Nyílt tartalom Foglalkozási terv 12. évfolyamos tanulók számára

Átírás

1 Szerzői jogok Nyílt tartalom Szerzői jogok Nyílt tartalom Foglalkozási terv 12. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45 1

2 Szerzői jogok Nyílt tartalom 2 A foglalkozás célja Az óra célja a szerzői jogi nézőpontból szabad felhasználásúnak minősített tartalmak fő jellegzetességeinek megismertetése, valamint a témakörrel összefüggő személyes véleményalkotás ösztönzése egy olyan kérdésben, amely közvetlenül kapcsolódik a diákok jelenéhez és jövőjéhez. Tantervi kapcsolódások A foglalkozás leginkább a Technika, életvitel és gyakorlat című nagy kerettantervi egység oktatásába illeszthető be, az alábbi tematikai blokkhoz kapcsolódóan: évfolyam Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek (Órakeret: 9 óra) Továbbtanulás (3.2), Ugyanakkor azonban, mivel az óra olyan témát érint, amely a diákok saját jövőjükről való gondolkodása szempontjából is érdekes lehet, a foglalkozás beépíthető az osztályfőnöki órák tematikájába is. Előkészítés Ki kell nyomtatni a foglalkozás segédleteit. Meg kell határozni, hány fős csoportok dolgoznak majd az órán és ennek megfelelően kell előkészíteni a csoportalakítást segítő kártyacsomagot. El kell készíteni két távolról is jól látható lapot a LEHETSÉGES és a NEM LEHETÉGES feliratokat. Szükséges eszközök Internetes tanári számítógép, projektor. Papír, írószer. Csomagolópapírok, színes vastag filctollak, ragasztógyurma. Segédletek 1. Szabad szoftverek neveit tartalmazó csoportalkotó kártyák összesen az osztály létszámának megfelelő mennyiségben, valamint a kártyákon szereplő szoftverek típusait azonosító tanári segédlet. 2. Csoportos feladatlap a nyílt forráskódú szoftver, a szabad szoftver, a nyílt tartalom és az ingyenes tartalom fogalmának elhatárolásához a csoportok számának megfelelő mennyiségben. 3. A Creative Commons licence-rendszer legfontosabb elemeit bemutató logók kivetíthető képe. 4. A Creative Commons rendszerének legfontosabb sajátosságait leíró tanári segédlet. 5. ÉRVEK MELLETTE és ÉRVEK ELLENE feliratú kártyák fele-fele arányban, összesen a csoportok számának megfelelő mennyiségben. 6. Egyéni feladatlap a nyílt internetes tartalmakra épülő tanulással összefüggő vélemények megfogalmazásához az osztály létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva. 7. A tanároknak szóló szakmai háttéranyag a nyílt tartalom, az open source software, valamint a Creative Commons licencek témakörében. A foglalkozás felépítése I. Ráhangolás Mi a közös bennük? Minden tanuló húz egyet azok közül a kártyák közül, amelyeken nyílt forráskódú szoftverek nevei szerepelnek. Akikhez azonos kártya került, azok csoportokat alkotnak. Megállapítják, hogy milyen funkciójú szoftvert jelöl a kártyájukon szereplő név, s azt is, hogy mi a közös az összes név esetében. A tanár a segédlet alapján ellenőrzi, hogy a diákok jól oldották-e meg ezt a bemelegítő feladatot. Megjegyzés Az óra szempontjából nincs jelentősége annak, hogy hány főből állnak a csoportok. Ezt a tanulók önállósága és képességei függvényében érdemes meghatározni. S ennek megfelelően kell összeállítani a csoportalkotást segítő kártyacsomagot is.

3 Szerzői jogok Nyílt tartalom 3 II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Nyitott szabad ingyenes Mindegyik csoport kap egy-egy feladatlapot, amelynek négy mezőjében a következő négy fogalom olvasható: nyílt forráskódú szoftver / szabad szoftver / nyílt tartalom / ingyenes tartalom. A feladatuk az, hogy próbálják meg definiálni ezeket a kategóriákat úgy, hogy hasonló jellegük mellett találják meg azokat a tartalmi elemeket, illetve hangsúlyokat is, amelyek elválasztják őket egymástól. A tanár közben négy részre osztja a tábla felületét, és oda is felírja ugyanezeket a fogalmakat. Amikor a diákok végeztek a munkával, a szóvivők váltott megszólalással ismertetik csoportjuk gondolatait. Valaki rögzíti a táblán az összes érvényes ötletet. A tanár pedig a szakmai mellékletre támaszkodva, szükség szerint korrigálja és/vagy kiegészíti az elhangzottakat. Megjegyzés Ha van rá idő, ezen a ponton a tanár beszélgetést kezdeményezhet arról, hogy vajon miért jöttek létre, és miért születik egyre több olyan digitális tartalom, amelynek alkotói részben vagy egészben lemondanak hagyományos szerzői jogaikról. Creative Commons licencek A tanár felírja a táblára a következő betűkombinációt: C CC PD, és megkérdezi a diákokat, hogy szerintük, mit jelentenek ezek a jelek a szerzői jogokkal összefüggésben. Közös találgatás után rögzítik, hogy C = Copyright = Minden jog fenntartva / CC = Creative Commons = néhány jog fenntartva / PD = public domain = közkincs. Egyúttal megbeszélik azt is, hogy ezek közismert angolszász kategóriák, de ebben a formában nem részei a magyar szerzői jogrendszernek. Automatikusan ezért nem használhatók Magyarországon. Ezután a tanár kivetíti a Creative Commons rendszer legfontosabb licence-elemeinek logóit, és megkérdezi a diákokat, ismerik-e valamelyiket. A mellékletre támaszkodva, közösen értelmezik a kreatív közjavak fogalomkörét. Majd egyesével megpróbálják kitalálni, melyik logó milyen felhatalmazást, illetve korlátozást jelöl. Végül a tanár elmondja, hogy az e rendszert létrehozó nonprofit szervezetnek egyebek között van egy olyan oktatási projektje is, amelynek célja a korszerű és naprakész tudás tartalmainak interneten való terjesztése, valamint az ezekhez való szabad és ingyenes hozzáférés világméretekben való előmozdítása. Megjegyzés Ha van rá idő, az osztály közösen is rápillanthat a Creative Commons Open Education Resources című projektjének központi honlapjára ( s megnézheti a projekt jogosultsága mellett érvelő rövid angol nyelvű animációs kisfilmet is. Érvek és ellenérvek Véletlenszerű módon, mindegyik csoport kap egyet az ÉRVEK MELLETTE, illetve az ÉRVEK ELLENE feliratú kártyák közül. A saját kártyájuknak megfelelően, egy lapra írva, érveket gyűjtenek ahhoz, hogy szerintük lehetséges-e hatékony és korszerű ismeretszerzést építeni az internet segítségével szabadon terjesztett, sokak által kialakított, nyílt tudástartalmakra, vagy sem. A tanár közben a terem egyik részén elhelyezi a LEHETSÉGES, egy másikban pedig a NEM LEHETÉGES feliratokat. Az ötletbörze első körét követően, az azonos állásponthoz érveket gyűjtők, egy-egy nagy csomagolópapíron összesítik a felmerült gondolatokat. Végül mindkét álláspont érveit ismerteti egy-egy önként vállalkozó diák a többiekkel. A gyakorlat lezárásaként a tanár megkérdezi a diákokat, hogy ők maguk miként látják ezt a kérdést. Véleményüknek megfelelően, a tanulók a teremben elhelyezett egyik vagy másik felirathoz mennek. III. Lezárás Van, ami csak tankönyvből tanulható meg? Az óra végén minden diák kap egy egyéni feladatlapot, amely arra buzdítja, hogy a számára legkedvesebb tantárgy tankönyvében találjon néhány olyan tartalmi egységet, amelyről úgy gondolja, hogy az legalább ugyanúgy vagy jobb minőségben közvetíthető lenne egy nyílt internetes forrásokra épülő rendszerben; illetve néhány olyat, amiről viszont úgy érzi, hogy azt igazán jól csak hagyományos tankönyvek segítségével lehet közvetíteni a diákok felé. Végül meg kell fogalmazniuk a legfőbb érveket is, amelyek választásaik mellett szólnak. Megjegyzés Az önálló feladatokat ellenőrző, következő órán a közös beszélgetés megnyílhat abba az irányba is, hogy ki milyen módon képzeli el saját tudásának folyamatos bővítését, illetve karbantartását felnőtt korában.

4 Szerzői jogok Nyílt tartalom 4 Nyílt forráskódú szoftverek Csoportalkotást segítő kártyák Ubuntu Android Mozilla Firefox Google Chrome Libre Office WordPress Joomla! Drupal mysql

5 Szerzői jogok Nyílt tartalom 5 Nyílt forráskódú szoftverek Megoldások Ubuntu operációs rendszer Android operációs rendszer Mozilla Firefox internetes böngésző program Google Chrome internetes böngésző program Libre Office irodai szoftver csomag WordPress webes tartalomkezelő program Joomla! webes tartalomkezelő program Drupal webes tartalomkezelő program mysql webes adatbáziskezelő program

6 Szerzői jogok Nyílt tartalom 6 Nyitott szabad ingyenes Csoportos feladatlap Próbáljátok meghatározni az alábbi hasonló tartalmú fogalmak azon sajátos hangsúlyait, amelyek révén jelentéseik mégis különböznek egymástól! Írjátok le ezeket az egyedi vonásokat a megfelelő mezőkbe! Nyílt forráskódú szoftver Szabad szoftver Nyílt tartalom Ingyenes tartalom Mi az, ami mégis közös bennük?

7 Szerzői jogok Nyílt tartalom 7 Creative Commons Tanári segédlet A Creative Commons (jelentése: kreatív közjavak) nevű nonprofit szervezet 2001-ben alakult a kaliforniai San Francisco-ban. Célja az olyan alkotások arányának folyamatos növelése a világban, amelyeket bárki jogszerűen oszthat meg másokkal vagy használhat fel saját műveihez. Fő tevékenységük az ún. Creative Commons-licencek kiadása. A szervezet weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosai számára, hogy jogaik egy részét a közösségre ruházzák át, míg más részét megtartsák maguknak. Ebben változatos licenc-szerződési formák segítik őket, amelyek a teljes jogi védettség (amikor minden jog fent van tartva) és a közkincs státusz között (amikor semmilyen jog nincs fenntartva) számos lehetőség kombinációját kínálják fel. A rendszer fő törekvése a tudás megosztását gátló akadályok lebontása, valamint annak elősegítése, hogy az új ötletek és innovációk minél inkább ráépülhessenek a korábban született, már meglévőkre. A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják: to Share = A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható. to Remix = Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre belőle. A Creative Commons licencei az alábbi négy korlátozó feltétel variációit foglalhatják magukban: Attribution Share Alike Noncommercial No Derivative Works Nevezd meg! Így add tovább! Ne add el! Ne változtass rajta! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információkat (név, álnév, cím stb.). A mű az eredetivel megegyező vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető. A mű nem használható fel kereskedelmi célokra. A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű. A szervezetet egy sokféle szakemberből álló igazgató tanács vezeti. Munkájukat jogászok sokasága támogatja szerte a világon. A CC licencek ma már minden földrészen jelen vannak. Számuk 2015-ben meghaladta az 1 billiót. A szervezet tevékenysége ma már az oktatás, a tudomány, a kultúra és a közpolitikák sokféle területét fogja át. A Creative Commons oktatási projektje 2007-ben indult. Ennek honlapja: Az információk forrásai:

8 Szerzői jogok Nyílt tartalom 8

9 Szerzői jogok Nyílt tartalom 9 Érvek Feladatot kijelölő kártyák

10 Szerzői jogok Nyílt tartalom 10 Tankönyvből vagy az internetről? Egyéni feladatlap Keress a számodra legkedvesebb tantárgy tankönyvében néhány olyan tartalmi egységet, amelyről úgy gondolod, hogy ugyanaz az interneten elérhető nyílt forrásokra építve is jól, vagy még jobban közvetíthető lenne! Keress néhány olyat is, amelyről viszont úgy érzed, hogy igazán jól csak hagyományos tankönyvi formában adható át a diákoknak! Mindkét esetben fogalmazd meg az érveidet is! A kiválasztott tantárgy: A megvizsgált tankönyv: Nyílt internetes forrásokra építve is közvetíthető lenne: Érvek: A közvetítés legjobb formája a hagyományos tankönyv: Érvek:

11 Szerzői jogok Nyílt tartalom A nyílt tartalom: open source software, Creative Commons licenszek A szerzői művek igen gyakran nem egy szerző, hanem valamilyen alkotói csoport kreatív tevékenységének eredményét jelentik, ami gyakran jobb minőségű, komolyabb alkotás létrejöttét is eredményezheti. Azt sem lehet vitatni, hogy a művészeti alkotások sosem légüres térben születnek: mindig valamely hagyomány részeként, arra reagálva, vagy éppen annak ellenében, de mindenképp azzal valamilyen viszonyban jönnek létre. A szerzői jog alapvetően annak számára biztosít kizárólagos rendelkezési jogot a műve felett, aki azt megalkotta. Még abban az esetben is így van ez, ha egyébként ez a mű valamely más mű ihletésére jön létre, esetleg abból való idézeteket is tartalmaz. (Ezek szerzői jogilag nem relevánsak, vagy szabad felhasználások, vagyis nem igénylik az eredeti szerző engedélyét.) Léteznek azonban olyan alkotók, sőt, egyes alkotásterületek, ahol a szerzők nem feltétlenül arra törekednek, hogy műveik felett kizárólagos engedélyezési jogaikat tudják gyakorolni. Figyelemmel arra, hogy a saját alkotásuk létrehozása során is felhasználják más művek védett elemeit is, a jövő szerzői számára is lehetővé teszik azt, hogy azok is szabadon használják az általuk készített művet. Ilyen módon azt a szabadságot, amivel ők maguk létrehozták az alkotásaikat, továbbadják másoknak is. A szoftveriparban alapvetően két típusú üzleti modell ismert: az ún. üzleti szoftverek a hagyományos szerzői jogi modellen alapulnak: ezek felhasználásához a jogosult engedélye szükséges (ilyenek pl. a Microsoft szoftverei). Az ún. szabad szoftverek viszont olyan szerződések útján használhatók fel, amelyek lehetővé teszik a szabad hasznosításukat mindaddig, amíg az ennek nyomán létrejövő szoftvert is hasonló szerződés útján teszik hozzáférhetővé. Ezek az ún. nyílt forráskódú szoftverek, a szerződéseik pedig a GNU/GPL licenszek (a szerződésminta angol megnevezése). Hasonló céllal jöttek létre az ún. Creative Commons (kreatív közlegelő?) szerződésminták is, amelyek azonban jellemzően nem szoftver felhasználására, hanem bármilyen más műtípus (zene, film, szöveg) felhasználására adnak ingyenes engedélyt. A CC licenszek ráadásul léteznek olyan leegyszerűsített változatban is, amelynek elolvasásával a nem jogász szerzők is pontos képet kaphatnak arról, hogy milyen felhasználásra is adnak engedélyt ennek használatával. Hátránya ezeknek a szerződésmintáknak az, hogy ha a szerző meggondolja magát és a jövőben már nem akarja ilyen módon engedni a műve felhasználását, akkor azt nagyon nehezen tudja meg nem történté tenni. Emiatt ezt elsősorban azok számára találták ki, akik nem kifejezetten a műveik felhasználásából szeretnének élni, vagyis bevételeik nem a műveik felhasználása fejében járó díjból származnak.