A környezetjog szabályozása

Átírás

1 A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga Források: - EU7 rendezvénysorozat, PTE Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar, Pécs, szeptember 30. Dr. Gálvökgyi Mária elıadása - Bándi Gyula: Környezetjog, 2004 másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsıdleges: általában önálló jogszabály egységes a szemlélet a szabályozásban; tárgya a védelem. Szabályozási filozófia Hagyományos emberközpontú: alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása. Jövı generáció védelmét szolgáló; Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló. Szabályozási módszer Szektoriális-integrált: a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli? (külsı integráció) az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli? (belsı integráció) a környezetért felelı közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe?

2 Az integrált szennyezés-megelızés és -ellenırzés alapelvei A jogfejlıdés kezdetén a szektoriális kezelés dominál. Példa az integrált megközelítésre: az integrált szennyezés-megelızés és ellenırzés alapelveire vonatkozó OECD javaslat, és az ez alapján született EU IPPC direktíva. Cél: a környezetben okozott kár kockázatának megelızése, vagy minimalizálása. Magában foglalja: anyagok,termékek életciklusának áttekintését ( bölcsıtıl a sírig ); anyagok vagy tevékenységek minden környezeti elemre gyakorolt hatásának feltérképezését; a hulladék mennyiségének és ártalmasságának minimalizálását; egységes eszközök alkalmazását; stb Szabályozási módszerek Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: hagyományos eszközök (jellemzı a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); gazdasági, piaci eszközök; önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet. Szabályozási módszerek Környezethasználat, -terhelés megengedhetı, elfogadható mértékének meghatározása szerint: terhelés mérhetısége, számszerősítése a mértékrendelkezések valamilyen fajtájával; a terhelés keretének rugalmas meghatározása (a technika adott állásához való igazodás).

3 Mértékrendelkezések Mennyiségi mutatókkal igyekeznek meghatározni a környezethasználat elfogadható mértékét. Általában jogszabályi formában fogadják el. Lehetséges a technikai norma alkotása is szabvány, mőszaki irányelv keretében, de ennek jogi kötelezı ereje vitatható. Egyedi, specifikus esetben: közig. határozat. Határértékek: környezetminıségi értékek; kibocsátási, vagy teljesítményértékek - ezek vonatkozhatnak tevékenységre termékre Közvetlen elıírások (alkalmazási, vagy biztonsági) Listák Határértékek Környezetminıségi értékek (imissziós érték): A lehetséges szennyezıanyag-terhelés, vagy más megengedhetı, elviselhetı magatartás mértékét állapítják meg. Általában szennyezıanyag koncentráció megállapítását jelenti. Nem lényeges a forrás, a hangsúly a környezeti állapot fenntartásán van. (Pl. Ktv: szennyezettségi határérték fogalma). Pl. felszín alatti vízvédelmi irányelv (2005 jún.): A nitrát (50 mg/l) és a növényvédıszer, pontosabban peszticid (10 mikrogram/l) határértékek.

4 Kibocsátási vagy teljesítményérték (emissziós érték): A szennyezés keletkezésének oldaláról közelít. Arra ad választ, hogy mennyi lehet a kibocsátás, a környezetbe jutó terhelés mértéke. Általában kibocsátás bizonyos idıstartamára határozza meg (/óra, /nap). Lehet termékelıírás : pl jármő zajkibocsátása Lehet tevékenység elıírás. Közvetlen elıírások: Nem a szennyezıanyag mennyiségére vonatkoznak, hanem valamilyen magatartási, szakképzettségi, vagy felszereltségi követelményt állapítanak meg, vagy a termék anyagát, összetételét, összeállítását, akár külsejét, alkalmazásának feltételeit határozzák meg. Pl. elıírhatják környezetvédelmi szakember alkalmazását. Listák: Környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét határozzák meg (pl. védett növény és állatfajok, engedélyezés alá vont tevékenység) A környezethasználat technikája, technológiája Az ebbe a körbe tartozó módszerek elıírják a környezetkímélı technológia alkalmazását. - best available technology BAT. Ennél tágabb értelmő az elérhetı legjobb technika (IPPC direktíva) - beletartozik pl. a szervezés is. BATNEEC... not entailing excessive costs.

5 Az EU környezetjogának struktúrája 1. Horizontális szabályok: Általánosan vonatkoznak valamennyi környezetvédelmi területre: környezeti hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat; környezeti információ szabadsága, hozzáférhetısége; EMAS; Európai Környezetvédelmi Hivatal; Környezetvédelmi szabályok érvényesítésére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség. ökocímke (környezetbarát termékjelzés) 2. Levegıtisztasági szabályok: levegıminıségi normákat határoznak meg a légszennyezı anyagokra - a kibocsátható mennyiséget korlátozzák -Keretirányelv 1996-ban 3. Hulladékgazdálkodás (legkiterjedtebb) keletkezés megelızése, anyagok újrahasznosítása elınyben részesítése szemben a környezetre veszély jelentı anyagok ártalmatlanításával 4. Vízminıségvédelem: felszíni, felszín alatti, fürdıvíz, ivóvíz (megengedhetı határértékek) - település szennyvíz kezelés (szennyezıdés csökkentése)keretirányelv Természetvédelem (legtöbb rendeleti szabályozás): madarakról szóló irányelv (vándorló madarak védelme), élıhely irányelv: flóra- fauna védelme + NATURA 2000 (természetvédelmi területek hálózatának létrehozása) LIFE közösségi pü alap az élıhely irányelv és a NATURA 2000 végrehajtására CITES (vadon élı állatok nemzetközi kereskedelmérıl szóló szabályok) 6. Ipari szennyezés: IPPC- integrált szennyezési és megelızés ellenırzési irányelv - kibocsátások olyan ellenırzésének a rendszere, amely az elérhetı legjobb technikákon (BAT) alapszik. Ipari létesítménynél: fekvése, környezeti feltételeinek (víz,levegı, talaj) integrált kezelése 7. Vegyi anyagok, GMO: minden kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, toxikusság, veszélyesség alapján kategorizálják Seveso (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázata Seveso II. (1996) - megelızés, következmények korlátozása, védelem magas foka GMO - használata, természetbe való kibocsátás korlátozása, módosított élelmiszerek címkézése.

6 AZ EU környezeti joganyaga 8. Nukleáris energia 9. Zaj- és rezgés elleni védelem:technikai berendezések, közlekedés zajszintje, egészségvédelem, munkahelyi ártalmak. 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki keretirányelvek : elınyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni (pl. ökocimke rendelet) - kötelezı határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelezı ajánlás: nem kötelezı jellegő Hatodik környezeti akcióprogram Környezet 2010: a jövınk, a választásunk Biztos alapokra építkezés - 5 korábbi program Környezetvédelmi célokat tőz ki, és tennivalókat (akciókat határoz) meg - nemzeti szinten - regionális és helyi szinten Az akcióprogram céljainak, prioritásainak megvalósítása A stratégai cselekvés ÖT útján: 1. A meglévı jogszabályok végrehajtásának javítása 2. A környezetvédelmi érdekek más szakmapolitikába integrálása 3. A környezetért mőködı piac ösztönzésével (együttmőködés az üzleti szférával, segítség a fogyasztóknak a tájékozott választáshoz, pénzügyi szektor zöldítése) 4. A polgárok felhatalmazása és a viselkedés megváltoztatása 5. A födlhasználati tervezés és irányítási döntések zöldítése

7 A 6. Akcióprogram prioritásai * Az éghajlatváltozás kezelése * Természet és biodiverzitás * Környezet és egészség * A természeti erıforrások és a hulladékok fenntartható kezelésének biztosítása 1. prioritás: Az éghajlatváltozás Az elmúlt 100 évben Európában az átlaghımérséklet 0,8 C-kal nıtt Mostanában mindig az elmúlt évtized volt a legmelegebb, É-Európa egyre esısebb, D-Európa egyre szárazabb Az éghajlatváltozás (2.) Az éghajlatváltozás (3.) Az üvegházgázok légköri koncentrációját stabilizálni kell - ne okozzon rendellenes változásokat a Föld éghajlatában Hosszú távú cél: 2020-ra az 1990-es szinthez képest %-os globális kibocsátás-csökkentés Rövid távon: EU (Kiotói Egyezmény) vállalta, hogy 1990-es szinthez képest 8 %-kal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását re célok: 2020-ra: 20%-kal az 1990-es szint alá megy az üvegház hatású gázok kibocsátás; 20%-a az energia felhasználásnak megújítható energiaforrásból; 20%-os energiafelhasználás csökkentés a hatékonyság javítása révén. Intézkedések a probléma enyhítésére: specifikus intézkedések (energiatakarékosság, és energiahatékonyság) az éghajlat változási célok integrálása a szektorális politikákba (közlekedés, energia, mezıgazdaság) a kutatás erısítése (innovatív technológiák) a polgárok és a vállalkozások jobb informálása (helyi szinten jelentkezı következmények, közvetlen hatások)

8 Felkészülés az éghajlatváltozásra Szélsıséges idıjárási körülmények között helytálló közlekedési rendszerek több zöldterületet támogató várostervezés alkalmazkodó földhasználat és mezıgazdaság közegészségügyi intézkedések vészhelyzeti szolgáltatások korszerősítése Alkalmazkodási politikák Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: tagállamok és a regionális és helyi hatóságok elsı fokára tartoznak az EU támogathatja ezeket az erıfeszítéseket NAGY KIHÍVÁS: A jövı generációja és a fenntartható fejlıdés üzleti szféra - innováció - haszon! 2. prioritás: Természet és biodiverzitás Társadalom - a természetre támaszkodik Emberi faj kötelessége: a maga, és a jövı generációk számára megırizni a természet belsı értékét Feszültségek: ember - természet közlekedés, ipar, mezıgazdaság szennyezése földhasznosítás - természeti erıforrások - újratermelıdés lehetısége biodiverzitás - alkalmazkodással a helyi adottságokhoz Természet és biodiverzitás (2.) Élıhelyek degradációja Európában: a madárfajok 38 %, lepkefajok 45 %-a fenyegetett vizes élıhelyek 60 %-a eltőnt erdık eltőnése bizonyos halállományok összeomlással fenyegetnek egyes nem kereskedelmi halfajok állománya megtizedelıdött

9 Természet és biodiverzitás (3.) Globálisan: Dél-Amerika: a biológiai sokféleség forró pontja (erdıirtás, illegális fakitermelés - trópusi erdık 90 %-a elveszett!) Nemzetközi állat és növénykereskedelem: 30 ezer faj! Értékes tájak fenntartása: megfelelı földgazdálkodás kell Talaj: erózió, szennyezés Turizmus és természet: szabályozatlan turizmus kárt okoz Cselekedni - amíg nem túlkésı! Természet és biodiverzitás: védelem és többpályás megközelítés az EU-ban Natura 2000 hálózat - természeti területek és életközösségek azonosítása - védeni és menedzselni eddig védett terület, összesen 850 ezer km2, 18%-a az EU teljes területének. ra2000/barometer/docs/spa.pdf 3. prioritás: Környezet és egészség LIFE (Pénzügyi eszközök a környezetvédelemért) program - élıhely és hálózat kialakítási projektek, 1992-tıl, (Nagykırösi pusztai tölgyesek ) Biodiverzitás stratégia - szektorális akciótervek Jogszabályok - vízminıség, levegıszenny, elsavasodás Agrárkörnyezetvédelmi vidékfejlesztési programok Halászati politika -integrált tengerparti zóna menedzsment Környezet (levegı,víz, talaj) hatása az egészségre: allergia, légzıszervi betegségek, rák és korai elhalálozás Évente a világon 13 millióan halnak meg megelızhetı környezeti hatások miatt. (WHO) Az Unió intézkedései: légszennyezı anyagok csökkentése, tisztább ivóvíz - végrehajtott jogszabályokkal Környezet-egészségügyi kérdések: sikerek ellenére további cselekvés és kezdeményezés - fürdés, vegyi anyagok, ( koktél hatás =kis mennyiségő szennyezıanyag felhalmozódás a szervezetben)

10 Környezet és egészség (2.) Megelızés és elıvigyázatosság: termelık/felhasználók adatszolgáltatási és vizsgálati kötelezettsége * Azonosítani kell az egészségi kockázatokat * Meg kell határozni a útját az emberi szervezetbe- ennek minimalizálása * Környezet-egészségügyi prioritások beépítése a szakmapolitikákba Környezet és egészség (3.) Vegyianyagok: mesterséges vegyi anyag - egészségügyi kockázatokról kevés ismeret - EU lista csak 140 veszélyes anyagról van Kihívás: új kárfelmérési és kármenedzsment rendszer kell - kockázatok és hasznok Peszticidek: hatással az egészségre - EU megközelítése betiltani a legkockázatosabbak kereskedelmi forgalmát az engedélyezetteknél pedig a legjobb gyakorlat szükséges felelısség: a tagállamok mezıgazdasága Környezet és egészség (4.) Vízkészlet minısége: kihívás -jogszabályok végrehajtása -víz keretirányelv =vízvédelem az összes vízre (jó állapot) - nemzeti, regionális és helyi hatóságok felelıssége! Légszennyezés: erımő, ipari üzem, jármővek, por, földközeli ózon - felelısség: helyi és reg.hatóságok. Hangsúly: elıírások teljesítése ( ) + CAFE ( Tiszta levegıt Európának a 10 mikrométernél kisebb légszennyezı részecskékre (PM10) vonatkozó irányelv, amelynek elıírásait a magyar jog is tartalmazza, 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot enged meg, amikor a PM10 koncentrációja határérték felett lehet egy mérıállomáson)) + beltéri légszennyezés Zajszint: nagy probléma - EU lakosság 25 %-a érintett: stressz, alvászavar, szívbetegségek. Közlekedés! EU eddig határértékek + zajszennyezési jogszabály kell (2002-ben irányelv született) + információ a zajártalmakról

11 4. prioritás: Természeti erıforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás Megújul juló erıforr források (víz, levegı, fa, talaj) erıs igénybevétel alatt - környezeti eltartó képesség Nem megújul juló erıforr források sok: (fém, ásványok, szénhidrogének) - etikai dilemma, mekkora mennyiséget használjunk fel most, és mennyit hagyjunk a jövı generációnak Erıforr forrás-hat hatékonys konyság, - menedzsment Természeti erıforrások néhány indikátor Eln. Egység Népesség md 2,5 3,8 5,8 Városok 8 M felett Élelem.term. kal/fı/nap Halászat millió t/év Vízhasználat millió t/év Jármővek millió db 70,3 279,5 629 Mőtrágyafelh. millió t 36,5 83,7 140,3 Erdık l950=100 % Elefántok millió 6 2 0,6 Hulladékgazdálkodás Csak az EU-ban évente 1,3 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ebbıl mintegy 40 millió tonna a veszélyes. Ez fejenként 3,5 millió tonna szilárd hulladékot jelent évente! Ehhez jön további kb. 700 millió tonna mezıgazdasági hulladék. hulladékgazdálkodás Keletkezés megelızése, hulladékgazdálkodás a hulladéktermelést le kell választani a gazdasági növekedéstıl- átfogó csökkentés veszélyes hulladékok elkerülése - kisebb kockázat az egészségre újrafeldolgozás- vissza a gazdasági ciklusba végleges lerakók számát minimumra csökkenteni ha keletkezik, lehetı legközelebb elhelyezni Cél: hulladék (lerakott) csökkentése 20 %-kal 2010, 50 %-kal 2020

12 még hulladékgazdálkodás Jobb hulladék és erıforrás gazdálkodás + hulladékgazdálkodás EU stratégia központi eleme támogatják: tagállamok többsége, EU Parlament A végrehajtást a helyi hatóságok végzik - közvetlen bevonás a jogszabályok elıkészítésébe, tapasztalatcsere