. 12. JÚLI.-AUG 20 1

Átírás

1 2012. JÚLI.-AUG. 1

2 Utánpótlás 2012 Beszélgetés Dr. Stampf György kandidátussal, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi docensével A természettudományok, a fizika, kémia, biológia iránti ér deklôdés csökkené sé nek vagyunk tanúi: kérdés, hogy ez a ten dencia mennyire érinti a gyógysze részetet, ele gen dôen választják e ezt a hivatást. Más részt, a gyógyszerek és pati kák napjainkban oly gyorsan változó vilá gá ban va jon men nyire képesek helyt állni az ifjú magyar gyógyszerészek? Kezdjük az idei rendelkezésre álló adatokkal: milyen az érdeklôdés a gyógy szerészi karokon? Mint az talán közismert, négy helyen folyik gyógyszerészképzés az országban: a budapesti kar nyitotta meg elsônek kapuit, kicsivel fiatalabb a szegedi kar, majd késôbb belépett Debrecen, s a legújabb Pécs, ahol ez még csak szakként mûködik, de a kar akkreditációja folyamatban van. Ami minket illet: nagyjából hallgatót tudunk felvenni az idén, illetve valamivel kicsit bôvebb lesz a létszám, mivel néhány hallgatónak már az elsô évet ismételnie kell. A felvehetô létszámot elsôsorban az korlátozza, hogy a képzés mintegy hatvan százaléka elmélet, viszont a fennmaradó negyven százalék gyakorlat, amely labormunkát jelent, ezért a befogadóképességünk bizony véges. Idén 736 jelentkezônk van ami, azt hiszem, igen jelentôs 5

3 túljelentkezésnek számít és ezen belül a kart az elsô helyen megjelölôk száma 227 fô. A jelentkezôk száma szerencsére az utóbbi évtizedben megemelkedett. Ez korábban részint a patikaprivatizáció eredménye lehetett, mostanában pedig a gyógyszerészek számára is járó doktori cím megadása jelentheti a pálya plusz vonzerejét. Tehát a szak ma presztízse növekedett! Azonban ami ta lán most a legjobb hír számunkra, hogy ná lunk a felvételi keretszámot nem csökken tették az államilag dotált szférában sem. Hogyan alakul a jelentkezôk minôsége az utóbbi években, amikor a termé szet tudományi tárgyak iránti érdeklôdés csökken? Mennyire felkészültek ehhez képest a jelentkezôk? Hozzánk bekerülni csak nagyon magas pontszámmal lehet: ez tavaly 414 volt, vagyis csak jelentôs plusz pontszámmal vettük fel a hallgatókat. Ugyanakkor, sajnos, a tendencia ténylegesen az, hogy a felkészültség valamelyest csökken. A felvételizôk tudása meglehetôsen heterogén, nagymértékben attól függ, hogy milyen színvonalú középiskolából jönnek. A természettudományi tárgyakból hozott alapok jelentôsen különböznek, ezért nálunk az elsô két évben az alapozó tárgyak keretében próbáljuk ezt kiegyenlíteni. Az általános és szervetlen kémiát kis túlzással a H2O-nál kell kezdeni Ugyanakkor van olyan hallgatónk is, aki a nemzetközi kémiai diákolimpián aranyérmet szerzett: ezzel az eredménnyel bárhová beiratkozhatott volna az országban, sôt Európában is, de ô a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karát választotta. Néhány fiatalunk a Tudomá nyos Diákköri munkája alapján máris a tudományos kutatás igen biztató remény ségének számít. Három évben egymás után Dr. Sólyom László kitüntetéssel avatta doktorrá Dr. Budai Mariannát, Dr. Kóczián Kristófot és Dr. Kiss Dorottyát, akik tanulmányaik során minden egyes vizsgakötelezettségüknek jeles eredménnyel tudtak eleget tenni, ezzel pedig kiérdemelték a köztársaság arany gyûrûjét. Ezekben az években ezt a kitüntetést a Semmelweis Egyetemen csak ez a három fiatal gyógyszerész érte el Vajon a másik három magyar képzô helyen hogyan alakulnak a felvételi adatok, és mennyire jellemzô a fizetôs képzés igénybevétele? Az idén Szegeden 504-en jelentkeztek gyógyszerészhallgatónak, ebbôl 118-an elsô helyen, Debrecenben 508, illetve 106, Pécsett pedig 395, illetve 39 fôvel számolhatnak. Nálunk gyakorlatilag csak mutatóban van néhány önköltséges hallgató, de nekik is meglehetôsen magas pontszámot kell produkálniuk, és a képzés félévente mintegy forintba kerül. A vidéki egyetemeken elôfordult, hogy nem tudták teljesen betölteni az államilag finanszírozott helyeket, ott már több az önköltséges hallgató, viszont valamelyest olcsóbb a képzés. Más kérdés, hogy egyesek nálunk sem végeznek öt év alatt a tanulmányaikkal, és a tizenharmadik szemeszterben természetesen már nekik is fizetniük kell. Van-e valamilyen változás, hangsúlyeltolódás a gyógyszerészképzés tartalmában, irányultságában? Az utóbbi évtizedben a szakmát érintô egyik leg nagyobb változás a gyógyszerészi gondo zás elôtérbe kerülése, amelyhez természetesen a képzésnek is fokozott mértékben hozzá kell járulnia. Az ország gyógyszertárában évente létrejövô sok-sok 6

4 millió gyógyszerész-beteg találkozó során a patikus nem egyszerûen expediál, hanem kikérdezi a beteget, illetve válaszol az esetleg felmerülô kérdésekre, segít a gyógyszerek kiválasztásában, méréseket végez, indokolt esetben szakorvoshoz irányítja, és hasznos tanácsokkal látja el a beteget. Mindezt természetesen próbáljuk egyre inkább megalapozni már az alapképzésben más kérdés, hogy az ilyen irányú elismerésen túl kapunk olyan visszajelzéseket is, hogy még többet kellene ezen a téren nyújtanunk a hallgatóknak, hogy amikor kikerülnek a napi gyógyszertári gyakorlatba, akkor már felkészültek legyenek a gyógyszerészi gondozás minden területén. Ennek azonban határt szab a képzési idô és az a tény, hogy más te rületen is gyors és jelentôs a változás, a fej lôdés gondoljunk csak az új kutatási eredményekre, illetve korszerû metodikákra, vagy az ipari gyártást érintô korszakos változásokra. Nekünk ezekre is reagálnunk kell az oktatásban. Ennek megfelelôen folya matosan változik az egyes kötelezô tárgyak tematikája, illetve átalakul, bôvül a kötelezôen és szabadon választható tantárgyak köre és tartalma is. A fentiek miatt egyre nagyobb jelentôségû a szakképzés, ahol a specia li zálódás létrejön. Mennyire engedi meg az egyetem, illetve a kar anyagi helyzete, hogy a korszerû kutatási és gyártási technológiák gya korlati megismerése megfelelôen korszerû eszközökkel történjen itt az oktatásban? Szerencsére 2003-tól hatályban volt az a törvény, amely szerint a vállalatok szakképzési hozzájárulást adhattak a felsôoktatási intézményeknek. Ennek segítségével igen jó le hetôséghez jutottunk, hiszen egykori tanít ványa ink közül jó néhány dolgozik jelentôs gyógyszeripari vállalatnál vezetô beosz tásban, és ennek révén nem elhanyagolható nagyságú összegekhez jutottunk, amelybôl igen korszerû eszközöket, mûszereket, la 7

5 bor berendezéseket vásárolhattunk alap vetôen az oktatás számára, de természetesen nem tilos ezeket az egyetemi kutató mun kában is használni. Jelentôs volt a közforgalmú gyógyszertárak segítsége is. Néhány évvel ezelôtt részben ilyen forrásból sikerült beszereznünk például egy 260 millió forint értékû, 600 MHz-es magmágneses rezonanciakészüléket, amely akkor az egyik legnagyobb volt az országban. Sajnálatos, hogy tavaly ezt a lehetôséget megszüntették: félô, hogy anyagi eszközök szûkében a jövôben nem fogunk tudni sem az oktatásban, sem a kutatásban lépést tartani a technikai fejlôdéssel Vannak-e az oktatás jövôjét befolyásoló egyéb tényezôk, például gyógyszertárak felôl érkezô jelzések, kívánalmak, amelyeket igyekeznek beépíteni a majdani képzésbe? Az egyik ilyen terület a homeopátia, amely iránt egyre erôsebb igény mutatkozik. A gyógy szerhatástan természetesen az allopátia talaján áll, ennek keretében azokat a gyógy szereket tanítjuk, amelyeknek ismert funkciójuk van a szervezetben, tehát az adott betegség gyógyítását ismert módon szolgálják. A homeopátia hatásmechanizmusa tudományos szempontból kevésbé ismert, ugyanakkor ezek a szerek törzskönyvezett gyógyszerként ott sorakoznak a gyógyszertárak polcain, tehát jogos az igény, hogy a leendô gyógyszerészek több tudással rendelkezzenek e téren. A hasonszervi gyógymóddal szemben még jelentôs szakmai ellenállás tapasztalható a tudomány berkeiben. Egy másik javaslat szerint a gyógynövények terápiás hatásának kellene nagyobb hangsúlyt kapniuk a képzésben. Ezzel szemben is tapasztalható bizonyos ellenállás, amelynek szintén van alapja: nagyon nehéz konstans terméket produkálni a gyógynövények felhasz nálásával, hiszen hatóanyaguk mennyisége és minôsége nagymértékben függ a termesztés módjától, az idôjárási körül ményektôl és a növényi kultúráktól. Mindezzel együtt az oktatásnak alkalmazkodnia kell a szakmát érintô trendekhez. Egy másik lehetséges trend, amely, ha úgy tetszik, éppen az ellenkezô irányt testesíti meg: a legújabb fejlesztésû gyógyszerek világa, amelyet szintén, gondolom, meg kell ismertetni a jövô gyógyszerészeivel Hogy az idén felavatandó gyógyszerészeink milyen készítményekkel fognak találkozni a patikában tíz-húsz év múlva, arról bizony csak meglehetôsen hiányos képpel rendelkezünk. Ezért olyan képzést nyújtunk a fiatalok számára, amely a lehetô legszéle sebben felkészíti ôket a lehetséges változásokra, megadja az alapot ahhoz, hogy majd megfelelôen tudjanak foglalkozni a jövô kihívá saival. Már ma is fantasztikus lehetôségek látsza nak, ilyenek például az egyre nép szerûbb, nagyon bonyolult struktúrájú fehérjékbôl, peptidekbôl álló készítmények ezeknek a gyártását már Magyarországon is elkezdték. Az innovatív gyógyszerkutatás ugyanakkor egyre inkább visszaszorul; olyan horribilis összegek kellenek a fejlesztéshez, amelyek már csak nagyon lassan, vagy egy általán nem térülnek meg. A kutatók, a gyár tók tehát olyan utakat keresnek, amelyek a jól bevált hatóanyagok jobb biohasznosulását cé lozzák meg: ilyen irányokat jelent a mikrokapszulák fejlesztése, a nanotechno lóg ia alkalmazása, a genomikára alapozott, személyre szabott gyógyszerelés ezekre mind fel kell készítenünk a jövô gyógysze részeit. László István 8

6 Bilobil forte. Az agy és a test karbantartója. Kiemelkedôen magas hatóanyag-tartalom.* 15% kedvezmény! A termék forgalmazója a TEVA Magyarország Zrt Budapest, Rákóczi út BILOB_ _007_Ht_jún. A kedvezmény a fogyasztói árból kerül levonásra az akcióban résztvevô patikákban. Az akció idôtartama: jún. 15-aug. 31. a készlet erejéig. *A 2012 májusában Magyarországon kapható Ginkgo biloba levél kivonat tartalmú gyógyszerekhez képest. (IMS Database, június 19.) A Bilobil forte 80 mg kemény kapszula vény nélkül is kiadható gyógyszer. Hatóanyag: Ginkgo biloba levél száraz kivonat. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét! 9

7 100 éve született Örkény István Pisti a gyógyszergyárban Nincsenek buta emberek, csak rossz egypercesek április 5-én született Budapesten Örkény István Kossuth-díjas író, dramaturg, a Tóték és a Macskajáték alko tója, az egyperces novellák mûfa jának megte rem tôje. Jómódú polgárcsalád sar ja volt, patikus apja fiát is e pályára szánta. A piaristáknál érettségizett Örkény a Pázmány Péter Egytemen 1934-ben elôbb gyógyszerészi, majd a Mûegyetemen 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett. En nek köszönhette, hogy 1956 után, amikor se hol sem kapott munkát, az Egyesült Gyógy szer- és Táp szer gyárban néhány évig a gyógy szer ismertetô osztályon dolgozott. 10

8 Örkény egykori kollégája, Dr. Kósa László 1989-ben jelen tette meg a Pisti a gyógyszer gyárban címû könyvét, amelyben össze gyûjtötte ma ga és kollégái emlékeit az Örkénnyel töltött közös évekrôl. Ebbôl a kötetbôl idé zünk egy részletet az írógyógyszerész emlékére. Tréfát maga is szívesen eszelt ki, talán az egyhangúnak talált íróasztali munka során ön maga és mindannyiunk élénkítésére. Utó lag visszagondolva a szituációkra, az sem kizárható, hogy éppen a megtréfált személy reakciója, magatartása érdekelte. Megtréfált személy magam csak egy ízben voltam: illatos, halványrózsaszínû levélkét ka p tam a gyár házipostája (kézbesítôje) útján. Az anonim feladó találkára hívott benne, merthogy én nagyon tetszem neki. Úgy rendezte Örkény a dolgot, hogy a levélke átvé telekor és elolvasásakor szemmel tarthasson. Ez nem okozott különösebb nehézséget, hiszen mint már említettem akkoriban egymással szemben állt íróasztalunk. Egy pici kis hajcsat is tartozott mellékletként a levélhez. Ezt a sorok szerint jól láthatóan fehér munkaköpenyem hajtókájára kell tûznöm, ha az ismeretlen hölgy találkára hívását szívesen fogadom. Némi gyanúm már az elsô pillanatban volt: ugratás az egész. Bizonyossá ez akkor vált, amikor a szobánkkal szomszédos helyiségekbôl a munkatársak szokatlan érdeklôdéssel és feltûnô gyakorisággal kerestek föl különféle, de jól értékelhetôen mondvacsinált ügyekben. Örkény szokása volt ugyanis tréfái elôkészítésébe másokat is bevonni; a cinkostársi összekacsintást, az együttes nevetést ajándéknak szánta, és mi magunk is annak vettük. Egy másik és talán mind között a leg sikerültebb és -emlékezetesebb tréfájának mint elôre beavatott voltam részese. A beavatás csupán egyetlen intô mozdulat volt: figyelem, felhívom telefonon a szomszéd irodahe lyi 11

9 ség ben szorgoskodó Jutkát, és hozzátette: nem a házi, hanem a városi vonalon. Szeme csillogásából látni lehetett, valami in statu nascendi [latin; éppen akkor született A szerk.] ötletét képtelen tovább magában tartani, itt valami hecc van születôben. Hogy az itt következô, groteszk elemeket bôven tartal mazó tréfája érthetô legyen, el kell mondani, hogy Flórné Beretvás Judit gyógy szerésznô akkori feladatai közé tartozott a gyár új gyógyszereinek klinikai, kórházi gyakor latban történô vizsgáltatása, értékeltetése, köznapi szóval: kipróbáltatása. Ehhez a vizs gálatra vállalkozó orvosokat elôzôleg gyógyszer rel és a gyógyszer hatásáról, alkal mazásáról szóló leírással kellett ellátnia. Az ilyen olykor öt-tíz kilónyi gyógyszert postai cso magként küldette el megfelelô levél kíséretében. Ezen magyarázat után térjünk viszsza a jelenethez: Örkény tárcsázott és bemondta egy tekintélyes orvosprofesszor nevét, akirôl biztosan tudta, hogy Jutka személyesen nem ismeri. Itt X. Y. Jó napot kívánok, professzor úr! Parancsoljon, miben állhatunk rendelkezésére? Kérem, megkaptam a csomagot. Kö szönöm. Elolvastam a levelét, és átnéztem a dokumentációt is. Ezekbôl azonban nem derül ki, hogy mi legyen a csabai kolbásszal!? Milyen csabai kolbásszal? Milyen csabai kolbásszal? Hát ami a csomagban van, a gyógyszer mellett! Csabai kolbász a csomagban, a gyógyszer mellett? Igen, csabai kolbász a gyógyszer mellett! Lehet ugyan, hogy gyulai, ezt még majd pontosan megnézem, de nem is ez a fontos! Professzor úr, kérem, milyen csomagról van szó? Milyen csomagról? Hát már mondtam, amit küldtek nekem a gyárból. A gyárból? És kolbász van benne? Igen, kérem, kolbász is van benne, mint ezt már az elôbb mondtam. Kolbász a gyógyszerek mellett! Nem értem, professzor úr, hogyan ke rülhetett a kolbász a gyógyszerek mellé? Ezt önöknek kell tudniok. Legalább tettek volna tájékoztatást mellé, de egy árva sor sincs arról, hogy a gyógyszerek bevétele elôtt vagy után kell belôle a betegnek fogyasz tania. Vagy éppen közben? Továbbá: két tabletta lenyelése közben hány karika kolbászt egyék a beteg? Egyáltalán mennyi a kolbász egyszeri adagja? És mennyi a napi adagja? A gyógyszerrôl mindezt közlik, a kolbász szokásos adagjáról azonban semmi adatot nem írtak. Kellene tudni az átlagos 12

10 test súlyú felnôtt maximális kolbászadagját. Hiányos információval, kellô instrukció híján hogyan kezdjünk hát a vizsgálathoz? S még valamit, kérem szépen. A csomagot törté netesen a lehetô legprûdebb, férfi által talán sohasem érintett ápolónôm bontotta fel. Amikor a nôvérszobában tevékenykedô társai va lamin jól derültek, szegényke azt hitte, ôt nevetik ki, amint éppen az egyik szépen fejlett kolbászt csodálkozva fölmarkolta. Igen kellemetlen volt a helyzet, megérthetik. Ilyet máskor ne tegyenek, kérem! Ezzel Örkény mérget színlelve lecsapta a kagylót. Pár pillanat, és nyílt az ajtó. Judit jött át magából szinte kikelve, hogy hát nem érti X. professzort azzal a kolbászos csomaggal Míglen egyetlen pillantással felfogta az addig erônek erejével visszafogott nevetés után elemi erôvel kirobbant röhögésünkbôl, hogy tréfa volt az egész. Pista, maga volt X. professzor? mondta, immáron maga is nevetve. Néhányan köztük Körmöczire és Vuk mirovitsra bizton emlékszem fültanúi voltunk a beszélgetésnek, mert Örkény úgy tartotta a kagylót, hogy a válaszokat mi is halljuk. Ez annál is könnyebben ment, mert Juditunk meglehetôsen harsány hangon beszélt mindig és mindenkivel telefonon. Máig is emlékezetünkben ôrizzük Örkény némileg patto gósra fogott és elváltozott hangját, szigorú arckifejezését, a rögtönzött szerepjátszás mind megannyi színészi kellékét. A kötet szerzôje Dr. Kósa László gyógyszerészdoktor, hatástani szakgyógy szerész, a gyár Gyógyszerismertetô Osztályának akkori vezetô helyettese, majd vezetôje, késôbb az Országos Gyógyszerészeti Intézetben osztályvezetô, a Gyógyszereink címû szakfolyóirat és a gyógyszerrendelési útmutató könyvek szerkesztôje. 13

11 ROZSNYAY-VERSENY A Rozsnyay Mátyás Emlékverseny ez évi ifjú gyôztese dr. Merczel Sá ra. A nyertes dolgozat címe: Gyógy szerészi tanácsadás jelentôsége a szemcseppek alkalmazásánál és a mikrobiológiai kontamináció megítélésénél. A dolgozat megszületésének körülményeirôl, illetve eredményeirôl, következtetéseirôl kérdeztük a kaposvári kollégát. Beszélgetés dr. Merczel Sárával, a Kaposi Mór Oktató Kórház Szigethy Gyula Gyógyszertár közforgalmú részlegének alkalmazott gyógyszerészével Miért esett a választása éppen erre a témára? Közhely, de szerintem a szem a legszebb szervünk, minden szempontból. Ugyanakkor bonyolultsága, érzékenysége miatt nagy körül tekintést igényel a védelme, gyógyítása. Így aztán a szemészeti készítmények valahogyan mindig is közel álltak hozzám; az egye temen a negyedik évtôl a TDK keretein belül már dolgoztam hasonló témában, akkor mûkönnyeket vizsgáltam, és már akkor kapcsolatba kerültem a mikrobiológiával is. Gyógy szerészként tehát nagyon fontosnak tartom, hogy a betegek helyesen használják a szemészeti készítményeket, hogy azok gyó gyító hatása érvényesüljön, ne pedig további fertôzések keletkezzenek e féltett szervünkben. Gondolom, ezen szerek készítésére, illetve használatára is szigorú szabályok vonatkoznak Természetesen, a Magyar Gyógyszerkönyvben többek között például a következô áll: A szemészeti gyógyszerkészítmények a szemgolyón és/vagy a kötôhártyán, valamint a kötôhártyazsákban alkalmazott, steril, folyékony, félszilárd vagy szilárd készítmények. ( ) A szemészeti készítményeket olyan anyagokból és olyan eljárásokkal kell elôállítani, amelyekkel a sterilitás biztosítható, és megakadályozható a szennyezések bevitele, vala mint a mikroorganizmusok szaporodása. (Pharmacopoea Hungarica VIII.) Könnyen belátható, hogy a szemészeti ké 14

12 szítményekkel kapcsolatos veszélyek jelentôsek, ehhez képest meglepô, hogy a tárgyban rendelkezésre álló szakirodalom milyen kevés. Ugyanakkor nemrégiben publikált felmérések szerint a nem megfelelô mikro biológiai tisztaságú, kontaminált szemészeti készít mények a szemfertôzések komoly rizikófaktorának tekinthetôk. A nem megfelelô betegadherencia, vagyis a használat szabályainak be nem tartása, illetve a helytelen készítés miatt kontaminált szemcseppekkel történô kezelés esélye az adatok szerint elérheti akár a 35,8%-ot is! A gyári készítmények tisztaságáért nyilván a gyártók kezeskednek, esetükben legfeljebb a használat lehet kritikus, ugye? Igen, ezen a területen is fontos a helyes, pontos tájékoztatás, a gyógyszerészi gondozás. A gondozási folyamat akut és krónikus gyógyszerhasználat esetén egyaránt a ké szít mények helyes átadását, használatuk pon tos oktatását, tárolásuk, felhasználhatóságuk ismertetését, a kritikus pontok (mikrobiológiai kontamináció, visszafertôzés veszélye) kieme lését jelenti. A Szabványos Vényminták gyûjteménye (Formulae Normales VII.) pontos irányelveket ad a szemcseppek általános használatához. Az alkalmazásra vonatkozó irányelveket találunk még a gyári készítmények alkalmazási elôirataiban is. A dolgozatban huszonegy gyári készítmény alkalmazásra vonatkozó utasításait vizsgáltam és hasonlítottam össze a FoNo VII. irányelveivel. Az derült ki számomra, hogy az irány elveknek egyetlen készítmény sem felelt meg hiánytalanul! A készítmények egyharmadánál (33,33%) az irányelvek mintegy fele, kétharmaduknál (66,67%) kevesebb, mint a fele szerepelt. Ugyanakkor a gyári készítmények alkalmazási elôiratai és betegtájékoztatói az esetek több mint felénél kitértek a kontaktlencse-viselés szabályaira (80,95%), a cseppentôfelület védelmére (76,19%), a kupak használat utáni gondos visszacsavarására (71, 43%) és a használat elôtti alapos kézmosásra (52,38%). Mindezek alapján megállapítható, hogy a készítmények egyedisége mellett nincs egy olyan általános szemcsepp-alkalmazási irány, amely alapfeltétele lenne a helyes tanácsadásnak. Ön azonban megvizsgálta azt is, hogy mi történik abban az esetben, ha nem tartjuk be a megfelelô felhasználási elôírásokat. Sôt, a magisztrális készítmények esetében a készítés szabályainak be nem tartásából adódó következményeket is sorra vette Igen, két gyári készítményt és két ma gisztrális szemcseppet használtam ezekhez a vizs gálatokhoz. A magisztrális készítmé nyeknél természetesen ki kellett térnem a készítmények elôállítására is. A szemcseppeket a mikrobiológiai tisztaság, illetve kontamináció szempontjából szándékosan három külön bözô módon készítettem: 1. Magisztrális laborban, egésznapi munkavégzés után, a felületet 70%-os alkohollal dezinficiálva, sterilizált eszközökkel (ez kap ta a táblázatban a vad megjelölést). 2. Magisztrális laborban, egésznapi munkavégzés után, a felületet 70%-os alkohollal de z inficiálva, sterilizált eszközökkel, memb 15

13 rán szûrôvel végsterilezve ( vad + membránszûrés). 3. Magisztrális labor aszeptikus fülkéjében (a fülkét 70%-os alkohollal és germicid égôvel dezinficiálva), steril eszközökkel, membránszûrôvel végsterilezve ( szabályos ). Ennek alapján alakítottam ki tehát egy három irányú készítési modellt, majd mind a négy készítményre vonatkozóan felállítottam egy olyan felhasználási modellt, amelyben a használat három tipikus esetét igyekeztem megjeleníteni, A, B és C alesetként. Tehát a felhasználás menete a következô volt a kísérletekben: 1. Kezet mosunk. 2. A háromrészes szemcseppentôs fioláról kupakot letekerjük. 3. A letekert kupakot a fürdôszobai csap szélére tesszük függôlegesen. 4. Kontaminálás: A. Nincs. B. Jobb mutatóujjal (jobb kezes) megérintjük a cseppentô feltétet a csep pentés felületén. C. Jobb szem alsó szemhéj és kötôhártyazsák érintkezésének közepéhez érintjük a cseppentô feltétet. 5. Egy cseppet cseppentünk a készít mény bôl. 6. A kupakot visszatekerjük. 7. Az alkalmazási elôírás vagy FoNo VII uta sítá sa szerint tároljuk. Így összesen 24 mintán végeztem el az ál talam összeállított felhasználási modell szerinti alkalmazást és határoztam meg az esetleges mikrobiológiai kontaminációt (a folyadékot és a cseppentôfelületet is vizsgáltam). Azt hiszem, ezen a ponton az átte kint hetô ség kedvéért érdemes beemelnünk a dolgozatából az erre vonatkozó táblá zatot, és utána jöhetnek a követ kezte té sek. Készítés Vad (I) Vad + membránszûrés(ii) Szabályos (III) Oculogutta atropini FoNo VII. (OA) Kontaminálás Nincs (A) OAIA OAIIA OAIIIA Mutatóujj (B) OAIB OAIIB OAIIIB Kötôhártyazsák (C) OAIC OAIIC OAIIIC Oculogutta neomycini FoNo VII. (ON) Kontaminálás Nincs (A) ONIA ONIIA ONIIIA Mutatóujj (A) ONIB ONIIB ONIIIB Kötôhártyazsák (A) ONIC ONIIC ONIIIC FOTIL FORTE oldatos szemcsepp (F) TOBRADEX szuszpenziós szemcsepp (T) Kontaminálás Nincs (A) FA Kontaminálás Nincs (A) TA Mutatóujj (B) FB Mutatóujj (B) TB Kötôhártyazsák (C) FC Kötôhártyazsák (C) TC 16

14 Én ezekkel a készítési és felhasználási modellekkel a valóságot próbáltam meg váz latosan tükrözni, a legjellegzetesebb kritikus pontokat kimutatni. Ami a szemcseppek gyógy szertári elôállítását illeti, alapvetôen az derült ki, hogy a készítést követô vizsgá latnak a membránszûrés nélkül készült szemcseppek szál- és részecskementesség szempontjából nem feleltek meg. A készítés alatt végzett munkafelület- és légexpoziciósvizsgálat megmutatta, hogy jelentôs rizikóté nyezô a készítmények vad körülmények között történô elôállítása. A membránszûrés és a megfelelô antimikróbás komponens (hatóanyag, mikrobiológiai tartósítószer) már javítja a minôséget és növeli az azt követô felhasználás biztonságát. Csak kellô mikro biológiai tapasztalattal és az elôírtak betartá sával lehet a követelményeknek megfelelô szem cseppet készíteni, egyébként nagy a kontamináció bekövetkezésének veszélye. A felhasználási modell mikrobiológiai vizs gálata alapján a kontamináció során a sze mészeti oldatba, szuszpenzióba kerülô csírák az antimikróbás szer hatására elpusztulnak: a 7. napon minden minta aerob steril. A 14. és a 28. nap vizsgálatai azt mutatták, hogy a folyadékok esetében mutatóujjal, a cseppentô felület esetében a mutatóujjal és a kötôhártyazsákkal történô kontamináció hatására a mintákban élô mikroorganizmusok voltak. Mindent összevetve, a szemcseppek gyógyszertári készítését tekintve kiderült, hogy a légexpozíció és a munkafelületek vizsgálata még vad körülmények között is igazolta, hogy bizony nem elhanyagolható a készítés követelményeinek betartása és ter mészetesen igazán kifogástalan készítményeket pe dig csak teljesen szabályos körülmények között lehet elôállítani. Ami a felhasználást illeti, munkám során megerôsítést nyert a fontossága annak, hogy az alkalmazás mikrobiológiailag kritikus lépéseit a cseppentôfelület védelmét, a kupak azonnali visszacsavarását, az alapos kézmosást tudato sítsuk a betegekben. A körültekintô tájékoz tatás, a pontos tanítás, a helyes szemcseppátadási gyakorlat a gyógyszerészi gondozás szerves részét kell, hogy képezze. A vizsgálat során szerzett ismeret birto kában, a FoNo VII. és az alkalmazási elôiratok szerint a következôkben foglaltam össze egy olyan általános alkalmazási követelményrend szert, ami az ezen gyógyszerformához kapcsolódó helyes gyógyszerészi tanácsadás tartalmi irányelvének alapja lehet. A követelményrendszer szerint a beteg figyelmét mindig fel kell hívni, hogy: Használat elôtt mossa meg a kezét! Csavarja le a kupakot! Hajtsa hátra a fejét és nézzen felfelé! Mutatóujjával húzza le az érintett alsó szem héjat: az így keletkezô árokba kell cseppenteni. A cseppentôt ne érintse sem a szeméhez, sem a kezéhez, semmi máshoz! Óvatosan nyomja össze a flakont és cseppentsen! Ha szükséges, használjon tükröt, a kifolyó felesleget gézlappal itassa le. Lazán hunyja be a szemét pár percre. (Ha indokolt, pislogjon.) A belsô szemzugra mutatóujjal gyakorolt nyomással megakadályozható a gyógyszer orrgaratba jutása. Használat után azonnal helyezze vissza a kupakot! A pontos szaktudás, a hozzáértô gondoskodás, a mikrobiológiai veszély tudata mind segíti a gyógyszerészt, hogy szakmai kihívásainak ezen a területen is eleget tegyen. László István 17

15 Nem szódabikarbóna, hanem orvos kell A gastro-oesophageális reflux (GERD) ma már népbetegség. Egyes statisztikák sze rint az emberek húsz százaléka kb. he tente egyszer, tíz százaléka pedig heten te háromszor küzd refluxos panaszokkal. Dr. Novák János belgyógyász-gasztroenterológussal, a gyulai Pándy Kálmán Me gyei Kórház 3. Belgyógyászati Osztályának osztályvezetô fôorvosával beszél get tünk. A 2006-ban, Montrealban rendezett gasztroenterológiai világkonferencián fogalmazták meg a refluxbetegség klasszifikációját. E szerint a betegség lényege, hogy a gyomor legtöbbször savas tartalma visszajut a nyelôcsôbe, és ezáltal elsôsorban kellemetlen gyo morégéses tüneteket okoz. A szimptómák azonban sokfélék lehetnek, és gyakran más betegségre is utalhatnak; a reflux gyakran okoz szívinfarktusra vagy koszorúsérbetegségre utaló erôs mellkasi fájdalmat, kö högést vagy köhögési rohamokat, állandó torok köszörülést, rekedtséget. Gyakran elôfordul, hogy a beteg elôször gégészhez vagy kardiológushoz kerül, és idô kell ahhoz, amíg kiderül, hogy a tünetek hátterében nem gégészeti vagy kardiológiai betegség, hanem reflux áll. Milyen okok állnak a betegség hátte rében? Refluxbetegségrôl akkor beszélünk, ha a páciensnek legalább hetente kétszer vannak panaszai. A kórkép a rekeszizom alsó, nyelôcsövet záró izmának gyengeségével magyarázható. Ez az izom nem elég erôs, nem zár eléggé, és a gyomortartalom ezért folyik vissza a nyelôcsôbe. Ezt egyszerûen az izom öregedése is elôidézheti, de igen gyakran találkozunk a refluxszal túlsúlyos pácien seknél, mert a belsô szervekben lévô zsír felnyomja a gyomrot, és ezzel lazítja a nyelôcsô alsó záróizmát. Minél nagyobb valakinek a testtömegindexe, annál több esélye van a ref luxbetegségre. Az elhízottak szá zaléka küzd refluxszal. Bizonyos ételek és italok a kávé, a csokoládé, a kakaó, az alkohol vagy a szénsavas italok szintén fokozzák a refluxkészséget, és nem feledkezhetünk meg a cigarettáról sem, amely nagyon gyakran áll a betegség hátterében. Számos gyógyszer is lazítja ezt a záróizmot például a szív- és érrendszeri be tegségek, vagy asztma kezelésére alkalma zott szerek, és vannak olyan készít mé 18

16 nyek is, amelyek a savtermelés fokozásával segítik elô a refluxos tüneteket. Az ilyen páciensek refluxterápiáját természetesen a szük séges szívgyógyászati, vagy egyéb kezelés figyelembevételével kell megter veznünk. Egyes szakemberek szerint a Helicobacter Pylori nevû, gyomorfekélyt okozó baktérium elleni terápia is szerepet játszhat a reflux meg jelenésében, mert a kórokozó kiirtása után a gyomornyálkahártya duzzanata csökken, ez pedig fokozza a refluxkészséget. Ennek a teóriának a bizonyítása azonban még korántsem tekinthetô tökéletesnek. Hogyan születik meg a diagnózis? Elég hozzá annyi, hogy a páciensnek legalább hetente kétszer ég a gyomra? A reflux kezelésére ma elsôsorban protonpumpagátló gyógyszereket használunk. Ezek szelektíven a gyomorban hatnak, és megakadályozzák azokat az aktív transzportfolyamatokat, amelyek szükségesek a gyomorsav képzôdéséhez. Elsô lépésként azt mondjuk, hogy amennyiben e terápia hatására a tünetek megszûnnek, a betegnek refluxbeteg sége van. Fontos azonban, hogy minden pá ciensnél elôbb-utóbb végezzünk gyomortük rözést. A nyelôcsô nyálkahártyáját ugyanis másféle hámsejtek borítják, mint a gyomorét, és a nyelôcsô hámja nem kedveli a savas kö zeget. A sav nyálkahártya-károsodásokat, gyulladásos elváltozásokat okozhat, sôt egy daganatmegelôzô állapot, az ún. Barett-szindróma is létrejöhet. Amennyiben a sav ká rosította a nyelôcsövet, rendszeres endoszkópos vizsgálatok szükségesek, hogy a nyelôcsôrákot meg tudjuk elôzni. További veszélyt jelenthet, hogy heges szûkület alakul ki a nyelôcsôben, amely nyelési zavarokat okozhat, és mûtéti beavatkozást tehet szük sé gessé. Ilyenkor, ha lehet, endoszkóppal tá gítják ki a nyelôcsövet, illetve laparoszkópos antireflux mûtét is szóba jön, mint kezelési lehetôség. Ez utóbbit egyébként fiataloknál is szoktuk alkalmazni, hogy ne kelljen sok évtizeden át protonpumpa-inhibitorokat szed niük. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelô gyógyszeres terápiával az életminôség javításán túl az elôbb említett súlyos álla potok kialakulását is el lehet kerülni. A refluxbetegségek többsége azonban nem erozív jellegû; az érdekes az, hogy a tünetek többnyire éppen az ilyen ártalmatlanabb kórképeknél intenzívebbek. Biztos diagnózist azonban az jelent, ha a nyelôcsôben megmérjük a ph-t, és annak értéke 4 alatt, vagyis az erôsen savas tartományban van. Ezt a vizsgálatot mindig el kell végezni, ha a beteg hatástalannak érzi a gyógyszeres kezelést, mert így igazolható, hogy valóban hatástalanok-e az orvosságok. Itt azonban gondolnunk kell arra, hogy például olyan pácienseknél, akiknek az epehólyagját eltávolították, és ezzel megszûnt az epeelválasztás étkezéshez kötött szabá lyozottsága, az epés béltartalom is vissza áramolhat a gyomorba, illetve a nyelôcsôbe, és ilyenkor a gyomorsav termelését vissza szorító gyógyszerek érthetô módon hatásta lannak bizonyulnak. Az epés jellegû beteg ségnél elsôdleges, ún. prokinetikumokat adunk, amelyek a záróizom összehúzódását segítik, illetve a nyelôcsô mozgását fokozzák. 19

17 A pontos diagnózis érdekében a záróizom tónusát is megmérhetjük. A kezelés fontos elemét tehát a gyógyszerek adják. Életmód szempontjából milyen tanácsokat szokott adni a bete ge iknek? Nagyon fontos, hogy a protonpumpagátló szerek alkalmazásánál betartsák az elô írá sokat. A gyógyszert éhgyomorra kell bevenni, majd fél óra elteltével étkezni kell. A pro tonpumpa-inhibitorok ugyanis csak az aktív pum pákra hatnak, az aktivitást azonban az étkezés indítja el. Fél óra alatt tehát a gyógyszer felszívódik, és már jelen van, mikor a pumpák mûködésbe lépnek. A gyógyszeres kezelést általában fél évig alkalmazzuk, majd megnézzük, hogy visszatérnek-e a tünetek. Ha igen, akkor folytatjuk a terápiát. Nagyon-nagyon fontosak az életmódbeli taná csok, legalább annyira, mint a gyógy szerek. Lényeges, hogy lefekvés elôtt két órával már ne egyenek a betegek, mert ha evés után fekszenek le, a teli gyomorból könnyen visszafolyhat az étel a nyelôcsôbe. Reflux esetén nem szabad szoros ruhát, nadrágot, szoknyát viselni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a testsúly szerepét. A reflux kialakulásának lehetôsége minden egyes kilóval fokozódik, tehát a betegeket érdemes arra bátorítanunk, hogy próbáljanak fogyni, hiszen néhány, akár egykét kiló is számít. Az alkoholfogyasztás is fokozza a refluxkészséget, mert ellazítja a rekeszizom záróizmát. Szintén ellenjavallt a dohányzás, a sok kávé, tea, csokoládé fogyasztása. Fontos a gyümölcsben, zöldségben gazdag, teljes kiôrlésû gabonákat tartalmazó rendszeres, korszerû táplálkozás. Nagyon jótékony az aktív mozgás ez refluxos betegeknek is javasolható egy héten legalább háromszor. A fizikai aktivitás ugyanis nemcsak a harántcsíkolt, hanem a simaizmok tónusát is fokozza. Sokak problémáját megoldhatja egy olyan fekhely, amelyet a fejnél meg lehet emelni, hiszen ha az ágy lejtôs, a gyomortartalom nem tud visszafolyni a nyelôcsôbe. Nagyon lényegesnek tartom, hogy refluxos panaszokkal a betegek forduljanak orvoshoz, és ne a szomszéd jól bevált gyógy szerét, például a szódabikarbónát használják, mert ez a tudomány mai állása szerint inkább ártalmas, mint hasznos. Szakembernek kell eldöntenie, hogy az illetônek milyen keze lésre van szüksége. Mi a véleménye arról, hogy egyes pro tonpumpagátlók támogatása megszûnt? Mivel olyan nagy árkülönbségek az egyes készítmények között nincsenek, én ezt nem érzem akkora problémának. Én a pácien seimnek mindig ismert, megbízható cégek originális vagy generikus szereit javaslom, figyelembe véve azt, hogy milyen az illetô gyógy szer biohasznosultsága. Arra is oda kell figyelnünk, hogy a kiválasztott orvosság minél kevésbé lépjen interakcióba más betegségek kezelésére alkalmazott egyéb készítményekkel. Bakos Júlia 20

18 Akinek sikerült Beszélgetés dr. Cselovszki Erika gyógy szerésszel, a vecsési Hanga Patika vezetôjével A patika a 400-as fôúttól nem messze, egy takaros kis saroképületben található. A vezetôre egy kicsit várnunk kell: mint kiderül, banki ügyeket volt kénytelen hosszasan intézni telefonon. A megnyerô külsejû fiatal hölgy dinamizmusa mögött azért észrevehetôek az elmúlt napok éjszakai ügyeletének nyomai Gondolom, hosszú utat tett meg, amíg vezetô lett: honnan jön, és volt-e elôzménye mindennek a családban? Innen, Vecséstôl néhány kilométerre, Pilisrôl származom, édesapám és a testvérem is kétkezi, gyári munkás, édesanyám ház tartásbeli csak én lettem ilyen fekete bárány a családban. Kitûnô tanuló voltam az álta lános iskolában, és a tanáraim szorgalmazták a továbbtanulást, így kerültem Monorra, a József Attila Gimnáziumba. Már kisiskolás koromban is fôként a reál tárgyak érdekeltek, jó matekos voltam, úgyhogy amikor másodév végén dönteni kellett, hogy milyen fakultációt válasszak, kézenfekvô volt a mate matika-fizika párosítás. A biológiát, amit egyébként sokan választottak a tanulótársaim közül, én is szerettem, de úgy voltam vele, hogy azért azt könyvekbôl olvasva, nagy szor galommal egyedül is jól meg lehet tanulni. És a kémia?! A kémiát a gimnázium elsô két évében kivégeztük, és kész Alapvetô elképzelésem a továbbtanulással kapcsolatban az volt, hogy mindenféleképpen az egészségügyben szeretnék tevékenykedni; eredetileg gyógy tornász szerettem volna lenni. Ezt az akkori fôiskolai karon oktatták, az osztályfônököm viszont szóvá tette, hogy szerinte nem lenne helyes, ha egy ilyen jó képességû tanuló csak egy fôiskolát jelölne meg jelent kezzek a budapesti egyetemre is. Mivel a fô iskolára is és az egyetemre is ugyanazon tantárgyakból (fizikából és biológiából) kellett fel vételizni, adott volt a lehetôség a jelent kezésre mindkét intézménybe. Azt éreztem, 22

19 hogy az orvosi hivatás nem nekem való, a fog orvosi pálya szintén nem vonzott, így aztán kizárásos alapon maradt a gyógyszerész karra jelentkezés. Akkoriban azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák a gyógyszerészetet, szerintem akkor még életemben nem is voltam patikában így utólag szerintem bele sem gon doltam, milyen lesz majd az életem gyógyszerészként. Szóval tudatosságról nem igazán beszélhetünk. Így aztán, gondolom, azon kevesek közé tartozom, akik némi csaló dással vették tudomásul, hogy felvételt nyertek a hôn áhított egyetemre. De ezek szerint mégiscsak belevágott. Könnyen megszerette a vegyszerek illatát? Persze, hogy belevágtam, mit volt mit tenni?! Gondoltam, jól tudom a fizikát, a biológiát, majd csak lesz valahogy Csakhogy nem erre volt szükség, mert a kémiát zúdították ránk, méghozzá alaposan. A laborral, az ottani munkával, a vegyszerekkel, az illatokkal viszont hamar megbarátkoztam. Egyszer csak elkezdtem kifejezetten élvezni: rájöttem, hogy jó helyre kerültem, ez a megfelelô szakma számomra. Analitikai versenyen indultam, elvállaltam a szerves kémia tanszéken az évfolyamfelelôs posztját és így tovább szóval megtaláltam a helyem gyógyszerésztanulóként. Emlékszem, amikor államvizsgáztunk, technológiából a professzor úr amolyan beug ratós kérdéseket tett fel, amelyekkel azt akarta felmérni, hogy mögé látunk-e a dolgok nak, mennyire sajátítottuk el a szakma rejtelmeit, értjük-e, amit csinálunk, vagy csak gépiesen dolgozunk, és azt mondta nekem: Maga még sokra fogja vinni ebben a szakmában. Hát, végül is ennyire vittem Azért én ezt nem becsülném le De hol és hogyan kezdett? Már az egyetem alatt férjhez mentem, az utolsó évben megszületett a kislányunk is, ez erôsen meghatározott mindent. Villamos mérnök férjem is akkor végzett, Monoron laktunk, úgyhogy az államvizsgás gyakorlatot is ott végeztem, a központban levô nagy, most Paracelsus névre keresztelt gyógyszer tárban. Hamar megszerettem az ottani munkát, a gyakorlati idô letelte után pedig felajánlották, hogy ha megtetszett a patikai élet, maradjak az államvizsga után is a gyógyszertárban. Igen ám, de addigra már megszü letett a kisfiunk is, ez a patika viszont ügyeleti szolgálatot látott el, amibe nekem is be kellett kapcsolódni. Nem volt könnyû döntés, de a férjem is vállalta, hogy támogat, a kolléganôk is segítettek, úgyhogy belevágtam az ügyeletes patikusságba. Öt évig koptattam a tárát Monoron, és amint lehetett 1997 decem berében, elmentem szakvizsgázni gyógyszerügyi szervezésbôl. Rögtön a következô év tavaszán a tiszti fôgyógyszerész asszony szólt, hogy Vecsésen jogutód nélkül elhunyt egy idôs gyógyszerész, ki vállalná el a ha tósági vezetôi posztot. Rajtam kívül senkit sem ambicionált ez a lehetôség, én viszont igent mondtam Akkor már rögtön ebbe a patikába került?! Nem, az akkori sok évtizedes múlttal rendel kezô Jakabházy Patika ennek az utcának a másik végén volt. Ide kerültem tehát vezetônek, viszont nekem csak tára mögötti tapasztalataim voltak, vezetôi tudásra csak el méletben tettem szert. A szakvizsgára készülés folyamán sok mindent megtanultam, és ezeket próbáltam meg alkalmazni ekkor a gyakorlatban. Ezzel talán még megbirkóztam volna, de ez a gyógyszertár sajnos föld rajzilag nem valami kedvezô helyen feküdt. Eléggé távol esett a fôbb útvonalaktól, rá adásul nem is vezetett hozzá aszfaltozott út, úgyhogy ha esett, akkor a sár miatt, ha pedig száraz volt, akkor a kátyúk miatt volt nehéz megközelíteni. Csak a nagyon elszánt emberek jártak hozzánk Mivel ügyeletet itt is el kellett látni lévén három patika a tele pü lé 23

20 sen, minden harmadik héten ott kellett alud nom, a két kisgyerek meg otthon, szóval nem volt könnyû, és ehhez képest nem is volt elég rentábilis. Elhatároztuk a férjemmel, hogy kiaknázva a terület adta lehetôségeket, inkább bele kellene vágnunk valami másba: megfelelô ingatlant keresni egy jobb helyen, hitelt felvenni és megnyitni egy saját patikát. A férjem módszeresen végigjárta a szóba jöhetô településrészeket, míg végül ez az ingatlan akkoriban családi ház megfele lônek bizonyult. Hitelt vettünk fel, és szakmunkások segítségével, valamint sok-sok kétkezi munkával kialakítottuk a jelenlegi patikát. Egy évvel a hatósági kinevezésem után 1999 nyarán már mint személyi jogos, nyitottuk meg ezt a gyógyszertárat És tényleg bevált ez a hely, rögtön megtalálták a betegek az új gyógyszertárat? Igen, nyugodtan mondhatom, hogy gyorsan népszerûek lettünk, hamarosan bôvítenünk kellett a létszámot, mert a forgalmunk is a többszörösére nôtt. Igyekeztünk az akkori szûkös kereteink ellenére is viszonylag széles termékpalettát tartani. Azt gondolom, hogy egy gyógyszertár fejlôdése szempontjából elengedhetetlen és meghatározó a meg felelô, gondos készletezés. Mi a kollégák kal számon tartjuk azt is, ha valakinek, mondjuk, csak háromhavonta kell egy doboz drága gyógyszer, és annak bizony itt kell lennie, amikor a beteg jön érte. A másik a megfelelô árpolitika: sajnos, az árrés egyre csökken, de akkor sem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk a lehetô legalacsonyabb áron adni a készítményeket, és így, a várhatóan nagyobb forgalom révén mégiscsak talpon maradhatunk. Mert az emberek, akiknek szin tén egyre jobban számít, hogy mi menynyi be kerül, bizony veszik maguknak a fáradságot, hogy körbejárják Vecsést ami azért nem olyan óriási település, és ott veszik meg a keresett terméket, ahol a legolcsóbb. Amikor pedig harmadszor is azt tapasztalják, hogy nálunk kapnak meg valamit a legjobb áron, akkor már nem is indulnak máshová. Gondolom, a helyi orvosokkal is jó kapcsolat alakulhatott ki, és az is számít Hogyne, folyamatos kapcsolatban vagyunk, mindig adódik valami megbeszélni való. Az orvos ideszól telefonon, ha visszamennek a betegek azzal, hogy nem találnak egy gyógyszert, vajon tényleg hiánycikk-e, mik a helyettesítés lehetôségei, kiváltható-e egy-egy gyógy szerkészítmény természetes alapú étrend-kiegészítôvel, folytathatnánk a sort vég nélkül. Persze, a legfontosabb azért magukkal a betegekkel való jó kapcsolat én legalábbis így gondolom, és ezért meg is teszünk mindent, amit csak tudunk. Nem ritka, hogy ha például vissza kell jönnie valakinek egy nagyobb adag pelenkáért vagy magisztrális gyógyszerkészítményért, és ez problémát jelent neki, mi zárás után be teszszük a kocsiba, és kivisszük házhoz. Nekünk ez természetes: nem fásultunk el, jól esik, hogy segíthetünk, hiszen ennek a munkának a szakmaiságon túl ez a lényege. Van-e esetleg valami specialitásuk is, amit átlagon felül nyújtanak a betegeknek, patikába betérôknek? Az egyik a homeopátiás szerek területe, amelybôl igen széles kínálattal rendelkezünk. Jó kapcsolatunk alakult ki homeopátiával dolgozó orvosokkal, akik természetesen hozzánk irányítják a pácienseket, hiszen tudják, hogy nálunk fogják a legnagyobb valószí nûséggel megkapni az adott készítményt. Ha pedig éppen egy új szert kezdenek el al kal 24

21 mazni, akkor megteszik, hogy ideszólnak telefonon, figyelmeztetve a várhatóan megnövekvô keresletre. Így nekünk is van idônk a beszerzésre, a betegnek sem kell napokat várnia a szükséges gyógyszerre. Egy másik különleges területünk az állatgyógyászat: jó kapcsolatot építettünk ki a közelünkben rendelô állatorvosokkal, akik elsôsorban házi kedvencekkel foglalkoznak, de haszonállatok számára is tartunk szereket, úgyhogy nem ritka, hogy a környezô településekrôl is érkeznek hozzánk vásárlók. Talán mindennek is köszönhetô, hogy belevághattak egy budapesti patika megnyi tá sába is, ha jól tudom? Így van, két évvel ezelôtt lehetôségünk nyílt, hogy Budapesten, a VI. kerületben átvegyük egy gyógyszertár mûködtetését, amely anyagi problémák miatt bezárásra kényszerült. Kiderült, hogy a patikát az adott helyen a magas bérleti díj miatt nem lehet rentábilisan üzemeltetni, ezért körülnéztünk a környéken, és találtunk is egy megfelelôbb üzlet helyiséget a közelben, amely kedvezôbb lehetôségekkel kecsegtetett. Úgy gondoltuk, érdemes belevágni az áthelyezésbe. Szépen kialakítottuk a gyógyszertárat, a régi beren dezés használható részét átvittük, és ugyanazon a néven megnyitottuk a régi-új patikát, amelyet egy kedves pesti kolleganôm vezet. Mivel a nyitási feltétel részét képezte, hogy két kilométeres körzetben vállalnunk kellett az ingyenes kiszállítást, adott volt a kihívás, hogy ebbôl az egyébként nem túl hálás feladatból elônyt faragjunk. A környék lakos ságának az ellátásán túl megkerestünk fogászatokat, magánklinikákat is ma már igen szép számmal szállítunk és készítünk különbözô készítményeket nagy felhasználóknak is. A lakossági házhozszállítást termé sze tesen reklámozni kellett: jártuk szórólapokkal a környéket, szerencsére meg is lett az eredménye, a patika beindult. Persze, ez nem azt jelenti, hogy kényelmesen hátra lehet dôlni a karosszékben, még ma is meg kell küzdenünk minden egyes nap a fenn ma radá sért, fel kell vennünk a versenyt az igen erôs konkurenciával. Ma már nem veszek részt a budapesti munkában úgy, mint az elsô idôkben, de hát, ahogy érkezésükkor is látták, van azért elég intéznivaló így is László István 25

22 Mi történik az agyunkban, mikor álmodunk? Mi az alvás szerepe a tanulási folyamatokban? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre az idegsejtek szintjén keresik a választ az Oxford Egyetem kutatói A tudósok az idegsejtek megfigyelé sével ta nul mányozzák, hogy mirôl is álmodnak az Oxford Egyetem laboratóriumi patkányai: hogy az aréna, ahol játszanak, és ahol táp lálékukat keresik, hogyan jelenik meg alvás alatt az agyukban, és hogy az alvásnak mi lyen sze repe lehet a tanult adatok rögzíté sében. A kutatók elôször azt tanulmányozták, hogy éber, szabadon mozgó állatokban melyik sejt mikor ad üzenetet a másik sejt nek. A patká nyok agyába 8-16 elektródát ültettek, melyek segítségével az érintett sejtek aktivitását le he tett regisztrálni; ezzel a módszerrel a sza ba don moz gó állatokban mintegy 100 ideg sejt mûködését tudták egyidejûleg vizsgálni az agy hippokampusz nevû területén. A hip po kampuszban keletkeznek a memó ria nyo mok, és ezt a régiót használják az állatok és mi, emberek is, hogy a A patkány az arénáról álmodik rögzült memória nyomokat újra elôhívják, illetve felidézzék. (A memórianyomok által raktározott információ aztán a hippokampuszból átkerül a nagyagy kéregbe, ahol hosszú távon, akár évekig is rak tározódik.) A legelemibb memória a térbeli tájé kozó dáshoz kötôdik, azaz azt rögzíti, hogy hol van épp az adott élôlény. Amikor a patkányok mozognak, agyukban egy tér kép raktározó dik el, amelynek egyes elemeit a hippo kam puszban lévô idegsejtek aktivitása jelenti, az az a patkány által megtett útvonal egy-egy részén bizonyos idegsejtek aktívak, míg má sok hallgatnak. A sok ezer idegsejtbôl a pat kány így építi fel annak a helynek a térké pét, ahol mozog. Korábbi kutatások melyek során epilepsziás emberek agyába elektró dákat ültettek az epilepsziás góc pontos he lyének feltárása és 26

23 az eltávolítás lehetôségének mérlegelése érdekében megállapítot ták, hogy a téri memória az emberben is ugyanilyen módon alakul ki. Az oxfordiak tehát a beültetett elek tródák se gítségével megfigyelték, hogy a táplálékukat keresô állatok agyában, az idegsejtek párbe széde szintjén hogyan alakul ki a hely isme rete, majd vizsgálni kezdték, hogy az alvó ál latban hogyan jelennek meg azok az emlék nyomok, amelyekhez az éber állapotban, élelem után kutatva jutott. A kutatók azt mér ték, hogy mekkora annak a valószínûsége, hogy két idegsejt mind éber állapotban, mind pedig alvás közben egyszerre aktív. Azt találták, hogy azok a sejtek, amelyek az állat szaladgálása alatt egyszerre aktivizá lód tak, alvás közben sokkal nagyobb valószínû séggel adtak egymásnak jelet, mint azok az idegsejtek, amelyek éber állapotban inaktí vak voltak. Tehát azok az idegsejtek, ame lyek az ébrenlét során aktívak, alvás alatt újrajátsszák a szerzett élményeket. A felté telezések szerint ekkor megerô södnek az idegsejtek közötti kapcsolatok, és ezzel azok az emléknyomok, amelyek aztán az emléke ket alkotják. A kísérletek alátámasztják azt a régi hipo tézist, amely szerint az alvás egyik funkciója, hogy segítse a nappal tanult dolgok rögzítését, azaz a memóriában való eltárolását. Egy korábbi kísérlet során kutatók egyetemi hallgatókat kértek fel egy nehéz logikai fel adat megoldására; a problé mával csak ke vesen tudtak már az elsô nap megbirkózni. Akik erre nem voltak képesek, azokat három csoportba osztották. Az elsô csoport tagjai nak egész éjjel fent kellett lenniük; a máso dik ba tartozókat ugyan hagyták aludni, de amint agyuk a lassú hullámú alvás jeleit mu tatta, fel ébresztették ôket. A harmadik cso port egész éjszaka békésen alhatott. Másnap reggel a hallgatók újra megkapták ugyanazt a feladatot, és a kutatók azt találták, hogy azok közül, akik jót aludtak, szignifikánsan többen tudták azt megoldani, mint azok, akik vagy egyáltalán nem alud tak, vagy a mély alvás elérésekor felébresztették ôket. Külön ér dekessége volt a kísérletnek, hogy ez utób bi két csoport tagjainak teljesítmé nyé ben nem volt különbség. A diákok jutalmat kaptak, ha megol dották a feladatot, tehát rendkívül motiváltak voltak, és törték a fejüket magyarázzák a kutatók. Erô feszítéseik során több meg oldási verziót is lejátszottak az agyukban, és valamilyen mó don ezek rendezôdtek úgy át a mélyalvás alatt, hogy végül megszülethetett a megol dás. Mindez azt mutatja, hogy a lassú hullámú alvás alatt nemcsak rögzülnek, hanem krea tívan át is rendezôdnek a memórianyomok. Bakos Júlia 27

24 H ogy a nyaralás tényleg felejthetetlen legyen Aki rohangált már az éjszaka közepén lázcsillapítóért egy vadidegen városban, vagy próbált már eligazodni egy gyógyszer ékes bolgár nyelven írt használati utasításán, esetleg elôfordult már vele, hogy városnézés közben keserítette meg az életét egy görccsel járó hasmenés, az biztos nem felejt el legközelebb úti patikát is csomagolni... 28