Tanúsítási Jelentés FSC ERDGAZDÁLKODÁS NYILVÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 Tanúsítási Jelentés FSC ERDGAZDÁLKODÁS NYILVÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ Ügyfél neve Nyírségi Erdészeti Részvénytársaság (Nyírerd Rt) Ügyfél száma Kapcsolattartó személy neve Sári Zsolt, kereskedelmi és marketing irodavezet Elek Miklós, minségügyi vezet, FSC kapcsolattartó Ügyfél címe 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 29 Telefon, fax, T: , F: , E: Erdterület neve/helye Helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye Audit ideje és idtartama Auditorok neve(i) Farkas Szilárd, Radics Róbert Vizsgált helyszínek Tanúsítvány SKAL-FM/COC nyilvántartási száma Tanúsítvány típusa X Egyedi Csoport Tanúsítvány kiállításának ideje Kiállította Skal International/Control Union Certifications Cím 28b Dr. Klinkertweg 8025 BS Zwolle Telefon 0031 (0) Fax 0031 (0) info@skalint.com Honlap Tanúsító Harrie Schreppers (kapcsolattartó személy) Dátum Aláírás 27/1 oldal

2 Tanúsítási Jelentés Nyilvános Összefoglalója Tartalom 1. MÓDSZERTAN JELENTÉS ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT PROJEKTLEÍRÁS TANÚSÍTOTT TERÜLET, ERD, FÖLDHASZNÁLAT TÖRTÉNETE ÉS REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK ÜZEMMÓD ÜZEMTERV MONITOROZÁSI ELJÁRÁSOK TANÚSÍTÁS ALÓL KIVÉTELEK ÚTMUTATÓK HASZNÁLT SZABVÁNYOK A SZABVÁNY ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT F vizsgálat Konzultáció érintett felekkel MEGÁLLAPÍTÁSOK ERSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK MEGFELELÉSI ÉRTÉKELÉS TISZTÁZOTT MEG NEM FELELSÉGEK LÁSD CSATOLMÁNYOK, AMENNYIBEN ALKALMAZANDÓ JELENTS MEG NEM FELELSÉGEK TANÚSÍTÁSI JAVASLAT NYILATKOZAT TANÚSÍTÁS FELTÉTELEI /2 oldal

3 1. Módszertan A Skal International (SI) egy olyan nemzetközi ellenrz és tanúsító szervezet, amely a Control Union World Group tagja, és amelyet az Erdvédelmi Tanács (Forest Stewardship Council, FSC) a Skal International Erdészeti Szabványoknak megfelel ellenrzésre és tanúsításra akkreditált. Az SI a következ területeken végez ellenrzést és tanúsítást: FSC, ökológiai gazdálkodás, anyagfelhasználás/input, fenntartható textilgyártás, Organic Exchange, Eurepgap, HACCP, BRC, GMP és GTP. Az SI-t az EN es európai minségi szabvány alapján a holland Akkreditációs Tanács (RVA) is akkreditálta (a 2092/91 EU rendeletnek megfelelen) az SI Ökológiai gazdálkodási program, valamint az EUREPGAP program ellenrzésére és tanúsítására. Kérésre az akkreditációs tanúsítvány példánya az SI-tl beszerezhet. Az ellenrzést és a tanúsítást az Eljárási Kézikönyvben meghatározott eljárásoknak, valamint az ellenr és a tanúsító részére készült program kézikönyvnek megfelelen végzik. Az ellenrzés során a képesített SI ellenrök szabványosított ellenrzési rlapot használnak a megállapításaik rögzítésére. Az ellenr és az ügyfél által szolgáltatott információ alapján a tanúsító az összes rendelkezésre álló információt felülvizsgálja és kiértékeli, és tanúsítja a termékeket, amennyiben azok a elírások minden feltételének megfelelnek. A kiértékelés eredménye ebben a jelentésben található. Az ellenr ellenrzési munkája és a tanúsító tanúsítása egymástól egyértelmen elkülönül tevékenységek. 2. Jelentés Ez a tanúsítási jelentés az FSC-STD szabványnak (Erdtanúsítási jelentések), az FSC-STD szabványnak (Erdtanúsítási nyilvános összefoglaló jelentés) és a Skal International Szabványoknak megfelelen készül. A jelentés els része az erdtanúsítási nyilvános összefoglaló jelentés, amely az SI honlapján megtalálható ( A jelentésnek csak az általános információkat tartalmazó része nyilvános. A projekt részletes információit tartalmazó teljes erdtanúsítási jelentést (beleértve a nyilvános összefoglalót is) az ügyfél számára elküldik. 27/3 oldal

4 3. Átszámítási táblázat Metrikus Egyesült Királyság-beli Metrikus Egyesült Királyság-beli Hosszúság Terület 25,4 mm=0,0254 m 1 hüvelyk 6,45 cm 2 =0,00065 m 2 1 négyzethüvelyk 1,0000 m 39,37 hüvelyk 1,000 cm 2 0,1550 négyzethüvelyk 30,48 cm=0,3048 m 1 láb=12 hüvelyk 0,09290 m 2 1 négyzetláb 1,000 m 3,2808 láb 1,0000 m 2 10,764 négyzetláb 0,9144 m 1 yard=3 láb 0,8361 m 2 1 négyzetyard 1,6093 km=1609,3m 1 mérföld 1,0000 m 2 1,1960 négyzetyard 1,000 km 0,6214 mérföld 2,5900 km 2 1 négyzetmérföld 1,0000 km 2 0,3861 négyzetmérföld Súly Térfogat 28,350 g 1 uncia 0,02832m 3 1 köbláb 1 g=0,001 kg 0, uncia 1,0000 m 3 35,315 köbláb 0,45359 kg 1 font 0,7646 m 3 1 köbyard 1 kg 2,2046 font 1,0000 m 3 1,3080 köbyard 1,016 tonna 1 font 0,56826 l 1 pint 1,000 tonna 0,9842 font 1 l=0,001 m 3 1,75976 pint 4,546 l 1 gallon 1 l 0,21997 gallon 4. Projektleírás A Nyírerd Rt-t a Skal International 2000-ben tanúsította elször. Miután 2005 áprilisában megvitatták és aláírták a tanúsítási szerzdést a következ 5 éves idtartamra. 4.1 Tanúsított terület, erd, földhasználat története és regionális összefüggések A Nyírerd erdterülete Magyarország két legkeletibb megyéjében, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében található. A vállalat központja Nyíregyházán található, de a vállalat igazgatójának a politikai problémák és konfliktusok elkerülése érdekében a Hajdú-Bihar megyei Debrecenben is fenn kell tartani egy irodát. A ha tanúsított területen a Nyírerd gazdálkodik, ebbl ha erdterület. A különbözeten tisztások, utak és hagyományos mezgazdasági mvelés területek találhatók. 27/4 oldal

5 Magyarország múlt századokban készült erdészeti térképei alapján a Nyírségi erdtérségben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék legfbb részein) a tölgy (Quercus robur), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a bibircses nyír (Betula pendula), a mézgás éger (Alnus glutinosa), néhány szilfaj (Ulmus), néhány nyárfaj (Populus) és néhány fzfaj (Salix) voltak az átlagos fafajok. A térség vízháztartása teljes mértékben különbözött a maitól. Azóta a Alföld folyóit szabályozták, beleértve a Nyírséget is. Ennek következtében a talajok vízszintje lecsökkent és a terület tulajdonságai rendkívül megváltoztak. A vízszint nagymértékben lecsökkent. Ezen kívül az utóbbi két évszázadban tapasztalható csökken csapadékmennyiséget és a növekv hmérsékletet sem szabad figyelmen kívül hagyni. A változások és a múltban betelepített akác miatt néhány shonos fafaj (tölgy, gyertyán, szil és shonos nyár) nem tudta korábbi részarányát megtartani. Az állandó szárazságot, illetve a megváltozott vízellátást nem toleráló fajok visszaszorultak és új fafajok, például akác került az állományuk helyére, amelynek a faj egyszerbb kezelése is az oka. Ugyanez történt egyéb él fauna és flóraelemekkel, valamint az ökoszisztéma más alkotóelemeivel is. Az si idkben (kb évvel ezeltt) mindkét megye területének körülbelül 50%-át olyan erdk borították, ahol az uralkodó fafaj a tölgy volt. A többi területet leginkább víz, mocsár és néhol mvelt területek borították. Késbb, a XIX. század elején vízszabályozási intézkedések zajlottak, számos csatorna épült és a talajvízszint sok helyen lecsökkent. Ezzel párhuzamosan a területek mezgazdasági célú mvelése folyt és az eredeti vegetáció eltnt. A legkevesebb, kb. 10% erdterületet a múlt században volt tapasztalható. A második világháborút követen az erdállomány növekedése kezddött napjainkig. 4.2 Üzemmód A terület erdállományát egykorú állományok alkotják. Az állományméret 0,3 ha és 13 ha között változik. A vágásérettségi kort az állami erdészeti hatóság határozza meg. Az eltéréseket meg kell indokolni. Ez további munkát jelent az erdészeknek. A szokásos módszer szerint a vágásérettségi kor végén tarvágás történik. A jelenlegi fakészletben a szokásos vágásérettségi kor: Quercus robur Quercus rubra 65 Pinus sylvestris 63 Pinus nigra 63 Populus alba 48 Ültetvények: Robinia 35 Populus x spec A Quercus robur vágásérettségi kora normális körülmények között év. A magtermelést a kor korlátozza. Tölgy esetében a 100 évnél idsebb állományokban nem várhatunk magtermelést, ezért a természetes erdfelújításnál 100 évnél rövidebb vágásérettségi kor szükséges. 27/5 oldal

6 A Robinia pseudoacacia vágásérettségi kora 35 év. Az akác újratelepítésére körülbelül 115 év (három életciklus) után kerül sor. Az els és a második vágásforduló után általában gyökérsarjak hozzák létre a következ állományt. A speciális funkciójú, például rekreációs, természetvédelmi vagy talajvédelmi célú termhelyeken/erdállományokban a vágásérettségi kor körülbelül évvel magasabb. Ezekben a nem fatermelési célú állományok vágásérettségi kora az egészségesként fenntartható fák korától függ. Ez a tölgy esetében maximálisan kb évet, az akác esetében kb. 45 évet jelent. Az adott helyzet határozza meg, hogy az erdészeti munkamveleteket minél hatékonyabban szükséges elvégezni és, hogy az illeszkedjen a környezeti igényekhez. Az olyan termhelyeken/állományokban, ahol a f cél a faanyag-termelés, az erdmvelési kezelés célja a faállományok minségének és a fatömeg fokozása. A faállomány életének következ szakasza akkor kezddik, miután a faállományt erdsítették/felújították és az Állami Erdészeti Szolgálat felügyelje azt jóváhagyta. Ebben a szakaszban a faállományra nagy faszám jellemz (hektáronként csemetét ültetnek, ill. jó években akár csemete is n magától), amelyet gyérítéssel (gyérítésekkel) fokozatosan csökkentenek egészen 800 fa/ha darabszámra (természetesen a fafajtól függen). Ezután következik az az állománykor, amikor a jó minség fatörzseket és a kiválasztott fák védelmét szolgáló példányokat kiválasztják, a többi fát pedig kivágják. Ezt lefordítva törzskiválasztó gyérítésnek hívják és már termel némi tömeget. A tarvágás eltti utolsó mveletet növedékfokozó gyérítésnek hívják, amelynek célja, hogy a legjobb minség fák koronájának elegend teret biztosítson, hogy a fák növekedhessenek és jó minség, nagyobb fatömeget termeljenek. Ezután kétféleképpen folytathatóak a erdgazdálkodási munkamveletek: 1. Ha lehetséges a természetes erdfelújítás (jó a maghozam és kedvezek a termhelyi adottságok), akkor az állomány záródását fokozatosan kell csökkenteni (jellemzen 5-6 év alatt három vagy több lépésben) annak érdekében, hogy a magokból felnöveked csemeték fényhez jussanak. Végül az ids állományt eltávolítják, amikor a csemeték életers, új rétege beborítja az állományt. 2. Tarvágás. E hagyományos munkamvelet alkalmazásának f szempontjai a következk: Néhány fafaj esetében az erdfelújítás csak a csemeték mesterséges ültetésével lehetséges. A fafaj(oka)t más fafajokra szükséges cserélni, amely mesterséges erdsítéssel lehetséges. Az akác természetes felújítása (gyökérsarjról) csupán tarvágással végezhet. Ültetvényekben (pl. nemesnyárak) ez egy általánosan használt módszer. Azonban van néhány tarvágásra vonatkozó szabály. A szomszédos állományban csak akkor kerülhet sor fakitermelésre, amikor a tarvágott terület felújulását az 27/6 oldal

7 erdészeti szolgálat jóváhagyta. A fenntarthatóság elvét az újraerdsítéssel rzik, amely az erdgazdálkodás f szempontja. A tarvágásos terület nagysága a helyi körülményektl és az erd funkciójától függ. Amennyiben az erd rekreációs funkciójú, a tarvágás nem haladhatja meg a 2 hektárt. A Nyírerd esetében a tarvágásos terület átlagosan 2,6 ha nagyságú. Az erdfelújítás az egyes erdállományok gazdálkodási céljaitól függ. Faanyagtermelés esetén az elfogadható gazdasági haszonnal járó, termhelyhez ill fajt a tarvágástól számított egy éven belül ültetik. Ha shonos fajok rendelkezésre állnak, akkor más fajokkal szemben ezeket részesítik elnyben. Amennyiben a gazdálkodási célja rekreációs, védett terület vagy egyéb, például vízvédelem stb., akkor azt a fajt használják erdfelújításra, amelyik legjobban eleget tesz a kívánt funkciónak. Az erdfelújítás összefüggésében Magyarországon egy újabb szempont az erdfelújítás támogatási rendszere. Az erdgazdasági vállalatok/erdtulajdonosok minden erdfelújítási típusra és talajelkészítésre az állam által szabályozott támogatást kapnak. A támogatás százaléka a módszerek és a fajok között eltérhet. Extra támogatás vonatkozik például a területen instabil és alacsony termképesség fenyállományok lecserélésére, amelyeket az 1950-es években a homokos talajok megkötését célzó kampány keretében ültettek. 4.3 Üzemterv A vállalat gazdálkodási célja az egész erdterületen a termhelynek megfelel szempontok figyelembe vételével történ gazdasági célú erdgazdálkodás. A központ határozza meg a különböz erdtípusokra vonatkozó gazdálkodási célkitzéseket a vállalat erdmvelési útmutatóinak megfelelen. A termhelyi adottságok, az erdk elhelyezkedése és a természetes erdháztartásban betöltött szerep szerint három célkitzés lehetséges. A fakészletleltározási és tervez eljárás során minden termhelyre meghatározzák ezeket a célkitzéseket. Tízévenként történik a fakészlet-leltározás és tervezés minden erdgazdálkodási egységre vonatkozóan, amelybl a Nyírerdnek 9 db van. A fakészlet-leltározást és tervezést a regionális erdészeti szolgálat, az Állami Erdészeti Szolgálat egyik osztálya végzi. A legutóbbi idszak vizsgálata során a fakészlet-leltározás és a tervezés kapcsolata fennmaradt az erdgazdasági vállalattal és más, az üzemtervezésben érintett hatóságokkal. Minden állományt egyedileg értékelnek és egyedi intézkedéseket határoznak meg. A védett területek üzemterve nagyon részletes. Az üzemtervezési folyamat végén a regionális erdészeti szolgálat, az erdészeti társaság és az érintett hatóságok (pl. önkormányzat, természetvédelmi hatóság, vízügyi hatóság) részvételével egy találkozóra kerül sor, ahol a vizsgálat, a fakészlet és az üzemterv eredményeit megvitatják. Miután minden éritnett intézmény egyetértett a leltárral és az üzemtervvel, a minisztérium jóváhagyja az üzemtervet. 27/7 oldal

8 A középtávú üzemterv alapján az erdészeti körzetek éves munkatervét elkészítik. Ezeket is az Állami Erdészeti Szolgálatnak küldik jóváhagyásra. Az éves fakitermelési lehetség (AAC) a középtávú üzemtervben a maximális megengedett vágásarány. 4.4 Monitorozási eljárások Az Állami Erdészeti Szolgálat tízévente erdleltárt készít (lásd 4.3). Évente történik monitorozás, ami azt jelenti, hogy készül egy felügyeleti jelentés, amely a munka minségére és szakszerségére vonatkozik, és nem irányul a nyereségre. Ezen kívül az állami erdészeti hatóság a vállalat folyamatos tevékenységét ellenrzi és a jóváhagyot tervek teljesítését figyeli. Ez azt is jeleti, hogy ellenrzik a felújításra szánt területet és csupán sikeres felújítást követen kap a vállalat a felújításért visszatérítést. Az Állami Erdészeti Szolgálat regionális irodája felels az elmúlt tíz év erdleltáráért, üzemtervezéséért és az analízisért. Évente általában ha monitorozási értékeléssel és üzemtervezéssel tudnak megbízkózni. Az fakészletfelvétel során minden állományt részletesen értékelnek és jellemeznek (termhelyi adottságok, kor, fafajok, srség, fatömeg, növedék, egészségügyi állapot, védelmi állapot és speciális funkció). Ennek alapján rögzítik az egyes állományok gazdálkodási célkitzéseit, és meghatározzák a szükséges intézkedéseket, az erdfelújítás és a talajelkészítés módját és a hosszú távú erdtípust. Amennyiben az erdfelújítás tervezett, a talajmintát megvizsgálják, hogy pontos információt kapjanak a termhelyre legjobban ill fafaj meghatározásához. A fakészletfelvétel eredményei minden erdkörzetre vonatkozóan megtalálhatók az erdleltározási és üzemtervezési könyvben. Ebben a könyvben az egész körzetre vonatkozó áttekintések is megtalálhatók (acreage, fatömeg, növedék (MAI), éves fakitermelési lehetség (AAC) stb.). Ezen kívül minden körzetrl több 1: méretarányú térkép is megtalálható. Az egyik térkép a körzethez tartozó erdk határát és az erd termhelyek számát mutatja. Egy másik térkép az összes állományra vonatkozóan mutatja a f gazdálkodási célokat. A közös gazdálkodási célok a következk: faanyag termelés környezetvédelem (védett területek) szociális célok (rekreáció) egyéb f célok, például magtermelés, oktatás és csemetekert Egy olyan térkép is megtalálható, amelyen az egyes állományok erdtípusát különböz színekkel jelölik. Az erdészeti szolgálat GIS rendszerrel további igényekhez igazodó térképeket készíthet. Az újraerdsített területeken egy évenkénti fakészletfelvétel is történik, amely az élvilág kisebb fákon okozott kártételét és egyéb okokból származó kártételt vizsgálja. 27/8 oldal

9 A normál erdészeti fakészletfelvételen és monitorozáson kívül az ISO 9002 és szerint további monitorozási eljárások is vannak. 4.5 Tanúsítás alól kivételek Nincs 5. Útmutatók 5.1 Használt szabványok A szabványok (SIFS v3) az SI honlapján megtalálhatók ( és kérés esetén az SI rendelkezésre bocsátja. 5.2 A szabvány alkalmazása július 26-án kezddött az érintett felek konzultációs folyamata, amelynek során postai küldeményeket juttattunk el a Nyírerd munkatársával, Elek Miklóssal korábban közösen azonosított érintett felek számára. A küldemény két levelet (FRFM012 és FRFM016), valamint az SI Erdészeti Szabványok (v3) legfrissebb változatának másolatát tartalmazta. Három hét múlva az érintettek listáját az SI és a Nyírerd között két részre osztottuk, hogy azok telefonhívásokkal ellenrizzék a kiküldött levelek címzetthez érkezését, és ezáltal az érintettek részérl magasabb válaszadási arányt érjünk el. Az érintettek megjegyzései a szabvánnyal kapcsolatban Név és cím Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága 4001, Debrecen, Bajcsy- Zsilinszky u. 16. Soós Gyula, igazgató Rövid magyarázat, kormányzati (KO)/ KO, Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága Megjegyzések Fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Állami Erdészeti KO, 27/9 oldal

10 Szolgálat Nyíregyházi osztálya 4401, Nyíregyháza, Kótaji u Kiss János, osztályvezet Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara 4032, Debrecen, Tessedik Sámuel u. 1. Forgács Barna, Phd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara 4400, Nyíregyháza, Arany János u. 7. Bíró Miklós Hajdú-Bihar megyei mérnöki kamara 4025, Debrecen, Arany János u. 45. Dezs Zsigmond Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mérnöki kamara 4400, Nyíregyháza, Országzászló tér 16. Eisert László Erdészeti Egyesület Debreceni csoportja 4001, Debrecen, Bajcsy- Zsilinszky Endre u. 16. Szabó Péter Erdészeti Egyesület Nyíregyházi csoportja 4900, Fehérgyarmat, Kisgyarmati u. 19. Szalacsi Árpád Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi 4400, Nyíregyháza, Széchenyi i. 19. Bodnár Gáspár Országos vadászkamara magyar Hajdú- Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóságána k Nyíregyázi Osztálya Agrárkamara, Hajdú-Bihar megye Agrárkamara, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Mérnöki kamara, Hajdú- Bihar megye Mérnöki kamara, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Erdészeti Egyesület Debreceni csoportja Erdészeti Egyesület Nyíregyházi csoportja Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi csoportja Országos és fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés A feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok, nincs megjegyzés. a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés azon kívül, hogy az SI szabványokat szakszeren szerkesztettnek és részletezettnek találták A feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok, nincs megjegyzés. 27/10 oldal

11 Bihar megyei szervezete 4026, Debrecen, Péterfia u. 4. Papp Zoltán, titkár E-misszió Természetvédelmi Egyesület 4400, Nyíregyháza, Hsök tere 9. Zalatnay László Dél-Nyírség-Bihar Tájvédelmi Egyesület 4241Debrecen, Bocskaikert, Pillangó u. 5. Gyarmaty István Diószegi Sámuel Erdei Mveldési Háza, 4032, Regionális Környezet- és Természetvédelmi Oktatási Központ Debrecen, Kartács u. 25. Csapó- Tábori Hajnalka Madártani Egyesület 4401, Nyíregyháza, Hsök tere 9. Szép Tibor Magyar madártani és természetvédelmi egyesület Hajdú-Bihar megyei csoport 4032, Debrecen, Kartács u. 25 Szakál László titkár Küls-Nagyerd Bizottság 4071, Hortobágy, Czinege János u. 1. Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei szervezete Helyi természetvédel mi egyesület, Nyíregyháza Helyi tájvédelmi egyesület, Debrecen Természetvédel mi oktatási központ, Debrecen Madártani Egyesület, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei csoport Madártani Egyesület, Hajdú-Bihar megyei csoport Küls-Nagyerd Bizottság, a debreceni Nagyerd ügyeivel foglalkozó tanácsadó Fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Levél: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés 27/11 oldal

12 Líceum kör 4032, Debrecen, Kartács u. 25. Gencsi Zoltán, egyesületi elnök Fels Tisza Alapítvány 4400, Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6 Tóth Miklós, irodavezet bizottság Fels Tisza Alapítvány, regionális természetvédel mi egyesület, Nyíregyháza Levél: A szakkifejezéseket és definíciókat az alábbiakkal kellene kiegészíteni: Ökológiai földgazdálkodás Fenntartható erdgazdálkodás Természetvédelmi célú véderd Jóléti célú erd Védett természeti terület Génrezervátum Növénygyjtemény Botanikus kert Tájgazdálkodás Ültetvényerd SI reakciója: telefonhívás Tóth úrnak: SI:A javaslatok között új definíciók szerepelnek, milyen meghatározást kellene használni? T. úr::a jogi és természetvédelmi anyagokban található definíciók között kell, hogy legyen elfogadott definíció SI: megpróbáljuk megtalálni és a szabványokba illesztés eltt jóváhagyásra megküldjük Szabványokból bekezdésenként: 1.3 valamint a nemzeti természetvédelmi hatóság rendelkezései SI reakciója: be átvezetve A tanúsítás céljaira az érintettekkel, a partnerekkel, az engedély birtokosának tagjaival vagy támogatóival, valamint a területen tevékenyked civil szervezetekkel és önkormányzatokkal Felkérésre nem megfelel eszköz a titkos szavazás. SI reakciója: be átvezetve Dokumentálni kell, hogy a bennszülöttek milyen és mennyi erdei termék elvitetlére jogosultak ingyen 27/12 oldal

13 vagy bizonyos díj ellenében, valamint írásban kell lefektetni a díj megállapításának elveit és kritériumait A késbbi viták elkerülése érdekében a védett területek határát jelzésekkel kell feltüntetni, ezek kihelyezése és fenntartása a felek közti megállapodás tárgya. SI reakciója: telefonhívás Tóth úrnak: SI: elmagyarázta a bennszülött emberek definícióját és egyetértettek abban, hogy ez nem alkalmazható 5.1. biztosítva azon beruházásokat, melyek az erd ökológiai termképességének és természeti erforrásként a rehabilitálódó képességének fenntartásához szükséges. SI reakciója a telefonbeszélgetést követen: nem egyértelm Az információt a természetvédelmi hatóságtól gyjtik össze (legalább két évente). SI reakciója be átvzetve Hajdú-Bihar megyei Vadgazdálkodók és Vadászok szövetsége 4026, Debrecen, Péterfia u. 4. Daróczi Imre, elnök Nyíregyháza Cigány Kisebbségi Önkormányzata 4401, Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4 Vadgazdálkodó k és Vadászok szövetsége, Hajdú-Bihar megye Nyíregyhaza Cigány Kisebbségi Önkormányzata a fordításban az Egzóta kifejezés leginkább madarakra utal, a kifejezést felül kell vizsgálni SI reakciója: az angol nyelv változat az exotikus kifejezést használja, melyet a magyar nyelvben is használunk, a változás át lett vezetve a magyar változatba Fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés 27/13 oldal

14 Balogh Artúr Debrecen Roma Kisebbségi Önkormányzat 4029,Debrecen Csapó u. 58 Setét Ottó Hajdúhadházi Roma Kisebbségi Önkormányzata 4242, Hajdúhadház, Hunyadi János u. 1-3 Rostás Zsigmond Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024, Debrecen, Sumen u. 2. Sándor István, igazgató Fels-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelség 4400, Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Bodnár Gáspár, igazgató Tiszántúli Környezetvédelmi felügyelség 4025, Debrecen, Hatvan u. 16 dr. Kelemen Béla, ig. Nyírlugos Város Önkormányzata Hovánszki György, polgármester Debreceni Erdspusztákért Egyesület Debreceni Roma Kisebbségi Önkormányzat Hajdúhadházi Roma Kisebbségi Önkormányzata KO Hortobágyi Nemzeti Park (Magyarország els nemzeti parkja) KO Fels-Tisza Vidéki Környezetvédel mi Felügyelség KO Tiszántúli Környezetvédel mi Felügyelség Nyírlugos Város Önkormányzata Debreceni Erdspusztákért civil szervezet a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Fax: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Levél: a szabványokkal kapcsolatban nincs megjegyzés Az érintettek által a szabványokban javasolt módosítások (jelölése dlt betvel, ill. áthúzva ha a módosított változatból kihagyásra került): indikátor: Az engedély birtokosának igazolnia kell az összes vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, a CITES-nek, az ILO Egyezményeknek, az ITTA-nak, 27/14 oldal

15 a Biológiai Sokféleség Egyezménynek, valamint a nemzeti természetvédelmi hatóság rendelkezéseinek való megfelelését indikátor: A tanúsítás céljaira az érintettekkel, a partnerekkel, az engedély birtokosának tagjaival vagy támogatóival, valamint a területen tevékenyked civil szervezetekkel és önkormányzatokkal egy találkozó keretében konzultálni kell, amit írásban vagy egy titkos szavazáson kereszül kell megersíteni a jogszabályok, a elírások, a Skal International szabványok és/vagy az FSC alapelvek és kritériumok közötti bármilyen ellentét felmérése érdekében. Az engedély birtokosának hozzáférhetvé kell tennie a vonatkozó iratokat és együtt kell mködnie a felmérés során indikátor: Az információt a természetvédelmi hatóságtól gyjtik össze (legalább két évente). 6. Az értékelési folyamat 6.1 Elfelmérés Nincs 6.2 F vizsgálat Ideje szeptember Értékel csapat Végzettségük F vizsgálat hatálya Megkérdezett személyek Farkas Szilárd (FS), Skal International erdészeti felügyel Radics Róbert (RR) környezetvédelmi auditor, ökológus FS: MSc Erdgazdálkodás RR: Msc Erdgazdálkodás, környezetvédelmi auditor Központi iroda, Nyírerd Rt erdgazdasági és feldolgozási egységei Nyírerd Rt vezetsége, egységek vezeti, körzeti erdészek Útiterv Dátum & Egység, helyszín, tevékenység idpont 2005/9/13 Nyíregyháza, Nyírerd központja, bevezet, dokumentumok felülvizsgálata Jelenlév személyek Kaknics Lajos, vezérigazgató Bíró Imre, vezérigazgató-helyettes Elek Miklós, minségügyi vezet Halmagyi János, humánpolitikai 27/15 oldal

16 2005/9/13 Nyíregyháza Erdészeti Egység, feldolgozási egység 2005/9/14 Debrecen, Erdészeti Egység, központ, dokumentumok felülvizsgálata 2005/9/14 Debrecen, Erdészeti Egység, terepbejárások, 378 I 3,1 ha erdfelújítás, tölgy magvetés, elz állomány 100 éves tölgy. 378 S 11,1 ha május éjjelén az egész 87 éves állományt ledöntötte egy szélvihar. Tölgy magvetést terveznek, amint a ledöntött fát eltávolítják. 311 Akác felújítás 10% fehérnyár (Populus alba) keverékkel. P.A. az egyetlen faj, amely akác állományban keverékként fennmarad. A debreceni és halápi egységek által közösen üzemeltetett nagycserei feldolgozási egység esetében ugyanazt az S és V jelölést alkalmazzák mint a Nyírerd minden faanyagán. FSC által tanúsított exportként 5 db megrendelés volt Dániába akác vízépítésre. Debreceni Nagyerd 224 K 3,0 ha 160 éves tölgyes, hosszú idn keresztül senki osztályvezet Iski Simone, kereskedelmi és marketing irodavezet Debreceni Ferenc, osztályvezet, erdmvelés Gábor Edit, igazgató, erdmvelési osztály Novák Tibor, erdészeti igazgató Deák Sándor, ágazatvezet Babos Tibor, fagyártmányüzemvezet Szabó László, mszaki vezet Juhász Lajos, erdészeti igazgató Pusztai Virág, mszaki vezet Som Árpád, mszaki vezet Vass Tamás, erdészeti igazgatóhelyettes Juhász Lajos, erdészeti igazgató Pusztai Virág, mszaki vezet Som Árpád, mszaki vezet Vass Tamás, erdészeti igazgatóhelyettes Csákó József, kerületvezet erdész, Nagycserei fafeldolgozó egység 27/16 oldal

17 sem merte kivágni: közel van a városhoz ban a természetvédelmi hatóság képviselje és a Nyírerd megjelölték a közösen kivágandó fákat, tuskókat nem távolítják el, számos fa még mindig áll, ezeket fokozatos távolítják el. Intenzív kezelés. 229 O 1,9 ha 9-10 éves állomány, eredeti mag. Lábon álló fák meghagyva, de nincs körülöttük magonc: nincs fény. 2005/9/14 Nyírbátor feldolgozási egység 348,32 m 3 tanúsított frészárut adtak el én, az auditor tájékoztatott a jövbeli új szabványokról és arról, hogy szükséges a termék pontos leírása. Az egység összes termelése 2004-ben 9182 m 3, amibl egyéb fajokkal együtt 4600 m 3 tölgyet és 3000 m 3 akácot dolgoztak fel. 2005/9/15 Gúth, Erdészeti Egység, központ, dokumentumok felülvizsgálata Gúth, Erdészeti Egység, terepbejárások, feldolgozási egység Nyírábrány 10 Teljes talajelkészítés után tölgyültetés Nyíracsád 67B fákat az állományban hagyták. Fakitermelést követen faegyedek állományban hagyásának néhány kövekezménye: nem jó a kiterjedt koronával rendelkez magas fákat meghagyni: nem szélállóak, fleg, ha sekélygyökérzetek (pl. akác). Ilyen esetekben a fákat az állomány szélén kell Forgács László, erdészeti igazgató Szász Mihály, igazgató-helyettes Nagy Gábor, ftechnikus Bartucz Péter, erdészeti igazgató Dufla Ferenc, igazgató-helyettes Dufla Ferenc, igazgató-helyettes 27/17 oldal

18 meghagyni: így nem jelent problémát a magonc gyökerének. Fakitermelés után bizonyos céllal jó otthagyni a fákat: gyümölcsfákat és olyan fákat, melyeknek szárnyas magjuk van azért, hogy keveredés céljából szétterjedjenek az állományban. Nyírábrány 10 F széldöntött állomány, 42 éves feny volt, amelyet tölgyre akartak cserélni. Nyírábrány 10 E Tölgyre cserélt nyárklón. Nyírábrány 3A Tölgyre cserélt nyárklón, a száraz részeken csertölgy (Quercus cerris) 5,3 ha, 1 éves Nyíracsád 103 G az önkormányzattal közösen üzemeltetett parkerd, (szolgáltatások az önkormányzat vezette be az elektromosságot és a vizet, a többit a Nyirerd). Nyíracsád 38 F jó példa arra, hogy juharállományhoz hasonlóan hagyják a fákat: a területen az eredetileg ültetett tölgy között keverékként jól szétszóródott juhar magoncok (terület: 5,0 ha; kor: 10 éves) Gúth feldolgozási egység: számbavétel folyamatban volt, ez az egység már a faszénégetés területébe tartozott, ma leginkább keverékként termelt faszén jellemz, a tevékenység a piac csökkenése miatt visszaszorult. 2005/9/16 Udvariassági látogatás a nyírlugosi önkormányzatnál (érintett fél) Hovánszki úr többek között Pocsai György, erdész Hovánszki György, polgármester 27/18 oldal

19 azzal az ötlettel kereste meg a Nyírerdt, hogy városában a munkanélküliség leküzdésére az önkormányzat területén hozzanak létre egy erdállományt, amelyet a régióban él munkanélküliek kezelnének, majd késbb egy kisebb feldolgozó egység létrehozását is tervezik. A Nyírerd Nyírlugost választotta egyik erdgazdálkodási egységének helyszíneként. Debrecen, Találkozó a Hortobágyi Nemzeti Park (érintett fél) vezetivel A találkozó eltt nem érkezett válasz a Nemzeti Parktól, Gyarmathy úr azonban jelezte, hogy a Dél-Nyírség-Bihar Tájvédelmi Egyesület kapcsolattartójaként írt levele összhangban van a nemzeti park álláspontjával. Sándor urat két héttel ezen találkozó eltt nevezték ki igazgatónak, a jó együttmködés kialakítása érdekében ez volt az els látogatása Nyírerdre. Debrecen, Záróülés Sándor István, igazgató Gyarmathy István, igazgató-helyettes Kaknics Lajos, vezérigazgató Bíró Imre, vezérigazgató-helyettes Elek Miklós, minségügyi vezet A f vizsgált tételek és helyek Dokumentum Szempont (szabvány) A vállalat regisztrációja, a mködési körbe SIFS 1.1, kérelemmel együtt elküldve tartozó erdk gazdálkodási szerzdési Üzemtervek SIFS 7 de összefüggésben a 2,5,6,8- cal is Munkabiztonsági terv SIFS 4 ISO rendszer dokumentumai SIFS 6,8 A látogatott egységek (termhelyek) nevét az útiterv tartalmazza. 27/19 oldal

20 Vizsgálat idpontjai, csapat és a vizsgálat folyamata: Mivel ez a Nyírerd Rt újrafelmérése volt, ezért nem történt elfelmérés A f vizsgálat szeptember között történt. A csapat a következ két auditorból állt: Farkas Szilárd, SI erdészeti auditor és Radics Róbert, ökológiai auditálási szakért, aki speciális képzettséggel rendelkezik a Nyírerdnél bevezetett ISO minségbiztosítási rendszer értékelésével kapcsolatban. Az felmérésnél használt kiegészít módszerek: Az tanúsítás elmúlt 5 éve, a jelentések, meg nem felelség és az alkalmazandó jogszabályok és módosításaik tanulmámyozása. Értékeléssel töltött összes munkanap száma: Csapatvezet: 8 nap, szakért: 5,5 nap. 6.3 Konzultáció érintett felekkel Érintett felek azonosítása Az érintett felek azonosítása a Nyírerd Rt-vel szorosan együttmködve már 2005 áprilisában, a szerzdés aláírásakor elkezddött. 27 érintett kormányzati és civil szervezetet azonosítottunk, akiknek 2005 júliusában iktatott levelet küldtünk ki. Három hét múlva a Skal International és a Nyírerd megkereste az érintetteket azt ellenrizend, hogy a levelek megérkeztek-e címzetthez és azok foglalkoztak-e vele. Volt néhány érintett, akinél rossz cím volt megadva, némi utánajárást követen telefonon vagy en kerestük meg ket Érintettek Jóváhagyott FSC kapcsoalttartó személyek Név és cím Megjegyzés Gulyás Levente WWF Magyarország Budapesten, 2005 novemberében a WWF irodájában tartott személyes megbeszélés során a szabványokra és a Nyírerd tevékenységére vonatkozó megjegyzéseket kaptunk. Megállapodtunk, hogy ezeket figyelembe vesszük a közelg auditnál. 27/20 oldal

21 Erdgazdálkodásban érintett kormányzati szervezetek Név és cím Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága 4001, Debrecen, Bajcsy- Zsilinszky u. 16. Soós Gyula, igazgató Állami Erdészeti Szolgálat Nyíregyházi osztálya 4401, Nyíregyháza, Kótaji u Kiss János, osztályvezet Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024, Debrecen, Sumen u. 2. Sándor István, igazgató Kapcsolódás a projekthez KO, Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága KO, Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóságána k Nyíregyházi osztálya KO Hortobágyi Nemzeti Park (Magyarország els nemzeti parkja) Megjegyzések A feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok, nincs megjegyzés Erdfelújításnál leginkább nem shonos fajokat használnak, a természetszer felújítási módszerek meglehetsen kis területre koncentrálódnak. Nincs tudomásuk arról, hogy az üzemterv ökológiai-természetvédelmi fejezetet tartalmazna. SI reakciója: a vállalat évi felújítási mátrixa (kitermelt terület fajok alapján vs felújított terület fajok alapján) szerint 875,3 ha nem shonos fajú területet termeltek ki és 845,8 h felújítása történt nem shonos fajokkal. Igaz, hogy a csökkenés leginkább a nyárklónok és a fenyállományok (- 100 ha) egyéb fajokra: tölgyre (+ 17 ha), shonos nyárra (+0,8 ha) és akácra (+ 70,2 ha) cserélésének köszönhet, Természetszer erdfelújítás: A természetes felújítás els lépéseként néhány területen tuskózás és a talaj mélyszántása nélkül történt a felújítás. Ezeket a területeket a nemzeti parkkal közösen választották ki akkor, amikor még a nemzeti park volt a természetvédelmi hatóság. Üzemterv: 27/21 oldal

22 Fels-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelség 4400, Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Bodnár Gáspár, igazgató Tiszántúli Környezetvédelmi felügyelség 4025, Debrecen, Hatvan u. 16 Kelemen Béla, igazgató KO Fels-Tisza Vidéki Környezetvédel mi Felügyelség KO Tiszántúli Környezetvédel mi Felügyelség Van ilyen fejezet az üzemtervben Természetvédelmi területeken több lehetséget kellene adni a hatóságoknak a felújításra használt fafajok kiválasztásában. Erdgazdálkodásban érintett civil szervezetek Név és cím Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara 4032, Debrecen, Tessedik Sámuel u. 1. Forgács Barna, Phd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara 4400, Nyíregyháza, Arany János u. 7. Bíró Miklós Hajdú-Bihar megyei mérnöki kamara 4025, Debrecen, Arany János u. 45. Dezs Zsigmond Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mérnöki kamara 4400, Nyíregyháza, Országzászló tér 16. Eisert László Erdészeti Egyesület Debreceni csoportja 4001, Debrecen, Bajcsy- Zsilinszky Endre u. 16. Kapcsolódás a projekthez Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara Mérnöki kamara, Hajdú- Bihar megye Mérnöki kamara, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Erdészeti Egyesület Debreceni Megjegyzések A magyar erdgazdálkodás szintjén: A mvelésre alkalmatlan területeken az erdgazdálkodás támogatása. Ezen kívül a feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok megjegyzés nélkül. A magyar erdgazdálkodás szintjén: a nyereség-orientált gazdálkodást nonprofittá kell alakítani és a rekreációs funkciót növelni. 27/22 oldal

23 Szabó Péter Erdészeti Egyesület Nyíregyházi csoportja 4900, Fehérgyarmat, Kisgyarmati u. 19. Szalacsi Árpád Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi csoportja 4400, Nyíregyháza, Széchenyi i. 19. Bodnár Gáspár Országos magyar vadászkamara Hajdú- Bihar megyei szervezete 4026, Debrecen, Péterfia u. 4. Papp Zoltán, titkár E-misszió Természetvédelmi Egyesület 4400, Nyíregyháza, Hsök tere 9. Zalatnay. László Dél-Nyírség-Bihar Tájvédelmi Egyesület 4241Debrecen, Bocskaikert, Pillangó u. 5. Gyarmaty István Diószegi Sámuel Erdei Mveldési Háza, 4032, Regionális Környezet- és Természetvédelmi Oktatási Központ Debrecen, Kartács u. 25. Csapó- Tábori Hajnalka Madártani Egyesület 4401, Nyíregyháza, Hsök tere 9. csoportja Erdészeti Egyesület Nyíregyházi csoportja Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi csoportja Országos Vadászkamara Hajdú-Bihar megye Helyi természetvédel mi egyesület, Nyíregyháza Helyi tájvédelmi egyesület, Debrecen Természetvédel mi oktatási központ, Debrecen Madártani Egyesület, A feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok, nincs megjegyzés. Pozitívnak tekintik a Nyírerd azon tevékenységét, hogy szakmai támogatást nyújtanak a magánerd tulajdonosoknak, akik a megye erdeinek kb. 70%-án gazdálkodnak. Rendszeres konzultációt tartanak az olyan területeken, ahol mind a két tevékenység elfordul. A feltett kérdésekre egyszer igen és nem válaszok, nincs megjegyzés. Erdfelújításnál leginkább nem shonos fajokat használnak, a természetszer felújítási módszerek meglehetsen kis területre koncentrálódnak. Nincs tudomásuk arról, hogy az üzemterv ökológiai-természetvédelmi fejezetet tartalmazna. A Nyírerd a pénzügyi lehetségeihez mérten és szakmailag is minden lehetséges módon támogatja az oktatási központot 27/23 oldal

24 Szép Tibor Magyar madártani és természetvédelmi egyesület Hajdú-Bihar megyei csoport 4032, Debrecen, Kartács u. 25 Szakál László, titkár Küls-Nagyerd Bizottság 4071, Hortobágy, Czinege János u. 1. Líceum kör 4032, Debrecen, Kartács u. 25. Gencsi Zoltán, egyesületi elnök Fels Tisza Alapítvány 4400, Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6 Tóth Miklós, irodavezet Hajdú-Bihar megyei Vadgazdálkodók és Vadászok szövetsége 4026, Debrecen, Péterfia u. 4. Daróczi Imre, elnök Nyíregyháza Cigány Kisebbségi Önkormányzata 4401, Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4 Balogh Artúr Debrecen Roma Kisebbségi Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei csoport Madártani Egyesület, Hajdú-Bihar megyei csoport Küls-Nagyerd Bizottság, a debreceni Nagyerd ügyeivel foglalkozó tanácsadó bizottság Fels Tisza Alapítvány, Regionális természetvédel mi egyesület, Nyíregyháza Vadgazdálkodó k és Vadászok szövetsége, Hajdú-Bihar megye Nyíregyháza Cigány Kisebbségi Önkormányzata Debrecen Roma A szálalóvágást kellene támogatni és preventív módon védzónákat stb. kellene kialakítani a védett területek körül. 27/24 oldal

25 Önkormányzat 4029,Debrecen Csapó u. 58 Setét Ottó Hajdúhadházi Roma Kisebbségi Önkormányzat 4242, Hajdúhadház, Hunyadi János u. 1-3 Rostás Zsigmond Nyírlugos Város Önkormányzata Hovánszki György, polgármester Debreceni Erdspusztákért Egyesület Kisebbségi Önkormányzata Hajdúhadházi Roma Kisebbségi Önkormányzat Nyírlugos Város Önkormányzata Debreceni Erdspusztákért Egyesület A Nyírerd szakszeren kezeli az erdket, munkahelyet termet és a nyírlugosi részleg után helyi adót is fizet. A Debreceni Nagyerd túl régóta lábon álló állománya, a 160 éves tölgyes nagyon megnehezíti a felújítást. Az ilyen faállományokat a védelem ellenére le kellene vágni, hiszen ez az egészséges környezetet szolgálná. Nincs a területen olyan feldolgozó részleg, amely keményfa feldolgozására alkalmas volna és ezáltal építanyagot szolgáltatna. 7. Megállapítások 7.1 Ersségek és gyengeségek 1. alapelv: A jogszabályok és az FSC alapelvek betartása Ersségek: A pályázó teljes mértékben betartja a nemzeti jogszabályokat, útmutatókat és elírásokat. Az összes szükséges dokumentum rendelkezésre áll és ellenrzésük megtörtént. Gyengeségek: A nemzeti erdgazdálkodási rendszerhez tartja magát a kérelmez, ezt kellene megváltoztatni: ha a termelési elvárások csökkennének, akkor a természetes ökoszisztémát jobban helyreállító természetes erdfelújítás és egyéb kísérletek is nagyobb teret nyerhetnének. 2. alapelv: Birtok- és használati jogok és felelsségek 27/25 oldal

26 Ersségek: Mivel az engedély birtokosát az ISO 9002 és szabványok szerint tanúsították, a felelsség rendszere egyértelmen meghatározott és a panaszok kezelése tisztázott. Gyengeségek: 3. alapelv: Bennszülött emberek jogai Nincsenek a területen bennszülött emberek. Magyarország egy olyan terület, ahol különböz etnikai eredet emberek keveredtek köztük cigányok is mint ahogy ez Európa ezen részére jellemz. 4. alapelv: Társadalmi kapcsolatok és a munkavállalók jogai Ersségek: A Nyírerd résztvesz közmunka programokban, amelynek során állami támogatást kap, hogy romákat alkalmazzon az erdei munkák elvégzésére. Gyengeségek: 5. alapelv: Az erdbl származó javak Ersségek: Némelyek ugyan vitatják, hogy az akác területre ill fafaj-e, azonban a belle származó haszon egyértelm: ugyanis gyorsan növ keményfa, amelynek komoly piaca van Európában és a méheknek kitn mézlegel. Az erdészeti részlegek feldolgozó részlegeiben egyszer feldolgozás történik (termékek, pl. kérgezett oszlopok), amely a területen él embereknek több munkalehetséget nyújt. A gúthi erdészeti egységnél az erdbl származó haszon a vadászat, amelyet magas színvonalon végeznek. Gyengeségek: 6. alapelv: Környezeti hatás Ersségek: Gyengeségek: 7. alapelv: Üzemterv Ersségek: Gyengeségek: 8. alapelv: Monitorozás és vizsgálat Ersségek: Gyengeségek: 9. alapelv: Jelents természetvédelmi érték erdk fenntartása Ersségek: Gyengeségek: 10. alapelv: Ültetvények Ersségek: Gyengeségek: 27/26 oldal

27 7.2 Megfelelési értékelés Az ellenrzési és tanúsítási folyamat során a Skal International kiértékelte a projektet és azt a Skal International Erdészeti Szabványokkal összhangban lévnek találta (kivéve ha az a 7.4 fejezetben másképp található (meg nem felelségek). 7.3 Tisztázott meg nem felelségek Lásd csatolmányok, amennyiben alkalmazandó 7.4 Jelents meg nem felelségek Az audit során nem azonosítottunk meg nem felelségeket. Lásd csatolmányok, amennyiben alkalmazandó A Szabvány minden elemét egy jegyzék használatával értékeltünk. Részletekért kérjük lapozzon a mellékelt jegyzékhez. Jelents tisztázatlan meg nem felelség esetén a Skal International a vonatkozó egységgel/termékekkel kapcsolatban nem hoz pozitív tanúsító határozatot. 8. Tanúsítási javaslat 8.1 Nyilatkozat A Nyírerd Rt fenntarthatósági erdgazdálkodási rendszerét, munkafolymatait és eljárásmódját a Skal International ezen összefoglaló 5. fejezetében jellemzett szabványnak megfelelen megvizsgálata és megfelelnek találta. A szakérti értékelést végz szakemberekkel és az ügyféllel a tanúsítási javaslatról folytatott konzultációt követen askal International pozitív tanúsító határozatot hozott. Tanúsítás ideje: Tanúsítás lejárati ideje: 8.2 Tanúsítás feltételei 27/27 oldal