Gamási Általános Iskola

Átírás

1 Gamási Általános Iskola OM: Gamás, Fő u. 94. Tel.: 85/ Gamási Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A módosítás dátuma: szeptember 30. Készítette: Jeszenszky Gábor intézményvezető Hatályba lépés dátuma:2018. január 01. A fenntartó jóváhagyta:...

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 I. Az SZMSZ célja A szabályzat célja, tartalma: Az SZMSZ jogszabályi alapja: A szabályzat hatálya:...3 II. Intézményi jellemz k, dokumentáció Jogállás, szakfeladatok Alapdokumentumok Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság...6 III. Vezetés Az intézmény vezet je Vezet helyettes és a vezet ség...9 IV. Az intézmény működési rendje A képzés rendje Tanulói házirend és hiányzások A dolgozók munkarendje V. Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend Nevel testületi feladatok és jogok Szakmai munkaközösségek Nevel testületi bizottságok Küls intézményi kapcsolatok VI. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik Tanulói jogok és kötelességek Diákközösségek és diákközgyűlés Diákönkormányzati működés A tanulók dicsérete és fegyelmezése A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai VII. A pedagógiai munka bel ellen rzésének rendje VIII. Szül i közösségek Szül i jogok, kötelességek, és a tájékoztatás rendje Szül i szervezet és a kapcsolattartás IX. Tanórán kívüli foglalkozások rendje X. Hagyományok ápolása, ünnepek XI. Intézményi egészségnevelés XII. Létesítmény használati rend Intézményi véd el írások Könyvtárhasználati rend XIII. Kapcsolat a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal XIV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teend k XV. Záró rendelkezések Mellékletek Az intézményvezet -helyettes munkaköri leírása A szakmai munkaközösség-vezet munkaköri leírása A tanító munkaköri leírása A szaktanár munkaköri leírása Az osztályf nök munkaköri leírása A diákönkormányzatot segít pedagógus munkaköri leírása

3 1. A szabályzat célja, tartalma: I. Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza valamely intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvet irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: az intézmény szervezeti felépítését és vezetését a benntartózkodás és a működés belső rendjét, a tanulók (gyerekek) és az alkalmazottak munkarendjét, a nevel testület feladatkörét és munkarendjét, a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, a tanulók dicséretének és fegyelmezésének szabályait, formáit, a hagyományok és az ünnepségek rendjét, az egészségügyi ellátás megvalósítását, a belépés és benntartózkodás rendjét a nevelési-oktatási intézménnyel nem jogviszonyban állók részére, a balesetmegel z, véd és óvó rendszabályokat, a küls kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az SZMSZ jogszabályi alapja: évi XXXIII. tv.: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok el meneteli rendszerér l és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történ végrehajtásáról évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésr l 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás min ségbiztosításáról és min ségfejlesztésér l 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeir l évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. A szabályzat hatálya: Az SZMSZ és a mellékletét képez szabályzatok (vezet i utasítások) betartása kötelez érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerz déses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezet terjeszti el, és a nevel testület fogadja el, - a diákönkormányzat és a szül i munkaközösség, a Gamási Általános Iskola Intézményi Tanácsa véleményezési jogának gyakorlása mellett. A 3

4 szabályzat a fenntartó egyetértésével lép hatályba január 1-jével, és határozatlan id re szól. Ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályos SZMSZ hatályon kívül kerül. II. Intézményi jellemzők, dokumentáció 1. Jogállás, szakfeladatok 1. Intézményi adatok Név: Gamási Általános Iskola Cím (székhely): 8685 Gamás, F utca 94. Típus: általános iskola OM azonosító: Évfolyamok száma: 8 Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: 160 f Közalkalmazottak összes létszáma: 14 f Pedagóguslétszám: 12 f 2. Az intézmény jogállása Az intézmény jogállása: Siófoki Tankerületi Központ jogi személyiségű szervezeti egysége. Alapító szerv: Emberi Er források Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Er források Minisztere Fenntartó: Siófoki Tankerületi Központ 8600 Siófok, Szépvölgyi utca 2. 4

5 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: pontos cím: 8685 Gamás, F utca 94. helyrajzi szám: 157 hrsz. hasznos alapterület: 877 m 2 jogkör: Vagyonkezel i jog Siófoki Tankerületi Központ Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. 3. Intézményi szakfeladatok Alapfeladatok: Általános iskolai nevelés-oktatás alsó-fels tagozaton. Többi tanulóval együtt nevelhet, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása: értelmi fogyatékos (enyhe értelmi fogyatékos), egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Integrációs felkészítés, képességkibontakoztató felkészítés. Egyéb köznevelési foglalkozás: Napköziotthoni és tanulószobai ellátás. Speciális jellemz k: Néptánc oktatás, hegedű, citera, furulya oktatás (alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás alapján). 2. Alapdokumentumok 1. Szakmai alapdokumentum Az intézmény jogszerű működését a november 14-én kelt, 52354/2016. okiratszámú Alapító okirat részét képez Szakmai alapdokumentum biztosítja. Szakmai alapdokumentum tartalma: az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye), az intézmény neve, címe (székhelye), típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona az évfolyamok száma, az intézmény működési területe. 2. Pedagógiai program Az intézmény szakmai működését, feladatait a Nemzeti Alaptanterv alapján a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: a nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései, a személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, a szül k és a pedagógus együttműködésének formái, a tehetségfejleszt és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok, a munka ellen rzési, értékelési rendszere, a környezeti- és az egészségnevelési program, a helyi tanterv, ezen belül: - a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, - el írt tananyag, a kötelez és választható foglakozásokra, - követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, - beszámolás és a számonkérés módjai, - tanulók fizikai állapot mérésének módjai, - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, 5

6 - a tanulók értékelésének, min sítésének szempontjai, fogyasztóvédelem 3. Minőségirányítási program A pedagógia program végrehajtása a min ségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény min ségfejlesztési rendszert valósít meg: az oktatás és a nevel munka mérhet en eredményes ellátására, a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, a folyamatos fejl dés garantálására. A min ségirányítási programot az intézmény vezet je készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. Diákönkormányzati véleményezés után a fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A min ségfejlesztési munkaterv összhangban van az intézmény munkatervvel. Tartalma: - min ségfejlesztési folyamat szakaszai, - az elvégzend feladatok, - az id beni ütemezés, - a végrehajtásért felel s személyek nevei. 3. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevel testület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalma: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését a kitűzött id pontok és határid k dátumát, a munkatevékenységet ellátó felel sök név szerinti felsorolását tartalmazza. 2. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felel s intézményvezet tanévenként készít el a munkaközösség-vezet k javaslata alapján. A tantárgyfelosztást a nevel testület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: * évfolyamonként a tanulócsoportokat, * az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, * az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, * mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelez óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének id ráfordítását, s t a gazdasági és pénzügyi konzekvenciát is. A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelez óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket vesszük figyelembe: - kötelez óraszámok, órakedvezmények; - az osztály osztályf nöke saját osztályában lehet leg minden általa tanítható tantárgyat tanítson; - felmen rendszerben biztosítani a folyamatosságot; 6

7 - a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehet leg megfeleljen egymásnak; - arányos terhelés; - egyéni kívánságok. 3. Órarend A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaid beosztása órarend szerint történik. Kéthetes (ciklus) órarend írja el a pedagógus és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítési szempontjai: az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága. 4. Felügyeleti beosztás (Ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejl d diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekv képesek, csökkent belátásúak. A nemzeti köznevelési törvény kiemelt felel sséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyes felel s a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási id tartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos id tartamban minden helyszínre két ügyeletes pedagógust nevez meg. A törvényesség biztosítására, a fenntartó ellen rzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megel z tevékenységét. Az ügyeletesek feladatait a Házirend tartalmazza. 5. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szül k, érdekl d k tájékozódhassanak a helyi tantervr l, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: Az intézményi irattár, és a kijelölt vezet i iroda, tanári szoba. Ezekben a helyiségekben a következ dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: pedagógiai program SZMSZ bels szabályzatok Házirend min ségirányítási program éves munkaterv pedagógus felügyeleti beosztás A dokumentumok hozzáférhet ségét az érdekl d k számára olya módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatóak legyenek! 6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton el állított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: 7

8 Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan el állított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet el írásainak megfelel en. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton el állított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezet aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezet által felhatalmazott személyek (az intézményvezet -helyettes) férhetnek hozzá. 7. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton el állított nyomtatványokat a digitalizálást végz személy köteles papíralapú formában is el állítani. Az elektronikus nyomtatványt az intézményvezet utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhet vé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követ en: - el kell látni az intézményvezet eredeti aláírásával és az intézmény bélyegz jével, - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást elektronikus nyomtatvány, - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárolás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezet felel, valamint a hitelesítésr l az intézményvezet nek kell gondoskodnia. 1. Az intézmény vezet je III. Vezetés 1. A vezető személye Az intézményvezet a nemzeti köznevelési törvény feltételeinek megfelel személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történt. A vezet i megbízás legfontosabb követelményeit szintén a Nemzeti köznevelési törvény írja le. Az intézményvezet t az Emberi Er források Minisztere bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése el tt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szül i szervezet, a diákönkormányzat és a Gamási Általános Iskola Intézményi Tanácsának véleményét. 8

9 2. Intézményvezetői jogkör Az intézményvezet feladatait, jogkörét, felel sségét a nemzeti köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: a nevel és oktató munka irányítása és ellen rzése a nevel testület vezetése és döntéseinek el készítése a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellen rzése a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az intézményt irányító bels szabályzatok vezet i utasításként való kiadása, a hatályosságról történ gondoskodás a közoktatási intézmény képviselete együttműködés a szül kkel, a diákokkal, az érdekképviselettel a nemzeti, községi és intézményi ünnepélyek méltó szervezése a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megel zésének irányítása döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezet kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthet feladatok: - a munkáltatói jogkör gyakorlása. 3. Intézményvezetői felelősség Az intézményvezet egy személyben felel s: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - az észszerű és takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - a gyermekekkel való egyenl bánásmód megköveteléséért - a tanulók, gyermekek érdekeinek els bbségéért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért - a nevel - és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanuló- és a gyermekbalesetek megel zéséért - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért - a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért - munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért. 2. Vezet helyettes és a vezet ség 1. A vezető helyettes (intézményvezető-helyettes) személye Az intézményvezet feladatait az intézményvezet -helyettes közreműködésével látja el. A vezet helyettesi megbízást az intézményvezet adja a nevel testületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan id re kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott id re történik. A vezet helyettes fels fokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkez személy, aki közvetlen irányítja a beosztottak munkáját. 2. Vezető helyettes jogköre és felelőssége A vezet helyettes munkáját munkaköri leírása alapján és az intézményvezet közvetlen irányításával végzi. (Munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található.) A vezet helyettes hatásköre és felel ssége kiterjed teljes feladatkörére, és tevékenységére. Tevékenységében személyes felel sséggel tartozik az intézmény vezet jének. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és 9

10 minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellen rzései, tapasztalatai, lényegi észrevételeit, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézmény vezet jének, konkrét megoldási javaslatokat tesz. 3. Vezetők kapcsolattartási és helyettesítési rendje Az intézményvezet és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelel rendszerességű. Az intézményvezet helyettesítése: Az intézményvezet t szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese helyettesíti. Az intézményvezet tartós távolléte esetén a teljes vezet i jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezet helyettes helyettesítése: Alkalmanként a tantestület 1-1 tagja írásos megbízást kap. Kiadmányozás: Az intézményb l elküldend hivatalos iratot (kiadmányt) csak a kiadmányozási joggal rendelkez személy írhatja alá. A kiadmányozás szabályai a következ k: Kiadmányozási joggal az intézményvezet rendelkezik, aki ezt a jogot a következ esetben és személynek adja át o az intézményvezet távolléte esetén, ha a feladat ellátása halaszthatatlan az intézményvezet -helyettes az intézményvezet teljes feladat- és hatáskörében eljárhat. 4. Az intézmény vezetősége A vezet ség az intézményvezet b l, a helyettesb l és a munkaközösség vezet kb l áll. k irányítják, tervezik, szervezik, ellen rzik és értékelik az iskola pedagógiai munkáját. Az intézmény vezet sége konzultatív testület, véleményez és javaslattev joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezet saját jogköréb l ezt szükségesnek látja. A vezet ség a munkatervben rögzített értekezleteket tart, melyr l emlékeztet feljegyzés készül. Rendkívüli vezet i értekezletet az intézményvezet az általános munkaid n belül bármikor összehívhat. A vezet i értekezleteken a résztvev k beszámolnak a szervezeti egységek működésér l, a kiemelked teljesítményekr l, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezet ség félévenként beszámolót tart a nevel testületi értekezlet a feladatokról, a tapasztalatokról, pozitívumokról és hiányosságokról. 1. A képzés rendje IV. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A f bejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyarország címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: védeni a közösségi tulajdont meg rizni az iskola rendjét és tisztaságát takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal eljárni a tűz- és balesetvédelmi el írások szerint betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat rendeltetésszerűen használni a berendezéseket 10

11 Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 7.30-órától óráig tart nyitva, szombaton és vasárnap rendezvény hiányában zárva tart. A zárásért a takarító a felel s. A szokásos nyitvatartási rendt l való eltérésre az intézményvezet adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek id tartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezet engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási id alatt csak az ügyeletes nevel nek felmutatott és leadott írásos vezet, vagy osztályf nöki engedéllyel hagyható el! 2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jét l a következ és augusztus 31-ig, a szorgalmi id június 15-ig tart. Az általános rendr l a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó f feladatokat a nevel testület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: - a nevel testületi értekezletek id pontja - a rendezvények és ünnepélyek módja és id pontja - a tanítás nélküli munkanapok programja és id pontja - a vizsgák (osztályozó, javító) rendje - a tanítási szünetek id pontja (a rendelet kereteihez igazodva) - a bemutató órák és foglalkozások rendje - a nyílt napok megtartásának rendje és ideje - iskolánk által rendezett tanulmányi versenyek fajtái és id pontja A munkaterv havonkénti programjait, felel seit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét a munka- és balesetvédelmi oktatással az osztályf nök az els tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szül k tájékoztatására az els szül i értekezleten kerül sor. 3. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelel en az órarend alapján, a kijelölt pedagógus vezetésével a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik A napi tanítási id : 8.00 órától óráig tart kéthetes órarend alapján. Az els tanítási óra reggel 8.00-órakor kezd dik ( 0. óra csak külön engedéllyel tartható.) Az intézményvezet szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák id tartama 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az intézményvezet adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatóak, kivételt az intézményvezet és a vezet helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 4. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb id tartama 5 perc, a csengetési rend szerint: 5, 10, vagy 15 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthet. Minden óraközi szünetben szell ztetni kell a tantermeket, teljes légcserével. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési id n kívül a tanulók egészségük érdekében lehet ség szerint a szabad leveg n (az udvaron) töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dél körüli óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédid t is jelent. Az étkezést óra és óra között kell lebonyolítani. 11

12 2. Tanulói házirend és hiányzások Lásd: Az iskola Házirendjében. 3. A dolgozók munkarendje 1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felel s vezet nek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezet és a helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezet feladatait. Az ügyeletes vezet akadályoztatása esetén az SZMSZ vezet i helyettesi rendje jelöli ki az ügyeletes vezet személyt. 2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezet je állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezet helyettese készíti el, és az intézményvezet hagyja jóvá. A vezet helyettes tesz javaslatot, a törvényes munka és pihen id figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. 3. Pedagógus munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelez órákból, valamint a nevel -oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges id b l áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezet helyettes állapítja meg, az intézményvezet jóváhagyásával. Kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezet és helyettese engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdés el tt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást el zetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást legkés bb az 1. tanítási óra megkezdése el tt 30 perccel jelezni kell a vezet nek vagy helyettesének. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén lehet ség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. 4. Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvéd és biztonsági rendszabályokat a munka- és balesetvédelmi szabályzat követelményeit fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felel sségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felel ssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási id tartamra kiterjed felügyeletét. Az épületben és a szabadban a tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásáért a vezet és helyettese a felel s. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesít pedagógus felel s az ügyeleti területen a házirend betartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás el tti és utáni alábbi id szakra: Délel tt 7.30 órától óráig pedagógus felügyel Délután órától óráig pedagógus felügyel. 12

13 Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglakozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási id el tt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 5. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra kijelölésének és megbízásának a munkabeosztások összeállításának alapelvei: az intézmény zavartalan feladatellátása a dolgozók egyenletes terhelése a rátermettség és alkalmasság a szükséges szakmai felkészültség A 3 hónapnál hosszabb id tartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelez óraszáma feletti tanítása, munkaterv feladat ellátása, stb.) az intézményvezet adja, a vezet helyettes javaslatai segítségével. A vezet helyettes jogosult rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. 13

14 V. Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik 1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végz pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevel munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képvisel it jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattev vel, véleményez vel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkez személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felel sséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 f ) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit a megbízott vezet k és a választott közösségi képvisel k segítségével az intézményvezet fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböz formái: közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések nyilvános fórumok, intézményi gyűlések bizottsági ülések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét id pontjait a munkaterv tartalmazza. A bels kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböz döntési fórumokra, nevel testületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képvisel t meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyz könyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezet akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály el írja, vagy az intézmény egészét érint kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezletér l jegyz könyvet kell vezetni. 2. Nevel testületi feladatok és jogok 1. A nevelőtestület és tagjai A nevel testület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. 14

15 A nevel testület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevel testület tagjai: - a pedagógusok - a pedagógiai munkát közvetlenül segít fels fokú végzettségű alkalmazottak 2. Nevelőtestületi feladatok A nevel testület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevel testületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevel testületi feladatokat, melyek a következ k: a pedagógiai program feladatainak min ségi megvalósítása a gyermekek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és min sítése a szül k, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása a közösségi élet szervezése és a hagyomány rzés ellátása a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása a szervezett min ségfejlesztési program végrehajtása a tanév munkatervének elkészítése átfogó értékelések és beszámolók készítése a törvények, a rendeletek, a bels szabályzatok és a munkafegyelem el írásainak betartása a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme 3. Nevelőtestületi jogkör A nevel testület véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik minden intézményt érint ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevel testület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása és módosítása az SZMSZ és a Házirend elfogadása és módosítása a min ségfejlesztési program elfogadása a tanév munkarendjének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás a nevel testület képvisel pedagógus kiválasztása a diákönkormányzat működésének jóváhagyása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása A nevel testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 4. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevel testület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (Szül i szervezet, Diákönkormányzat) képvisel jét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: < tanévnyitó értekezlet < félévi és tanévvégi osztályozó értekezlet < szi nevelési értekezlet 15

16 < tavaszi nevelési értekezlet < tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevel testület tagjainak egyharmada, és az intézmény intézményvezet je vagy vezet sége szükségesnek látja. A nevel testület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevel testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenl sége esetén az intézményvezet szavazata dönt. A nevel testületi értekezlet lényegkiemel, emlékeztet jegyz könyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezet, a jegyz könyvezet és a 2 hitelesít ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyz könyvt l elkülönítve is ki kell gyűjteni dossziéba. 5. A nevelőtestületi jogok átruházása A nevel testület a jogkörébe tartozó ügyek el készítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan id re vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felel sségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevel testületi értekezletek id pontjában. A. A tanulók értékelésének átadása: A nevel testület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: - a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és min sítést - az osztályközösség problémáinak megoldását A beszámolási kötelezettség az osztályf nök kötelessége. B. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök: A nevel testület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: - a helyi tanterv kidolgozása, módosítása - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása - a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel - a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel - a határozott id re kinevezett pedagógusok véleményezése - a szakmai munkaközösség vezet véleményezése A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezet kötelessége. C. Bizottsági jogkörök: Lásd: SZMSZ önálló fejezete. 3. Szakmai munkaközösségek 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenyked legalább 5 pedagógus a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellen rzésére szakmai munkaközösséget hoz létre. A munkaközösség feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai el irányzatainak felhasználására szervezi a pedagógusok továbbképzését támogatja a pályakezd pedagógusok munkáját 16

17 egységessé teszi az intézményi követelményrendszert felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét összeállítja az osztályozó-, javító-, vizsga feladatait kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint) végzi a nevel testület által átruházott feladatokat 2. Az intézmény szakmai munkaközösségei I. Osztályf nöki munkaközösség szakterülete: 1-8. évfolyam 3. Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A munkaközösség vezet t az intézményvezet bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetend pótlékban, valamint órakedvezményben részesül. A munkaközösség vezet je képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezet sége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai el tt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja ket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: - irányítja a munkaközösséget és felel s a munkaközösség tevékenységéért - értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - ellen rzi a munkaközösség tagjainak munkáját - beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységér l Szakmai munkaközösség vezető jogai: - bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit - ellen rzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti el rehaladást és az eredményességet - hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezet k felé - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására - 4. A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségeknek úgy kell az együttműködést megvalósítaniuk, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai, módszertani segítése zavartalan és zökken mentes legyen intézményen belül. Szakmai munkaközösségek együttműködésének célja: - szakmai, módszertani kooperáció: kompetencia alapú oktatás elterjesztése, helyi szabályozók korrigálása, - egységes oktatási-nevelési követelmények kialakítása, - SNI, halmozottan hátrányos tanulók integrációjának és a tehetséggondozásnak a segítése, alapkészségek differenciált fejlesztése, - mérés, értékelés, ellen rzés rendjének összehangolása, - az országos kompetenciamérések eredményeire épít fejleszt munka, - pályakezd k mentorálása, - pályázatok eredményességének növelése, - beiskolázás, továbbtanulás segítése, 17

18 - DÖK rendezvények, iskola által szervezett szabadid s tevékenységek aktív támogatása, - az iskola éves munkatervében megfogalmazott egyéb célok és feladatok megvalósítása, - kompetencia-alapú oktatás alkalmazása, az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése megkívánja a pedagógusok szaktárgyi munkaközösségein kívüli, szervezett együttműködését. Szakmai munkaközösségek együttműködésének módjai: - munkaközösségi foglalkozások, értekezletek, szakmai megbeszélések, - bemutató órák, nyíltnapok, hospitálások, óralátogatások, - továbbképzéseken való részvétel, - műsorok, megemlékezések, hagyomány rz rendezvények, tanulmányi- és sport versenyek, - értékel esetmegbeszélések, - hospitálásra épül együttműködés. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása: - munkaközösségek intézményen belül: folyamatos mindennapos, rendezvények, értekezletek alkalmával vagy hirdetmények útján, - munkaközösségek küls partnerekkel (szül k, óvodák, fenntartó, egyéb intézmények) családlátogatás (indokolt esetben), hospitálás, meghívás útján személyesen, levél, telefon, útján, - intézmény-vezetéssel: munkaközösség-vezet, kapcsolattartó személyesen, telefonon, útján. 4. Nevel testületi bizottságok 1. A bizottsági munkavégzés előnyei A nevel testület feladatának és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból, melynek el nyei: ~ A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni ~ A kis létszám rugalmas csoport tevékenységet, hatékony munkát tesz lehet vé ~ A feladattal való érdemi kapcsolat: - a tényadatok és a folyamat részletes ismerete - a konkrét helyzetmegítélés el segíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. El segítik a min ségfejlesztés eredményességét is. 2. Fegyelmi Bizottság feladatai A házirendet megszeg tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálás. Tagok: - az intézmény vezet je vagy helyettese - az érintett tanuló osztályf nöke 18

19 - egy, a tanuló által felkért pedagógus - a diákönkormányzat diákképvisel je 5. Küls intézményi kapcsolatok 1. Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, civil szervezetekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezet k és a szakterületek képvisel i munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése szakmai el adásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon 2. A külső kapcsolatok rendszere, formái Az iskola az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a következ szakmai szervezetekkel: a.) A fenntartóval: Az intézményvezet kapcsolatban áll az illetékes tankerülettel, folyamatosan tájékoztatja a fontosabb történésekr l, a problémákat felveti, közös megoldást várva, év végén beszámol a tanév történéseir l, a jöv évi tervekr l. b.) Az intézményvezet a település polgármesterével és képvisel -testületével tart fenn szoros kapcsolatot. c.) A Gamási Ifjúsági Egyesülettel. d.) A pedagógiai és szaktárgyi szervekkel (Oktatási Hivatal, Kormányhivatal.). e.) A pedagógiai szakszolgálattal: Az intézmény a jelz rendszerén keresztül értesíti a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Fonyódi Tagintézménye Balatonlellei Telephelyét, ha valamely gyermeknek tanulási problémái támadnak (beszédhibák, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar gyanúja stb.). Err l minden esetben el tte értesítik a szül t is. f.) A gyámügyi, családsegít és gyermekjóléti szervekkel: az intézmény jelzi, ha valamely gyermek veszélynek van kitéve. A gyermekjóléti szervekkel napi kapcsolatban áll, ha lehet ség van rá, közös programot szervez a hátrányos helyzetű gyermekeknek. Az intézmény kéri egyes gyermekek magántanulóvá nyilvánítását. A problémás gyermekekr l esetmegbeszélést tartanak. g.) A környez oktatási intézményekkel: Az intézmény partneri kapcsolatot tart fenn a környez települések iskoláival, óvodáival. Tapasztalatcsere útján megbeszélik közös problémáikat, amelyek az el bbre haladást, a munka zökken mentességét segítik. VI. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik 19

20 1. Tanulói jogok és kötelességek A Házirend tartalmazza. 2. Diákközösségek és diákközgyűlés 1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezet ként az osztályf nök áll. Az osztályf nököt az intézményvezet -helyettes javaslatát meghallgatva az intézményvezet bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelent s nevel hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályf nök indokolt esetben jogosult az intézményvezet vagy helyettese tudtával nevel i osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. 2. Diákközgyűlés (iskolagyűlés) A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményez fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az intézményvezet és diákönkormányzat vezet i beszámolnak az el z diákközgyűlés óta eltelt id szak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetér l, érvényesülésér l. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezet séghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkés bb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az intézményvezet által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 1 alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés el tt 14 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezet sége és az intézményvezet. 20

21 3. Diákönkormányzati működés 1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érint ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több, mint 50 %- ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat tanulóközösség által elfogadott, nevel testület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválasztja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály diákönkormányzati tagjait (osztályonként 2-2 f t). A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükr l: küldötteket delegálhatnak az intézmény diákvezet ségébe. A teljes tanulóközösség érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezet ségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott id ben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a Házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amiket a diákönkormányzat tanévenként október 31-ig saját költségvetéseként megfelel indoklással el terjeszt. 2. Diákönkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételéi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következ kben: az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a Házirend elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezet inek, munkatársainak megbízására 3. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját az intézményvezet által 5 évre megbízott pedagógus segíti, aki a diákönkormányzat megbízásával eljárhat az Intézményi Diákbizottság (IDB) képviseletében. A diákönkormányzatot képvisel feln tt folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezet vel. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezet t, aki heti vezet i fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített id pont közzététele az osztályf nökök feladata.) Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezet ségi, a nevel testületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diákbizottság (ODB) képvisel i járnak el. 4. A tanulók dicsérete és fegyelmezése 21

22 A tanulók dicséretére és fegyelmezésére vonatkozó eljárásrendet általában a Házirend tartalmazza, de a törvényi háttérnek megfelel en a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárásrend részletes szabályait az intézményi SZMSZ-nek is tartalmaznia kell 5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az els fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevel testület, melynek nevében az intézményvezet jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevel testület a kötelezettségszegésr l való tudomásszerzést l számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az intézményvezet ír alá, s a nevel testület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szül i szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szül i szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megel z egyeztet eljárást. Az egyeztet eljárás célja a kötelességszegéshez elvezet események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszeg és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevel testület döntését követ en az intézmény vezet je a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segít pedagógus révén, a szül i szervezet vezet jét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszeg tanulót illetve törvényes képvisel jét az osztályf nök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztet eljárás lefolytatásának lehet ségére. Fegyelmi egyeztet eljárás lefolytatására akkor van lehet ség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szül, valamint a kötelességszeg, kiskorú kötelességszeg esetén a szül egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szül az értesítés kézhezvételét l számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztet eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztet eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történ megérkezését l számított tizenöt napon belül az egyeztet eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevel testület az egyeztet eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése el tt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szül i szervezet és az intézményi tanács ennek hiányában az iskolaszék véleményét. Az egyeztet eljárás lefolytatására a nevel testület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszeg, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztet eljárás lefolytatásáért felel s személy az intézményvezet vel való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztet eljárás id pontját, melyr l az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztet eljárásról készített jegyz könyv vezetésére az egyeztet eljárás lefolytatásáért felel s személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztet eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követ tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszeg és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges id re, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szül nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztet eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszeg tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelez, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szül je gyermeke ellen kéri. 22