10. ÉPÍTÉSÜGYI BÍRSÁG KISZABÁSA...

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék 10. ÉPÍTÉSÜGYI BÍRSÁG KISZABÁSA Az építésügyi bírság kiszabásának általános szabályai Mikor kell alkalmazni az építésügyi bírságot, mint szankciót? Mikor engedhető el a kiszabott építésügyi bírság? Mikor nem szabható ki az építésügyi bírság? Az építésügyi bírság megállapításának jogszabályi alapja A 245.Kr. alkalmazási köre Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályai Kivel szemben kell az építésügyi bírságot kiszabni? Mi a kiszabható építésügyi bírság mértéke? Az alapbírság mértéke Az építményérték alapú bírság mértéke és számítása Az építményérték számítása A készültségi fok meghatározása A bírság százalékos értékének meghatározása A bírság számítás speciális szabályai Az építésügyi bírság kiszabásának eljárási szabályai A döntés meghozatala A határozat tartalma A bírság befizetésének határideje és módja Fizetési kedvezmény A befizetés elmaradásának jogkövetkezményei A bírság nyilvántartása A befizetett építésügyi bírság felhasználása Ellenőrző kérdések

3 10. ÉPÍTÉSÜGYI BÍRSÁG KISZABÁSA Az építésügyi bírság kiszabásának általános szabályai Mikor kell alkalmazni az építésügyi bírságot, mint szankciót? Étv. 49. (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki. Étv. 48/A. (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. -ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. Étv. 48. (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Étv. 48. (5) Szakszerűtlen a 16., a 32., a 33/A., a 38/A., a 38/B., a 38/C. és a 38/D. szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, 312.Kr.44.. (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról. (4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi. A fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat lásd. a 7. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásai című fejezetben. Az építésügyi bírság kiszabásának nem az a célja, hogy állami bevétel keletkezzen, illetve, hogy a szabálytalanul létrehozott építményt bírsággal legalizálja, hanem az, hogy az építési fegyelem megszilárduljon, az építtetőket jogkövető magatartásra kényszerítse, a jogtalan építési tevékenységtől elrettentse. Étv. 49. (3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. 3

4 Mikor engedhető el a kiszabott építésügyi bírság? Az építési törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az építtető válasszon abban a kérdésben, hogy a szabálytalan építmény fennmaradása helyett utóbb annak bontását, szabályossá tételét elvégezve mentesüljön a kiszabott bírság megfizetése alól. A törvény nem ad lehetőséget a bírság méltányosságból történő elengedésére. Étv. 49. (2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el Mikor nem szabható ki az építésügyi bírság? a) Ha volt jogerősen végrehajtható engedély, de azt utóbb visszavonták, megsemmisítették, hatályon kívül helyezték, az addig terv szerint megvalósult építményre, építményrészre, de feltétele az építtető jóhiszeműsége. Étv. 49. (4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el. Az építtető jóhiszeműségét vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóság feladata. b) Veszélyelhárítás érdekében jogszerűtlenül, de szakszerűen elvégzett építési tevékenységre Étv. 49. (5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki. c) A hatósági intézkedés elévülése esetén A Ket. 94/A. (2) és (3) bekezdése általános szabályként a jogsértés megállapíthatóságára és a bírság kiszabhatóságára elévülési határidőt állapít meg és meghatározza annak kezdő napját is, azonban felhatalmazást ad arra, hogy jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Az Étv. a bírság kiszabhatósága és a szabályossá tétel érdekében megtehető intézkedések elévülési határidejét a Ket.-től eltérően szabályozza. Étv.48/A. (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye. Étv.48/A. (6) Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik 4

5 a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon, c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon. Étv.48/A. (8) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az (5) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet. d) jogszabályban meghatározott esetekben, amikor építésrendészeti eljárásnak sincs helye, az eljárás nem zárul fennmaradási engedélyezéssel Étv. 48. (3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel. 312.Kr. 22. (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit, b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy Az építésügyi bírság megállapításának jogszabályi alapja 312. Kr. 44. (7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. Az építésügyi bírság kiszabásának részletes szabályait a 245. Kr. szabályozza, amely a hatálybalépését követően többször módosult. Az építésügyi bírság kiszabásakor figyelembe kell venni, hogy az adott eljárásban a kormányrendelet melyik időállapota szerinti rendelkezést kell alkalmazni. Étv. 48/A. (7) A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek. 5

6 A 245.Kr. alkalmazási köre 245.Kr. 1. E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. Külön jogszabály pld. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53./2012. (III.28.) Korm. rendelet, melynek a bírság kiszabásának eltérő szabályozását állapítja meg. A 245.Kr. rendelet 1. számú mellékletében olyan sajátos építményfajták építményérték egységárai is szerepelnek, amelyekre vonatkozóan az építésrendészeti eljárást külön jogszabályban meghatározott hatóságok folytatják le. (pl. honvédelmi-katonai építmények tekintetében 40 Kr.) 245.Kr.2/A. A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani ÖbKr. 5/B. (4) Műemléken a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén építésügyi bírságot kell kiszabni, és annak mértékét e rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint és mértékben kell megállapítani b) építési engedélyhez és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet is tartalmazó, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett tevékenység esetén építésügyi bírságot kell kiszabni, és annak mértékét e rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint és mértékben kell megállapítani. c) örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérően történő végzése setén e rendelet szabályai szerint kell eljárni Eltérő szabályok: 191. ÖbKr 5/C. (1) Az 5/A 5/B. -ok alapján meghatározott bírság különösen indokolt esetben az eset sajátosságaira vagy kötelezett személyi körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhető. 6. (1) A bírság összegét forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap. (3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja. (4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra. 7. A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala, a kulturális javak vonatkozásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ állapítja meg Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályai Kivel szemben kell az építésügyi bírságot kiszabni? a) építtetővel, vagy a b) tulajdonossal, 6

7 Étv. 51. (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni 245.Kr.2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát Az építésügyi bírság kiszabása tekintetében építtető mindig az a személy, vagy szervezet, aki, amely a szabálytalanságot elkövette. Amennyiben a szabálytalankodó építtető nem ismert, és az ingatlan tulajdonosa kéri a fennmaradást, úgy az ingatlan tulajdonosával szemben kell a bírságot megállapítani. c) a kérelmező jogutódjával Ha a fennmaradási kérelem elbírálása előtt a kérelmező meghal, vagy megszűnik, akkor a Ket. szabályai szerinti jogutóddal szemben kell az eljárást folytatni és a bírságot kiszabni. Ket. 16. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe. (2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását A 312. Kr. 53. (1) bekezdése a fennmaradási engedélyezési eljárás tekintetében nem szabályoz a Ket.-től eltérően. Ha a kérelmező jogutódja úgy dönt, hogy nem kéri a fennmaradási engedély megadását, tehát eláll a jogelőd által benyújtott kérelemtől, úgy az építésügyi hatóság a hivatalból indított eljárás szerinti kieső ügyféllel szemben hivatalból folytatja az építésrendészeti eljárást és rendeli el a szabályossá tételt. A már kiszabott bírság befizetési kötelezettsége tekintetében bekövetkező jogutódlás szabályait a 12. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntések végrehajtása című fejezet tárgyalja Mi a kiszabható építésügyi bírság mértéke? A kiszabható építésügyi bírság mértékét az alapbírság és a 245.Kr. szabályai szerint kiszámított építményérték alapú bírság forintra kerekített összege adja. 245.Kr.3. (1) A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték (4) bekezdés és a 2. melléklet figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét a 3. melléklet szerint - a kerekítés szabályai alkalmazva forintra való kerekítéssel kell megállapítani Az alapbírság mértéke 245. Kr. 3. (2) Az alapbírság mértéke a) műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: forint, b) helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: forint, 7

8 c) építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: forint, d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: forint, e) az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el: forint, f) kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetén: forint, g) építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: forint Az építményérték alapú bírság mértéke és számítása Az építményérték alapú bírság alapját képező építmény, építményrész számított értékét a jogszabály úgy állapította meg, hogy az független legyen annak tényleges műszaki és forgalmi értékétől, továbbá semmiféle szociális elem, vagy méltányosság ne játsszon szerepet. Építményérték alapú bírság = Építményérték, a készültségi fok és a jogszerűtlen építési tevékenységhez tartozó % érték szorzata Az építményérték számítása 245. Kr. 3. (3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege. A szabálytalanul létrehozott, vagy elbontott építményre, építményrészre, vagy megmozgatott föld mennyiségének számítására, a rendeltetés kiválasztására a 245.Kr. 3. számú melléklete különös módokat is megállapít. 245.Kr. 3. számú melléklet 2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint: 2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározáskor: a) az alapozással, vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni; b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni; c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége; d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában, vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja: 8

9 da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza; e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti - különböző egységár besorolás alá eső - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor: a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni; b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget, a hozzátartozó 2.2. pont szerinti egységárral. 245.Kr. 3. számú melléklet 2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket A készültségi fok meghatározása A készültségi fok egy olyan szorzószám, amelynek alkalmazása biztosítja azt, hogy a bírság kizárólag a szabálytalanul ténylegesen elkészült, vagy elbontott építményre, építményrészre kerüljön kiszabásra. A 245. Kr. 2. számú melléklete pontos útmutatást ad arra, hogy milyen eltérő módon kell számolni, illetve figyelembe venni a készültséget a térfogatban és alapterületben mért építményérték, a felületben mérhető építményérték, illetőleg a hosszban és darabban számítható építményérték kiszámításakor. 245.Kr. 2. számú melléklete A bírság számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően A B 1. Megkezdett munkanem (készültség) Egyszintes építmény esetében 2. Alapozási földmunka és alapozás 0,1 3. Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges 0,2 tartószerkezet 4. Födémépítés 0,4 5. Tetőszerkezet 0,6 6. Válaszfalak 0,7 7. Vakolás 0,9 8. Burkolás 1,0 9

10 1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik. 2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül). 3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz) Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz). 4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni. 5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni A bírság százalékos értékének meghatározása 245.Kr. 3. (4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni: a) engedély nélküli építés esetén 50%, b) engedélytől eltérő építés esetén 40%, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, d) kezdés bejelentés nélkül végzett bontás esetén 20%, e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti, f) világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén 80% A bírság számítás speciális szabályai a) az építményérték alapú bírság nem lehet kevesebb, mint az alapbírság. Amennyiben kevesebb, úgy az építésügyi bírság mértéke az alapbírság és az alapbírság mértékével megegyező építményérték alapú bírság összege 245.Kr. 3. (5) Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. b) csak alapbírság szabható ki engedélytől eltérően meg nem épült építményrészre jogerőre emelkedés előtt, vagy a felfüggesztés alatt megkezdett tervszerinti építésre engedély nélkül végezhető szakszerűtlen építésre 245.Kr. 3. (6) A bírság mértékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a számított építményértéket a (2) bekezdés d), e) és g) pontja esetében. Ez esetben a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. 10

11 c) épület teljes elbontását követő új épület építésekor a bírságot mindkét jogszerűtlenül végzett cselekmény után ki kell szabni 245.Kr. 3. (7) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni. d) Az ismételten elkövetett jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenység után a bírság szigorúbb szorzóval számítandó A Ket. 94/A. (1) bekezdése e) pontja, valamint az Étv. 52. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott elvek alapján a szabályok ismételt megsértése esetén magasabb összegű építésügyi bírságot kell kiszabni. 245.Kr. 3. (8) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal, b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak Az építésügyi bírság kiszabásának eljárási szabályai A döntés meghozatala 245.Kr. 4. (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot Kr. 46. (7) Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki, b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre - ha annak a feltételei fennállnak - bontási engedélyt ad ki. (8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja A határozat tartalma A határozat a Ket. 72. (1) bekezdésében, az Étv. 19. (3)-(7) bekezdése, a 40. (7)-(9) bekezdése vonatkozó tartalmai elemein túl tartalmaznia kell a következőket: 312.Kr. 44. (8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét, b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot, c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét, e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, 11

12 h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. (10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető A bírság befizetésének határideje és módja 245.Kr. 5. (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. (2) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja. 245.Kr. 6. (1) A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Magyar Államkincstár által vezetett számú célelszámolási számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás utalással vagy amennyiben a feltételei fennállnak elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni. (2) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni. (3) A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját, b) a bírság megnevezését, c) a kötelezett nevét (megnevezését). 4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni. Műemléken végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetében a 191.Öb.Kr. rendelet szerint megállapított - építésügyi bírságot is a 245.Kr. 6. (1) bekezdésében meghatározott célelszámolási számlára kell befizetni Fizetési kedvezmény 245.Kr. 5. (3) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra Kérelemre a bírság kamatmentes részletekben történő befizetése is engedélyezhető a Ket. 74. (1)-(3) bekezdése szabályai szerint. Ket. 74. (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. (2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. 12

13 (3) A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.. A fizetési kedvezmény kérelem tárgyában indult eljárás illetéke az Itv. alapján Ft Itv. Melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 13. az pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás forint. 245.Kr. 7. (2) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni a) a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével, b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával, A befizetés elmaradásának jogkövetkezményei 245.Kr. 7. (3) Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes adóhatóság felé és erről a (4) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervet. A határidőben be nem fizetett építésügyi bírság behajtására vonatkozó szabályokat a 12. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntések végrehajtása című fejezet tárgyalja A bírság nyilvántartása Étv. 52. (7) Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott büntetést - jogszabályban meghatározottak szerint - a Nyilvántartás bírság és szankció adatállományában kell rögzíteni. 312.Kr. 44. (7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. 245.Kr. 7. (4) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti. 313.Kr. 6. (3) Az e-bírság alkalmazásában az adatkezelő a) elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi az általa kiszabott bírság adatainak nyilvántartásba kerülését, és szükség szerint gondoskodik aa) a döntés csatolásáról, ab) az építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok, valamint azok behajtására vonatkozó nyilvántartási adatok pótlásáról, ac) a jogorvoslati eljárásban hozott helybenhagyó másodfokú hatósági döntés adatainak rögzítéséről, b) a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a másodfokú döntése adatainak nyilvántartásba kerülését, és szükség szerint gondoskodik 13

14 ba) a jogorvoslati eljárásban megváltoztatott, megsemmisített vagy megsemmisített és új eljárásra utasító hatósági döntés csatolásáról, bb) a megváltozott adatok rögzítéséről. A bírság nyilvántartásával kapcsolatos ismereteket a 13. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban című fejezet tárgyalja A befizetett építésügyi bírság felhasználása Az építési törvény a befolyt építésügyi bírságok felhasználásának szabályozásával lehetőséget és anyagi forrást biztosít az építésügyi hatósági munka hatékonyságának növeléséhez, valamint az épített környezet alakításához és védelméhez. Étv.50. (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön előirányzat szolgál. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására és finanszírozására használhatók fel: a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) és az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelése, b) a hatósági végrehajtási eljárás, c) a településrendezési feladatok, d) minőségügyi, szabványosítási feladatok, e) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása, az építészeti értékek bemutatása, f) a tervtanácsok működésének, g) a szakmai kamarák, egyesületek építészeti és településrendezési szakmai feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok, h) az építészeti kultúra kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása, a védelemmel kapcsolatos elismerések, i) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése, j) az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása, k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatás, fejlesztés, ezek eredményének alkalmazása, érvényre juttatása, l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire, m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása. 14

15 10.6. Ellenőrző kérdések A Mikor kell alkalmazni az építésügyi bírságot, mint szankciót? A Mikor engedhető el a kiszabott építésügyi bírság? A Mikor nem szabható ki építésügyi bírság? A Mi az építésügyi bírság megállapításnak jogszabályi alapja és alkalmazási köre? A Kivel szemben szabható ki az építésügyi bírság? A Mi a kiszabható építésügyi bírság mértéke és kiszámításának módja? A Milyen módon kell kiszámítani az építményérték alapú bírságot? A Melyek a bírság kiszámításának speciális szabályai? A Milyen formában és milyen tartalommal dönt a hatóság az építésügyi bírság kiszabásáról? A Mi a bírság befizetésének módja, határideje, a fizetési kedvezmények lehetősége? A Mi a befizetés elmaradásának jogkövetkezménye? A Milyen nyilvántartásban szerepel az építésügyi bírság? A Kinek a bevétele és mire használható fel a befolyt építésügyi bírság összeg? 15