15