ÚJ TÁJELEMEK A DUNA SZIGETKÖZI SZAKASZÁN : A DUNA MEDER ÖVZÁTONYAI
|
|
- Magda Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJ TÁJELEMEK A DUNA SZIGETKÖZI SZAKASZÁN : A DUNA MEDER ÖVZÁTONYAI Szabó Mária 1, Hajduné Darabos Gabriella 2, Veres Éva 3 1. Bevezetés A Duna fő víztömegének októberi üzemvízcsatornába terelésének hatására bizonyos, addig többnyire tartósan vízzel borított meder-részek (övzátonyok) szárazfölddé váltak. Ezeken a kavicsaljzatokon azonnal megindult a növények betelepedése és ezzel egyidejűleg a talajképződés folyamata. A Nagy-Duna medrében a vízhozam jelentős mértékű csökkenésének hatására a középvízszint is nagymértékben megváltozott: a folyó kanyarulatától függően 2-5 méterrel kisebb lett (1. kép). Ezzel párhuzamosan jelentős változások mentek végbe a Szigetközben, amelyek nagymértékben érintették a felszíni vizek, a felszín alatti vizek mozgását és kémiai állapotát, befolyásolták a lejátszódó talajképződési folyamatok irányát, intenzitását és a növényzetet (KEVEY B. 2001, SZABÓ M 2003). Ez utóbbin keresztül lényeges hatással vannak a térség természetes, illetve természetközeli vegetációjában bekövetkező módosulásokra illetve a mezőgazdasági termelésre is. A vizsgálataink során a felmerült számtalan kérdés közül az alábbiakat emeljük ki: Az elmúlt 11 év alatt a betelepedett növényzet alapján hányféle élőhelyfolt különíthető el a vizsgált övzátonyokon? Milyenek a szubsztrát (folyami üledék), mint potenciális talaj tulajdonságai (üledékmélység, szemcseméret eloszlás)? Van-e összefüggés a vegetáció mintázata (foltossága) és az üledék tulajdonságai között? Az újonnan kialakult talajnedvességi-grádiens és a vízszintingadozások hatására kialakul-e a természetes vízparti zonáció? Egy kiválasztott mintaterületen (Lipót) milyen a foltok növényfajainak természetességi értéke és ökológiai értékszámai? 2. A kutatási terület leírása Korábbi kutatási eredmények bizonyítják, hogy a Szigetközi ágrendszerekben óta főleg a feltöltődés az uralkodó medermorfológiai folyamat, amely a meder beszűküléséhez és egyes övzátonyok állandó szárazra kerüléséhez vezet (RÁKÓCZI L. - SASS J. 2004). Ez a folyamat a jelenlegi és jövőbeni mederfenntartó vízhozamok mellett tovább folytatódik, amelyet a hagyományos folyószabályozási módszerekkel sem lehetséges hatékonyan megállítani. A vízügyi szempontból kedvező állapot kialakítása érdekében ezért a kotrás és az övzátonyokon kifejlődött növényzet kiirtása vált, illetve válik a közeljövőben szükségessé, 1 Dr. Szabó Mária, a biológiatudomány kandidátusa, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány P. stny. 1/C, szmarcsi@ludens.elte.hu 2 Hajduné Dr. Darabos Gabriella, földrajztudomány kandidátusa, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány P. stny. 1/C, gabriella_d@fre .hu 3 Veres Éva, PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány P. stny. 1/C, veres.eva@fre .hu 1
2 felszámolva ezzel a különleges, új tájelemeket a térségben. Az egyik vizsgált területen már az idei télen levágták a fiatal füzes zónát! A helyszín kiválasztásában előtérbe kerültek azok a területek, ahol az övzátony képződés korábban a felszínen nem volt megfigyelhető. A szigetközi kutatási területen négy övzátonyt, mint új tájelemet választottunk ki és a közeli településről cikolai; kisbodaki; ásványrárói és lipóti mintaterületnek neveztük el őket (1. térkép). Ezek a ma már szárazfölddé vált területek októberének végéig vízzel borított meder-részek voltak, amelyek csak tartós kisvizes időszakban emelkedtek a vízfelszínre rövid ideig. A övzátonyokon meder morfológiájának és az elárasztások időtartamának megfelelően különböző vastagságú üledék rakódott le az elmúlt évtizedben. A várható talajképződési folyamatokat, azok várható irányait VÁRALLYAY GY. 1992, 2003 munkája alapján röviden az alábbiakban foglalható össze. A Szigetköz és környéke a Duna hordalékkúpjának a része, ahol a talajképződés alapanyagát szinte kizárólagosan folyóvízi üledékek alluviumok) képezték. Ehhez csupán a Mosoni-síkság felé átmenetet képező területeken keveredett többnyire többszörösen áttelepített lösz, a hansági peremrészeken pedig különböző láp-képződmények. A folyóvízi üledékanyagra a nagy karbonáttartalom, valamint a szemcseösszetétel nagy vertikális (rétegzettség) és horizontális (foltosság) változatossága a jellemző. A nyers öntésanyagon megindult a talajképződés első két jellegzetes részfolyamata: a humuszos réteg kialakulása és a talajszerkezet képződése. Egy adott területen a talajképződés folyamata, a talajképződési tényezők egymásra hatásától, azok hatásainak időbeli változásaitól függően különböző irányultságú lehet. Ezért egy adott helyen a külső (talajképződési) körülmények változásaitól függően a talajfejlődés eltérő irányokat vehet. Ezen fejlődési irányokat, lehetőségeket az ún. talajképződési sorok vagy szekvenszek írják le. Attól függően, hogy mennyi idő telt el a zavartalan talajképződés megindulása óta, s ez alatt fenti két részfolyamat hatásának eredményei mennyire jelennek meg a talajszelvényben, jól megfigyelhető az árterek talajainak ún. idő-sora (kronoszekvensze): nyers öntésanyag nyers öntéstalaj humuszos öntéstalaj (I). A folyamatok sebessége függ egyrészt a lerakott öntésanyag mechanikai összetételétől, karbonáttartalmától, eredeti szervesanyag-tartalmától, másrészt a megtelepedett növényzet karakterétől. A humuszos öntéstalajok fejlődésének további irányát a talaj nedvességforgalma, átnedvesedési viszonyai határozzák meg. A talajvíz talajképződésre gyakorolt hatásának mértékét fejezi ki a talajképződés ún. hirdomorf sora (toposzekvensz): csernozjomok réti csernozjomok réti talajok lápos réti talajok láptalajok (II). A hidromorf sor a talajképződés rétiesedés, illetve láposodás irányában történő elmozdulásával jellemezhető. Míg a csernozjomok talajképződési folyamataira a talajvíznek sem a jelenben nincs, sem a közelmúltban nem volt hatása, addig " " irányban a talajvízhatás nő, a talaj hidromorf bélyegei egyre kifejezettebbé válnak. Amennyiben viszont a talajvíz durvaszemcsés üledékanyagban, pl. kavics fordul elő, úgy még viszonylag felszínközeli talajvíz sem hat a fedőréteg talajképződési folyamataira, hisz akadályozott e fedőréteg talajvízből történő kapilláris vízellátása, folyamatos vagy rendszeresen megismétlődő alulról történő átnedvesedése. Ilyen esetekben a talajok hidromorf sora nem figyelhető meg, a humuszos öntéstalajok fejlődése az ún. teraszcsernozjomok kialakulása irányában megy végbe: humuszos öntéstalaj terasz-csernozjom (III). A Szigetközben a talajfejlődés I., II. és III. változata egyaránt megfigyelhető. 3. Alkalmazott módszerek A mintaterületek terepi lehatárolásához, kiterjedésének meghatározásához 1: léptékű topográfiai térképeket használtunk. A terep bejárása során növényzeti foltokat 2
3 különítettünk el, meghatározva kiterjedésüket, jellemző vonásaikat és növényfajaikat. A kapott eredményeket a későbbiekben a VITUKI ARGOS stúdiótól kapott színes és színes infra légifelvételek használatával értékeltük ki. Az élőhely térképeket az ArcView 3.3 térinformatikai szoftverrel készítettük. A továbbiakban, mind a négy övzátonyon, azok lehetőség szerinti szélesebb részén, 1-1 transzektet jelöltünk ki a jelenlegi vízparttól merőlegesen az eredeti partél irányában. A transzektek mentén fúrással üledékvastagsági mérésekre és mintavételre került sor, törekedve arra, hogy valamennyi növényzeti folt mintázásra kerüljön és hogy a fúrások lehetőség szerint a kavicsrétegig, azaz a hajdani meder aljáig történjenek. Ennek megfelelően a mintaterületeken, a transzektek mentén a jelenlegi vízfolyást kísérő nádas-pántlikafüves vízparti zóna (ahol már kismértékű üledék lerakódás tapasztalható); az új vízpartnak megfelelően kialakult fiatal füzes zóna, majd a magaskórós sáv és a legszárazabb, szárazságtűrő fajok uralta folt különböző mélységeiből vettünk üledékmintát minden mélységben háromszoros ismétlésben egészen a kavicságyig. A lipóti mederprofilt egy korábbi mérés alapján rajzoltuk meg (GERGELY et al, 2001). Ehhez az övzátonyok kialakulása óta lerakott üledékvastagságot határoztuk meg úgy, hogy a transzektek mentén végeztünk fúrásokat; az ásványrárói övzátonyon 10, a kisbodakin és a cikolain 9-9 a lipótin pedig 8 helyen. A kapott üledékvastagsági értékeket a nekik megfelelő növényzeti típussal együtt keresztszelvényben ábrázoltuk (1. ábra) a lipóti terület példáján. A gyűjtött üledékmintákon később laboratóriumban szemcseeloszlás elemzést (száraz szitálást) végeztünk, meghatározva minták szemcseméret összetételét. A kiértékelés során a három párhuzamos minta átlagát használtuk. A terepi tapasztalatokat és a mért paramétereket elemezve és összevetve azokat, az övzátonyok fejlődésére, valamint a megtelepedő növényzet szerepére, továbbá jelenlegi állapotára és mintázatára vonatkozó megállapításokat vonhattunk le. Mind a négy övzátonyon az üledék mintavételi helyeknek megfelelően (lásd 2, 3, 4, 5 ábra) kijelölt transzektek mentén kerültek felvételezésre a növényzeti foltok teljes fajlistái. Jelen tanulmányban (helyhiány miatt) csak a lipóti övzátony eredményeit tárgyaljuk. A vizsgálati helyszín a dunaremetei vízmércétől alvízi helyzetben kb. 1 km-re, a 1825 fkm.-nél található. A jól elkülöníthető zónák növényzetét BORHIDI A javasolt módszere szerint értékeltük a természetességi értékek (SBT) és a cönológiai csoportok (Soc.Chr), valamint az ökológiai indikátor értékek közül a talajreakció (RB)- itt helyesebben az üledék ph és a talajvíz illetve talajnedvesség (WB) indikátor értékei szerint. A terepi tapasztalatokat, a mért paramétereket és a vizsgálati eredményeket elemezve, az övzátonyok fejlődésére, valamint a megtelepedő növényzet szerepére, továbbá jelenlegi állapotára és mintázatára vonatkozó, megállapításokat vonhattunk le, melyeket az alábbiakban részletezünk. 4. A kutatás eredményei és következtetések 4.1. A mintaterületek élőhelytípusai - térképelemzés Az övzátonyok élőhely térképeit az 1: topográfiai térkép, a terepi bejárás vázlatai valamint ugyanabban az időben (2003. augusztusában) készült színes és színes infra légifelvételek alapján rajzoltuk meg. A topográfiai térképen a terepen vázlatszerűen bejelölt élőhely foltokat a színes és színes infravörös légifelvételekkel korrigáltuk, pontosítottuk. A térképeket (2, 3, 4, 5. ábra) az ArcView 3.3 térinformatikai szoftverben készítettük el. Ez a program minden térképhez hozzárendel egy adattáblát, ami tovább bővíthető. Az adattáblán többféle elemzés, számítás végezhető el. Mi a Vector Conversions 1.01 (Internetről ingyenesen letölthető) modul használatával kiszámítottuk az egyes foltok területét és 3
4 kerületét, majd ezek alapján az egyes foltoknak az összterülethez viszonyított arányát. Végezetül összegeztük ezeket az adatokat az egyes élőhely típusok alapján (6. ábra) Összesen 10 különböző élőhelytípust különítettünk el, amelyek közül az egykori parti füzes, az elterelés óta kialakult füzes, magaskórós és száraz gyomos kategóriák voltak fellelhetőek mindegyik övzátonyon. Általánosságban elmondható, hogy a száraz gyomos fordul elő a legnagyobb arányban, a legnagyobb összefüggő foltokat alkotva az övzátonyok belső területén (3. kép). A második leggyakrabban előforduló élőhely típus a fiatal füzes, amely a jelenlegi vízparti sávban figyelhető meg (4. kép). Végül a harmadik legnagyobb területű folttípus a magaskórós (5. kép), amelynek a helyét a kisbodaki övzátonyon a telepített nyaras veszi át, így ott ez a folttípus alig több mint 3 %-ban fordul elő. Jól kivehetőek a sarkantyúk is, amelyeket ma már mindenhol fiatal füzes borít. A régi partot a legtöbb helyen még egyértelműen jellemzik a még megmaradt, de egyre keskenyebb és kisebb foltokat alkotó egykori parti füzesek. Több helyen azonban már kivágták a kiszáradt füzeket. A folyóparti élőhelyek és a vegetáció térbeli heterogenitása és diverzitása jól ismert, viszonylag gyorsan, akár egy évtized alatt is kialakulhat az ember által módosított és szabályozott vízszintek mellett (NILSSON C. et al. 1997, BARNES W.J. 1997, GERGELY et al. 2001). Mindezt saját eredményeink is megerősítik. Mind a négy övzátonyra jellemzőek a hosszan elnyúló foltok, valamint az övezetes elrendeződés, amely a vízpart vonalát követi. Ezek az állítások a térképekre rápillantva világosan láthatóak. A foltok számát, az élőhely típusokat és a területnagyságot figyelembe véve a foltsűrűségi mutató, szegélysűrűség- illetve a Shannon-féle diverzitás index számszerűsíti is a szabad szemmel megállapított tényeket. A foltsűrűség mutató (Patch Density - PD) egy megadott területnagyság (ha) szerint mutatja a területegységben előforduló önálló területhasználat foltok (itt élőhely típusok) számát. A mutató annál nagyobb minél elaprózottabb a terület. (KOLLÁNYI L. 2004). A mutató nem különbözteti meg az élőhely típusokat. PD = n / A, ahol: n = foltok száma, A = területnagyság (ha) A mutató alapján az ásványrárói övzátony a legelaprózottabb, majd a kisbodaki és a cikolai, végül a lipóti övzátony a legegységesebb. A szegélysűrűség index (Edge Density - ED) hasonlóan a területek elaprózódottságát mutatja, de figyelembe veszi az egyes területek formáját is Minél kompaktabb egy terület annál kisebb a mutató (KOLLÁNYI L. 2004). ED = E /A, ahol: E = szegélyek összhossza (m), A = területnagyság (ha) E mutató szerint a cikolai övzátony a legkompaktabb, ezt követi a lipóti, majd a kisbodaki az ásványrárói a legutolsó a sorban. A lipóti övzátony foltszerkezetére leginkább az jellemző, hogy kis számú, összefüggő foltok alkotják ugyan, de ezek keskeny, hosszú sávokban rendeződnek el. Végül a Shannon-féle diverzitás index (Shannon s Diversity Index - SHDI), amely a tájdiverzitás mutatók közül a legfinomabban követi a tájszerkezeti adottságokat, a táj fragmentálódását. Figyelembe veszi az egyes élőhely típusok nagyságát és elaprózottságát (KOLLÁNYI L. 2004). m = élőhely típusok száma Pi = élőhely foltok területaránya Ennél a mutatónál a foltsűrűségi mutatóhoz hasonlóan az ásványrárói övzátonyra jellemző a legnagyobb diverzitás, és a lipótira a legkisebb. 4
5 4.2. A szemcseeloszlás vizsgálatok eredményei A négy mintaterületről származó üledékminták szemcseméret eloszlásának arányait a 7. ábra szemlélteti. Az ábrát elemezve a következő megállapításokat tehetjük: Az ásványrárói 1. szelvény uralkodóan középszemű homok; az agyag és a kőzetliszt aránya a cm-es rétegben (9%) a legmagasabb. A kavics jelentősebb (kb. 4%) feldúsulása a cm-es szintben jellemző. Az üledékréteg vastagsága itt a legnagyobb a négy mintaterület közül, aminek alapvető oka az, hogy a partközelben igen sűrű növekedésű füzesben nagymértékben felhalmozódott a folyóhordalék. Az ásványrárói 2. szelvény finomabb szemcsés, mint az első. Az agyag-homok- kőzetliszt aránya 50% körüli. A középszemű homok aránya lecsökken. A szelvényben lefelé haladva a kavics és a durva homok aránya 10 % körülire emelkedik. A következő, 3. szelvény anyaga lefelé egyrészt finomodik, a felső szint agyag és kőzetliszt aránya lefelé haladva kétszeresére növekszik. Ezzel együtt a durva homok frakció is a mélységgel többszörösére nő. (A legfelső szintben ez kb. 2%, a legalsó szintben 9%). A szelvényben a 2 mm-nél nagyobb szemcseméret-tartomány aránya maximum 5%. Legalsó részének (30-40 cm) szemcseösszetétele nagyon hasonlít a 2. szelvény hasonló mélységű szintjére. A 4. szelvényben a durva homok és a kavics frakció aránya magasabb, mint az eddig bemutatott szelvényekben. A finom üledék, azaz az agyag és a kőzetliszt aránya viszonylag magas, 30% körüli értéket ér el. A következő fúrásszelvény (5.) szemcseösszetétele a 4. szelvény alsó szintjével nagyfokú hasonlóságot mutat. Az uralkodó finom üledék mellett a kevesebb durva és a középszemű homok aránya hasonló. A cikolai mintavételi hely 1. szelvényének felső szintjében az agyag és a kőzetliszt százalékos megoszlása 10% alatti, a középszemű homok aránya nagyon magas, és ebben az ásványrárói 1. szelvény 0-20 cm-es részére hasonlít. A szelvény első és második szintje nagyfokú egyezéseket mutat, ez utóbbi szemcseösszetétele az ásványrárói 1. szelvény cm-es mélységével párhuzamosítható. A 2. fúrásszelvényben nagyon sok a finom homok (25% feletti), a mélységgel csökken, ezzel szemben a 0,05 mm-nél kisebb frakció aránya nő. A szelvényben lefelé haladva nő a durva homok (23%) és a kavics mennyisége (utóbbi az összes minta közül itt a legmagasabb. A következő, 3. szelvény az ásványrárói 4. szelvény 0-20 cm-es szintjével mutat hasonlóságokat. A lipóti 1. szelvény uralkodóan középszemű homokos összetételű és a mélység felé az egyes szintekben nagyjából változatlan arányú. Az agyag-kőzetliszt frakció közel 20 %-t ér el. A 2. szelvény az elsőhöz képest felső szintjében lényeges változást mutat, mert itt tovább nő a középszemű homok aránya. A 3. szelvény alsó része a cikolai 3. szelvényhez, valamint az ásványráró 4. szelvényhez hasonlít. Ugyanakkor a felső rétege az ásványrárói 3. szelvény cm-es részének szemcseösszetételével mutat nagyfokú egyezést. Az egész szelvényben elég magas az agyagkőzetliszt mennyisége (30 %). Összességében a finomszemű üledék 50%-nál nagyobb arányban fordul elő. Az utolsó (4.) szelvényben a szemcseösszetétel az előzőeknél is finomabb (az összes vizsgált minta közül a második legfinomabb), ahol az agyag-kőzetliszt frakció aránya eléri a 70%-ot. Ezenkívül a mélyebb szintben a finom homok frakció is jelentős. 5
6 A Kisbodak mellett fúrt 1. szelvény a vizsgált szelvények közül a legtöbb kavics szemcseméretű (11 %) jellemezhető. Az egyébként kiegyenlített szelvényben a durva homok viszonylag magas %-a emelhető ki (20 %). A 2. szelvényben a finom homok frakció mennyisége magas (20%), az agyaggal és kőzetliszttel együtt több, mint 40 %. A kavics (6%) és a durva homok aránya összességében magasnak tekinthető, eléri a 20 %-t. A kisbodaki következő (3.) szelvény nagyon finomszemcsés, az agyag és kőzetliszt tartomány együtt több, mint 40 %. Emellett a felső két szintben a középszemű homok is jellemző és említésre méltó a 3% kavics frakció. A szelvény alsó részében a durvább homok mennyisége nő meg. Az utolsó, 4. szelvény az összes vizsgált szelvény közül a legfinomabb szemcseösszetételt mutatja. A kőzetliszt-agyagfrakció (42%) és a finom homok (32%) mennyisége összesen 74 %-t ér el. A vizsgált fúrásszelvények között vannak hasonló szemcseleoszlást mutatók, de azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a legtöbb esetben csak 0-40, de néha csak 20 cm mélységig sikerült csak lehatolni a kézifúróval. Ez egyben azt is jelenti, hogy ilyen csekély mélységben már kavicsos üledék található, ami megakasztotta a fúrót. Az agyag és kőzetliszt tartomány (<0,05 mm) aránya a legnagyobb (több mint 60%) Kisbodak 4- Lipót 4 fúrásanyagokban. Ugyancsak kiemelkedő ez az érték (50-60 % körüli) a Lipót 3. Cikola 3 Ásványráró 4 Ásványráró 5 szelvényekben. A finomhomok frakció jelentős dúsulása figyelhető meg a Kisbodak 2 - Kisbodak Cikola 2 mintáiban. A középszemű homok mennyisége az Ásványráró 1 Cikola 1 Lipót 1 fúrásanyagában a legmagasabb A vegetáció mintázata és az üledék tulajdonságai Méréseink szerint az üledék vastagsága a Duna jelenlegi vízpartjától a hajdani part felé haladva gyorsan nő vízhez közelebbi harmadban cm-t. A felső, meredekebb részen a vastagsága fokozatosan csökken 5-10 cm-nek bizonyult, vagy még ennél is vékonyabb (1. ábra). Az üledék, ill. a rajta kialakult talajréteg vastagsága a szukcesszió kezdeti, jelenlegi szakaszában jelentős mértékben befolyásolja a vegetáció tulajdonságait és a növényzet borítását, mivel a lerakódott réteg alatt igen gyenge vízemelő képességű durva kavics húzódik. Ennek következményeként a jelenlegi vízparttól néhány tíz méterre húzódó területek vízellátottsága rendkívül rossz, szárazságtűrő növények és gyomfajok által uralt élőhelyek jönnek létre. A vízhez legközelebbi nádas-pántlikafüves kavicsos parti keskeny sáv - néhol csak 50 cm széles, de legnagyobb szélessége sem éri el a 4 métert így a térképen nem is ábrázolható külön foltként - szelvényében uralkodó a középszemű homok. Emellett az agyag-kőzetliszt tartomány is jellemző, eléri a 20 %-ot. Kicsit magasabb vízállás esetén már vízben áll ez a sáv, kisebb vízhozam idején viszont előtte kialakulhat egy kavicsos zóna igen gyér medergyom-növényzettel. A 2. szelvény szemcseméret-összetétele kedvező a fás vegetáció, a füzes (amelyben már a fehér fűz dominál) kialakulása szempontjából: vastagabb az üledék, a felső szintben megnő a középszemű homok aránya (7. ábra). A magaskórós alatti talaj (3. szelvény) ugyan sekélyebb, összehasonlítva a füzessel, de elég magas a finomszemű üledék aránya. Mindez biztosítja a vízigényes, árterekre jellemző magaskórós növényzet kialakulását, de már nem elegendő a füzes létrejöttéhez, mivel a talajvíz a mederprofil alakulása miatt már mélyebben húzódik. A jelenlegi vízparttól legtávolabbi a a 4. szelvény. Itt az üledék már nagyon sekély, mindössze néhány cm vastagságban húzódik a kavicson. A szelvény szemcseösszetétele igen finom: agyag és kőzetliszt az uralkodó, mellette még finom homok a jellemző. A finom 6
7 frakció magas aránya miatt a felvehető nedvességtartalom elég csekély, s itt már a talajvíz hatása sem érvényesül. Nem meglepő tehát, hogy ezeket a területeket jórészt szárazságtűrő, gyomfajokban gazdag növénytakaró borítja. Ebben a zónában elsősorban az időjárás által befolyásolt jelenségek zajlanak, a talajvíz már nem járszik szerepet a növényzet vízellátásában. A mindenkori vízparttól kiinduló nedvességi grádiensnek ez a legszárazabb tartománya egészen a hajdani Duna partig húzódik. A 1. ábrán jól nyomonkövethető, hogy a kavicsaljzatra lerakódott üledék vastagsága, szemcseméret szerinti eloszlása és a jelenlegi vízparttól való távolság viszonylag jól a rendezi különböző növényzettel jól jellemezhető élőhelyfoltokat. A mederprofilnak megfelelően kialakuló talajnedvességi grádiens, mint kiemelt ökológiai tényező felelős elsősorban az övzátonyokon kialakult élőhelyek tér szerkezetéért Az élőhelyfoltok értékelése növényzetük alapján a lipóti övzátony példáján A vizsgált területen öt növényzeti foltot különítettünk el. A hatodik az egykori Dunapartot szegélyező fehér füzes (7. kép), amit azért nem dolgoztunk fel, mert a fák nagy része félig vagy teljesen kiszáradt, illetve számos helyen kivágták azokat. A jelenlegi vízfolyáshoz legközelebbi kavicsos vízpart és a iszapos parti sáv (2. kép) viszont florisztikai és természetvédelmi szempontból jelentős és érdekes. Ám kicsiny kiterjedésük miatt a folttérképen nem ábrázolhatók (2. és 4. ábra), kivéve a cikolai és az ásványrárói mintaterületeket (3. és 5. ábra). A vegetáció faji összetételében jól tükröződik az élőhely természetessége vagy zavartsága, degradáltsága. A 8. ábra a lipóti övzátony növényzeti foltjainak természetességi (SBT) értékspektrumát mutatja be. A termőhely természetességét jelző fajok aránya (S+C+G+NP) a jelenlegi kavicsos vízparttól az egykori partél felé haladva fokozatosan csökken, sorrendben 70, 46, 35, 32 és 13 %. Ezzel párhuzamosan növekszik a termőhely zavartságát, degradációját jelző fajok (DT+W+A+RC+AC) aránya, rendre: 30, 54, 65, 68 és 87%. Kiemelkedően nagy mindegyik élőhelyen a zavarástűrő természetes fajok aránya (DT), elsősorban a magaskórósban és a száraz gyomosban. E fajok a mesterséges létesítmények természetes vagy féltermészetes szubsztrátainak, jelen esetben a Duna elterelésének hatására szárazra kerülő övzátony benépesítésében vezető szerepet játszó évelő növényfajok. Említést érdemelnek még a generalisták (G), vagy szűkebb értelemben vett kísérő fajok, amelyek a természetes élőhelyek közösségeinek tágtűrésű fajai, de az antropogén zavarást rosszul tűrik. Arányuk a két vízközeli zónában 30% körüli, míg a másik háromban érthető okok miatt csak %. A természetes gyomfajok (W), a ruderális kompetítorok (RC) a gyakori zavarásnak kitett élőhelyeken a hatékony terjedési stratégiájuk miatt válnak uralkodóvá. Ez utóbbi hiányzik a két vízparti zónából, a füzes magaskórós száraz gyomos irányába arányuk növekszik. Az agresszív tájidegen inváziós fajok (AC) táj-és flóraidegen növények, bekerülve egy élőhelyre agresszív terjedésük miatt igen gyorsan uralkodóvá válnak. Gátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, s ezúton akadályozzák a természetes termőhelyek regenerációját. Ilyenek az övzátonyokon pl. az aranyvessző-fajok (Solidago gigantea és S. canadensis), a zöldjuhar (Acer negundo) és a kakaslábfű (Echinocloa crus-galli). Az élőhelyeket lehet minősíteni a szerint is, hogy a fajokat cönológiai csoport (Soc.Chr = cönotípus vagy társuláscsoport) szerint értékeljük (9. ábra). Ily módon kirajzolódik, hogy adott élőhelyen megtelepedett növénytakaró elemei jellegzetesen milyen típusú növénytársulásokban fordulnak elő. Indifferens, vagyis egy cönológiai csoportba sem besorolható fajok legnagyobb arányban a száraz gyomos (52 %), majd ezt követően a magaskórósban (46 %) élnek. A zavart termőhelyek lágyszárú növénytársulásira jellemző 7
8 fajok aránya az övzátonyon kialakult mind az öt zónában egymáshoz közelálló: 23 és 30 % között változik. A talajreakció relatív értékszámai (RB) a szubsztrát ph-ját indikálják (10. ábra). A spekrumban jól tükröződik, hogy a Duna hordaléka enyhén bázikus: a neutrális talajok növényei, ill. a tágtűrésű indifferens fajok (RB6), a gyengén bázikus élőhelyet jelző fajok (RB7) és a mészkedvelők (RB8) dominálnak mindegyik növényzeti foltban. A gyengén savanyú talajok növényei (RB5) igen alárendeltek. A relatív talajvíz- ill. talajnedvesség indikátor számai (WB) jól jelzik az övzátonyok kialakult nedvességi grádienst, ami kiemelkedően fontos rendezője a megtelepedett növényfajoknak (11. ábra). A jóval egységesebb RB spektrummal szemben a talajnedvességindikátor értékei igen tág határok között alakulnak: az extrém szárazságtűrők (W: 2, 3, 4) mellett amelyek nyilván a száraz gyomos élőhelyen dominálnak a közepes vízigényű un mezofil fajok (W: 5, 6, 7) már szinte az összes sávban előfordulnak. A vízigényes növények (W: 8, 9, 10) aránya természetesen a vízparti területeken (6. kép), de a magaskórósban és a fiatal, újonnan kialakult füzesben is jelentős. 5. Összefoglalás és kitekintés A Duna mesterségesen beállított vízszintje, és a természetesnél ritkábban bekövetkező elöntések miatt az újonnan kialakult a partközeli növényzet kisebb zavarásnak van kitéve. Az ártereken ugyanis az árvíz igen fontos szelektív hatású ökológiai tényező. Az árvizek elmaradása azt eredményezte, hogy olyan növények is megtelepednek az övzátonyokon illetve a hullámtéren, amelyek korábban azért nem éltek itt, mert nem viselik el a tartós elárasztást. A valódi ártéri növények azonban igénylik, de legalábbis elviselik az időnkénti elárasztást, most kiszorulnak a ritkán elöntött élőhelyekről. Így a hullámtéri növényzet elveszti sajátos jellegét, gyomosodik, degradálódik. Ugyanakkor a vízszintingadozások természetellenes nagy gyakorisága miatt (nem ritkán 24 óra alatt 1-2 métert is változik a vízszint) az övzátonyokon nem tud kialakulni a természetes vízparti zonáció: medergyomtársulás bokorfüzes puhafaliget keményfaligettérbeli sorozata. Ez jól látszik az övzátonyok élőhelytérképein is. Vizsgálataink alapján a térbeli heterogenitás kialakulásáért egyértelműen az újonnan létrejött, a mederprofilnak megfelelően alakuló térszíni / talajnedvességi grádiens a felelős. A megtelepedő növényzet szempontjából fontos szerepe van még az üledék / talaj vastagságának és a rétegek szemcseösszetételének. Az így kialakult élőhelyek növényzete, faji összetétele jól indikálja a viszonylag kis területű övzátonyok termőhelyi szélsőségeit és a zavarásokat. A jövőben az övzátonyok élőhelyeinek, ill. növényzetének további változásai előre megjósolhatók. A változások iránya, intenzitása és időtartama azonban előre nem látható, mivel az élőhelyek erős antropogén hatás alatt állnak. Várható, hogy az övzátonyok sűrű, újonnan kialakult füzesei vízügyi szempontból nem kivánatosak: érdesítik a vizet, zavarják az árhullámok levonulását. A lipóti mintaterületen az idén télen már ki is vágták ezt a füzest. Ezzel jelentős mértékben megváltoztatták az övzátony, mint új tájelem szukcessziós viszonyait. További kérdéseket vet fel az a helyzet is, ha tartósan megnő a főmederben a vízhozam ami elsősorban a magyar-szlovák tárgyalások eredményeitől függ. A kérdés ekkor az, hogy milyen szerkezet-átrendeződési, növényzet-mintázati és szukcessziós változások következnek be az övzátonyokon. Nem kizárt, hogy ezek a tájelemek a nem is olyan távoli jövőben eltűnnek a szigetközi tájból. 8
9 IRODALOM Barnes, W.J. (1997): Vegetation dynamics on the floodplain of the lower Chippeva River in Wisconsin. J. Torrey Bot. Soc. 124: Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TH és Janus Pannonius Tudományegyetem. Gergely, A. Hahn, I. Mészáros-Draskovits, R. Simon, T. - Szabó, M. Barabás, S. (2001): Vegetation succession in a newly exposed Danube riverbed. IAVS, Opulus Press Uppsala Printed in Sweden, Applied Vegetation Science 4: Kevey B (2001): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeterdeire. Kanitzia.9. pp.: Kollányi L. (2004): A táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez. In.: Kollányi L. (szerk) Környezetállapot értékelés program - A környezetállapot értékelés módszertani és fejlesztési lehetőségei, hatótényezőinek vizsgálata. Budapest, p. 29. Nilsson, C. Jansson, R. Zinko, U. (1997): Long-term responses of river-margin vegetation to waterlevel regulation. Science, 276: Rákóczi, L. Sass, J. (2004): A Felső-Duna és a szigetközi ágrendszer medermorfológiai- és üledékviszonyainak változása a évi árvíz után. in.: A szigetközi környezeti monitoring eredményei, Mosonmagyaróvár. ( Szabó M. (2003): A Duna környezetformáló szerepe a Szigetközben. In: Frisnyák S., Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Nyíregyháza-Pécs, pp.: Várallyay, Gy. (1992): A Szigetköz és környékének talajviszonyai, különös tekintettel azok vízgazdálkodására. Acta Ovariensis, 34 (1): Várallyay, Gy. (2003): A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. - Egyetemi jegyzet. Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak. Budapest-Gödöllő. Kiadta az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya. 9
10 1. térkép: A kutatási terület 10
11 1. ábra A lipóti övzátony mederprofilja 11
12 2. ábra: A lipóti övzátony élőhelytípus térképe 12
13 3. ábra: A cikolai övzátony élőhelytípus térképe 13
14 4. ábra: A kisbodaki övzátony élőhelytípus térképe 14
15 5. ábra: Az ásványrárói övzátony élőhelytípus térképe 15
16 6. ábra: Az élőhelytípusok megoszlása a négy övzátonyon 16
17 7. ábra: A szemcseeloszlás vizsgálatok eredményei 17
18 8. ábra: A lipóti övzátony növényzetének természetességi értékei fajok % S C G NP DT W A RC AC kavicsos vízpart parti sáv fiatal füzes magaskórós száraz gyomos S: specialisták C: kompetítorok G: generalisták NP: természetes pionírok DT: zavarástűrő természetes fajok W: természetes gyomfajok A: behurcolt, jövevény fajok RC: ruderális kompetítorok AC: aggresszív tájidegen inváziós fajok 18
19 9. ábra: A lipóti övzátony növényzete cönológiai csoportok szerint fajok % Indiff : vízi, mocsári, lápi növényzet 3.: zavart termőhelyek lágyszárú növénytársulásai 5.: antropo- és zoogén félcserjések, gyepek és rétek 8.: lombos erdők 6.: erdőközeli cserjések és kórós rétek Indiff: nem besorolható kavicsos vízpart parti zóna fiatal füzes magaskórós száraz gyomos 19
20 10. ábra: Lipóti övzátony: a talajreakció (ph) relatív mértékszáma fajok % RB5 RB6 RB7 RB8 R5: gyengén savanyú talajok növényei R6: széles tűrésű indifferens fajok, ill. neutrális talajok növényei R7: gyengén bázikus élőhelyet jelző un. baziklín fajok R8: mészkedvelő fajok kavicsos vízpart parti sáv fiatal füzes magaskórós szárazkórós 20
21 11. ábra: Llipóti övzátony:növényzet talajnedvesség-indikátor értékei Fajok % W2 W3 W4 W5 W6 W7 W8 W9 W10 W2, W3, W4: szárazságjelzők és szárazságtűrők W5, W6, W7: üde termőhelyek un. mezofil növényei W8,W9,W10: erősen vízigényes fajok kavicsos vízpart parti sáv fiatal füzes magaskórós száraz gyomos 21
22 1. kép: A lipóti övzátony 1993 nyarán (fotó:szabó M.) 2. kép: Pántlikafű (Phalaris arundinacea) az iszapos Duna-parton (fotó:szabó M.) 22
23 3. kép: A száraz-gyomos növényzeti sáv a kisbodaki övzátonyon (fotó:szabó M.) 4. kép: Fiatal füzes a lipóti mintaterületen (fotó:h. Darabos G.) 23
24 5. kép: Magaskórós az ásványrárói övzátonyon (fotó:h. Darabos G.) 6. kép: A mocsári nőszirom (Iris pseudochorus) és a keserűfű-félék (Polygonum-fajok) az első megtelepedők az övzátony kavicsán (fotó:szabó M.) 24
25 7. kép: A hajdani Duna-partot szegélyező fehér füzek (Salix alba) egy öreg példánya (fotó:szabó M.) 25
A SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE
A SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE Szabó Mária 1 Karátson Dávid 1 Angyal Zsuzsanna 1 Összefoglalás Salgótarján, e régi nehézipari központ üzemei évtizedek óta
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenVITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről
VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
RészletesebbenAz erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenA fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként
Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a
RészletesebbenA Vén-Duna mellékág vízszállításának és hordalékviszonyainak vizsgálata (15 évvel az élőhely-rekonstrukciós célú részleges megnyitás után)
A Vén-Duna mellékág vízszállításának és hordalékviszonyainak vizsgálata (15 évvel az élőhely-rekonstrukciós célú részleges megnyitás után) Dr. Tamás Enikő Anna 1, Varga Antal 1, Sziebert János 2, Varga
RészletesebbenA patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén
Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV
TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati
RészletesebbenT P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv
RészletesebbenAz építményt érő vízhatások
Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel
RészletesebbenCél. ] állékonyság növelése
Szivárgók Cél Síkvidék: magas talajvízszint esetén - TV szintcsökkentés, - teherbírás növelés, - fagyveszély csökkentés Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: ráhullott csapadék kivezetése Támszerkezetek:
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenSzigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal
Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi
RészletesebbenSchell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenFolyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
RészletesebbenLakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban
Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni
RészletesebbenFogalom-meghatározások
Egy kis kitérőt szeretnék tenni, hogy szó szerint megvilágosodjunk. Mondhatnám azt is, hogy ez a cikk azért hasznos nekünk, villamos matrózoknak, nehogy a csúnya áltengerészek zátonyra futtassák hajónkat
RészletesebbenDARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01
1 DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó
RészletesebbenMennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben
Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben Kecskés Ferenc A környezeti nevelés egyik fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet az élővilág állapotának, sokféleségének,
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenA paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu Összefoglalás A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése A
RészletesebbenA Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése
A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenSárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.
Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,
RészletesebbenHajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
Részletesebben6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői
Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március
Részletesebben1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.
1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1.1. Az elvégzett vizsgálatok Az OTKA szerződés keretében 2004 és 2008 között vizsgálatokat folytattunk
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenII.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g
RészletesebbenA parlagfűről, parlagfű mentesítésről
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenAz őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik
RészletesebbenIII. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)
III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei
Részletesebben103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én
1998. január 22. ENSZ - EGB 104. sz. Elıírás EGYEZMÉNY A KEREKES JÁRMŐVEKRE, VALAMINT AZ ILYEN JÁRMŐVEKRE FELSZERELHETİ ÉS/VAGY ILYENEKEN ALKALMAZHATÓ SZERELVÉNYEKRE ÉS ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EGYSÉGES
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenAgrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 3. AGAT3 modul Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
RészletesebbenPagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai
Pagonyné Mezősi Marietta Fűrészáru tárolása A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai A követelménymodul száma: 2309-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-30 FŰRÉSZÁRU
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
Részletesebben5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS
5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5.1. CÉL, FELADAT 5.1.1. Cél: 1. Síkvidék: magas TV szintcsökkentés Teherbírás növelés, fagyveszély csökkentés 2. Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: rá hullott
RészletesebbenJelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról
- 1 - Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról Budapest, 1952. szeptember 29. Az Építéshelyi anyagvizsgálati módszerek kutatása témakörben kísérleteket
RészletesebbenDoktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása
Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenA villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei
Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
RészletesebbenCímzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről
Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenVéleményezési dokumentáció
TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenHogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz?
Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz? Mi a csáposkút? Mikor épült alagút a Duna alatt a Szentendrei-szigetre? Miért kerül mustármag a pohárba? Érdekességek arról, hogyan jut el Budapesten a csapunkig
RészletesebbenA természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban
A természet ébredése avagy tavasz a Tolvaj árokban Készítette: okl. erdőmérnök-tanár I.évf.erdőpedagógia szakos hallgató NymE Roth Gyula Gyakorló SZKI és Kollégium A résztvevők: A természet ébredése című
RészletesebbenA Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva
A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
Részletesebben