MISKOLCI EGYETEM DPR VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM DPR VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros 2011

2 Szerkesztette: Prof. Dr. Szintay István Marciniak Róbert Olvasó szerkesztő: Lukácsné Huszti Mónika Készítette: Dr. Csák Csilla Csótainé Dr. Bárczy Klára Dr. Dobos Csilla Dr. Havasi Virág Illésné Dr. Kovács Mária Dr. Kása Richárd Kissné Dányi Éva Dr. Kiss Tóth Emőke Dr. Kékesi Tamás Lajos Sándor Ligetvári Éva Marciniak Róbert Dr. Mádai Ferenc Dr. Nagy György Réthi Gábor Roneczné Ambrus-Tóth Judit Dr. Pásztorné Dr. Erdős Éva Stóka György Dr. Szabó-Tóth Kinga Szilágyi Roland Prof. Dr. Szintay István Tóthné Kiss Anett Tóth Lajosné Dr. Tuzson Ágnes Dr. Turkovics István Várhegyi Katalin Várföldi Krisztián Veresné Dr. Somosi Mariann 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. DPR ÉS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KAPCSOLATA 7 2. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat Továbbképzési igény Álláskeresési stratégiák Az egyetem megítélése ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat Továbbképzési igény Álláskeresési stratégiák Az egyetem megítélése ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) Bevezető A minta általános jellemzői Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Munkatapasztalatok Magánélet Értelmiségi lét Kar-specifikus kérdések

4 es hallgatói felmérések - Motivációs vizsgálatok Kimenő motivációs vizsgálatok eredményei Közbülső motivációs vizsgálatok eredményei A 2009-ES SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK INTÉZMÉNYI ÖSSZEFOGLALÓJA es szervezeti önértékelés előzménye es szervezeti önértékelés módszertana és eredményei es önértékelés eredményei a 2007-es önértékeléssel összevetve Karok EFQM eredményeinek összehasonlítása Karok főbb eredményei kari elemzésben Állam és Jogtudományi Kar évi szervezeti önértékelése Bölcsészettudományi Kar évi szervezeti önértékelése Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar évi szervezeti önértékelése Egészségügyi Kar évi szervezeti önértékelése Gazdaságtudományi Kar évi szervezeti önértékelése Gépészmérnöki és Informatikai Kar évi szervezeti önértékelése Műszaki Anyagtudományi Kar évi szervezeti önértékelése Műszaki Földtudományi Kar évi szervezeti önértékelése

5 Tisztelt Partnerünk! A Miskolci Egyetem vezetése és munkatársai folyamatosan fejlesztik az oktatás színvonalát biztosító minőségirányítási rendszert és az oktatói, hallgatói szolgáltatást. Jelen kiadványunk a TÁMOP / program keretében kidolgozott és működtetés alatt álló Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) legfőbb vizsgálati eredményeit mutatja be. Az előbbiek tekintetében fontos kiemelni, hogy ez a fejlesztés szoros kapcsolatban van a minőségirányítási rendszer fejlesztésével, amelyben már az elmúlt években is jelentős eredményeket értünk el. (A Miskolci Egyetem ban elsőként nyerte el a magyar felsőoktatási intézmények közül a Felsőoktatási Minőségi Díjat). Ennek megfelelően a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által megkövetelt Bergeni elvek szerinti belső minőségirányítási rendszerünk önértékelésen alapuló, legutóbbi vizsgálati eredményeinket is ebben a kiadványba tesszük közzé. A vizsgálati technikák, valamint a minőségfejlesztési akciók a már említett módon erősen feltételezik egymást, s jelentős mértékben az intézményünkön belüli munkatársak, illetve a jelenlegi és volt hallgatóink, a munkaerő-piaci szereplők közvélemény-kutatási információira épülnek. Ennek megfelelően: az első fejezetben a DPR és minőségirányítási rendszer kapcsolatáról adunk egy, az érthetőséget segítő rövid áttekintést, a második fejezetbe a DPR vizsgálatok típusai (A, B, D) szerinti, valamint az un. motivációs vizsgálatok eredményeit mutatjuk be egyetemi, kari szinten, a harmadik fejezetben a szervezeti önértékelés újabb, már ezen vizsgálatokat is részben magába foglaló számszaki eredményeket foglaljuk össze. Mindezen anyagok tartalmi és szakmai hátterének részletesebb megismerésére az egyetemi honlap ( minőségbiztosítás menüpontján belül van lehetőség. Köszönettel veszek minden érdeklődést, visszajelzést, a további együttműködés reményében köszöntöm az olvasót. Prof. Dr. Patkó Gyula rektor 5

6 6

7 1. DPR ÉS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KAPCSOLATA A Rektori Köszöntőnek megfelelően röviden bemutatnánk az a tartalmi hátteret és törekvést, amelyet a TÁMOP / sz. projekt keretében rendszerfejlesztésként elvégeztünk. A felsőoktatási intézmények (FOI) számára a tömegoktatási feladatok (a Bologna folyamat alatt részben ezt a méretváltást is értjük) egyre növekvő mértéke elengedhetetlenné tették a FOI-ek és a munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolatok erősítését; a szakember igények felmérése, a képzés gyakorlatiasabbá tétele, a végzett hallgatók ún. beválás értékelése, a képzések igényorientáltabb fejlesztése céljából. Tulajdonképpen ez a felismerés és szándék hozta létre a DPR-eket. Értelemszerű, hogy a végzett hallgatókat ennek megfelelően a felsőoktatási intézményből való kilépés után is követni kell és a munka világában való tapasztalataikról, elhelyezkedési lehetőségeikről és annak állapotáról, minőségéről valamilyen közvélemény kutatási technikával célzottan vizsgálni szükséges. Ugyanakkor a FOI-ek többsége, így a Miskolci Egyetem is az ún. belső minőségirányítási rendszerét önértékelés alapján végzik, ami a külső és belső partnerek (stakeholderek) részben szubjektív, de a statisztikai relevanciát biztosító véleményekre építve valamilyen célzott közvélemény kutatási technikával történik. Az 1. ábrán foglaljuk össze a vevőorientáltság szemszögéből végzendő azon külső-belső közvélemény kutatási feladatokat, amelyek nélkül nem lehet egy felsőoktatási intézmény minőségre törekvő irányítási rendszeréről beszélni 7

8 E G Y E T E M Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaság-tudományi Kar Bölcsészet-tudományi Kar Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Egészségügyi Kar A hallgató mint belső vevő visszajelzései Oktatás módszertan, tananyag fejlesztés Szak értékelés szak fejlesztés Szak fejlesztés Kurzus értékelés Záróvizsga előtti motivációs vizsgálat Támogatási igények Záróvizsga értékelés MUNKAERŐ PIAC, külső vevő visszajelzései Munkaerő piaci szereplők véleménye Szak és képzésfejlesztés Társadalmi, szakmai szervezetek véleménye képzés fejlesztés Diplomás pályakövető rendszer vizsgálatai (DPR) DPR (A), DPR (B) DPR (C), DPR (D) Munkaerő-piaci kivezetés támogatása ALMA MÁTER kutatás, rendezvény ALUMNI MPK fejlesztés Szak és képzésfejlesztés Karriertámogatás Munkaközvetítés MUNKAERŐ- PIAC TÁRSADALMI, SZAKMAI SZEREPLŐK A L U M N I Munkaügyi Központ Kamarák 1. ábra: Minőségirányítási rendszer vevői kapcsolat modellje 8

9 A hallgató, mint belső vevő az oktatás folyamatában három nagy véleményezési témakörben ad anonim értékelést: félévenként kurzus, tantárgyi értékelést a képzési ciklus ideje alatt alapozó, szakmai törzs és szakirányos tárgyakra kiterjesztve (ez félévenként 3-4 tantárgy); évente motivációs vizsgálat keretében szándékait (fakultáció, felzárkóztatás, tehetséggondozás stb.), véleményét, illetve a végzés előtti félévben a munkaerő-piaci kivezetésre vonatkozó igényeket és a szak értékelése; a záróvizsga értékelés az egész képzés és infrastruktúra minősítése. A külső vevői pozícióból történő értékelés szintén három nagy kört érint: a munkaerő-piaci szereplők (munkaadók) véleménye a végzettekről, a képzésről; a társadalmi, szakmai szervezetek és egyéb stakeholderek véleménye a képzésről és a végzettekről; a végzett hallgatók diplomás pályakövetése (DPR) a képzésről, a munkaerő-piaci helyzetről és megfelelőségről. A külső szereplőkkel, illetve a karokkal való kapcsolódást az ábra két oldala mutatja. Minden vizsgálatunk on-line adatbázisra és teszt kitöltési feldolgozási technológiára épül. A DPR vizsgálatok a TÁMOP pályázatokon keresztül koordináltak és a következő kategóriákat, vizsgálati típusokat foglalják magukba: DPR A egy évvel a végzés után minden diplomát szerzett hallgató on-line teszt segítségével való felmérése; DPR B három évvel a végzés után minden diplomát szerzett hallgató követő vizsgálata on-line teszt segítségével; DPR C öt évvel a végzés után minden diplomát szerzett hallgató szintén követő vizsgálata on-line teszt segítségével; DPR D háromévenként, az elmúlt három évben diplomát szerzettek mintavételes vizsgálata kérdezőbiztosok segítségével, személyes/telefonos felmérés alapján; M motivációs vizsgálatok. A vizsgálatoknak az első három estben teljesen anonimnak, míg a negyedik esetben is a személyiség jogokat biztosítva, a feldolgozás tekintetében személytelennek kell lennie. Minden esetben kérdéses a követő jelleg, amit a kiküldés tekintetében be lehet tartani, de a kitöltési hajlandóság és a visszaküldés tekintetében egyáltalán nem befolyásolható. Általában a 20%-os kitöltési arányra törekszünk, de a korábbi vizsgálatokkal való kapcsolat nehezen kezelhető. Lényegesen bonyolultabb a minta relevanciája, akár a visszaküldés belső struktúráját tekintjük, akár a D vizsgálat rétegzett kívánatos mintáját és a válaszadók hajlandóságából létrejövő mintára, annak eltéréseire, azonosságára gondolunk. A motivációs vizsgálatok több fázisra vonatkoznak: bejövő motivációs vizsgálat a felvett hallgatók első félévi véleménye az intézményről, karról; 9

10 közbülső motivációs vizsgálatok a hallgató képzési céljai szakirány, fakultáció, felzárkóztatási igények, tehetséggondozás, stb. kilépő motivációs vizsgálatok a munkaerő-piacra való felkészítés, támogatási igény felmérése. A vizsgálati tesztek négy részből épülnek fel: Országosan egységesített kérdések, annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények felmérései ezen a szinten elemezhetőek legyenek. Ennek megfelelően az országos jelzésminden modul esetén erre a modulra utal. Vizsgálati képzésenként az országos tartalma eltérhet, mert a redundancia elkerülése miatt azon információk kikerülhetnek, vagy főleg bekerülhetnek a teszt azon részébe, amit a Miskolci Egyetem felméréseivel az informatikai háttér már eleve tárol vagy a DPR D vizsgálatnál országosan is elemezni kell. Egyetemi szintű kérdések csoportja, ami egy felsőoktatási intézmény, nevezetesen a Miskolci Egyetem esetében összegyetemi szinten relevánsak. Ennek megfelelően az E jelzésminden modul szinten erre a tartalomra utal. Kari szintű kérdések csoportja, a Kar egészére jellemző, értelmezhető kérdések, amelyek esetünkben: MFK Műszaki Földtudományi Kar, MAK Műszaki Anyagtudományi Kar, GÉIK Gépészmérnöki és Informatikai Kar, ÁJK Állam- és Jogtudományi Kar, GTK Gazdaságtudományi Kar, BTK Bölcsészettudományi Kar, EK Egészségügyi Kar, CTFK Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, BBZI Bartók Béla Zeneművészeti Intézet. A K jelzés a kari szintű modulok jele. Szak vagy képzés szintű speciális kérdések a negyedik modult képezik, és aminek a jele S. Mindezek mellett az intézmények képzési szintjei külön kezelendők, akár a kérdőívek tartalmát, akár az elemzési következtetések tekintetében. Az értelmezendő képzési szintek: FSZ, BSc, MSc, M (monolitikus) PhD, SzT. A monolitikus alatt a hagyományos 5 vagy 6 éves képzést, az SzT alatt a szakirányú továbbképzést, másoddiplomás képzéseket értjük. A tesztek tartalmát nem kívánjuk itt részletezni, csak a struktúrájukat mutatjuk be. A DPR és ezen belül a DPR A tesztek felépítését az 1. táblázat mutatja. 10

11 1. táblázat: DPR tesztrendszer struktúrája DPR A DPR B DPR C DPR D Országos OA OB OC OD 75 kérdés Egyetemi EA EB EC ED Kari KA KB KC Szak specifikus SA SB SC KKD Átlag 35 kérdés Országos Egyetemi Kari Szak specifikus DPR A/M kérdéscsoportok 1.Személyes adatok 2.Képzés (szint,képzés) 3.Munkahely azonosítás 4/a Foglalkoztatás, jövedelem 4. /b Kapcsolat az oktatási intézményhez 5. Továbbképzési igény 6. Elhelyezkedés:- stratégia,támogatás 7.Képzettség- munkaerő kapcsolat 8. Szak, szakirány, minősítés 9. Kari specifikus kérdések 248 kérdés 24 oldal Az ehhez kapcsolható kari és képzési szint struktúrát a 2. táblázat mutatja (csak illusztráció, a kérdéseket nem tüntetjük fel). 2. táblázat: Kari specifikus kérdések DPR A DPR B DPR C DPR D Országos OA OB OC OD Egyetemi EA EB EC ED Kari KA KB KC Szak specifikus SA SB SC KKD KA/M Kérdőívek Képzések BSc. 21 kérdés MSc. Monolitikus KA MFK MAK GÉIK AJK GTK BTK EK CTFK BBZI 23 kérdés 26 kérdés KA/F F.Sz. 8 kérdés 25 kérdés 7 kérdés 32 kérdés 10 kérdés KA/SZ Sz. T ; KA/P Ph.d kérdés 9 kérdés 30 krédés 37 kérdés 6 kérdés 24 kérdés A DPR D vizsgálat mind módszertanában, mind a vizsgálati cél tekintetében eltér a többi DPR vizsgálattól. Itt mindig három év végzettjeit együtt, nem on-line és nem teljes körűen, 11

12 hanem kérdezőbiztosok segítségével releváns mintán keresztül kell vizsgálni, és a munkaerőpiaci helyzet mellett elsődlegesen a végzettek életminőségének megismerése a cél. Az életminőség vizsgálata azért fontos, mert a felsőoktatási intézmények képzési feladata az értelmiségi ember képzése, erre a létre való felkészítés. A jóllét (well-being) és életminőség (Quality of Life- QOL) egyértelműen egymás szinonimájának tekinthető. A boldogság jelentése azonban nem teljesen ugyanaz, mint a másik kettőé. Ennek oka, hogy a boldogság szó definiálhatatlan. Az viszont biztos, hogy a mi kultúránkban legalábbis a boldogság az emberek fő célja az életben. Az életminőség összetevőit ezzel szemben pontosan meg tudjuk határozni, s ennek alapján mérni is. Vagyis az életminőség és jóllét kifejezéseket a boldogság valamiképp mérhetővé tett, operacionalizált formáinak tekintjük. Érdekesen, s az előbbiekhez némiképp hasonlóan alakul az elégedettség és a többi tényező viszonya. Az életminőséget, legalábbis annak szubjektív oldalát elégedettséggel szokták mérni, tehát ezek azonosnak tekinthetők. Az életminőség objektív oldala és az elégedettség már nem biztos, hogy egybeesik. Ráadásul vannak kutatások, melyekben rákérdeznek az emberek elégedettségére és boldogságára is. Ezek általános tapasztalata, hogy az elégedett emberek aránya nagyobb, mint a boldogoké. Ennek a jelenségnek oka lehet, hogy a kérdezettek a boldogságot inkább a családdal, az elégedettséget pedig az intézményekkel, a munkával hozzák összefüggésbe. A mi vizsgálatunk is inkább ezen utóbbi tényezőkre koncentrál. A motivációs vizsgálatok közül az első kettő alapvetően az intézménnyel, karral, de leginkább a szakkal kapcsolatos szándékok, mozgásirányok kérdéskörére keresik a válaszokat. Jelen tanulmányban ezek eredményeit kevésbé fogjuk hangsúlyozni, mert azok a szakfejlesztések információi. A kimenő motivációs vizsgálatok viszont a munkaerő-piaci kapcsolatokra való felkészítést és erősítést szolgálják, ami a DPR vizsgálatok szinte első fázisa, ezért ennek intézményi, kari szintű összegző elemzését mutatjuk be. A szervezeti önértékelés, mint a minőségirányítási rendszer alapvető metódusa az ún. EFQM (kiválósági modell) logikájára épül. Az egyetemi struktúra itt is a szak, a kar, az egyetem, mint értékelési és minőségfejlesztési szintekre tagozódik. Maga a modell felsőoktatási változata az UNI-EFQM elnevezéssel bír, és kilenc elemet tartalmaz (2. ábra). Az értékelés egy 1000 pontos skálára épül, vagyis a konkrét vizsgálati időpont értékei mindig összevethetők egy korábbi, vagy későbbi értékelés pontszámával (a fejlődés, vagy visszaesés mérhető). Az önértékelés folyamatát a 3. ábra mutatja, amely alapján látható, hogy a tesztes közvélemény kutatási eredményeket szakmai, szöveges értékelések is kiegészítik (a 2. ábra ezen pontszám megosztást is mutatja). 12

13 ADOTTSÁGOK 500 EREDMÉNYEK 500 Vezetés 100 Teszt: 66% 66p Szöv: 34% 34p Munkatársak irányítása 90 Stratégia Teszt: Szöv: Rendőrségi Teszt: stratégia 66% 53p 80 Erőforrások 66% 60p 34% 30p Szöv: 34% 27 Folyamatok 140 Folyamatok Teszt: Szöv: 66% 34% 94p 46p Munkatársi elégedettség Munkatársak Teszt: 66% 90 megelégedettsége 60p Szöv: 34% 30p Hallgatói elégedettség Teszt: 100% 200p 200 Szöv: - - Társadalmi hatás Kulcsfolyamatok eredményei 150 Teszt: - - Szöv: 100% 150p 90 Teszt: Szöv: 66% 60p 34% 30p 60 Teszt: Szöv: 100% 60p - - INNOVÁCIÓ, TANULÁS 2. ábra: UNI-EFQM modell 13

14 A kérőíves felmérés vizsgálati tesztjeit az öt adottságelem és a munkatársi megelégedettség vonatkozásában az oktatói / kutatói állomány ~80%-os mintájára célszerű kiterjeszteni, melynek belső megoszlása: minden vezető oktató / kutató, további minta az oktatói / kutatói körből (kb. 70%). A hallgatói elégedettség vizsgálati köre, a hallgatói létszám 10%-a: nappali tagozatos egyetemi szintű képzés hallgatói (50%, ezen belül 4-5 éves 50%), posztgraduális képzés hallgatói (10%), PhD képzés hallgatói (20%), egyetemi szintű kiegészítő képzés (10%), végzett hallgatók (10%). Önértékelés lényege Kérdőíves vizsgálatok Szöveges értékelés Adottságelemek Vezetés Munkatársak irányítása Intézményi stratégia Erőforrások, partnerkapcsolatok Folyamatok Eredményelemek Munkatársak megelégedettsége Hallgatói elégedettség Társadalmi megítélés 7 elem esetében, lépései: értékelő teamek összeállítása, alkritériumok szerinti bemutatás végrehajtása, mutatószámok meghatározása, erősségek gyengeségek definiálása Statisztikai feldolgozás Konszenzusos értékelés RADAR technikával Százalékos EFQM bemutatása Fejlesztendő területek és akciók meghatározása 3. ábra: A vizsgálatok és az önértékelés folyamata (Az értékelés részletes módszertana a honlap minőségbiztosítás menüpontján megtalálható.) 14

15 Az olvasó számára még fontos információként kiemeljük, hogy 2005-ben az EU a Bologna rendszert felvállaló országok számára megfogalmazta az ún. Bergeni Nyilatkozatot, amelyben az egységes felsőoktatási kör szereplői számára a belső minőségirányítási rendszer 7 alapelvét értelmezi. Ezek az alapelvek az intézményi minőségirányítás egységesítési, összemérési pillérei a felsőoktatás szereplői számára. A 7 alapelv és a vizsgálatok kapcsolata: Programok engedélyezése, monitoringja: o UNI-EFQM vezetés, stratégia, munkatársak irányítása folyamatok, társadalmi szervezetek, partnerek megelégedettsége mezők, o kurzus értékelés, o kimenő motivációs vizsgálatok, o DPR (A, B, C, D) vizsgálatok. Hallgatói értékelés: o UNI-EFQM társadalmi szereplők megelégedettségi vizsgálata, kulcs folyamatok eredményei mezők, o évenkénti motivációs vizsgálatok, o DPR (A) vizsgálatok. Oktatói értékelés o UNI-EFQM vezetés, munkatársak irányítása, munkatársak megelégedettségi vizsgálata mezők, o kurzus értékelés, o záróvizsga értékelés, o DPR (A, B) vizsgálatok, o teljesítmény értékelés Tanuláshoz szükséges források elérhetősége: o UNI-EFQM stratégia, erőforrások, folyamatok mezők, o kurzus értékelés, o kimenő motivációs vizsgálat, o DPR (A) vizsgálat. Információs rendszer: o UNI-EFQM vezetés, erőforrások, folyamatok, kulcs folyamatok eredményei mezők, o kurzus értékelés, o közbenső motivációs vizsgálatok, o kimenő motivációs vizsgálatok, o DPR (A) vizsgálatok Tájékoztatás: o UNI-EFQM vezetés, folyamatok, társadalmi megelégedettség mezők, o DPR (A, B, C, D) vizsgálatok, o On-line ALUMNI adatbázis működtetés, o On-line partneri adatbázis működtetés, o kiadványok. 15

16 Mindezen Bergeni alapelvek az intézményi, kari akkreditáció fontos minősítő szempontja. A kapcsolódások tekintetében persze van egy talál mindennél jelentősebb: a DPR (D) vizsgálatok a megelégedettség, életminőség társadalmi szintjéről indít; a DPR (A, B, C) a munka világában való boldogulás visszajelzései; a motivációs vizsgálatok a jövőbeli elvárások, vágyak világa; az UNI-EFQM pedig az ehhez kapcsolódó intézményi, kari, szakszintű teendők megfogalmazhatóságát és a változások mérését teremti meg. 16

17 2. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2009-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR-kérdőívet 128 fő töltötte ki. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Az egyetem hallgatóinak jelentős hányada (76,2%) nem tanult vagy tanul más felsőoktatási intézményben a megkérdezés alapjául szolgáló képzés folytatása, végzése során. A válaszadók közel egynegyede (24,8%) párhuzamosan más képzésben is részt vesz. Ezek közül jellemzően a hagyományos főiskolai képzésben való részvétel van túlsúlyban a maga 45,7%-ával. A 2009-es felmérésben részt vevő hallgatók esetében az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta a válaszadók 72,8%-ának egyetlen munkahelye volt, 21,4%- nak pedig kettő. A fennmaradó 6% három vagy ennél több munkahellyel rendelkezett. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a megszerzett végzettség birtokában tartósan el tudnak helyezkedni a hallgatók, élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. Ez igazolódik a kérdőív kitöltésének időpontjára vonatkoztatva is, ugyanis a kérdésre választ adók (84 fő, ami a teljes kérdőívet kitöltők 65,7%-a) 76,2% cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik. Ezután 9,5%-kal azon munkavállalókat találjuk, akik a teljes munkaidős állásuk mellett alkalmi munkát is vállalnak, majd 4,8%-ot tesz ki azok aránya, akik saját vállalkozásukat irányítják. 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 25% 15,5% 11,9% 8,3% 7,1% 7,1% 8,3% 2,4% 3,6%4,8%4,8% 1,2% 4. ábra: Munkahelyek ágazat szerint

18 Az előbbi táblázatból kitűnik, hogy a válaszadók közül legtöbben az egyéb (25%), oktatás (15,5%), illetve a közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás (11,9%) ágazatokban helyezkedtek el. Ez a minta összetételével is magyarázható. A cégforma tekintetében a érdekesség, hogy az önkormányzatok a második legnagyobb foglalkoztatók (20,5%). A Kft, Rt, Bt és egyéni vállalkozási formák közül Kft-ben helyezkedett el a válaszadók csaknem harmada (32,5%). Ezt a képet tovább árnyalhatjuk a külföldi tőke arányának, illetve a foglalkoztatottak számának alakulásával foglalkozó kérdések vizsgálatával. A kép itt is változatos, de megállapítható, hogy a válaszadók (n=83) közel 70%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 20,5%-uk pedig 75%-nál nagyobb külföldi tőke aránnyal rendelkező cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 42,7%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben főnél több 27% 1-2 fő 5% 3-4 fő 1% 5-9 fő 8% fő 11% fő 16% fő 11% fő 9% fő 12% 5. ábra: Cég/intézmény alkalmazottjainak száma A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (69%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartják, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 18

19 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1% 1 - egyáltalán nem 4% 26% 37% 32% teljes mértékben 6. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 68,7%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik igaz nem elhanyagolható, hogy 24,1%-nak viszont egyáltalán nem a végzettségének megfelelő ágazatban tevékenykedő vállalatnál/intézménynél sikerült elhelyezkednie. Ez azonban mégis azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A válaszadók 88%-nak nincs más, a megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállása. Tehát mindenki, aki el tudott helyezkedni a főállása mellett nem tudja, nem akarja vagy nem szükséges, hogy mellékjüvedelemmel egészítse ki keresetét. Azok, akik mégis vállalnak mellékállást, jellemzően a végzettséghez kapcsolódó állását keresnek és vállalnak. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve a válaszadók (n=83) átlagos havi nettó összjövedelme Ft. Ez azt jelenti, hogy az egyetem által nyújtott képzés birtokában szerzett munkával a végzett hallgatók az átlagosnál magasabb havi nettó jövedelemre tudnak szert tenni. Természetesen a skála azért itt is elég tág határok között mozog, hiszen a milliós nagyságrendű havi jövedelemtől kezdve a tízezres nagyságrendig terjed. A végzett hallgatók a kapcsolati hálózatuk kialakításában is nagymértékben támaszkodnak egyetemi éveikre, melyet jól mutat, hogy a válaszadók többsége (95%) tartja a kapcsolatot a volt évfolyamtársaival/csoporttársaival. Ezen kapcsolatok jellege elsősorban baráti jellegű (88,5%). A válaszadók valamivel több, mint 60%-a nemcsak volt évfolyamtársaival tarja a kapcsolatot, hanem más hallgatókkal is, de itt is a baráti jelleg domináns. Más egyetemi szervezettel (karrieriroda, Hallgatói Önkormányzat, alumni, egyéb) azonban nem tartják a 19

20 kapcsolatot, így látható, hogy az egyetemi évek során spontán módon kialakult kapcsolatok sokkal tartósabbak, mint a szervezett formák között kialakítottak. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem igazán veszik igénybe ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 64,1% tud, de mindössze a válaszadók 1,7%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók Továbbképzési igény A végzett hallgatók relációjában megállapítható, hogy a hallgatók nagy része (80%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a diploma megszerzése után is továbbképezzék magukat. Ez arra a felelős gondolkodásra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek meg kívánnak felelni, még a szervezett oktatás kereteit elhagyva is arra törekszenek rá, hogy fejlesszék magukat. 80% 60% 40% 20% 0% 66,4% 55,5% 36,7% 37,5% 38,3% 22,7% 28,1% 22,7% 7% 13,3% 9,4% 3,9% 10,9% 22,7% Diploma megszerzése óta részt vett Képzést tervez a jövőben 7. ábra: Továbbképzés iránti igény Az elsődleges még mindig a nyelvi képzés, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (55,5%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (66,4%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül jól látható, hogy a szervezett képzésből kikerülve, az önképzés (38,3%) mellett a vállalati képzések és tréningek (22,7%) szerepe jelentős. Ez azt támasztja alá, hogy 20

21 az egyetem elhagyása után jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki. A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (36,7%) és másoddiploma (37,5%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Az önképzés is 28,1%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre is jelentős hangsúly helyeződik. A munkavállalók ismereteinek bővítése nemcsak munkavállalói oldalról élvez prioritást, de számos vállalat is invesztál az általa foglalkoztatott alkalmazottba, annak tudásába, és ha nincs belső fejlesztési rendszere, vagy bizonyos szükséges új kompetencia megszerzését nem teszi teljes körűen lehetővé, akkor segíti a munkavállalót továbbképzése finanszírozásában is elsősorban a szakirányú képzések területén Álláskeresési stratégiák Az álláskeresésről általánosságban az a feltételezés az elfogadott, hogy az emberek kapcsolati tőkéjük segítségével jutnak leggyakrabban álláshoz. A megkérdezésből az derül ki, hogy legtöbben nem célirányosán, fókuszáltan kerestek, hanem a megszerzett kompetenciákkal összhangban lévő, a munkaerőpiaci lehetőségeknek megfelelő álláshelyekre pályáztak, különösebb szakmai válogatás nélkül. (Jóllehet a megszerzett kompetenciák egyfajta szakmai szűrőként is felfoghatók.) Ez az arány 54%-ot tett ki. egy cégre koncentráltam 17,2% mindenhová pályáztam, ahol esélyem lehet 54% kiválasztottam a cégeket, ahol esélyem volt a kiválasztott szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam 10,3% 18,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 8. ábra: Álláskeresési stratégiák Az utána következő két legnagyobb arányt elért kategória a skála két végpontjának nevezhető. A fókuszált célirányos álláskeresés (17,2%), illetve a válogatás nélküli (18,4%) stratégiák egy szinten mozognak. Ennél tudatosabb, mélyrehatóbb elemzés utáni stratégiát 21

22 mindössze a válaszadók 10,3%-a alkalmazta, mely során már csak azokat cégeket keresték meg, melyek igényei találkoztak/találkozhattak a jelentkező kompetenciáival, képzettségével. Alapvetően két stratégia különböztethető meg: az egyik szerint a megszerzett kompetenciákhoz keresi meg az álláskereső a munkalehetőségeket, a másik pedig fordított logikát alkalmazva, a munkaajánlatok elvárásait használja elsődleges szűrőnek. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (38,7%). Ez összhangban van a már látott évfolyamtársakkal való kapcsolattartással, még ha annak baráti jellegét is jelölték meg elsősorban. A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (19,4%) és online állásközvetítők, hirdetések (15,1%), még mindig a hagyományosabb álláskeresési forma javára. A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (67,2%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 67,2% 60,0% 46,9% 48,4% 50,0% 40,0% 26,6% 31,3% 47,7% 57% 30,0% 20,0% 16,4% 14,8% 11,7% 15,6% 10,0% 0,0% 9. ábra: Munkahely-választási szempontok Az ábrán látható grafikonból kissé meglepő módon leolvasható, hogy a rendszeres vállalati továbbképzésekre kisebb az igény, a válaszadók (n=128) mindössze 16,4%-a tartja fontos szempontnak a munkahelyválasztás esetében. Ez az önfejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatosan érdekes tendencia, mert bár fontosnak tartják az előrelépést, fejlődést azt sokkal inkább szakmai téren szeretnék elérni, semmint a vállalatok által rendszeresen szervezett továbbképzéseken. Ennek oka az is lehet, hogy sokan természetesnek veszik, hogy ha 22

23 nagycégnél vagy multinacionális vállalatnál helyezkednek el, akkor az ottani rendszerben már egyébként is ki van alakítva ez a fajta képzés, melyeknek gyakran vannak kötelező elemei is, tehát a munkavállaló fog vele találkozni ezért nem jelent különösebben kiemelt szempontot. Az egyetem/főiskola végeztével, az oklevél átvételét követően a hallgatók harmada 1-3 hónap alatt (33,3%), 29,2%-uk 4-6 hónap alatt el tudott helyezkedni. Ebből látszik, hogy a Miskolci Egyetemen végzett hallgatók több, mint 60%-a legkésőbb 6 hónapon belül állást talál, ami az itt szerzett diploma értékét mutatja, annak megbecsültségét a munkaerőpiacon. Ennek a gyors elhelyezkedésnek is köszönhető, hogy munkanélküli segély juttatásban a válaszadók mindössze 8,4%-a részesült, mindegyikőjük egyszeri alkalommal. Ez is az egyetem korszerű, a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztett képzéseknek köszönhető, melyek segítségével a kikerülő hallgatók magabiztosan tudnak fellépni a munkaerőpiacon, hiszen a birtokukba került tudást értékelik a piaci résztvevők. A válaszadók 52%-ának összhangban van a végzettségével jelenlegi állása, viszont negyedük nem a végzettségének megfelelően tudott elhelyezkedni. Ebből is az tűnik ki, hogy a különböző álláskeresési stratégiák és az egyetemi/főiskolai évek alatt megszerzett kompetenciák kombinációjaként a hallgatók nagy része el tud helyezkedni, a végzettségüknek megfelelően. 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 26% 1 - egyáltalán nem 9% 13% 21% 31% teljes mértékben 10. ábra: Végzettségi szerinti elhelyezkedés aránya Az egyetemi szervezetek különféle pályaorientációs és álláskeresést segítő szolgáltatásokkal segítik a hallgatókat, de mint ahogy a végzés utáni kapcsolattartás esetében is érzékelhető volt nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Ennek tulajdonítható, hogy a válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy Mennyire érezte szükségét az egyetemen annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez?, eléggé kiegyenlítettek, mely az előbbi 23

24 szűklátókörűségre vezethető vissza. Ugyanakkor meglehetősen negatív képet festenek az egyetemi segítséggel való elégedettséggel kapcsolatban. 57%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott segítséget az egyetemtől, de erre nagy hatással van a már említett tájékozatlanság. Az egyetem évről-évre egyre intenzívebb tájékoztatást nyújt a hallgatóknak, és ösztönzi őket az intézmény által nyújtott ilyen irányú szolgáltatások igénybevételére. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az álláskeresést segítő kiadványok, és a személyiségfejlesztő tréningek. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 30%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 39,1% állásközvetítés 63,3% álláskeresést segítő kiadványok 44,5% cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 34,4% 29,7% 41,4% 45,3% 31,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 11. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel Az egyetem megítélése A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még javítható az 24

25 összkép. Ez elsősorban a Bologna-rendszerre való átállással, illetve annak tanulásával magyarázható. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudása szintjét nem tartja megfelelőnek ahogy láthattuk is a továbbképzési igényeknél a nyelvi képzés primátusát. Ennek is tudható be, hogy a külföldi részképzésben való részvétel lehetőségével igen kevesen élnek. Továbbá az is látszik, hogy mivel többségében magyar tulajdonú cégnél helyezkednek el a hallgatók, kevésbé vannak rászorítva arra, hogy használják a nyelvet a válaszadók több, mint fele nem vagy csak alig használja az idegen nyelvet ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2010-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR-kérdőívet 674 fő töltötte ki. Végzés után egy évvel kereste meg az egyetem a hallgatókat. (Végzett hallgatók alatt a legalább abszolutóriumot szerzetteket értjük.) A válaszadók kétharmada nappali tagozatos, egyharmada levelezős hallgató. A finanszírozási forma tekintetében is hasonló arány mutatkozik az államilag támogatott hallgatók javára. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Az egyetemre jelentkezett hallgatók többsége gimnáziumban szerezte érettségiét. A válaszadók 59,2%-a hagyományos 4, vagy 6,8 osztályos (szerkezetváltó) középiskolában, két tannyelvű gimnáziumban szerezte érettségiét. 25

26 Egyéb 1,5% Szakközépiskola 39,3% 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium 14,9% Gimnázium - hagyományos 4 osztályos 44,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 12. ábra: Középiskolai osztály típusa az érettségi tekintetében A felmérést a karok tekintetében a BTK, GEIK/GEK és a GTK hallgatói töltötték ki legnagyobb számban. 19,20% 20,70% 12,50% 13,4% 2,2% 2,5% 2,70% 26,5% ÁJK BTK BBZI CTFK EK/EFK GEIK/GEK GTK MAK/MFK 13. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül a diplomáját is megszerezte a válaszadók közel 70%-a. A fennmaradó 30%-nál a késedelem oka elsősorban a nyelvvizsga hiánya volt (85,6%), és 66,4%-uk a kérdőív kitöltésnek időpontjáig még mindig nem szerezte meg. Ennek ellenére a végzett hallgatók fele kilépett a munkaerőpiacra diploma nélkül is. A 26

27 diploma hiánya a válaszadók 27,7%-a szerint jelentett nagy problémát az elhelyezkedésben, a fennmaradó hányad szerint egyáltalán nem vagy csak kis mértékben okozott problémát. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók közel negyede rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, ők jellemzően a levelező tagozat hallgatói. A végzettséggel rendelkezők több, mint fele főiskolai, hagyományos képzésben szerezte meg végzettségét. A válaszadók 22,5%-a jelenleg is felsőfokú képzésben vesz részt, 67,1%-uk MA/MSc képzésben. A nyelvismeret szempontjából a 2010-es felmérés már mélyrehatóbb elemzést tesz lehetővé, ugyanis mindamellett, hogy megállapítható, hogy még mindig jelentős hiányosság észlelhetők a hallgatók nyelvtudását illetően, már nyelvekre lebontott képet is kapunk. 3,5 3,4 3 2,5 2,5 2 1,5 1,3 1,1 1,1 1,3 1 0,5 0 angol német francia olasz spanyol orosz 14. ábra: Nyelvismeret 5 fokozatú skálán mérve a válaszok átlagai alapján Látható, hogy angol nyelvből a legmagasabb a végzettek átlagos nyelvismerete, de ez is csak közepes szintűnek mondható. A német nyelv is hasonló szinten mozog, de a többi világnyelvet igen kevesen beszélik, ismerik. Erre is visszavezethető, hogy a válaszadók (n=672) csupán 7,6%-a tanult külföldön. Jellemzően a Tempus/Erasmus ösztöndíjak igénybevételével (52,8%). A hallgatók közel 80% kötelező szakmai gyakorlaton vett részt, és 22,1%-uk a gyakorlati helyén el is tudott helyezkedni. Ebből is kiviláglik, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzés minél nagyobb arányban való megjelenésére, illetve a szakmai gyakorlati helyek kiválasztásában is segítséget nyújt a hallgatóknak. Az abszolutóriumot szerzettek 64,6%-a egy hónapon belül, vagy keresés után talált munkahelyet, ami a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések nyújtását, a képzés elismertségét is tükrözi. A munkaviszonnyal rendelkezők közel háromnegyede állandó 27

28 jellegű, határozatlan munkaviszonnyal rendelkezik. A megkérdezés alapjául szolgáló képzés során megszerzett készségeket használják inkább munkájukban. Ebből is az tűnik ki, hogy a különböző álláskeresési stratégiák és az egyetemi/főiskolai évek alatt megszerzett kompetenciák kombinációjaként a hallgatók nagy része el tud helyezkedni, a végzettségüknek megfelelően. A válaszadók (n=446) közel 62,8%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 27,6%-uk pedig teljes mértékben külföldi tulajdonú cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 47,3%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben. 1,1% 9,4% 32,8% Önfoglalkoztató 20,3% 2-9 fó fő fő fő fő 14,5% 21,9% 15. ábra: Cég/intézmény alkalmazottjainak száma A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (75,1%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartják, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 28

29 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 5,4% 1 - egyáltalán nem 18,9% 35,1% 40,5% teljes mértékben 16. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 59,8%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik. Ez azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A válaszadók 92,5%-nak nincs más, a megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállása. Tehát mindenki, aki el tudott helyezkedni a főállása mellett nem tudja, nem akarja vagy nem szükséges, hogy mellékjövedelemmel egészítse ki keresetét. Azok, akik mégis vállalnak mellékállást, jellemzően a végzettséghez kapcsolódó állását keresnek és vállalnak. Sajnos elmondható, hogy a 2009-es felméréshez hasonlóan, még mindig nem igazán veszik igénybe az egyetemi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 67% tud, de mindössze a válaszadók 2%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók Továbbképzési igény A végzett hallgatók relációjában megállapítható, hogy a hallgatók nagy része (71%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a diploma megszerzése után is továbbképezzék magukat. Ez arra a felelős gondolkodásra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek meg kívánnak felelni, még a szervezett oktatás kereteit elhagyva is arra törekszenek rá, hogy fejlesszék magukat. 29

30 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 33,5% 31,3% 35,2% 11,6% 15,4% 11,1% 3,3% 67,2% 39,8% 37,7% 29,1% 15,3% 22,4% 22,1% Diploma megszerzése óta részt vett Képzést tervez a jövőben 17. ábra: Továbbképzés iránti igény Az elsődleges témák között még mindig a nyelvi képzést találjuk, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (35,2%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (67,2%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül jól látható, hogy a szervezett képzésből kikerülve, az önképzés (39,8%) mellett a vállalati képzések és tréningek (22,4%) szerepe jelentős. Ez a 2009-es trendet támasztja alá, hogy az egyetem elhagyása után jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki. A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (33,5%) és másoddiploma (31,3%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Illetve a 209-es felméréshez képest az önképzés is 37,7%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre helyeződő hangsúly fokozódott. A munkavállalók ismereteinek bővítése nemcsak munkavállalói oldalról élvez prioritást, de számos vállalat is invesztál az általa foglalkoztatott alkalmazottba, annak tudásába, és ha nincs belső fejlesztési rendszere, vagy bizonyos szükséges új kompetencia megszerzését nem teszi teljes körűen lehetővé, akkor segíti a munkavállalót továbbképzése finanszírozásában is elsősorban a szakirányú képzések területén. 30

31 2.2.2 Álláskeresési stratégiák Az álláskeresésről általánosságban az a feltételezés az elfogadott, hogy az emberek kapcsolati tőkéjük segítségével jutnak leggyakrabban álláshoz. A megkérdezésből az derül ki, hogy legtöbben nem célirányosán, fókuszáltan kerestek, hanem a megszerzett kompetenciákkal összhangban lévő, a munkaerőpiaci lehetőségeknek megfelelő álláshelyekre pályáztak, különösebb szakmai válogatás nélkül. (Jóllehet a megszerzett kompetenciák egyfajta szakmai szűrőként is felfoghatók.) Ez az arány 42,5%-ot tett ki. egy cégre koncentráltam 19,6% mindenhová pályáztam, ahol esélyem lehet 42,5% kiválasztottam a cégeket, ahol esélyem volt 17,7% a kiválasztott szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam 20,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 18. ábra: Álláskeresési stratégiák Az utána következő két legnagyobb arányt elért kategória a skála két végpontjának nevezhető. A fókuszált célirányos álláskeresés (19,6%), illetve a válogatás nélküli (20,2%) stratégiák egy szinten mozognak. Ennél tudatosabb, mélyrehatóbb elemzés utáni stratégiát mindössze a válaszadók 17,7%-a alkalmazta, mely során már csak azokat cégeket keresték meg, melyek igényei találkoztak/találkozhattak a jelentkező kompetenciáival, képzettségével. Ahogy a 2009-es felmérés kapcsán is, alapvetően két stratégia különböztethető meg: az egyik szerint a megszerzett kompetenciákhoz keresi meg az álláskereső a munkalehetőségeket, a másik pedig fordított logikát alkalmazva, a munkaajánlatok elvárásait használja elsődleges szűrőnek. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (korábbi munkakapcsolat + egyéb személyes ismertség 35,1%). A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (24,5%) és a munkáltatónál való jelentkezés (23,6%). A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. 31

32 A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (74,9%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét az előző évi felméréshez képest jelentősen növekedett ennek fontossága. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 67,2% 57% 60,0% 46,9% 48,4% 47,7% 50,0% 40,0% 31,3% 26,6% 30,0% 16,4% 20,0% 14,8% 11,7% 15,6% 10,0% 0,0% 19. ábra: Munkahely-választási szempontok Az ábrán látható grafikonból kissé meglepő módon leolvasható, hogy a rendszeres vállalati továbbképzésekre kisebb az igény, a válaszadók (n=674) mindössze 18,8%-a tartja fontos szempontnak a munkahelyválasztás esetében. Ez a 2009-es tendencia tartósságát mutatja, hiszen az önfejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatosan érdekes tendencia, mert bár fontosnak tartják az előrelépést, fejlődést azt sokkal inkább szakmai téren szeretnék elérni, semmint a vállalatok által rendszeresen szervezett továbbképzéseken. Ennek oka az is lehet, hogy sokan természetesnek veszik, hogy ha nagycégnél vagy multinacionális vállalatnál helyezkednek el, akkor az ottani rendszerben már egyébként is ki van alakítva ez a fajta képzés, melyeknek gyakran vannak kötelező elemei is, tehát a munkavállaló fog vele találkozni ezért nem jelent különösebben kiemelt szempontot. Az egyetemi szervezetek különféle pályaorientációs és álláskeresést segítő szolgáltatásokkal segítik a hallgatókat, de mint ahogy a végzés utáni kapcsolattartás esetében is érzékelhető volt nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Ennek tulajdonítható, hogy a válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy Mennyire érezte szükségét az egyetemen annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez?, továbbra is eléggé kiegyenlítettek, mely az előbbi szűklátókörűségre vezethető vissza. Ugyanakkor meglehetősen negatív képet festenek az egyetemi segítséggel való elégedettséggel kapcsolatban. 42%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott segítséget az egyetemtől, de erre nagy hatással van a már említett tájékozatlanság. Az 32

33 egyetem évről-évre egyre intenzívebb tájékoztatást nyújt a hallgatóknak, és ösztönzi őket az intézmény által nyújtott ilyen irányú szolgáltatások igénybevételére. Itt is a 2009-es tendencia mutatkozik kisebb változással. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az AC és a felkészítés az interjúra. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 25%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 40,7% állásközvetítés 62,9% álláskeresést segítő kiadványok cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 38,1% 36,4% 30,3% 45,3% 36,9% 26,9% 20. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel Az egyetem megítélése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még mindig javítható az összkép. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. 33

34 A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását hasonlóan az előző évi felméréshez. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudása szintjét nem tartja megfelelőnek ahogy láthattuk is a továbbképzési igényeknél a nyelvi képzés primátusát. Ennek is tudható be, hogy a külföldi részképzésben való részvétel lehetőségével igen kevesen élnek. Továbbá az is látszik, hogy mivel többségében magyar tulajdonú cégnél helyezkednek el a hallgatók, kevésbé vannak rászorítva arra, hogy használják a nyelvet a válaszadók több, mint fele nem vagy csak alig használja az idegen nyelvet ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat A kérdőívet a megkeresett 1017 hallgatóból 235 töltötte ki, mely 23,1 %-os válaszadási hajlandóságot takar. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet. fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A válaszadók 58%-a nő, 42%-a férfi. Nappali tagozaton végzett 52%, ők jellemzően között születtek. A válaszadók kb. egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban érkeztek községből, megyei jogú vagy egyéb városból, mintegy 1% külföldről és 3% a fővárosból. A megyéket tekintve jellemzően B-A-Z megyéből származnak a legtöbben (62%), ezen kívül 34

35 jelentősebb arányban csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (11%). A válaszadók 41%-a érkezett hagyományos 4 osztályos gimnáziumból és 42%-a szakközépiskolából, 13% egyéb típusú gimnáziumból (hat- vagy nyolcosztályos, illetve két-tannyelvű). A ME-n kívül, más felsőoktatási intézményben a válaszadók 41%-a tanul(t). Ők legnagyobb részben más hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzésre járnak. A kitöltők kb. a fele gondolja, hogy a jövőben szeretne még tanulni. 38%-38% gondolkozik mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben, majdnem ugyanennyien vállalati továbbképzésben és a megkérdezettek egyharmada felsőfokú szakképzésben való részt vételben. (Szakvizsgára értelemszerűen- a volt jogász hallgatók készülnek.) A diploma átvételekor egyértelműen fontosnak tartották a választ adók a saját továbbképzésüket, 80%-uk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott annak fontosságára (5 fokú skálán). E tervek elsősorban vállalati képzés (36%), önképzés, nyelvi képzés és szakmai tanfolyam formájában valósultak meg (34% valamennyi kategóriában). A jövőben valamennyi képzési formát (másoddiplomát, szakmai tanfolyamot, vállalati képzést, önképzést) hasznosnak tartaná a megkérdezettek mintegy harmada, a nyelvi képzést nagyobb arányban, kb. a fele. Ez a későbbi lekérdezésekben is hasonló aránnyal szerepel. Külföldi munkavállalást a válaszadók 25%-a tervez. A külföldi munkavállalási tervek arányai a műszaki végzettségű hallgatóknál magasabbak. A képzésekre vonatkozó kérdésekről elmondható, hogy A válaszadók 87%-a egyetlen szakra járt, 64% államilag finanszírozott képzésre. A képzés munkahely általi finanszírozottsága alacsony, a válaszadók 3%-nál fordul elő, a bölcsészettudományi és elvétve a műszaki képzési területeken. A nappali tagozatosok legnagyobb része (80%) államilag finanszírozott képzésre járt, a levelezősöké pedig költségtérítésesre (86%). A karokat összehasonlítva azt találjuk, hogy az Egészségügyi Karon, a Comeniuson és a Gazdaságtudományi Karon nem jellemző az, hogy második- harmadik szakot is választanának a hallgatók. A műszaki karok hallgatói által választott második szak zömében műszaki, illetve gazdasági jellegű. A bölcsészek második szakválasztása szintén bölcsészettudományi vagy pedagógiai képzésre irányul. A válaszadók 84%-a dolgozik teljes munkaidőben, és mindössze 3%-a munkanélküli, ami a MFK-t és a Comeniust érinti leginkább. Saját vállalkozását csupán a kitöltők 2%-a vezeti, nappali tagozaton tanul további 5%. A megkérdezettek kicsit több, mint a felének (50-60%-nak) a jelenlegi munkahelye egyben az első munkahelye is, ez alól kivételt jelentenek a volt ÁJK hallgatói, ahol nagyobb ez az arány (77%). A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokról az mondható el, hogy jelenleg 1-1 főt érint a GTK és MFK esetében és 2-2 főt a BTK és CTFK hallgatói közül. A végzettség megszerzése óta az EFK kivételével minden kar esetében megfigyelhető valamilyen mértékű munkanélküliség, a kari válaszadók számának megfelelően alakult: MFK: 1 fő, MAK: 2 fő, ÁJK, CTFK: 3 fő, GEIK, GTK: 5 fő. Az EFK válaszadói egyáltalán nem voltak 35

36 munkanélküliek, míg a BTK végzettjei gyakorta küzdenek ezzel, 19 főt érintett már e kérdés. Továbbá rögzíthetjük, hogy a jelenleg is dolgozó válaszadók igen hamar találtak munkát, 57%-nak sikerült ez a diploma átvételét követő 3 hónapon belül és további 30%-uknak 9 hónapon belül. Munkanélküli segélyben a válaszadók 11%-a részesült már, nagy részük (88%) egyszer és jellemzően rövid, 1-3 hónapos időtartamra. A válaszadók egyharmada kft-nél, egy másik harmada pedig állami-önkormányzati munkahelyen dolgozik. A munkahelyek kétharmada tisztán magyar tulajdonú, a munkahelyek ötödében van legalább ötvenszázalékos külföldi tulajdoni hányad. A válaszadók majd egyharmada 1000 főnél több embert foglalkoztató munkaadónál dolgozik.80% alkalmazottként dolgozik, 50%vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, közel 20% fővárosban, 24% pedig egyéb városban. A válaszadók 34%-ának van ugyanazon a településen a munkahelye, ahol egyetemre/főiskolára járt. A válaszok több mint felében az szerepel, hogy 15 percnél kevesebb időbe telik a munkahelyére érnie, csupán 5% utazik egy óránál többet. A munkával való elégedettség témakörében a munka tartalmi részével összességében elégedettek a megkérdezettek (az ötfokú skálán átlagosan 4-es érték szerepel), szintén elégedettek a munka tárgyi és személyi körülményeivel (átlag: 3,8). A szakmai előmenetel lehetőségét és a szakma presztízsének megítélését pesszimistábban látják (3,3 és 3,5-es átlagok), de a legelégedetlenebbek a jövedelemmel (3-as átlag). A havi nettó átlagos összjövedelmet mutatja a következő ábra kari bontásban. Itt jegyeznénk meg, hogy a MAK, MFK, CTFK, és az EFK végzett hallgatóitól 11 db alatti kérdőív érkezett vissza, így ezekben az esetekben a válaszok általánosíthatósága alacsony. (EFK esetén a végzett hallgatók száma 61 volt ebben az évben, így rájuk nézve az eredmény megbízhatóbb). A BTK esetében a válaszadási hajlandósága kisebb, 10% alatti volt. Átlag fizetés (ezer forintban) ,83 195,2 187,86 151,08 123,6 133,14 111, ÁJK BTK CTFK EFK GEIK GTK MAK MFK 22. ábra: Átlag fizetés karonként (ezer forintban) 36

37 A kérdezettek többsége úgy érzi, hogy az általuk végzett fő tevékenység jelentősen kapcsolódik a végzettségükhöz, (átlagos értéke 4). Ezt jelentősen alacsonyabbra az MFK, MAK válaszadói értékelték (2,8 és 3,5 értékekkel), míg a legnagyobb összhang a munka és a végzettség tekintetében az EFK válaszadóinál figyelhető meg (4,6). Mellékállása a válaszadók 16%-nak van, itt is erőteljesen érződik a munkának a szerzett diplomához való kapcsoltsága (4,4). Az egész magyar társadalomra jellemző, hogy munkánk megválasztásakor, megítélésekor nagyon fontos tényezőnek tartjuk az általa elérhető jövedelmet. Így van ez volt hallgatóink esetében is, hiszen 74%-uk jelölte meg a munkahely választásának szempontjaként a munkabér nagyságát. Az már azonban tipikus értelmiségi hozzáállásnak tekinthető, hogy majdnem ugyanilyen fontos a szakmai fejlődési lehetőség (a válaszadók 71%-a számára). A cég tevékenységi területe, a barátságos légkör és a változatosságot jelentő munka szintén fontos szempontnak bizonyultak (53%-52%-46%). Dominánsnak mondható álláskeresési stratégia nem volt, a legtöbben minden helyre pályáztak, ahova csak esélyük lehetett (33%). Végül is leginkább ismerősök révén helyezkedtek el a kitöltők (32% a főátlagban), vagy online álláshirdetés révén (23%). Az ismerősök révén való állásszerzés aránya az EK esetén kiemelkedő, 70%-os, a tanítóképzősöknél a legfontosabbnak az újsághirdetés bizonyult (40%). Állásbörzén csak a gépészek és a közgazdászok találtak munkát, ahogy a diplomaírás vagy szakmai gyakorlat révén szerzett állás is rájuk jellemző csak, de mindkettő aránya alacsony. A kérdésre választ adók majdnem felének sikerült már az egyetem alatt elhelyezkednie, valamivel nagyobb arányban a jogász, a gépész és a MAK hallgatóknak. A válaszadók véleménye megoszlik abban, hogy vajon szükségét érezték-e, hogy az egyetem nyújtson segítséget az elhelyezkedésben, bár összességében alacsonyra értékelték azt, átlagosan 2,1-es osztályzatot adva e tevékenységre. A segítség módját illetően állásközvetítés (53%) és felkészítés az állásinterjúra (46%) voltak a legfontosabbnak tekintettek. Legkevésbé az egyéni karrier-tervezést igényelnének (a válaszadóknak 28%-a), a többi (cégelőadás, személyiségfejlesztés, motivációs levél írása) 40% körüli támogatottságot kapott. A kérdőívet kitöltő hallgatók viszonylag intenzíven tartják a kapcsolatot az egyetemhez köthető személyekkel (oktatókkal, évfolyamtársakkal, más hallgatókkal), de kevésbé a szervezetekkel. Ez a későbbi években se nagyon változik. A válaszadók véleménye szerint az egyetemi/főiskolai képzés legnagyobb erőssége a szakmai szemléletmód és erős elméleti alapok nyújtása volt. A Comenius és az MFK diákjai kiemelték még a gyakorlatban jól használható ismeretek szerzését is. A képzés érzékelt hiányossága a gyakorlatorientáltság terén mutatkozik, a volt hallgatók harmada mind a kevés szakmai gyakorlati lehetőségre, mind arra utalt, hogy sok olyan ismeretet kellett elsajátítani, ami a gyakorlatban nem alkalmazható. Az intézmény presztízsét átlagosan 3,9-esre értékelték a válaszadók, ami jónak mondható. 37

38 Az oktatók szakmai felkészültségére viszonylag magas pontszámot adtak a válaszadók, 4,1 az átlag. A hallgatók idegennyelvtudását erősen befolyásolja, hogy a diplomához hány és milyen típusú nyelvvizsga szükséges. A kérdezettek 19%-nak alapfokú nyelvvizsgája van (ez elsősorban a Comeniusra és az EK-ra jellemző), 50%-nak általános középfokú (az ÁJK és műszaki karok diákjai), 21%-nak szakmai közép (a GTK hallgatói), és 7%-nak van felső, illetve 2%-nak szakmai felsőfokú nyelvvizsgája (ÁJK, GIK és GTK hallgatók). A válaszadók nem különösképpen elégedettek nyelvtudásukkal, keveslik az egyetemen kapott nyelvoktatást, illetve továbbképzési szándékaik között hangsúlyosan szerepel a nyelvi képzés. Saját nyelvtudásuk megfelelőségét átlagosan közepesre értékelik. Igaz ugyan, hogy munkájuk során nem is nagyon használják az idegen nyelveket ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat Jelen elemzés a Miskolci Egyetemen 3 évvel ezelőtt abszolutóriumot vagy oklevelet szerzett egykori hallgatók munkaerő-piaci helyzetének felmérési eredményét mutatja be. A felmérésre 347 főtől érkezett válasz, ami 21% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet. fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A végzett hallgatók 60%-a nappali, közel 40%-a pedig levelező tagozaton végzett és mindösszesen 4 fő válaszolt az esti tagozatról 1. A finanszírozás tekintetében is hasonlóak a 1 Ez a képzési forma megszűnőben van. 38

39 százalékos eredmények, államilag támogatott képzésben 59%, költségtérítéses képzésben 38%, mindkét finanszírozási formában 9 fő tanult. Az átlagos tanulmányi eredmények tekintetében a különböző szakok esetében, a következők emelhetők ki: elégséges eredménnyel 4 fő (2-2 GTK, GEIK, saját bevallásuk szerint, körülbelül ugyanolyan volt ez az eredmény, mint a többieké, még ketten nem szereztek diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. közepes eredménnyel 99 fő (~34% GÉK-GEIK, 25% ÁJK, 22% GTK, a válaszadók fele levelező tagozaton folytatta tanulmányit) jó eredménnyel 183 fő (GTK:~30%, ÁJK:20%, BTK:~17%, GÉK-GEIK:~14%. A jól teljesítők fele úgy nyilatkozik, hogy valamivel jobb volt a társainál. A nappali tagozatos és államilag finanszírozott képzést végzők aránya közel azonos, több mint 64%. 25 fő jó tanulmányi eredménye ellenére még nem szerezte meg a diplomáját, amiért az esetek döntő többségében a nyelvvizsga hiánya a felelős. 26 válaszadó pedig még nem lépett ki a munkaerőpiacra.) jeles eredménnyel 53 fő végezte el az adott szakot. (BTK:~19%, GÉK-GEIK:~17%, BBZI:13%, CTFK-EFK:11,5%. 66% az állami támogatású, nappali tagozatos hallgatók aránya, de a jeles eredmény ellenére 4 fő még nem tudta megszerezni a diplomáját.) Az összes válaszadó közül 100 személynek nem sikerült közvetlenül, 52 főnek pedig még most sem, megszereznie a diplomáját, ennek okáért egyöntetűen a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. Ezeknél a válaszadóknál a nyelvek ismerete is igen alacsony értékeket mutat, átlagosan angolul közepesen, németül elégségesen használják a nyelvet, míg a többi nyelv ismerte és használata az elégséges szintet sem éri el Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) ábra: Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) 39

40 A válaszadók 70%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Ha nem így történt, a késedelem mértéke eltérő, gyakori a 7-12 és a hónap is, az esetek több mint 80%-ában a nyelvvizsga hiánya az ok. A munkaerőpiacra a válaszadók közel fele kilépett diploma nélkül is, 36%-uk pedig már korábban is dolgozott. A válaszadók kétharmadának van tudomása az egyetemi alumni/öregdiák szervezet működéséről, de akik tudnak róla azok is csak nagyon alacsony százalékban (<5) tagjai ennek. A kérdőívet kitöltők közel 20%-a rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, elsősorban főiskolaival a hagyományos képzésből. A válaszadók közel 15%-a vett részt és végzett párhuzamos képzésben, vagy más egyéb felsőfokú képzésben. Ez főleg egyetemi hagyományos képzést, kiegészítő diplomás képzést, illetve felsőfokú szakképzést foglal magába. Jelenleg 43-an vesznek részt felsőfokú képzésben, doktori képzésben, BA/BSc, illetve kiegészítő diplomás képzésben. Ami a mesterképzésekre vonatkozó szándékot jellemzi, közel 40% tervez további tanulmányokat. Ezt érdemes összevetni a továbbképzésekre vonatkozó további válaszokkal, mert akkor azt láthatjuk, hogy diplomájuk megszerzése óta elsősorban nyelvi képzésen, önképzésen, szakmai tanfolyamokon vettek részt és elsősorban nyelvi képzést, önképzést és szakirányú továbbképzést terveznek. A kari eredmények abban a vonatkozásban mutatnak eltérést, hogy elsősorban a műszaki karoknál és a GTK esetében figyelhető meg a vállalati képzés és tréning megléte és igénye, míg a többieknél nincs ilyen domináns jelenség. Külföldi oktatásban kevesen részesültek, mindössze 1 fő tanult külföldön 9 vagy annál több szemesztert, elsősorban Tempus/Erasmus ösztöndíj vagy saját/családi finanszírozás jóvoltából. Szakmai gyakorlaton a válaszadók háromnegyede vett részt, és 25 százalékukat a későbbiekben alkalmazták is. Érdekes azonban, hogy tanulmányai közben szerzett-e munkatapasztalatot kérdésre már csak a kitöltők kicsivel több, mint fele válaszolt igennel. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? Igen 36% Nem 64% 25. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? 40

41 A 25. ábrán azt láthatjuk, a válaszadók 36%-a, azaz 124 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor. Ha ezt részletesebben megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a főállással rendelkezők ~86%-a levelező vagy esti tagozaton végzett, és mindössze csak 14% volt nappali tagozatos. Arra a kérdésre, hogy az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát, a válaszokat a 26. ábra szemlélteti: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát Még nem talált 12% Azonnal, egy hónapon belül 35% Keresés után 53% 26. ábra: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? A keresés után talált válaszokat összegezve elmondható, hogy az átlagos keresési idő 5,4 hónap, 5,5 hónap között van. A válaszadók több mint fele álláshirdetés útján, vagy személyes ismeretség révén jutott első munkahelyéhez. Érdekes, hogy itt 8,5% állítja, hogy az egyetemi tanulmányai alatti gyakorlati helyén alkalmazták először. Magas azoknak az aránya is, akik saját és/vagy kapcsolódó szakterületen végzik munkájukat, állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban, munkahelyükön, alkalmazott, beosztott nélkül. A végzettség megszerzése óta a munkanélküliséget vizsgáló kérdésre adott válaszokat karonként mutatjuk be (27. ábra). Összesen 117 fő volt már munkanélküli. Ezen adatokat érdemes összevetni a karonkénti válaszadók számával (23. ábra), hiszen ebből az ábrából az látszik, hogy a GTK esetében mutatkozik a legnagyobb munkanélküliség a karok között, de ne felejtsük el, hogy a GTK esetében érkezett vissza a legtöbb kitöltött kérdőív is. 41

42 A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként 25,00% 23,90% 20,00% 15,00% 10,00% 17,10% 15,40% 8,50% 7,70% 14,50% 9,40% 5,00% 0,00% 1,70% 1,80% 27. ábra: A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként Ehhez szorosan kapcsolódik az, hogy ki keres munkát. A válaszok alapján 21 fő keres munkát, mindannyian munkanélküliek, a következő karok végzettjei: ÁJK: 4 fő BTK:9 fő CTFK:1 fő GÉK:3 fő GTK:4 fő Jelenleg az összes válaszadó 87%- a dolgozik. Külföldön a végzettség megszerzése után 26 fő dolgozott, minden karról van legalább 1-1 érintett személy, de a GTK esetében ~27%, GÉK-GEIK BBZI: 15% ez az arány. Ami a munkahelyek illeti, azt mondhatjuk el a kitöltött kérdőívek alapján, hogy a munkahelyek több, mint fele teljes mértékben magántulajdonú, és a tulajdonosi kör nemzetiségi megoszlása tekintetében ~69%-a teljes mértékben magyar tulajdonú. ~27%-ban 1000 fő vagy afölött, ~24%-ban főt, illetve közel azonos arányban (egy ötödében) főt főt foglalkoztató vállalatoknál dolgoznak végzett válaszadóink, elsősorban az oktatás, közigazgatás, feldolgozóipar ágazatokban. A következő 28. ábra és a 3. táblázat a kérdőív kitöltőinek átlagos havi nettó keresetét mutatja karonként, illetve a táblázatban a szórást is feltüntettük. A havi nettó keresetekhez szerettük volna a havi átlagos munkaórát is feltüntetni, de erre a kérdésre érkeztek olyan válaszok, amelyek az eredményeket oly mértékben befolyásolnák, hogy ezt inkább mellőzzük. (A hónapban 800 órát dolgozott, holott egy 30 napos hónap 720 órából áll.) 42

43 Annyit tudunk rögzíteni, hogy a válaszadók többsége órát dolgozik egy szokásos hónapban. Átlag fizetés karonként (ezer forintban) ,96 114, ,85 92,55 218,55 201,61 162,98 166, ábra: Átlag fizetés karonként (ezer forintban) 3. táblázat: Átlag fizetés és a szórás mértéke karonként ezer forintban megadva Átlag fizetés Szórás (ezer forintban) (ezer forintban) ÁJK 140,96 62,55 BTK 114,88 33,98 BBZI 93 10,88 CTFK 104,85 88,82 EFK 92,55 15,5 GÉK- 218,55 136,27 GEIK GTK 162,98 59,1 AK-MAK 166,66 45,57 MFK 201,61 90,53 A másodállásra vonatkozó kérdésre 28 fő adott választ, minden kar esetében van ilyen válasz, de a másodállás megléte a következő karok esetében a leggyakoribb: GÉK-GEIK: 9 fő GTK: 6 fő EFK: 4 fő 43

44 A válaszadók főállású munkájuk szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (átlagosan 3,3 a 4-es skálán, ami a teljes mértékű elégedettséget képviseli), ezt követik a munka tárgyi és személyi körülményei, presztízs és a munka összességének tekintetében megfogalmazott elégedettség (3 körüli átlag értékek). Az előmenetel és a jövedelem, juttatások tekintetében már csak 2,5 körüli ez az érték. A munkahely megszerzéséhez a válaszadók 60% vagy a kiválasztott szakterület minden munkáltatójához, vagy mindenhová pályázott, ahol esélye lehetett. Az elsődleges munkahely választási szempontok: munkabér: 74% szakmai fejlődési lehetőség: 72% barátságos légkör: 52% változatosságot jelentő feladat: 48% a cég tevékenységi területe: 43,5% Közepesen erősen ítélik meg az egyetem segítségének szükségességét az elhelyezkedés során, állásközvetítés, felkészítés az interjúra, személyiségfejlesztő tréning és próbainterjúk formájában, de a 251 válaszadó 40%-a úgy érzi, hogy egyáltalán nem kapott segítséget az egyetemtől (71% inkább nemmel válaszol erre a kérdésre). A szakmai tárgyak megalapozottságát jónak, gyakorlatorientáltságát közepesnek, az egyetemen tanultak felhasználhatóságát a munka világában inkább jónak ítélik meg a kérdőív kitöltői. Alacsony értékeket a munka során használt nyelvtudás, illetve a szakmája anyagi presztízsének elismerése kapott. A képzés legnagyobb erősségeként a szakmai szemlélet és gondolkodásmód adása, valamint az erős elméleti alapok nyújtása, míg a legnagyobb hiányosság, gyengeségként a kevés szakmai gyakorlati lehetőség és a gyakorlatban nem használható ismeretek átadása témakörök emelhetők ki. Elsősorban az idegen nyelvi ismeretekből nyújtott kevesebbet az egyetem a szükségesnél. Az egyetem presztízsének megítélése, az oktatók többségének szakmai felkészültsége valamint az oktatók ismereteinek átadása mind-mind jónak minősíthető. A választásban az oktatás magas színvonala, a képzés költségei és a gyakorlatorientált oktatás a legbefolyásolóbb tényezők. Arra a kérdésre, hogy mi jellemző a Miskolci Egyetemre leginkább a következő válaszok érkeztek: az intézmény jó híre, jó könyvtári szolgáltatások, megfelelő művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek. (Érdemes összevetni a leginkább befolyásoló tényezőkkel: a gyakorlatorientált oktatás és a képzés költségei közepes, míg az oktatás magas színvonala jónak mondható értékeket mutat, de nem teljes mértékű elégedettséget fejez ki.) 44

45 A különböző szervezeti tagságok tekintetében azt mondhatjuk el, hogy a válaszadók közül kevesebben, mint minden 5. személy bír valamilyen tagsággal, elsősorban szabadidő-hobbi, vallás-egyházi, sport, vagy szakmai tudományos szervezetnél. Végül, a személyes adatok azt mutatják, hogy a válaszadók két harmada nő, egyedülálló. (Megjegyezzük, hogy a hivatalos családi állapot megjelölése esetében az oly gyakori élettársi kapcsolat hiányzik, ami torzíthatja az eredményeket. Az egyetemi adatszolgáltatás kapcsán feltett családi állapotra vonatkozó kérdés esetében a házasok aránya megegyezik, de az egyedül élők aránya már csak 15 %, 40%-ban élettársi kapcsolatban vagy egyedül él, de van társa.) 80% gyermektelen, és ez a százalék jelenik meg arra a kérdésre is, hogy a családban van-e hasonló szakterületen végzett, vagy dolgozó családtag. A kérdőív kitöltőinek 84%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerezte érettségijét. A szülők legmagasabb iskolai végzettségét illetően az figyelhető meg, hogy az édesapák 55%-a szakmunkásképzőt, szakiskolát (érettségi nélkül) vagy szakközépiskolát, technikumot végzett személyek, közel 30% rendelkezik főiskolai vagy egyetemi fokozattal. Ez utóbbi szám közel azonos az édesanyák esetében is, csak ott a főiskola hangsúlyosabb. Az édesanyák eredményeiről elmondható, hogy 10% alatt van a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma (az apák esetében ez 5% alatti), és 47% szakközépiskola, technikum, vagy gimnázium befejezésével zárta tanulmányait. A 14 éves kori anyagi helyzet megítélésénél a válaszadók fele átlagos értéket adott, és 1-2% eltéréssel, annyian ítélték anyagi helyzetüket az átlagosnál valamivel jobbra, mint amennyien az átlagosnál valamivel rosszabbra között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) Jelen elemzés a Miskolci Egyetem doktori iskoláiban 2007, 2008, 2009 években PhD oklevelet vagy abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét mutatja be (itt a statisztikai relevancia miatt vontunk össze 3 évet.) A felmérésre 85 főtől érkezett válasz, ami 36% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az intézményhez való kapcsolódási kérdés válaszaiból kiderül, hogy a kitöltők 80%-a intézményünk végzettje, 20%-a hallgatója és végzettje is. A 29. ábra mutatja, hogy a megkeresést jelentő doktori képzést melyik karon végezték el (összesen 82-en adtak választ erre a kérdésre). 45

46 A válaszadók számának alakulása kari bontásban (fő) ábra: A válaszadók számának alakulása kari bontásban A személyes adatokból kiderül, hogy a kérdőívet eggyel több férfi töltötte ki, mint nő. A válaszadók között születtek, ezen belül a legmagasabb az 1977-es születésűek (18,3%) és az 1979-es születésűek (13,4%) aránya. A válaszadók felének az állandó lakhelye 14 éves korában vidéki megyeszékhely, vagy megyei jogú város volt, 63,5%-ban pedig megyénkben volt az állandó lakhelye, és közel azonos a megyénkben jelenleg is lakók százalékos aránya. A kérdőív kitöltőinek 82%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, vagy szakközépiskolában szerzett érettségit. Jelenleg 32 fő tanul vagy tanult más felsőoktatási intézményben, ebből 16 fő hagyományos egyetemi képzésben, 14 fő hagyományos főiskolai képzésben, 6-6 fő mester vagy doktori képzésben, de minden képzésre érkezett valamilyen számú válasz a többszörös válaszadási lehetőség kapcsán. Ezek 70%-ban nappali tagozatos képzések. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányok folytatását 32% válaszolt igennel. Elsősorban szakirányú továbbképzés, vállalat által szervezett tanfolyam, tréning illetve felsőfokú szakképzés formájában. A legtöbb válasz a kari válaszadói arányoknak megfelelően, a Deák Ferenc, az Irodalomtudományi, és a Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolák végzettjeitől érkezett. A doktori tanulmányok kezdetére vonatkozó kérdésben 1995-ös időpontot 1 fő jelölt meg, 2000, 2001, 2002 években fő, ben fő, 2003-ban: 12 fő, 2006-ban pedig 9 fő kezdte meg tanulmányait a kérdőívet kitöltők közül. A válaszadók közel 60% nappali tagozaton végezte a képzést. A képzés időtartamának hosszára vonatkozó kérdés válaszai alapján elmondhatjuk, hogy 56,5% vélekedik úgy, hogy hosszúnak tartja az időt a doktori fokozat megszerzéséig, ennek oka az esetek 60%-ában az, hogy nem volt ideje vele foglalkozni, 48%-ban a támogatás hiánya, ~30%-ban pedig egyéb ok. 46

47 A doktori tanulmányok lezárása óta a válaszadók 90%-ának 1-2 munkahelye volt, a mostanit is beleértve. 3,6% inaktív státuszban van, és 2,4% az aki elsősorban alkalmi, szerződéses munkákat részesít előnyben. Elsősorban az oktatás területén helyezkedtek el (63%). A leggyakrabban előforduló munkaerő-piaci státuszok a válaszok között az oktató (47%), egyéb közszférában alkalmazott (25%), egyéb versenyszférában alkalmazott (11%). Ezt befolyásoló okként a válaszok több mint felében szerepel az, hogy volt lehetőséges az egyetemen maradni, illetve korábban is az egyetemen dolgozott. (21%-nak nem volt lehetősége az egyetemen maradni, 11,7% y nem akart maradni, a többi válaszadó pedig korábban is az egyetemen kívüli közszférában dolgozott.) A munkahelyi ágazatoknak megfelelően a munkahelyek cégformája is állami, önkormányzati a válaszok 70%-ában. Mint ahogy a külföldi tőke aránya sincs jelen a munkahelyek 86%-ánál. A cég, intézmény mérete tekintetében színesebb a skála, szinte kisebb-nagyobb vállalatoknál egyaránt dolgoznak az egyetem végzettjei, 250 főnél nagyobb vállaltnál helyezkedett el a válaszadók fele, 80% alkalmazotti beosztásban. 47 főnek van a munkahelye ugyanazon a településen, mint ahol egyetemre, főiskolára járt. Közel 60% dolgozik megyénkben, a munkahelyére fél órán belül ér oda a kitöltők 65%-a.7 főnek telik több mint egy órába, hogy munkahelyére odaérjen. A válaszadók a közepesnél inkább hasznosíthatónak érzik a munkájuk során a doktori képzés során elsajátított ismerteket. a munka szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (4-as átlagérték), de 4-es körüli átlag értékeket mutat a munka személyi és tárgyi körülményei is. A legkevésbé a jövedelem, juttatások okozzák a válaszadók megelégedettségét. Ezen szempontok megítélésében a doktori képzés 63%-ot nem befolyásolt, 3 főnél azonban rontotta a megítélést. A válaszadók fő tevékenysége két harmadban kapcsolódik a doktori képzés területéhez. A kitöltők egy negyedének van mellékállása, és ez jól kapcsolódik a doktori képzéshez. A fő- és melléktevékenységet figyelembevevő havi nettó összjövedelem a válaszadók esetében átlagosan: 176,17 ezer forint 145,48 ezer forint szórás mellett. A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme pedig átlagosan 159,36 ezer forint 146,85 ezer forint szórás mellett. Ebből arra következtethetünk, mire családi állapotra vonatkozó kérdés nincs a kérdőívben, hogy valószínűleg egyedül, házas vagy élettársi kapcsolatban vagy maximum egy gyerekes családokban élnek válaszadóink. Ami a különböző kapcsolattartást és a kapcsolat jellegét illeti, az évfolyamtársakkal, csoporttársakkal, más hallgatókkal és az öregdiák alumni szervezettel a kapcsolat jellege inkább baráti, mint szakmai. Szakmai kapcsolatot gyakorlatilag az oktatókkal való kapcsolat testesíti meg, hiszen a válaszadók közel 80%-a érdekelt ezen kérdés kapcsán. A karrierirodával, hallgatói önkormányzattal is a szakmai kapcsolat a jellemző, de itt a kapcsolattartási arány, 10% körüli, és ez igaz az öregdiák szervezettel való kapcsolattartásra is. Gyakorlatilag minden második válaszadó kapcsolatban van volt évfolyamtársaival, csoporttársaival, és/vagy más hallgatókkal. Továbbra is leggyakrabban az önképzés, nyelvi képzéseken, szakmai tanfolyamokon való részvétel szerepel az elvégzett és tervezett továbbképzések listáján. 47

48 Az elhelyezkedéshez szükséges egyetemtől várt segítség szintjét közepesnek ítélik meg a válaszadók, és úgy gondolják, hogy ilyen szinten kaptak is segítséget. Most pedig nézzük meg a tanulmányok kérdéscsoporthoz kapcsolódó eredményeket! A doktori képzésben tanultak kutatási témához való felhasználhatóságát átlagosan 3,4 értékűnek ítélik a válaszadók, míg a képzés tanulmányi követelményeit az átlagosnál kicsit könnyebbnek, de a publikációs követelményrendszer is teljesíthetőnek ítélik, mint ahogy az abszolutórium megszerzését is. Aki letette a doktori szigorlatot (34 fő) közepesen nehéznek és közepesen jónak tartja a követelményrendszerét. A közepes érték jellemzi még a doktori képzés erkölcsi és anyagi presztízsét, a Doktori Iskolák/Intézetek támogatását a konferenciákon való részvételek tekintetében. Ennél jobbnak, egészen jónak tartják a munkahelyi és a nyilvános vita mai rendszerét, a Doktori Iskola presztízsét, az oktatók többségének szakmai felkészültségét és ismeret átadásukat. Külföldi részképzésen a válaszadók több, mint ötöde vett részt a doktori képzés alatt, ez fél évnél kevesebb időtartam volt az esetek 75%-ában. Ugyanakkor mindenki úgy gondolja, hogy jelentős mértékben (3-5) fontos a külföldi szakmai tapasztalatszerzés a doktori fokozatszerzés esetében. A következőekben a Doktori Iskolák szerinti elemzés kerül bemutatásra, melyben néhány statisztikai adatot közlünk, továbbá az egyetem kínálta munkahelyi lehetőségét, a doktori képzés során elsajátított ismeretek munkához való felhasználhatóságát, a doktori képzés és a jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolódását, a képzés karrier támogatását, a doktor iskola presztízsét, a konferenciákon való részvétel támogatását. Néhányat ezek közül szemléletes összehasonlításban. Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola A válaszadók közül 8 fő került ki a Doktori Iskola végzettjeként, 5 nő és 3 férfi, között születtek, és 5 fő nappali tagozatos képzésre járt, 3 fő vett részt külföldi részképzésben. A fokozatszerzésig a válaszadók fele tartja hosszúnak az időt, fő okként a nem volt ideje vele foglalkozni, támogatás hiánya és egyéb ok jelenik meg. Az egyetemen maradni 4 főnek volt lehetősége, 2 fő nem akart, 1 fő pedig már korábban is az egyetemen dolgozott. A doktori képzésben tanultak kutatási témához való felhasználhatóságát az egyetemi átlagnál (3,4) magasabbra értékeli 4,1 a válaszok átlagos értéke. Az egyetemi összesítéssel szemben, a Doktori Iskola válaszadói úgy gondolják, hogy az oktatók ismeret-átadása jobb, mint szakmai felkészültségük. Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola Az ÁJK doktori iskolájának 17 női és 9 férfi abszolváltja töltötte ki a kérdőívet, akik közötti születésűek. 54% nappali tagozaton, 4% egyéni felkészüléssel végezte a képzést. 48

49 17 fő nem tartja hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt, ami ellentmond ennek, az okként a nem volt ideje vele foglalkozni választ jelölte meg a legnagyobb arányban. A válaszadók 60%-ának volt lehetősége az egyetemen maradni vagy már korábban is itt dolgozott. A doktori képzés erkölcsi és anyagi presztízsét egyaránt 2-2 tizeddel jobbnak értékeli, mint azt az egyetemi összesítés mutatja. Élen járnak a Kerpely Antal, Mikoviny Sámuel Doktori Iskolákkal a konferencia-részvétel támogatásában, mint azt a 30. ábra mutat: Doktori Iskola konferencia-részvétel támogatása (egyetemi átlag: 3,4) 4 3 3,8 3,7 2,9 3,2 3,2 3 3, Irodalomtudományi Doktori Iskola 30. ábra: Doktori Iskola konferencia-részvétel támogatása Az itt végzettek közül 8férfitől és 10 nőtől kaptunk válaszokat, akik között születtek. A válaszadók 53% levelező tagozaton végezte a doktori képzést. 9 fő hosszúnak tartja a fokozatszerzésig tartó időt, elsődleges okként itt a támogatás hiánya jelenik meg, amit a nem volt ideje vele foglalkozni követ. Az átlagosnál magasabb azok aránya, akiknek nem volt lehetősége az egyetemen maradni (62,5%) és 25% már előtte is az egyetemen kívüli közszférában dolgozott. Talán részben ezért, de a Doktori Iskola presztízsének megítélése kivételével ezen doktori iskola végzettjei a legelégedetlenebbek, legnegatívabban vélekedő válaszadók. Ez olvasható ki a 31. ábrából is. 49

50 Doktori képzés során elsajátítottak munkához való hasznosíthatósága (egyetemi átlag: 3,3) ,8 3,3 2,6 3,7 2,9 3,6 4, ábra: Doktori képzés során elsajátítottak munkához való használhatósága Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola között született az a 7 nő és 5 férfi, akik kitöltötték a kérdőívet. A nemek arányának megfelelő a nappali és a levelező tagozatott végzettek aránya is. A válaszadók 75% (9 fő) gondolja úgy, hogy hosszú ideig tart a fokozat megszerzése. Fő okként itt is a támogatás hiánya, nem volt ideje vele foglalkozni, illetve a motiváltság hiánya jelenik meg. 1 fő dolgozott már korábban is az egyetemen, és 9 főnek volt lehetősége az egyetemen maradni. A GTK Doktori Iskolája élen jár azon képzések között, ahol a válaszadók fő tevékenysége kapcsolódik a végzettségükhöz. 50

51 Fő tevékenység kapcsolódása a végzettséghez (egyetemi átlag: 3,6) ,9 3,8 2,7 4,2 3,9 4,1 4, ábra: Fő tevékenység kapcsolódása a végzettséghez Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola 9 férfi és egy nő adott választ a közötti korosztályból a Doktori Iskola abszolváltjaiként. 6 fő nappali,3 fő levelező tagozaton, egy fő egyéni felkészülés formájában végezte a képzést. A válaszadók 90%- tartja hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt, ehhez a válaszok több mint felében járul hozzá a már jól ismert nem volt ideje vele foglakozni ok, amit az egyéb és a kutatási téma nem körültekintő megválasztása követ. 4 főnek volt lehetősége maradni, 1 pedig már korábban is az egyetemen dolgozott. A doktori képzés anyagi és erkölcsi elismerését az átlagosnál jobbnak ítélik az itt végzettek, a doktori iskola presztízsét itt ítélik a legelismertebbnek, mint azt a következő diagramon is látni fogjuk, viszont az oktatók szakmai felkészültségét és ismeret-átadását néhány tizeddel az átlag alattinak ítélték. 51

52 Doktori Iskola presztízse (egyetemi átlag: 3,5) ,4 4,1 3,2 3,2 3,6 3 3, ábra: Doktori Iskola presztízs értéke Sályi István Doktori Iskola Az abszolváltak közül 5 férfi, 2 nő töltötte ki a kérdőívet a születésűek, közülük 6 fő nappali, 1 fő pedig levelező tagozatos volt. Mindenki hosszúnak ítéli meg a fokozatszerzésig tartó időt, fő okként szinte mindenkinél a nem volt ideje vele foglalkozni szerepel a támogatás hiánya és a kutatási téma nem körültekintő megválasztása mellett. A válaszadók 40%-a tudott az egyetemen maradni, vagy már korábban is itt dolgozni. Magas azoknak az aránya, akik a végzettségüknek megfelelően tudtak elhelyezkedni, és az oktatókkal, évfolyamtársakkal, más hallgatókkal 100%-os kapcsolattartási arány jelenik meg. A doktori szigorlat rendszerét pedig az egyetemi átlag alá (egy egész értékkel) értékelik, inkább nem jónak találják, viszont arra a kérdésre, hogy milyen mértékben segítette a doktori képzés a karrierjét, kiemelkedik a Doktori Iskola. 52

53 Doktori képzés karrier támogatása (egyetemi átlag: 3,4) ,8 3,5 2,4 3,8 4 4,3 3, ábra: Doktori képzés karrier támogatása Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola Mindösszesen 3 főtől érkezett válasz, mindannyian férfiak, nappali tagozaton végzettek, születési idejük: Egybehangzóan nem tartják hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt. 2 fő tudott az egyetemen maradni. Az alacsony válaszadó miatt nem bocsátkoznánk mélyebb elemzésbe, átlagos értékeket mutatnak az egyes válaszok, viszont itt is pozitív példaként emelhető ki az oktatókkal, hallgatókkal való kapcsolattartás. 53

54 Havi nettó átlag jövedelem (ezer forintban) ,57 208,94 133,84 144,77 217,16 158,4 266, ábra: Havi nettó átlag jövedelem (ezer forintban) Végezetül a Doktori Iskolák válaszadóinak havi nettó átlag jövedelmét ábrázoltuk, az alatta lévő táblázatban pedig a szórás is szerepel, valamint a háztartás egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme, amiből a háztartások nagyságára következtethetünk. Annyi elmondható, hogy nagy eltérések mutatkoznak egyes jövedelmekben, érdemes a szórás adatokat is figyelembe venni a következtetések levonása előtt. 54

55 4. táblázat: Havi nettó átlag jövedelem és a háztartás egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme szórás adatokkal Havi nettó átlag jövedelem Szórás (ezer forintban) Háztartás egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme Szórás (ezer forintban) (ezer forintban) (ezer forintban) Kerpely Antal 140,57 45, ,33 Anyagtud. és tech. D. I. Deák Ferenc 208,94 222,51 223,68 233,32 Állam -és Jogtud. D. I. Irodalomtud. D. I. 133,84 39,14 131,63 90,39 "Vállalkozáselm. 144,77 31,24 175,55 123,27 - és gyak." D. I. Hatvany József 217,16 196,26 132,63 92,43 Inf. Tud. D. I. Sályi István D. I. 158,4 72, ,88 Mikoviny Sámuel Földtud. D. I. 266,67 202,07 198,33 176, között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) Bevezető A DPR vizsgálatok sorában 2010 nyarától folytak előkészületek arra, hogy a 2007-től végzett hallgatóink körében életkörülményeikre, életminőségükre vonatkozóan kérdőíves felmérést készítsünk. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a nálunk végzett hallgatók életpályája, milyen kilátásaik vannak, mennyire elégedettek helyzetükkel és hogyan élik meg az értelmiségi létet. A kutatás során szem előtt tartottuk azokat az ajánlásokat, melyek a DPR-rel kapcsolatos szakmai képzéseken és fórumokon kristályosodtak ki, fogalmazódtak meg. 55

56 2.6.2 A minta általános jellemzői2 A hagyományos egyetemi képzés volt hallgatói közül a kutatásban 274 főt kérdeztünk meg, akik 41%-a volt férfi, nagy többsége (82%-a) 30 év alatti, de előfordult közöttük 40 év feletti megkérdezett is (3,6%). A válaszadók 80%-a nappali tagozatra, illetve állami finanszírozású képzésre járt. Karok szerinti megoszlásban a kérdezettek ötöd-ötöd része volt a GTK, GÉK és az ÁJK hallgatója, tized-tized része pedig BTK-Társ és BTK-Bölcs hallgatója, valamint 6-6% a MAK és MFK volt diákja. A hagyományos főiskolai képzésben végzettek közül a megkérdezett 207 főből 37% volt férfi, 47%-uk 30 év alatti és 13%-uk 40 év feletti. A mintába legnagyobb arányban (21 és 17%) a GÉK és GTK volt hallgatói kerültek, jelentős arányt képviseltek a C, EK, ÁJK és BB volt hallgatói (15-10%). A BA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 104 főt kérdeztünk meg, akik 28%-a volt férfi, közel 70%-uk 30 év alatti, 20% év közötti és 8% 40 év feletti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (18 és 46%), 7% a fővárosban és 26% községben. A válaszadók kétharmada járt nappali tagozatra, és hasonló arányban állami finanszírozású képzésre. A mintába 10%-tól nagyobb, de 20%-tól kisebb arányba kerültek bele a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Társ, BTK-Bölcs, valamint a Comenius hallgatói, valamint egy-két MAK-os és MFK-s hallgató. Az MA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, kétharmada 30 év alatti, egyharmada pedig év közötti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (38-30%), 23% a fővárosban és csupán 7% községben. A válaszadók 54%-a járt nappali tagozatra, és 70%-a állami finanszírozású képzésre. A mintába a GTK (30%), GÉK (15%), ÁJK, BB, BTK-Bölcs, MAK és MFK hallgatói kerültek. A Phd képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, 38-38%-a volt 30 év alatti, illetve év közötti, a többiek 40 évfelettiek. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (46 és 15%), 23% a fővárosban és 15% községben. A válaszadók 41%-a járt nappali tagozatra, és 58 %-a állami finanszírozású képzésre. A válaszadók a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Bölcs doktorandusz hallgatói voltak. A kérdezettek 70%-ának előzőleg hagyományos egyetemi végzettsége volt, egy kivételével a Miskolci Egyetem hallgatói voltak akkor is. E képzéseken 70% nappali tagozatra, illetve 75% állami finanszírozású képzésre járt. A kérdezettek 22%-a számára a Phd képzés már a harmadik képzést jelenti. 2 Az általunk alkalmazott rövidítések: ÁJK- Állam- és Jogtudományi Kar, GÉK Gépészmérnöki és Informatikai Kar, GTK Gazdaságtudományi Kar, MAK Műszaki Anyagtudományi Kar, MFK Műszaki Földtudományi Kar, BTK -Társ (BTK-n belül szociológia, antropológia, politológia szakok) BTK-Bölcs (BTK-n belül bölcsész szakok) C - Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, BB Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, EK Egészségügyi Kar, HF hagyományos főiskolai képzés, HE hagyományos, egyetemi képzés. 56

57 A megkérdezett 27 fő legnagyobb része a felsőfokú szakképzésben levelező tagozatra járt (90%) és a fele költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán negyede volt férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 44%-a) 30 év alatti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 és 40 év közöttiek (37%). A kari megoszlást tekintve minden karról egy vagy kettő válaszadó került a mintába, az ÁJK-ról 6, a Zeneművészeti Intézetből egy sem, a Comenius Főiskolai Karról pedig 11. A megkérdezett 54 fő legnagyobb része a szakirányú továbbképzésben levelező tagozatra járt (72%) és költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában szintén túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán 35%-a férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 37%-a) 30 és 40 év közötti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 év alattiak (30%) Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Az intézmény választását befolyásoló szempontok fontosságát és az e szempontok meglétét a ME-n tekinthetjük meg a 36. ábrán (ötfokú skálán) az osztatlan képzésre járók, a BA-s, MA-s valamint Phd hallgatók esetében. A legfontosabb tényezők mennyire vannak jelen a ME-n? fontos jellemző 36. ábra: A legfontosabb tényezők a Miskolci Egyetemen? Láthatjuk, hogy rendre a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala, ezt követik a gyakorlatorientált képzés és az intézmény jó híre (ez utóbbi az MA és Ph.D. hallgatóknak fontosabb). Szintén fontosak a jó tanár-diák viszony, a jó könyvtári szolgáltatások és a jó intézményi ügyintézés. 57

58 A 36. ábra alapján az is elmondható, hogy a képzések gyakorlatorientáltságára vonatkozó elvárás és a valóság marad el leginkább egymástól a legfontosabb szempontokat figyelembe véve. Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat, a jó étkezési lehetőségek és a megfelelő színvonalú kollégiumok bizonyultak. A felsőfokú szakképzésre járt hallgatók esetében a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala (átlagos érték 4,6), ezt követik az intézmény jó híre (4,36), gyakorlatorientált képzés (4,4), jó intézményi ügyintézés (4,4), keresőtevékenység összehangolása a képzéssel (4,1), képzés költségei (4,1), a jó könyvtári szolgáltatások (4,0) és a jó tanár-diák viszony (3,95). Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat bizonyult (2,64), minden más szempont közepesnél valamivel fontosabb. A szakirányú továbbképzésre járt hallgatók esetében a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala (átlagos érték 4,65), ezt követik a gyakorlatorientált képzés (4,18), a jó tanár-diák viszony (4,1), a jó könyvtári szolgáltatások (4,03) és a képzés költségei (4,00). Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat bizonyult és a közepesnél kevéssé fontosak az ellátás kérdései (étkezés, kollégium). Megfigyelhetjük, hogy az elégedettségi értékek követik a fontossági értéket, azaz azokkal a legelégedettebbek a válaszadók, amelyek egyben a legfontosabbak is számukra. Ugyanakkor az elégedettség legmagasabb értéke 3, Munkatapasztalatok Hagyományos képzésben, BA, MA és PHD képzésben végzettek: Karok szerinti bontásban vizsgálva a munkatapasztalatokat (lsd. 5. táblázat), elmondhatjuk, hogy a BTK-Társ volt hallgatóinak a legrosszabb a helyzete, hisz a kérdezettek 33%-nak nem volt még állandó munkahelye a végzés óta. Igaz ennek részben az az oka, hogy nagy részük tanul jelenleg is nappali tagozaton (17,8%), de ugyanekkora arányban munkanélküliek az érintett hallgatók. Az MFK hallgatói körében is viszonylag magas azok aránya, akik nem rendelkeztek még állandó munkahellyel, s szintén magas körükben a nappali tagozaton való tanulás, de a munkanélküliségi státusz is. A tartós munkanélküli helyzet (jelen esetben az egy évnél hosszabb)az EK, BB, és a MAK volt hallgatóit jellemzi leginkább. A legjobb helyzetben az ÁJK, GÉK és EK hallgatók vannak, mind abban a tekintetben, hogy esetükben a legalacsonyabb azok aránya, akiknek nem volt még állandó munkahelye, mind pedig azoké, akik jelenleg munkanélküliek lennének. A jelenlegi munkanélküliség tényét vizsgálva a BTK-Bölcs és a GTK is a jó helyzetű csoportba tartozik. 58

59 5. táblázat: Munkapiaci státusszal kapcsolatos adatok karok szerinti bontásban (%-os adat) GTK ÁJK BTK- GÉK BB EK C BTK- MFK MAK Társ Bölcs nem volt állandó 15,6 5,7 33 9,7 14,3 7,7 13,6 18, ,7 munkahelye a végzettség megszerzése óta jelenleg cégnél, intézménynél dolgozik jelenleg alkalmi vagy 1,8 1 8,9 1 4,8-4, ,3 szerződéses munkája van jelenleg saját 3,7 1-2,7-4, ,3 vállalkozását irányítja jelenleg inaktív 5,5 7,5 2,2 2, ,4 9-4,3 jelenleg munkanélküli 3,7 6,6 17,8 3,5 9,5 7,7 9,1 7,4 24 8,7 jelenleg nappali 8,3 1 17,8 7, , tagozaton tanul egy évnél hosszabb ideje munkanélküli jelenlegi munkahelyén több, mint öt éve dolgozik jelenlegi munkahelyén 2-5 éve dolgozik eddigi munkahelyeinek száma egy vagy kettő 1,8 4,7 2,2 1 9,5 11,5 2,3 3,7 8 8, , ,5 13,3 11, , ,8 37. ábra: Munkapiaci státusszal kapcsolatos adatok életkor szerinti bontásban (%-os adatok) Vannak bizonyos karok, amelyeknek a volt hallgatói nem túl sok szektorban vállalnak munkát, így az EK hallgatók az állami és magán egészségügyben, valamint az állami 59

60 oktatásban, a BB hallgatók az állami és magán oktatásban, a MAK volt diákjai pedig a magán ipari, kereskedelmi és az állami oktatásban. A két pedagógiához erősebben kötődő kar (BTK-Bölcs, C) esetén ugyan számos szektorban dolgoznak a végzett hallgatók, de mégis kiemelkedik ezek közül az állami oktatási szféra, ami a domináns foglalkoztatási szektornak tekinthető esetükben. Hasonló a GÉK és az MFK helyzete is, itt azonban a magán ipari a domináns munkát adó szféra. Másodállása leginkább a volt MA-s hallgatóknak van (15,4%-uknak), egyáltalán nincs a Phd-s hallgatóknak (BA és a hagyományos képzési formákat tekintve 2-5% a jellemző érték). Felsőfokú szakképzés volt hallgatói: A válaszadók 88,9%-ának volt állandó munkahelye a végzés óta, 33,3%-nak több mint öt éve ugyanaz a munkahelye, további 29,6%-nak kettő és öt év közötti a munkaviszonya. Ha ugyanezt a kérdést életkori megoszlásban vizsgáljuk, a 40 év felettiek 83%-ának 5 évnél hosszabb a munkaviszonya, a többieknek pedig 2-5 év közötti, a éveseknek 37%-a dolgozik ugyanazon a munkahelyen több mint öt éve, és ugyanennyi 2 és 5 év között, a legfiatalabbaknál a legtipikusabb a 1-2 éves munkaviszony, de ez is csak 33%-os reprezentáltságú. Esetükben a válaszadók 16%-nak nem volt munkahelye a végzettség megszerzése óta. Másodállása egy válaszadónak sincs. Szakirányú továbbképzésben végzettek: Valamennyi választ adónak volt állandó munkahelye a végzés óta, 39%-nak több mint öt éve ugyanaz a munkahelye, további 30%-nak kettő és öt év közötti a munkaviszonya. A válaszadók döntő többsége az állami szektorban dolgozik (26% az oktatásban, 22% állami szolgáltatás területén, további 4-5% állami jogi-közigazgatási szektorban), jelentős hányad (13%) az ipari magán szektorban. Előfordulnak még munkavállalók a magán kereskedelemben, mezőgazdaságban, informatikában, oktatásban és pénzügy területén is. Másodállása 11%-nak van (mezőgazdaság, magán oktatás és pénzügy területen) ők tulajdonosok is egyben a vállalkozásban, ahol dolgoznak Magánélet A különböző képzések hallgatói hasonlóképp válaszoltak arra a kérdésre, hogy magánéletük terveik szerint alakult-e, 63-70%-uknak igen, s további 20-25%-nak ugyan nem, de elégedettek annak alakulásával. Kivételt ez esetben a volt MA-s hallgatók jelentenek: esetükben 92% állította, hogy tervei szerint alakult a magánélete. Akik, nem elégedettek, azok vagy nem válaszoltak a családi életet érintő kérdésre, vagy szüleikkel élnek, intim kapcsolat nélkül. A válaszadók közeli kapcsolataikat hasonlóképp osztályozták a különböző képzési területeken. Legjobbra rendre a szülőkkel való kapcsolatot értékelték (kb. kétharmad ötösre, 60

61 azaz kiválóra, egyharmad pedig négyesre, azaz jóra). A testvérekkel való kapcsolat enyhén rosszabb minősítésű (itt a válaszadóknak alig több, mint fele adott 5-ös osztályzatot és további ötöde négyest), a Phd-s hallgatók esetén még kisebb a kiválóra értékelt testvéri kapcsolataránya (30%). A baráti kapcsolatok értékelése hasonló a testvéri kapcsolatokéhoz, itt az eltérést az jelenti, hogy a volt MA-s hallgatók sokkal elégedettebbek (84% adott 5-ös osztályzatot). A házas- vagy élettársak értékelése is közel esik a baráti kapcsolatok értékeléséhez, a Phd-sek esetén azonban lényegesebb magasabb elégedettségi arányt találhatunk. Emberi kapcsolataink nem csupán családunkhoz, barátainkhoz és munkatársainkhoz kötnek, hanem tagjai vagyunk különböző szervezeteknek is. (Persze átfedés lehet e dolgok között, a szervezetben társaink lehetnek rokonaink, barátaink, munkatársaink.) A szervezetek emberi kapcsolatokon kívül életminőségünkhöz másképp is hozzájárulnak. Formálják identitásunk, lehetőséget adnak sikerekre, hasznos tevékenységre, és a szervezetek által a külvilágban megvalósított dolgok újra csak érintik életünket. Felmérésünk alapján is megállapíthatjuk, hogy a szervezeti tagság Magyarországon eleve sokkal alacsonyabb arányú, mint Hollandiában (ami ugyan Európában az egyik legvirágzóbb civil társadalommal bíró ország), és azt is láthatjuk, hogy a magyar átlaghoz képest az ME volt hallgatóinak szervezeti tagsága összességében nagyobb arányú, leszámítva a vallási szervezetek esetét. Különösen aktívnak mondhatóak a volt MA és Phd-s hallgatók az érdekképviseleti, szakmai-tudományos, valamint a kulturális-művészeti szervezetek esetén Értelmiségi lét A felmérés során egy nyílt kérdésben kíváncsiak voltunk arra, hogy miben ragadnák meg a válaszadók az értelmiségi lét lényegét. Minden képzési forma esetén hasonló válaszok merültek fel, csak más-más arányban. Érdekes módon a válaszok többsége egydimenziós, azaz egy-egy dologgal tudták azonosítani az értelmiségi létet a kérdezettek. A legjellemzőbb válasz a diploma létével, illetve a tanultsággal azonosította az értelmiségi létet (22% a BA képzés esetén, 17% a hagyományos főiskolai képzés, 6% a hagyományos egyetemi képzés esetén). Gyakori válasz kategória volt a műveltség (illetve ehhez hasonló tartalmú válaszok, mint a kulturáltság, magas IQ, tájékozottság, a bármiről beszélgetni tudás, kulturált szabadidő eltöltési módok) - 14% a BA, 15% HF, HE esetén. Az említésének gyakorisági sorrendjében a következő definíció a megbecsülés - erkölcsi és anyagi - volt, illetve ehhez hasonló tartalmú válaszok, mint a magasabb beosztás, életszínvonal: ezek gyakorisága 7-10%. A társadalom iránti felelősség is többször előfordult, a HE válaszadói körében 10% gyakorisággal (máshol 3% körül). 3-4%- os gyakoriságú volt a szellemi munka végzése válaszkategória, hasonló a világra való nyitottság. Többször említették a válaszadók az alábbi válaszlehetőségeket is: több lehetőség (akár a munkapiacon, akár úgy egyáltalán az életben), önképzés, élethosszig tanulás, a tanítás maga. Negatív tartalmú válaszként felmerült a munkanélküliség, vagy az, hogy sokat dolgozni, kevés pénzért, illetve az is negatívnak tekinthető, ha semmit sem jelentett az értelmiségi lét a 61

62 válaszadónak, vagy az, hogy az elképzelhetetlen a számára. Az ilyen típusú válaszok viszonylag kis arányban fordultak elő (3% alatt), és szintén alacsony volt azok száma, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre (6% alatt). Komplex definíciók voltak az alábbiak: Felsőfokú képzéshez kötött szakma művelése, ami anyagi megbecsüléshez vezet. Aktív részvétel a művészeti életben. A megszerzett tudás kamatoztatása a gyakorlatban, gyors döntésre való képesség, nyitott szemmel járás az élet minden területén. Voltak olyan válaszok, amik ugyan nem egyszavasak, de az egyszavas válaszokkal könnyen azonosíthatók, így pl. képben lenni az ország, világ dolgaival és egyáltalán önmagával - tudás, a társadalomban nem fizikai erővel vesz részt, hanem tudásával, gondolkozásával - szellemi munkavégzés. Negatív tartalmú pedig: a diploma nem jelenti automatikusan, hogy értelmiségi lenne valaki. Voltak kicsit homályos tartalmú válaszok is, pl.: tanult embernek lenni és akként viselkedni az életben, vagy normálisan, nem hülyén élni Kar-specifikus kérdések3 Hagyományos egyetemi képzés Állam- és Jogtudományi Kar volt hallgatói A válaszadók az előrelépési lehetőségeket és az anyagi-erkölcsi megbecsülésüket a munkahelyükön közepesre (42%-uk) vagy annál jobbra értékelték. Hasonlóan alakultak a válaszok arra a kérdésre, mely az elvárások alakulását firtatta, csak valamivel kevesebb közepes válasz született. A volt diákok az Egyetemen szerzett tudásukat viszonylag jól tudják hasznosítani, hiszen egyötöd részük közepesre értékelte a hasznosíthatóságot, többiek azonban ettől jobbra. Mi az, amit nem tanított meg az Egyetem? Leggyakoribb válasz a gyakorlat volt (54%), a kérdezettek 8%-a szerint nem volt ilyen (említés szintjén előfordult még: közbeszerzés, nyelv, álláskeresési tréning, pénzügyi jog). Ha a válaszadók újrakezdhetnék tanulmányaikat, 21% választana más szakmát. Bölcsészettudományi Kar Társadalomtudományi képzések volt hallgatói A jelenlegi munkahelyet firtató kérdésre a megkérdezettek 40%-a nem válaszolt, hazai kkv szektorban helyezkedett el 11%, állami intézményben 14,8%, de előfordul média, civil, önkormányzat, szakmai tanácsadó is a válaszok között. 40%-uk már az egyetem elvégzése 3 Ebben a pontban képzési területenként, karonként vizsgálódunk, de csak azokban az esetekben, ahol az alminta elemszáma legalább 10 volt. 62

63 során is dolgozott, 26% nem válaszolt erre a kérdésre és legnagyobb arányban (15%) 3-6 hó között talált munkát. A munkahely keresésben 48%-nál nem számított, hogy a ME-n végzett, ahol igen, ott előnyként értékelték. Ha újra 18 éves lehetnének, a kérdezettek 70%-a újra választaná az Egyetemet és a szakot. Ennek indoka leginkább a jó hírnév, lakóhelyhez közeliség, ezen kívül többször említett a jó tanár-diák viszony, negatív válasz esetén pedig, hogy mást, máshol szeretne tanulni a válaszadó. Hogy mennyire kellemes a jelenlegi munkahelyük munkakörnyezete, illetve mennyire jó a munkahelyi légkör, arra vonatkozóan megoszlanak a vélemények, az első kérdést a válaszadók 20%-a értékeli kifejezetten rosszra, a másodikat ötödük közepesre, tizedük még rosszabbra. A munkahelyen a tanulási, képzési lehetőségek értékelése rosszabb: 60% rosszra vagy közepesre értékelte azt. A fizetés nagyságát a legtöbben (40%) közepesre értékelték, de valamennyi kategória rendelkezett jelentős aránnyal (a járulékos szolgáltatások értékelése hasonló volt). A rugalmas munkaidő megítélése ismét csak változatos: minden kategória hasonló arányban szerepel a válaszok között és ez mondható el arról a kérdésről, hogy a munkahely biztonságérzetet ad-e, csak itt a 2-es és 5-ös kategória kevéssé gyakori. A válaszadók munkahelyük hírnevével nem túl elégedettek, harmaduk közepes vagy rosszabb osztályzatot adott e kérdésre. Ami viszont egyértelműen pozitív megítélésű, az az emberközpontú vezetés kérdése, hisz a kérdezettek fele 5-öst adott, a többi válasz megoszlott a többi kategória között. Külföldi munkavégzésre nem nagyon van lehetőségük a válaszadóknak, 52%-ban egyáltalán nem. Kihívást a munka a kérdezettek 44%-ának jelent. Az egészséges munkakörnyezet értékelése meglehetősen vegyes, ami viszont jellemzően pozitív, az az, hogy a lakóhelyéhez közel van többnyire a munkahely (72%-ban). A munkába járást igen eltérően kezelik a munkáltatók: jellemzően egyes vagy ötös osztályzat született e téren. A válaszadók szakképzettségének sok esetben nem felel meg a végzett munka jellege (40% számára egyáltalán nem), de azért 23%-nak nagyon. Megoszlanak a vélemények abban is, hogy tudják-e hasznosítani a tanultakat a volt diákok a munkájuk során: harmaduk pozitív választ adott, de harmaduk egyáltalán nem tudja hasznosítani azt. Hogy a hallgatók várakozása mennyire teljesült, azaz azt kapták-e, amire számítottak, ismét megoszló véleményeket szült: 50%-ban pozitív válasz, egyharmad arányban egyáltalán nem válasz született. Jónak mondható, hogy a kérdezettek jelentős részét a munkahelyén megbecsülik (50%-ban nagyon, de valamennyi más kategória is előfordult). Nem értékelik a diákok kedvezően a munkájuk társadalmi presztízsét: 90% közepes vagy rosszabb osztályzatot adott e kérdésre. A kérdezettek 54%-a szeretne a szakmában maradni, aki nem, az arra hivatkozik jellemzően, hogy más már az érdeklődése, illetve egy válaszadó a munka hiányára. Bölcsészettudományi Kar Bölcsészettudományi képzések volt hallgatói 63

64 A kérdezettek 34%-a arra a kérdésre, hogy jelenleg hol dolgozik, nem válaszolt. A többiek jellemzően a közoktatásban (18%), ezen kívül előforduló válaszok voltak az önkormányzat, állami intézmény, nyelviskola, kkv szektor, média. 34%-uk már az egyetem végzése közben is dolgozott, 19% nem válaszolt erre a kérdésre, 19% azonnal, 12% 3-6 hó között talált munkát. A válaszadók többségének (59%) megítélése szerint nem számított, hogy a ME-n végeztek, ahol igen, ott előnyként értékelték. Ha újra 18 évesek lennének válaszadóink, 75%- uk újraválasztaná az Egyetemet és a szakot, elsősorban a jó hírnév, a lakóhelyhez közeliség miatt. Akik nem, azok a gyakorlati képzés és a nyelvoktatás hiányára utaltak. Hogy mennyire kellemes a jelenlegi munkahely munkakörnyezete, illetve mennyire jó a munkahelyi légkör, arról megoszlanak a vélemények, az első kérdést a válaszadók 20%-a értékeli közepesre vagy rosszra, a másodikat negyedük közepesre. A tanulási, képzési lehetőségek nem túl jók a munkahelyeken: a válaszadók egyötöde-a kifejezetten rosszra, 30% közepesre értékelte azt. A fizetés nagysága igen változatos képet mutat: valamennyi kategória hasonló gyakorisággal fordul elő. A rugalmas munkaidő vagy az a kérdés, hogy a munkahely biztonságérzetet ad-e, szintén megosztja a válaszadókat: minden kategória hasonlóarányban fordul elő, illetve az utóbbi kérdésnél a 2-es és 5-ös kategória kevéssé gyakori. Külföldi munkavégzésre nem nagyon van mód, a válaszadók 52%-ban egyáltalán nem látják ennek lehetőségét. A munkahely hírnevével sem túl elégedettek a válaszadóink: 60% közepesre vagy rosszabbra értékelte azt. Elégedettek viszont az emberközpontú vezetéssel, a kérdezettek fele 5-öst, fele 4-est adott rá. Kihívást a kérdezettek 56%-nak jelent a munkája. Az egészséges munkakörnyezet megítélése vegyes, viszont általában a munkahelye a lakóhelyéhez közel van (68% szerint). A munkába járást igen eltérően kezelik a munkáltatók: jellemzően egyes vagy ötös osztályzat született e téren. Azt, hogy a munka a szerzett szakképzettségének megfelel-e 24% nem érzi jellemzőnek, 50% számára viszont nagyon jellemző. Az Egyetemen tanultak hasznosíthatóságának kérdésére a kérdezettek 44%-a nagyon pozitív, 20%, negatív választ adott. A várakozásaik teljesülésében is megoszlanak a volt diákok véleményei: kb. 50% nem azt kapta munkahelyén, amire számított, a kérdezettek harmada viszont igen. A munkahelyén jellemzően megbecsülik a kérdezetteket (90%-ban). A munkájuk társadalmi presztízsét viszont nem látják jónak: 90% közepesre vagy rosszabbra értékelte azt. 78% szeretne a szakmában maradni, ami jó arány. Akik nem, azok a munka hiányára utaltak, arra, hogy nem lehet pénzt keresni vele, illetve, hogy nincs már presztízse ennek a szakmának, a tanított diákok rosszak. Gépészmérnöki és Informatikai Kar volt hallgatói A volt diákok többnyire végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak: 53%-uk teljes mértékben, 16% egyáltalán nem. A munkaidejének legalább 80%-ában műszaki jellegű feladatokat végez a válaszadók fele. Az Egyetemen tanultakat válaszadóink ötöde munkaidejének 20%-ában használja, 40%-ában a válaszadók harmada, 60%-ában egy újabb ötöd része. A kérdezettek 23%-a szerint nincs olyan dolog a munkájukban, amire az Egyetemen nem tanították meg, de szüksége lenne rá, 23% a gyakorlatot, 8,9% programok 64

65 használatát említette. Az újonnan szerzett ismereteihez 42% önképzéssel, 35% kollégái segítségével jutott, 23% céges képzésen. Gazdaságtudományi Kar volt hallgatói A volt diákok a szakirányon szerzett speciális ismereteknek jól hasznát veszik: 36%-uk teljes mértékben, további 41% nagyban. Hasonló igaz a szakirányon szerzett általános ismeretek esetében: 14%-uk veszi hasznát teljes mértékben, további 50% nagyban. A két tudásforma közül gyakrabban a speciális ismereteket alkalmazzák (a válaszadók 55%-a). A válaszadók számára a szakdolgozat írása az elhelyezkedéshez más-más mértékben járult hozzá: 50% számára egyáltalán nem, 10% számára azonban teljes mértékben, és további 14% számára nagyban. Mostani lehetőségeik alapján a volt diákok az alábbi szakmai többletfeladatokat vállalnák: - TDK írása 13% - esettanulmány megoldó verseny 7% - egyetemi rendezvények szervezése 5% - demonstrátor 2% - külföldi tanulmányút 25% Az esetleges sikertelen munkakeresésük okait firtató kérdésre csak egy-egy válasz született, ezek voltak a nyelvismeret, gyakorlati, elméleti ismeret hiánya, munkahely hiánya. Arra, hogy vajon a kérdezett cége preferálja-e az egyetemi végzettséget, 60% nem válaszolt, a választ adók 80%-a viszont igenlő választ adott. A volt diákok elhelyezkedésük óta az alábbi képzésen vettek részt: - szakmai továbbképzés 9% - nyelvtanfolyam 4% Más felsőoktatási intézményhez képest a válaszadók tetemes része diplomája értékét közepesnek vagy jónak tartja, igaz, hogy 60% nem válaszolt a kérdésre. Hasonló arányban nem született válasz arra a kérdésre, hogy más felsőoktatási intézményhez képest milyennek érzi tudását a válaszadó, akik viszont feleltek, azok jellemzően (85%-uk) közepes vagy jó osztályzatot adtak. A kari képzésbe bekapcsolódni a kérdezettek nem szeretnének (58% nem is válaszolt, a választ adók zöme - 86% - nem szeretne). Hagyományos főiskolai képzés Bartók Béla Zeneművészeti Intézet volt hallgatói A munkahelyen az előrelépési lehetőségeket közepesnél jobbra a válaszadók 15%-a értékelte, 20% pedig nagyon rosszra. Az anyagi, erkölcsi megbecsülés értékelése is hasonló, de itt a kettes-hármas a leggyakoribb osztályzat (45%). A válaszadók munkahelyükön azt kapták, amire számítottak, hiszen 66%-uk 4-5-ös osztályzattal értékelte a kérdést, 13% adott 65

66 közepest. Hasonló a válaszok megoszlása arra a kérdésre, hogy azt kapták-e munkahelyükön, amire vágytak (57% 4-5, 28% közepes osztályzatot adott). Az Egyetemen szerzett tudását a válaszadók 40% véli úgy, hogy jól tudja alkalmazni. Akik nem így éreznek, azok gyakorlati dolgokat említettek, adminisztratív feladatokat, melyben nem nyújt segítséget az Egyetemen szerzett tudás, illetve volt, aki azt válaszolta, hogy nem minden tudását tudja használni munkája során. A szakmájuk társadalom általi megbecsülését közepesnek érzik a kérdezettek, hiszen 2-4-es osztályzatot adott a válaszadók 60%-a. Nagyon erős a kérdezettek kötődése szakmájukhoz, hiszen a kérdésre, hogy ha újrakezdhetnék, vajon ugyanezt a pályát választanák-e? minden választ adó igennel felelt (25% nem válaszolt). Magyarázatként jellemzően az elhivatottságra hivatkoztak, arra, hogy ezt szeretik csinálni (45%), vagy hogy zene nélkül nem lehet élni (5%), meg hogy ezt tanulták (10%), szeretnék tudásukat átadni(10%). A kérdezettek úgy érzik, hogy a társadalom sem globális, sem országos szinten nem fordít gondot arra, hogy szakmájának megbecsülését javítsa: 40% is nem válaszolt e kérdésre, 30% közepest vagy rosszabbat adott. Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar volt hallgatói A válaszadók harmada az anyagi, erkölcsi megbecsülést közepesre, 40% ettől jobbra értékelte. Ettől rosszabbra értékelték az előrelépést: 70% közepesre vagy rosszabbra. A munkahellyel kapcsolatos várakozások viszont jól alakultak, 27% kapta azt, amire számított, 40% jobbat. Az Egyetemen szerzett tudás kapcsán leginkább a gyakorlat hiányát említették különböző megfogalmazásban, illetve az oktatás szakmai színvonalát kifogásolták többen is. A szakma társadalom általi megbecsülését közepesre értékelték (83% 2-4-es osztályzatot adott). A válaszadók nagy része (72%-a) ebben a szakmában szeretne maradni, mert szereti a gyerekeket, szereti a munkáját. Aki nem, az arra hivatkozik, hogy sok csalódás érte (3%), illetve nincs munka (6%). Szakmát a kérdezettek 34%-a váltana, aki válaszolt a miértre is, az a pénz miatt. Egészségügyi Kar volt hallgatói A kérdezettek többsége úgy érzi, hogy szakmailag megbecsülik, az alábbi bontásban: - saját munkahelyi vezetője (78%-uk 4-5-ös osztályzatot adott a kérdésre) - orvos kollégái (27% közepesen, de a többi 4-5) - egyéb diplomás egészségügyi dolgozók (73% 4-5) - egészségügyi kisegítő személyzet (80% 4-5) - betegek, gondozottak (76% 4-5) - betegek hozzátartozói (82% 4-5) Az erkölcsi megbecsülés értékelése még magasabb: - saját munkahelyi vezetője (86% 4-5) - orvos kollégái (82% 4-5) - egyéb diplomás egészségügyi dolgozók (87% 4-5) - egészségügyi kisegítő személyzet (81% 4-5) - betegek, gondozottak (82% 4-5) 66

67 - betegek hozzátartozói (82% 4-5) A válaszadók munkájuk anyagi megbecsülését az egészségügyi diplomás szakemberek körében közepesnek érzik (40% közepes osztályzatot adott, a többiek 2-est vagy 4-est). Össztársadalmi viszonylatban (és saját elvárásaikhoz képest is) jobban megoszlanak a vélekedések, a többség (48%) rossznak érzi munkája anyagi megbecsülését (2-es osztályzatot adott), de negyedük jónak (4-5-ös osztályzattal). A karrierépítési lehetőség kapcsán a válaszadók 31%-a érzi azt, hogy nincs perspektívája, magasabb státuszba lépésre 20% lát lehetőséget, továbbtanulásra 42%, vezetői megbízásra 15%. A szakmájával kapcsolatos előzetes elvárásai a kérdezettek 44%-ának teljesült, további 42%-nak csak részben. A válaszadók elégedettnek mondhatók az orvos kollégákkal és más egészségügyi szakemberekkel való együttműködés hatékonyságával (a választ adók fele 4-esre, negyede kiválóra, negyede közepesre értékelte azt). A munkáltatóval való együttműködéssel még elégedettebbek (81% 4-5-öst adott). Az egészségügyi érdekképviseletről a vélekedések megoszlanak (mindenféle válasz hasonló nagyságrendben fordult elő), a szakmai szervezetekkel, illetve a társszakmák képviselőivel való együttműködés hatékonyságát közepesre vagy attól valamivel jobbra értékelték. Néhány válaszadónak vannak többletfeladatai munkahelyén: 8% adminisztrációs munka, 4-4% helyettesítés, hallgatók felügyelete. A kérdezettek számára munkájuk során a fertőzés veszélye viszonylag nagy (22%-uk közepesnek, 26%-uk jelentősnek, 13% nagyon jelentősnek érzi). A fizikai megterhelés értékelése normális eloszlást követ, a válaszadók 30%-a szerint közepes szintű. A röntgensugárzást, vegyszereknek való kitettséget a válaszadók többsége (56%-a) jelentéktelennek ítéli. Az adminisztráció jelentős terheket okoz a válaszadók kétharmad részének, a többieknek közepeset. A hátrányos helyzetűek egészségfejlesztésének nehézségét igen eltérően értékelték: minden kategória hasonló arányban volt képviselve. A munkához szükséges eszközellátottság, műszerezettség kérdése is hasonlóképp megosztotta a válaszadókat (35% közepesre értékelte, de minden más kategória hasonló arányban fordult elő). Az informatikai eszközellátottság értékelése normális eloszlást mutatott, a leggyakoribb közepes - érték gyakorisága 34%. A munkahely megközelíthetőségének nehézsége is jellemzően közepes vagy jelentős (40% az utóbbi). A betegek, gondozottak elérésének közlekedési feltételei során észlelt nehézségek értékelése is normális eloszlású, a leggyakoribb, közepes érték 34%-ban fordult elő. A felsőoktatási felkészítést a volt diákok viszonylag jól tudják munkájuk során használni: - Az elméleti általános ismereteket a kérdezettek 60%-a jól, további 20%-a teljes mértékben használni tudja. - Az elméleti szakmai ismereteket a kérdezettek 43%-a jól, 39%-a teljes mértékben használni tudja. - A gyakorlati ismereteket a kérdezettek 39%-a jól, 30%- a teljes mértékben használni tudja. - A hatékony kommunikációt a kérdezettek 52%-a jól, 26%- a teljes mértékben használni tudja. 67

68 - A hátrányos helyzetűekkel való bánásmód kérdéseire vonatkozó ismereteket a kérdezettek 35%-a jól, 30%-a teljes mértékben használni tudja. - A betegekkel való bánásmódra vonatkozó ismereteket a kérdezettek 26%-a jól, 39%-a teljes mértékben használni tudja, 17-17% nem vagy egyáltalán nem tudja. - A különleges korosztályokkal való bánásmódra vonatkozó ismereteket a kérdezettek 30%-a jól, 26%- a teljes mértékben használni tudja. - Az önálló munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek a kérdezettek 44%-nak jól, 30%- an teljes mértékben hasznosíthatók, a team munkavégzésre ugyanezek az értékek 69% és 17%. - Az informatikai program és eszközhasználatra vonatkozó ismeretek a kérdezettek 48%-ának jól, 26%-nak teljes mértékben hasznosíthatók. A volt diákoknak erős a kötődésük a szakmához. Ezt több kérdésre adott válasz is megerősíti. A hosszú távú elképzeléseik szerint az adott helyen, munkakörben 57%-uk szeretne maradni, magasabb munkakörben 7%, egészségügyben közalkalmazottként 7%, egészségügyben vállalkozóként 19%, nem az egészségügyben, magánszektorban 15%, külföldön 19%. Ha újrakezdhetnék, 73%-uk ugyanezt a pályát választaná (38% szereti a szakmáját, jövőt lát benne). Amiben valamivel gyengébbnek tűnik a szakmához való ragaszkodás, az az a kérdés, hogy gyerekeiknek ajánlanák-e ezt a szakmát. Csak 46% ajánlaná, 30% nem, a többiek pedig nem tudják. Magyarázataik szerint: csodálatos szakma 1%, elhivatottság kell hozzá 8%, szórakoztató csinálni 8%, negatív irányból pedig mert férfiaknak nem való, nincs lehetőség előrelépni, anyagilag nem becsülik. Gépészmérnöki és Informatikai Kar volt hallgatói A volt diákok többnyire végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak: 38%-uk teljes mértékben, további 30% közepesen vagy jobban. A munkaidejének 20%-ban a kérdezettek majdnem negyede, 40 és 60%-ban ötöde, harmada pedig %-ban műszaki jellegű feladatokat végez. Az Egyetemen tanultakat válaszadóink 23%-a munkaidejének 20%-ában használja, 40%-ában a válaszadók kb. harmada, 60%-ában egy újabb 28%. A kérdezettek 18%-a szerint nincs olyan dolog a munkájukban, amire az Egyetemen nem tanították meg, de szüksége lenne rá, 33% a gyakorlatot, 9% programok használatát említette. Az újonnan szerzett ismereteihez 24% önképzéssel, 31% kollégái segítségével jutott, 4% céges képzésen. A szakmai előmenetelnél lényeges szempontokról a válaszadók negyede azt gondolja, hogy a szakmai felkészültség számít, egyéb tulajdonságokat tart fontosnak 29%, mindkettőt 38%. A felvételinél az, hogy főiskolai és nem egyetemi, BA vagy MA végzettsége van a kérdezetteknek 38%-ban jelentéktelen tényezőnek bizonyult, 24% számára közepes jelentős, 14%-nak jelentős volt. Az, hogy mely szakirányon végzett az illető, az esetek egyharmadában volt lényeges. A válaszadók megosztottak abban a vélekedésükben, hogy számítana-e, ha ma diplomával rendelkeznének (42% szerint igen, de 40% szerint nem). 68

69 BA képzés Állam- és Jogtudományi Kar volt hallgatói A válaszadók a munkahelyi előrelépési lehetőségeket és az anyagi, erkölcsi megbecsülésüket jellemzően közepesre (harmaduk) vagy annál jobbra értékelték (az előrelépést 15% rosszabbra, az anyagi megbecsülést 20% rosszabbra). A diákok elvárásai jellemzően teljesültek (a választ adók 78%-a számára jelentős mértékben). A volt diákok az Egyetemen szerzett tudásukat viszonylag jól tudják hasznosítani, hiszen egyötöd részük nem válaszolt ugyan a kérdésre, többieknek azonban kétharmada jóra értékelte azt. Mi az, amit nem tanított meg az Egyetem? A leggyakoribb válasz a gyakorlat volt (30%), a kérdezettek 5%-a szerint nem volt ilyen. Ha a válaszadók újrakezdhetnék tanulmányaikat, 30% választana más szakmát és 10% nem válaszolt. Magyarázatként a pálya telítettségét, anyagi viszonyokat említették, illetve hogy magasabb képzési szintet választanának. Gazdaságtudományi Kar volt hallgatói A volt diákok a szakirányon szerzett speciális ismereteknek nem túl jól veszik hasznát: a kérdésre választ adók es osztályzatokat adtak a kérdésre. A szakirányon szerzett általános ismereteknek: 66%-uk veszi hasznát. A két tudásforma közül gyakrabban az általános ismereteket alkalmazzák (a válaszadók 58%-a). A válaszadók számára a szakdolgozat írása az elhelyezkedéshez nem járult hozzá: 66% számára egyáltalán nem, a többieknek is maximum közepes mértékben. Mostani lehetőségeik alapján a volt diákok az alábbi szakmai többletfeladatokat vállalnák: - TDK írása 22% - HÖK tagság 11% - esettanulmány megoldó verseny 11% - egyetemi rendezvények szervezése 5% - demonstrátor 16,7% - külföldi tanulmányút 16,7% Az esetleges sikertelen munkakeresésük okait firtató kérdésre csak egy-egy válasz született, ezek voltak a nyelvismeret, munkahely hiánya, nem a megfelelő munkahelyen való jelentkezés, nem megfelelő viselkedés az állásinterjún. Hogy vajon a kérdezett cége preferálja-e az egyetemi végzettséget, 38% nem válaszolt, a választ adók 45%-a szerint egyáltalán nem, 37% viszont igenlő választ adott. A volt diákok elhelyezkedésük óta az alábbi képzésen vettek részt: - biztosítási, pénzügyi továbbképzés 5% - nyelvtanfolyam 5% - számítástechnika 11% 69

70 Más felsőoktatási intézményhez képest a válaszadók tetemes része (50%) diplomája értékét közepesnek tartja, a többiek is középre húzó választ adtak, illetve 30% nem válaszolt a kérdésre. Ugyanez volt a helyzet azzal a kérdéssel, mely arra vonatkozott, hogy más felsőoktatási intézményhez képest milyennek érzi tudását a válaszadó. A kari képzésbe bekapcsolódni a kérdezettek nem szeretnének (27% nem is válaszolt, a választ adók zöme - 76%- nem szeretne). A válaszadók nagy része, ha újra jelentkezne, ugyanazt a szakirányt választaná (76%, nem válaszolt kb. harmad részük). Szakmai gyakorlati helyet a legtöbben (39%) ismerősön keresztül keresett, 16% egyénileg cégmegkereséssel. A nem válaszolók aránya magas, 44%. A cégtől kapott segítséget közepesre értékelték a hallgatók (45%, és a többi válasz is jellemzően 2 vagy 4 volt). Az Egyetemtől kapott segítség értékelése azonban pozitívabb, 4-5-ös osztályzatot adott a válaszadók fele. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy több helyet biztosíthatnának, illetve, hogy kijelölt személy foglalkozzon a gyakornokkal. Felsőfokú szakképzésben végzettek: A kar-specifikus kérdések közül csak a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar diákjainak válaszait ismertetjük, mivel a többi karról túl kevés számú válaszadó került a mintába itt pedig 11 fő. A munkahelyen kapott anyagi és erkölcsi megbecsülésre majd a válaszadók fele négyes osztályzatot adott (átlagos érték 3,72 volt). Ezen kívül a kérdezettek azzal kapcsolatban voltak elégedettnek mondhatók, hogy azt kapták-e a munkahelyükön, amire számítottak (már ha várakozásaik pozitív irányúak voltak). Közepesre értékelték a szakma társadalom általi megbecsülését és azt is, amit a szakma tesz saját presztízsének növelése érdekében (globálisan 2,7-es, országosan 2,6-os átlaggal, ez utóbbi esetén a válaszok nagyobb szóródásával). Az előrelépési lehetőségeket a válaszadók vagy nagyon rosszra vagy nagyon jóra értékelték. Ugyanez a helyzet annak kérdésével, hogy mennyire egyeznek meg munkahelyi körülményei és munkafeladatai azzal, amire egyetemista korában vágyott. A válaszadók valamivel több, mint a fele ebben a szakmában szeretne maradni, mert: ilyen emberre is szükség van, elképzelhetetlennek tart mást, jól fizet, vagy mert szereti csinálni (illetve mert lassan nyugdíjas lesz). Aki nem, az szintén az anyagi körülményekre, illetve arra hivatkozik, hogy nem neki való munkáról van szó. A válaszadók valamivel több, mint a fele, ha újrakezdhetné, ugyanezt a szakmát választaná, mert szereti a gyerekeket, jó a társaság, vagy mert elnyerte a munka a tetszését. Aki nem ezt választaná, annak az érdeklődési köre változott meg. (Erre a magyarázó kérdésre viszonylag kevesen válaszoltak.) A válaszadók vélekedése szerint a szakmai társadalom nem nagyon fordít gondot arra sem globálisan, sem országosan, hogy a szakma presztízsét, megbecsülését növelje (közepes vagy attól rosszabb értékelést kapott ez a kérdés). 70

71 Szakirányú továbbképzésben végzettek: Az Állam- és Jogtudományi valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Karról csak kevés számú válaszadó került bele a mintába, így az eredmények esetükben nem tekinthetők általánosíthatónak, s emiatt az ismertetésüktől eltekintünk. A Bölcsészettudományi Karon a bölcsészettudományi képzési területről válaszoló 22 fő majd fele közoktatási intézményben helyezkedett el, többen nyelviskolában, de mindenféle más típusú munkáltató is előfordult (állam, civil szféra, kkv, multi, hazai nagyvállalat, könyvtár, felsőoktatási intézmény). 78%-uk már tanulmányai során is dolgozott, további 16%-nak 3 hónapon belül sikerült elhelyezkednie. A válaszadóknak majdnem fele érezte úgy, hogy munkahelyén számított az, hogy Miskolci Egyetem hallgatói voltak, s e válaszadóknak többsége számára (83%) előny volt. A válaszadók 81%, ha újra 18 éves lehetne, újra a Miskolci Egyetemet választaná. Ennek az igen pozitív válasznak mik is az okai? Sokféle ok felmerült, leggyakoribb az volt (11%), hogy közel van lakóhelyéhez a képző intézmény, de többször merült fel a hagyományőrzés, jó hírnév, gyakorlati oktatás is, negatívumként pedig, hogy messze van, alacsony a színvonal, vagy éppen az, hogy nem is járna egyáltalán a kérdezett egyetemre. A 24 válaszadó (a bölcsészekhez hozzávéve a társadalomtudományit és pedagógust) jelenlegi munkahelyét az alábbiak szerint értékelte (mindig ötfokú skálán, ahol a legjobb az 5-ös osztályzatot jelentette): - A jó munkahelyi légkör megítélésében teljesen megoszlanak a vélemények (átlag 3,6). - A megfelelő tanulási képzési lehetőségek válaszainak átlagos értéke ugyan szintén 3,6, de a válaszok által kirajzolt görbe jobbra ferde, azaz megoszlanak ugyan a válaszok, de 60% a két legjobb osztályzat valamelyikével illette. - Az előrelépési lehetőség átlagos értékelése picit alacsonyabb (3,29), és itt jelentős a közepes kategória választásának aránya (29%). - A fizetés nagyságával még kevéssé elégedettek a válaszadók (2,7), itt azonban az eloszlás balra ferde 33% közepesen elégedett, alig van, aki nagyon elégedett lenne. Ugyanez igaz a járulékos szolgáltatásokra és juttatásokra. - A rugalmas munkaidőt érintő kérdésekre adott válaszok szintén megoszlanak, de leggyakoribb válasz az egyáltalán nem (39%), a második leggyakoribb pedig a nagyon jellemző (30%). Itt az átlag értéke 2,78. - Az, hogy a munkahely biztonságérzetet ad-e a jövőre nézve, szintén megoszló véleményeket eredményezett, közepes átlagértékkel. - A munkahelyüket a válaszadók jó hírnevűnek érzik jellemzően (4-es átlagérték). - Az emberközpontú vezetésre közepes és annál jobb válaszok születtek (hasonló arányban), átlag 3,86. - A külföldi munkavégzés lehetőségét jellemzően nem biztosítják a munkahelyek (65%), átlag: 1,86. - Szintén jó eredményeket mutat a munka kihívás jellege, hiszen 4-es átlagot kapott az a kérdés, hogy kihívást, feladatokat jelent-e a munka: általában közepes vagy attól jobb válaszok születtek. 71

72 - Ugyanez mondható el arról, hogy végzettségüknek megfelelőnek érzik-e a kérdezettek a munkát: 63% teljesen, 14%-nak egyáltalán nem. - Az Egyetemen tanultakat a kérdezettek 70% tudja hasznosítani, átlag 3,79. - Az egészséges munkakörnyezet értékelésének átlaga 3,76, a válaszok eloszlása itt is jobbra ferde, 38% nagyon jellemzőnek érzi. - Jóra értékelt a munkahely távolságra a lakóhelytől: közepes és jobb válaszok, 4,-es átlaggal. A munkába járás támogatásának értéke viszont 2,8. Ez következik is az előbbi kérdésből, hisz közeli munkahely esetén nem merül fel e kérdés. Ezzel cseng össze az, hogy a munkába járást támogatják-e, amely válaszait tekintve szintén a két szélsőség között oszlik meg. - Arra a kérdésre, hogy a munka megfelel-e annak, melyre egyetemista korában várt a válaszadó megoszló válaszok születtek, közepestől valamelyest jobb átlaggal (3,45). - A válaszadók nagyjából azt kapták munkahelyükön, amire számítottak: közepes és jobb válaszok, 3,79-es átlaggal. - A megbecsülés átlagértéke is jó 4-es átlag (83% adott közepesnél jobb osztályzatot e kérdésre). - A végzettség társadalmi presztízsének megítélésének értékelésére adott válaszok szintén megoszlanak, kivéve, hogy a nagyon magas kategória kevéssé fordul elő (ezt csak 7% választotta). Átlagos érték 2,6. A kérdezettek 70%-a szeretne ebben a szakmában maradni. A Gazdaságtudományi Kar volt szakirányú továbbképzéses hallgatói közül 17 válaszadónk volt. A kérdezettek motivációja a képzés kapcsán kérdésre legtöbben az érdekelt a terület (13%), majd a hasznos (7,4%) választ adták, előfordult a piacképesség növelésének és a munkahely változtatás motivációja is többször. A válaszadók minden szempontból elégedettnek mondhatók a képzés által nyújtottakkal, akár annak kapcsán, hogy szakmai karrierjük alakulását hogyan fogja ez befolyásolni, akár az ismeretek hasznosulásában. A kérdezettek 70%-ban úgy gondolják, hogy szakmai karrierjüket segíteni fogja a képzésen való részvétel. 9% érzi úgy, hogy eddig még nem segítette, 7% magasabb beosztásba került, a többiek más-más dolgokra hivatkoztak (minden új ismeret előny, a másoddiploma önmagában előny, jobban el tudja látni munkáját, stb.). A szakirányú továbbképzésben elsajátított ismeretek hasznosulásáról elvégzendő feladataikban a válaszadók majdnem fele pozitívan nyilatkozott (5-ös skálán 4-est, 5-öst adott), további 40% közepest adott erre a kérdésre. A többség a képzés által nyújtott ismereteket megfelelő mélységűnek, ismerettartalmúnak tartotta, a válaszadók 70%-a 4-es osztályzatot adott az ezt firtató kérdésre. Megfelelően specializáltnak is tartották a képzést. A képzés erősségének leginkább a jó oktatókat, kiváló elméleti kurzusokat tekintették (a választ adók fele), gyengeségének a felesleges tárgyakat és a válaszadók negyede a gyakorlatorientáltság hiányát jelezték. Ezzel összefüggésben a kérdezettek változtatási javaslatai: a gyakorlatorientáltság fejlesztése (ezeket többen jelezték), a tematika átalakítása, nem hasznos előadások elhagyása, bizonyos területeken mélyebb tudás biztosítása. 72

73 es hallgatói felmérések - Motivációs vizsgálatok A bejövő, kimenő motivációs vizsgálatoknak már több éves hagyománya van a Miskolci Egyetemen tól ezeket a vizsgálatokat bővítettük köztes motivációs vizsgálatokkal, amely során képet kaphatunk nemcsak az egyetemi képzésbe belépő hallgatók elvárásairól, a kilépők elégedettségéről, hanem aktuális információkat szerezhetünk a képzésről, a felzárkóztató, szakirányos és más tárgyak használhatóságáról. Ez által lehetőségünk nyílik még a hallgatók képzési ideje során az esetleges változó elvárásokhoz igazítani a minőségi képzés érdekében a palettát. A vizsgálatok során a hallgatói válaszadási hajlandóság jónak tekinthető, a legtöbb kérdőív esetében meghaladja az általunk elvárt minimális 20%-ot. Láthatjuk, hogy a hallgatók számára mára teljesen elfogadottá vált a képzés minőségéről történő ilyen módú véleménynyilvánítás, és szívesen élnek is a lehetőséggel. A következő táblázatban a jelenleg ismertetésre kerülő motivációs vizsgálatok esetében elért kitöltői létszámokat tüntettük fel képzési formák és szintek szerint, hiszen a kérdőívek az egyes területeken eltérő kérdéseket tartalmaznak, az alapján, hogy milyen információkra van szükségünk a hallgató és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő minőségi képzés megvalósítása során, az egyes területeken. 6. táblázat:kitöltői létszám képzési formák és szintek szerint Válaszadók száma Kimenő motivációs vizsgálat Közbülső motivációs vizsgálat BA, MA, 462 fő 1105 fő hagyományos, osztatlan képzés FSZ, SZT képzés 46 fő 11 fő PhD képzés 9 fő 8 fő A felmérések során a kérdőívekben a következő kérdéscsoportok jelennek meg, illetve a következő vizsgálati területeket különíthetjük el: 73

74 BA, MA, hagyományos, osztatlan, FSZ, SZT képzés esetén DPR adatszolgáltatás Kapcsolódás az intézményhez Egyéb felsőfokú tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Személyes adatok Egyetemi adatszolgáltatás Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek Milyennek látja az intézmény külső megítélését Egyetemi évek, továbbképzés Munkaerőpiaci támogató kérdések Kari kérdések kivezetést Kiegészítés közbülső motiváció esetén Felzárkóztató tárgyak értékelése Szakirányok értékelés Szakirányos tárgyak értékelése Tehetséggondozási lehetőségek értékelése Alternatív/ szabadon választható tárgyak értékelése 7. táblázat: Kérdéscsoportok és vizsgálati területek Kérdéskörök DPR adatszolgáltatás PhD képzés esetén Kapcsolódás az intézményhez Egyéb felsőfokú tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Személyes adatok Egyetemi adatszolgáltatás Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége Milyennek látja az intézmény külső megítélését Doktori Iskola Témavezetéssel és képzéssel kapcsolatos kérdések Kutatással kapcsolatos kérdések A PhD évek értékelése Mint látjuk, a kérdőívekben elkülöníthetünk a központilag meghatározott, egyetemi, általánosabb kérdéseket, de jól bevált gyakorlatként lehetőség nyílik az egyes karok számára is, hogy a saját képzési profiljukra vonatkozó, egyedi kérdéseket tegyenek fel a hallgatóknak. 74

75 Ezzel a lehetőséggel szívesen élnek is a Karok, és a Minőségbiztosítási Bizottságon keresztül juttatják el elképzeléseiket hozzánk Kimenő motivációs vizsgálatok eredményei DPR adatszolgáltatás A kérdőívek első kérdésblokkjai minden esetben a központi DPR vizsgálatok kötelező kérdéseit tartalmazza, amelyek a személyes adatokon túl a hallgató által folytatott képzés formájára, és egyéb szociális információkra kérdeznek rá. Általános eredmények 29,40% 22,70% 16,30% 17,50% 1,50% 2,80% 3,00% 3,00% 3,70% 38. ábra: Az intézmény melyik karán végez? Mint az ábrából is láthatjuk, hogy párhuzamot vonhatunk a válaszadók karonkénti megoszlása és a Karok hallgatói létszámának alakulása között. 44,60% 29,50% 8,80% 11,20% 3,50% 1,80% 0,70% BA/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés egyetemi hagyományos képzés főiskolai hagyományos képzés diplomás képzés kiegészítő képzés 39. ábra: Milyen képzési formában tanul? A legtöbb válaszadó a BA képzésben vesz részt, akik több mint fele nappali tagozatos képzésben tanul, és 61,9%-uk államilag finanszírozott képzésben van jelen. 75

76 A megkérdezettek mindössze 3,9%-a végez párhuzamos tanulmányokat, akik elsősorban MSc képzést végeznek. A központi kérdésblokk tartalmaz nyelvismeretre és külföldi tanulmányokkal kapcsolatos kérdéseket is. Ezen kérdéskörök tekintetében a hallgatói válaszok alapján évről évre fejlődés történik az egyetemen, illetve jelennek meg intézkedések, de sajnos még mindig megfigyelhető, hogy a hallgatók csekély száma vesz részt külföldi részképzésben (mindössze 6 %-uk). 62%-uk Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 9,4%-uk a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíjával, 12,6%-uk egyéb hazai ösztöndíjjal, vagy külföldi/nemzetközi pályázattal, és saját/családi finanszírozással 15,6%-uk. Hiányosságokat tapasztalnak nyelvtudás terén a saját bevallásuk alapján, úgy gondolják, a sikeres pályakezdés magabiztosabb nyelvtudást igényelne. A hallgatók többsége angolul, németül, franciául, vagy olaszul beszél. A kimenő motivációs vizsgálatban résztvevő hallgatók több, mint 50%-a rendelkezik munkahellyel, de figyelembe kell venni, hogy vannak hallgatók, akiknek sikerült már a tanulmányaik során elhelyezkedniük, vagy levelező képzésben tanulnak munka mellett. A foglalkoztatásuk módja legtöbb esetben diákmunka, gyakornoki munka (48%), állandó jellegű és határozatlan idejű szerződés (40%). 48% 40% állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás 3% 2% 7% diákmunka, gyakornoki munka 40. ábra: A megkérdezettek munkaviszonya Ez a felmérés is alátámasztja azt a manapság megfigyelhető tendenciát, hogy egyre több már akár BA képzésben résztvevő hallgató jelentkezik gyakornoki programokba. Egyetemi adatszolgáltatás A közös egyetemi kérdőívrészben az alábbiakban ismertetett kérdésblokkokat vizsgáljuk. Az ábrán feltüntetett eredmények a kimenő és közbülső motivációs vizsgálatok egyes képzés tekintetében előforduló kérdéscsoportok válaszainak összesített átlagát tartalmazzák. A kérdéscsoportokon belül a skálázott kérdések eredményeinek összesítésére került sor. 76

77 Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések 2,5 Egyetemi évek, továbbképzés 3,6 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 3,9 Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, 3,4 3,6 41. ábra: Kérdéscsoportok kérdéseire adott válaszok átlagai BA, MA, hagyományos és osztatlan képzés esetén Mint láthatjuk, a fent említett képzésekben részt vevő hallgatók a legtöbb esetben közepesnél jobbnak ítélik meg a képzés során elérhető szolgáltatásokat, illetve feltételeket. Kizárólag a munkaerőpiaci kivezetést támogató tevékenységek megítélése során mutatkoznak szigorúbbnak. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a hallgatók több, mint fele hasznosítható információkat a munka világáról, álláskeresési támogatást, esetlegesen álláskeresési tréninget várna el. A következőkben a kimenő motivációs vizsgálatok BA, MA, hagyományos és osztatlan képzésben végzettek felmérésének eredményeinek részletesebb ismertetésére térnénk ki Milyen a tantermek felszereltsége? Milyen a könyvtárak színvonala? Milyen a számítógéppel való ellátottság? Milyenek a tantervek az óra és a létszám tekintetében? Milyenek az oktatás tárgyi feltételei? Milyen az épületek megközelíthetősége? Milyen az épületek állapota? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% 42. ábra: Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége Az ábrából láthatjuk, hogy a megkérdezett hallgatók összességében elégedettek az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állásával, hozzáférhetőségével. 77

78 Karonként kimutatva az eredményeket, a kérdésekre átlagosan az Állam- és Jogtudományi Kar és a Műszaki és Földtudományi Kar hallgatói adtak a legmagasabb átlag értéket, de 3,5- ös átlagértékkel minősítették a kérdéseket a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar és a Gazdaságtudományi Kar hallgatói is. Mennyire gyakran kapott segítséget szakmai problémái megoldására az oktatóktól? Milyen a kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége? Milyenek a szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségek? Milyenek az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségei? Mennyire érzi igazságosnak a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét? Mennyire érzi igazságosnak a szociális alapú támogatások rendszerét? Mennyire találja jónak a hallgatói önkormányzat tevékenységét a szociális juttatások és egyéb Milyenek a sportolási lehetőségek az intézményen belül? Milyenek a kulturális és szórakozási lehetőségek az intézményen belül? Milyen a diákiroda tevékenysége? Milyen a hallgatói önkormányzati tevékenysége? Milyenek az intézményen belüli étkezési lehetőségek? Milyen a kollégiumok színvonala? Mennyire ért egyet azzal, hogy a megvásárolható szolgáltatások megfelelőek, rugalmasak? 0% 10%20%30%40%50%60%70%80%90%100% 43. ábra: Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek A hallgatók elégedettek az egyetemi infrastrukturális lehetőségekkel, illetve más szolgáltatásokkal, egyedül a szociális alapú támogatások rendszerével kapcsolatosan jelent megy nagyobb arányú elégedetlenség. Karonkénti összehasonlítás esetén nem mutatható ki szignifikáns összefüggés az egyes kérdések, és a hallgatói válaszok tekintetében. 78

79 Mennyire igyekszik Ön szerint a város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeinek Mennyire igyekszik az intézmény Ön szerint a város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit Mennyire ért egyet azzal, hogy a kívülállókban az intézményről kialakult kép kiváló? Mennyire találja fejlettnek az intézményi demokráciát? Mennyire ítéli jónak általában az egyetemi légkört? Milyennek ítéli az intézmény színvonalát? Ha lehetősége lenne, szívesen visszajönne az intézménybe újabb végzettséget szerezni? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% 44. ábra: Milyennek látja az intézmény külső megítélését? Az intézmény külső megítélése tekintetében elmondhatjuk, hogy a gazdasági, jogi és bölcsész terülten tanuló hallgatók vannak a legjobb véleménnyel a képzési kutatási lehetőségekkel a Miskolci Egyetemen, és közülük voltak a legtöbben, akik szívesen visszajönnének az intézménybe újabb végzettséget szerezni. Mennyire tartja be a kar/az intézmény a kiírt határidőket? Mennyire színvonalas, rugalmas és hallgatócentrikus az ügyintézés a karon/az intézményben? Mennyire segítőkészek és udvariasak a tanulmányi irodák és intézeti adminisztrátorok a hallgatókkal? Az egyetem megfelelő feltételeket teremtett a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv Mennyire tudták tanárai átadni az ismereteiket a hallgatóknak? Milyen volt Ön szerint az oktatók többségének szakmai felkészültsége? Emlékezete szerint hogyan hatott a választott szakma iránti érdeklődésére az egyetemi képzés? % 20% 40% 60% 80% 100% 45. ábra: Egyetemi évek, továbbképzés 79

80 A hallgatóknak lehetőségük volt megjelölni, hogy mely ismeretekből nyújtott a képzés kevesebbet a kelleténél. Elsők között az idegen nyelvi (38,1%), az informatikai (26,4%) és kommunikációs ismeretek (24,2) jelentek meg. A megkérdezettek 60,3%-a tervez a közeljövőben további iskolarendszerű tanulást, ők elsősorban mesterképzésben (59.8%) szeretnének részt venni általában a BA diplomát adó karon. Második helyen 19.6%-kal a doktori képzés szerepel. Többségük, közel 90 %-a a megkérdezetteknek elégedett a választott felsőoktatási intézménnyel, ha újra pályaválasztás előtt állna, ismét a Miskolci Egyetemet választaná, sőt majdnem ekkora arányban ugyanazt a Kart is. Más választás esetén a Gazdaságtudományi Kart és a Gépészmérnöki és Informatikai Kart említették a legtöbbször. Milyen a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása? Milyen a végzés utáni elhelyezkedés segítése? % 20% 40% 60% 80% 100% 46. ábra: Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések A munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések között megkérdeztük a hallgatókat, hogy az egyetem elvégzését követően mikor kíván elhelyezkedni? A válaszadók több mint 60%-a szeretne minél előbb, a végzés után három hónapon belül elhelyezkedni, de 19,4%-uknak még nincsen konkrét elképzelése a jövőjéről. 52.4% igényelné, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez, méghozzá a következő formában: egyéni karriertervezés 22% 9% 8% 8% 13% személyiségfejlesztő tréning felkészítés az interjúra 19% motivációs levél írás 17% 11% 12% cégelőadások, gyárlátogatások álláskeresést segítő kiadványok állásközvetítés próbainterjúk, szimulált AC-k 47. ábra: Az elhelyezkedéshez igényelt segítség formái Mint a Miskolci Egyetem végzős hallgatója a következő szolgáltatásokat vennék később szívesen igénybe: 80

81 12% 17% Tájékoztatás továbbképzésről Karrier tanácsadás 11% 15% 11% 11% Kedvezményes könyvtárhasználat Hírlevél Munkaerő-közvetítés Kedvezményes sportlehetőségek 18% 5% Konferenciák, találkozók Hagyományápolás, szakestek 48. ábra: Igénybe veendő szolgáltatások A felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés és PhD képzés esetén kisebb mintaszámot volt alkalmunk vizsgálni, de mindenképpen szeretnénk ezeket az eredményeket is ismertetni. Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések 2,1 Egyetemi évek, továbbképzés Milyennek látja az intézmény külső megítélését Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 3,3 3,4 3,1 3,4 49. ábra: Kérdéscsoportok kérdéseire adott válaszok átlagai FSZ, SZT képzés esetén A válaszadó felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részvevő hallgatók az előző csoportnál rosszabb átlagértékekkel minősítették a feltett kérdéseket, de hozzá kell tennünk, hogy itt a mintaszám jóval kisebb, illetve a felsőfokú szakképzésben résztvevők esetében elmondhatjuk, hogy még maga a munkaerőpiac sem tudja még ezt a képzési formát hová tenni. 81

82 A PhD évek értékelése 3,6 Kutatással kapcsolatos kérdések 2,1 Témavezetéssel és képzéssel kapcsolatos kérdések 2,1 Milyennek látja az intézmény külső megítélését Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, 3, ábra: Kérdés csoportok kérdéseire adott válaszok átlagai PhD képzés esetén A doktori képzésben résztvevő válaszadók úgy gondolják, hogy összességében hasznosnak és jónak tartják az egyetemen folyó doktori képzést. Véleményük szerint a legtöbb feltétel adott a hallgatók számára az elhivatott kutatás végzéséhez. Aktívabb közreműködést és segítő témavezetést várnának el, valamint véleményük szerint a Doktori Iskola működésében is előnyt jelentene, ha jobban szem előtt tartaná a PhD hallgatók fokozatszerzési lehetőségeinek támogatását Közbülső motivációs vizsgálatok eredményei A motivációs vizsgálatok esetében lényeges különbség nem figyelhető meg a kimenő vizsgálatokhoz képest. Sőt a hallgatók néhány kérdés illetve kérdéscsoport tekintetében még előnyösebb képet alkotnak a képzésről. Az első kérdésblokk a köztes motivációs vizsgálatoknál is a központilag előírt kérdéscsoportot, kérdéseket tartalmazza. Egyetemi adatszolgáltatás Az egyetemi kérdések tekintetében a BA, MA, hagyományos és osztatlan képzések kérdései, illetve a PhD képzés hallgatóinak válaszai kerülnek ismertetésre. 82

83 Egyetemi évek, továbbképzés, tanulási motiváció 3,6 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 4 Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek 3,5 Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 3,7 51. ábra: Kérdés csoportok kérdéseire adott válaszok átlagai BA, MA, hagyományos és osztatlan képzés esetén Ezen vizsgálattípus során a hallgatókat lehetőségünk szerint a képzésben többször, a tavaszi félévben kérdezzük meg. A megkérdezett hallgatók legjobbra az intézmény külső megítélését minősítették átlagosan. Elmondásuk szerint az egyetem még mindig vonzó a továbbtanulni vágyók számára és a régióban vezető szerepet képvisel. Az oktatók hozzáállásával és felkészültségével elégedettek, de néhány képzési formában hiányolják a szemléletes oktatást, és nem elég aktuális szerintük az oktatás, kutatás infrastrukturális ellátottsága. A PhD évek értékelése 3,6 Kutatással kapcsolatos kérdések Témavezetéssel és képzéssel kapcsolatos kérdések 2 2,1 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 3,6 Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 52. ábra: Kérdéscsoportok kérdéseire adott válaszok átlagai PhD képzés esetén A jelenlegi doktori képzésben résztvevők egyes esetekben rosszabb minősítést adtak a már képzésüket befejező hallgatókanál, de a negatívan érintett terület számukra is a kutatáshoz biztosított feltételek megléte és a témavezetéssel kapcsolatos hiányosságok, valamint a külföldi kutatási lehetőségek megítélésük szerinti alacsony száma. 3,7 83

84 3. A 2009-ES SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK INTÉZMÉNYI ÖSSZEFOGLALÓJA es szervezeti önértékelés előzménye A Miskolci Egyetem jelenlegi minőségbiztosítási rendszerének eredményes működése mint ahogy azt az első fejezetben a Bergeni elveknél jeleztük, - alapul. A külső minőségbiztosítást a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) végzi, megadott forgatókönyv, szabályok alapján és időközönként. Ez a FOI-ek számára gyakorlatilag külső auditként funkcionál és egy validálási aktus, kezdetben 8 évenkénti, most már rövidebben 5 éves időközönként. Értelemszerű, hogy a FOI-ek, így a Miskolci Egyetem is a belső minőségbiztosítási, irányítási rendszerüket folyamatosan működtetik és belső értékeléseiket rövidebb ciklus idővel végzik. Ennek a fenntartása egyrészről törvényi kötelezettség, másrészről viszont minden felsőoktatási intézmény elemi érdeke is, hiszen ez egy olyan folyamatos minőségbiztosítási kontrollt jelent, amely ugyanúgy segít felkészülni a külső audit elvárásainak teljesítésre, mint ahogyan lehetővé teszi a felmérésekből származó eredményekre foganatosított javító és fejlesztő akciók végrehajtatását és nyomon követését. A magyarországi felsőoktatási intézmények számára a belső minőségbiztosítási rendszer tartalma nincs mereven rögzítve, az intézmények maguk választják meg, hogy a 7 Bergeni elv teljesülését milyen vizsgálati metodikákkal és minőségbiztosítási rendszer segítségével elégítik ki. A nemzetközi és a hazai gyakorlat is elsődlegesen a szervezeti önértékelés, és azon belül is az európai kiválósági modell (EFQM) logikáját átvevő módszertant követi. Ehhez a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetében kidolgozott UNI-EFQM és UNI- CAF modellek szolgálnak alapul. Az itt kidolgozott modellek sikerét jelzi, hogy egy pilot vizsgálatsorozat lefolytatása után ezt fogadták el a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási mintamodelljének is. A Miskolci Egyetem vezetése 2007-ben vállalta, hogy a minőségbiztosítás megfelelő működése érdekében kétévente szervezeti önértékelést végez az intézményben. Az első ilyen vizsgálatra 2007-ben, majd a vállalásnak megfelelően a legutóbbira 2009-ben került sor. A 2007-es önértékelés a sikeres 2008-as intézményakkreditáció előkészítéseként teljes körű volt, azaz az UNI-CAF modellre épülve a nem oktatási szervezeti egységek tevékenységére is kiterjedt. Ebben a Központi Igazgatás, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság dolgozói, a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum dolgozói és az egyes karok nem oktató munkatársai vettek részt. A 2009-es vizsgálat viszont csak az oktatási szervezeti egységeket (a 8 egyetemi-főiskolai kart és a kvázi karként funkcionáló, de ezzel a státusszal nem rendelkező Bartók Béla Zeneművészeti Intézetet) minősítette. Ennek a változtatásnak több oka van: 84

85 - egyrészt a TIOP és TÁMOP programok az infrastruktúra és belső szolgáltatások fejlesztését jelentősen érintik, - a jelenlegi akkreditációs követelmények ezt a területet kevésbé érintik es szervezeti önértékelés módszertana és eredményei A Miskolci Egyetem második intézményi szintű szervezeti önértékelése 2009 novemberétől 2010 februárjáig tartott, de az eredmények elemzése illetve a fejlesztési és stratégiai tervekbe való beépítésük egészen 2010 júniusáig tartott. A 2009-es önértékelés alapját a korábban elkészített vizsgálatok tesztrendszere és szöveges értékelési módszertana szolgáltatta. Az UNI-EFQM modell kilenc mezőjéből, mint ahogy azt korábban is jeleztük nyolc mezőnél külső/belső közvélemény kutatást is végzünk különböző tesztrendszerek segítségével. Az első fejezet 1. sz. ábrája is jelzi, hogy ha a DPR vizsgálatokat kiterjesztjük akkor ezek az UNI-EFQM-be is beépítendők. Tekintve, hogy 2009-ben még a DPR fejlesztések csak indultak, de mi más több vizsgálati teszteket és un. provizorg vizsgálatot kifejlesztettünk, illetve elvégeztünk. A fejlesztések a 2007-es vizsgálati anyagokhoz képest a következőket érintették: - oktatói (aktív státusszal rendelkező oktatók/kutatók számára), - hallgatói tesztrendszer (aktív és volt hallgatók számára): o gólyatábori és motivációs teszt, o végzős vagy szervezeti önértékelési teszt, o végzett hallgatói teszt (DPR provizorg vizsgálatok), o kurzusértékelő teszt, - társadalmi hatás teszt (külső szereplők számára): o végzett hallgatókat foglalkoztató cégek tesztje, o munkaerőpiaci közvetítők tesztje, o kamarák, szakmai szervezetek tesztje, o középiskolák tesztje. Az oktatási szervezeti egységek esetében az oktatói, munkatársi és hallgatói tesztek kerültek kitöltésre, a nem oktatási szervezeti egységek esetében viszont csak a munkatársi tesztek. A társadalmi hatás teszteket a külső, egyetemen kívüli, de annak működésében érintett (érdekelt) szereplők töltötték ki. Az oktatói/munkatársi tesztek a vezetés, a stratégia, a munkatársak irányítása, az erőforrások, a folyamatok és a munkatársi elégedettség EFQM mezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmazták. Az oktatói és a munkatársi teszt tartalmilag nem, csupán a kérdések megfogalmazásában különbözik egymástól. Pl. ahol az oktatói teszt a kar vezetéséről érdeklődik, ott a munkatársi teszt a szervezeti egység vezetéséről, stb. Ahogyan azonban korábban említettük, most csak az oktatói teszt eredmények kerülnek elemzésre. A hallgatói tesztek a stratégia, az erőforrások, a folyamatok, a hallgatói elégedettség területeit vizsgálták, míg a társadalmi hatás tesztek az intézmény működésének társadalmi vetületét vizsgálták. 85

86 A hallgatói tesztek három szintjéből az első, a kurzusértékelés, némileg módosított kérdőívvel ma is ugyanúgy zajlik. Minden szemeszterben a Hallgatói Önkormányzat közreműködésével kiválasztásra kerül néhány, előző félévben oktatott tárgy, amellyel kapcsolatos elégedettség mérése kurzusértékelés formájában történik. A felmérések eredményeként a kurzusok hallgatói minősítése visszacsatolásra kerül az érintett kar vezetése, a tantárgy oktatója, és az érintett intézet vagy tanszék vezetője felé. Gyenge minősítések esetén a tárgyjegyzők és a tanszékvezetők kötelesek megvizsgálni a gyenge minősítések okát és javító intézkedéseket végrehajtani a fejlődés érdekében. A hallgatói tesztek közül a második az úgynevezett végzős hallgatói (vagy jelenleg kimenő motivációs) teszt, amelynek keretében a végzés előtt álló hallgatók szakértékelést és szervezeti önértékelést adtak a mögöttük álló tanulmányi időszak tapasztalatai alapján. A hallgatói tesztek harmadik kérdőívével a már végzett hallgatók alkothattak véleményt arról, hogy a munkaerőpiacról visszatekintve hogyan ítélték meg az itt szerzett tudást és tapasztalatot, valamint milyennek értékelték az igénybevett szolgáltatásokat. Összehasonlítva a 2007-es önértékeléssel a tesztrendszerben 2009-ben két új kérdőív került be. Az első a hallgatói tesztek részeként megjelent gólyatábori és motivációs vizsgálat. Itt az újonnan felvett első éves hallgatók véleményét kérdeztük meg az intézménybe kerülésük utáni első tapasztalatokról, és a gólyatábori élményekről. Kiemelkedő cél volt annak a megismerése, hogy az intézménybe belépő hallgatók milyen motivációkkal érkeztek és ez hogyan változik az első benyomások megszerzése után. A tesztet nappali képzésben résztvevő BSc hallgatókkal töltettük ki. Mivel a teszt nem minden karon került kitöltetésre, ezért természetesen csak az érintett karok esetében került bele az értékelésbe. A teszt eredményeit minden évben az oktatásért felelős dékán-helyettes, a Kar dékánja és a kari Hallgatói Önkormányzat vizsgálja meg és a minősítések figyelembevételével tervezi meg a következő évi Gólyatábort és ahhoz kapcsolódó tájékoztató rendezvényeket. A másik új teszt a társadalmi hatás vizsgálatokat érinti. Korábban csak az intézmény output oldalán szereplő intézmények véleményét kérdeztük meg, ezzel az új teszttel viszont már az input oldal, a potenciálisan sok felvételizőt adó középiskolákat vezetését is bevontuk ebbe. Ezen kívül két kérdőív is megújításra került és ezek eredményét használtuk fel az UNI- EFQM modellhez. A megújítás azonban mindkét esetben azt jelentette, hogy kiegészítettük, felfrissítettük a kérdőívek kérdéslistáit. Ezek esetében szorosan együttműködtünk a karok és a Hallgatói Önkormányzat képviselőivel. Az egyik ilyen megújult kérdőív a kurzusértékelő kérdőívünk volt, amelybe a Bologna rendszer sajátosságait, a nagy létszámú képzés jellemzőit is figyelembe vettük. Ennek eredményeképpen egy olyan teszt született, amely remélhetőleg sokáig mindenfajta kurzusokkal kapcsolatos minőségbiztosítási célnak megfelel. A másik megújuló teszt a végzett hallgatói kérdőív volt. Ez a kérdőív már az intézményt és a felsőoktatást is egyre jobban érintő Diplomás Pályakövető Rendszer részeként készült el. Egy komplex, minden képzési területet és képzési szintet felölelő strukturált kérdőív készült el, amely az intézményi célok mellett, a kari céloknak is megfelel. 86

87 A kérdőív segítségével két éven keresztül egy évvel a végzés után diplomát szerzett volt hallgatókat kerestünk meg. Az első évben még a papír alapú, a második évben viszont már online tesztet alkalmazva. A tesztes felmérések elvégzéséhez beszerzésre került egy kérdőív készítő és felmérés menedzselő szoftver is, amely a Minőségbiztosítási Iroda kezelésében van. A szoftver alkalmas mindenféle papír vagy online kérdőív elkészítésére és a felmérések személyes felügyelettel történő vagy automatizált menedzselésre. A 2009-es szervezeti önértékelés felmérései néhány kivétellel, már mind ezzel a szoftverrel készültek, kerültek feldolgozásra és lettek kiértékelve. A felmérések minden esetben anonim kérdőívekből álltak. Az oktatói és hallgatói felmérések esetében a végzett hallgatói eredményeket kivéve mindig teljes körű volt a megkérdezés, míg a társadalmi hatás tesztek esetében már mintavételes megkeresés történt, ahol az érintettek kiválasztása szakértői módszerrel történt. A hallgatói teszteknél a teljes körű megkeresés esetében a Neptunban szereplő adatok, a felmérések lebonyolításában pedig a Hallgatói Önkormányzat nyújtott segítséget. A 2009-es szervezeti önértékelésben szereplő egyes felmérések statisztikáját, elsősorban a felmérésekben résztvevők karonkénti számát mutatja a következő táblázat. 8. táblázat: A 2009-es szervezeti önértékelés statisztikái (fő, %) Résztvevők ÁJK BBZI BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK száma\karok 4 Oktatói teszt 45 na Teljes oktatói állomány %-ában Végzett hallgatói elégedettség 60% na 80% 43% 41% 54% 83% 80% 75% 155 na Kurzusértékelés Értékelt kurzusok száma Szervezeti önértékelés Társadalmi hatás 12 na tesztek Szöveges 3 na értékelésben résztvevők száma na nincs adat 5 A 8. táblázatban látható, hogy a Miskolci Egyetem karain milyen volt az önértékelési felmérésekben való részvétel, illetve hányan vettek részt az egyes karok képviselői közül az UNI-EFQM modell szintű értékeléshez szintén szükséges szöveges értékelésben. A táblázatból látható, hogy a 2009-es önértékelésben a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet nem vett részt. Ugyan itt is történt kurzusértékelés és végzős hallgatói értékelés és ennek az 4 ÁJK Állami és Jogtudományi Kar, BBZI Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, BTK Bölcsészettudományi Kar, CTFK Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, EK Egészségügyi Kar, GÉIK Gépészmérnöki és Informatikai Kar, GTK Gazdaságtudományi Kar, MAK Műszaki Anyagtudományi Kar, MFK Műszaki Földtudományi Kar 5 A fenti táblázatban szereplő adatok az egyes karok szervezeti önértékelési kiadványai alapján kerültek összeállításra. Mivel az egyes kiadványok szerkezete némileg eltérő, ezért szerepelnek hiányzó adatok a táblázatban. 87

88 adatait a táblázatban is feltüntettük, azonban az egyetemi eredmények nem tartalmazzák ennek az oktatási szervezeti egységnek az önértékelési értékeit 6. A 2009-es önértékelés során a kérdőívek online elérhetőségét elektronikus formában ( es megkereséssel) juttattuk el a résztvevők számára. A hallgatói és oktatói tesztek esetében a megkeresésekhez a Neptun adatbázisát és a Kari listákat használtuk. A társadalmi hatás tesztek esetében a karok szerezték be a szükséges elektronikus elérhetőségeket, vagy ahol ez nem volt megoldható, ott maradtunk a papír alapú kérdőívek postán való eljuttatásánál. Az es megkeresés mellett mindenhol alkalmaztunk es emlékeztető üzeneteket is, amelyeket csak a még választ nem adó megkeresettek számára küldtünk ki, általában 4-5 napos ciklusokban. Korábbi tapasztalatok alapján ez tűnt a leghatékonyabbnak. A 2009-es intézményi szervezeti önértékelési értékeket az alábbi UNI-EFQM modell foglalja össze. 53. ábra: a 2009-es szervezeti önértékelés eredményei az UNI-EFQM modell alapján Az előző ábráról leolvasható, hogy a Miskolci Egyetem 2009-es szervezeti önértékelése alapján, mely területeken, hány százalékos teljesítményt nyújtott és hány pontot szerzett. Az itt elért 678 pontos összteljesítmény, amely ugyan némileg kevesebb, mint a két évvel korábbi, de továbbra is kedvező teljesítményről tanúskodik 7. Az adottság elemekhez képest itt is jobb eredményt értek el az eredmény mezők. A modell mezőit megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a legjobb eredményeket a Szervezeti eredmények (80%), az Erőforrások (71%) és a Társadalmi hatás (70%) területein érte el a szervezet 2009-ben. A leggyengébb 6 A 2007-ben felmérésnél is hasonló volt a helyzet. Speciális kis létszámú képzésnél nem tehet a tömegoktatás statisztikai alapú módszereit mereven alkalmazni. 7 A vizsgálati tesztek változása miatt is lehet eltérés. 88

89 értékelést pedig a Munkatársak irányítása (64,1%), a Stratégia (66,3%) és a Hallgatói elégedettség területeken kapta az egyetem. 54. ábra: évi UNI-EFQM tesztes értékelésének %-os értékei kérdéscsoportok szerint Az EFQM területeken túl elvégezhetjük a szöveges értékelés nélküli, tesztes eredmények kérdéscsoportonkénti elemzését. Ennek az értékeit mutatja a fenti ábra. Az egyes kérdéscsoportok eredményét együttesen megnézve fejlesztendő területként a 60%- nál kevesebb eredményt elért területeket nevezhetjük, ezek a 2009-es értékelés szerint az alábbiak. 89

90 9. táblázat: A 2009-es önértékelés 60% alatti kérdéscsoportjainak rangsora KÉRDÉSCSOPORT ÁTLAGÉRTÉK (%) szervezeti önértékelés 59,4 vagyonelemek 59,4 általános stratégiai szemlélete 58,8 vezetés stratégiai szemlélete 58,5 munkatársak fejlesztése 57,9 intézményi pénzügyi helyzet 56,7 kutatási helyzet 56,0 munkatársak ösztönzése / motiváció 54,3 egyéni előmenetel 53,7 munkatársak értékelése 53,3 A 9. táblázatban bemutatott fejlesztendő területeket megvizsgálva a harmincnégy vizsgált kérdéscsoportból 10 ért el 60%-nál gyengébb eredményt. Ez azt jelenti, hogy a témakörök közel egyharmada fejlesztendő a 2009-es értékelés alapján (az 59,4%-os értékek határesetként is értelmezhetőek) es önértékelés eredményei a 2007-es önértékeléssel összevetve A 2007-es eredményekkel összehasonlítva a 2009-es eredményeket elmondható, hogy a vizsgálat területek felénél stagnálás vagy enyhe visszaesés tapasztalható, a másik felénél viszont javulás tapasztalható. A stagnálás és a visszaesés általános oka egyrészt az önértékelésekre oly jellemző kezdeti túlzó pozitív megítélés fokozatos átalakulása realizmussá, amelyhez szükséges az önértékelési rendszer megismerése, és a résztvevők megfelelő felkészítése. Másrészt hozzájárulhatott ehhez a modellhez alkalmazott önértékelési tesztrendszer kismértékű bővülése, megújulása, amely szintén nehezíti a pontos összehasonlítást. A teljes intézményre vonatkozó értékelés csökkenése ellenére az EFQM modell szintű összehasonlításban a 2007-es évhez képest a 2009-es önértékelés eredményeiben különböző mértékű javulás is tapasztalható a Stratégia, az Erőforrások, a Folyamatok és a Szervezeti eredmények területein. Ez a tendencia mindenképpen örömteli, mivel a Szervezeti eredményeket leszámítva mindhárom EFQM mező szerepel mindkét önértékelési év negatív rangsorában. Tehát ezen területek fejlesztése kiemelten fontos és szükséges az intézmény számára. Általánosan elmondható, hogy az intézményi stratégia jobb megítélése annak az erőfeszítésnek az eredménye, hogy a Miskolci Egyetem az Intézményfejlesztési Terve (IFT) elkészítésével időről időre világos közép és hosszú távú célokat fogalmaz meg, amelyek az alacsonyabb szervezeti egységek szintjén is megjelennek. Ezzel összhangban olyan infrastrukturális és szervezeti fejlesztések zajlottak és zajlanak jelenleg is az intézményben, amelyek az erőforrások és a folyamatok területein való jobb megítéléshez is 90

91 hozzájárulhattak. Különösen örvendetes a szervezeti eredmények területén megjelenő javulás, amely egyértelmű jele annak, hogy az egyes szervezeti egységekben megvalósuló fejlesztő erőfeszítések hogyan kapcsolódnak szinergikusan össze intézményi szinten, ezáltal egy magasabb pénzügyi és szervezeti eredményt biztosítva. Az Erőforrások terület megítélésének javulását pedig eredményezhette az időközben elnyert TÁMOP és TIOP pályázati forrásoknak az intézményi infrastruktúrát és a pénzügyi erőforrásokat is javító pozitív hozzájárulása. A Folyamatok mező javulásához valószínűleg szintén a HEFOP és TÁMOP pályázatok sok területen történő folyamatfejlesztő és szabályalkotó lépései járultak hozzá. A Szervezeti eredmények javulásának megítélése nehéz, mivel ezt csak a szöveges értékelésben résztvevő kari delegáltak végzik. Itt valószínű, hogy ezen delegáltak világosabban látják, és direktebb módon érzékelik azon fejlesztő és javító intézkedéseket, amikkel az egyes szervezeti egységek az oktatás minőségének javulásáért tesznek. Amennyiben a 2007-es és 2009-es önértékelés kérdéscsoportonkénti rangsorainak az eredményét összevetjük, akkor az alábbi eredményeket kapjuk. Stratégia Vezetés 64,0 Folyamatok 80,0 68,860,0 56,7 Erőforrások 40,0 58,8 45,6 52,5 54,3 20,0 58,50,0 52,7 55,0 Munkatársak irányítása Társadalmi hatás 70,4 55,5 54,7 54,7 56,7 59,4 Hallgatói elégedettség Munkatársak elégedettség 55. ábra: és évi kérdéscsoportok szerinti rangsor értékeléseinek összevetése Az 55. ábrán a már korábban értékelt kérdéscsoportonkénti rangsorban szereplő, legalacsonyabb értékelést megszerző EFQM mezők összehasonlítását tettük meg. A diagramon a rangsorokban szereplő mezők százalékos értékelését tüntettük fel. Minden EFQM mezőt megjelenítettünk, amelyik a két év valamelyik rangsorában is előfordult. Az ábrán zölddel jelöltük meg azokat az értékeket, amelyekhez tartozó mezők az adott évi negatív rangsorban nem szerepelnek. Látható, hogy ezek az értékek mind 60% felettiek, ami a fejlesztendő területekbe való bekerülés feltétele volt az egyes önértékelések kérdéscsoportonkénti elemzésénél. Az ábrát megnézve mindkét listán szereplő területek közül a legjelentősebb javulást a Folyamatok mező érte el, amelynek a megítélése két év alatt 91

92 valamivel több mint 10%-kal javult. A legkisebb javulást ezen rangsorok eredményei alapján az értékelők az Erőforrások és a Munkatársak elégedettsége területnél érzékeltek 8. Amennyiben az EFQM modell szöveges értékelést is magába foglaló rangsorait vetjük össze, akkor a következő táblázatot kapjuk. 10. táblázat: A 2007-es és 2009-es EFQM modell rangsora UNI-EFQM modell szerinti rangsor Stratégia Munkatársak irányítása Folyamatok Erőforrások Munkatársak elégedettsége Hallgatói elégedettség Vezetés Társadalmi hatás A fenti 10. táblázatban látható, hogy az EFQM modell szerinti rangsorban a legnagyobb átrendeződés az Erőforrások és a Stratégia területek esetében történt 9. Mindkét terület több helyezést rontva lejjebb kerül a negatív listánkon, azaz javított az értékelésén. Ha ezt kiegészítjük a %-os változással, akkor a következő ábrát kapjuk Rangsorbeli változás %-os változás Folyamatok Erőforrások Munkatársak irányítása Hallgatói elégedettség Munkatársak elégedettsége Társadalmi hatás Stratégia Vezetés 56. ábra: az EFQM modell szerinti mezők 2007-ről 2009-re való változásának összevetése 8 A folyamatos építkezések (felújítások) ellentmondása ez, ami 2011-ben konszolidálódik majd. 9 A Kiváló Egyetem besorolást, illetve a kutatási és tehetséggondozási pályázatok ezen még tovább javítanak. 92

93 Az 56. ábrán pedig azt láthatjuk, hogyan változott 2007-ről 2009-re az UNI-EFQM mezőknek a modell szerinti rangsorhelyezése és a százalékos értékeinek az elmozdulása egy kétdimenziós térbe helyezve. Ebből azt olvashatjuk le, hogy a legjobban az Erőforrások, a Stratégia és a Folyamatok területe fejlődött, amely a két évvel korábbi értékéhez és a többiekkel szembeni relatív rangsorbeli helyezése szerint is sokat javult. A legrosszabb eredményt, vagyis mindkét területen való visszaesést pedig a Vezetés, a Munkatársak elégedettsége és a Munkatársak irányítása mezők könyvelhetik el. 3.4 Karok EFQM eredményeinek összehasonlítása Az egyes karok EFQM eredményeit mutatják mezőnkénti összehasonlításban a következő ábrák. Az első ezek közül a Vezetés mezőt ábrázolja, amely a vezetők elkötelezettségét, iránymutatását, vezetői struktúra és hierarchia működését és más vezetői magatartásokat jellemez. Vezetés 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 70,3% 62,5% 55,1% 75,3% 63,2% 58,6% 71,1% 69,5% 0,0% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 57. ábra: 2009-es önértékelésben a Vezetés mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) Látható a diagramon, hogy a Vezetés mezőbe tartozó eredmények csak két kar esetében (CTFK, GTK) rosszabbak 60%-nál. Több kar esetében 70% körüli pozitív megítélés alá esik a terület, míg egy kar esetében (EK) kimagaslóan jó a vélemény. A második a Stratégia mező eredménye, amely a szervezeti működés különböző szintjeinek stratégai jellegét és annak láthatóságát elemzi. 93

94 Stratégia 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 58,3% 63,8% 64,6% 63,5% 63,1% 50,1% 50,1% 51,2% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 58. ábra: 2009-es önértékelésben a Stratégia mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) A Stratégia mező eredményei 50%-65% között ingadoznak karonként, ami elég alacsonynak tekinthető. A gyengébb eredmények a CTFK, a GEIK és a GTK esetében születtek 10, míg a legkedvezőbb, de szintén viszonylag alacsony az EK, BTK és a MAK esetében. A Munkatársak irányítása mező a szervezet személyi állományának menedzseléséről, irányításáról, teljesítményének méréséről és a kommunikáció megítéléséről ad képet. Munkatársak irányítása 80,0% 60,0% 76,5% 65,4% 64,0% 77,2% 60,9% 63,9% 76,1% 67,5% 40,0% 20,0% 0,0% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 59. ábra: 2009-es önértékelésben a Munkatársak irányítása mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) A Munkatársak irányítása az intézmény minden karán elfogadható mértékű, 61% és 77% között ingadozik. Legalacsonyabb a GEIK esetében, legmagasabb az EK, ÁJK és a MAK esetében. 10 Ezen a helyzeten jelentősen változtat a Kiváló Egyetem cím és az ahhoz kapcsolódó TÁMOP és TIOP kiválósági központok fejlesztésére elnyert támogatások (TÁMOP B-10/2/KONV és TIOP / ). 94

95 Erőforrások 80,0% 60,0% 69,3% 66,4% 60,1% 72,8% 61,0% 63,0% 72,9% 74,2% 40,0% 20,0% 0,0% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 60. ábra: 2009-es önértékelésben az Erőforrások mező karonkénti összehasonlítása (%- ban) Az Erőforrások mező a negyedik. Itt az oktatási/kutatási, munkavégzési és pénzügyi infrastruktúra megítélése, az információ, a tudásmenedzselés és a partnerkapcsolatok értékelése történik. Látható, hogy az előző mezőhöz hasonlóan itt is jó eredmények születtek. Az értékelések 60% és 74% között ingadoznak. A legalacsonyabb a CTFK esetében a legjobb az EK-nál volt mérhető. A Folyamatok mező eredményeinél az oktatás/kutatás, a támogató tevékenységek, az irányítási folyamatok meglétének és működésének megítélése, valamint az utánpótlásnevelés, elitképzés rendszerének értékelése látható. Folyamatok 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 73,4% 68,8% 72,4% 69,0% 64,8% 57,4% 55,9% 58,5% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 61. ábra: 2009-es önértékelésben a Folyamatok mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) A Folyamatok mező eredményei 56% és 73% között ingadoznak az egyes karokon. Összességében elmondható, hogy a Folyamatok megítélése jó az intézményben, amihez az is 95

96 nagymértékben hozzájárulhat, hogy az intézmény folyamatainak szabályozottsága nagyon alapos előkészített. Legalacsonyabb eredményeket a GEIK-en mérhettünk, a legmagasabbat az ÁJK-n és az EK-n. A Munkatársi elégedettség mező a következő az EFQM eredményei között. Ebben a mezőben az önértékelésben véleményt nyilvánítók között az elégedettség mérésének gyakoriságára és milyenségére vonatkozó, a követelmény és teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer meglétére, a fluktuáció szintjére, a tehetségek megtartására vonatkozó elképzelések eredményeit láthatjuk. Az önértékelés során a legalacsonyabb értéket a CTFK, míg a legmagasabbat a BTK esetében kaptuk. Munkatársi elégedettség 75,0% 70,0% 65,0% 60,0% 69,8% 70,6% 59,0% 67,6% 63,9% 61,4% 61,7% 63,0% 55,0% 50,0% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 62. ábra: 2009-es önértékelésben a Munkatársi elégedettség mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) Látható, hogy ezen a területen az eredmények az egész intézmény szintjén viszonylag alacsonyak, sok kar esetében 60% körül ingadoznak, és csak néhány kar (BTK, ÁJK, EK) mutatnak magasabb értékeket. A Hallgatói elégedettség mező a véleményt nyilvánító hallgatók és volt hallgatók eredményeit mutatják az oktatási/kutatási és szolgáltatási infrastruktúra, a szolgáltatások mennyisége és minősége, valamint az itt szerzett tudás és tapasztalat megítélése szempontjából. 96

97 Hallgatói elégedettség 68,0% 66,0% 64,0% 62,0% 63,5% 63,6% 62,2% 67,8% 64,1% 65,2% 65,9% 61,7% 60,0% 58,0% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK MAK MFK 63. ábra: 2009-es önértékelésben a Hallgatói elégedettség mező karonkénti összehasonlítása (%-ban) Látható, hogy az eredmények minden kar esetében 60% felettiek, azonban egyik karnál sem haladják meg a 68%-ot, ami jelentős fejlődési lehetőséget hordoz még erre a területre. A legalacsonyabb eredmények az MFK-nál, a legmagasabbak pedig az EK-nál jöttek ki. Társadalmi hatás 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 78,9% 87,8% 72,7% 72,5% 62,1% 58,9% ÁJK BTK CTFK EK GEIK GTK 64. ábra: 2009-es önértékelésben a Társadalmi hatás mező karonkénti összehasonlítása (%- ban) A Társadalmi hatás mező az intézmény karainak partnerkapcsolati visszajelzéseit méri. Itt két kar (MAK, MFK) esetében nem érkeztek vissza válaszok, ezért a diagram ezeket a karokat nem mutatja. A karok között viszonylag nagy a szórás ezen a területen. A legalacsonyabb értéket az EK és az ÁJK mutatja, míg a legmagasabb értékeket a CTFK és a BTK. 97