Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett
|
|
- Vince Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Lóczy Dénes 1 Dr. Gyenizse Péter 2 Dr. Pirkhoffer Ervin 3 Veszélyforrás a város peremén: felhagyott bányaterületek Pécsett Absztrakt Pécs városközpontjának közvetlen közelében, a Mecsek déli lejtıjén, ill. a Pécsimedencében jelenleg folyik a nemrég megszőnt uránérc- és feketekıszén-bányászat által megbolygatott, valamint erımővi, ill. ércdúsítási zagy elhelyezésére használt felszínek helyreállítása (1. ábra). Feladatukat betöltve a mély- vagy külfejtéső bányák, meddıhányóik, valamint a zagytározók is degradált felszíneknek minısülnek, környezeti károk tényleges vagy lehetséges forrásai. A tájrehabilitáció közvetlen célja a veszélyforrások megszüntetése kell legyen, a késıbbiekben pedig a városi környezetre gyakorolt pozitív hatások, szociális tájfunkciók, tehát rekreációs, természetvédelmi, oktatási, közmővelıdési szolgáltatások nyújtása is szóba kerülhet (ha kiépítésüket az anyagi források megengedik). Mivel a lefolyási irányok optimális kialakításának döntı jelentısége van, a domborzati és a vízrajzi viszonyok helyreállítása együtt végrehajtandó feladatok. Digitális terepmodell segítségével ezt a két tájtényezıt együtt lehet vizsgálni, a kialakítandó vízhálózatot integrálni lehet a környék természetes vízhálózatába, tájértékelési módszerekkel, alkalmassági vizsgálatokkal hatékonyan ki lehet küszöbölni a veszélyforrásokat. 1. ábra. Helyreállításra szoruló degradált felszínek Pécs közvetlen környékén, digitális terepmodellen (szerk.. Pirkhoffer E.). 1 = uránbányászati meddıhányók; 2 = az uránbánya zagyterei; 3 = Karolinakülfejtés; 4 = erımővi zagytározók 1 Dr. Lóczy Dénes Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, Pécs loczyd@gamma.ttk.pte.hu 2 Dr. Gyenizse Péter Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs gyenizse@gamma.ttk.pte.hu 3 Dr. Pirkhoffer Ervin Pécsi Tudományegyetem, TTK Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék, Pécs foldrajz@fre .hu 165
2 1. Bevezetés A bányászatnak nagy hagyományai vannak Pécs környékén. Az 1790-es évektıl, kezdetleges eszközökkel a felszínen kezdıdött feketekıszén-kitermelés a dunai gızhajózás igényeinek kielégítése céljából jelentıs mélybányászattá fejlıdött. Majd a vasutak és a gyorsan fejlıdı város energiaellátására külszíni fejtések létesültek, közvetlenül a terjeszkedı város határán (SZIRTES B. 1994; LÓCZY, D. et al. 2006). Mőködésük 2004-ig tartott, amikor környezetvédelmi meggondolásokból a hıerımő szénbázisról biomassza hasznosítására, ill. földgáztüzelésre tért át. Ezzel az erımővi zagyterek hamuval, salakkal történı feltöltése is befejezıdött, megkezdıdhetett rehabilitációjuk [1]. Ekkorra azonban már legalább 150 millió m 3 szenet és meddıanyagot megmozgatott a bányászkodás, melynek a felszínre gyakorolt hatását elıször ERDİSI F. (1970) vizsgálta. A várostól nyugatra, Kıvágószılıs térségében 1955 és 1997 között uránércbányászat zajlott. Az 1967-ben kialakított hat bányatelek (az öt bányaüzem és az ércdúsító) összterülete 65 km 2 volt (LENDVAINÉ KOLESZÁR ZS. et al. 2003). Ezeken meddıhányók, a perkolációs prizmák (amelyek segítségével a szivárgó vizekbıl nyerik ki az uránércet), zagytározók, légaknák, tárók, léggurítók létesültek összesen nem kevesebb, mint 362 épülettel (pl. robbanóanyag-raktárak, szociális létesítmények). Az uránbányászat jelentıs domborzati hatása abból fakad, hogy az érc kis fémtartalma miatt nagy kızettömeget (négy évtized alatt 18 millió m 3 -t, elsısorban felsıperm szürke homokkövet) kellett megmozgatni, ennyi a föld alatti üregrendszer térfogata. Természetesen Pécs tágabb környékén, a Mecsekben és a Villányi-hegységben még számos mészkı- és homokkıfejtı, homokbánya is vár arra, hogy rendbehozzák és valamilyen célra hasznosítsák. A hasznosítás legszebb példája a Szársomlyó keleti tövében 1968-ban létrehozott szabadtéri szoborkiállítás, a villányi Szoborpark (LÓCZY D. et al. 2007). Jelen tanulmány elsısorban a szénbányászat környezeti gondjait tárgyalja. 2. A kıszénbányászat környezeti hatásai A kıszénbányászatnak a környezetre gyakorolt hatásaival a legszélesebb körben érthetı okokból Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban foglalkoztak (pl. HANNAN, J. C. 1995). A következı környezeti veszélyforrásokat határozták meg [2]: savas bányavíz kibocsátása, felgyülemlése, folyómeder eltömıdése, árvízveszély feliszapolódás miatt, meredek falak visszahagyása, veszélyes rézsőjő meddıhányók, veszélyes berendezések visszahagyása, veszélyes (robbanékony) gázok kibocsátása, illegális hulladéklerakás bányaterületen, lezáratlan akna-, tárna vagy üregbejárat, felszíni vagy felszín alatti öngyulladás, roskadásveszély. Néhány kivétellel ezek a Pécs környéki mélymőveléső (2. ábra) és külszíni bányákban is gondot jelentenek. 166
3 2. ábra. A ferde településő szénrétegek mélyfejtéső kitermelése felszínsüllyedéseket okoz a tárnák fölött (BALÁZS F. KRAFT J nyomán) A történelmi környezeti károk legsúlyosabbika a Széchenyi-, György-, András- és Kossuth-akna palahányóinak rendszeres öngyulladásából származott: az 1950-es évek második, 1960-as évek elsı felében több km hosszúságú szennyezett sáv alakult ki, elsısorban éppen a bányászkolóniák felett. Miután a mélymőveléső bányákat egymás után bezárták, a meddıhányók már nem épültek tovább, a régebbi meddık felszíne természetes úton stabilizálódott, azaz benıtte a növényzet, megindult rajta a talajképzıdés. A mélybányászat azonban továbbra is okozott károkat: az alábányászott lakóterületek megsüllyedése miatt jelentıs összegeket kellett kifizetni kártérítésként. A felszínsüllyedés hosszan elnyúló sávban feltőnı horpadást hozott létre a város északi határában (3. ábra). 3. ábra. A felszín alábányászása miatt roskadásával keletkezett horpa Pécs északi határában (a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. adataiból SURFER 7.0 programmal szerk. Gyenizse P.) 167
4 Az 1950-es évektıl a külszíni fejtések váltak uralkodóvá. Ezek ugyan kisebb területre összpontosultak, de a korábbinál még jelentısebb mértékben alakították át a domborzatot. Esetenként m-es mesterséges szintkülönbségek, a természetesnél jóval meredekebb és természetellenesen szabályos geometriájú (gyakran egyenes) lejtık jöttek létre. A táji sebek (bányagödrök, meddıhányók, zagykazetták) a bányászkodás beszüntetése után is fennmaradtak, a zaj ugyan megszőnt, de porszennyezés továbbra is észlelhetı és az ivóvízbázisokat továbbra is veszélyeztetik a kifolyó bányavizek. Amikor 1990-tıl a politikai átalakulás nyomán megváltozó közgazdasági feltételek miatt felgyorsultak a bányabezárások, ezzel egyidıben az is tudatosult, hogy a degradált területek átfogó rehabilitációjára, helyreállítására van szükség. (Ezen mit sem változtat a 2007 folyamán, a kıolaj világpiaci árának ugrásszerő emelkedése miatt fellépett új helyzet, ami legalább is elméletben kedvez a feketekıszén-bányászat újjáéledésének.) 3. A bányarehabilitáció minimális céljai A környezeti károk enyhítésére a bolygatott felszínek helyreállítását a bányászkodással párhuzamosan kell végezni. Akkor is el kell végezni a rehabilitáció alapfeladatait, ha még nem ismeretes a tájrészlet távlati hasznosítása. Olyan felszíneket kell kialakítani, amelyek nem számítanak környezeti veszélyforrásnak (stabilak, ellenállnak az eróziónak, nincs levegı-, zaj-, víz- és esztétikai [vizuális] szennyezés); nem veszélyeztetik a városlakók egészségét, biztonságát; természetközeli állapotú, önfenntartó zöldterületek, jótékony hatással vannak a városi környezetre (oxigént termelnek, kiegyenlített mikroklímát alakítanak ki stb.); kielégítik a városlakók igényeit, társadalmi, jóléti "szolgáltatásokat" (rekreáció, természetvédelem, oktatás, mővelıdés) nyújtanak. Az utolsóként említett szempontnak különös hangsúlyt ad, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fıvárosa, a tájrehabilitáció pedig fontos eleme az EKF terveknek. Ebben a címben osztozik vele a Ruhr-vidéki Essen városa is, amely irigylendı és követendı eredményeket ért el a bányászati és ipari területek helyreállítása terén (BROLL, G. KEPLIN, B. 1999). 4. Távlati hasznosítási lehetıségek A rehabilitált területek sávja Pécsett is a káros hatásokat tompító pufferöv lehet, esetleg a várost elkerülı útvonalak alternatív pályája. A mesterségesen létrehozott ültetvények, erdık vagy vizes élıhelyek nem csupán kedvelt kirándulóhelyekké, hanem idıvel értékes növényés állatvilág otthonává válhatnak, amint az pl. a Tüskésréten már tapasztalható. A tájrehabilitáció további lépéseinek pontos megtervezéséhez szükség lenne annak eldöntésére is, hogy milyen legyen a jövıbeli földhasználat, de sajnos erre még nem került sor. Pécs városa legnagyratörıbb terveiben a Karolina-külfejtést Ökoparkká kívánja alakítani. A bányaterületet erre fekvése is különösen alkalmassá teszi nem is beszélve a beruházás kedvezı városfejlesztési hatásáról. A még kidolgozatlan elképzelések szerint helyet kaphatna itt szórakoztató és tájvédelmi oktatóközpont, berendeznének szabadtéri kiállításokat, különös tekintettel a kulturtáj esztétikáját hangsúlyozó tájmővészeti (land art) alkotásokra. Üvegház, terrárium épülne, arborétum létesülne a természeti környezet értékeinek bemutatására. A sportkedvelıket bobpálya várná, sıt a bányagödör különféle extrém sportok színhelye lehetne. Annak egyre kisebb az esélye, hogy ezek a nagyszabású fejlesztések 2010-re megvalósulnának. 168
5 Jóval reálisabbnak tőnnek azok a tervek, amelyek jobban megfelelnek a bányászkodással létrehozott táj adottságainak. Tereprendezés (enyhe lejtık vagy lépcsıs felszín kialakítása) után ki lehetne használni azt az elınyt, hogy a meddınek nagy a szervesanyag-tartalma, rajta hulladék (pl. szennyvíz-iszap) helyezhetı el [3], és zöldtrágyázással gyors talajképzıdés érhetı el. Az Egyesült Államok egyik hagyományos bányavidékén (Nyugat-Virginiában BALLARD, D. et al. 1995) pl. dísznövénykertészetet létesítettek ilyen környezetben. Természetesen ebben az esetben is felmerülnek problémák (pl. a bányavíz túl sós, öntözésre nem alkalmas), viszont vonzó zöld sáv övezné a város beépített területét. A hıerımő számára rendkívül kedvezı lenne energianövények termesztése a rekultivált területeken. Mindenképpen meg kell azonban akadályozni, hogy a rehabilitációs területrıl kiindulva allergén özönnövények pollenje árassza el a várost. A környezettudományok számára a tájrehabilitáció nagy kihívást jelent. A földrajzi információs rendszer segítségével végzett modellezés (LÓCZY D. et al ábra) fı feladatai: a domborzat helyreállítása, a tájba illı formák felépítése; a vízhálózat, a lefolyásviszonyok helyreállítása/kialakítása; a talajfejlıdés feltételeinek (kedvezı szerkezető, vízháztartású, megfelelı szervesanyagtartalmú felszíni kızet) biztosítása; minél nagyobb mértékő növényzetborítás kialakítása; optimális tájképi megjelenés megvalósítása. 4. ábra. A Karolina-külfejtés domborzata a tereprendezés utáni állapotban digitális terepmodellen ábrázolva (szerk. Pirkhoffer E.) Mindezek olyan feladatok, amelyeket mindenképpen összehangoltan kell elvégezni, ha a tájnak a természeteshez közeli állapotát, zavartalan mőködését akarjuk minél hamarabb elérni. Elınyt élvez a domborzat kialakítása és vele párhuzamosan a lefolyásviszonyok rendezése, mert ezzel az egyéb tényezık számára is kedvezı viszonyokat teremtünk. 5. A tájrehabilitáció idıtávlata Az uránérc és a feketekıszén bányászata két annyira különbözı tevékenység, hogy az eltérések a bányaterületek jövendı hasznosítását is igen hosszú idıre meghatározzák. A rövid idı alatt helyreállítható kıbányákhoz hasonlóan a szénbányászati területek ugyancsak kedvezı alanyai a tájrehabilitációnak. Továbbá, még a meddı is kellı mennyiségben 169
6 tartalmaz szerves anyagot ahhoz, hogy rajta viszonylag gyorsan talaj képzıdjön, megtelepedjen (spontán vagy beültetés után) a növényzet. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint öt évvel a tereprendezés után már megállapodott felszín hozható létre, amely beépíthetı. Az uránércbányászati területeken ezzel szemben 30 évig kötelezı a szigorú és folyamatos környezetmonitoring, és ennek letelte után is csupán korlátozott mértékő használat, beépíthetıség képzelhetı el. 6. Köszönetnyilvánítás A kutatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program (NKFP 3/050/2001) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA K 46930) támogatták. Irodalom BALÁZS F. KRAFT J. 1998: Pécs város településfejlıdésének mérnökgeológiai vonatkozásai. JPTE University Kiadó, Pécs, 183p. BALLARD, D. BEARCE, B. SKOUSEN, J. 1995: Use of reclaimed land for horticultural crop production. West Virginia University, Morgantown, WV. 5p. ( BROLL, G. KEPLIN, B. 1999: Rekultivierung in Bergbaufolgelandschaften. Bodenorganismen, bodenökologische Prozesse und Standortentwicklung. Springer Verlag, Heidelberg, 306p. ERDİSI F. 1970: A szénbányászat által okozott felszínváltozás Pécs környékén In: Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területérıl, MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, pp HANNAN, J. C. 1995: Mine Rehabilitation A Handbook for the Coal Mining Industry. 2 nd Edition, New South Wales Minerals Council, Sydney, 123p. LENDVAINÉ KOLESZÁR ZS. HIDEG J. CSÁKI F. (szerk.) 2003: Szilárd ásványbányászati alprogram. Uránbányászat (Kármentesítési Füzetek 9). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest LÓCZY, D. GYENIZSE, P. RONCZYK, L. DEZSİ, J. 2007: Damage to the landscape caused by cement industry in Southern Transdanubia, Hungary. Geografia física e quaternaria dinamica, 40. (in print) LÓCZY, D. NAGYVÁRADI, L. GYENIZSE, P. PIRKHOFFER, E. DEZSİ, J. 2006: Umweltfolgen und Rekultivierung in Steinkohlenbergbaugebieten In: Aubert, A. Tóth, J. (Hrsg.): Stadt und Region Pécs, Universität Bayreuth, Bayreuth, pp (Arbeitsmaterialien zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243) LÓCZY D. NAGYVÁRADI L. PIRKHOFFER E. GYENIZSE P. 2005: Digitális terepmodell felhasználása a tájrehabilitációban Pécs környéki bányaterületek példáján In: Dobos A. Ilyés Z. (szerk.): Földtani és felszínalaktani értékek védelme, Eszterházy Károly Fıiskola, Eger, pp SZIRTES B. (szerk.): A mecseki kıszénbányászat I-II. Kútforrás Kft. Pécs, 690p. [1] A pécsbányai külfejtéses területek tájrendezése. TOTAL Kft. 1997, Kézirat, Pécs, 29p. [2] NAAMLP Hazards. National Association of Abandoned Mine Land Programs ( [3] NKFP 2003: A Dél-Dunántúli Régió környezetterhelésének csökkentésére irányuló komplex hulladékkezelési és rekultivációs technológia, valamint monitoring rendszer kifejlesztése és alkalmazása. Kutatási zárójelentés, Kézirat, PTE, Pécs, 202p. 170
Divatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenA természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2
A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 Megjelent: Petrik A. B. Stefán K. 2009: A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában. In:
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT
A MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI EREDETŐ KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉNEK NEK LEHETİSÉGEI Az erózi ziós s károk k csökkent kkentésének nek koncepciója: talajvédı gazdálkod lkodás Conservation Agriculture
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenAz Ister-Granum Eurorégió magyarországi területének napenergia potenciáljai
Dr. Munkácsy Béla Borzsák Sarolta Egri Csaba Az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területének napenergia potenciáljai összegzı kutatási jelentés A napenergiában rejlı potenciálok kapcsán látnunk kell,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenVaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv
RészletesebbenÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenA mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata
A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (I. rész: a zobáki metánfelszabadulási adatok elemzése) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász,
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenKészítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök
Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenWESTERN DUNÁNTÚL EXAMPLE FOR THE ROLE OF INTERVENTIONAL CEREALS STOCKPILING. By: KARÁCSONY, PÉTER
WESTERN DUNÁNTÚL EXAMPLE FOR THE ROLE OF INTERVENTIONAL CEREALS STOCKPILING By: KARÁCSONY, PÉTER Keywords: intervention, Western Dunántúl Region, cereals, stockpiling, quality. In Hungary in 2004 farmers
RészletesebbenTechnológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor
Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...
RészletesebbenPIRKHOFFER ERVIN PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE
PIRKHOFFER ERVIN PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE Folyóiratok 1. PIRKHOFFER E. 1998: Fosszilis medermaradvány a Nyugat-Mecsek déli elıterében. In. Lovász Gy. (szerk.): Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenMátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete
Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és
RészletesebbenDU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.
DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor
RészletesebbenWAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı
WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN
TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN Dóka Richárd * 1. Bevezetés A táj lényegi tulajdonsága, hogy folytonosan és többé-kevésbé dinamikusan változik. A tájváltozások eredetük
RészletesebbenInaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon
Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége
A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.
RészletesebbenALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?
ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenOpponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában
Opponensi vélemény Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában címő MTA doktori értekezésérıl Pécskay Zoltán a K/Ar geokronológia
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenKoppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve
Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenAz erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései
Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE
Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,
Részletesebben2. Elızmények és alkalmazott módszerek
A magyar bútoripar megkülönböztetett szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül. Az értékes és gazdag hagyományok, a magas képzettségi színvonal, a már korábban kiépült jelentıs kapacitás, a szállítási
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 147-154. Darabos Enikı 1 Lénárt László
Darabos Enikı 1 Lénárt László A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁSOK A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELİ RENDSZER (BKÉR) MÉRİHELYEIN 2 BEVEZETÉS A Bükki Karsztvízszint Észlelı
RészletesebbenA A fenntartható. Energiagazdálkod. sban. 2009. Február 4. Eger
A A fenntartható energiagazdálkod lkodás s lehetıségei nem csak a sőrített s levegı ellátásban sban Czékm kmány György Energiagazdálkod lkodási szaküzemm zemmérnök 2009. Február 4. Eger Tartalomjegyzék
RészletesebbenA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g
RészletesebbenA birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok
A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok Mizseiné Nyiri Judit Pődör Andrea NymE Geoinformatikai Kar ÖSSZEFOGLALÁS Az osztrák és a magyar földrendezési folyamatoknak közös gyökerei
RészletesebbenInnováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból
Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenTOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010
Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot
RészletesebbenVARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK
VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,
RészletesebbenMegújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1
Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megjelent: Trócsányi A. Stefán K. 2008. Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében. In: Szabó V. Orosz Z. Nagy R. Fazekas
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Öcs Község Önkormányzati Képviselı-testülete 5/2010. (VI.16) Ö. rendelettel módosított 2/2000.(III.10.) Ö. rendelete a helyi környezetvédelemrıl (Egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Öcs Község Önkormányzatának
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenRÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS
RészletesebbenTisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek!
1 Tisztelt Képviselı-testületi Tagok, kedves Falubeliek! Az önkormányzati törvény szerint a képviselı-testületnek kötelessége, hogy egy évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást hívjon össze, ahol
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...
1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenA legfontosabb fizikai törvények. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. A legfontosabb fizikai törvények. A legfontosabb fizikai törvények
Fenntartható fejlıdés és atomenergia 6. elıadás Energiatermelési módok részletes ismertetése: a fosszilis energiahordozók Dr. Aszódi Attila egyetemi docens A legfontosabb fizikai törvények A termodinamika
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési
RészletesebbenKörnyezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.
Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg
RészletesebbenKörjegyzőségből Polgármesteri Hivatal. A tartalomból: Itt a tavasz, a falu választ, az ország szavaz. Borverseny 2008. IV. évfolyam 3.
IV. évfolyam 3. szám Bükkösdi Bükkösd Község Önkormányzatának hivatalos lapja 2008. MÁRCIUS Hírlap Önnek is ingyen jár! A tartalomból: Bányahírek Oktatás integráció Régi-új jegyző NyMTIT gyorsinfó 2. oldal
Részletesebben1. forduló 5. 6. osztály
forduló osztály Iskola neve: Csapattagok neve: Beküldési határidı: 201 március Hétvezér Általános Iskola A fordulóba a legalább 100 pontot elért csapatok jutnak be. NÖVÉNYISMERET Olyan jó lenne ismerni
RészletesebbenGÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA
JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése
RészletesebbenII. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3
II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,
RészletesebbenA Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenSzellemváros dirt park
Szellemváros dirt park A szellemvárosi dirt park kerékpáros park - létrehozásával és fejlesztésével a pécsi extrém kerékpárosokat lehetne összefogni kiemelten a kisebb gyerekeket, kezdőket, utánpótlás
RészletesebbenBeledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5
RészletesebbenKERCSELIGET TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ MÓDOSÍTÁSA
KERCSELIGET TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Jóváhagyva: Helyi Építési Szabályzat Településszerkezeti terv 2/2013.(01. 16) Kt. számú rendelettel 3/2013.(01. 16.)
RészletesebbenHáztartásunk hulladékai
Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,
Részletesebben113/2007. (VII.19.) KTH.
J e g y z ı k ö n y v: Készült a Sásd Város Önkormányzati Képviselıtestületének 2007. augusztus 29. napján megtartott rendkívüli ülésérıl. Az ülés helye: Jelen vannak: Városháza tanácskozóterme Sásd, Rákóczi
RészletesebbenBemutatkozik a Kõ-Szén Kft.
Bemutatkozik a Kõ-Szén Kft. BALÁZS LÁSZLÓ okl. bányamérnök, gépész üzemmérnök, fõmérnök SZÛCS LAJOS okl. bányamérnök, közgazdasági szakmérnök, csoportvezetõ (Kõ-Szén Kft., Pécs) A társaság külfejtéses
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Jelen vannak:
JEGYZİKÖNYV Készült: Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében 2009. augusztus 3-án, az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli együttes
RészletesebbenDAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
RészletesebbenFöldmővek, földmunkák II.
Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenDEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING. By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA
DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AND AUSTRIAN ORGANIC FARMING By: KOLTAI, JUDIT MAZÁN, MÁRIÓ CSATAI, RÓZSA Keywords: organic farming, development, support systems, marketing. Directive 2092/91/EEC of the European
RészletesebbenVárpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója
Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenBertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az
B/IV. Külsı szakmai gyakorlat kidolgozása (tananyagának, tematikáinak, módszertani útmutatóinak kidolgozása a külsı szakmai gyakorlaton részt vevı hallgatók számára) Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani
RészletesebbenDR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005
Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary
RészletesebbenA jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek
A jármővek méreteire vonatkozó üzemeltetési mőszaki feltételek A mezıgazdasági vontatóból vagy lassú jármőbıl és egy pótkocsiból álló jármőszerelvény hosszúsága a 18,00, a mezıgazdasági vontatóból és két
RészletesebbenA XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság
XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi
RészletesebbenA FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)
A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék
Részletesebben