A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

Átírás

1 A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, november 5-6.

2 Tartalom Érintett kérdések A válság és vállalati alkalmazkodási lépések Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra Néhány következtetés 2

3 Érintett kérdések 3

4 Középpontban a be nem jelentett ill. álcázott (járulékterhet nem viselő) foglalkoztatás (tehát NEM a válság informális gazdaságra, és nem is a rejtett gazdaság egészére gyakorolt hatása a tárgy) Specifikus adatfelvételek hiányoznak, a rendelkezésre álló vállalati felvételek kicsik, és nem tartalmazzák a vizsgált válaszlépések között az informalitásba való át/visszalépést, illetve az adó- és járulékcsalást. A válság felmért hatásai a vállalati magatartásra Vállalati bizalom és konjunktúra Gyakoribb válaszlépések (reaktív vs. proaktív) Exportáló és belső piacra termelő vállalatok, ágazati hatások A válság lehetséges hatásai Korábbi a be nem jelentett foglakoztatásra és a rejtett gazdaságban való részvételre vonatkozó empirikus felvételeink eredményei alapján spekulatív következtetések 4

5 Válság és vállalati alkalmazkodási lépések 5

6 A válság hatásai a vállalati magatartásra MKIK GVI 3, egyenként mintegy 300 elemű felvétele alapján, március és június, március. 184 vállalat mindhárom mintában szerepel (panel). A pooling mintában N=916. Az egyes felvételek a kérdezés időpontját megelőző 6 hónapra vonatkoznak. Válság megjelenése a konjunktúra-indexben (vállalati bizalmi index) Gyakoribb vállalati válaszlépések (reaktív vs. proaktív) Tipikus vállalati stratégiák: több válaszlépés egyidejű alkalmazása dominál (2009. márciusban a vállalatok 44 %-a legalább 5 lépést alkalmaz) Hatások és reakciók eltérései: exportáló és belső piacra termelő vállalatok érintettsége és reakciója, eltérő ágazati lefutások. Forrás: Czibik Makó Tóth,

7 Magyar vállalati bizalom és konjunktúra 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0 A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, októberben meredek zuhanás; mélypont októberben; a válság kezdeti időszakára nincsenek vállalati felmérések -20,0 7

8 Vállalati alkalmazkodási lépések, Az adott lépést alkalmazó vállalatok aránya, % március június március Rövid lejáratú tartozások csökkentése 39,6 41,9 45,1 Követelésállomány csökkentése 45,5 58,3 60,7 Beruházások elhalasztása, lassítása 36,2 41,5 44,8 Munkaerő (kölcsönvett is!) leépítése 21,4 42,5 32,5 Részmunkaidő, rövidebb munkaidő 10,3 16,9 22,5 Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése 30,0 80,1 80,6 Nélkülözhető szolgáltatások leépítése 31,6 67,8 63,2 Új értékesítési piacok keresése 64,4 78,1 79,1 Kínálatbővítés: új termékek, szolgáltatások 30,9 36,9 50,5 Beszállító-függőség csökkentése, új beszállítók 45,6 33,1 33,9 Korm. kedvezmények, EU támogatások igénybe vétele 16,8 12,0 25,7 Új vállalati terv készítése, stratégia módosítása 32,7 35,8 39,5 Finanszírozás biztonságának javítása (hitelek) 21,2 - - Árcsökkentés, új árazási politika 20,8 - - Egyes vagyonelemek értékesítése 8,3 - - Hitelkonverzió devizáról forintra 4,2 - - Egyéb 17,

9 Az üzleti bizalmi index (BCI) alakulása az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, % (2009. március március, N = 916)* exportálók csak belföldre termelők -29,8-22,5-26,0 2009_marcius 2009_junius 2010_marcius -23,6-6,0-13,1 BCI = (üzleti helyzet jelenleg + üzleti helyzet várhatóan + tervezett beruházási aktivitás + a létszám tervezett alakulása + a bérek tervezett alakulása) / 5. A BCI -100 és közötti értéket vehet fel, ahol -100-at kapunk, ha minden cég negatív ( rossz vagy romló ) választ adott, és as értéket, ha minden cég pozitív ( javuló növekvő jó ) választ adott. 9

10 A válságra adott reakciók átlagos száma az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, % (2009. március március, N = 916)* 7 6 exportálók csak belföldre termelők 6,0 5,8 5,7 5 4,5 4,7 4 3, _marcius 2009_junius 2010_marcius 10

11 Az ábrák fő üzenetei A válság jóval hamarabb érte el és kezdetben súlyosabban is érintette el a külpiaci orientációjú, exportáló cégeket, mint a főleg a hazai piacra termelő vállalatokat (exportálók üzleti bizalmi indexe eleinte jóval rosszabb; többfajta válaszlépéssel is próbálkoznak, mint a nem exportálók). A kilábalás is jóval hamarabb jelentkezik az exportorientált vállalatoknál (vö. bizalmi index javulása). Az exportálók egyidőben több területen is próbálnak alkalmazkodni, míg a csak belföldre termelők kevesebb válaszlépéssel reagálnak. 11

12 Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint, % (2009. március március, N = 916)* 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 20,9 Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc márc.) % 10,3 28,0 20,7 41,2 40,0 48,0 41,1 34,0 37,0 29,9 30,8 A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a létszámot; az építőiparban eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a létszámleépítéssel, de némi késés után már itt is magas a létszámot leépítő vállalatok aránya, és márciusban már itt a legnagyobb. 0, márc jún márc. feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás 12

13 Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes említés százalékában), % (2010. március, N = 300)* Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes emítés százalékában), március Új értékesítési piacok keresése 22,5 Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése 14,5 A követelésállomány csökkentése 13,2 Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése 9,0 A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása Új termékek, szolgáltatások kínálata 7,7 7,4 Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beszállítóktól való függőség csökkentése Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása Munkaerő leépítése (kölcsönvett is) Egyéb költségek csökkentése Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre 5,3 4,6 4,0 3,9 3,4 2,6 1, százalék 13

14 Összefoglalás - az ábrák fő üzenetei Válság: exportra termelő cégeknél előbb és inkább Exportálók: válaszlépések szinte minden területen Kilábalás: exportálóknál előbb A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a létszámot; Építőipar: eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a létszámleépítéssel, de később itt a legerősebb munkahelyrombolás A létszámleépítés gyakorlata elterjedt, de ezt a lépést a válság kezelése szempontjából viszonylag kevéssé értékelik hasznosnak a vállalatok más reakciótípusokhoz képest 14

15 Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra 15

16 Nincsenek konkrétan erre összpontosító friss empirikus vizsgálatok Korábbi vizsgálatokból lehet következtetni Fazekas et al., 2010, Semjén Tóth Fazekas Makó, 2009, Semjén Tóth Medgyesi Czibik, 2009, Czibik-Medgyesi, 2008, Tóth,

17 A válság hatása a munkapiacra jelentős időszak Foglalkoztatottak száma, efő Munkanélküliek száma, efő Munkanélküliségi ráta, % 2007 augusztus-október 3940,2 310,8 7, augusztus-október 3916,2 327,9 7, augusztus-október 3788,9 439,5 10, május-június 3789,4 467,2 11,0 17

18 és nincs okunk annak feltételezésére, hogy ez a hatás csak a létszámleépítésre és munkaidőcsökkentésre korlátozódik Korábbi vizsgálatok részletesen elemezték, milyen sokféle kifizetési kombináció létezik, és hogy a teljesen fehér és teljesen fekete (bejelentett és be nem jelentett) munka szélsőségei között a szürke, álcázott vagy nem valós béren regisztrált foglakoztatás nagyon jelentős, változó szürkeségű halmaza húzódik meg (ábra!) A válság hatásai nyilván nem hagyják érintetlenül a teljes járulékterhet viselő, illetve az ennek egy része vagy egésze alól kibújó foglalkozatási formák arányát (bejelentett, álcázott, részlegesen illetve teljesen be nem jelentett foglalkoztatás) 18

19 Lehetséges kifizetési formák Bejelentett bérfizetés Számlás kifizetés Zsebbe fizetés Természetben való fizetés Típus Vegyes Vegyes Vegyes Vegyes Vegyes Vegyes Vegyes 19

20 Lehetséges kifizetési formák Bejelentett bérfizetés Számlás kifizetés Zsebbe fizetés Természetben való fizetés Típus Rejtett Rejtett Rejtett Rejtett Rejtett Rejtett Rejtett 20

21 A válság hatásai a munkaerőpiac eltérő legalitási státuszú szegmenseiben A válság hatásai nyilván nemcsak a fehér, de a szürke és fekete foglalkoztatást is érintik, ha nem is egyformán A bejelentett munkaerő leépítésével párhuzamosan bővülhet a (részben vagy egészben) számlás és a zsebbe fizetett munkák volumene A válság ugyanakkor az eredetileg be nem jelentett vagy álcázott munkaalkalmakat is csökkenti Ezek a hatások a hivatalos munkaügyi és bérstatisztikákban nagyon eltérő mértékben és eltérő módon jelennek meg A korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy tulajdonosi körük, fő piacuk, és ágazati hovatartozásuk szerint az egyes vállalatok valószínűleg jellegzetesen más stratégiákat választanak és igen eltérő mértékben élnek a foglalkoztatás szürkítésének lehetőségével. 21

22 Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé típus A válság előtt Válság hatására bekövetkező változás A változás megjelenése a munkaügyi és bér- statisztikában 1 Bejelentett munka Bejelentett munkában bércsökkentés és a számlás kifizetések megjelenése Bruttó bér csökkenése 2 Bejelentett munkában bércsökkentés és a zsebbe való fizetés megjelenése Bruttó bér csökkenése 3 Bejelentett munkában bércsökkentés és zsebbe fizetés és számlás fizetés megjelenése Bruttó bér csökkenése 4 Elbocsátás és számlás fizetés Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű 5 Elbocsátás és zsebbe való fizetés Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű 6 Elbocsátás és számlás fizetés és zsebbe való fizetés Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű 7 Elbocsátás Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű 22

23 Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé típus A válság előtt Válság hatására bekövetkező változás A változás megjelenése a munkaügyi és bérstatisztikában 8 Bejelentett munka, törvényes közterhek alól kibúvó ( számlás vagy zsebbe történő) kifizetések mellett Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a számlás kifizetések arányának növelése Bruttó bér csökkenése 9 Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a zsebbe való fizetés arányának növelése Bruttó bér csökkenése 10 Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül számlás kifizetések arányának és a zsebbe való fizetés arányának növelése Bruttó bér csökkenése 11 Be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka Zsebbe való fizetés csökkenése, illetve megszünése Nem jelenik meg 12 Számlás kifizetések csökkenése, illetve megszünése Nem jelenik meg 13 Zsebbe való fizetés és számlás kifizetések csökkenése, illetve megszünése Nem jelenik meg 23

24 Zsebbe és számlára fizetés elterjedtsége 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 16% 2% Kapott számlára fizetést 7% 5% Kapott zsebbe fizetést 11% 2% Kapott számlára fizetést 9% 6% Kapott zsebbe fizetést Alkalmazottak, alkalmi munkások (Összevont minta) Minden év közötti (2008-as minta) Legutóbbi fizetés felénél kisebb részét Legutóbbi fizetés felénél nagyobb részét tavasz: a évesek 26 %-a kapott zsebbe vagy számlára bért a kérdezést megelőző 2 év során több, mint 1 millió fő Jellemzően vagy egyik, vagy másik adókímélő móddal éltek (iskolázottság függvénye), mindkét technikát egyidejűleg csak kevesen használták 24

25 Nem bejelentett, illetve álcázott munkából származó munkajövedelem a évesek, ill. az alkalmazásban állók és alkalmi munkások háztartásaiban Minden év közötti 7% 26% 48% 6% 12% 1% Alkalmazottak, alkalmi munkások 2% 26% 49% 7% 14% 1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% senkinek nincs munkajövedelme egy keresõ, adózott kereset több keresõ, mindenki adózik egy keresõ, zsebbe v. számlára kap több keresõ, egy zsebbe v. számlára kap több keresõ, több zsebbe v. számlára kap Nem jellemző a be nem jelentett (vagy vállalkozói szerződésnek álcázott) munkavégzés háztartásokon belüli halmozódása! 25

26 Közterhek alól kibújó munkavégzési formák iskolai végzettség szerint legf. 8 ált. isk. szakmunkásképző érettségi diploma legf. 8 ált. isk. szakmunkásképző érettségi diploma Alkalmazott, alkalmi munkás (Összevont minta) Minden közötti (2008-as minta) Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára fizetést Kapott zsebre vagy számlára A közterhek alól kibújó munkavégzés két típusa (be nem jelentett, illetve vállalkozói tevékenységnek álcázott munka) eltérő mintát mutat az iskolai végzettséggel összefüggésben. A zsebbe fizetés gyakorisága az iskolai végzettség emelkedésével csökken. A számlás fizetés esetében fordított a helyzet: a diplomások a többieknél nagyobb arányban kapnak így fizetést. Összességében a törvényes közterheket nem, vagy nem teljesen viselő munkavégzés előfordulása az iskolai végzettség növekedésével csökken. 26

27 Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya munkaerő-piaci státus szerint, évesek 60% 55% 50% 40% 42% 30% 27% 20% 17% 13% 21% 16% 18% 10% 0% rendszeresen dolgozik alkalmi munkás, munkanélküli 4% 4% 1% nyugdíjas 4% egyéb inaktív Kapott számlára fizetést Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára vagy zsebbe fizetést 27

28 Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya gazdasági ágak szerint az alkalmazásban állók és alkalmi munkások körében, , % ipar mezőgazd közlekedés, keresk pzügyi szolg egyéb szolg közösségi szolg ipar mezőgazd közlekedés, keresk pzügyi szolg egyéb szolg közösségi szolg Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára fizetést Fizetése kisebb részét zsebbe kapta Fizetése nagyobb részét zsebbe kapta 28

29 Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya egy főre jutó családi jövedelem negyedei szerint , % 35% 30% 25% 31% 29% 20% 20% 20% 23% 15% 10% 12% 16% 11% 14% 15% 10% 13% 5% 0% Kapott számlára fizetést Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára vagy zsebbe fizetést alsó negyed második negyed harmadik negyed felső negyed 29

30 Néhány következtetés 30

31 Néhány következetés Építőipar: a többi gazdasági ágnál sokkal inkább épül a be nem jelentett, vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka alkalmazására. A termelési volumen alakulására vonatkozó adatok arra utalnak, hogy az építőiparban a válság hatására sokkal gyorsabban épülhetett le a be nem jelentett vagy alvállalkozói tevékenységnek álcázott foglalkoztatás, mint a hivatalosan kimutatott. Azaz, ha csak az építőiparon múlt volna, akkor a válság hatására csökkent volna a nem regisztrált foglalkoztatás a magyar gazdaságban. 31

32 Néhány következetés A gazdaság egészében ennek az ellenkezője valósulhatott meg: A gazdasági válság hatására a be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka gyakoribbá válását, és a munkáért kapott jövedelmeken belül a zsebbe vagy számlára történő kifizetések arányának növekedését tételezhetjük fel. E feltételezés mögött alapvetően a munkanélküliség áll. 32

33 Néhány következetés A munkavállalók oldaláról vizsgálva többféle oksági láncon keresztül tudunk eljutni a munkanélküliség tényétől, illetve növekvő kockázatától a be nem jelentett munka elfogadásának növekvő valószínűségéhez és növekvő arányához. Az iskolázottság növekedésével csökken a zsebbe való fizetés melletti munkavállalás gyakorisága, miközben a munkanélküliség kockázata nő az iskolázottság csökkenésével. A munkanélküliek, alkalmi munkások nagyobb arányban fogadják el a zsebbe, vagy a számlára való fizetést, mint az alkalmazottak. A munkanélküliség növekedése ezért triviálisan növeli a zsebbe vagy számlára való fizetési csomagok elfogadásának valószínűségét, és így pozitív irányban hat. Ha a háztartás egyik tagja volt már munkanélküli, akkor ez a tény is valószínűbbé teszi a nem regisztrált foglalkoztatás keretében történő (fekete vagy számlás) munkavállalást. 33

34 Hivatkozások Czibik, A A. Mako - I. J. Tóth (2010): Corporate responses to the economic crisis: The Hungarian case, 30th CIRET Conference, New York City. Fazekas M. Medgyesi M. Tóth I. J. (2010): Az informális munkavégzést meghatározó tényezők Magyarországon, kézirat Semjén A. Tóth I. J., szerk. (2009): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai, KTI Könyvek 11, MTA KTI, Budapest, 266 o. Semjén A. Tóth I. J. Fazekas M. Makó Á. (2009): Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás munkaadói és munkavállalói interjúk és egy kérdőíves munkavállalói felmérés tükrében. In: Semjén A. Tóth I. J., szerk. (2009), o. Semjén A. Tóth I. J. Medgyesi M. Czibik Á. (2009): Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság. In: Semjén A. Tóth I. J., szerk. (2009), o. Tóth, I. J. (2008): Social Determinants of Undeclared Work in Hungary, 34

35 Köszönjük a figyelmet! 35