Letöltés és filecsere Foglalkozási terv 10. évfolyamos tanulók számára

Átírás

1 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere Szerzői jogok Letöltés és filecsere Foglalkozási terv 10. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45 1

2 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 2 A foglalkozás célja Az óra célja annak a dilemmának az exponálása, amivel az internet széleskörű elterjedése és az online tartalomszolgáltatás gyakorlatának kialakulása szembesíti a hagyományos szerzői jogi rendszert, valamint az ellentmondások legális feloldásáról való közös gondolkodás ösztönzése. Tantervi kapcsolódások A foglalkozás szerves módon beilleszthető az informatika tantárgy anyagába, az alábbi tematikai egységhez kapcsolódóan: évfolyam Infokommunikáció (Órakeret: 6 óra) Az információs technológián alapuló kommunikációs formák (4.2.), Médiainformatika (4.3.) Az információs társadalom (Órakeret: 8 óra) Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai (5.1.) Előkészítés Ki kell nyomtatni a foglalkozás segédleteit. Szükséges eszközök Az a problémaleltár, amit a program korábbi óráján állítottak össze a diákok a digitális tartalmak és a szerzői jog kapcsolatára vonatkozóan. Számítógép, projektor. Csomagolópapír, színes filctollak, gyurmaragasztó. Segédletek 1. A fájlcsere fogalma Tanári segédlet az osztállyal folytatott beszélgetésben való részvételhez, illetve annak irányításához. 2. Két kivetíthető kép (a Napster logója, és Shawn Fanning, a programozó). 3. Így kezdődött Hol a vége? Információk az első fájlcserélő programról Tanári segédlet. 4. Egyéni feladatlap három legális zeneletöltést kínáló online szolgáltató kínálatának összehasonlításához annyi példányban, amennyi az osztály tanulóinak létszáma. 5. Szakmai háttéranyag a tanár számára a témakör áttekintéséhez. A foglalkozás felépítése I. Ráhangolás Digitális dilemmák A tanár felerősíti a falra azt a korábban készült listát, amely a digitális világ kialakulásához kapcsolódó szerzői jogi dilemmákat fogalmaz meg. Elmondja, hogy ezen az órán azzal a kérdéssel foglalkoznak majd, hogy miként érinti a különféle fájlok széles körben szokássá vált letöltése, illetve az úgynevezett fájlcsere gyakorlata a szellemi termékek alkotóinak jogait. Közösen kiválasztják és megjelölik a listában azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül ehhez a témakörhöz kapcsolódnak. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok A fájlcsere fogalma A segédletre támaszkodva, a tanár elmondja a diákoknak, hogy miért megtévesztő a csere kifejezés ebben az online tartalmak ingyenes elérését lehetővé tevő gyakorlatban. Közösen pontosítják e folyamat két összetevőjét: Egyrészt megosztásról, vagyis fájlok nyilvánossághoz való közvetítéséről van szó. Másrészt fájlok letöltéséről, ami a művek esetében többszörözést is jelent hiszen az eredeti fájl változatlansága mellett sok másolat keletkezik a folyamatban részt vevő számítógépeken. Szerzői jogi szempontból azonban a megosztás és a többszörözés is engedélyhez kötött tevékenység. Az osztály megbeszéli azt is, hogy miként tette lehetővé a fájlcserélő rendszerek működését az internet elterjedése, hogy mi tekinthető e rendszerek legfontosabb működési elvének, s hogy miben áll a torrent típusú technológia újszerűsége.

3 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 3 Megjegyzés Ha van olyan tanuló az osztályban, aki különösen tájékozott e kérdéskörben, és vállalja, hogy felkészül rá, akkor a tanár helyett ő is tarthat egy öt perces kiselőadást a témáról. Így kezdődött hol a vége? A tanár kivetíti a Napster logóját, és megkérdezi a diákokat, ismeri-e valaki ezt a jelet. Aki tudja, azonosíthatja a többiek számára. A tanár a melléklet alapján elmondja, hogy született meg a világ első sikeres fájlcserélő rendszere Amerikában, mennyi idő alatt vált népszerűvé, s miként szűnt meg a működése két év után, egy pert követően. Elmondja, hogy bár ez a vállalkozás 2001-ben véget ért, olyan folyamatot indított el, amit végül is nem sikerült feltartóztatni. Újabb és újabb rendszerek születnek a digitális tartalmak ingyenes letöltésének támogatására. A törvény kalóztevékenységnek minősíti ezt, a hatóságok pedig üldözik és büntetik az ilyen rendszerek üzemeltetőit. A zenék és filmek kiadói pedig egyre erősebb másolásvédelemmel próbálják ellátni termékeiket azért, hogy azok ne kerülhessenek be az online adatforgalomba. Közben viszont mind többen gondolkodnak azon, hogy lehetne a digitális átalakulás realitását figyelembe vevő, a felhasználók és a szerzők igényeit egyszerre kiszolgáló legális rendszert létrehozni. Milyen lenne a jó megoldás? A diákok 5-6 fős csoportokat alkotnak. Mindegyik csoport kap egy nagy csomagolópapírt és vastag színes filctollakat. A jogszabályok alkotóinak helyébe képzelve magukat, átgondolják, miként épülhetne fel és működhetne egy olyan online szolgáltató rendszer, amely magas szinten használja ki a mai kor hálózati lehetőségeit, figyelembe véve az egyéni felhasználói vágyak sokszínűségét és támogatja a szerzők jogos igényét arra, hogy alkotásaikért cserébe bevételhez jussanak. Választ keresnek arra, hogy kik játszhatnák a közvetítő szerepet az egyéni felhasználók és a szerzők között egy olyan helyzetben, amikor a forgalmazás alapvetően nem kiadók tevékenységén nyugszik. S arra is, hogy miként lehetne egy ilyen rendszer gazdasági értelemben önfenntartó. Ki fizetne, kinek és pontosan miért? Az elképzeléseket minden csoportban rögzíti valaki a csomagolópapíron, majd a szóvivők megosztják saját csoportjuk ötleteit a többiekkel. Megjegyzés Amennyiben mód van dupla óra tartására, e téma kreatív feldolgozására hosszabb idő adható feltehetően élveznék a gyerekek a közös, rendszertervező gondolkodást. III. Lezárás Mi érhető el és mennyibe kerül legálisan? A tanár elmondja, hogy az illegális fájlcserélő programok terjedésével párhuzamosan létrejöttek a jogtiszta letöltéseket kínáló online áruházak is. Ezek közül az első igazán sikeres az Apple által 2003-ban alapított, és jelenleg is működő itunes volt. Ma már sok legális online szolgáltató üzemel világszerte és vannak ilyenek Magyarországon is. Mindenki kap egy egyéni feladatlapot, amelynek segítségével a következő találkozásig három olyan hazai zeneszolgáltató kínálatát kell összehasonlítaniuk, amelyek célcsoportját a magyar fiatalok képezik.

4 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 1 A fájlcsere fogalma Tanári segédlet A fájlcserének nevezett tevékenység nem tekinthető cserének a szó hétköznapi értelmében. A folyamat két öszszetevőből áll. Egyrészt megosztásról, vagyis fájlok nyilvánossághoz való közvetítéséről van szó. Másrészt fájlok letöltéséről, ami szerzői művek esetében többszörözést is jelent hiszen az eredeti fájl változatlansága mellett sok másolat keletkezik a folyamatban részt vevő számítógépeken. Szerzői jogi értelemben a megosztás és a többszörözés is engedélyhez kötött tevékenység. A fájlcserélő rendszerek megszületését az internet elterjedése tette lehetővé. Lényegük, hogy a hálózat végfelhasználói közvetlenül kommunikálnak egymással. Nincs közöttük semmilyen kitüntetett csomópont vagy központi szerver. Kezdetben teljes fájlok utaztak a rendszerben. A mai ún. torrent technika működésének alapja azonban már az, hogy a felhasználó a kívánt fájlt feldarabolt adatcsomagokban tölti le más felhasználók gépeiről, akik e célból hozzáférhetővé teszik saját könyvtárukat. A torrent fájl minden fontos információt tartalmaz az adott adatcsomagra vonatkozóan. A rendszer igénybe vevője pedig nem csak egy, hanem több más felhasználó gépére is csatlakozik. A letöltés elindítását követően a különböző felhasználóktól a teljes fájl részeit képező adatcsomagok érkeznek a gépére egymással párhuzamosan, amelyek végül folyamatos egésszé fűződnek össze. A letöltést végző felhasználó azonban már a letöltés időtartama alatt tovább kínálja (vagyis hozzáférhetővé teszi) a nála már megjelenő darabkákat mások számára. Minél nagyobb az internet sávszélessége, annál nagyobb fájlok válnak egyre gyorsabban letölthetővé ilyen módon.

5 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 2

6 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 3 Hogy kezdődött hol a vége? Tanári segédlet Az első sikeres fájlcserélő rendszer a Napster volt ben indult el Chicago egyetemének egy kollégiumi szobájából, s rövid időn belül emberek tízmillióinak a kedvence lett. MP3 fájlok csereberéjét tette lehetővé az interneten keresztül. Alapjaiban rengette meg a zeneipar addigi modelljét, bár csak alig két évet élt. Egy chicagoi egyetemista, Shawn Fanning hozta létre. Eredetileg csak a barátainak adta tovább, de a szolgáltatás híre rendkívüli ütemben terjedni kezdett. Egy hónap múltán már 10 ezer, egy év múltán pedig már több, mint 16 millió felhasználója volt. Az oldal 2001 februárjában népszerűsége csúcsán 26,5 millió felhasználóval büszkélkedhetett. A zenekiadók már 2000-ben pert indítottak ellene. Az amerikai hanglemezkiadók szövetségét (RIAA) szinte sokkolta, hogy nem tudtak olyan zeneszámot mondani, ami ne lett volna megtalálható a rendszerben. A Napster ugyan nem tárolta a rajta keresztül elérhető tartalmakat, de a szövetségi bíróság mégis bűnösnek találta a céget a szerzői jog megsértésében. A Napster beszüntette az oldal működtetését, és peren kívüli egyezség keretében vállalta, hogy 36 millió dolláros kártérítést fizet a kiadóknak az elmaradt jogdíjakért cserébe. Ahhoz, hogy ez a terhet elbírja, fizetőssé próbálta tenni a szolgáltatását. Ez a forma azonban már korántsem volt olyan népszerű, mint az elődje. Így a cég végül csődbe ment. A képek forrása: Napster logo Kép Shawn Fanningról File:ShawnFanningJI3.jpg (A letöltés időpontja: )

7 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere 4 Online zeneszolgáltatók Egyéni feladatlap Keresd fel az alábbi zenei szolgáltatást nyújtó portálokat, és hasonlítsd össze ezeket a kínálatuk, a használhatóságuk és az áraik szempontjából! Jellemezd őket néhány szóval, majd annak megfelelően, hogy melyik mennyire nyerte el a tetszésedet, értékeld őket a megfelelő szám bekarikázásával egy 10-es skálán! Kínálat Használhatóság Árak

8 Szerzői jogok Letöltés és fájlcsere A fájlcsere/megosztás és típusai Az internetes technológia lehetővé teszi azt, hogy nagyon gyorsan akár másodpercek töredékének megfelelő idő alatt egyik számítógépről a másikra továbbítsunk bármilyen adatot, tartalmat, köztük szerzői jogvédett műveket is. Ez a technológiai fejlődés óriási lehetőséget biztosít arra, hogy a szerzői jog által védett alkotások (különösen zenék, filmek, szoftverek, játékok) a korábbinál jóval szélesebb körben jussanak el a közönséghez, sokkal többen ismerhessék meg az aktuálisan népszerű alkotásokat, vagy akár olyan művekhez is hozzájussanak, amelyek egyébként már nem lennének elérhetők. Ez hatalmas lehetőség és érték is egyben. A fájlcsere jelensége nem létezne az internet nélkül. Bár a fájlküldés technológiai megoldásai használhatók más célra is (és használják is egyéb üzenetek továbbítására is), a legnagyobb volumenben mégis szerzői jogilag védett tartalmak kerülnek megosztásra. A fájlcserélő rendszerek különböző technológiai megoldásokon nyugszanak, a korábbi modellek központosított rendszerek voltak, ma már azonban elsősorban olyan rendszerek vannak elterjedve, amelyekben nincs teljesen központosított egység, az egyes fájlcserélők egymás számítógépeiről közvetlenül szerzik meg a védett tartalmat vagy annak egy részét hordozó fájlokat vagy fájltöredékeket. (A legújabbak ezek közül az ún. torrent-rendszerek.) Előnyük, hogy viszonylag gyorsan hozzájuttatnak a tartalmakhoz, hátrányuk azonban, hogy bár általában valamiféle bevételt generálnak a működtetőnél (rendszerint reklámbevételekből), ebből a szerzők és más jogosultak egyáltalán nem részesülnek. További hátránya ezeknek a rendszereknek, hogy általában nem olyan jó minőségben lehet élvezni a műveket, mintha valamely jogszerű forrásból jutnánk hozzájuk (pl. a televízióban, vagy a moziban), ráadásul a felületek sokszor tartalmaznak olyan számítógépes vírusokat, amelyek igen nagy kárt tudnak okozni a számítógépben. Szerzői jogi értelemben a fájlcserélőkben zajló csere valójában nem tekinthető cserének, ugyanis egyrészt nem ugyanaz a fájl megy át az eredeti számítógépről a célszámítógépre, hanem a célszámítógépen egy másolat képződik belőle a letöltéssel, vagyis egy többszörözés történik meg, amikor a célszámítógépen létrejön egy új fájl. Ezzel együtt pedig egy másik cselekmény is történik akkor, amikor lehetővé teszi valaki azt, hogy bárki más hozzáférjen a saját fájljaihoz, ez ugyanis lehívásra történő hozzáférhetővé tétel. Ugyan sokan mondják azt, hogy csak az ismerőseik számára teszik lehetővé a számítógépük tartalmához való hozzáférést, ez rendszerint nem tartható sokáig, másrészt az ismerősök számára sem megengedett az ilyen jellegű megosztás. Bár korábban sok vita zajlott arról, hogy a fájlcserélőből való letöltés jogszerű lehet-e, ma már egyértelműen az a válasz, hogy ha a szerző nem engedélyezte ezt kifejezetten, akkor sem a letöltés, sem a megosztás ezt követően nem jogszerű, még ha nem is minősül bűncselekménynek.