A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE
|
|
- Réka Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE HORVÁTH ANDRÁS MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u ahorvath@botanika.hu Bevezetés Tevékenységeink fenntarthatóvá tételének alapvető követelménye, hogy folyamatosan értékeljük, vajon hatásaik az ökológiai rendszerekre nézve kedvezőtlenek-e, vagy sem. Ez még a legjobb szándékú (ismereteink alapján természetkímélő) beavatkozások esetén is elkerülhetetlen, mert a természeti objektumok komplex, nemlineáris, nem determinisztikus, kellő valószínűséggel csak rövid távon megjósolható viselkedésű rendszerek. Ezért az ökológiai rendszereket érő tevékenységek széleskörű hatás-monitorozásának kulcsszerepe van abban, hogy a természetbe való integrálódásunk sikeres lehessen. Ideális esetben az ökológiai rendszereket érő tevékenységek ún. adaptív menedzsmentbe illeszkednek (Holling 1978, Walters 1986, Walters & Holling 1990), melynek integráns része a hatás-monitorozás. Csak az ilyen típusú szervezés képes arra, hogy a monitorozás eredményeinek birtokában, a tapasztalatok visszacsatolásával a tevékenységeket folyamatosan kontrollálja, és szükség esetén kiigazítsa. Az aktív adaptív menedzsment keretén belül pedig a tervezett tevékenységek több változatát tesztelve választják ki a legmegfelelőbbet (Walters & Holling 1990). Történelmünk során az egyes technológiai újítások, illetve azok széleskörű (globális) elterjesztésének az ökológiai rendszerekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival többnyire csak utólag szembesültünk, amikor azok már csaknem visszafordíthatatlanná váltak. Ekkor általában újabb technológiai fejlesztéssel próbáltunk a felmerülő környezeti problémákon túllépni, amely legtöbbször újabb gondokat vetett fel, és így tovább. Sokkal ésszerűbb (lett volna) a hatásokat releváns indikátorok megfigyelésével már a tevékenység elkezdésétől fogva monitorozni, és az első negatív jelzéseknél kiigazítani azt. Sajnos azonban alig vannak (hazánkban nincsenek) központi forrásokból fenntartott ökológiai monitorozó rendszerek, amelyek a várhatóan kedvezőtlen beavatkozások következményeit pl. autóutak fragmentálódást okozó hatását (vö. Révész et al. 2004), az iparszerű mezőgazdaságnak a táj ökológiai rendszerére kifejtett hatását (vö. Donald et al. 2001, Szép et al. 2006), a vízrendezéseknek a Homokhátság élővilágára gyakorolt hatását (vö. Pálfai 1994), stb. széleskörűen és nagyobb (regionális, országos) léptékben is figyelnék. Ezért adaptív menedzsmentet sem tudunk kialakítani, és így nem vagyunk képesek a problémákat ténylegesen megoldani. A jobbító szándékú, közpénzből finanszírozott tevékenységekre (pl. LIFE-projektek, Natura2000 hálózat, agrár-könyezetgazdálkodás) ugyan ki kell építeni monitorozó rendszereket, ám ezek gyakorlati megvalósítása gyakran jelentős problémákba ütközik, vagy hatékonyságuk kérdőjelezhető meg (vö. Carey et al. 2002, Critchley et al. 2002, Kleijn & Sutherland 2003). Emiatt maguknak a beavatkozásoknak a sikeressége is bizonytalan marad (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002). Felmerül a kérdés, hogy az
2 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember ökológiai rendszerekre vonatkozó hatás-monitorozás elmaradását vagy sikertelenségét milyen módszerelméleti és módszertani problémák okozzák. Az alábbiakban a gondokat két fő csoportba (tudományos és szervezési-társadalmi) sorolva próbáljuk behatárolni. Ahol tudunk, lehetséges megoldási javaslatokat is megemlítünk. Anyag és módszer Az ökológiai rendszerek hatás-monitorozási eredményei közül több irodalmi példa is van, ezek közül néhányat itt is feldolgozunk. A felvetett módszerelméleti kérdések java része azonban saját tapasztalatokból fakad, illetve hazai monitorozó rendszerek működésének elemzését is elvégeztük. A módszerelméleti problémák egy része az agrár-környezetgazdálkodási információs rendszer (AIR) részét képező Biodiverzitás Monitorozó Módszertan (Horváth & Szitár 2005), majd az erre épülő monitorozási protokoll (Horváth et al. 2007) felépítése során került elő. Mivel az AIR terepi felmérései mind a mai napig nem kezdődtek meg, ezért ez is magyarázatra szorul, ám itt a problémák már a tudományon kívüli területeken gyökereznek. További saját tapasztalat származik a szintén országos hatáskörű Natura 2000 monitorozási rendszer kialakításának jelenleg is folyó munkáiban való részvételből. Helyi hatás-monitorozási feladatot kellett megoldani hazai gyeptípusok megfelelő kezelését célul kitűző projekt során (LIFE05 NAT/H/000117). A. Tudományos problémák Eredmények 1. Az ökológiai rendszerek hierarchikusan egymásba épülnek, adott beavatkozás hatása ezért általában több tér- és időléptékben is megnyilvánul. Még egyértelműbb a hatás léptékbeli kiterjedése, ha a beavatkozások térben vagy időben ismétlődnek. Például az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszer tevékenységei ugyan egy-egy mezőgazdasági parcella vagy üzem szintjén valósulnak meg, így hatásuk a parcellán relatíve rövid távon is kifejeződik, ugyanakkor több, egyidőben jelentkező AKG tevékenység eredményeképp táji léptékben is bekövetkezhetnek alapvető változások. Ebben az esetben lokális (állomány) és táji szinten is szükséges a monitorozás, természetesen igen eltérő módszertan szerint (Horváth & Szitár 2005). 2. Fontos a beavatkozás okozta hatás és a megfigyelés idő- és térléptékének összhangja. Adott térléptékbeli változás monitorozása csak az annak megfelelő időléptékben ad jól értelmezhető eredményt, és nem műterméket (ld. Wiens 1989, Virágh 2007). 3. Az ökológiai rendszerek nagyfokú térbeli variabilitással rendelkeznek, ezért reprezentatív felmérésük csak elegendően nagy mintaszámmal lehetséges. Országos monitorozó rendszer esetén országos léptékben kell a megfelelő reprezentativitást biztosítani, a mintaszámot erre a léptékre kell optimalizálni, ezért lokális szinten (pl. egy-egy élőhelyfoltra nézve) a minta valószínűleg nem lesz reprezentatív. Ha teljeskörű mintavétel nem valósítható meg, akkor random mintakijelölésre van szükség. Ez sok esetben azonban jelentős akadályokba ütközik, pl. a mintaegységek
3 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember kijelölését megelőzően nem áll rendelkezésre a mintavételezendő objektumok (vagy pl. azok lokalitásainak) adatbázisa, amelyből a random válogatás elvégezhető lenne. Ebben az esetben a kijelölés az ismert objektum-példányokra hagyatkozik, amelyek viszont nem feltétlenül reprezentálják a teljes objektum-halmazt. Például a Natura 2000 élőhelyek struktúra/funkció monitorozásának protokolljához szükség lenne az élőhelyfoltok országos kataszterére, amelyből a reprezentatív mintahelyszín kijelölést random módon egyszerűen biztosítani lehetne. Ha például nagyobb arányban csak a kezelésekre tervezett állományok kerülnek monitorozásra (mert azokat egyébként is monitorozni kell), akkor az így kimutatott változások nem az adott élőhely tényleges országos változását jelzik. 4. Az ökológiai rendszerek nem mechanikusan működő gépek, ezért viselkedésüket csak drasztikus beavatkozások esetén lehet jól előre jelezni. Kisebb mértékű behatások esetén rövid távon az előrejelzés bizonytalan lehet, jóllehet hosszabb távon a következmény egyértelmű, de esetleg már visszafordíthatatlanul káros. Ezért igen fontos a várt hatásra releváns és érzékeny állapotváltozók (megfelelő indikátorok) kiválasztása. Sajnos tényleges ökológiai (így pl. vegetációdinamikai) kutatások, és főleg hosszú távú (long-term) ökológiai kutatások hazánkban csak egyes életközösségekre, néhány lokális helyszínen, csak bizonyos kísérleti körülmények között zajlottak eddig, ezért sok ökológiai rendszert, természeti objektumot nem ismerünk annyira, hogy kiterjedt hatás-monitorozásukat rövid időn belül hatékonyan elkezdhessük. 5. Egy jól megtervezett és kivitelezett beavatkozás (kontrollált hatótényző) hatását elfedhetik vagy éppen felerősíthetik a nem kontrollált hatótényezők (példák: Horváth & Szitár 2007). Ezeknek az elkülönítése csak akkor lehetséges, ha a monitorozás során gondoskodunk referencia-objektumokról, amely csak az általunk elvégzett beavatkozás hiányában különböznek a megfigyelendő objektumtól. Ez a szükséglet megegyezik a korrekt módon végrehajtott tudományos kísérletek egyik alapvető feltételével. A következmény viszont a jelentősen (akár kétszeresére) megnövekedett mintaelemszám. B. Szervezési-társadalmi problémák 1. Az egyik szervezési probléma jelentős részben az A/3. és A/5. elvi probléma megoldásából fakad, nevezetesen, hogy nagyszámú ismétlésben kell a hatás-monitorozást elvégezni, és még referenciaobjektumok bevonására is szükség van. Ez a szükséges anyagi erőforrások és szakemberek mennyiségét jelentősen megnöveli. Az erőforrások előteremtése általában problémákba szokott ütközni, jóllehet hiába költenek el temérdek pénzt a tervek szerint kedvező hatású tevékenységekre, ha monitorozás nélkül nem bizonyítható a ráfordítás megtérülése (vö. Kleijn & Sutherland 2003), és az esetleges hibák kijavításához sem keletkeznek megbízható adatok. 2. Megjelenhet egyfajta ellenérdekeltség is a monitorozással szemben. Ez a természeti rendszereket károsító tevékenységek végzői esetén még meg is érthető bár el nem fogadható. Ugyanakkor még a várhatóan kedvező kimenetelű beavatkozások sikerének esetleges elmaradása (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002) is felvetheti azt, hogy a monitorozás elhagyásával a valós következményeket (vagy azok hiányát) is rejtve hagyják. Ha ezzel a lehetőséggel nem számolunk (ám vö. CEEWEB 2006), akkor nehéz magyarázatot találnia arra, hogy hazánkban az agrár-
4 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember környezetgazdálkodási tevékenységeknek a célkitűzések szerint egyik alapvető célobjektumára, az ökológiai rendszerekre vonatkozó monitorozása mind a mai napig nem kezdődött el, jóllehet az agrár-környezetgazdálkodási rendszerre fordított költségeknek töredéke elegendő lenne (lett volna) a hatékony hatás-monitorozásra. 3. A kedvező eredmények iránti elfogultság merülhet fel minden olyan esetben, amikor a beavatkozásokat irányító vagy végző szervezet egyben a beavatkozások hatás-monitorozásának szervezője, és önmaga tevékenységének sikerességét kell értékelnie. Az elfogultság nem tudatos módon, akár a mintavétel tervezésekor is felléphet (vö. Kleijn & Sutherland 2003). Így legrosszabb esetben megtörténhet, hogy a tényleges változások bemutatása helyett propaganda-jelentés készül. 4. Társadalmi problémának tekinthető a monitorozás iránti érdektelenség. Jóllehet elemi érdeke lenne a társadalomnak, hogy az emberek környezetét alapvetően befolyásoló, ráadásul azt károsan érintő tevékenységek hatásai láthatókká váljanak, majd kiigazításra (vagy abbahagyásra) kerüljenek. Az ma már adatokkal alátámasztott, hogy az emberi tevékenységek a természeti erőforrásainkat (így az ökoszisztéma szolgáltatásokat) igen jelentős és globális mértékben károsították. Erre azonban nem folyamatos monitorozás hívta fel a figyelmet jó előre, hanem már csak a későbbi következmények tényét lehetett megállapítani (MEA 2005). Úgy tűnik, hogy az embernek a technológiai fejlesztések mindenhatóságába vetett hite árnyékában az elővigyázatosság elve elvész, és mintha nem is lenne kíváncsi tevékenységeinek tényleges következményeire, azok megfelelő időben való detektálása által. Ugyanakkor a beavatkozások hatás-monitorozása nélkül még az ökológiai rendszereket ért károk sem enyhíthetők teljes biztonsággal (vö. A/4.). Megvitatás A hazai országos monitorozási módszertanok tudományos alapjainak lerakását, és nagyrészt a protokollok kialakítását hazánkban eddig (célszerűen) alapkutatással (is) foglalkozó intézmények végezték, amelyek több-kevesebb sikerrel elvileg képesek megoldani a tudományos problémák jelentős részét. A monitorozás megszervezését és tényleges végrehajtását azonban ezek az intézmények jelenlegi szervezeti kereteik között nem képesek ellátni. Magyarországon az ökológiai rendszereket befolyásoló országos programok esetén az azokat levezénylő (vagy érdemben befolyásoló) hatóság szervezi a monitorozó projekteket is. Az eddig hazánkban különböző szintig megszervezett központi monitorozó rendszerek közül azonban még egyik sem volt képes a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni. Egy adott beavatkozásnak egy adott ökológiai rendszerre tett hatását csak releváns állapotváltozókkal lehet hatékonyan monitorozni. Ezek kiválasztása azonban gyakran nem triviális (vö. A/4.). A rutinszerű monitorozást tehát csak akkor lehet széleskörűen bevezetni, ha ezt megelőzően a lehetséges hatások kimutathatóságára, a lehetséges indikátorváltozókra vonatkozóan már rendelkezünk az elegendően részletes és széleskörű, kísérletekre épülő kutatási eredményekkel, illetve jobb estben már bizonyos referencia adatokkal is. Ezért a monitorozás rutinszerű és extenzív felmérései mellett (ezek alkalmazott ökológiai kutatásnak tekinthetők) szükség van a kérdéses ökológiai rendszerekre vonatkozó hosszú távú ökológiai alapkutatásokra is. Ha ezek a kutatások terepi kísér-
5 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember leteikkel a különböző beavatkozások hatását modellezik, akkor lehetővé válik az aktív adaptív menedzsment kialakítása (vö. Sit & Taylor 1998). Az Eredmények között felvázolt okok miatt (vö. B/2., B/3.) egy országos monitorozó rendszert működtető szervezetnek szervezetileg el kell különülnie az adott tevékenységet végrehajtó társaságtól, illetve a tevékenységet megrendelő, irányító, szabályozó, vagy felügyelő szervezettől, hatóságtól. Mindezek alapján felvázolható az ökológiai rendszerek monitorozásának egy olyan rendszere (1. ábra), amely képes lenne a jelenlegi problémák egy jelentős részét kiküszöbölni. Létrehozásával a természeti erőforrásgazdálkodás aktív adaptív menedzsmentje is kialakítható lenne. A monitorozás költségeit az ökológiai rendszerekre lényeges hatással bíró tevékenységek után fizetendő járulékból, adóból lehetne előteremteni. Ez azonban a tevékenységet végzők közvetlen megbízása által nem valósulhat meg, hanem csak a központi államigazgatási szervezeteken keresztül juthat el a monitorozást végző szervezetig. Ha a beavatkozást végrehajtó egység egy állami szerv, akkor a megbízás nyilván nem járulékokból, hanem közvetlenül az államkasszából érkezik, de itt is fontos az adott tevékenység elvégzőjének ("végrehajtó"), a monitorozás megbízójának ("döntéshozó") és a monitorozás szervezőjének ("ellenőrző") a szétválasztása. 1. ábra. Országos hatás-monitorozási feladatokat hatékonyan és eredményesen felvállalni képes szervezeti rendszer sémája. Összefoglalás Bár az ökológiai rendszerek széleskörű hatás-monitorozása nem megkerülhető feladat, megvalósítását számos probléma nehezíti. A gondok egy része az ökológiai rendszerek sajátosságaiból fakad (pl. hierarchikus egymásba ágyazottság, megfelelő tér- és időbeli skálázás, nagyfokú variabilitiás és komplexitás), míg másik részük szervezési társadalmi gyökerű. Előbbiek a hosszú távú ökológiai kutatások támogatásával, illetve megfelelő mintavételezési protokollok kialakításával többnyire kezelhetők. Az országos monitorozási feladatok szervezési gondjainak jelentős részét pedig hazánkban (is) egy vagy több független monitorozó szervezet oldhatná meg.
6 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember Irodalom Carey, P. D., Barnett, C. L., Greenslade, P. D., Hulmes, S., Garbutt, R. A., Warman, E. A., Myhill, D., Scott, R. J., Smart, S. M., Manchester, S. J., Robinson, J., Walker, K. J., Howard, D. C., Firbank, L. G A comparison of the ecological quality of land between an English agri-environment scheme and the countryside as a whole. Biological Conservation 108: CEEWEB 2006 Evaluating National Strategic Reference Frameworks with regards to preserving biodiversity and maintaining favourable conservation status of species and habitat types of European importance. Critchley, C. N. R., Maskell, L. C., Mitchley, J., Adamson, H. F., Burch, F. M., Carey, P. D., Firbank, L. G., Fowbert, J. A., Parkin, A. B., Smart, S. M., Sparks, T. H Review and Recommendations of Methodologies to be used for Botanical Monitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Department for Environment, Food and Rural Affairs. Donald, P. F., Green, R. E., Heath, M. F Agricultural intensification and the collapse of Europe's farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences 268: Holling, C. S. (ed.) 1978 Adaptive environmental assessment and management. John Wiley & Sons, London. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2005 Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Biodiverzitás monitorozás módszertan. Kézirat, Vácrátót. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2007 Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. Horváth A., Bartha S., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy., Virágh K AIR Biodiverzitás Monitorozás. Botanikai indikátorváltozók vizsgálatának részletes leírása. Kézirat, Vácrátót. Kleijn, D., Berendse, F., Smit, R., Gilissen, N Agri-environment schemes do not effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413: Kleijn, D., Sutherland, W. J How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 30: Kruess, A., Tscharntke, T Contrasting responses of plant and insect diversity to variation in grazing intensity. Biological Conservation 106: MEA (Millennium Ecosystem Assesment) 2005 Our human planet: summary for decision-makers. Islandpress. Washington, Covelo, London. Pálfai I Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. Révész A., Czúcz B., Horváth F A települések és az úthálózat szerepe a Duna Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter, I. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sit, V., Taylor, B. (ed.) 1998 Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria Szép T., Halmos G., Nagy K Madarak monitorozása lehetőség a természeti állapotot befolyásoló regionális, országos és globális hatások nyomon követésére. Magyar Tudomány 2006/6: 675. Virágh K Vegetációdinamikai folyamatok térben és időben. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót Walters, C. J Adaptive management of renewable resources. McMillan, New York. Walters, C. J., Holling, C. S Large-scale management experiments and learning by doing. Ecology 71: Wiens, J. A Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3:
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA Horváth András 1, Bartha Sándor, Virágh Klára, Somodi Imelda, Szitár Katalin, Molnár
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
Részletesebben6. FÜGGELÉK 6.1. Hivatkozások
6. FÜGGELÉK 6.1. Hivatkozások ALLEN, T. F. H., HOEKSTRA, T. W. 1992: Toward a unified ecology. Columbia Univ. Press, New York. ANDREASEN, C., STRYHN, H., STREIBIG, J.C. 1996: Decline of the flora in Danish
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenKöltség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.
Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási
RészletesebbenA Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe
A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe Biró Marianna, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György, Horváth Ferenc Összefoglaló: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetőséget teremt a régió
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenDr. Béres András ügyvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
LIFE IP HUNGAIRY Levegőminőség javítása 8 régióban a levegőminőségi tervek végrehajtásán keresztül Dr. Béres András ügyvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. LIFE IP HUNGAIRY Projektnyitó Konferencia
RészletesebbenA KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE
A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE Biró Marianna 1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió
RészletesebbenAgrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei
Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei 1 2 Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenA biológiai sokféleség pénzügyi forrásai
A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenEDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2
Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 A program megnevezése Klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 7. A klímaváltozás hatásainak mérséklése a
Részletesebben1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 1 622 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Veszprém megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenA villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál
A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál Igények és lehetőségek új egyensúlya 61. MEE Vándorgyűlés Debrecen 2014.09.10-12 Csank András 1. OLDAL Igények
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAz Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna
Az Országos Levegőterheléscsökkentési Program 2019. május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna A NEC irányelv az EU környezeti és egészségvédelmi céljainak költséghatékony megvalósítása; a határon átterjedő
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenSzervezetfejlesztési Program
Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenMOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT
MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenHATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL
HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenDIGITÁLIS VILÁG ÉS TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG
DIGITÁLIS VILÁG ÉS TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG Zuti Bence http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 24.05.2017 1 I. DIGITALIZÁCIÓ 24.05.2017 2 I. DIGITALIZÁCIÓ? 24.05.2017 3 I. DIGITALIZÁCIÓ
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
RészletesebbenEgészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében
Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Dr. Sándor János, Debreceni Egyetem XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2017. Egyenlőtlenség
RészletesebbenA munkahelyi környezet értékelése a kis cégek foglalkozás-egészségügyi és biztonsági irányításának eszköze
ERGONÓMIA 5.1 A munkahelyi környezet értékelése a kis cégek foglalkozás-egészségügyi és biztonsági irányításának eszköze Tárgyszavak: kis vállalat; kockázatbecslés; emberi tényező; ergonómia. A kis cégek
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenA PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN
A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés
RészletesebbenTudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva
Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt
RészletesebbenA TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA
A TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA Czúcz Bálint 1, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Botta-Dukát Zoltán Kivonat A természeti tôke index (Natural Capital Index,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenAGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése
AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése Leonardo da Vinci innovációtranszfer projekt Dr. Balázs Katalin, projektvezető Szent István Egyetem MKK-KTI
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenAZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Munk Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munk.sandor@zmne.hu Zsigmond Gyula Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem zsigmond.gyula@zmne.hu AZ INFORMAIKAI RENDSZEREK
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenLIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenA magyar sertéstartás dán szemmel. Morten Knudsgaard, Dan-Farm
A magyar sertéstartás dán szemmel Morten Knudsgaard, Dan-Farm Morten Knudsgaard Ökológiai agrármérnök végzettség ( zöld diploma ) 1988 óta egy 700 kocás dániai sertéstelep tulajdonosa és irányítója 2000-ben
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenAz Agridiag projekt technikai háttere: a Leonardo da Vinci program
2012 1 HU1 LEO05 04850 Az Agridiag projekt: áttekintés Balázs Katalin Gödöllő, Az Agridiag projekt technikai háttere: a Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság együttműködési programja a szakképzés
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenTermék- és tevékenység ellenőrzés tervezése
Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos
RészletesebbenFelhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban
Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenLegelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 249-258, 2007 Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására Báldi András 1, Batáry Péter 2, Erdős Sarolta 2,3, Kisbenedek Tibor 1,4, Orci Kirill Márk
RészletesebbenLIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai
LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai Kalóczkai Ágnes Pályázói igények szerinti tréning MTA Ökológiai Kutatóközpont LIFE Kapacitásépítés Magyarországon
RészletesebbenTájékoztatás, értelmezés, képesítés. EEA Stratégia Európai Környezetvédelmi Ügynökség
Tájékoztatás, értelmezés, képesítés. EEA Stratégia 2009 2013 Európai Környezetvédelmi Ügynökség EEA Stratégia 2009 2013 Ez az EEA Stratégia felvázolja a következő öt évre vonatkozó terveinket. Mai és
RészletesebbenA Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre
A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs
RészletesebbenA Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea
RészletesebbenStratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés
Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JÓGYAKORLATOK TELEPÜLÉSI LÉPTÉKBEN. Zöldinfrastruktúra műhelytalálkozó AM Budapest,
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JÓGYAKORLATOK TELEPÜLÉSI LÉPTÉKBEN Zöldinfrastruktúra műhelytalálkozó AM Budapest, 2018.11.15. B. Dr. Nagy Ildikó
RészletesebbenA Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés
A Natura 2000 finanszírozása Útmutató A Natura 2000 finanszírozása Útmutató Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés 1 A KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA: Háttér I. rész: Miért készült? Kinek készült? Mire
RészletesebbenA képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009
A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi
RészletesebbenFDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai
FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI ÉS -ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS (KEOP-7.9.0/12-2013-00 09) SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Részletesebbena természeti tőke index
Magyar Tudomány 2011/6 Indikátor a természeti környezet ökológiai állapotának átfogó jellemzésére: a természeti tőke index Czúcz Bálint tudományos segédmunkatárs czucz@botanika.hu Molnár Zsolt PhD, tudományos
RészletesebbenA régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük
A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük Ampler, T. 1992 :Need to know Marketing an accessible A to Z guide. Century Business, Great Britain, London. Stoner, J. A. F. 1978:
RészletesebbenVadbiológiai kutatási módszerek
Vadbiológiai kutatási módszerek Kérdés Kutatás előzetes kérdésfeltevéssel indul (korábbi ismereteink, olvasmányaink, stb.) A kutatás elején a kérdések gyakran homályosak, szerteágazóak Egy kérdés több
RészletesebbenSchenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján
1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts
RészletesebbenTÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK
TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
Részletesebben