A kettôs ballonos endoszkópia szerepe a vékonybélbetegségek diagnózisában és kezelésében összehasonlítva a kapszulás endoszkópiával

Átírás

1 A kettôs ballonos endoszkópia szerepe a vékonybélbetegségek diagnózisában és kezelésében összehasonlítva a kapszulás endoszkópiával LAKATOS Péter László, HORVÁTH Henrik Csaba, ZUBEK László, PÁK Gábor, NÉMETH Artúr, RÁCZ István, PÁK Péter, FUSZEK Péter, NAGYPÁL Anna, GEMELA Orsolya, PAPP János BEVEZETÉS A legutóbbi évekig csak a vékonybél kezdeti szakasza volt megközelíthetô a diagnosztikus vagy terápiás endoszkópos beavatkozások számára. Egy új, kettôs ballonos (DBE) endoszkópos eljárás, amely nagy felbontású képet szolgáltat, mindkettôre lehetôséget nyújt a gastrointestinalis traktus bármely területén. A tanulmány célja az volt, hogy beszámoljunk a Fujinon EN-T5 terápiás kettôs ballonos enteroszkóppal szerzett tapasztalatainkról, illetve összevessük az eredményeket a korábbi kapszulás endoszkópia eredményével, akinél ez rendelkezésre állt. BETEGEK ÉS MÓDSZER 2005 augusztusa és 2009 augusztusa között 150 DBE-vizsgálatot végeztünk 139 betegen (férfi/nô: 62/72, életkor: 51,1±18,6 év) a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján. Felsô megközelítésbôl végeztük a vizsgálatot 112 esetben, 16 esetben alulról és 11 betegen mindkét irányból. A DBE indikációja leggyakrabban ismeretlen eredetû gastrointestinalis vérzés volt (83 eset), de végeztünk vizsgálatot gyulladásos bélbetegség diagnózisa vagy komplikációja (29), polyposisszindróma, illetve malignitásának gyanúja (25) miatt is. Egy esetben az eszközzel endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiát végeztünk. A beavatkozásokra ambuláns vizsgálatként iv. anaesthesiában került sor. A vizsgálat után a betegeket az ébredôhelyiségben négy óráig figyeltük meg. Kapszulás endoszkópia eredménye 27 beteg esetében volt ismert. EREDMÉNYEK Ismeretlen eredetû gastrointestinalis vérzés esetén a vizsgálat során a betegek 60,2%-ában találtunk valamilyen szignifikáns vékonybéleltérést, az esetek többségében angiodysplasiát, kis eróziókat vagy fekélyt. A vérzés indikációjával vizsgált betegek 7,2%-ában (6/83) találtunk malignus alapbetegséget (három gastrointestinalis stromatumor, egy non-hodgkinlymphoma, egy korábban nem ismert melanomametasztázis és egy duodenumra terjedô pancreasadenocarcinoma). Beavatkozást 24 betegnél végeztünk. Gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén a diagnózis felállítása a vizsgálat során öt esetben volt lehetséges (38,5%). Ismert Crohn-betegség esetén a betegség kiterjedésének, viselkedésének és aktivitásának a megítélése volt az indikáció. Nyolc Peutz Jeghers- és familiaris adenomatosus polyposis szindrómás THE ROLE OF DOUBLE-BALLOON ENDOSCOPY IN THE DIAGNOSIS AND TREATMENT OF SMALL INTESTINAL DISEASE COMPARED WITH CAPSULE ENDOSCOPY INTRODUCTION Until recently, only the proximal small bowel was accessible for diagnostic or therapeutic endoscopy. A new method, doubleballoon enteroscopy (DBE), provides high-resolution imaging and enables both diagnostic and therapeutic interventions in all segments of the gastrointestinal tract. Our aim was to report our experiences with the Fujinon EN-450 T5 therapeutic double-balloon endoscope and compare our findings with the results of earlier capsule endoscopy where this was available. METHODS Between August 2005 and July 2009, 150 DBE procedures were conducted in 139 consecutive patients (M/F: 67/72, age: 51.1±18.6 years) who presented at our tertiary referral hospital. The examination was performed via the oral route in 112 patients, via the anal route in 16 patients, and via both routes in 11 patients. DBE was indicated due to obscure gastrointestinal bleeding in most cases (83), due to diagnosis or complication of IBD in 29 cases and due to polyposis syndrome or suspected neoplasia in 25 patients. In one patient we performed endoscopic retrograde cholangiopancreatography (ERCP). All procedures were performed using i.v. anaesthesia at our outpatient clinic. After the procedure, the patients were monitored in a recovery room for at least four hours. The results of previous capsule endoscopy were available in 27 patients. RESULTS Small-bowel abnormalities? mostly angiodysplasias, minor erosions or ulcers? were detected in 50 (60.2%) of the patients with obscure gastrointestinal bleeding. Malignancy was found in 7,2% (6/83) of the patients who were examined because of bleeding (three gastrointestinal stoma tumour, one non-hodgkin lymphoma, one previously undetected melanoma metastasis and one pancreatic adenomacarcinoma that involved the duodenum) Intervention was performed in 24 patients. IBD was diagnosed in five (38.5%) of the 13 patients in whom the disease was suspected. In patients with known Crohn-disease, DBE was indicated on the basis of the extent, behaviour and activity of the disease. Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia LAM 2009;19(11):

2 betegnél történt polypectomia, míg négy vékonybél-adenocarcinoma került felismerésre. A kapszulás endoszkópia és a DBE eredménye 51,8%-ban egyezett (14/27), a DBE során felismerésre került egy kapszulás endoszkóppal nem diagnosztizált malignitás is. Átlagosan 213 cm ( cm, SD: 111) vékonybélszakaszt tekintettünk át egy vizsgálat során. KÖVETKEZTETÉSEK Eredményeink alapján a kettôs ballonos enteroszkópia biztonságos módszer, amely jelentôs segítséget nyújt a vékonybél betegségeinek a kivizsgálásában és kezelésében olyan betegek esetében is, akiknél feltételezett szûkület miatt a kapszulás endoszkópia kontraindikált. kettôs ballonos endoszkópia, ismeretlen eredetû gastrointestinalis vérzés, gyulladásos bélbetegség, polyposisszindróma Polypectomy was performed in eight patients with Peutz-Jeghers syndrome or familial adenomatous polyposis syndrome, whereas small-bowel adenocarcinoma was diagnosed in four patients. The concordance between the findings of capsule endoscopy and DBE was 51.8% (14/27), and in one patient DBE revealed malignancy that has not been detected by endoscopy. The average insertion length during the procedure was approximately 213 cm (range cm, SD 111). CONCLUSIONS On the basis of our results, DBE is a safe and useful method for assessing and treating small bowel disease, even if capsule endoscopy is contraindicated due to suspected strictures. double-balloon endoscopy, obscure gastrointestinal bleeding, inflammatory bowel disease, polyposis syndrome dr. LAKATOS Péter László (levelezô szerzô/correspondence), dr. HORVÁTH Henrik Csaba, dr. FUSZEK Péter, NAGYPÁL Anna, dr. GEMELA Orsolya, dr. PAPP János: Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika/Semmelweis University, 1st Department of Internal Medicine; H-1083 Budapest, Korányi S. u. 2/A. kislakpet@bel1.sote.hu dr. ZUBEK László: Semmelweis Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika/ Semmelweis University, Department of Anesthesiology and Intensive Therapy; Budapest dr. PÁK Gábor, dr. PÁK Péter: Vaszary Kolos Kórház, II. Belgyógyászati Osztály/ Vaszary Kolos Hospital, 2nd Department of Internal Medicine; Esztergom dr. NÉMETH Artúr, dr. RÁCZ István: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai Osztály/Petz Aladár County Teaching Hospital, 1st Department of Internal Medicine and Gastroenterology; Gyôr Érkezett: július 9. Elfogadva: szeptember 8. Az ismeretlen eredetû vékonybélvérzések okának tisztázása a gasztroenterológia egyik legnehezebb területe. Az eddigi endoszkópos eljárásokkal leginkább a colon és egészen a legutóbbi évekig a nyelôcsô, a gyomor és vékonybél kezdeti szakasza volt vizsgálható. Más képalkotó eljárások segítségével (például angiográfia) a vékonybél-eredetû vérzésforrások oka szintén feltáratlan marad. Az utóbbi években jelentôs változást hozott ebben a stratégiában Magyarországon is a kapszulás endoszkópia (CE) bevezetése (1 4), amely elsôsorban a diagnózist segíti, és bizonyos esetekben (például feltételezett szûkület) végzése kontraindikált. Yamamoto és munkatársai (5) 2001-ben egy forradalmian új, sebészi beavatkozást nem igénylô, kettôs ballonos (DBE) endoszkópos eljárásról számoltak be, amely amellett, hogy nagy felbontású képet szolgáltat, lehetôséget nyújt a gastrointestinalis traktus bármely területén terápiás beavatkozásokra is. A módszer lényege, hogy egy relatíve vékony, hosszú endoszkóp végén egy felfújható ballon található, az endoszkópon kívül elhelyezkedô vékony mûanyag csövön (overtube) pedig egy másik felfújható ballon. Az elôrehaladás során elôször az endoszkóp kerül bevezetésre, majd ennek helyzetét a ballon felfújásával fixáljuk. Ez után az overtube-ot egészen az endoszkóp végén elhelyezkedô felfújt ballon közeléig vezetjük elôre, majd ezt a ballont is fixáljuk, majd az endoszkóp és az overtube óvatos húzásával a vékonybelet megrövidítjük. Ezt követôen az endoszkóp ballonját leengedjük, az endoszkópot elôrevezetjük, és a fent leírt lépéseket ismételjük. Így, a megrövidítések és elôrehaladások során, mintegy hernyószerûen az endoszkóp elôrevezethetô a vékonybélben (6). Újabban hasonló elven mûködô, de egyballonos overtube-ot használó endoszkópiás módszer is elérhetôvé vált (7). Az újabb közlések alapján az indikációs terület bôvült (8 10). A vizsgálat relatíve biztonságos, egy 2362 DBE-vizsgálat eredményeit összefoglaló tanulmányban (11) a szövôdmények gyakorisága 0,8% volt a diagnosztikus és 4,3% a terápiás beavatkozások során. Súlyos szövôdmények (például jelentôs vérzés, perforáció) az esetek 0,6%-ában fordult elô. Meg kell említeni, hogy ismeretlen eredetû vékonybélvérzésnek tartott esetekben ismételt felsô és alsó endoszkópia a laesiót az esetek egy részében lokalizálhatja. Német adatok (12) szerint a DBE-vizsgálat során azonosított, a vérzést valószínûleg magyarázó laesiók 24,3%-a (például gyomor-, duodenalis fekély, a vastagbél Crohnbetegsége, irradiációs proctitis, angiodysplasia a terminális ileumban) konvencionális endoszkópiával is elérhetô lett volna. A DBE-vizsgálat indikációja mindezek tükrében gondos mérlegelést igényel. Az újabb irodalmi közlések alapján a DBE és a CE 692 LAM 2009;19(11): Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia

3 közel azonos hatékonyságú a vékonybélbetegségek diagnosztikájában (13), amellett, hogy az enteroszkópia terápiás lehetôséget (például biopszia, polypectomia, argon-plazmakoaguláció APC) is nyújt. A kivizsgálási algoritmusban a feltételezetten vékonybélszûkület nélküli esetekben a kapszulás endoszkópia javasolható elsôként, mivel noninvazív, illetve könnyebben átvizsgálható vele a teljes vékonybél. Ezen túlmenôen a kapszulás endoszkópia alapján javasolható az enteroszkópia megközelítési iránya (orális-anális). Ezt követi az enteroszkópia, immár a diagnózis megerôsítésén túl, terápiás eszközként. A tanulmányunk célja az volt, hogy beszámoljunk az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán a Fujinon EN-T5 terápiás kettôs ballonos enteroszkóppal szerzett diagnosztikus és terápiás tapasztalatainkról. Összehasonlítottuk továbbá az enteroszkópia és a korábbi kapszulás endoszkópia eredményét azokban az esetekben, ahol mindkét vizsgálat megtörtént. 1. TÁBLÁZAT A betegek demográfiai és klinikai paraméterei (n=139) n % Életkor 51,1 (19 85) év Nem Férfi 67 48,2% Nô 72 51,8% Indikáció Vérzés 83 59,7% Polyposis/tumor/stenosis 29 20,9% Crohn-betegség 25 18% ERCP (Roux-en-Y) 1 0,7% Jejunalis tápszonda 1 0,7% ERCP: endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia Betegek és módszer A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján 2005 augusztusa és 2009 júliusa között 150 DBEvizsgálatot végeztünk 139 betegen (férfi/nô: 67/72, életkor: 51,1±18,6 év). A vizsgálatok indikációját, valamint a betegek klinikai adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. A DBE indikációja (1. táblázat) leggyakrabban ismeretlen eredetû gastrointestinalis vérzés volt (89 vizsgálat, 83 betegben), de végeztünk vizsgálatot gyulladásos bélbetegség (IBD) diagnózisa vagy komplikációja (25 beteg), polyposis miatt, továbbá daganatgyanú tisztázására (29 beteg), valamint sebészi Roux Y vékonybélanasztomózis viszonyok miatt (ERCP) (1) is (1. ábra). Egy további alkalommal az eszközt nasojejunalis tápszonda behelyezésére használtuk. A vizsgálatot 112 esetben felsô megközelítésbôl, 16 esetben alulról végeztük el, míg 11 betegben mindkét irányból. A mindkét irányból vizsgált betegekben jelölés (például klipfelhelyezés) nem történt, így a pánenteroszkópia gyakoriságát nem vizsgáltuk. A beavatkozásokra minden esetben ambuláns vizsgálatként, iv. anaesthesiában került sor aneszteziológus segítségével, intratrachealis lélegeztetés mellett. A vizsgálat után a betegeket az ébredôhelyiségben négy óráig megfigyeltük. A vizsgálatot megelôzôen részletes tájékoztatás után a betegektôl mind az endoszkópos beavatkozáshoz, mind az altatás elvégzéséhez írásbeli beleegyezést kértünk. Az eredmények statisztikai értékelése az SPSS 15.0 szoftver segítségével történt. A p<0,05 értéket tekintettük szignifikánsnak. Fujinon EN-450 T5 terápiás enteroszkópot (az eszköz hossza 2300 mm, külsô átmérôje 9,4 mm, munkacsatorna 2,8 mm) és lágy overtube-ot (hossz: 1450 mm, külsô átmérô: 13,2 mm, belsô átmérô 11 mm), valamint Fujinon PB-10 levegôpumpát használtunk. A kapszulás endoszkópiára a PillCam SB (Given Imaging Inc, Izrael) készülék segítségével került sor. Eredmények Az indikációk szerinti diagnosztikus pontosságot a 2. táblázatban foglaltuk össze. Gastrointestinalis vérzés eredetét kutatva a vizsgálat során a betegek 60,2%-ában találtunk valamilyen szignifikáns vékonybéleltérést. Az esetek többségében angiodysplasiát, kis eróziókat (valószínû ok) vagy fekélyt (diagnosztikus laesio) találtunk. A vérzés indikációjával vizsgált betegek 7,2%- ában (6/83) találtunk malignus alapbetegséget: három gastrointestinalis stromatumor (GIST), egy non- Hodgkin-lymphoma (NHL), egy korábban nem ismert melanomametasztázis és egy duodenumra terjedô pancreasadenocarcinoma. Találtunk továbbá egy cardia- és egy-egy gyomorfekélyt, valamint erozív antrumgastritist is. Tizenöt betegbôl vettünk biopsziás mintát, míg kilenc betegben történt argon-plazmakoaguláció (APC). Gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén a diagnózis felállítása a vizsgálat során öt esetben volt lehetséges (38,5%). Ismert Crohn-betegségben a betegség kiterjedésének, viselkedésének, posztoperatív aktivitásának a megítélése, egy esetben pedig elakadt kapszulás endoszkóp eltávolítása volt az indikáció. Két esetben ismert Crohn-betegben szûkületre gyanús klinikai kép miatt végeztük el a vizsgálatot, ami a szûkületet mindkét esetben kizárta. Egy további ismert Crohn-colitises betegnél korábban nem ismert vékonybél-kiterjedés került felismerésre. Két alkalommal bizonytalan posztoperatív tünetek miatt az endoszkópos aktivitás megítélése volt a cél. Az endoszkópia mindkét esetben negatívnak bizonyult. Klinikai tünetek, laboratóriumi eltérések és más képalkotó vizsgálatok (kapszulás endoszkópia, hasi CT, CT-enteroclysis, PET-CT) során felvetett, addig nem ismert malignus alapbetegséget hét esetben tudtunk az enteroszkópia során igazolni (50%), míg egy további vizsgálat révén addig nem ismert multiplex melanomaáttét igazolódott a vékonybélben. Egy másik beteg- Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia LAM 2009;19(11):

4 1. ÁBRA Kettôs ballonos endoszkópia során talált eltérések. a) Gastrointestinalis stromatumor a vékonybélben. b) Stenosist okozó primer adenocarcinoma. c) Melanoma metasztázisa. d) Polypectomia Peutz Jeghers-szindrómás betegnél, preventív klipfelhelyezés után a) b) c) d) ben a kapszulás endoszkópia során polyposis gyanúja merült fel a terminális ileumban. A DBE-vizsgálattal ennek hátterében féregfertôzés volt diagnosztizálható. Ismerten familiaris polyposis (FAP) és Peutz Jeghersszindrómában szenvedô betegeknél számos alkalommal történt polypectomia. Daganatos eredetû és egy esetben polypectomia utáni vérzéscsillapításra APCkoagulációt végeztünk. Egy-egy további esetben az eszköz segítségével endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiát (ERCP) végeztünk egy Roux-Y anasztomózisos betegben, illetve jejunalis tápszondát helyeztünk be. Korábbi kapszulás endoszkópia eredménye 27 beteg esetében volt elérhetô az összes indikációt figyelembe véve. A DBE és a CE eredménye 14 esetben mutatott egyezést (51,8%). Klinikailag jelentôs diagnózisok esetén is különbség mutatkozott, így a kapszulás endoszkóppal nem azonosítottak egy primer adenocarcinomát a duodenum horizontális alsó részében, míg egy jejunumdaganatnak imponáló képlet DBE során kizárható volt, illetve a terminális ileumban a CE során polyposisnak imponáló eltérés valójában bélférgességnek bizonyult. A legnagyobb bizonytalanságot a kis angiodysplasiának leírt képletek okozták. Átlagosan 213 cm-nyi ( cm, SD: 111) vékonybélszakaszt tekintettünk át egy vizsgálat során. Szájon keresztüli megközelítés esetén az áttekintett vékonybélszakasz szignifikánsan hosszabb volt (236 cm, SD: 106), mint anális megközelítés esetén (104 cm, CD 54 cm). A vizsgálatot a kezdeti tanulási fázis után perc között, az elôrehaladás lehetôségétôl függôen befejeztük. Röntgen-képerôsítô használatára minden esetben lehetôség volt, ezt kezdetben minden alkalommal, késôbb csak kivételesen, nehéz elôrejutás esetén alkalmaztuk. A beavatkozással kapcsolatos súlyos szövôdményt nem észleltünk (egy aspirációs bronchitis és egy garatinfekció). Megbeszélés A DBE és a kapszulás endoszkópia bevezetése jelentôs változást hozott az utóbbi években a vékonybélbetegségek diagnózisában (1). Ez utóbbi elsôsorban a diag- 694 LAM 2009;19(11): Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia

5 2. TÁBLÁZAT Az enteroszkópia diagnosztikus pontossága és a beavatkozások diagnózisok szerint Ismeretlen eredetû Polyposis/daganat/ Gyulladásos bélbetegség verzés stenosis Nem (férfi/nô) 44/39 11/18 10/15 Életkor [év (SD)] 57,9 (16,1) 43,0 (17,9) 36,8 (16,2) Beavatkozás iránya (orális/anális/mindkettô) 69/7/7 24/2/3 16/8/1 Áttekintett bélszakasz [cm (SD)] 224 (109) 171 (101) 216 (117) Diagnosztikus pontosság 60,2% (50/83) más képalkotóval felmerült Crohn-betegség gyanúja vékonybéldaganat esetén: esetén 38,5% (5/13) 50% (7/14) Talált laesio angiodysplasia, kis fekély, primer adenocarcinoma (4), aphtoid laesiók, eróziók, cardia-, pancreasadenocarcinoma hosszanti fekélyek ventricularis, duodenalis ráterjedése a duodenumra (1), fekély, GIST tumor (3), GIST (2), melanomaáttét (1), melanoma (1), NHL (1), ismert FAP-, illetve pancreasadenocarcinoma Peutz Jeghers-polyposis ráterjedése a duodenumra (1) Intervenció biopszia: 15 polypectomia: 8, biopszia: 5 APC-koaguláció: 9 biopszia: 12 retineált APC-koaguláció: 4 kapszulakivétel: 1 nózis felállítását segíti, azonban bizonyos esetekben (például feltételezett szûkület) végzése kontraindikált. A kapszula elakadása (átlagosan 0,7%, de Crohn-gyanú esetén 5-8%, míg elzáródás gyanúja esetén akár 20%) a vizsgálat egyik ritka, de súlyos szövôdménye (14, 15). Egy saját esetben is a kapszulás endoszkóp elakadása, kivétele volt a vizsgálat indikációja. Az elsô DBEközlésekben az új módszert elsôsorban az ismeretlen eredetû vékonybélvérzések okának tisztázására ajánlották (16, 17). Saját betegeink esetében is ez volt a leggyakoribb indikáció. Az indikációs terület hamar bôvült, vékonybélszûkületek, feltételezett Crohn-betegség, refrakter coeliakia, polyposisszindrómák, feltételezett vékonybéldaganatok diagnózisára és terápiájára. Egyes szerzôk nehezen kivitelezhetô ERCP-k és kolonoszkópiák elvégzésére is ajánlják (6, 9). A korai közlések között szintén Yamamoto munkacsoportja (18) 2004-ben már 178 DBE eredményérôl számolt be. A 66, ismeretlen eredetû vérzés miatt vizsgált beteg 76%-ában sikerült diagnózishoz jutni. Huszonhárom betegben szûkületet találtak, 17 betegben tumoros elváltozás gyanúja miatt történt beavatkozás. Tizenkét esetben endoszkópos vérzéscsillapítás is történt. Huszonnyolc esetben próbálkoztak a teljes vékonybél átvizsgálásával, ami 86%-ban sikeres volt. A szerzôk saját adataik alapján úgy gondolják, hogy átlagosan a vékonybél felét-kétharmadát tekintik át egyegy vizsgálat során. Egy másik tanulmányban amszterdami szerzôk (9) 2006 januárjában hasonló eredményeket közöltek 275 beteg DBE-vizsgálata során. A vérzés gyanújával vizsgált 168 beteg 73%-ában azonosítottak jelentôs vékonybéleltérést, ezek 55%-ában (61 beteg) endoszkópos kezelés is történt (például argon-plazmakoaguláció). Hatvankét esetben próbálkoztak pánenteroszkópia végzésével, ami 42%-ban volt sikeres. A centrum speciális érdeklôdési területét is mutatja, hogy refrakter coeliakia miatt 25 beteget vizsgáltak, közülük kimagaslóan magas arányban, összesen hat betegben diagnosztizáltak enteropathiaasszociált vékonybéllymphomát. Egy újabb vizsgálatban japán szerzôk (19) 162, ismeretlen eredetû vékonybélvérzés gyanújával vizsgált betegben DBE- (64%) és CE- (59%) vizsgálat során közel azonos gyakorisággal mutattak ki valamilyen vékonybéleltérést, amit azonos arányban gyógyszeres, endoszkópos vagy sebészi terápia követett (n=35, 30 és 30). A kétéves utánkövetés során 11 betegnél jelentkezett ismételt vérzés, amit minden esetben gyógyszeres vagy endoszkópos terápiával kezeltek. Az általunk vizsgált betegek között a fentiekhez hasonló arányban mutattunk ki vékonybéllaesiót vékonybélvérzés gyanúja esetén (60,2%), és jelentôs arányban végeztünk valamilyen beavatkozást, a diagnózist segítô biopsziát, vagy terápiás céllal polypectomiát, de APCre is sor került. Egy másik holland tanulmányban (20) kimondottan gyulladásos bélbetegek endoszkópos aktivitásának a vizsgálatára alkalmazták a DBE-t. A vizsgált 40 betegbôl 24-ben igazolt a vizsgálat aktív betegséget, ami a terápia megváltoztatásához vezetett 18 beteg esetében A kettôs ballonos endoszkópos eljárás terápiás beavatkozásokra is lehetôséget nyújt a gastrointestinalis traktus bármely területén. Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia LAM 2009;19(11):

6 (75%). Fukumoto és munkatársai (21) ugyanakkor 31 IBD-s betegben végzett sikeres endoszkópos ballontágítást, leggyakrabban ilealis lokalizációban. Hosszú távú terápiás siker 22 betegnél volt megfigyelhetô. Az általunk vizsgált Crohn-colitises betegek esetében a diagnózis felállítása, az aktuális állapot felmérése, a klinikai fenotípus pontosítása volt a cél. Klinikai gyanú esetén a vizsgálat a diagnózis felállítását 38,5%-ban tette lehetôvé. Az endoszkópos aktivitás megítélése és a szûkület kizárása további négy beteg esetében járult hozzá a terápiás döntéshez. Érdekességként megemlíthetô, hogy a negatív esetben a korábbi kapszulás endoszkópia vékonybéleróziókat mutatott, ennek diagnosztikus értéke önmagában azonban egyelôre nem ítélhetô meg. Feltételezetten szûkület nélküli esetekben a CE is alkalmas lehet a vékonybél Crohn-betegségének diagnózisára (22). Ugyanakkor a rendelkezésre álló metaanalízis eredményei alapján a diagnosztikus pontosság nem volt szignifikánsan jobb a CT-enteroclysishez (p=0,07), illetve az ileokolonoszkópiához (p=0,48) képest. Egy német tanulmány adatai szerint (23) a DBE-vizsgálatok során az esetek közel 10%-ában lehet polyposisszindrómára vagy daganatos alapbetegségre számítani. A tanulmány folyamán 40 DBE-vizsgálatot végeztek 29 betegen, a leggyakoribb diagnózisok FAP- (nyolc beteg), illetve Peutz Jeghers-polyposis (négy beteg), jejunalis adenocarcinoma (öt beteg) és neuroendokrin daganat (négy beteg) voltak. Más adatok (24, 25) szerint is helye van a DBE-nek a FAP-, Peutz Jeghers-szindrómás betegek követése során, amit a betegek viszonylag magas aránya jelez. Egy japán multicentrikus vizsgálat adatai szerint (25) az 1035 vizsgált betegbôl 144-ben (13,9%) lehetett malignus betegséget igazolni a vékonybélben. 21,5%-ban NHL, 18,8%-ban GIST, 15,3%-ban Peutz Jeghers-szindróma, 9,7%-ban FAP, valamint primer adenocarcinoma volt a diagnózis. Meglepôen gyakori (9%) volt a metasztatikus tumor, ugyanakkor carcinod az esetek mindössze 2,8%-ában (négy beteg) volt kimutatható. A saját adataink szerint, a fenti adatokkal összhangban, a vérzés indikációjával vizsgált betegek 7,2%-ában (6/83) találtunk malignus alapbetegséget (három GIST, egy NHL, egy korábban nem ismert melanomametasztázis és egy duodenumra terjedô pancreasadenocarcinoma). A klinikum alapján, illetve más képalkotóval felmerült daganat gyanúja esetén a daganat valószínûsége a tanulmányunkban 50% volt, a melanomaáttétet is figyelembe véve 53,3%. Lényegesen alacsonyabb volt a malignus alapbetegség válogatatlan CE-vizsgálatok során (26), valószínûleg a szûkületgyanús betegek kizárása és a CE liberálisabb alkalmazása miatt. Egy közös európai tanulmányban 5129 CE-vizsgálat során malignus betegség 2,4%-ban igazolódott. A daganatok megoszlása is különbözött, a A kellô indikációval végzett kettôs ballonos enteroszkópia biztonságos módszer olyan betegek esetében is, akiknél a kapszulás endoszkópia feltételezett szûkület miatt kontraindikált. daganatok 32%-a volt GIST, 20%-a adenocarcinoma, 15%-a carcinoid, míg a 12 metasztatikus daganatból nyolc volt melanomametasztázis. Már a korai közlésekben is számos alkalommal történt a vizsgálatot megelôzôen vagy azzal párhuzamosan kapszulás endoszkópia; így például a Yamamotoféle egyik elsô közleményben a közölt nyolc esetbôl hat alkalommal (16). Az újabb irodalmi közlések alapján a DBE és a CE közel azonos hatékonyságú a vékonybélbetegségek diagnózisában (13), amellett, hogy az enteroszkópia terápiás lehetôséget (például biopszia, polypectomia, argonplazma-koaguláció-apc) is ad. A metaanalízis adatai szerint a diagnosztikus pontosság 57% DBE és 60% CE esetén. Vascularis eltérések esetén az arány 24% vs. 24%, míg gyulladásos laesiók esetén 18% vs. 16%, bár az azonosított betegek nem minden esetben azonosak. A metaanalízis óta megjelent tanulmányok többsége hasonló következtetésre jutott (19, 27). Saját adataink szerint az egyezés a mindennapi klinikai gyakorlatban, különösen a nem diagnosztikusnak tekinthetô laesiók (angiodysplasia, kis eróziók) esetén rosszabb. A mindennapi gyakorlatban, a vékonybélszûkület kizárása után elsô lépésként a kapszulás endoszkópiát ajánlják diagnosztikus célokra, majd második lépcsôben javasolják elvégezni a DBE-t a kapszulás endoszkópiával pozitívnak talált betegekben. A betegek a kapszulás endoszkópiát jobban viselik, ezzel szemben a DBE-csoportban számos terápiás lehetôségre mód nyílik. Mindezek alapján a DBE és a kapszulás endoszkópia leginkább egymást kiegészítô módszereknek tarthatók az ismeretlen eredetû vérzés miatt vizsgált betegekben. A kapszulás endoszkópia valamivel pontosabb a diagnózis terén, a DBE segítségével azonban a terápiás lehetôség is adott. Óvatosságra int azonban, hogy hasi fájdalom esetén, illetve egészséges önkéntesek kapszulás endoszkópiája során is gyakran lehetett kis laesiókat kimutatni (például angiodysplasia, kisebb-nagyobb eróziók) (28), így ezek diagnosztikus értéke nem tekinthetô tisztázottnak. Egy másik tanulmányban azt is leírták, hogy az angiodysplasiával diagnosztizál betegek döntô többsége (80%) tünetmentes volt 11 hónapos követés során (29). További klinikai differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz a nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) -terápia. Japán adatok szerint (30) ugyanis a krónikus NSAID-terápiában részesülô betegek körülbelül felében kell nem specifikus vékonybéllaesiókra számítani, amelyeknek diagnosztikus jelentôsége szintén kérdéses. Acetilszalicilsav szedése esetén a vékonybéllaesiók száma kisebb volt. További megfontolást és a vizsgálat indikációjának gondos mérlegelését teszi szükségessé, hogy DBEvizsgálatok során a vérzést valószínûleg magyarázó laesiók 24,3%-a (például gyomor-, duodenalis fekély, vastagbél-crohn-betegség, irradiációs proctitis, angiodysplasia a terminális ileumban) ismételt konvencionális endoszkópia során elérhetô lett volna német adatok szerint (12). Saját adataink, valószínûleg a módszer nehéz hozzáférése miatt is, ennél kedvezôbb képet mu- 696 LAM 2009;19(11): Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia

7 tatnak. A vérzés indikációjával végzett DBE-vizsgálatok 6%-a (5/83, egy cardia-, két ventricularis, egy duodenalis fekély és egy duodenumra terjedô pancreasadenocarcinoma) lett volna elkerülhetô ismételt gondos felsô endoszkópiával. Végül meg kell említeni, hogy a vizsgálat egyik legnagyobb nehézsége az általános anaesthesia (vagy sedoanalgesia) -igény, a kellemetlensége és a beavatkozás relatíve hosszú tartama (körülbelül perc) miatt. Így a szokásos endoszkópos teamhez képest altatóorvos és két asszisztens jelenlétét igényli, ezzel a vizsgálóhely kapacitásának jelentôs részét lefoglalja. Az általunk vizsgált esetekben hospitalizációt igénylô szövôdmény egy esetben jelentkezett (aspirációs bronchitis), a többi beteget körülbelül négy-öt órás megfigyelést követôen otthonába vagy a küldô intézetbe bocsátottuk. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy eredményeink alapján a kellô indikációval végzett kettôs ballonos enteroszkópia biztonságos módszer, amely a betegek felében-háromnegyedében jelentôs segítséget nyújt a vékonybél betegségeinek kivizsgálásában és kezelésében olyan betegek esetében is, akiknél a kapszulás endoszkópia feltételezett szûkület miatt kontraindikált. IRODALOM 1. Rácz I, Németh A, Tóth E, Fork FT. A vékonybél kapszulás endoszkópiája. Orv Hetil 2003;144: Kovács M, Pák P, Pák G, et al. Hereditaer intestinalis polyposis és nem polyposisos szindrómák követése és szûrése kapszulás endoszkópiával. Orv Hetil 2008;149: Pák P, Kovács M, Pák G. A kapszulás endoszkópia szerepe a vékonybél Crohn-betegségének diagnosztikájában. Orv Hetil 2008;149: Kovács M, Pák P, Pák G, et al. The impact of capsule endoscopy on surgical results in patients with obscure gastrointestinal bleeding. Z Gastroenterol 2009;47: Yamamoto H, Sekine Y, Sato Y, et al. Total enteroscopy with a nonsurgical steerable double-balloon method. Gastrointest Endosc 2001;53: Lakatos PL, Fuszek P, Horváth HC, et al. A kettôs ballonos endoszkópia szerepe a vékonybél betegségeinek diagnózisában és kezelésében: kezdeti tapasztalataink az elsô 25 vizsgálat során. Orv Hetil 2006;147: Tsujikawa T, Saitoh Y, Andoh A, et al. Novel single-balloon enteroscopy for diagnosis and treatment of the small intestine: preliminary experiences. Endoscopy 2008;40: Kita H, Yamamoto H. Double-balloon endoscopy for the diagnosis and treatment of small intestinal disease. Best Res Clin Pract 2006;20: Heine GD, Hadithi M, Groenen MJ, et al. Double-balloon enteroscopy: indications, diagnostic yield, and complications in a series of 275 patients with suspected small-bowel disease. Endoscopy 2006;38: Maiss J, Diebel H, Naegel A, et al. A novel model for training in ERCP with double-balloon enteroscopy after abdominal surgery. Endoscopy. 2007;39: Mensink PB, Haringsma J, Kucharzik T, et al. Complications of double balloon enteroscopy: a multicenter survey. Endoscopy 2007;39: Fry LC, Bellutti M, Neumann H, et al. Incidence of bleeding lesions within reach of conventional upper and lower endoscopes in patients undergoing double-balloon enteroscopy for obscure gastrointestinal bleeding. Aliment Pharmacol Ther 2009;29: Pasha SF, Leighton JA, Das A, et al. Double-balloon enteroscopy and capsule endoscopy have comparable diagnostic yield in small-bowel disease: a meta-analysis. Clin Gastroenterol Hepatol 2008;6: Rondonotti E, Herrerias JM, Pennazio M, et al. Complications, limitations, and failures of capsule endoscopy: a review of 733 cases. Gastrointest Endosc 2005;62: Eliakim AR. Video capsule endoscopy of the small bowel (PillCam SB). Curr Opin Gastroenterol 2006;22: May A, Nachbar L, Wardak A, et al. Double-balloon enteroscopy: preliminary experience in patients with obscure gastrointestinal bleeding or chronic abdominal pain. Endoscopy 2003;35: Di Caro S, May A, Heine DG, et al. The European experience with double-balloon enteroscopy: indications, methodology, safety, and clinical impact. Gastrointest Endoscopy 2005;62: Yamamoto H, Kita H, Sunada K, et al. Clinical outcomes of double-balloon endoscopy for the diagnosis and treatment of small-intestinal diseases. Clin Gastroenterol Hepatol 2004;2: Arakawa D, Ohmiya N, Nakamura M, et al. Outcome after enteroscopy for patients with obscure GI bleeding: diagnostic comparison between double-balloon endoscopy and videocapsule endoscopy. Gastrointest Endosc 2009;69: Mensink PB, Groenen MJ, van Buuren HR, et al. Double-balloon enteroscopy in Crohn s disease patients suspected of small bowel activity: findings and clinical impact. J Gastroenterol 2009;44: Fukumoto A, Tanaka S, Yamamoto H, et al. Diagnosis and treatment of small-bowel stricture by double balloon endoscopy. Gastrointest Endosc 2007;66(Suppl3):S Triester SL, Leighton JA, Leontiadis GI, et al. A meta-analysis of the yield of capsule endoscopy compared to other diagnostic modalities in patients with non-stricturing small bowel Crohn s disease. Am J Gastroenterol 2006;101: Fry LC, Neumann H, Kuester D, et al. Small bowel polyps and tumours: endoscopic detection and treatment by double-balloon enteroscopy. Aliment Pharmacol Ther 2008 Oct 3. [Epub ahead of print] 24. Matsumoto T, Esaki M, Yanaru-Fujisawa R, et al. Small-intestinal involvement in familial adenomatous polyposis: evaluation by double-balloon endoscopy and intraoperative enteroscopy. Gastrointest Endosc 2008;68: Mitsui K, Tanaka S, Yamamoto H, et al. Role of double-balloon endoscopy in the diagnosis of small-bowel tumors: the first Japanese multicenter study. Gastrointest Endosc Jun 23. [Epub ahead of print] 26. Rondonotti E, Pennazio M, Toth E, et al. Small-bowel neoplasms in patients undergoing video capsule endoscopy: a multicenter European study. Endoscopy 2008;40: Fukumoto A, Tanaka S, Shishido T, et al. Comparison of detectability of small-bowel lesions between capsule endoscopy and double-balloon endoscopy for patients with suspected smallbowel disease. Gastrointest Endosc 2009;69: Haghighi D, Zuccaro G, Vrgo J, et al. Comparison of capsule endoscopy (CE) findings of healthy subjects (HS) to an obscure gastrointestinal bleeding (OIGB) patient population. Gastroenterology 2005;128(SupplS): Favre O, Daudet J, Jacob P. Clinical outcome of 41 patients with angiodysplasias of the small intestine visualized by capsule endoscopy; 11 months follow up. Gastroenterology 2005;128 (SupplS):M Matsumoto T, Kudo T, Esaki M, et al. Prevalence of non-steroidal anti-inflammatory drug-induced enteropathy determined by double-balloon endoscopy: a Japanese multicenter study. Scand J Gastroenterol 2008;43: Lakatos: Kettôs ballonos endoszkópia LAM 2009;19(11):