jogok Szerzői jogok Másolás és többszörözés Foglalkozási terv 8. évfolyamos tanulók számára időtartam

Átírás

1 Szerzői Másolás és többszörözés Foglalkozási terv 8. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45

2 Másolás és többszörözés 2 A FOGLALKOZÁS CÉLJA Az óra középpontjában a szerzői jog által védett művek többszörözésével összefüggő kérdések állnak. A gyakorlatok néhány alapvető norma közvetítése mellett dilemmákkal szembesítik és saját vélemények kialakítására ösztönzik a tanulókat. KERETTANTERVI KAPCSOLÓDÁSOK A modul az osztályfőnöki órán való felhasználás mellett, jól beilleszthető az informatika tananyagába az alábbi tematikai egységekhez kapcsolódóan: 7-8. évfolyam Informatika Infokommunikáció (Órakeret: 8 óra) Médiainformatika (4.3.) Az információs társadalom (Órakeret: 6 óra) Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai (5.1.) Könyvtári informatika (Órakeret: 6 óra) Az óra szövegértési és szövegalkotási feladatai pedig hozzájárulnak a magyar nyelv és irodalom tantárgy fejlesztési céljainak megvalósulásához. ELŐKÉSZÍTÉS A segédletek megfelelő mennyiségben való kinyomtatása. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Internetre kapcsolt számítógép, projektor. Zöld és piros kartonlapok mindkét színből a csoportok számának megfelelő mennyiségben. SEGÉDLETEK 1. Rodin Gondolkodó című szobrának kivetíthető képe. 2. A tanároknak szóló leírás a Gondolkodó című szobor utóéletére és a másolatok készítésére vonatkozóan. 3. Részlet egy felhasználói szerződésből az osztály létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva. 4. A felhasználói szerződés szövegéhez kapcsolódó, igaz és hamis állításokat tartalmazó feladatlap a csoportok számának megfelelő mennyiségben. 5. Az igaz-hamis feladatlap megoldó kulcsa. 6. A Gutenberg projekt lényegét bemutató, tanároknak szóló ismertető. 7. A Gutenberg projekt küldetésnyilatkozatának három kulcsmondata kivetíthető formában. 8. Szakmai háttéranyag a művek többszörözésének témakörében, a tanárok számára.

3 Másolás és többszörözés 3 A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE Ráhangolás Rodin híres szobra 1700 példányban A tanár kivetíti Rodin Gondolkodó című szobrának a képét, és megkérdezi a gyerekeket, ismerik-e a művet, illetve mit tudnak róla? Közösen rendszerezik a szoborra vonatkozó tudásukat, majd megpróbálják elképzelni, hogy készül egy ilyen bronz szobor. A melléklet alapján a tanár elmeséli nekik, miként rendelkezett Rodin saját stúdiójának és öntőformáinak halála utáni sorsáról, majd érdekességként beszél arról a perről, amelynek tárgya mintegy 1700 db eredetinek mondott Gondolkodó szobor árverésen való értékesítése volt a 2000-es évek elején. Ugyanakkor elmondja azt is, hogy mivel az alkotó halála óta már eltelt 70 év, a szerzői jog már nem védi az alkotást, s az közkincsnek számít. Végül közösen megállapítják, hogy bizonyos esetekben nem is olyan egyszerű állást foglalni abban a kérdésben, hogy mi számít eredetinek, mi a másolat és mi a hamisítvány. Megjegyzés Ha van rá mód, hogy a gyerekek előzetesen benyomásokat szerezzenek a bronz szobrok készítésének módjáról a vizuális kultúra tantárgy keretében, akkor könnyebb lesz megérteniük a híres Rodin szobor többszörözésével kapcsolatos problémákat. Ha van rá idő, és a gyerekeket érdekli a téma egy külön óra keretében, akár vitát is lehet rendezni arról, hogy szerintük miként ítélhetők meg az olasz cég által készíttetett szobrok figyelembe véve azt a tényt is, hogy a szerzői jogi védelem már nem terjed ki a szoborra. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Az élő előadások első rögzítése Az osztályban 3-4 fős csoportok alakulnak. Minden gyerek kap egy rövid részletet abból a szerződésszövegből, amit a Magyar Rádió Zrt. használt 2010 körül, amikor könnyűzenei előadókkal kötött felhasználói szerződést, s elolvassák azt. Csoportonként kapnak egy-egy igaz-hamis feladatlapot, valamint egy zöld és egy piros színű kartonlapot is. A csoportok feladata, hogy szöveg alapján eldöntsék, igazak-e vagy hamisak a feladatlapon szereplő állítások. A gyakorlat végén a tanár sorban felolvassa a mondatokat. A szóvivők pedig a zöld () vagy a piros () kartonlap felmutatásával jelzik, hogy csoportjuk melyik megoldást választotta. Ha eltérés van a válaszokban, közösen értelmezik a forrás szövegét. Összegzésként a tanár elmondja, hogy a jog értelmében egy élő előadás első rögzítése is többszörözésnek számít, s ennek alapján készül aztán a többi másolat, amely CD-n, DVD-n, a számítógépek merevlemezén vagy a felhőben egyaránt megjelenhet. Megjegyzés Ha a gyerekek nem ismerik az ilyen típusú szövegekben a [ ] jelet, akkor érdemes elmondani nekik, hogy így jelöljük, ha egy szó szerint idézett szövegből valamilyen részt kihagyunk. A feladatlap állításai jelenleg követik a szöveg szerkezetét. De ha a tanulók jó képességűek, az állítások össze is keverhetők. Ez által nehezebbé válik a feladat megoldása. Az első digitális könyvtár létrehozása: a Gutenberg projekt A tanár beszél róla, hogy ma már sok olyan kezdeményezés létezik a világban, amelynek célja, hogy értékes műveket szabadon elérhetővé tegyen minél több magán felhasználó számára. Ezek közül az egyik legismertebb a világ elsőként létrehozott digitális könyvtára, amely az úgynevezett Gutenberg projekt keretében született meg Amerikában 1971-ben, s azóta is folyamatosan bővül. A melléklet alapján a tanár vázlatosan ismerteti a projekt történetét, kivetítve egyúttal annak központi honlapját (www. gutenberg.org). Elmondja, hogy melyek az állomány tartalmi területei, s milyen mennyiségű mű érhető el jelenleg a gyűjteményben. Ezután megkérdezi a gyerekeket, hogy szerintük miért indították el ezt a projektet az alapítói. A tanulók szabad ötletbörze keretében fogalmaznak meg gondolatokat. Utána a tanár kivetíti a projekt küldetésnyilatkozatának három kulcsmondatát. Az osztály megbeszéli, hogy saját gondolataik mennyire jártak közel az eredeti szándékokhoz.

4 Másolás és többszörözés 4 Megjegyzés Ha van rá idő, az informatika órák anyagába jól beilleszthető a Gutenberg projekt központi honlapjának ( páros gyakorlat keretében való felfedezése. De ugyanígy érdemes időt szánni akár az informatika, akár a magyar nyelv és irodalom órák keretében a Magyar Elektronikus Könyvtár ( által kínált lehetőségek megismerésére is. Ehhez kapcsolódóan hasznos feladat lehet arra kérni a tanulókat, hogy a GYIK alapján foglalják össze egy 1000 karakteres szövegben a MEK-ben található anyagok felhasználásának feltételeit. III. Lezárás Magáncélú többszörözés A tanár megemlíti, hogy a technika fejlődésének köszönhetően egyre több lehetősége van a hétköznapi embereknek arra, hogy a szerzői jog által védett művekről különféle másolatokat készítsenek saját maguk számára. A tanulók ötleteket gyűjtenek ezt lehetővé tevő módszerekre, illetve eszközökre. A tanár megerősíti, hogy az ilyen fajta másolásnak ma már tényleg nincsenek akadályai. Elmondja, hogy ezért született meg évekkel ezelőtt a szerzők jogainak védelme érdekében az úgynevezett üreshordozó díj, amit a sokszorosításra használható eszközök árába építettek be. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az így befolyó összeg nem jutott el az alkotókhoz. S nem is alakult ki a megfelelő gyakorlata annak, miként lehetne nyomon követni a pénz sorsát. Megjegyzés Ha van rá idő és a gyerekek nyitottak a kérdésre, e helyzethez kapcsolódóan a tanár utalhat a szerzői jognak arra a jellegére, hogy a szabályozás többnyire egy lépéssel a valóság spontán alakulása mögött halad. Sokszor esetek, illetve kialakult gyakorlatok hívják fel a figyelmet a szabályozás szükségességére, illetve a korábbi jogi keretek átírásának igényére. Házi feladat A tanulók feladata, hogy foglalják össze egy karakternyi szöveg formájában, hogy szerintük miként lehetne a sokszorosításra használható technikai eszközök árába beépített üreshordozó díjat a szellemi termékeket létrehozó alkotók javára fordítani.

5 Másolás és többszörözés 1

6 Másolás és többszörözés 2 A Gondolkodó szobra Tanári segédlet Rodin között készült el a Gondolkodó című szobor első mintázásával. Ezt Koppenhágában mutatta be 1888-ban ben egy nagyobb bronz változatot készített belőle, amit 1904-ben ismerhetett meg a párizsi Szalon közönsége. Ezután közadakozást szerveztek, hogy a szobor egy párizsi köztérre kerülhessen, aminek eredményeként 1906-ban a Pantheon előtt helyezték el ben a Hotel Brion épületébe került, amely a későbbi Rodin Múzeum lett. A szoborból azonban már Rodin életében több készült, és számos másolat is látható belőle különböző méretekben a világ több városában. Az a tény, hogy a bronz szobrok olyan öntőformával készülnek, amelyek segítségével nem csupán egyetlen példányt lehet létrehozni, időnként problémákat vet fel arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető eredeti alkotásnak. Mikor beszélünk hiteles másolatról? És mikor mondjuk a külsőre szinte azonos darabokat hamisítványoknak? Ezek a kérdések komoly zavart okoztak a műkincspiacon, amikor 2001-ben a szobrász hagyatékát az állam megbízásából kezelő Rodin Múzeum feljelentést tett csalás és hamisítás vádjával a Gruppo Mondiale nevű olasz cég és annak amerikai vezetője, Gary Snell ellen. Bár a művész a stúdióját és a reprodukciók jogát a francia államra hagyta, néhány gipsz öntőminta sosem jutott el a hagyatékot kezelő Rodin Múzeumhoz. Egyesek szerint ezek a minták többször gazdát cseréltek, míg végül Snell szerezte meg őket 6 millió dollárért. Ezek segítségével a vád szerint a cég 1700 öntvényt készíttetett, amiket eredetiként adtak el különböző árveréseken, átlagosan 40 ezer euróért. A per kezdete óta a nyomozók 93 öntőformát és 56 bronz öntvényt találtak egy olasz öntödében, amelyet a Gruppo Mondiale nevű cég használt. Bonyolítja azonban a kérdés megítélését, hogy a Rodin eredeti gipsz öntőmintái segítségével készült bronz öntvényeket a jogi előírások értelmében csak Franciaországban kell egyértelműen másolatként megjelölni. A per tárgyát képező öntvények azonban nem ott készültek, és nem is ott adták el azokat. A cég véleménye szerint A múzeum csak monopolhelyzetbe kívánt kerülni ezen a téren. Másfelől a szerzői jogi védelem sem terjed már ki a szoborra, amely ma már közkincsnek számít. Ugyanakkor viszont biztos, hogy az elkészült példányok száma jelentősen több, mint amit a művész maximálisan megengedett volna. Az öntőformák ugyanis a használat során kopnak, aminek hatására romlik a szobrok minősége. A felhasznált internetes információk forrásai: (A letöltés időpontja: ) Az illusztrációként felhasználható kép forrása: Shutterstock

7 Másolás és többszörözés 3 Felhasználásra engedélyt adó nyilatkozat Részlet [ ] Jelen nyilatkozattal a szerző(k) (dalszövegíró, zeneszerző), előadó(k) a Magyar Rádió Zrt. (1800 Budapest, Bródy S. u. 5-7.) felhasználó részére ellenérték nélküli felhasználási jogot adnak az adatlapban szereplő, még kiadatlan zeneszámok felvételei tekintetében, a jelen nyilatkozat 3. pontjában megjelölt feltételeknek megfelelően. 1. Felhasználás megadásával a Magyar Rádió jogosulttá válik a jelen nyilatkozatban érintett zeneszámok tekintetében, ez azonban felhasználási kötelezettséget nem jelent. 2. [ ] 3. A szerző-előadó nyilatkozik, hogy a felhasználási jog terjedelme az alábbiakra terjed ki: Jelen nyilatkozat aláírásával a szerző-előadó a felhasználó részére a felhasználási jogot területi korlátozás nélkül, határozatlan időre, de nem kizárólagos jelleggel engedi át, mellyel a felhasználó megszerzi a mű: első alkalommal sugárzási célú rögzítés és sugárzás útján történő nyilvánosság felé közvetítés jogát [ ] az archiválás és adatbázisban tárolás jogát. 4. [ ] 5. A fenti beleegyező nyilatkozat írásban bármikor, felmondási idő nélkül visszavonható. Ebben az esetben az MR2 Petőfi Rádió a rendelkezésére bocsátott tartalmakat adattáraiból 10 munkanapon belül törli. A jelen nyilatkozatban nem szabályozott kérdésekben a magyar jog irányadó, valamint vitás kérdésekben a Fővárosi Törvényszék illetékes. Dátum Aláírások Tanúk Forrás: (A letöltés időpontja: )

8 Másolás és többszörözés 4 Felhasználásra engedélyt adó nyilatkozat Csoportos feladatlap Döntsétek el a szöveg figyelmes elolvasása alapján, hogy igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások. Ennek megfelelően karikázzátok be a megfelelő jelzőt a mondatok mellett! Ilyen nyilatkozatot nemcsak a dalok szerzői, hanem azok előadói is tehetnek. A nyilatkozat aláírását a Magyar Televízió Zrt. kéri. Az a felhasználási engedély, amit az aláírók adnak, még meg nem jelent zeneszámokra vonatkozik. A felhasználási jog átadásáért szerény összeget fizet a felhasználó. A jogot megszerző felhasználó köteles a dalról felvételt készíteni. Az aláírást követően a felhasználó az ország bármely területén élhet a jogával. A felhasználónak öt év áll rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítse az adott dal felvételét. Az aláírást követően a nyilatkozó másnak adhat ugyanilyen felhasználói jogot. A felhasználó jog birtokosa sugárzási céllal rögzítheti az addig még kiadatlan zeneszámot. A felhasználó műsorában közvetítheti az általa rögzített zeneszámot a nyilvánosság felé. A felhasználó csak megfelelő jogdíj ellenében tárolhatja saját adatbázisában az újonnan felvett zeneszámot. A nyilatkozat egy éven belül csak kártérítés megfizetése mellett vonható vissza. Ha a szerző visszavonja a felhasználást engedélyező nyilatkozatot, az általa korábban átadott tartalmat törölni kell az adattárból. A felhasználást engedélyező nyilatkozatot tanúknak is hitelesíteniük kell. Forrás: (A letöltés időpontja: )

9 Másolás és többszörözés 5 Felhasználásra engedélyt adó nyilatkozat Csoportos feladatlap megoldás Döntsétek el a szöveg figyelmes elolvasása alapján, hogy igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások. Ennek megfelelően karikázzátok be a megfelelő jelzőt a mondatok mellett! Ilyen nyilatkozatot nemcsak a dalok szerzői, hanem azok előadói is tehetnek. A nyilatkozat aláírását a Magyar Televízió Zrt. kéri. Az a felhasználási engedély, amit az aláírók adnak, még meg nem jelent zeneszámokra vonatkozik. A felhasználási jog átadásáért szerény összeget fizet a felhasználó. A jogot megszerző felhasználó köteles a dalról felvételt készíteni. Az aláírást követően a felhasználó az ország bármely területén élhet a jogával. A felhasználónak öt év áll rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítse az adott dal felvételét. Az aláírást követően a nyilatkozó másnak adhat ugyanilyen felhasználói jogot. A felhasználó jog birtokosa sugárzási céllal rögzítheti az addig még kiadatlan zeneszámot. A felhasználó műsorában közvetítheti az általa rögzített zeneszámot a nyilvánosság felé. A felhasználó csak megfelelő jogdíj ellenében tárolhatja saját adatbázisában az újonnan felvett zeneszámot. A nyilatkozat egy éven belül csak kártérítés megfizetése mellett vonható vissza. Ha a szerző visszavonja a felhasználást engedélyező nyilatkozatot, az általa korábban átadott tartalmat törölni kell az adattárból. A felhasználást engedélyező nyilatkozatot tanúknak is hitelesíteniük kell. Forrás: (A letöltés időpontja: )

10 Másolás és többszörözés 6 A Gutenberg projekt Tanári segédlet A Gutenberg projekt egy 1971-ben elindult, és még ma is tartó közösségi projekt, aminek eredményeként született meg a világ első digitális könyvtára. Ebben a gyűjteményben 2016-ban több mint elektronikus könyv volt szabadon elérhető és letölthető az interneten keresztül. És további mintegy olyan hivatkozás szerepelt a rendszer honapján, amely a projekt partnereinél elérhető, ugyancsak szabadon felhasználható szövegekre mutatott. A Gutenberg projekt állományának döntő hányada közkincs. Ez azt jelenti, hogy olyan szellemi alkotásokból áll, amelyek felhasználására vonatkozóan a szerzői jog nem ír elő korlátozást. Azért, mert az alkotó maga szabadon hozzáférhetővé tette azt vagy azért, mert a szerző halála óta eltelt már 70 év; vagy pedig azért, mert a szerző ismeretlen. A projekt születése A Gutenberg projektet Michael S. Hart ( ) indította útjára 1971-ben, amikor még nem működött a mai értelemben vett internet, s a számítógépeket jellemzően csak adatfeldolgozásra használták. Hart akkoriban az Illinois Egyetemen tanult, ahol bátyja legjobb barátja volt a számítógépes rendszer operátora. Rajta keresztül a fiatalember olyan ismeretekhez és lehetőségekhez is hozzájutott, amik mások számára nem voltak elérhetők. Tudta például, hogy az egyetemi számítógép egy nagyobb hálózathoz kapcsolódik, s hozzáférést is kapott a géphez. Őt azonban nem az adatfeldolgozás, hanem az információk terjesztése érdekelte. Kísérletképpen fogta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának szövegét és begépelte azt a számítógépbe, majd megpróbálta ben elküldeni nagyon sok embernek. A rendszer azonban nem engedte meg ezt. Hart ezért olyan formában tette közzé a szöveget, hogy ismerősei le tudják azt tölteni valahonnan. Ez volt a Gutenberg projekt születésének kezdete. Ezt követően, olyan klasszikus műveket kezdett el számítógépre vinni, mint a Biblia, Homérosz, Shakespeare vagy Mark Twain művei ig összesen 313 teljes könyvet gépelt be ilyen módon. Ezt követően, az egyetem egyik programozója segítségével új számítógépes hátteret teremtett a munkához, létrehozta a projekt levelezőlistáját, s önkénteseket kezdett toborozni. A projekt így hirtelen növekedésnek indult. A digitális tartalmak terjesztéséhez olyan egyszerű formát választott, amely a lehető legtöbb számítógép által felismerhető. A projekt küldetéseként Hart a közvetkező célokat fogalmazta meg: Ösztönözzük e-könyvek létrehozását és terjesztését. Segítsünk lebontani a tudatlanság és az írástudatlanság akadályait. Adjunk annyi embernek annyi e-könyvet, amennyi csak lehetséges. A projekt működése A gyűjtemény fenntartásában és fejlesztésében ma már sok-sok önkéntes vesz részt. Vannak, akik pénzzel támogatják. Mások digitalizálással vagy szövegek felolvasásával, hangos könyvek készítésével segítik a projektet. De olyanok is vannak, akik a digitalizált szövegek közösségi lektorálását végzik. Felhasznált források (A letöltések időpontja: )

11 Másolás és többszörözés 7 A Gutenberg projekt célok Ösztönözzük e-könyvek létrehozását és terjesztését. Segítsünk lebontani a tudatlanság és az írástudatlanság akadályait. Adjunk annyi embernek annyi e-könyvet, amennyi csak lehetséges.

12 Másolás és többszörözés 8 7. Másolás (ismétlés: felhasználás) A mű többszörözése a legrégebbi és legfontosabb felhasználások közé tartozik. Amióta szerzői jog egyáltalán létezik, azóta a művek többszörözése rendszerint valamilyen eszköz igénybevételével történik. Ha a szerzői jog fejlődésére visszatekintünk, a többszörözési technikák fejlődése egyben a szerzői jog fejlődését is jelenti. A többszörözést szokás másolásnak is nevezni. Azonban a többszörözés egy kicsit mást is jelent, mint a másolás. Azt is többszörözésnek hívjuk, ha például egy élő előadást felvesznek például hangfelvételre vagy filmre. Vagyis a mű első rögzítése is többszörözésnek minősül. Többszörözés ezen kívül viszont az összes másolás is, akár kézzel, hagyományos úton történik (pl. egy vers kimásolása a verseskötetből), akár fénymásolással, akár amikor a nyomdában többszáz példány legyártására kerül sor. Többszörözés a műből hangfelvétel készítése, majd annak CD-n való sokszorosítása is. A többszörözés legújabb technikái közé tartozik a digitális formában való tárolás, pl. számítógép merevlemezére való mentés, a felhőben való tárolás, vagy akár onnan kinyomtatás, lemezre írás. Általában a szerző saját maga engedélyezi a mű többszörözését (ilyen a nyomdai többszörözés). Léteznek azonban olyan eszközök, amelyekkel akár otthon, házilag is nagyon jó minőségű példányok állíthatók elő a műről. Ezeket a másolatokat a szerző nem tudja minden egyes esetben engedélyezni, hiszen a legtöbbről nincs is tudomása, és nem is tud róluk tudomást szerezni. Ezekben az esetekben a szerző számára a másoló eszköznek vagy a másolatot tartalmazó eszköznek a gyártója, forgalmazója fizet díjat ezeknek a magáncélú másolatoknak a fejében. Ez az úgynevezett üreshordozó-díj, illetve reprográfiai díj. Nem csak akkor minősül egy felhasználás többszörözésnek, ha teljes egészében megtörténik a mű másolása, hanem akkor is, ha a lényeges elemei változtatás nélkül jelennek meg egy látszólag más műben, viszont ez a másik anyag nem mutat semmi, az eredeti műnél több, eredeti jelleget. Ezt hívjuk szolgai másolásnak vagy plágiumnak, amihez rendszerint nem is kérik az eredeti szerző engedélyét és ami éppen emiatt súlyos jogsértés.