Kivonatok a Google Books-on elérhetőek.

Átírás

1 1

2 Kivonatok a Google Books-on elérhetőek. 2

3 3

4 4

5 40e8c930-cb0b-40d8-82c4-bd53d

6 Interneten fellelhető főbb hasznos tanácsok bemutatókészítéshez. Áll-e valamilyen tudományos kutatási eredmény a tanácsok mögött? 6

7 Áttekintjük a fő kutatási eredményeket, amelyeket minden előadónak tudnia kell. Megnézzük, hogy hogyan lehet arra használni a kutatási eredményeket, hogy egy jó bemutatót csináljunk. Összehasonlítunk diákat, amelyek az új és a hagyományos megközelítést használják 7

8 Egy prezentáció folyamán információt küldünk és a hallgatóság fogadja azt. Itt a közönség memóriája a kritikus elem, amely meghatározza, hogy információt milyen jól fogadják, dolgozzák fel és tárolják az emberi elmében. 8

9 9

10 Általánosságban kommunikációról beszélve, küldőnek nevezzük (jelen esetben az előadó), aki adja az információt, az információt kapó a fogadó (jelen esetben a hallgatóság). Feltesszük, hogy az információ egy akadálytalan csatornán keresztüli megy át, mint egy csővezetéken, azaz az előadott anyagot a hallgatóság teljes mértékben átveszi. Az egyik végénél elküldjük és a csővezeték másik végénél meg fogja kapni a fogadó. Ezt az elméletet csővezeték-elméletnek nevezzük. 10

11 A csővezeték szemlélettel feltételezzük, hogy közönségünk mindent megért, amit a számára közvetítünk. 11

12 A hallgató semmit sem jegyzett meg Töredékes tanulás Hatékony, vagy értelmes tanulás 12

13 Egy prezentáció folyamán, a hallgatóság tagjainak a memóriája határozza meg, hogy az információ milyen jól rögződik az elmében. A memória utal azokra a folyamatokra, amiket amit az információ észlelésére, megfigyelésére, kiválasztására, szervezésére és integrációjára használunk. 13

14 Az elmét tanulmányozó kognitív pszichológusok általában elfogadják, hogy az emberi memóriának három típusa létezik. 14

15 Szenzoros (érzékelő) memória: az elme az a része ahol rövid ideig tároljuk a képeket és hangokat ahogy nézzük és hallgatjuk a körülöttük lévő környezetet. A szenzoros memória kapacitása potenciálisan korlátlan, de a vizuális információ kevesebb, mint ½ másodpercig az verbális információ 3-4 másodpercig tárolódik. 15

16 Hosszú távú memória: az elme az a része ahol hosszú ideig tároljuk az információt. (Nagyon nagy kapacitás) Az itt tárolt információk a néhány perces távlattól akár az egész élet tartamáig megmaradhatnak. Ha az információ nem találja meg az útját a hosszútávú memóriába, elveszik. 16

17 Munkamemória (néha rövid-távú memóriának is hívják); itt található a hallgató figyelme; egyszerre felelős az információ tárolásért és manipulálásért. A szenzoros memória rövid ideig tárolja a képeket és hangokat, a munkamemória figyelmet fordít egy részükre pár másodpercig tárolja azokat, miközben elkezdi a hosszútávú memóriába integrálni őket. 17

18 Hajtsunk végre egy kísérletet! A következő dián figyeld meg a szavakat ½ percen keresztül. Memorizálj annyi szót amennyit csak tudsz ennyi idő alatt. Ezután egy perc alatt írj le annyi szót amennyit tudsz. Hány szót írtál le helyesen? Annak ellenére, hogy volt időd, hogy memorizáld a szavakat, meglepően nehéznek találhatod, hogy később visszaemlékezz rájuk. Ez a kísérlet demonstrál a munkamemória korlátjai közül néhányat. 18

19 Az elraktározott információmennyiség változhat. Egy fontos cikkben "The Magical Number Seven, Plus or Minus Two, George Miller pszichológus úgy találja, hogy 5-9 tételt tud a munkamemória feldolgozni. Mostanában úgy gondolják, hogy a munkamemória kapacitása az új információ feldolgozását illetően három vagy négy mentálisan kialakított információtömb (chunks). Ennek gyorsan kell történnie, mert körülbelül 20 másodpercig tarthat a munkamemória az információt. 19

20 Mentális információtömb chunks az információ egyéni egységeit nagyobb egységekbe csoportosítja. Különálló összeegyeztethetetlen egyéni elemek nagyobb blokkokba csoportosítás segíti az információ tárolását és visszahívását. A (telefon)szám-sorozat tömbösíthető ként. A (év)szám-sorozat tömbösíthető ként. Sakk pozíció memorizálása kezdőknél egy figura helyzete 1 chunks, profiknál ugyanez egy komplett sakkállás. (Benkő,P - Fischer,R: Portorozs, 1958) 20

21 A munkamemória korlátozott kapacitása az új információ feldolgozásában létrehoz egy szűkületet (mint a tű foka), ami a szenzoros és a hosszútávú memória között áll. 21

22 Ismételjük meg az előbbi kísérletet! A következő dián figyeld meg a szavakat egy percen keresztül. Memorizálj annyi szót amennyit csak tudsz ennyi idő alatt. Ezután egy perc alatt írj le annyi szót amennyit tudsz. Hány szót írtál le helyesen most? Mivel ezek a tételek könnyen tömbösíthetők, létező kategórián alapulva, valószínűleg ezek közül a szavak közül sokkal többre tudsz emlékezni. 22

23 A munkamemória korlátozott képességű az új információt kezelésében az információ megérkezése felől, ahogy a dia bal oldalán látható, de korlátlan képességű a hosszútávú emlékezetből származó információhoz elérésében, ahogy a dia jobb felén látható. Ha az információ rosszul szervezett, vagy nehéz összefüggésbe hozni az újonnan bemutatott információt egy létező sémával, a rövid távú memória még kevesebb információt tud kezelni. 23

24 24

25 Mi köze mindezeknek a prezentációkészítéshez? PowerPoint használatakor a Normal, Jegyzetoldal, és a Diarendező nézet használata szokásos. Amikor létrehozol egy diát PowerPointban, először normál nézetben kezdesz, ahol hozzáadsz egy címet a címterülethez azután beírsz egy szöveget az alatta lévő területbe. Ha többet akarsz elmondani szóban, lehet, hogy te azon néhány ember közé tartozok, akik a jegyzetoldal nézetet használják. És miután létrehoztad a diákat, lehet, hogy diarendező nézetre látogatsz, hogy miniatürizált képekként megnézed (és esetleg újrarendezed) mindegyiket együtt. 25

26 Azt javasoljuk, hogy fordítsd meg ezt a sorrendet, és először a diarendező nézetet, majd a jegyzetoldal nézetet, és végül normál nézetet használd. Új diasor esetén, célszerű a címeket a Word-ben megírni (Címsor1 stílus), majd nyisd meg PowerPoint-al és máris használhatod a dianézetet. 26

27 Tiszteljük a munkamemória korlátait! A tanulmányok azt találták, hogy az emberek jobban tanulnak, amikor információt emészthető darabokra aprítva kapják, és itt Diarendező nézetben egyben láthatjuk mindegyik emészthető darabot egy dia csak egy fő gondolatot tartalmaz, amit világosan összefoglal egy főcím. 1. Az Információ emészthető szegmensekben van prezentálva, egy gondolat egy dia. 2. Egy ismerős motívum a hosszútávú memóriával köt kapcsolatot az új információval 3. Struktúra 4. A dia elrendezés és háttér felhívja a figyelmet a fontosabb diákra. 27

28 1. Az Információ nincs emészthető szegmensekben prezentálva, egy gondolat nem egy dia. 2. Nincs ismerős motívum amelyik a hosszútávú memóriával köt kapcsolatot az új információval 3. Struktúrálatlan 4. Nincs kiemelt háttér, hogy felhívja a figyelmet a fontosabb diákra. Az, amit látsz itt, vizuális áradat, mintsem vizuális szervezés. 28

29 Az eredmény 29

30 30

31 A kutatók úgy gondolják, hogy munkamemóriában többszörös csatornák dolgozzák fel és tárolják az információt, egy verbális és egy vizuális csatorna. A verbális csatorna olyan információt kezel, amit hallunk, amíg a vizuális csatorna azt az információt munkálja meg, amit látunk. 31

32 A redundancia hatásának igazolására Mayer végzett kísérlete kétfajta multimédiás prezentációval. Az elsőben ugyanaz az anyag narrálva, és a szöveg megjelenítve. A másodikban csak narráció és nincs vetítés. A közönség a második esetben 28 százalékkal több információra emlékezett, mint az elsőben. 32

33 A több csatorna használata megnöveli az információmennyiséget, amit az agy képes feldolgozni. De, még mindig nagy a kognitív túlterhelés kockázata. A képernyőn megjelenő szöveg úgy tűnik, hogy az egyedi feldolgozási követelményt igényel. A szó kezdetben a vizuális csatornát használja, majd a munkamemória gyorsan verbalizálja, és elküldi a verbális csatornára. Redundancia történik, ha ugyanazt az információt mind vizuálisan, mind verbálisan prezentáljuk, mert ugyanaz az információ belép mindkét csatornára, és az elmének erőfeszítésre van szüksége, hogy összehangolja őket. 33

34 34

35 NVV: Ne Vetíts Vázlatot (a köny címe) A Jegyzetoldal nézet lehetővé teszi, hogy feljegyzéseket tegyünk a ki nem vetítendő területre, amit a közönség nem lát. Így lehetővé teszi, hogy ne sok szöveget tegyünk a látható képernyőre. 35

36 Redundancia történik, amikor ugyanazt az információt mutatjuk be vizuálisan és szövegben, mert ugyanaz az információ lép be két csatornán keresztül és az elménknek több erőfeszítést kell kifejtenie, hogy összehangolja őket. Ez csökkenti munkamemória hatékonyságát, és kognitív többletteherhez vezethet, ami frusztálhatja a hallgatóságot. 36

37 A Jegyzetoldal nézet lehetővé teszi, hogy nyomtassuk a diát, felkészüléshez illetve jegyzetnek. 37

38 Diavetítéskor, előadói nézet használata. Látom a jegyzeteimet, amelyek nincsenek kivetítve (puska). Valamint a következő diát (pontosabban animációs elemet). 38

39 39

40 A kutatók régóta tudták, hogy az elme nem egy passzív szereplő (csővezeték), hanem aktív résztvevő a tudás megszerzése folyamatában. Fontos a szereped, hogy segítsd a közönséged tanulását azáltal, hogy a dia tervezésekor olyan effektusokat használsz, amik irányítják a figyelmet a legfontosabb vizuális és szóbeli információra. 40

41 41

42 Mindegyik diának van egy címe, amikor elkezdesz dolgozni PowerPointban. Ezután leírod, amit szóban akarsz mondani, a jegyzetoldal nézetben. Ezután normál nézetben hozzáadsz egy egyszerű grafikát. 42

43 Nem segít munkamemóriának a legfontosabb információk kiválasztásában A kategória címsor kevés információt kínál, és arra kényszeríti a nézőt, hogy a dián keresse a lényeget. A felsorolás megközelítés nem nyújt olyan szerkezetet, amely összeköti a lista elemeit. A generikus grafika nem illusztrálja a lényeget. A túlterhelt dia megosztja a nézők figyelmét. 43

44 Hans Rosling, svéd orvos, akadémikus, statisztikus és előadó. Társ-alapítója a Gapminder Alapítványnak, amely kidolgozta a Trendalyzer szoftver rendszert. Trendalyzer szoftver a nemzetközi statisztikákat alakítja át a mozgó, interaktív grafikává. Az információ megjelenítés technika: interaktív buborék diagram. 44

45 45

46 Ne animálj túl! 46

47 Folyamatábra animációval. 47

48 Összefoglalásért itt van öt tipp Atkinsontól. A dia példa arra is, hogy ha már több szöveget kell tenned egy diára, kerüld el a hagyományos felsorolást. 48

49 A Prezi virtuális vászon módszere hagyományos lineáris prezentáció helyett. Fontos szerepet kap a zoomolás és elemek közötti átmenet. Prezi Tutorial: Getting Started Előnyök: Kicsinyítés / nagyítás funkció. Amikor megnyitod a Prezit, az előadás összes vászna megjelenik, minden információval együtt. Ha az egyik témáról beszélsz, elég rákattintani az adott részletre, s az megjelenik nagyban. Könnyen kiléphetsz a nagyításból, s egy másik információra helyezheted a hangsúlyt. Alapverziója ingyenes és web-alapú Könnyen használhatsz fényképeket, videókat, hanganyagokat, s a prezentációk kinézetét sokféleképpen alakíthatod, akár újságra, vagy magazinra is hasonlíthat, így valóban élmény lesz a mutatványod! Hátrányok: A Prezi felülete első látásra kissé nyomasztónak hathat, nehezen emészthetőnek tűnik, kevésbé felhasználóbarát. Míg a PowerPoint az informatika órán a tananyag részét képezi, a Prezivel már más a helyzet (általában). Meg kell tanulnod használni a teljes programot, mielőtt beleveted magad a prezentációk gyártásába. Nem lehet kinyomtatni az előadást és a gyári sablonok szerkesztésére sincs lehetőség. Ahhoz, hogy internet nélkül, offline módban is használhasd a Prezit, meg kell vásárolni egy asztali alkalmazást. Nem csinálhatsz jegyzeteket, nincs előadói nézet. 49

50 50