56. évfolyam, szám 700 Ft

Átírás

1 56. évfolyam, szám 700 Ft

2

3 Technika 2013/7 1

4 KRÓNIKA Krónika Ismét Szabó Attila a fizikai diákolimpia gyôztese 3 Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit mwellek@muszakiszemle.hu Főmunkatárs: Békés Sándor bekessandor@t-online.hu Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: , Fax: tcinfo@eqnet.hu Internet: Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN Online: HU-ISSN A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja Virtuális 3D-s tervezôiroda 3 Új gyôri futómû üzem 3 Forráshiány a Mûegyetemen 3 Erdôs Pál centenárium MISZ közgyûlés 4 EU-USA szabadalmi megállapodás 5 Gazdaság Elemzés a hazai különadókról 6 Állami vagy magán? 7 Gépipar Intelligencia a szerszámgépipari termelésben 8 Új fejlesztésû maró- és vágóeszközök a Horn-tól 10 Újgenerációs transzfergépek a sokoldalúság jegyében 11 Ipar 4.0 a hagyományos gyártás forradalmasítója 12 Smart Linear hajtás, Smart Pulse generátor 15 Egy mozgásban lévô stand gondoskodik mindenkori rekordról az igus GmbH-nál 16 Felsôoktatás Az idegen nyelvû egészségügyi felsôoktatás fejlesztésében rejlô lehetôségek vizsgálata 18 Élelmiszer Lejárt élelmiszerek sorsa 20 E számunkban megjelenô társaságok DMG 1 Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - Esztergomi Szervezet B3 HORN B/4, 10 Hungexpo B/2 IC-Hungary B/1, 15 igus 16 SZIE-YMÉK 22 Tooltechnik 5 WESZTA-T 5 Építészet Creaton építészpályázat 21 Ipartörténeti feldolgozások a SZIE-YMÉK TDK dolgozatokban 22 Energetika Gázhálózatok összekapcsolása Európában 25 Atomenergia Magyar cégek az orosz globális atomenergia-iparban? 26 Ûrkutatás ESA: közelebb a teljes jogú csatlakozásunk 27 2 Technika 2013/7

5 KRÓNIKA Ismét Szabó Attila a fizikai diákolimpia gyôztese Virtuális 3D-s tervezôiroda Új gyôri futómû üzem Tavalyi győzelme után idén is abszolút első lett a 44. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Szabó Attila, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium diákja. A 12 osztályos tanuló első a verseny történetében, akinek kétszer is sikerült abszolút első helyet elérnie. Az olimpiát Koppenhágában 82 ország 381 indulójának részvételével rendezték meg, közöttük öten képviselték Magyarországot, köztük Szabó Attila, akit tanára, Simon Péter is elkísért Dániába. Szabó Attilát, aki más tantárgyakban is kiemelkedően teljesít, már felvették a cambridgei egyetemre, ősztől feltehetően ott folytatja tanulmányait. A KÜRT Zrt., a TÜV Rheinland Csoport és az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Zrt. a világon egyedülálló informatikai projekt keretében egy virtuális tervezőirodát hozott létre, amely 3D-s műszaki és humán modellezésre egyaránt alkalmas lesz. A tervezőiroda az eddigi, csupán az egyéni végtermékek megosztására szolgáló rendszer helyett már a tervezés kezdetétől a tervezők valós idejű együttműködését teszi lehetővé és bárhonnan elérhető, vagyis a világ különböző részein lévő mérnökök kiemelten biztonságos körülmények között együtt dolgozhatnak, anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. A projekt másik célja a virtuális verifikáció, amellyel bármely munkadarabot szimulált módon meg lehet feleltetni a szükséges iparági előírásoknak, normáknak, szabványoknak. Megindult a termelés a futómű-specialista ThyssenKrupp új győri gyáregységében. A négyzetméteres, bérelt csarnoképületben 1,2 milliárd forintból alakították ki az új üzemet. A just-in-sequence rendszerben működő üzemből a megrendeléstől számított 176. percben az Audi gyártosorához kerülnek a frissen öszszeszerelt futóműkomponensek. Jelenleg az A3 limuzin modellhez szállít egységeket az üzem, ez év utolsó negyedében ez kiegészül az A3 Cabrióval, jövőre pedig a TI-vel. Az itt összeszerelt futóműváltozatok száma elsősorban a lengéscsillapítók és a rugók sokfélesége miatt - több ezer lehet. Napi 450 első és hátsó futómű készül a járműgyártó számára, a termelésben 53 munkatárs vesz részt. Forráshiány a Mûegyetemen Legalább másfél havi fenntartói forrás hiányzik a BME rendes működéséhez jelentette be Péceli Gábor rektor június végén. Mint közleményében hangsúlyozta, a Műegyetem vezetősége már korábban elvégezte az intézmény struktúrális átalakítását, amely az első négy évben egymilliárd forintos megtakarítást eredményezett. Emellett azonban a tavaly őszi többszáz milliós forráselvonás után a karok csak a tavalyi költségvetésük 80 százalékát használhatják fel, ezzel a csökkentett finanszírozással azonban jövőre nem tud létezni az egyetem. Ebben a helyzetben elmaradnak a műszaki felújítások és a karbantartások, a korábban az egyetemtől elvett innvációs járulékra és a szakképzési hozzájárulásra pedig a szakmai munkához és a laboratóriumok fejlesztéséhez lenne szükség. A mostani körülmények között az egyetemnek egyre reménytelenebb törekvése, hogy az ország meghatározó műszaki, gazdaságtudományi háttérintézményévé váljon. A rektor szerint, mintha a kormány elfelejtette volna, mire is szolgál a Műegyetem, amelynek sikeres működése elengedhetetlen az ország gazdasági fejlődéséhez. A BME teljesítette a kormányzati elvárásokat, így fogadóképes, minőségelvű, hatékony szervezeti keretek között működik, ezért az összes forrásnak rendelkezésére kell állnia. Technika 2013/7 3

6 KRÓNIKA Erdôs Pál centenárium A matematika szinte valamennyi ágát csúcsszinten művelő Erdős Pál ( ) születésének 100. évfordulója alkalmából a világ 53 országából érkező közel 700 résztvevővel nagyszabású nemzetközi matematikai konferenciát tartottak július 1-5. között a Magyar Tudományos Akadémián az MTA, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, az ELTE és a Bolyai János Matematikai Társulat közös szervezésében. A nemzetközi matematikai élet középpontjába került Akadémián rendezett nemzetközi tanácskozás célja volt, hogy Fields-érmes, Wolf- és Abel-díjas matematikusok, jeles tudóstársak és tanítványok körében állítsanak méltó emléket a világhírű magyar matematikusnak. A matematikát csúcsszinten művelő magyar tudósok részesültek már rangos nemzetközi díjakban. Mivel matematikai Nobel-díj nincs, a szakma főleg a kalandos életű német-kubai-izraeli Ricardo Wolf által alapított, dolláros jutalommal járó Wolf-díjat tekinti a legmagasabb matematikai díjnak. A 228 millió forintnak megfelelő elismeréssel az Abel Emléklap 2002 óta díjazza a kiemelkedő tudományos eredményt elérő matematikusokat. Az említett díjakban részesültek már a kiemelkedő magyar matematikusok. A világ valaha élt egyik legtermékenyebb tudományos publikációt létrehozó és legismertebb, egyedi látásmódjáról híres Erdős Pál Wolf-díjas volt, és számelméleti kutatásaival megteremtette a magyar iskolát, az as években pedig a kétszeres Kossuth-díjas Rényi Alfréddal kidolgozta a végtelen gráfok elméletét. Nyomdokain indult el a kombinatorika jeles művelője, a Wolf- és Kiotó-díjas Lovász László. Erdős Pál és Turán Pál egyik tudományos sejtésének a bizonyítása hozott ben Abel-díjat Szemerédi Endrének. A konferencia 150 meghívott előadója között szerepelt a már említett Lovász László és Szemerédi Endre mellett több rangos nemzetközi elismerésben részesült külföldi matematikus is. 24. MISZ közgyûlés Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke Szabó Gábor, az Innovációs Szövetség elnöke Május 29-én tartották meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 24. közgyűlését, amelyen Szabó Gábor elnök eredményekről és kudarcokról egyaránt beszámolt a év értékelésekor, illetve jelentősnek ítélte meg a vállalkozások számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett növekedési hitelprogramot. Szabó Gábor kihangsúlyozta: a MISZ erőteljesen tiltakozott az ellen, hogy 2012-től a vállalatok számára megszűnt a K+F ráfordításoknak az innovációs járulékból való leírhatósága. A Szövetség előrejelzése beigazolódott, miszerint ez az intézkedés csökkenti majd a vállalkozások innovációs tevékenységét. A MISZ elnöke eredményesnek ítélte meg az Innovációs Nagydíj presztízsének a társadalom körében történő növekedését, valamint a Szövetségnek a fiatalok körében kifejtett tevékenységét. A Szövetség előtt álló feladatok közül Szabó Gábor fontosnak minősítette végiggondolni a hazai KKV-k alacsony innovációs aktivitásának a növelését. Kiemelte, hogy Kanada és Ausztria elsősorban az erős és innovatív KKV-szektorának köszönhetően vészelte át sikeresen a válságot. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke a közgyűlésen jelentette be, hogy a Jegybank Monetáris Tanácsa 750 milliárd forintra emelte a júniusban induló, három pilléren nyugvó növekedési hitelprogram összegét. Az egy évtizedre szóló hitelprogram lényege, hogy az MNB által a kereskedelmi bankoknak adott pénzből a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamatra hitelezhetnek a vállalatoknak, amiből a cégek kiválthatják a jelenlegi 7,8 százalékos átlagkamattal felvett hiteleiket. A bankok 3 millió és 3 milliárd forint közötti értékhatár között hitelezhetnek a cégeknek. Az MNB számításai szerint a 425 milliárd forintot elérő első pillér összegéből százalék, mintegy milliárd forint juthat új beruházásokra, tehát ennyivel bővülhet a KKV-k jelenlegi milliárd forintos hitelállománya. 4 Technika 2013/7

7 KRÓNIKA EU-USA szabadalmi megállapodás Az Egyesült Államok és az EU közötti szabadalmi megállapodást írtak alá július 17-én. Ennek értelmében a jövőben tíz fontos területen közelednek egymáshoz a szabadalmi eljárások, így lényegesen egyszerűbb lesz a kutatásfejlesztésben, az innovációban érdekeltek dolga. A többek között a környezet- és klímavédelemben, az energia, a közlekedés és az élelmiszerbiztonság terén kiteljesedő megállapodás a két gazdasági térség közeledése jegyében segítheti elő a haladást. A megállapodás nemcsak a most zajló EU-USA kereskedelmi megállapodással van összefüggésben, hanem az unió Horizont 2020 tudományos keretprogramjával is, hiszen megkönynyíti a kooperációs kutatásokat. A gazdaságtörténészek szerint a szabadalmi (illetve szellemi tulajdoni) rendszer az egyik az európai fejlődéstől eltérő elem, amelyen az USA gazdasági vezetőszerepe alapul. Az USA történelmileg is a demokratizálás jegyében egyenrangúan kezelte a kis hasznú találmányok alkotóit és a nagy feltalálókat. A két térség nemzetközi gazdasági szerepvállalása és a globális kapcsolatok miatt az EU és az USA között szabadalmi ügyekben viták, pereskedések is előfordultak, például az USA egészen 2004-ig megfigyelési listán tartotta az EU-t a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló rendelete miatt, ami szerinte nemzetközi megállapodást sértett. Az EU pedig azt kifogásolta, hogy az amerikai rendelkezések lehetővé tették európai zeneművek közvetítését jogdíj megfizetése nélkül. Ezeken a kérdéseken túl a globális szintű hamisítás és kalózkodás kérdésében, a szigorú és hatékony belső jogérvényesítés, a köz- és magánszféra együttműködésének erősítése tárgyában várhatók közös európai és amerikai szabadalmi megoldások. Technika 2013/7 5

8 GAZDASÁG Elemzés a hazai különadókról A magyarországi különadókat a gazdaság gyenge pontjaként azonosítja számos nemzetközi közgazdasági forrás, ennek egy hazai elemzés se mond ellent. Vajon a szektorális különadóink rendszere javítja-e az ország gazdasági kilátásait? Ez a kérdés merülhet fel az ilyen adókat kínkeservesen fizető ágazatok szereplőiben. Annál is inkább, mivel a magyarországi 12 az EU-ban a legtöbb különadó mindössze csak az euró (még nem is tervezett) bevezetése szempontjából fontos költségvetési hiány fékentartását eredményezte, ám a gazdasági növekedést, a beruházások emelkedését nem, sőt, azok csökkenéséhez járultak hozzá állapította meg nemrég a Leitner+Leitner adótanácsadó cég elemzése a magyarországi különadókról. A különadókról sokat mond, hogy a Költségvetési Tanács július 16-i jelentése a büdzsé helyzetéről azt állapította meg, hogy különösen a második un. Varga-csomag, vagyis a különadók év közbeni emelése azért volt szükséges, mert a kieső bevételek miatt csak ezekkel lehet az idei hiánycélt, a 3%-ot teljesíteni. Lám, kieső bevételek a különadózók milliárdjai mellett is vannak, ha nincs növekedés és mesterségesen alacsony az infláció, csökken az egyébként az EU-ban legmagasabb, 27 %-os áfával sújtott fogyasztás. Túlzott bevételi becslések A Leitner+Leitner szerint az idén a különadók adhatják a központi költségvetés 10 százalékát ez több, mint a befolyó társasági adó és mivel a gazdaságnak csak egyes kiválasztott szektorai hivatottak kitermelni, így ezek számára komoly megterhelést jelentenek. Ezért nem véletlen, hogy a különadók az érintett cégek adóoptimalizálási hajlandóságát növelte, ezért jövedelmük adóalapjuk egy részét külföldre helyezték át, vagy egyszerüen kivonultak az országból, így csökkentve a költségvetés bevételeit. Ezenkívül, mint arra a Költségvetési Tanács is rámutatott, a várt bevételi becslések az idei évre is túlzóak voltak. Tudható, hogy 2013-ban a különadókból az előző évi bevétel 2 és félszeresét várták, a Robin Hood adóból 80 milliárd forintot, ami a évinek a 14-szerese, ugyanis ennek mértékét 5-ről 35 százalékra emelték. Ezek a bevételek persze nem teljesülhettek, erre volt válasz az év közben bevezetett második Varga-csomag a távközlési adó, a tranzakciós illeték, a bányajáradék, a kamatjövedelmekre vonatkozó eü-hozájárulás, a banki pót tranzakciós adó (az első negyedévben befizetett tranzakciós illeték 208 %-a). Ez utóbbival együtt idén a különadók 70 százalékát a pénzintézetek fedezik, válaszul erre hitelezésük további csökkentésével. Végül mégis a fogyasztó fizet A kiszámíthatónak, sokban etikusnak sem mondható különadóztatásnak legsúlyosabb következménye azonban az, hogy ezeket a terheket viselőik a szolgáltatásaikkal a fogyasztókra hárítják át. A különadóztatás abból az elképzelésből ered, hogy a költségvetést ne annyira a jövedelmi adókból biztosítsák, hiszen akkor például érdeksérelmet szenvedhetnének az egykulcsos 16 százalékos SZJAval előnyt élvező nagyjövedelműek, hanem az egyes szektorok különadóiból, amiket mindenkire át lehet hárítani. Mégpedig olyanynyira, hogy például a köztisztviselők, közalkalmazottak is kevesebb bért kapnak, mert bérükből levonják a tranzakciós adót. Ezt egyébként legutóbb a Kúria precedens értékű ítélete is törvénytelennek találta. A Leitner+Leitner felhívja a figyelmet arra, hogy a különadóztatás ilyen mértékben a fogyasztás, a hitelezés, ezen túl a termelékenység romlásához, így a gazdaság zsugorodásához vezet. Figyelmeztet arra, hogy a bankok a különadók mértékének többszörösét vonhatják ki a szektorra jellemző tőkeáttétel miatt. Ehhez hozzátehetjük, jobb lenne, ha a bankok a különadóik mértékében inkább a devizahitelesek helyzetén javítanának... Hosszú távon fenntarthatatlan Az elemzés azt az érvet is megvizsgálja, hogy Európa más országaiban is vannak különadók, lám másolják Magyarországot. Igaz, vannak különadók több EU-s országban (egy részüket nálunk korábban vezették be), de összehasonlítva a mieinkkel azok kisebb mértékűek és többségük nem is az állami költségvetés feneketlen kútjában landol, hanem speciális, közcélokra létrehozott alapokba jut. Például Franciaországban a banki bónuszadó egy külön banki innovációs alapot képez, másutt egészségvédelmi, klímamegóvási, stb. célokra mennek az ilyen adók bevételei. A különadók hosszú távon fenntarthatatlanok a tovagyűrűző mérsékelő gazdasági hatásuk miatt, csak e hatások számbavételével alakítható ki egy olyan kiszámítható adórendszer, amely csökkenti a szektorok bizonytalanságát zárul a Leitner+Leitner elemzése. K.F. 6 Technika 2013/7

9 GAZDASÁG Állami vagy magán? Sajnos, nálunk az állampolgárok közül nem sokan teszik fel a kérdést, ugyan milyen elônyöket ígér életükben a most zajló államosítási hullám. Igaz lenne, hogy Magyarországon az állami szektor, és az állami vállalatok jobbak lennének a hasonló külföldi vagy hazai magánpiaci szereplőknél? Az elmúlt néhány évben az állam például 750 milliárd forintot költött a Mol 25 százaléknyi plakettjére, az E.ON gázüzletágára és a Rába Nyrt. 87 százalékának megvételére. Ezeknek a kiadásoknak a megtérülését a szakértők kétségesnek tartják, de legjobb esetben is ezek az állami részesedések aligha javíthatnak a fenti cégek tevékenységén. Az sem állja meg a helyét, hogy az úgynevezett stratégiai jelentőségű vállalatok jobb helyen vannak az állam kezében. Például az E.ON Földgáz Storage Zrt között 32 milliárd forint értékű beruházással 600 millió köbméterrel növelte a Zsanai Földalatti Gáztározó kapacitását, ezzel a létesítmény a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb földgáztárolója lett. Ez nem éppen azt bizonyítja, hogy az E.ON ne lett volna tisztában tevékenysége stratégiai jelentőségével. Mint ahogy a többi energetikai vállalkozás is, amelyek az extraadók ellenére tavaly még mindig 160 milliárd forintot ruháztak be és amelyek a közhiedelemmel szemben sohasem csinálhatták azt, amit akartak. Jellemző erre, hogy egy egészen minimális rezsicsökkentés e vállalatok legnagyobbikait veszteségbe fordította ami mellesleg azt is cáfolja, hogy túlságosan drágán szolgáltattak volna eddig. E cégek kötöttségeire jellemző még, hogy ugyancsak az E.ON csak állami szerv engedélyével szüntetheti meg két erőműve áramtermelését, annak veszteségessége miatt, és az engedélyre akár egy évet is várnia kell. De vajon mit kezdhet egy állami energetikai cég a veszteségeivel? Talán az állam kipótolja más cégei hasznából, ám akkor is a veszteség megmarad, csak esetleg máshol. Túlzó várakozások Az államosítással kapcsolatos várakozásokat sok minden miatt túlzónak tarthatjuk. Elég ehhez áttekinteni a mai magyar állami szektor helyzetét. Például 2012-ben a MÁV csupán állami támogatással lett nyereséges, de a Magyar Posta a korábbi évi 2-3 milliárd nyeresége helyett veszteséges lett. Bár az állam tavaly növelni tudta cégeiből származó osztalékát, de az osztaléknövekmény alapvetően a Szerencsejáték Zrt.-től származott, amelynek eredménytartaléka bevetésével 17,5 milliárd forintot kellett befizetnie az állami cégek által realizált 40 milliárd forint osztalékból. A különösebb várakozásokat cáfolja, hogy a 2013-ra tervezett állami vagyongazdálkodás 155 milliárd forint kiadással és 102 milliárd forint bevétellel, vagyis 50 milliárd forint veszteséggel számol (ez majdnem annyi, mint amennyibe a teljes pedagógusi életpálya bevezetése kerülne). Tanulságos, hogy a kiadásnál sokkal kevesebb állami vagyongazdálkodási bevételeket nem az állam piaci szereplői biztosítják, hanem az MVM monopolizált működése mellett a szén-dioxid-kvóta értékesítések (10 milliárd Ft) és a koncessziós bevételek (45 milliárd Ft). Az is nyilvánvaló, hogy az állami vagyongazdálkodás veszteségeit tovább növelheti a 33 milliárd forint tervezett kiadás a bajbajutott devizaadósok lakásainak megvásárlására. De sokan félhetnek a mezőgazdaságban is a reprivatizálástól, amikor állami földeken működő, volt állami gazdaságok mintagazdaságokká alakításáról hallanak, hiszen ezek már rég magánkézben vannak és különben is, mintagazdaság csak nonprofit alapon működhet. A magántulajdon sérthetetlenségét veszélyezteti más téren a takarékszövetkezetek államosítása is. Ki a jó gazda? Végül is feltehető a kérdés, állami vagy privatizált? A közgazdászok szerint mindkettő működhet jól vagy rosszul. A különbség az, ha egy magán vállalkozás ráfizetéses, azt a részvényesek bánják, ha viszont egy állami cég mond csődöt, azért mindnyájan fizetünk. Eddig az utóbbi volt a jellemző és ezért lehettünk csak azon a színvonalon, amit 89-ben meg kellett haladni. Ezért is folytatódott a 80-tól megkezdődött spontán privatizáció, ami a következő négy kormányzat alatt az állami gazdaságok, a Budapest Airport, a Mol, az OTP, a MA- TÁV magánosításával folytatódott. Az ország magas adósságállománya miatt is kellett a privatizációs bevétel, de főként a privatizációval és utána beáramló külföldi tőke modernizáló hatása lehetett a fő szempont. És, hogy ez bevált, igazolja az ország mai képe, infrastruktúrája, turisztikai elfogadottsága. Tájékozatlan emberek bizalmatlanságát kelteni bármivel szemben igen könnyű. Most mintha a külföldi energiaszolgáltatók lennének soron, amelyek eddig is csak állami előírások mellett, hatósági árakért szolgáltathattak, nemzetközi összehasonlításban sem drágán. Ha egy autógyárral lehet közös stratégiája egy országnak, miért ne lehetne egy erőművel, vagy egy áramszolgáltatóval, amelyik ráadásul az államtól vásárolja az áramot. K.F. Technika 2013/7 7

10 GÉPIPAR Vezértéma az idei hannoveri EMO-n: Intelligencia a szerszámgépipari termelésben A fémfeldolgozás világvásáraként ismert hannoveri EMO szeptember között az Intelligencia a termelésben vezértémával nyitja meg kapuit, és a világ minden tájáról érkező kiállítók mutatják meg a 21. század nagy kihívásaira a gyártástechnika platformján adott megoldásokból álló válaszukat. A globalizált gazdaságban a termelési intelligencia nyújt lehetőséget a legkülönbözőbb vásárlói igényeknek a szintén legkülönbözőbb gyártási helyszíneken történő kielégítésére. Wilfried Schäfer, az EMO egyik szervezőjének, a VDW-nek (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) az ügyvezető igazgatója a tekintélyes szakvásár nemrég Budapesten tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a gyártástechnika felhasználói világszerte komoly kihívás előtt állnak, mivel a költségcsökkentési igények, illetve a magas hatékonysági és környezetvédelmi követelmények mellett a termelést a jövőben gazdaságilag is meg kell tervezni. A szakemberek világszerte keresik a válaszokat az említett kihívásra, és azok az EMO kiállítók győzhetnek a nemzetközi versenyben, akik támogatják ügyfeleiket abban, hogy gyökeret tudjanak verni a globális gazdaságban. A kulcsot ehhez az intelligens termelés fogja megadni szögezte le Wilfried Schäfer. Globális piac, növekvô szerszámgépipari beruházások A nemzetközi szerszámgépipar piaca az elmúlt 20 évben csaknem megháromszorozódott, és a évig 66 milliárd euróra növekedett. Az EMO évében, 2013-ban a gazdaságkutatók a szerszámgépfelhasználásban még kétszázalékos növekedésre számítanak, így rekordnagyságú, mintegy 68 milliárd euró értékű szerszámgépforgalomra van reális kilátás. Wilfried Schäfer elmondta, hogy két erős év után, amikor a szerszámgépek forgalma a történelmi magasságot jelentő 65 százalékkal gyarapodott, csak átmenetileg nyugodhatnak meg a szerszámgépipar szereplői. Ennek az oka a nemzetközi gazdasági fejlődéssel szemben eddig nem tapasztalt nagyméretű bizalomvesztés. A világgazdasági növekedés motorjának tartott Kínában a bruttó nemzeti termék (GDP) kétszámjegyű növekedési rátája egyszámjegyűre fog csökkenni, és eltolódnak a súlypontok is. Az egy főre eső emelkedő bevétellel a fogyasztási javak iránti kereslet felváltja a beruházási javak iránti keresletet. Napjainkban a középréteg növekedése nemcsak Kínában, hanem a világ más piacain is elindult, így megsokszorozódott például a javak és szolgáltatások, elektronikus csúcstechnológiai termékek, valamint a megnövekedett környezetbarát közlekedési eszközök utáni kereslet. Az említett globális igényből profitálnak a nemzetközi szerszámgépgyártás legnagyobb átvevő területeinek számító autógyártás és beszállítói hálózata, a gépgyártás, a fémgyártás, a fémmegmunkálás és fémfeldolgozás, a finommechanika és optika, beleértve az orvosi műszertechnikát és a különféle közlekedési eszközök légiközlekedés és sínen közlekedő eszközök, hajók gyártását is. Mindezek a területek az idei évben 6 százalékkal többet fognak beruházni saját termelőkapacitásuk bővítésébe és modernizálásába. Európa a világpiacon Az elmúlt 20 évben nemzetközi szinten a szerszámgépek felhasználása megduplázódott. A szerszámgépgyártók többsége és ügyfeleik már régóta globálisan működnek, mivel a megtermelt szerszámgépek felét exportálják. A világon szükséges szerszámgépek mintegy egyötödét Európa exportálja több mint 90 országba. Azoknak az európai szerszámgépgyártóknak, akik figyelnek a regionális igényekre és különlegességekre, nagy lehetőségük nyílik a világpi- 8 Technika 2013/7

11 GÉPIPAR acon történő értékesítésre. Ehhez azonban a különböző piacokon a termékekkel történő ellátás mellett a szolgáltatásnyújtás, a szervizelés és a kapcsolattartó személyzet intelligens szervezése szükséges. Jelenleg azok az európai szerszámgépgyártók sikeresek, akik a műszaki újdonságok mellett átfogó technológiai ismeretekkel és a folyamatok kiváló ismeretével rendelkeznek, és az erősödő konkurencia mellett is képesek a vevői igények globális kiszolgálására. Világméretû termelésre méretezett innováció A szerszámgép-fejlesztést globális megatrendek határozzák meg. Már 2009 óta világszerte több ember él városokban, mint vidéken, és ez a folyamat továbbra is növekvő tendenciát mutat. A folyamatosan növekvő városok új technológiákat igényelnek, miközben egyre több nyersanyagra és előre gyártott kész részegységre van szükségük. A legsürgetőbb elvárások egyike az emelkedő energiaszükséglet környezettudatos és megfizethető fedezése. Csakis a modern, nagy precizitással kivitelezett gyártásfolyamatokkal lehetséges a hatásfok optimalizálása és a megfelelő technika előtérbe helyezése. Itt alkalmazható sikerrel a Blue Competence, az európai szerszámgépgyártás kék kompetencia elnevezésű kezdeményezése, ami energia-hatékony megoldásokból álló példatárral siet az ipari termelés segítségére. A megatrendek hatására az egyre több áru és termék iránti kereslet növekedésén túl a tömegcikkekről a hangsúly egyre inkább a személyes szükségleteket kielégítő termékek gyártása felé fordul. Már csakis a modern gyártási folyamat képes nagymennyiségű árut csökkenő anyagfelhasználással előállítani, szem előtt tartva az egyéni termékvariációk sokaságát. Jó Optimizmus a német szerszámgépiparban példa erre a csípőimplantátumok iránt megnövekedett kereslet is. A személyre szabott protézis elkészítéséhez modern folyamatok szükségesek, ami azt jelenti, hogy egyszerre egy darabot lehet csak legyártani, így a gyártógépek folyamatos újraprogramozására van szükség. Az intelligens gyártástechnika költségelőnyt biztosít, ami döntő fontosságú a versenyben. Előterében mindig a gépkialakítási koncepció, a vezérléstechnika, valamint a szoftver, a szerszámok és folyamatok állnak. Az ügyfelek aktuális igényei így például a tételek változó nagysága a számtalan A vezető szerepet betöltő német szerszámgépipar az elmúlt két évben minden várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott. A VDW adatai szerint idén csak egyszázalékos növekedés várható ugyan, de ben a német szerszámgépipar 9 százalékos gyarapodást könyvelt el 14,1 milliárd eurót elérő forgalom mellett. A német szerszámgépkivitel tavaly történelmi rekordmagasságokat döntött meg 20 százalékos növekedéssel, elérve a 9,5 milliárd eurós értéket. A német kivitel legnagyobb célországa továbbra is Kína marad, amely 2012-ben 14 százalékos növekedés mellett 2,4 milliárd euróért vásárolt német szerszámgépeket, megduplázva németországi megrendeléseit. A németországi szerszámgéppiac tavaly 6,8 milliárd eurós értéken stagnált, és nem érte el a válság előtti szintet. A német szerszámgépiparban tavaly 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak szám, így jelenleg fős az alkalmazotti létszám. termékvariáció vagy a fenntartható gyártás az innováció kiegészítő hajtómotorjaként szolgálnak. A vállalaton belül különböző területeken, a tervezéstől, a konstrukciótól egészen a termelés tervezéséig és a rendelések irányításáig az egy időben rendelkezésre álló hatalmas komplex adatmennyiség akadálytalan adatmozgást követel meg. A modern gyártástechnikát mindig az egész vállalat informatikai rendszerével összhangban kell javítani. Az említettek gyakorlati alkalmazását konkrét innovációikkal éppen az EMO kiállítói fogják illusztrálni szeptemberben. Békés Sándor Technika 2013/7 9

12 GÉPIPAR Új fejlesztésû maró- és vágóeszközök a Horn-tól A 2013-as évben a németországi tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH intenzív termék-innovációval újította fel maró- és vágóeszköz-kínálatát. Ennek köszönhetôen a Horn termékek felhasználói a megmunkálásnak az eddigieknél még szélesebb skáláján tudják felhasználni a maró- és vágóeszközöket. Nagyobb horonymélység DCX szerszámrendszerrel A keményfémből kialakított DCX körkörös maróeszközök különösen alkalmasak a keskeny és nagyobb mélységű hornyolásra. Ezek az eszközök mostantól rendelkezésre állnak 20, 25, 30, 35 és 40 mm-es vágási átmérővel, illetve 1,5 és 3 mm közötti horonyszélességgel, valamint 10 és 12 mm közötti fecskefarok horonyátmérővel. A DCX maróeszközök 7-től 15 fogas kialakítási skálán kaphatók. A marómélységet is megnövelték, hogy kiszélesítsék a felhasználási területeket. A keményfémből kidolgozott AS45 körkörös maróeszközök alkalmasak a fűrészlappal felszerelt marógépek kiváltására. Az új Horn szerszámrendszer kiválóan felhasználható az or vosi célú techno lógiáknál, főként a keskeny vágási felületeken dolgozó sebészeti beavatkozásra szolgáló eszközök kialakítására. Emellett minden olyan munkálatra ideális, ahol nagy horonymélységet kell kialakítani. A DCX rendszer minden méretben rendelkezésre áll bevonattal és bevonat nélkül, valamint Cermet lapkával is. Horn M100 cserélhetô keményfém vágó-éllel DG szerszámrendszer új hornyoló lapkákkal A Horn kiegészítette a DG moduláris marórendszerét a finom és mély hornyolásra alkalmas kiegészítőkkel, amelyek a DG 10 rendszernél 1 és 3 mm közötti megmunkálási tartományt jelentenek. A 30 mmes vágási átmérővel rendelkező eszközöknél több marófogas kialakítás között lehet választani. A keményfém típusát és a bevonatot a megmunkálás és a kidolgozandó anyag függvényében lehet változtatni. A szénszállal megerősített műanyagok marására a DG felületen kialakított gyémántbevonatos maróeszközt fej lesztett ki a Horn. A kétrészes, acéltestből, illetve cserélhető keményfémből készült marófejből álló eszközt nagyfokú merevség és optimális forgatási pontosság jellemzi. Csövek és szilárdfémek vágása M100-al Az új cserélhető vágó-élekkel ellátott, 5 mm szélességű keményfém maróeszközt egy 630 mm-es vágószélességű, 30 foggal ellátott körvágón alakították ki. Az eszköz kiválóan alkalmas a 7-es keménységi fokig terjedő szilárd anyagok és csövek vágására, és döntött, illetve függőleges vágópadokon kiválóan helyettesíti a keményfém fogakkal ellátott körfűrészeket. Például egy, a kőolajiparban használt, 7-es keménységi fokú OCTG N80-as csövet vc=180m/perces, fz=0, 12mm paraméterek mellett képes elvágni. A keményfém pengékkel ellátott fogas vágó-élekhez képest számos előnye van a Horn M100-nak. Így például a szélek bevonata és a forgácstörő geometria minden alkalmazásra és anyagra méretezve külön optimalizálható. Az önblokkoló élek cserélhetők és után-köszörülhetők, ami lehetővé teszi a raktáron lévő keményfém fogazatú vágó-élekből álló készletek jelentős csökkentését. A marólemez 200 és 730 mm közötti vágási átmérővel és 1,6-8 mm-es vágási szélességgel rendelkezik. Moduláris vágórendszer hornyoláshoz és mélyvágáshoz Új szabványos kazettafelületet fejlesztett ki a Horn a 100 mm mélységű és 6-10 mm szélességű hornyok elkészítésére alkalmas S100- as lapkarendszerhez. A kenő-hűtő folyadék ellátást úgy oldották meg, hogy az célzottan a vágó-élhez jut a kazetta szélén. A moduláris rendszert a leggyakoribb így például a HSK-T szerszámfelületekhez tervezték, amelyekkel radiális és axiális hornyok kivitelezhetők. Az egy vágó-éllel ellátott S100-as a 2 és 16 mm közötti szélességi tartományú hornyok és mélyvágások készítésére lett kialakítva. A különféle horonygeometriák és bevonatok optimalizált megoldást biztosítanak minden típusú alkalmazáshoz. A hűtés kivitelezhető a befogó ujj hűtésével, oldalsó hűtéssel, vagy a vágó-élen keresztüli hűtéssel. A szerszámtartók széles skálája beleértve a különleges, gépek számára kialakítottakat teszi az S100-ast univerzálisan alkalmazható hornyoló rendszerré. Békés Sándor 10 Technika 2013/7

13 GÉPIPAR Újgenerációs transzfergépek a sokoldalúság jegyében A szerszámgépek piacán Európában és világszerte egyre jelentősebb szerepet kapnak a csodálatos megmunkáló központoknál jóval olcsóbb, de az autóiparban vagy az általános gépipari alkalmazásokban, valamint a beszállító cégek, főként KKV-k termelési feladatainak a megoldásában kiválóan alkalmazható transzfergépek. A transzfergépek előnye a sokoldalúságukban, illetve a változó termelési feladatokra történő gyors átrendezhetőségükben mutatkozik meg. Az újgenerációs transzfergépeket általában az elvégzendő munkára tervezik, és minden egyes munkaállomása villámgyorsan általában automatizáltan a termelési feladatok egész sokaságára átrendezhető. Az európai transzfergép-gyártás még az es években Svájcból indult ki, ami ma is nagyhatalom ennek a géptípusnak az előállításában, de mellé felzárkózott Olaszország is, ahonnan a gyártók újgenerációs gépekkel indulnak a világpiac meghódítására. Európai hozzáállás és svájci minôség A svájci Mikron SA Agno az európai minőségi és a svájci pontosság aduászait játszotta ki az ázsiai konkurencia legyőzéséért, amikor kifejlesztette a megújított, és az eddig ismertnél is rugalmasabb és könnyebben átrendezhető Mikron NAM univerzális transzfergépét. A gépvezérlési innovációknak köszönhetően, minden CNC egység azonos, legyen szó akár a függőleges vagy a vízszintes megmunkálásról. Ez pedig gyors újrafelszerelhetőséget biztosít a legváltozatosabb termelési feladatok kivitelezéséhez. A gép 18 egyidejű munkálat végrehajtására képes, beleértve a rúdvágás elő-feldolgozását, a munkadarab saját tengelye körüli fogatását, valamint a munkadarab hat oldalán történő megmunkálását is. A Multistar NX-24 teljesen CNC kivitelben kiemelkedő termelékenységével tűnik fel, míg a Multistar LX-24 és CX-24 a világ leggyorsabb és legpontosabb gépeinek kijáró hírnevet szerezte meg magának. A Multistar NX-24 ebből a híres gépcsaládból 24 munkaállomást, nagyteljesítményű orsókat, valamint robusztus mechanikai alapot örökölt, viszont a vezérműtengelyről történő meghajtást teljes egészében programozható hajtásokra cserélték. Az egész említett gépcsalád kiemelkedő termelékenységi rekordot ért el 60 munkaegység egyidejű működésének, valamint versenyképes orsóinak köszönhetően. A gépeken a 4-tengelyes interpolált marástól a mélyfúráson át mindenféle megmunkálás lehetséges a felszerelésre kész sorjátlanított részegységeken. A legújabb gép az NRG-50, amely lehetővé teszi 30 darab 5-tengelyes megmunkáló központ munkájának az egyidejű lebonyolítását egy körasztal körül elhelyezett szerszámcserélővel. Ez az univerzális transzfergép 100-tól ig terjedő változó számú kis- és közepes méretű munkadarab nyereséges megmunkálását teszi lehetővé. A világ legkomplexebb gépe A Brescia körüli Bovezzo székhelyen működik a világ egyik vezető transzfergép-gyártójaként ismert olasz BTB Transfer, amely 750 leszállított géppel Európa mellett vezető szerepet vívott ki magának az autó- és petrolkémiai ipar, a csatlakozók és szelepek, az olajhidraulika és nagynyomású alkatrészek, valamint a zsanérok és kulcsok piacát kiszolgáló transzfergépeivel Észak-Amerikában és Ázsiában is. A 110 alkalmazottat foglalkoztató vállalat 40 fejlesztőmérnöke legújabb gépével valószínűleg a világ legösszetettebb transzfergépét alkotta meg, amely 10 munkaállomással és 41 darab egyidejűleg működő orsóval a legkomplexebb munkadarabok megmunkálását is lehetővé teszi. Az új csodagép 23 megmunkáló központ működését irányozza elő felső, alsó és radiális pozícióban, szimpla vagy dupla orsókkal. Az asztal saját szabadalmaztatású forgatásvezérlését egy DirectDrive motorral oldották meg. A további fejlesztések 10 olyan forgósatu alkalmazását irányozzák elő, amelyek pozícióban és 360 fokos szögben folyamatosan forgathatók lesznek. Békés Sándor Technika 2013/7 11

14 GÉPIPAR Ipar 4.0 a hagyományos gyártás forradalmasítója Németországban a gazdasági szakértőknek, a kutatóknak és a vállalatvezetőknek egy fikarcnyi kétségük sincs a felől, hogy az internet összekapcsolása az ipar világával drasztikusan feljavítja a termékek tervezését, termelését, logisztikáját, valamint életciklus-kezelését. Amikor pedig erre a technológiai fejlődésre utalnak, egyre inkább azt mondják, hogy a gőzgép feltalálása, a tömegtermelés elindítása, valamint az automatizálás megkezdése után ma az Ipar 4.0, vagyis a 4. ipari forradalom korszakába lépett a világ. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben az internet révén egymással kommunikáló gépek, berendezések, munkadarabok és alkatrészek képesek lesznek a valósidejű információcserére. Az Ipar 4.0 világában a gyártmányok és az aktív rendszerelemekből álló gyártóberendezések maguk vezérlik az előállítási folyamatokat és annak logisztikáját a digitális gyárban. Mindez új lendületet ad az európai és az egész nyugati világ ipari termelésének, és képes lesz ellensúlyozni az olcsó munkaerő generálta ázsiai konkurenciát. A szakemberek szerint az új ipari forradalom előnye, hogy a hagyományos üzemek digitalizálása fokozatosan is végbemehet. A digitális ipari forradalom által életre hívott gyárakban már öt év múlva megkezdődhet a termelés. Az Ipar 4.0 kísérleti projektjeit már az idei CeBIT-en, valamint a Hannoveri Ipari Vásáron bemutatták, azonban az új ipari forradalom világjelenség, hiszen az Egyesült Államokban már üzemel is egy teljesen digitalizált gyár. Széleskörû nemzetközi konszenzus Németországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban a csúcstechnológiai ipari gépek gyártásakor egyre több szó esik az intelligens termelésről (Smart Production) és az ipari internet révén az összekapcsolt, vagy integrált digitalizált iparról. Ezt az új ipari forradalmat írják le a németek az Ipar 4.0 nyelvezetén. De miért is van szükség a sci-fi történetbe illő csúcsfejlesztésre? Nos, az ok teljesen egyértelmű. A gyártóipar Európában milliárd eurós kereskedelmi forgalommal és a 25 ágazatban foglalkoztatott 30 millió alkalmazottal még mindig a gazdaság hajtómotorjának a szerepét tölti be. A válság éveiben viszont a termelési szint 10 százalékkal visszaesett, és ez 3 millió munkahely elvesztésével járt. Az európai iparnak így létfontosságú a termékek előállítási költségeinek a drasztikus csökkentése, hogy sikerrel versenyezhessen a feltörekvő országokkal főként Kínával, amelyekben köztudottan alacsony a munkaerő ára. A termelési folyamatok hatékonyságának a növelése ezért kulcskérdés az Európai Unióban. Ezt felismerve, az Európai Bizottság a KKV-k technológiai hatékonyságának növelésére több kutatási felhívást hirdetett meg a 7. Kutatási Keretprogramban 1,2 milliárd eurós értékben A jövő gyára elnevezéssel. Ezekből és a német SmartFactory nevű kutatási konzorcium kezdeményezéséből fejlesztik ki az Ipar 4.0-t. Fontos itt megemlíteni, 12 Technika 2013/7

15 GÉPIPAR hogy a német kormány 200 millió euróval segíti azt a közösségi és magánkezdeményezést, melynek keretében a német ipar csúcsvállalatai bevezethetik az Ipar 4.0-át. Ez létfontosságú Németország számára ahhoz, hogy az Eurostat statisztikái szerinti 2011-es 100 milliárd eurós kereskedelmi többletét fenntartva, megszilárdítsa vezető pozícióját a globális gazdaságban. Az amerikai kormány az ország újraiparosítása címszóval, ám ugyancsak a digitalizált ipari gyártás kifejlesztésére 2 milliárd dollárt irányzott elő. A 4. ipari forradalom az iparilag fejlett nyugati országok konszenzusát élvezi. Elég itt utalni arra, hogy a Német Gépgyártók Szövetségének (VDMA) a legfrissebb statisztikái szerint Svájc, Olaszország, az USA és Franciaország exportálja a legtöbb gépet a német piacra. Így nem véletlen az sem, hogy az említett országban élénk figyelem kíséri az Ipar 4.0-ás kezdeményezést. Ipari forradalom és evolúció 4.0 Az internetes virtuális világ és a valóságos világ jelen esetben ipar, gépek, alkatrészek berendezések nászából származó kiber-fizikai gyártórendszerek forradalmasítják a hagyományos gyártási logikát, ugyanis Wolfgang Wahlster professzor, az Ipar 4.0 témájának szakavatott és elkötelezett kutatója szerint az egyedi munkadarab határozza meg, hogy milyen igényeket támasszon a gyártóberendezés teljesítőképessége iránt. A szigorú szabályok szerint központosított gyártás-irányítást felváltja az elosztott intelligencia. Erre már ma is lehetőség van, mivel mindenütt egyre több érzékelő gyűjti össze fokozódó pontossággal a környezetből származó adatokat, amelyek nyomán azután a processzorrendszer a termelésre vonatkozóan a központosított gyártásirányítási rendszertől függetlenül önálló autonóm döntéseket képes hozni. Természetesen ahhoz, hogy ez az állapot kiteljesedjen, nincs szükség új gyárak felépítésére, hanem a már meglévő üzemek evolúciójával, pontosabban a ma létező gyártóberendezések fokozatos digitális feljavításával kivitelezhető a 4. ipari forradalom. Maga Wahltser professzor és a téma más jeles képviselői is ebben az evolúciós fejlesztési lehetőségben látják az eddigi ipari forradalmaktól eltérő Ipar 4.0 egyik nagy előnyét. Azonban több hiányosságot is fel kell számolni még, hogy a szakértők szerint öt év múlva az Ipar 4.0-ás követelményeknek megfelelő gyártóegységek termelésbe állhassanak. Ilyen az egyes eszközök vezeték nélküli hálózatba kapcsolása, a folyamatos információáramlás és csere, az érzékelők jeleinek összekapcsolása a következmények és az esetleges kritikus állapotok felismeréséhez, valamint az eljárások megtervezése a szituációfüggő értelmezés alapján. Érdemes itt megemlíteni a szélessávú internetes kapcsolatban jelentkező hiányosságokat, hiszen például Németország a szélessávú internet penetráció terén csak a 19. helyet foglalja el a világranglistán. Költségkímélô mûszerkörnyezet Az ipari termelés során jelentkező mérésekből gigantikus adatmenynyiség keletkezik, amellyel a termelés költségkímélőbbé és energiahatékonyabbá tehető. A nagy adatmennyiségekkel azonban csak a gépek képesek megbirkózni, ezért megoldandó feladat, hogy a gépek sikeresen kommunikáljanak egymással. A költségkímélő műszerezett környezet kialakításában fontos szerepet játszanak a gyártóberendezéseken elhelyezett kisméretű, olcsó, rádiófrekvenciás azonosítási technológiával működő RFID érzékelők, amelyek a tárgyak környezetének a kiértékelését és az egymással történő vezeték nélküli kommunikációt egyaránt lehetővé teszik. Érdemes megemlíteni, hogy az ABI Research számításai szerint az RFID-technológia piaca 2017-ig 70 milliárd dollárra emelkedik, s ebből 34 milliárd dollárt tesz ki az egészségügyben például kórházi felszereléseknél vagy a gyógyszerforgalom mérésénél alkalmazott rádiófrekvenciás azonosító eszközök forgalma. Jelenleg már 4 milliárd RFID címkével ellátott ruházati eszköz van forgalomban, amelyeknél az alig 10 euró centbe kerülő címke hátoldalán beépített rádiófrekvenciás mini-adó a termék összes DNS információját továbbítja távoli vevőeszközöknek. RFIDtechnológiát alkalmaznak földalatti vezetékeknél, illetve a kőolajiparban, a repülőgépiparban, valamint a gépipar számos területén is. Az optikai és az infravörös, a nyomás- és hőmérséklet-érzékelők rengetege egymással kommunikálva járul hozzá az ipari termelésen belül az állapot-érzékeléshez. A mai mechatronikai rendszerektől eltérőek lesznek a kiber-fizikai rendszerek, amelyek környezetükkel együttműködve, saját viselkedésüket új mintákkal bővítik. Az Ipar 4.0 eredményessége azon múlik majd, hogy a szoftverek intelligensen dolgozzák fel a környezeti információkat. Olyan szemantikus, Technika 2013/7 13

16 GÉPIPAR értelem alapú kommunikációra lesz szükség, amelyet a gyárakban dolgozó személyzet mellett a gépek is megértenek. A sok buszrendszer zűrzavaros világát egységes protokoll váltja fel az IP, WLAN, vagy Ethernet hálózatokon. Kulcsfontosságú a gépek közti kommunikáció során a Dolgok Internetéről beszélni. Itt csak emlékeztetünk rá, hogy az egész Ipar 4.0 elképzelhetetlen lenne az IPV6 protokoll 2011-es bevezetése nélkül. Ugyanis az IPV6 révén szinte korlátlan mennyiségű, 128 bitnyi terjedelmű internet címmel lehet ellátni minden gépet, alkatrészt és munkadarabot. A szakértők szerint 10 év alatt 50 milliárd felszerelést kapcsolnak az internethez, tehát látnak el digitális memóriával. Öt év múlva már 30 milliárd tárgy rendelkezik majd internetes kapcsolattal, nem is beszélve arról a 200 milliárd eszközről, amelyek ideiglenesen kapnak IP-címet. Az önálló berendezések apró webszervereket használnak fel és a jövő gyárában kommunikálnak majd a gyártandó termékekkel. A munkadarabot mobil hordozó eszközről a leggyorsabban és költséghatékonyabban kivitelezni tudó gyártási művelethez viszik. A rugalmasan változtatható gyártási környezetben a nyersanyag közölni fogja majd a gyártóberendezéssel: milyen műveletet kell rajta végrehajtani, annak függvényében, hogy az majd tájékoztatja a munkadarabot az általa nyújtandó technológiai műveletekről. Ipar 4.0-ás projektek Általában elmondható, hogy a német csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok többsége részt vesz az Ipar 4.0-ás kísérleti projektekben. A Simenes például vezető szerepet akar játszani Ipar 4.0-ás környezetben, ezért erőteljes szoftverfejlesztéssel és azt végző csúcstechnológiával felszerelt kisvállalatokat felvásárolva azon dolgozik, hogy képes legyen a termék összes jellemzőit szimulációval teljes körűen modellezni és tesztelni, még mielőtt annak a gyártása elkezdődik. A digitális gyárban ugyanis Ipar 4.0-ás eszköztárral például egy autó vagy egy mobiltelefon gyártási ideje a maihoz képest jelentősen lerövidíthető. Az ABB az energiahatékonyság növelésére fejleszt ki megoldásokat, míg a Rockwell Automation amerikai vállalat a gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő szoftvereket fejleszt. Jelentős a német itac Software által közelmúltban bemutatott gyártás-végrehajtási (MES) szoftverfejlesztés, amellyel számítási felhő környezetben lehetővé tette először a piacon, hogy ötfős KKV-k is havi eurós díj ellenében bekapcsolódjanak az Ipar 4.0-ás gyártási környezetbe az összes mai szabványnak megfelelően kivitelezett internetes biztonsági körülmények között. Az amerikai Tom Duffey, a Plastic Componenents Incorporation elnöke viszont már 2011 szeptembere óta üzemelteti digitális műanyaggyárát a nap 24 órájában helyszínen foglalkoztatott alkalmazottak nélkül. Naponta egyszer mintegy félórás időre megérkezik az üzemeltető személyzet, és kicseréli a fröccsöntésre alkalmas eszközöket, egyébként a termelésvezető a helyszíntől távolról ellenőrzi a digitalizált munkafolyamatokat. A többszörösen is kitüntetett cégelnök a közelmúltban elmondta egy interjúban, hogy a digitalizált termelésnek köszönhetően idén a hagyományos gyárakban pangási időszaknak tartott januári és februári hónapokban is sikerült csúcsra járatni a termelést. Felmerül a kérdés, hogy a fenti tapasztalat nyomán vajon az Ipar 4.0 világában egyáltalán szükség lesz-e még emberi munkaerőre. Erre több jeles szakember azt a választ adja, hogy a tapasztalt szakemberekre az elszaporodott egyedi megrendelések világában mindig szükség lesz, azonban a mai központi vezérléstől eltérően lehetőség nyílik a termelés humánus megszervezésére. Az emberek másfajta szerepet játszanak majd a termelésben, mint ma. Jó példa erre a könnyűrobotok alkalmazása, amelyek intelligens érzékelőiknek köszönhetően nem veszélyt jelentenek elsősorban, hanem szinte ipari kiegészítő személyzetként segítenek az embereknek a munkájuk során. Békés Sándor 14 Technika 2013/7

17 GÉPIPAR Smart Linear hajtás, Smart Pulse generátor 1998-ban a Sodick az első lineáris motorhajtású szikraforgácsoló géppel egy jelentős újítást vezetett be a szikraforgácsoló gépek világában. 15 év elteltével a Sodick már több mint lineáris motorral ellátott gépet adott el világszerte. Az SL széria a legújabb lineáris szikraforgácsolási technológiát, a 15 év tudásán és tapasztalatán alapuló, a gazdaságosság szempontjából a leghatékonyabb és legtermelékenyebb szikraforgácsoló gépeket képviseli. A világon egyedülálló 10 év pozícionálási garancia A Sodick annyira bízik a saját lineáris motorhajtás technológiájában, hogy az összes lineáris motorral ellátott szikraforgácsoló gépet a piacon elsőként 10 év pozícionálási garanciával kínálja. A vevők biztosak lehetnek abban, hogy a szikraforgácsolás terén szerzett saját tudásuk és versenyképességük még tovább javul a Sodick garanciája által. Lineáris Motorhajtás Rendszer: a Smart Linear Okos Lineáris Technológia A lineáris motorok messze dinamikusabbak, mint a korábbi golyósorsós hajtások; a lineáris motorhajtás egy direkt hajtás, amely dinamikus, érzékeny tengelymozgásokat tesz lehetővé a mechanikus hajtássor okozta holtjáték nélkül. A golyósorsók, tengelykapcsolók és forgómotorok kiküszöbölésével a pontosság kevés karbantartással és vibrációmentes működtetéssel hosszú éveken keresztül garantált. Az SL széria lineáris motorokkal van felszerelve az X, Y, U és V tengelyeken, Heidenhain abszolút üveg mérőlécekkel, amelyek felbontása 0,01 mikron, így biztosítva a Nano pozícionálást. Az abszolút mérőrendszer további előnye, hogy a gépnek nincs szüksége referenciapozícionálásra, így a kezdeti beindítási ciklus ideje csökken. Sodick Mozgásvezérlés Sodick Motion Controller (SMC) A Sodick Mozgásvezérlés (SMC) egy integrált vezérlő áramkör. A K-SMC alaplapot az USA-ban fejlesztette a Sodick Szilikon-völgyben található saját kutatás-fejlesztési osztálya, kifejezetten úgy, hogy kielégítse és felül is múlja a jelenlegi és jövőbeni szikraforgácsolási igényeket. Az SMC mozgásvezérlés a gép generátorába van integrálva. Vezérli a tengelymozgást, és felügyeli a szikraközben történt változásokat. Az ultragyors válaszidő lehetővé teszi, hogy a vezérlés másodpercenként 500-szor is változtassa a szikraközt, így folyamatos szervo választ eredményez. Kerámia munkaterület A kerámiáknak számos előnyük van: könnyűek, szilárdak, merevek, a hőállóságuk háromszor jobb, mint az öntöttvasnak vagy az acélnak, továbbá korroziómentesek. A munkaterület, pl. a munkaasztal, az AWT (automata huzalbefűző) felső és alsó karja kerámiából készültek, hasonlóan a mérőgépekben használt alkatrészekhez. Azért, hogy a kerámia előnyeit gazdaságilag is ki lehessen aknázni a Sodick gépekben, a Sodick a saját gyárában maga gyártja a kerámia alkatrészeket. Gépszerkezet Szilárd Gépszerkezet A gépszerkezet stabilizált Meehanite -ból készült, erősen bordázott, így különösen hoszszú távú merevséget, szilárdságot és stabilitást biztosít. A felületeket amelyekre a THK SSR Golyós Lineáris Vezetői vannak felszerelve kézzel csiszolták, így biztosítva a tökéletesen sima felületet és a kiváló gépgeometriát. Az X- és Y-tengelyek független tömegűek (nem keresztszános megoldás). A munkaasztal csak X irányban mozdul el, az Y-tengely mozgását az alsó kar biztosítja, így nincs veszélyeztetve a tökéletes geometria. IC-Hungary Kft Szeigetszentmiklós, Ozsvári út 2. Tel.: , Fax: Web: ichungary@ichungary.hu Technika 2013/7 15