Szociálpszichológia európai szemszögből

Átírás

1 Szociálpszichológia

2 Szociálpszichológia európai szemszögből Szerkesztette Miles Hewstone és Wolfgang Stroebe Akadémiai Kiadó, Budapest

3 A fordítás a Hewstone, Stroebe (eds) Introduction to Social Psychology. 3rd ed. (Blackwell Publishing Ltd. Oxford) c. kötet alapján készült. A fordítás hitelességéért a Blackwell Publishing Ltd. a felelősséget az Akadémiai Kiadóra háríto a. Blackwell Publishing Ltd. Fordíto a Bodor Péter (1., 3., 6., 10., 14. fejezet) Hárs György Péter (9., 12. fejezet) Síklaki István (2., 4., 5., 7., 8., 11., 13., 15. fejezet Ujlaky Judit (16., 17. fejezet) A fordítást ellenőrizte és szerkeszte e Erős Ferenc SBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapíto Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u www. szakkonyv.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2007 Akadémiai Kiadó, 2007 Hungarian translation Bodor Péter, Hárs György Péter, Síklaki István, Ujlaky Judit Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

4 Tartalom Előszó...13 I. RÉSZ / BEVEZETÉS 1. Történeti bevezetés a szociálpszichológiába (Carl F. Graumann)...17 Bevezetés...18 Társadalmi gondolkodás a társadalomtudományok kezdete előtt...19 A modern szociálpszichológia előfutárai...22 Néplélektan...23 Tömeglélektan...24 A modern szociálpszichológia orientációi és differenciálódása...26 A szociálpszichológia Észak-Amerikában...27 A szociálpszichológia Európában...30 Összefoglalás és következtetések Evolúciós szociálpszichológia (John Archer)...35 Bevezetés...36 Altruizmus és természetes kiválasztódás...37 Természetes kiválasztódás és magatartás...37 Altruista magatartás...38 Az inkluzív alkalmasság és a rokonság jelentősége...39 Reciprok altruizmus...41 Együttműködés és versengés...42 Nemi kiválasztódás és nemi különbségek a viselkedésben...43 Nemi kiválasztódás...43 Nemi különbségek a partnerek preferált számában...44 A pár kiválasztásának kritériumai...46 Fiatal férfi ak: kockázat, erőszak és becsület...49 Kakukktojás-melengetés és féltékenység...51 Összefoglalás és következtetések Fejlõdési szociálpszichológia (Kevin Durkin)...55 Bevezetés...56

5 6 Tartalom A szocializáció természete...57 A gyermek születésétől fogva szociális lény...58 Szocializáció és szociálpszichológia...59 A társas kapcsolatok fejlődése...59 Kötődés...60 Társas kapcsolatok, társas fejlődés és szociálpszichológia...61 A nyelv fejlődése...63 A nyelvelsajátítás társas tényezői...63 Nyelv és szociálpszichológia...65 A társas tudás fejlődése...66 Társas interakció és megértés...66 A társas világ megértése...69 Összefoglalás és következtetések A szociálpszichológia módszerei: eszközök, amelyekkel elméleteinket kipróbáljuk (Antony S. R. Manstead és Gün R. Semin)...77 Bevezetés...78 A kutatási stratégiák megválasztása...81 Reprezentatív felmérés...82 Kísérletek és kvázikísérletek...83 A stratégiák összehasonlítása...85 A szociálpszichológiai kísérlet kulcsfontosságú tulajdonságai...86 Kísérleti tervek...89 A kísérleti kutatás validitását fenyegető tényezők...92 Adatgyűjtési technikák...95 A megfi gyeléses módszerek...96 Önbeszámolós módszerek...97 Rejtett mérési módszerek A mérési módszer megválasztása A kísérletezés nehézségei Összefoglalás és következtetések II. RÉSZ / A TÁRSAS VILÁG SZERKEZETE 5. Társas megismerés (Klaus Fiedler és Herbert Bless) Bevezetés Mitől társas a társas megismerés? A társas információfeldolgozás kognitív szakaszai Az általános tudás szerkezete Észlelés és fi gyelem Kódolás és értelmezés Szervezés Az ingerinformáció összekapcsolása a már meglévő tudással konzisztens és inkonzisztens információ Ítéletek...127

6 Tartalom 7 A társas hipotézisek igazolása és cáfolása Sztereotípiák és illuzórikus korrelációk Önigazoló folyamatok Kognitív alkalmazkodás a társadalmi környezetben Az ingerinformáció megoszlása Nyelv és kommunikáció Kognitív-affektív szabályozás Összefoglalás és következtetések Érzelem (Klaus R. Scherer) Bevezetés Mi az érzelem? A James Lange-elmélet Az érzelem mint szociálpszichológiai konstruktum Összefoglalás Miért vannak érzelmeink? Az érzelmek evolúciós jelentősége Az érzelem mint társas jelzőrendszer Az érzelem mint a viselkedés rugalmasságának tényezője Információfeldolgozás Szabályozás és ellenőrzés Összefoglalás Mi váltja ki az érzelmeket, és hogyan teszünk különbséget köztük? Filozófi ai fogalmak Schachter és Singer érzelemelmélete Kiértékelési elmélet Az eseménykiértékelés kulturális és egyéni különbségei Összefoglalás Rendelkeznek-e a különböző típusú érzelmek sajátos válaszmintázatokkal? Motoros kifejezés Fiziológiai változások Szubjektív érzések Összefoglalás Hogyan lépnek interakcióba egymással az érzelem összetevői? Katarzis Proprioceptív visszacsatolás Az érzelmi szabályozás következményei Összefoglalás Összefoglalás és következtetések Az attribúció elmélete és kutatása: az alapoktól az alkalmazásig (Frank Fincham és Miles Hewstone) Bevezetés A kauzális attribúció elméletei A cselekvés naiv elemzése Kovariáció és konfi guráció...179

7 8 Tartalom Alapvető kérdések az attribúciókutatás számára A kauzális attribúció természete A kauzális attribúciók kiváltása Hibák és elfogultságok az attribúció folyamatában A kauzális attribúció folyamata Az attribúcióelmélet alkalmazásai Attribúció és motiváció Attribúciók és klinikai pszichológia Szoros kapcsolatok Összefoglalás és következtetések Attitûdök (Gerd Bohner) Bevezetés Az attitűdkutatás alapkérdései Az attitűd fogalmának meghatározása Az attitűd funkciói Az attitűd szerkezete Az attitűdök meghatározói Meggyőzés A viselkedés változása attitűdváltozáshoz vezethet Az attitűdök következményei Az attitűdök vezérlik az információfeldolgozást Az attitűdök mint a viselkedés előrejelzői Összefoglalás és következtetések III. RÉSZ / TÁRSAS INTERAKCIÓ ÉS SZEMÉLYES KAPCSOLATOK 9. Proszociális viselkedés (Hans W. Bierhoff) Bevezetés Miért segítenek egymáson az emberek? Biológiai megközelítés Individualista megközelítés Interperszonális megközelítés Társadalmi rendszereken alapuló megközelítés Beavatkozás vészhelyzetben: mikor segítünk? A segítségnyújtásban való részesülés következményei Társas támogatás Összefoglalás és következtetések Agresszív viselkedés (Amélie Mummendey és Sabine Otten) Bevezetés Az agresszió meghatározása Az agresszió elméletei...283

8 Tartalom 9 Frusztráció és agresszió Az agresszió mint tanult viselkedés Az agresszió megfi gyelése a médiában Agresszió a társas helyzetekben Családon belüli agresszió Agresszió az iskolában és a munkahelyen Agresszió: a cselekvéstől az interakcióig A normák mint az agresszió szabályozói Társas információfeldolgozás Kollektív agresszió Összefoglalás és következtetések Társas interakció: együttműködés és versengés (Paul A. M. Van Lange és Carsten K. W. De Dreu) Bevezetés Vegyes motívumú szituációk A kölcsönös függési szerkezetek birodalma A közvetlen önérdeken túl: szituációk átalakítása A transzformáció forrásai A párokon és kiscsoportokon túl A diádoktól a nagycsoportokig Az interperszonális kapcsolatoktól a csoportok közötti kapcsolatokig A konfl iktusok megoldásai Harmadik fél beavatkozása Strukturális megoldások Összefoglalás és következtetések Affiliáció, vonzalom és szoros kapcsolatok (Bram P. Buunk) Bevezetés Affi liáció a társas kapcsolat szükséglete Az affi liációt előmozdító helyzetek: mikor létesítenek kapcsolatot az emberek? Az affi liáció motivációi: mit keresnek az emberek, amikor stressznek kitéve egymás társaságát keresik? Az affi liáció hatásai Az affi liáció hiánya és a magányosság Az affi liáció hiánya és az egészség A vonzalom és a barátságok alakulása A fi zikai környezet Az attitűdök hasonlósága A barátság mint kapcsolat A nemek és a barátság Romantikus vonzalom A fi zikai vonzerő sztereotípiája Nemi különbségek a fi zikai vonzerő és a státus előnyben részesítésében Szoros kapcsolatok: elégedettség és felbomlás Elégedettség a kapcsolatokban...348

9 10 Tartalom Elköteleződés a kapcsolatokban A szakítások következményei Összefoglalás és következtetések IV. RÉSZ / TÁRSADALMI CSOPORTOK 13. Társas befolyás kiscsoportokban (Eddy Van Avermaet) Bevezetés Konformitás vagy a többség véleményének befolyása Sherif és az autokinetikus hatás Solomon Asch meglepetése Miért viselkednek az emberek konform módon? Normatív és információs befolyás Normatív és információs befolyás: kísérleti bizonyítékok Innováció vagy a kisebbség befolyása Egy következetes kisebbség hatalma Többségi és kisebbségi befolyás: két folyamat vagy egy? Többségi és kisebbségi befolyás: utánzás vagy eredetiség Egy integráló nézőpont: az eltérő feldolgozás modellje Döntéshozatal a csoportokban Csoportpolarizáció A csoportpolarizáció magyarázatai Csoportgondol: a csoportpolarizáció egyik szélsőséges példája Engedelmeskedés erkölcstelen utasításoknak: a tekintély társadalmi befolyása Milgram engedelmeskedési kísérlete Az engedelmeskedés helyzeti meghatározói Ön mit tett volna? Az engedelmeskedés dinamikája Összefoglalás és következtetések A csoportteljesítmény (Henk Wilke és Arjaan Wit) Bevezetés A csoportteljesítményt meghatározó tényezők Folyamatbeli veszteségek és nyereségek Az egyéni teljesítmény a társas kontextusban Puszta jelenlét Aggodalom az értékeléstől Figyelmi konfl iktus A TSG több szempontú megközelítése Az egyéni erőforrások csoportteljesítménnyé kombinálása Kölcsönös függés Összeállítási szabályok Folyamatbeli veszteségek a feladat végzése során Ötletek kialakítása A felhasznált információk mintájának kialakítása...408

10 Tartalom 11 Döntéshozatal A folyamatbeli veszteségek megelőzése A csoport szerkezete A szerepek differenciálódása A státusok differenciálódása Kommunikációs mintázatok A csoportszerkezet diszfunkcionális aspektusainak legyőzése Összefoglalás és következtetések Csoportközi viszonyok (Rupert Brown) Bevezetés Mi a csoportközi viselkedés? A csoportközi konfl iktusra és az előítéletre vonatkozó népszerű elképzelések Az előítélet mint személyiségtípus Az előítélet bűnbak -elmélete: a csoportok közötti agresszió mint a frusztráció következménye Interperszonális vagy csoportviselkedés Csoportközi viselkedés mint a valódi vagy vélt csoportérdekekre adott válasz Sherif nyári táborban végzett vizsgálatai A csoporttagság puszta ténye mint a csoportok közti diszkrimináció forrása Kísérletek a minimális csoporttal A minimális csoportokban tapasztalt csoportközi diszkrimináció magyarázatai Csoporttagság és szociális identitás Ki vagyok én? Kik vagyunk mi? Csoportok közötti megkülönböztetés természetes helyzetekben Saját csoport iránti elfogultság és azonosulás a csoporttal Alárendelt státus, csoportközi összehasonlítás és társadalmi feszültségek A csoportok közötti konfl iktus csökkentése és a negatív sztereotípiák megváltoztatása Fölérendelt célok A kategóriahatárok átrajzolása A kontaktushipotézis Összefoglalás és következtetések V. RÉSZ / ALKALMAZÁSOK 16. Egészségpszichológia: szociálpszichológiai vonatkozások (Wolfgang Stroebe és Klaus Jonas) Bevezetés Magatartás és egészség A magatartás egészségre gyakorolt hatása Az egészséggel kapcsolatos magatartás meghatározói Az egészséggel kapcsolatos magatartás megváltoztatásának stratégiái Stressz és egészség A kritikus életesemények mérése Mi teszi stresszessé a kritikus életeseményeket?...476

11 12 Tartalom Hogyan befolyásolja a stressz az egészséget? A stressz-egészség kapcsolat közvetítő tényezői Összefoglalás és következtetések Szervezetek szociálpszichológiája (Nico W. VanYperen és Evert Van de Vliert) Bevezetés Szervezeti kimenetelek Munkával való elégedettség, szervezet iránti elköteleződés és lemorzsolódás Az egészséghez kapcsolódó kimenetelek Munkateljesítmény A szervezeti kimenetelek megértése A célkitűzés elmélete A szociális igazságosság elmélete A produktív konfl iktus elmélete Vezetéselméletek A vezetés személyiségvonás-elmélete A vezetés viselkedéses megközelítése A vezetés kontingenciaelméletei A vezetés romantikája Összefoglalás és következtetések Glosszárium Irodalom A kötet szerzõi Tárgymutató...613

12 Elõszó a magyar fordításhoz Az ember egyszerre fizikai tárgy, biológiai organizmus és a társadalomban élő lény. Számos tudomány és hivatás foglalkozik mindazzal az örömmel és viszontagsággal, renddel és rendetlenséggel, ami ebből következik köztük a pszichológia tudománya is. A pszichológia, ami az emberi magatartás és lelki világ megértésére irányul, s a szociálpszichológia, ami pedig kifejeze en a társas viselkedés megértését célzó foglalatosság és ismeretrendszer. Az ember megértésére irányuló törekvések e sokféleségéből következő bonyodalmakat a különféle tudományos diszciplínák közül leginkább talán a pszichológia története és gyakorlata példázza. Már az egyik első empirikus megismerésre szakosodo tudós, Wilhelm Wundt munkásságában is te en érhető ez. Fiziológiai pszichológiájával Wundt éppúgy előrevetíte e a napjainkban dominánsan természe udományos mintát követő kísérleti pszichológiát, mint néplélektanával a szociálpszichológiát amint azt e kötet első fejezete bemutatja. A pszichológia többszörös kötődése azóta sem változo : a pszichológiának sem tisztán természe udományos változatai, sem tisztán társadalom-, illetve humántudományi programjai nem voltak képesek arra, hogy egyeduralomra tegyenek szert sem az elméletibb és alapkutatásokat végző, úgyneveze akadémikus pszichológiában, sem annak sokféle alkalmazásában, például a terápiában. Minden jel arra utal: a pszichológia sorsa, hogy hibrid tudomány legyen, azaz egy olyan vállalkozás, amely értelmezési eszközeit és magyarázó sémáit olykor a társadalomtudományoktól, olykor pedig a természe udományoktól kölcsönzi. A pszichológia persze azzal párhuzamosan, hogy diszciplináris szomszédaihoz kapcsolódik, saját szűkebb értelemben ve tárgyát, azaz a lelki életet is igyekszik minél alaposabban és pontosabban megragadni, felmérni és összefüggések rendszerében leképezni. Miként e kötet is tanúsítja, ennek legnépszerűbb kerete napjainkban a kognitív pszichológia, egy olyan szemléleti keret, melyhez a számítógép szolgáltatja a mintát, s mely elemzéseihez ennek megfelelően leggyakrabban az információfeldolgozás terminusaihoz fordul segítségért. A pszichológia többszörös identitásáról mondo ak a szociálpszichológiára talán még fokozo abban érvényesek. A szociálpszichológiát ugyanis egyszerre jellemzi a természe udományos mintát követő kísérletezésnek tulajdoníto jelentőség, a biológiai magyarázatok igénye és a szociológiai, történeti és nyelvi tényezőkre alapozó értelmezések. Az egyik első s talán mindmáig legnépszerűbb magyarra átültete szociálpszichológiai könyv kifejezését használva a szociálpszichológia azzal szembesül tehát, hogy az ember társas állat, az ember társas lény (Aronson: A társas lény). A szociálpszichológia e többneműségét, hibrid mivoltát jól tükrözi e könyv, mely a korszerű szociálpszichológiai tudásba nyújt alapos bevezetést. A kötet egyes fejezetei egy-egy tematikus egység alapján szerveződnek, s a vonatkozó téma részletes, fogalmilag kidolgozo, ugyanakkor tekintélyes empirikus anyagot mozgató á ekintését adják. Eközben azonban az egyes fejezetek időről időre utalnak a kötetben olvasható többi fejezetre is, így válik a könyv egységes egésszé. A kötet ezért egyaránt használható az egyetemi alap

13 14 Elõszó és mester szintű oktatásban egységes szociálpszichológia tankönyvként, vagy az egyes fejezeteknek megfelelően, egy-egy téma, például az agresszió vagy az egészség pszichológiai vonatkozásainak tanulmányozásához. A kötetet haszonnal forgathatják a szociológusokon és a pszichológusokon kívül a szociálpszichológia iránt érdeklődő szomszédos tudományok művelői és a valódi tudományos á ekintésre fogékony szélesebb olvasóközönség is. A könyv első, bevezető részében olvasható fejezetek részben fogalmi-történeti, részben módszertani szempontból mutatják be a szociálpszichológiát. I kapo továbbá helyet az evolúciós elmélet pszichológiai alkalmazása melle érvelő, vagyis az evolúciós pszichológia szemléletét képviselő, valamint a társas viselkedés fejlődésének kérdéseit bemutató fejezet. A második tematikus egység a társas világ konstrukcióját tárgyalja, s négy alapvető szociálpszichológiai ismeretkör á ekintését adja. Az ebben a részben található fejezetek a társas megismerés, az érzelmek, az a ribúció és az a itűdök témájával foglalkoznak. A társas interakció jellegzetes mintáinak szerveződését és a személyközi kapcsolatok alakulását mutatják be és elemzik a harmadik részben olvasható tanulmányok. A könyv negyedik tematikus egysége a csoportlélektan témáival foglalkozik, s végül az utolsó, ötödik részben olvasható tanulmányok a szociálpszichológia két alkalmazo területébe engednek betekintést, az egészség szociálpszichológiai vonatkozásait és a szervezetek szociálpszichológiáját tárgyalják. E kötet az angolul Introduction to Social Psychology A European Perspective címmel megjelent könyv harmadik kiadásának magyar fordítása, melynek angol eredetĳe 2001-ben láto napvilágot. A kötet korábbi kiadásait számos nyelvre lefordíto ák, a magyaron kívül német, olasz, spanyol és japán nyelvre is. Az első, eredetileg 1988-as kiadás fordítását magyarul Szociálpszichológia Európai szemszögből címmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelente e meg, elsőként 1995-ben, melyet aztán többször is újranyomta ak. A korábbi magyar kiadáshoz képest több új fejeze el is bővült a könyv, s a régieket is átírták, egyeseket összevontak, mások kimaradtak így a jelen kötet egyszerre képviseli a folyamatosságot és a változást. A kötetet a szerzők és a szerkesztők alaposan átdolgozták tehát, s a korábbi kiadásokhoz képest több fejezetet új szerző, illetve szerzők jegyeznek. Jelen kiadás az Akadémiai Kiadó jóvoltából jelenik meg. Részben ugyancsak változo a magyar kiadást fordítók és gondozók személye is. A kötet magyar kiadásának elkészítéséhez új kollégák is csatlakoztak, s a régi kiadás egyik munkatársa örökre eltávozo közülünk. E kötetet ajánljuk tehát egykori barátunk és kollégánk, Ülkei Zoltán emlékének, aki nagyon okos pszichológus volt, és nagyon szépen tudo gitározni. Bodor Péter, május, Diósd