MENCSHELY Településszerkezeti terv

Átírás

1 MENCSHELY Településszerkezeti terv március 23.

2 Mencshely, Településszerkezeti terv Készítette Mencshely Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft ban Generál tervezõ: Felelõs tervezõ: Településtervezés: Építészet: Tájrendezés, zöldfelületek, környezetalakítás: Magyarország Fesztivál Kft Kistérség- és Településfejlesztési Iroda 8273 Monoszló, Fõ u. 23. Németh Ferenc okl. építészmérnök, vezetõ településtervezõ TT /2001 Magyarország Fesztivál Kft Németh Ferenc vezetõ településtervezõ Magyarország Fesztivál Kft Peer András tervezõ gyakornok Auer Jolán vezetõ terület- és településtervezõ K1, TT-1, TR1-5001/01 TÁJOLÓ-TERV KFT. Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K /03 TÁJOLÓ-TERV KFT. Németh Ferenc okl. építészmérnök Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft Jaczenkó Judit TÁJOLÓ-TERV Kft Energia közmûvek Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, MK: okl. városépítõ szakmérnök KÉSZ Kft. Vízi közmûvek Bíró Attila okl. építõmérnök MK: KÉSZ Kft. Közlekedés Heckenast Judit okl. közlekedésmérnök MK: Heckenast & Heckenast Bt. Településfejlesztés Munkatársak Németh Ferenc Némethné Dévényi Judit Koncz Ágnes Lang Zsuzsanna 2

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 I. HATÁROZAT TERVEZET... 5 II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 6 A településszerkezet, struktúra kialakulása...6 BELTERÜLET... 6 Beépítésre szánt területek:...7 Beépítésre nem szánt területek:...7 KÜLTERÜLET... 8 Beépítésre szánt területek...9 Beépítésre nem szánt területek...9 III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A tervezés elõzményei, céljai...11 Térségi kapcsolatok...11 A belterületek fejlesztése...11 Javasolt fejlesztési területek:...12 Tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat...14 Épített környezet védelme M, MK, Helyi védelem...17 Mûemléki és régészeti összefoglaló...17 Mûemlékek Mencshely község területén...18 Mûemlékileg nem védett épületek:...18 Általános megjegyzések a rendezési tervhez:...19 Régészeti lelõhelyek Mencshely közigazgatási területén...19 Közlekedésfejlesztési javaslat...20 Közmûvizsgálatok...21 Közmûfejlesztési javaslat...22 Vízellátás...24 Szennyvízelvezetés és tisztítás...25 Csapadékvíz-elvezetés...26 Energiaellátás...27 Villamosenergia ellátás

4 Földgázellátás...29 Hírközlés...30 KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT...31 A Balaton tv. Mencshely közigazgatási területét érintõ övezetei

5 I. HATÁROZAT TERVEZET.../2004. (...) sz. önkormányzati határozat Mencshely Önkormányzati Testülete i hatállyal megállapítja az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. tv. 7.. (3) bekezdésének b) pontja alapján Mencshely településszerkezeti tervét és leírását. (A településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Mencshely településszerkezeti terve szöveges leírása) 2. sz. melléklet: Mencshely településszerkezeti terve M 1: tervlap, jegyzõ polgármester 5

6 II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. sz. melléklet Mencshely településszerkezeti terve szöveges leírása A településszerkezet, struktúra kialakulása Belterület Mencshely község belterülete egy fennsík szélére települt, mely Vázsonyi medence és a Balaton-felvidék Balatonra nézõ hegyeinek találkozásánál található. A település jellemzõen halmaz szerkezetû, melynek telkei döntõen a Nagyvázsony-Zánka, ill. a Mencshely Dörgicse útvonal útjaira fûzõdnek, de ezek mellett igen nagy belsõ, a mai viszonyok között közúttal feltáratlan résszel is rendelkeznek. Több olyan beépítésû telke is van, melyek az idõk folyamán megosztódtak, méghozzá az úttal párhuzamosan, így több önálló hrsz-el rendelkeznek az épületrészek, melyek csak egymások keresztül közelíthetõk meg, holott egy épülettömeget képeznek. Ezek szabályozása külön feladat. A telkek beépítése döntõen oldalhatáros, nyeregtetõs. Az utcák keskenyek, több helyen kisebb kiteresedéssel. A település szerkezete megõrzendõ, de ez csak akkor reális, ha minden átmenõ forgalmat sikerül a településrõl kizárni. Ehhez elkerülõ utakat terveztünk, melyek a Balaton törvényre épülnek, de azt még ki is egészítik a dörgicsei vonal kihelyezésével. Megemlítendõ bár nem belterületi téma, a kertes övezet beépítése, ahol a Halom hegy beépítése igen jelentõs mértéket ér el, és csak Balaton törvény szabhat gátat a további besûrüsödésnek. A szabályozást külön tervlapon adjuk meg ezekre a területekre. A dörgicsei út mentén egy új monoton beépítés kezdõdött, melynek oldását a még beépítetlen nyugati területre adott javaslattal próbáljuk oldani és helyet adni a belsõség túl sûrû beépítésébõl szabadulni akaróknak. Ezen az új területen lehet olyan beépítést adni, mely nem zavarva a hagyományos településközpont hangulatos teresedéses utcáinak beépítését és településképét megfelel a mai kor életformájának, de alkalmazkodik a régihez is. Itt kap helyet több új a települést és a turizmust kiszolgáló intézmény, zöldterület. Mivel a településen elfogyott a jelenlegi belterületen a beépíthetõ lakótelek, ezért egyik fontos feladat volt az új lakóterületek kijelölése. Belterületi területeken a Településszerkezeti terv a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek megõrzését, ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztését tartalmazza. A településszerkezeti terv belterületen a következõ terület-felhasználási egységeket határozza meg: Beépítésre szánt területek: - lakóterületek - kertvárosias lakóterület - falusias lakóterületek - vegyes területek 6

7 - településközpont-vegyes területek - különleges területek - temetõ Beépítésre nem szánt területek: - zöldterületek - közlekedési és közmû területek - vízgazdálkodási területek Beépítésre szánt területek: Kertvárosias beépítésû terület a település keleti felében lévõ még beépítetlen részen létesülõ lakóterület, valamint a belterület déli oldalán lévõ meglévõ lakóterület, ahol az átlagosnál szélesebb és nagyobb lakótelkek kerülnek kialakításra állattartás i lehetõség nélkül és a mai gazdasági és életviteli igényekhez alkalmazkodó szabadon álló beépítés lesz. Az épületek megjelenése anyaghasználatban alkalmazkodik a hagyományoshoz, de formavilága szabadabb. Falusias lakóterületek, melyek a település többi lakóterületi beépítésére érvényes. Ennél intenzívebb beépítés hosszabb távon sem célszerû. A falusias beépítésen belül lényeges településképi jellegû a védett beépítettségû terület (Lfm), mely meghatározó jelentõségû. Szabályozása részletesebb a többi lakóterületnél. A meglévõ lakóterületi szabályozások megtartják a jelenleg is érvényes paramétereket. Az új lakóterületeken a foghíjak kivételével nagyobb építési telket és szabadonálló beépítést is lehetõvé teszünk, a megváltozott életvitel és gazdaság kívánalmai szerint. Ez alól csak a településmagot körülvevõ terület kivétel, ahol a telekstruktúra miatt is marad az oldalhatáron álló beépítési lehetõség. Településközpont vegyes területek azért kerültek kijelölésre, hogy a település kialakulófélben lévõ településközpontja intenzívebben fejlõdhessen és többfajta funkcióra is lehetõséget nyújtson. A településmagban túl az épületek és utcakép védelmén szükség lesz az átmenõ forgalom mielõbbi kizárására (elkerülõ utak megépülésével) és a hangulatos teresedéseken díszburkolattal kialakított közösségi terek, vendéglátó egységek kaphatnak helyet, utcabútorokkal és dísznövényekkel, egyedi világítással. Különleges területek Mencshely közigazgatási területén 1 temetõ található, melynek területi kiterjedése nem elégíti ki a település temetkezési igényeit, ezért a Településszerkezeti terv a meglévõ temetõtõl ÉKre temetõ bõvítési terület jelöl, mely külterületi mezõgazdasági terület igénybevételével jár. Beépítésre nem szánt területek: Zöldterületek A település zöldterületek tekintetében hiányosságokkal küzd, jelenleg csupán egy zöldterülettel rendelkezik, mely méreténél fogva (alig több mint 1500 m 2 ) sem a lakosság rekreációs igényeit, sem a zöldterületekkel szemben támasztott zöldfelületi kívánalmakat nem elégíti ki. Bár a település családi házas beépítésû, a sportolási lehetõség biztosítása, a kondicionáló felületek növelése, a zöldfelületi rendszer értékesebbé tétele, valamint a településesztétikai érték fokozása érdekében új zöldterületek kialakítását teszi szükségessé. A 7

8 Településszerkezeti terv a jelenlegihez hasonló kisebb, elsõsorban a közelben élõk rekreációs igényeit kielégítõ, elsõsorban pihenésre, játékra, esetleg kisebb sportpályák elhelyezésére lehetõséget nyújtó zöldterületek kijelölése mellett egy nagyobb összefüggõ, sportolásra, rendezvényturizmusra lehetõséget nyújtó zöldterületet is lehatárol, mely települési szintû közpark szerepét töltené be. A településen található régi, használaton kívüli temetõ, mint pihenésre, elmélkedésre szolgáló kegyeleti park a település zöldfelületi rendszerébe szintén bekapcsolásra kerül. Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területbe a vízmû területek tartoznak. KÜLTERÜLET Külterületen a Településszerkezeti terv a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek megõrzését, ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztését irányozza meg. Védelmet igénylõ táji, természeti értékek - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tervezett bõvítési területei - tervezett természeti területek - kedvezõ tájképi megjelenés - kedvezõ feltáruló látványok A javasolt külterületi területfelhasználás tehát a természeti adottságokra épülõ tájhasználat, tájkarakter védelmén alapul, melynek elérése érdekében az alábbi célkitûzéseket fogalmaztuk meg: - a táji, természeti értékek védelme, fokozott figyelemmel a természetközeli növényzet erdõk és gyepterületek védelmére, - a külterületre jellemzõ kedvezõ tájképi megjelenés (erdõ- és mezõgazdasági területek váltakozása, a tájképet negatívan befolyásoló gazdasági és lakó épületek hiánya) megõrzése, - a tájkaraktert erõsítõ, szõlõmûvelésû területek megõrzése, a szõlõtermesztés felélénkítése, - a mezõgazdasági területeken lakóépületeknek csak indokolt esetben történõ elhelyezése, - a külterületen megjelenõ épületek, építmények tájba illõ építészeti kialakítása. A fenti célkitûzések figyelembe vételével a Településszerkezeti terv külterületen az alábbi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket határozza meg: Beépítésre szánt területek: - gazdasági területek - kereskedelmi, szolgáltató - mezõgazdasági major - különleges területek - komposztüzem Beépítésre nem szánt területek: 8

9 - erdõterületek - védelmi - gazdasági - mezõgazdasági területek - kertes - általános - közlekedési és közmû területek - vízgazdálkodási területek Beépítésre szánt területek Külterületi beépítésre szánt területek közé a belterület szomszédságában elhelyezkedõ mezõgazdasági majorok és egyéb gazdasági területek, a Nagyvázsony-Vöröstó-Mencshely határán tervezett gazdasági területek, valamint a belterülettõl távolabb kialakult komposztüzem tartoznak. Gazdasági területek A meglévõ majorgazdaság területei a gazdasági területen belül ún. mezõgazdasági major területbe kerültek besorolásra, hiszen jelenlegi beépítettségi %-uk már meghaladja a mezõgazdasági területen megengedett maximum értéket. Az ugyancsak a volt TSZ-hez tartozó, mára azonban már átalakult elsõsorban kereskedelmi tevékenységeknek helyet adó területeket szintén gazdasági területbe, azon belül is kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolja a terv. Nagyszabású gazdasági terület fejlesztésre a Településszerkezeti terv a közigazgatási terület É-i szélén, Nagyvázsony és Vöröstó határán biztosít lehetõséget, mely a szomszédos települések területfelhasználásával összhangban és zavaró hatású ipari létesítmények kizárása végett szintén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület besorolást kapott. A gazdasági területek egy részének belterülethez, lakóterületekhez közeli elhelyezkedése, más részének jelentõs tájképi érzékenysége miatt fokozott hangsúlyt kell fordítani a környezetvédelmi határértékek betartására és a HÉSZ-ben elõírt növénytelepítések megvalósítására. Különleges terület Külterületen különleges terület besorolást a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. Észak-Balatoni Üzemi Igazgatóság Mencshelyi Komposztáló Telepe kapott. Beépítésre nem szánt területek Erdõterületek A település közigazgatási területén jelentõs az erdõsültség aránya, melyek megtartása, sõt bõvítése tájképi, természetvédelmi jelentõségük, a talajminõség, valamint az erózió elleni védelem szempontjából indokolt. A meglévõ erdõterületek és a Balaton törvénynek megfelelõ tervezett erdõterületek funkciójuk, ill. elsõdleges rendeltetésük szerint a Rendezési tervben védelmi (azon belül védett és védõ erdõ), valamint gazdasági erdõ besorolást nyertek. 9

10 Mezõgazdasági területek A Mencshely közigazgatási területének nagy részét borító mezõgazdasági területek differenciált tájhasználattal jellemezhetõk: a belterülettõl D-re, D-DNy-i kitettségû lejtõkön kertgazdasági területek találhatók, a kertgazdasági területeken kívüli mezõgazdasági területek pedig többnyire szántó, ill. gyepmûveléssel hasznosítottak. A tájhasználati hagyományok, valamint a tájkarakter védelme érdekében a Balaton tv. övezeti tervlapjainak megfelelõen - a kertes területek továbbra is kertgazdasági területként, az azon kívüli területek általános mezõgazdasági területként kerültek lehatárolásra. A differenciált tájhasználat megõrzése és a tájkarakter védelme érdekében differenciált övezeti rendszer került meghatározásra, mely szerint az egyes mezõgazdasági területfelhasználási kategóriák táji-, természetvédelmi értékük, valamint a Balaton tv. elõírásai alapján az alábbi övezetekbe kerültek besorolásra: - kertes mezõgazdasági területek - védett tájhasználatú kertes mezõgazdasági övezet: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, szigorúbb beépítési feltételekkel rendelkezõ kertes mezõgazdasági területek - védelem alatt nem álló kertes mezõgazdasági övezet: a Bf Nemzeti Park területén kívüli kertes mezõgazdasági területek - árutermelõ mezõgazdasági övezet: - védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet: a BfNP területén található és a természetvédelmi hatóság által természeti területként nyilvántartott mezõgazdasági területek, elsõsorban gyepterületek - szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet: a kertgazdasági területeken kívüli I. osztályú szõlõkataszteri területek - árutermelõ mezõgazdasági területek övezete: a külterület elõzõ övezetekbe nem tartozó mezõgazdasági területei Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területbe a vízmûterületek, valamint a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak. E területek hasznosítása a vízügyi jogszabályoknak megfelelõen és a vízügyi hatóság által meghatározottak szerint történhet. 10

11 A tervezés elõzményei, céljai MENCSHELY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A település elõzõ rendezési terve a 80-as évek második felében készült, az akkori társadalmi-, gazdasági- és tulajdoni viszonyok és tervezési normák alapján. A terv több részletében módosításra került idõ közben, azonban egységében nem került felülvizsgálatra, így nem szervesen fejlõdött. E terv minden szempontból elavult, amihez járult még a Balaton és az Épített Környezet Védelmérõl szóló törvény, melyekkel összhangba kellett hozni a rendezési tervet. Belsõ kényszer is volt, mivel elfogytak a beépíthetõ lakóterületek és nem állt rendelkezésre gazdasági és zöldterület. Ezen kívül bõvítésre szorul a településközpont és hosszú távon használható sport és rekreációs központ. A külterületen pedig több olyan funkció tört utat, melyek mindenképpen szabályozást igényeltek. Többek között a fenti indokok miatt is az önkormányzat megrendelte az új településrendezési terv készítését a 2002-es évben. Térségi kapcsolatok Mencshely község térszerkezeti helyzetét tekintve városoktól közel egyenlõ távlságban, a Balatoni Üdülõkörzetben, a Veszprémi Statisztikai Kistérségben, illetve a Dél-Bakonyaljai Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának tagjaként a Dél-Bakonyalja és a Balatonfelvidék találkozásánál helyezkedik el. Közlekedési kapcsolatai csak közúton vezetnek az országos fõhálózatokhoz, a 8 sz. országos fõközlekedési úttól 23 km-re, a 71-es úttól kb. 10 km-re. Északra Nagyvázsony-Ajka, ill. Herend, déli irányban Zánka-Balatonfüred felé (amely távlatban a Balaton trv. szerint az egyik összekötõ út lenne a Veszprém-Tapolcai és a 71-es út között) ill. Dörgicse felé. Tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Rt járatai biztosítják elsõdlegesen Veszprémbe. Vasúti kapcsolattal nem rendelkezik. Közép- és felsõfokú intézményellátás tekintetében Veszprém város a meghatározó és természetes kapcsolat. A belterületek fejlesztése A település belsõben gyakorlatilag fogyóban vannak azok a területrészek, amelyek alkalmasak lennének lényegesebb számú lakás felépítésére, új lakótelkek kialakítására. Ez érvényes mind a magán, mind az önkormányzati tulajdonú lakótelkekre is. Egy-egy meglévõ telek beépítése természetesen továbbra is lehetséges, de önkormányzati kialakított lakótelek már csak kevés van. További feladat a csapadék és belvízelvezetés további megoldása, új közmûvek elhelyezése az újonnan beépítendõ területeken, a meglévõk bõvítése. Ki kell alakítani egy gazdasági területet, és hasznosítani kell a volt majorság területét is. Lényeges még a zöldterület fejlesztése és zöldterületi intézmények kialakítása. 11

12 Nagyobb összefüggõ területrészek kialakítása részben a belterület fejlesztésével lehetséges, e mellett több belsõség feltárás után beépíthetõvé válik. A javasolt területek hosszú idõre fedezik Mencshely fejlesztési igényeit, tehát fokozatosan, ütemezetten, hosszú távra szóló lehetõségek, melyek igénybevétele a szükségleteknek megfelelõen történhet. Javasolt fejlesztési területek: LAKÓTERÜLET FEJLESZTÉS A 419/2-es hrsz.-ú területen az elõzõ rendezési terv által javasolt beépítést az eredeti szerkezethez jobban illeszkedõ módon alakítjuk ki, a jelenlegi utcaszerkezet szervesebb folytatásával, a beépítési mód szabadabbá tételével (nem feltétlen katonás rendben). Az északi lakóterületen a nagy közterülettel fel nem tárt területet tár fel, és beépíthetõvé válik. A keleti oldalon a hosszú telkek megosztásával az új elkerülõ út irányába új lakótelkek alakulnak ki. TÖRTÉNELMI FALUKÖZPONT VÉDELME Külön szabályozást kap a védendõ falukép, utcakép és mûemléki környezetek hosszú távú védelmük és fennmaradásuk érdekében. El kell fogadni a helyi védelemre javasolt épületek listáját és védettségi jellegük pontos elõírásait, melyeket irányadóként kell kezelni az új beépítések engedélyezésénél, ill. kötelezõen kell kezelni a mûemléki környezetekben és a történelmi faluközpontban. Az evangélikus templomot és környékét helyi védelem alá kell helyezni. Mindezt (az elkerülõ út elkészülte után) díszburkolat kialakításával és utcabútorok elhelyezésével hangsúlyozni. IPARTERÜLET FEJLESZTÉS Az iparterületek kijelölése és rendezése a település szempontjából igen fontos, mert ezzel biztosítható a már megtelepedett befektetõk, vállalkozók itt tartása, új munkahelyek létrehozása, nagyobb adóbevétel biztosítása a település részére és a település általános vonzerejének és értékének növelése, a történelmi magban lévõ nemkívánatos funkciók kitelepíthetõsége szabályozott körülmények közé. A 085 hrsz.-ú volt major a továbbiakban kereskedelmi-gazdasági területi funkciót tölt be egy véderdõ kiépítési kötelezettséggel. A 046-os hrsz-ú major pedig mezõgazdasági, állattenyésztési terület. A nagyvázsonyi iparterülethez csatlakoznak az önkormányzat tulajdonában lévõ 03-as, 05/2- es és 05/4-es hrsz-ú területrészek iparterületi területfelhasználással. KÖZINTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI TERÜLETEK - A késõbb kialakítandó lakóterületen azok területén. - A község központjának fejlesztésével, átalakításával. - Új zöldterületi, zöldbe ágyazott közösségi tér, többcélú rendezvény terület, sportterület kialakításával. KÖZMÛFEJLESZTÉS - Csatornahálózat bõvítése - Vezetékes gázhálózat - Közvilágítás - Csapadékvíz elvezetés ÚTHÁLÓZTAT FEJLESZTÉS - Távlati elkerülõ utak kialakítása 12

13 Jelenlegi telekméretek: m 2. Az elõzetes vélemények összegyûjtése alapján a tervezett belterület-bõvítés során tartandók ezek a telekméretek. A célszerû telekszélesség átlag 20 m de részletes szabályozása területenként eltérhet a realitásokhoz igazodva. (Ki kell alakítani nagyobb szélesebb telkeket is és fõleg a meglévõ beépített területeken el kell fogadni ennél kisebbet is. Szabályozni kell a kisállattartás területeit és módját, valamint a melléképületek helyét és nagyságát is (figyelembe véve a törvényi lehetõségeket). Belterületi zöldfelület-fejlesztési javaslat Jelenleg a belterületen jelentõsebb közhasználatú zöldfelülettel nem, csupán 1-2 kisebb, többnyire pihenésre vagy játékra alkalmas zöldfelülettel találkozhatunk. Zöldfelületfejlesztési javaslataink ezért elsõsorban a hiányzó zöldterületi funkció pótlására, komplex rekreációs lehetõséget nyújtó közpark kialakítására, valamint a települési zöldfelületi rendszer fejlesztésére irányulnak. Közhasználatú zöldfelületek fejlesztése A hiányzó zöldterületi funkció pótlása végett települési szintû közpark kialakítását javasoljuk a belterület ÉNy-i részén, a korábbi rendezési tervben is zöldterületként kijelölt, cca. 2 ha-os területen. A tervezett zöldterület periférikus elhelyezkedése ellenére kedvezõ, a településközponti részekrõl jól megközelíthetõ helyen, a tervezett lakóterület-bõvítési területek szomszédságában kap helyet, sportpályák, pihenõhelyek, játszóhelyek kialakításával a lakónépesség fõ rekreációs területévé válhat. Lakóterületi szintû közparkok, közkertek több helyen kerültek kijelölésre. Ezek nagy része jelenleg is zöldterületi hasznosítású. A lakóterületi szintû közparkok, közkertek méretüknél fogva elsõsorban a településesztétikai érték fokozásában szerepet játszó díszkert és a közelben élõk számára pihenõpark szerepét tölthetik be. A zöldfelületi rendszer folytonosságát az útmenti fasorok biztosítják. Sajnos a belterületen egységes, értékes fasor egyik utcában sem található, ezek pótlása sok helyen a beépítési jellemzõk, ill. az utak szûk szabályozási szélessége miatt nem is valósítható meg, azonban az elõbb említett kapcsolat biztosítása, valamint a településesztétikai érték fokozása érdekében az új beépítésû részeken, a lakó- és gazdasági terület fejlesztési területeken fasorok telepítésére fokozott figyelmet kell fordítani. Közhasználat elõl elzárt zöldfelületek fejlesztése A település közhasználat elõl elzárt zöldfelületei közé a lakóházak kertjei, az intézménykertek, valamint a gazdasági területek zöldfelületei tartoznak. A HÉSZ-ben valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a kötelezõ minimális zöldfelületi arány, s az ökológiai érték növelése végett egyes övezetekben elõírtuk a többszintû (két, ill. háromszintû) növényzet arányát is. A fent említett zöldfelületek közül települési jelentõsége alapján az intézménykerteket emelnénk ki. A sokak által látogatott, használt intézménykertek esetében elsõsorban a használati érték növelésére és az esztétikai érték fokozására van szükség. A funkciónak, az ökológiai adottságoknak és a településesztétikai kívánalmaknak megfelelõ kialakítás miatt új közintézmények kertjeinek (pl. iskolakert, óvodakert) kialakítását, a meglévõ intézménykertek 13

14 átalakítását javasoljuk az engedélyezési terv részét képezõ kertészeti terv alapján megvalósítani. Jelentõségük, összetett funkciójuk (környezetvédelmi, tájképi és kondicionáló szerep) miatt kiemelendõk továbbá a gazdasági területek zöldfelületei, melyek egy részét a lakóterületektõl való funkcionális és vizuális elválasztás, valamint a tájkép védelme érdekében a telekhatár mentén javasoljuk kialakítani. Kulturált települési környezet megteremtése és a környezeti konfliktusok megakadályozása végett el kell érni, hogy a gazdasági területeken az egyes létesítmények tervezésekor a HÉSZ-ben elõírt növénytelepítések megvalósuljanak. Ennek érdekében javasoljuk a használatba vételi engedély kiadását az elõírt zöldfelületek megvalósításához kötni. Tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat Mencshely közigazgatási területét sokszínû tájhasználat jellemzi, még a táj arculatát alapvetõen meghatározó mezõgazdasági területek is területhasználatukban, természeti, táji értékeiket tekintve igen sokfélék. A tájrendezési és külterületi területfelhasználási javaslat ezen adottságok - a tájhasználati változatosság, a település kedvezõ tájképi-, természeti értékeinek - megõrzésére, ill. ezen adottságoknak elsõbbséget adó fejlesztésre irányul. A külterület karakterét a beépítésre nem szánt területek határozzák meg, melyekre vonatkozó javaslatainkat az alábbiakban területfelhasználási egységenként fogalmaztuk meg. Mezõgazdasági területek A közigazgatási terület túlnyomó részét kitevõ mezõgazdasági területeken belül a használat jellege, valamint a kialakult telekstruktúra és beépítettségi jellemzõk szerint alapvetõen két területhasználat különböztethetõ meg: - kertes mezõgazdasági területek: a belterülettõl D-re, D-DNy-i kitettségû lejtõkön található volt zártkerti területek, - általános mezõgazdasági területek: a kertes mezõgazdasági területen kívüli, többnyire szántó, ill. gyepmûveléssel hasznosított mezõgazdasági területek. Kertes mezõgazdasági területek Ún. kertes mezõgazdasági területként a Balaton tv. övezeti tervlapján kertgazdasági területbe sorolt területek szabályozhatók, melyek azonban nem teljesen egyeznek a volt zártkerti területekkel. A volt zártkerti területek egy része (a Halomhegyi volt zártkerti területek D-i része) a Btv. szerint árutermelési mezõgazdasági területbe sorolt, ugyanakkor vannak olyan nem zártkerti területek is (a Halomhegyi volt zártkerti területektõl D-re esõ mezõgazdasági területek), melyeket a Btv. kertgazdasági területként ábrázol. A kertes mezõgazdasági területek jelen rendezési tervben a Btv. termelési övezeti tervlapjának megfelelõen kerültek lehatárolásra, melyet azonban az érintett volt zártkerti területet illetõen - javasolunk a Btv. pontosítási eljárása során felülvizsgálni. A kertes mezõgazdasági területek tájképileg érzékeny területen találhatók, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, vagy annak közvetlen szomszédságában helyezkednek el és szinte teljes területük I. osztályú szõlõkataszteri terület. A területek érzékenysége miatt a szabályozás célja olyan övezeti rendszer és építési szabályok megfogalmazása, melyek a természeti adottságokra épülõ tájhasználat és tájkarakter védelmén alapulnak. 14

15 A szabályozás alapját a volt zártkerti területekre 1983-ban készült zártkertrendezési terv képezte, melyben foglaltak a Balaton törvény szigorúbb elõírásainak, valamint a természetvédelem elvárásainak figyelembe vételével kerültek átdolgozásra. A fenti célkitûzéseket és az említett zártkertrendezési tervben foglaltakat figyelembe véve a Szabályozási tervben és a HÉSZ-ben a kertes mezõgazdasági területekre vonatkozóan az alábbi alapvetõ követelmények kerültek meghatározásra: a szõlõterületek védelme és a tájkarakter erõsítése érdekében: - a szõlõ mûvelési ágú területek más mûvelési ágba nem sorolhatók, a más hasznosítású területek mûvelési ága kizárólag szõlõ mûvelési ágra változtatható - gazdasági épületek csak abban az esetben helyezhetõk el, ha a szõlõmûveléshez, szõlõfeldolgozáshoz, vagy borturizmushoz kapcsolódnak (pl. présház, pince) - állattartó melléképület, valamint üzemi méretû (saját szükségletet meghaladó mennyiséget elõállító) mezõgazdasági épületek nem helyezhetõk el a tájkép védelme érdekében: - a HÉSZ-ben megfogalmazásra kerültek a helyi hagyományokat figyelembe vevõ, az épületek kialakítására, anyaghasználatára, elhelyezésére vonatkozó szabályok - az épületek kialakult hagyományokhoz igazodó, rendezett megjelenése érdekében a szabályozási terven ún. építési sáv került feltüntetésre. Az építési sáv azon területsávot foglalja magában, ahol az építési helyre vonatkozó (elõ-, oldal- és hátsókert) és a beépítés feltételeit jelentõ egyéb kötelezõ elõírások (pl. beépíthetõ telek nagysága) betartása esetén az épületek elhelyezésére a Szabályozási terv lehetõséget nyújt. Az építési sávon kívül épületek nem alakíthatók ki. - kerítés kialakítása csak élõsövénybõl javasolt A kertes mezõgazdasági területeken belül természetvédelmi jelentõségük alapján 2 övezet lehatárolása indokolt, melyek beépítési lehetõségeikben (beépíthetõ teleknagyság, max. beépítési %) térnek el egymástól: védett tájhasználatú kertes mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe tartoznak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén található kertes mezõgazdasági területek (D-i tömb). A külön övezetbe sorolást a területet érintõ természetvédelmi célú korlátozások, a Balaton tv-ben foglalt szigorúbb elõírások indokolják. A Balaton tv. elõírásainak és a természetvédelmi hatóság kérésének figyelembe vételével az övezetben a kertes mezõgazdasági területen megengedett gazdasági épületek elhelyezését kialakult telek esetén legalább 2700 m 2, új telek esetén legalább 3000 m 2 nagyságú telken javasoljuk engedélyezni, a telkek legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. védelem alatt nem álló kertes mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe tartoznak a BfNP területén kívüli kertes mezõgazdasági területek (É-i tömb). E területeken új gazdasági épületek elhelyezését kialakult telek esetén legalább 2000 m 2, új telek esetén legalább 3000 m 2 nagyságú telken, a telek legfeljebb 3 %-os beépítettségével javasoljuk engedélyezni. Ezen túlmenõen élve a Balaton tv. adta lehetõséggel - a már kialakult m 2 közötti nagyságú telkeken álló épületek, építmények átépítését, bõvítését, az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig szintén javasoljuk engedélyezni. Az 1500 m 2 nél kisebb telkek azonban nem építhetõk be, a területükön álló épületek sem bõvíthetõk és nem újíthatók fel. Általános mezõgazdasági területek Az általános mezõgazdasági területeket a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megõrzése érdekében az épületek, építmények elhelyezése szempontjából szintén több övezetre javasoljuk tagolni: 15

16 - védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe javasoljuk sorolni a NP területén és tervezett bõvítési területén található, valamint a természeti területként nyilvántartott, többnyire gyep mûvelési ágú mezõgazdasági területeket. E területek jelenlegi állapotukban õrzendõk meg, ezért tájhasználatukat elsõsorban a védelmi érdekeknek kell alárendelni (mûvelési ág megtartása, gazdasági épületek csak indokolt esetben történõ elhelyezése, tanyagazdaságok kialakításának megakadályozása, kerítéseknek legfeljebb vadvédelmi célból történõ építése, extenzív jellegû, természet, ill. környezetkímélõ gazdálkodás folytatása). - szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet: ebbe az övezetbe a kertes mezõgazdasági területbe nem sorolt, I. osztályú szõlõkataszteri területeket javasoljuk sorolni. E területeken a kertes mezõgazdasági területeknél megfogalmazott követelményeket (a szõlõterületek és a tájkép védelme érdekében tett javaslatok) javasoljuk figyelembe venni azzal a különbséggel, hogy a Balaton tv. e területeken szigorúbb beépítési feltételeket tesz lehetõvé, mely szerint gazdasági épület kialakítását 2 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 1%-os beépítettséggel lehet engedélyezni. - árutermelõ mezõgazdasági övezet: Ebbe az övezetbe az elõzõ övezetbe nem tartozó mezõgazdasági területeket soroltuk. Az övezetbe fõként szántó mûvelési ágú területek tartoznak, ahol a növénytermesztés, a gazdaságos mezõgazdasági termelés feltételeinek biztosítása a cél, így e területekre vonatkozó javaslataink elsõsorban a mezõgazdasági területek rendeltetésszerû használatára irányulnak. A Balaton tv-nyel összhangban az árutermelési mezõgazdasági övezetben gazdasági épület, ill. ottlakást is lehetõvé tevõ egyéni gazdaság kialakítását 20 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,1%-os beépítettséggel javasoljuk engedélyezni, ahol a lakóépület a beépített alapterület felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 200 m 2 lehet. Erdõterületek A mezõgazdasági területek mellett a külterületen jelentõs tájalkotó elemek az erdõterületek, melyeket jelenlegi és tervezett funkciójuk, valamint természetvédelmi jelentõségük alapján 3 övezetbe javasolunk sorolni. - Védett erdõterületként javasoljuk kezelni a BfNP területén és bõvítési területén található, valamint az Igazgatóság nyilvántartásában természeti területként nyilvántartott erdõket. Ezen erdõterületek kezelésénél a védelmi szempontokat, a természeti értékek megõrzését kell szem elõtt tartani. - Védõ erdõ területbe javasoljuk sorolni településvédelmi, környezetvédelmi szempontból a belterület és a meglévõ gazdasági területek környékén lévõ erdõket. - Gazdasági erdõterületként javasoljuk kezelni az elõzõ övezetekbe nem sorolt erdõterületeket. Épületek elhelyezésére az erõdterületek közül egyedül ebben az övezetben nyílik lehetõség, legfeljebb 0,3 %-os mértékig, amennyiben az erdõterülettel borított telek területe eléri a 10 ha-t és az erdõfelügyelõség is hozzájárul az épület elhelyezéséhez. Külterületi beépítésre szánt területek Beépítésre szánt területek közé külterületen a gazdasági területek, a komposzttelep és az üdülõházas üdülõterület tartoznak. A település gazdasági területei bár külterületen találhatók, egy részük (a meglévõk) a belterület szerves folytatását képezik, ezért a lakóterületektõl való funkcionális elválasztásra és a lakóterületek jelentõsebb környezetterhelésének megakadályozására fokozott figyelmet kell fordítani. A meglévõ gazdasági területeket eltérõ használatuk szerint különbözõ övezetbe javasoljuk sorolni, a majorokat ún. mezõgazdasági majorként, a többi gazdasági területet pedig kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként javasoljuk szabályozni. A megélhetés 16

17 elõsegítése végett a település részérõl igény mutatkozott új gazdasági terület kialakítására is, mely a szomszédos települések területfelhasználásával, ill. fejlesztési elképzeléseivel összhangban, az igazgatási terület É-i csücskében, Nagyvázsony-Vöröstó-Mencshely határán került kijelölésre, a területen szintén a kevésbé zavaró ipari, gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítását javasoljuk. A belterülettõl távolabb helyezkedik el a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. Észak-Balatoni Üzemi Igazgatóság Mencshelyi Komposztáló Telepe, melyet különleges területként javasolunk kezelni. Külterületi beépítésre szánt terület továbbá a belterület D-i szomszédságában elhelyezkedõ, terület, mely a Btv-ben minõségi turizmusfejlesztési területként szerepel. Ez távlati jellege miatt mint üdülõházas üdülõterület - csak a szerkezeti terven szerepel, részletes szabályozása nem történik meg. Épített környezet védelme M, MK, Helyi védelem A település jegyzett, országosan védett mûemlékei, valamint helyi védelem alatt álló épületei listáját az építészeti és természeti értékek helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. A mûemlékek fenntartásáról, felújításáról a mûemléki törvény, az építészeti és természeti értékek helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni. Az építési munkálatok során napvilágra kerülõ régészeti leletekrõl a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell. Az ismert régészeti lelõhelyeket a szabályozási tervlapok tartalmazzák. A kiküldött szakember véleményének kézhezvételéig a munkálatokat fel kell függeszteni. A közvetlenül nyomvonalba esõ feltárás költségei a beruházót terhelik. Helyi védettségre javasolt épületek 1. Petõfi Sándor u. egységes beépítésû része 2. A Kossuth u. 37, 57, 3. A református és katolikus templom és a körülötte lévõ tömb Mûemléki és régészeti összefoglaló Az alábbi összefoglaló áttekintés Mencshely község rendezési tervéhez nyújt háttéranyagot a község közigazgatási területén belül elhelyezkedõ mûemlékekrõl, mûemléki környezetekrõl és a legfontosabb régészeti lelõhelyekrõl. A mûemlékek számbavételénél az aktuális mûemlékjegyzéket vettem alapul, kiegészítve azon épületekkel vagy épületcsoportokkal, amelyek városképi és tudományos szempontból fontosak, de a jegyzékben nem szerepelnek. A régészeti lelõhelyeknél az 1963-ban megjelent régészeti topográfia adatait vettem alapul. Ez tartalmazza a legfontosabb lelõhelyeket, de nem a jelenleg ismert összest. A rendezési tervhez szükséges aktualizálás elvégezhetõ a KÖH régészeti lelõhely nyilvántartása, illetve a Nemzeti Múzeum valamint a veszprémi Laczkó Dezsõ Múzeum nyilvántartása alapján. 17

18 A mûemlékek védelmérõl szóló hatályos törvény megtalálható a Kultúrális Közlöny XLV. évfolyam, 23. szám, november 16., old vmint. uo old. és a Kultúrális Közlöny XLV. évfolyam, 16. szám, augusztus 16., old. és 787. old. Ez utóbbi a mûemlékké nyilvánítást szabályozza, amely a rendezési tervnél több objektumnál felvetõdhet. A régészeti feltárásokra vonatkozó törvényt ugyancsak a Kultúrális Közlöny XLV. évf.23. számban található az old. A mûemlékeket, mûemléki környezetet (a mûemléképület és összes szomszédja) és a régészeti lelõhelyeket érintõ minden külsõleges beavatkozásnál e törvények elõírásait kell figyelembe venni! A rendezési tervhez kapcsolódó azon ajánlások, amelyek nem a törvényi elõírásokon alapulnak a kutató véleményét tükrözik az eddigi mûemléki és régészeti gyakorlat alapján. A mellékelt térképen foltszerûen bejelölt régészeti lelõhelyek, az un. terepbejárás vagy régészeti feltárás során megismert adott korú objektum hozzávetõleges kiterjedését jelzik. Azon lelõhelyeknél, ahol az ismert vagy a feltételezhetõ objektumok egyediek vagy bemutatásuk hangsúlyosan indokolt külön jelzem a javasolt teljes építési tilalmat. Mûemlékek Mencshely község területén Az alábbiakban elõször mûemlékekként veszem sorba a legfontosabb épületeket, majd a nem mûemlék de településképileg meghatározó épületek következnek és legvégül néhány általános az egész községre nézve fontos, a rendezési tervhez hátteret is adó megjegyzést kívánok tenni. Mûemlékek: Az evangélikus templom (Fõ u. ) A középkori eredetû templom jelen állapotában a tetõ kivételével felújításra és azt megelõzõen kutatásra szorul. A kutatás során elõkerülõ részletek mindenképpen csak gazdagíthatják az épületet. Környezete rendezendõ, rendkívül zavaró a sok légvezeték a templom közvetlen közelében. Odor-kúria (Kossuth u.20.) 18. századvégi, a 19. század elején átépített földszintes épület. Jelen állapota kielégítõ, de bármilyen az épületet érintõ beruházás esetén megelõzõ falkutatás és restaurátori szondázás szükséges. Javasolt az épületet övezõ teljes - elsõ és hátsó kert - zöldrész rendezése. Mûemlékileg nem védett épületek: Református templom A 19. század végén épült templom védelemre érdemes épület, ezért minimálisan helyi védelme mindenképpen javasolt, de megfontolásra érdemes a mûemlékké való nyilvánítása is. Jelen állapota kielégítõ, helyreállítása esetén a falkutatás mindenképpen szükséges. Katolikus templom 18

19 Akárcsak a református templom mûemléki védettségbe veendõ épület. Felújítandó és az 1810 körüli késõbarokk állapota a helyreállítandó. Lakóházak A kisnemesi település ún. bokorszerû házcsoportjai, valamint jellegzetes a tájegységre jellemzõ épületei - hosszú, többszörösen toldott, esetenként tornácos kõházak - tömegükben, architektúrájukban és tetõgerinc-magasságukban megtartandók. A belsõ településmagban emeletes épület építése megbontaná a jellegzetes településképet, ezért ez kerülendõ. Mindez nem zárja ki a régi épületek nívós 21. századi igényû felújítását. Temetõ Törekedni kell a régi század - sírkövek lehetõség szerinti megõrzésére. Általános megjegyzések a rendezési tervhez: A három templom, három jellegzetes pontja a településnek, közvetlen környezetük városképi és kertépítészeti rendezése mindenképpen javasolt. A régi kõkerítések megtartandóak és törekedni kell, hogy ahol az korábban feltételezhetõ oda ismét törtköves kerítések épüljenek, mint ahogy erre jelenleg is van példa a községben. Így megõrizhetõ a településkép jellegzetessége. A nagyszámú légvezeték esetenként igen jelentõsen rontja a közterek átláthatóságát, különösen a templomok környezetében, amennyiben lehetõség van rá a földi vezeték kialakítására kell törekedni. A régi épületekhez, épületcsoportokhoz csatolt modern toldalékok esetenként jelentõsen csúfítják az utcaképet, ezek megszüntetése - amennyiben az lehetséges - javasolt. A település azon részein, amelyek a bevezetõ utak felõl jól beláthatóak kerülendõ minden olyan tömegû új építkezés, amely a település jellegzetes képét megbontja. Mindezek segíthetik, hogy a településkép önmagában is egységes, kellemes megjelenésû legyen és nem utolsó sorban az odalátogató turista számára is megkapóvá váljon. Régészeti lelõhelyek Mencshely közigazgatási területén Régészeti lelõhelyek a lakott részeken: A középkori település nagyvonalakban a mai helyén állt, így a jelenlegi település területén történõ minden jelentõs földmozgatással járó munkát megelõzõen a hatályos törvényi rendelkezések alapján, megelõzõ feltárást kell végezni. Régészeti lelõhelyek a lakott részek közvetlen környezetében: A temetõ közelében õskori lelõhely található, a temetõ esetleges bõvítésekor itt is megelõzõ feltárás végzendõ. Régészeti lelõhelyek a településtõl távol (a közigazgatási határon belül): 19

20 Az un. Berki - kút forrásának környezetében római villa épület romjai találhatóak, valamint középkori településre utaló nyomok. Környékérõl õskori, avar és honfoglalás kori szórványok is elõkerültek. Bármilyen beruházás esetén itt megelõzõ feltárást kell végezni. (Felvethetõ a villaépület feltárása, helyreállítása és turisztikai célú hasznosítása - helytörténeti és egyéb kiállítások stb.) Halomhegy. Itt õskori lelõhely terül el. Murvagödrök. A bánya tágabb környezetében szórt õskori maradványok kerültek elõ. Az un. Vízmosta-dûlõn középkori, az Öreg-erdõ és a csertetõ területén õskori leletek kerültek elõ. Közlekedésfejlesztési javaslat Mencshely egyike a Balatonfelvidék szép, jó adottságú községeinek. Északra a legközelebbi település Nagyvázsony, míg déli irányban Zánka és Balatonakali felé vezetnek az utak. Mindkét út nagyon szép tájon, szép falvakon keresztül halad, különösen a Balatonakalira vezetõ út gyönyörû. A Nagyvázsony-Zánka út a 7311sz., a Mencshely-Akali út a sz. országos út. Az országos utak a térségre általánosan jellemzõ vonalvezetésû, burkolatú utak. A vonalvezetésben szûkebb ívek is találhatóak, a burkolat közepes minõségû és szélességû aszfalt. Az is általánosan jellemzõ, hogy a települések belterületén ezek az utak helyi fõutcaként haladnak keresztül, a történetileg kialakult szerkezet következtében sokszor igen szûk beépítés között, éles törésekkel. A Mencshely-i átkelési szakaszok nem tartoznak a legrosszabbak közé, inkább az utak menti épületek számára zavaró a két átmenõ forgalmú út. Ebbõl a szempontból kedvezõtlenebb a Zánka-i út, hiszen az a forgalmasabb, bár országos mértékkel nézve egyik út sem nagy forgalmú. Zánka felõl érkezve baloldalon a burkolatnál mélyebben fekvõ házak szegélyezik az utat. Az ablak magasságában áramló forgalom különösen kellemetlen lehet az itt lakóknak. Az önkormányzati úthálózat szintén átlagosnak mondható. A Kossuth utca burkolata és szélessége is jó, a többi utca viszont jellemzõen keskeny, sokszor csak felületkezelt. Elég sok a szûk, zegzugos vonalú zsákutca. A gyalogos és kerékpáros forgalomnak nincsenek önálló útjai. A legszûkebb utcák vegyeshasználatú utcaként mûködnek. A központban van néhány kiépített közterületi parkoló, de a parkolás jellemzõen nem okoz gondokat. A helyi tömegközlekedést a helyközi autóbuszjáratok bonyolítják. Az országos fejlesztési elhatározások között szerepel a 7311sz. útnak a korszerûsítése, ami a fentiekben leírtak ismeretében kedvezõ változásokat hozhat. Mencshely esetében az összekötõ út a jelenlegi nyomvonalától északra kerülne, a belterületen kívül haladna. Az új nyomvonalra részletesen kidolgozott tervek még nem készültek, így nem is tudtunk ilyeneket beépíteni a tervünkbe. A település szempontjából kedvezõ, és az adottságok szempontjából valószínûsíthetõ nyomvonalat tengelyvonallal, és az út védõtávolságával tüntettük föl. A községet érintõ másik országos út új vonalvezetésére is született már javaslat, ezt tartalmazta a korábbi településrendezési terv. A tervezett nyomvonal az új lakóterület mellett haladva Mencshelyt nyugatról kerülte volna. A tervelõzmény ugyanakkor a lakott terület keleti szélén is vezetett egy helyi elkerülõ utat. A tervelõzmény javaslatait felülvizsgálva a tervünkben egyetlen keleti elkerülést szerepeltetünk, ezt az egyet az Akali-i út új nyomvonalának javasoljuk. Ez az egy elkerülõ út a kettõnél reálisabban megvalósítható, a keleti elkerülés kedvezõbb a fõbb forgalmi irány szempontjából, és abból a szempontból is, hogy a lakóterület széle helyett a jelenlegi és potenciális gazdasági terület melletti 20