Nélkülözhetetlen az egészségtudatosság ösztönzése

Átírás

1 Nélkülözhetetlen az egészségtudatosság ösztönzése Könnyen hozzáférhető szűrővizsgálatokkal, a stresszt okozó körülmények felmérésével, csökkentésével is segíteni kell a dolgozókat Az átalakuló munkaerőpiac miatt nagyobb terheltséggel kell szembenézniük a dolgozóknak, és egyre több szekértő hangsúlyozza a munkavállalók egészségmegőrzésének fontosságát. Ugyanakkor ehhez nem csak a munkaadónak, de a munkavállalónak is hozzá kell járulnia. A felmérések szerint a magyar lakosság élen jár Európában a daganatos és keringési megbetegedések számával, emellett a stressz is nagy terhet jelent a munkavállalók jelentős részénél. Hiába a rossz adatok, a szűrővizsgálatok, ingyenes szűrési programok keveseket mozgatnak meg, a foglalkozás-egészségügyi hálózat pedig csekély mértékben segíti az állapotfelmérést. Egyre több feladatot kell ellátnia egy-egy dolgozónak a csökkenő létszám, és a munkaerő-utánpótlás hiánya miatt, emellett több területen az átlagéletkor is kitolódik. Ezért jelentősen felértékelődött a munkavállalók egészségének megőrzése. A munkaképesség fenntartásához ugyanakkor nem csak a munkaadói gyakorlatok átalakítására van szükség, a dolgozóknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk egészségi állapotuk felmérésében, az azokra ható tényezők csökkentésében hangzott el A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban elnevezésű európai uniós projekt keretében megrendezett előadássorozat második, miskolci állomásán. Nagy Gábor, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) Szolidaritás tisztségviselője, szakértője előadásában emlékeztetett: a hazai és nemzetközi felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok egészségi állapota

2 lényegesen rosszabb, mint az európai átlag. A vezető halálozási okok között a keringési és daganatos megbetegedések száma a legmagasabb, ráadásul egyelőre nincs jele annak, hogy a kedvezőtlen folyamat megforduljon. Kiemelkedő szerepet játszik ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a stressz és az egészségtudatosság hiánya, beleértve a helytelen táplálkozást és a mozgásszegény életmódot. Pedig az egészségmegőrzés jelentősége egyre hangsúlyosabb kell legyen, ez érdeke a munkavállalónak és a munkaadónak is, mivel az átlagéletkor egyre magasabb, miközben egyre kevesebb dolgozóra hárul egyre több feladat. A magyarok többsége nem jár szűrővizsgálatokra, sem az ellátórendszer keretében, sem az erre indított külön programok alkalmával hangsúlyozta a szakértő. Ennek ugyanakkor rendkívül nagy jelentősége lenne, mivel egy esetleges rossz eredmény olyan belső motiváló erővel bír, amely az életmódváltás első lépése lehet. Ugyanakkor a szűrővizsgálatok hozzáférhetősége nem segíti az egészségtudatosságot: ma a szükséges vizsgálatokra a beutalókat a háziorvos adja, miközben az üzemorvosi hálózat nem végez olyan szűréseket, amelyek tényleges állapotfelméréssel járnak. Nagy Gábor az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a minél nagyobb részvételt a megfelelő szűrővizsgálatokon, ezeknek a szűréseknek a hozzáférhetőségét pedig segíteni kell, akár a foglalkozásegészségügyi hálózaton belül, vagy az egészségmegőrző programok során. A VDSzSz Szolidaritás szakértője szerint a munkaadók kiemelt feladata az egészségmegőrzés érdekében a stresszhez hozzájáruló tényezők csökkentése. Itt elsősorban a munkahelyi zajokra, egyéb tényezőkre kell gondolni, sokszor ezek is hozzájárulnak a dolgozók szorongásához, a stressz kockázatának növeléséhez, a rizikófaktorok pedig egyénenként eltérnek. A munkaadók szerepe fontos, abban is, hogy a dolgozókat a megfelelő rekreációs lehetőségekkel segítsék az ártalmak mérsékléséhez. Egészségkárosodás, a munkaképesség csökkenése

3 esetén pedig ki kell alakítani azokat a munkaköröket, amelyek megvédik az érintetteket munkahelyük elvesztésétől. Nagy Gábor hozzátette: a hazai jogszabályok rendkívül szigorúak, azonban önmagában ez kevés, a munkaadóknak és a munkavállalóknak is hozzá kell járulniuk az esetleges betegségek, kockázatok kiszűréséhez. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. Az ehhez kapcsolódó előadássorozat első, debreceni állomásán a szakértők a munkavégzés során felmerülő kockázatok kiszűrésére, a dolgozók állapotának felmérésére, nyomon követésére kialakított, integrált, országos rendszer kiépítését szorgalmazták, valamint azoknak a munkaadói jó gyakorlatoknak a kialakítását, amelyek hozzájárulnak a munkavállalók egészségmegőrzéséhez. A projekt a nyugat-dunántúli, az észak-magyarországi és a észak-alföldi régióban valósul meg a Munkástanácsok Országos Szövetség (MOSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás), és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), tehát a szállítási ágazatban jelen lévő érdekképviseletek közreműködésével. A szeptemberétől elindított projekt a Széchenyi 2020 program keretében az EU társfinanszírozásával valósult meg, a támogatás összege 92,193 millió forint.

4 A jövő hónapban kezdődhet az egyeztetés a dolgozók legkisebb keresetéről Egyetért a munkaadói és munkavállalói képviseletek többsége abban, hogy az őszi bértárgyalásokon hosszú távú, legalább kétéves megállapodást kössenek. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről viszont eltérnek a vélemények: míg a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének jövőre, addig a munkaadók ezt már nem tartják indokoltnak, a mértéket pedig a járulékcsökkentés időzítéséhez kötnék. Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, ugyanakkor a Magyar Idők kérdésére a tárgyalásokon részt vevő munkaadók és szakszervezetek már megfogalmazták azokat az irányokat, amelyek meghatározzák az egyeztetéseket. Az álláspontok eltérnek, ám a felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket. A mértékről viszont jelenősen eltér a két oldal véleménye. A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan további jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak, emellett továbbra is napirendjükön szerepel a munkavállalói elvonások csökkentése a nettó keresetnövekedés érdekében. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte, a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak. Az elnök felidézte, a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, így szerepe is csökken. Sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak, amely az

5 egész bérskálát befolyásolja, ráadásul emelésével a pályakezdők fizetése is nőne. A munkaadók szerint nem indokolt a két számjegyű minimálbérés bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, ám a minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés kigazdálkodása újabb jelentős teherrel jár. A munkaerőhiány miatt a szereplők rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére, függetlenül a kötelezően előírt minimálbértől és garantált bérminimumtól. Palkovics Imrével a minimálbér emelésről készült riport itt hallgatható meg. A beszélgetés 8 óra 21 percnél kezdődik. A cikk forrása a magyaridok.hu Több figyelmet igényel a munkavállalók egészségmegőrzése A foglalkoztatási kockázatok elemzéséhez integrált rendszerek megalkotására van szükség, állami és vállalati hozzájárulással Egyre hangsúlyosabbá válik az átalakuló munkaerőpiacon a dolgozók egészségének megőrzése, munkaképességük megtartása a gazdaság számos területén. Kiemelten igaz ez a szállítási ágazatra mivel a munkavállalói állomány átlagos életkora egyre magasabb, ráadásul a csökkenő dolgozói létszám és a növekvő szakemberhiány miatt egyre nagyobb gondot jelent magának a közszolgáltatásnak is a fenntartása. A munkavállalói

6 egészségmegőrzéshez ezért nélkülözhetetlen azoknak az integrált rendszereknek a kialakítása, amelyekkel csökkenthetők a foglakoztatási kockázatok és ártalmak. Ehhez állami és vállalati szinten is forrásbevonásra van szükség. Jelentősen átalakult a magyarországi munkaerőpiac az elmúlt néhány évben, amely azt eredményezte, hogy egy-egy munkavállalóra egyre több feladat hárul úgy, hogy a dolgozók átlagos életkora is egyre inkább kitolódik. Kiemelten igaz ez a szállításban, főként az állami, közszolgáltatásként üzemeltetett személyszállításban. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban elnevezésű projekt keretében megrendezett előadássorozat i, debreceni állomásán a munkaegészségügy legfontosabb aktualitásait, a kihívások kezelésének irányait tekintették át a részt vevők. A rendezvényen a projektben közreműködő szakértők azokat a lehetőségeket vizsgálták, amelyekkel a jelenlegi jogszabályi környezetben, a foglalkozásegészségügyi rendszer meglévő keretei között, akár új gyakorlatok kialakításával segíthető elő az egészségmegőrzés. Dr. Szabó Imre, a VDSzSz Szolidaritás szakértője előadásában arra emlékeztetett, a szállítási területeken az állami közszolgáltató vállalatokon, tehát a MÁV-on és a Volán társaságokon belül is eltérő a foglalkozás egészségügyi rendszer működése. A vasútnál régóta kialakult, jól működő, teljes lefedettségű üzemorvosi rendszer végzi a dolgozók egészségfelmérését és alkalmassági vizsgálatát. Az egész országban elérhető egységes és integrált informatikai rendszer segítségével a munkavállaló egészségi állapota mellett a korábbi vizsgálatok részletei is nyomon követhetők. A vasút területén ráadásul a legtöbb munkakörben rendkívül szigorú elvárások vonatkoznak a munkavállalók egészségi alkalmasságára. A rendszer folyamatos fejlesztésre szorul, ugyanakkor a hozzátartozó infrastrukturális háttérrel is hatékonyan tudja támogatni a vállalati egészségmegőrző programokat.

7 A vasúti területeken tehát rendelkezésre áll a foglalkozási kockázatok elemzéshez, nyomon követéshez szükséges országos lefedettségű rendszer, ezzel szemben a közúti személyszállításban a foglalkozásegészségügyi hálózat intézményes rendszere nem épült ki ismertette Dr. Szabó Imre. Ez részben visszavezethető a közúti közösségi közlekedésre korábban is jellemző széttagoltságára. Ezzel összefüggésben hiányzik az országos lefedettségű informatikai rendszer is. A szakértő szerint egy egységes, minden közszolgáltató számára hozzáférhető, országos lefedettségű, integrált rendszer kiépítése lenne az egyik legfontosabb feladat. A rendszer a nyomon követés és a kockázatelemzés mellett tartalmazná azokat a követelményeket is, amelyek betartása nélkülözhetetlen a munkaképesség megőrzéséhez. Az elmúlt években átalakult a munkaerőpiac. A korábbi, magas munkanélküliség eltűnt, mára a munkaerő hiánya jelenti a legnagyobb gondot a szállítás területén is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a meglévő dolgozók átlagos életkora egyre magasabb, míg az utánpótlás biztosítása egyre nehezebb. Emiatt a jelenlegi alkalmazottaknak kell sok esetben jelentős többletmunkát ellátniuk. Mára a helyenként a jogszabályi kereteket is feszítő elsősorban a rendkívüli munkavégzés mértékének felső határát közelítő túlmunka hatalmas kockázatot jelent főként az idősebb munkavállalókra. A megnövekedett munkavállalói átlagéletkornak részben a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése, részben pedig a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése az oka. A jogszabályi környezet, mindenekelőtt a munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a közösségi személyszállításban a munkavégzés feltételeit. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíj megszűnésével párhuzamosan nem alakult ki az a rendszer, amely más módon, akár a munkaidő mértékére, a munkavégzésre vonatkozó rugalmasabb megoldásokkal, akár a rekreációs lehetőségek bővítésével segítené elő az egészségmegőrzést.

8 Ezen a területen nélkülözhetetlen a kormányzati szerepvállalás növelése. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. A projekt a nyugat-dunántúli, az észak-magyarországi és a észak-alföldi régióban valósul meg a Munkástanácsok Országos Szövetség (MOSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás), és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), tehát a szállítási ágazatban jelen lévő érdekképviseletek közreműködésével. A szeptemberétől elindított projekt a Széchenyi 2020 program keretében az EU társfinanszírozásával valósult meg, a támogatás összege 92,193 millió forint. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a nagykereskedelmi ágazatban szeptember elsejétől útjára indult A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a nagykereskedelmi ágazatban című pályázat, melynek célja a munkaegészségügy és munkabiztonság minőségének javítása nagykereskedelmi ágazatban, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. A projekt a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a déldunántúli régióban, négy a nagykereskedelmi ágazatban érintett érdekképviseleti szervezet közreműködésével valósul

9 meg: Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A komplex munkavédelmi programok megvalósítása, a munkahelyek fizikai és mentális szempontból biztonságosabbá tétele, a munkavállalók és munkaadók részére történő munkavédelmi témájú képzés és segítségnyújtás más országok és egyes ágazatok, kutatások példái alapján érzékelhetően javíthatja a munkahelyi légkört, a termelékenységet, a hatékonyságot, illetve csökkentheti az egészségügyi és társadalombiztosítási költségeket. A pályázat teljes támogatási összege 52,621 millió Ft, melynek támogatási mértéke 100 %. A projekt tervezett befejezési dátuma augusztus 31. Bővebb információ nagykerbiztonsag.hu oldalon található Kutatási jelentés nagykereskedelem Kevés cég használja a digitális gazdaság vívmányait Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy szeptemberben digitális jólét hitelprogram indul, amely a kis- és közepes vállalatok technikai fejlesztésére, illetve a munkavállalók digitális képzésére nyújthat forrásokat.

10 Palkovics Imre hangsúlyozta, a digitális vívmányokkal például a távmunka miatt optimalizálhatóvá válnak a költségek. Elmondta azt is, alacsony a digitalizáció a humánerőforrás (HR) és a marketing területén. A programban 5 millió forinttól 200 millió forintig lehet forrásra pályázni; összességében 7,5 milliárd forint áll a cégek rendelkezésére. A beszélgetés itt nézhető meg! A kép forrása: