canor A Bezárandó Lerakók Utógondozási programja Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 2003. január Végső jelentés A Bezárandó Lerakók Utógondozási programja Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Phare project HU

2 Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) Telephone (06-1) Fax info@int..hu Internet Dokumentum címe A bezárandó lerakók utógondozási programja Státusz Dátum Projekt név Phare-projekt Végső jelentés január Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Projekt szám Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Készítette Willem J. van Vossen MSc, Mieke A. de Jong Ellenőrizte Sjacco DE VOS Kelt/aláírás.. Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Kelt/aláírás.. Phare project HU

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETŐ CÉLKITŰZÉSEK MEGKÖZELÍTÉS ÉS KIINDULÁSI PONTOK Kockázatelemzési megközelítés Törvénykezés és jogszabályok A meglévő műszaki védelemi intézkedések hatása A TÉNYLEGES KOCKÁZATI ÉRTÉKEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSI TÍPUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT Az utógondozási tevékenységek általános kategóriái Kockázati komponensekre vonatkozó utógondozási intézkedések típusai Kockázati értékekre vonatkozó utógondozási intézkedések Lerakóban keletkezett gázok Felszíni vizek Talajvíz Utógondozási forgatókönyvek UTÓGONDOZÁSI KÖLTSÉGEK Célkitűzések Számítási módszer A költségszámítások eredményei UTÓGONDOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK...25 Végső jelentés - i január

4 Mellékletek listája: 1. Ismertető a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek költségeiről 2. A lerakók meglévő műszaki védelmeinek összefoglalása 3. A Nettó Jelenérték számítása (NPV) 4. CD-ROM, amely tartalmazza a számított utógondozási költségeket hulladéklerakónként, utógondozási forgatókönyvenként Térképek: 1. Mind a 262meglévő műszaki védelemmel rendelkező lerakó földrajzi elhelyezkedése. Végső jelentés - ii január

5 1 BEVEZETŐ A Magyarországon található 2667 lerakó a következő három fő kategóriába sorolható: 1. a előtt bezárandó hulladéklerakók (kármentesítés és rekultiváció), 2489 lerakó, 2. lerakók, amelyek júliusáig még üzemelnek és ezt követően bezárásra kerülnek (kármentesítés és rekultiváció), ez 136rakót érint, 3. 42hulladéklerakó, amelyek korszerűsítésre kerülnek, ezáltal júliusát követően is folyamatosan lerakóként működnek. Jelen jelentés a bezárandó 2625 lerakó utógondozási intézkedéseire vonatkozik (az 1. kategóriába, illetve júliusát követően a 2. kategóriába tartozó lerakókat érintve). 2 CÉLKITŰZÉSEK A fő célkitűzés a bezárandó lerakók utógondozására irányuló intézkedési terv összeállítása, amely az alábbiakat tartalmazza: Utógondozási intézkedések típusának meghatározása. A lerakók kockázati eredményei és a releváns utógondozási intézkedések között kapcsolat megteremtése. A bezárandó lerakók utógondozási költségeinek meghatározása, a különböző utógondozási forgatókönyvek szerint kalkulálva. Az utógondozási intézkedések végrehajtására vonatkozó tervezés meghatározása, a bezárandó lerakók környezetvédelmi rangsorolása alapján. Az utógondozás fizikai és pénzügyi terjedelmének kiszámítása külön, minden egyes lerakóra egy speciálisan fejlesztett program segítségével történik. Az eredményeket digitális formátumban, egy adatbázisban közöljük, amelyet a jelentéshez csatolt CD tartalmaz. A Magyarországra vonatkozó költségek összefoglalását ezen jelentés tartalmazza. A hét statisztikai területre vonatkozó utógondozási intézkedések költség és tervezési eltéréseit a Nemzeti Terv ismerteti. (3. Irod.). 3 MEGKÖZELÍTÉS ÉS KIINDULÁSI PONTOK 3.1 Kockázatelemzési megközelítés A fő kiindulási pont az, hogy az utógondozási intézkedések alkalmazása annak érdekében történik, hogy az aktuális kockázat megszűnjön, valamint a lerakó meglétéből adódó, az emberek egészségét és a környezetet veszélyeztető jövőbeni kockázat elkerülhetővé váljon. Általános alapelvként kijelenthető, hogy minél magasabb a kockázat, annál szigorúbb utógondozási intézkedés szükséges. Mind a 2667 lerakó kockázatát megvizsgáltuk, a speciálisan a magyar lerakókra készült, módszertan alkalmazásának segítségével (1. és 2. Irod.). Ez a vizsgálat feltárja a lerakók potenciális kockázatait. Ez azt jelenti, hogy az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető tényleges kockázat még nem ismeretes, mivel ez vegyi elemzési eredményekkel nincs alátámasztva. 139 lerakó került kiválasztásra a talajvíz mintavételezésére és kémiai elemzésére a lehetséges kockázat értékelése céljából. Az eredmények az A magyarországi települési szilárdhulladék lerakók átdolgozott módszertana és végső rangsorolása című Végső jelentés január

6 jelentésben található (2. Irod.). A 3.1 táblázat a lehetséges és a tényleges kockázat közti különbséget mutatja be a 139 lerakón végzett vegyi elemzés eredményei alapján. 3.1 táblázat: Lehetséges kockázat (A3 jelöli a talajvíz kibocsátási értékét), illetve a tényleges kockázat (vegyi elemzések) Kockázati kategória makro- & mikro-paraméterek kizárólag mikro-paraméterek Konc. > B Konc. > C Konc. > B Konc. >C 5 < A3 7,5 49% 32% 14% 16% A3 > 7,5 32% 34% 32% 17% Az utógondozás szempontjából, kizárólag a C-határértéknél nagyobb külső szennyezettséggel rendelkező lerakóknak szükséges utógondozási beavatkozás. A 3.1 táblázatból következtethető, hogy: Az összes paraméter figyelembevételével (makro- és mikro-paraméterek), a 100 lerakóból csak 39 magas kockázati értékkel rendelkező lerakónak (> 5) van tényleges kockázata és igényel komoly utógondozási intézkedést. Kizárólag a mikro-paraméterek figyelembevételével ez a százalék még alacsonyabb a 25%-os szintnél. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 5-nél nagyobb kockázati értékkel rendelkező lerakókra számítandó utógondozási költségek, amelyek a helyreállító utógondozási intézkedésekkel kapcsolatosak (lásd 4. fejezet), lecsökkenthetőek egy bizonyos százalékkal és kevésbé szigorú utógondozási intézkedésekkel helyettesíthetők. Annak érdekében, hogy egyrészt elkerüljük a túlzott optimizmust, másrészt reálisak maradjunk, 35 %-ot alkalmazunk a talajvíz kármentesítési utógondozására számított költségek csökkentésére. 3.2 Törvénykezés és jogszabályok Azon lerakóknak, amelyek az elkövetkező 20 évben is hulladéklerakóként fognak üzemelni, meg kell felelniük az EU direktívák követelményeinek, a kiaknázással, karbantartással, valamint utógondozással kapcsolatosan. Ezek a 3. kategóriába eső lerakók. A bezárandó (1. kategóriába, valamint júliusát követően a 2. kategóriába eső) hulladéklerakók, azonban nem esnek a EU irányelvek és szabályok alá. A bezárandó hulladéklerakók semmiféle alsó szigeteléssel nem rendelkeznek és ezért nem felelnek meg az EU követelményeknek. Ezáltal ezeket a lerakókat, a szennyezés korábbi eseteiként kell tekinteni, amelyeknek a hazai törvénykezési és jogszabályi követelménynek kell eleget tenni a szennyezett források felszámolásával kapcsolatosan. Az alábbi jogszabályok a bezárandó hulladéklerakók felszámolására vonatkoznak: A környezetvédelmi, egészségügyi, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a közlekedési, vízügyi és hírközlési miniszter 10/2000 (VI. 2.) számú együttes rendelete. Ez a rendelet a környezet általános védelméről szóló évi LIII. törvény 89. bekezdésének (3). paragrafusa felhatalmazása alapján intézkedik az alábbiakról: a talajvíz és a közvetítő geológiai rétegek minőségének védelme, korábbi környezetszennyezési esetek minősítése, bármilyen szükséges javító beavatkozás alapjainak előteremtése. A 33/2000.(III. 17.) számú kormányrendelet a talajvíz minőségét érintő beavatkozásokról, az évi LIII. törvény 110. bekezdése, továbbá f) cikkelye és (7) paragrafusa 7. és 36. fejezete által megadott felhatalmazás alapján. Végső jelentés január

7 Ezen jogszabályok legfontosabb kiindulási pontjai az alábbiak: 1. A korábban a földtani közeget ért szennyezések és azok hatásainak környezeti hatásvizsgálatához, valamint a szükséges remediációs intézkedések megtételéhez a 10/2000. rendelet 2. számú mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértéket és/vagy a (C i) intézkedési szennyezettségi határértéket kell alkalmazni,. 2. A korábban a talajvizet ért szennyezések és azok hatásainak környezeti hatásvizsgálatához, valamint a szükséges remediációs intézkedések megtételéhez a 10/2000. rendelet 3. számú mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértéket és/vagy a (C i) intézkedési szennyezettségi határértéket kell alkalmazni. 3. Amíg az (A b) bizonyított háttér koncentrációt nem állapították meg felmérések és vizsgálatok által, addig a 10/2000. rendelet 2. és 3. számú mellékletében megadott háttér koncentráció értékei az irányadók. 4. Talajon kívül, minden egyéb földtani közeg esetében a bizonyított háttér koncentráció értékeit kell alkalmazni az (A) háttér koncentráció helyett. 5. Az (A) háttér koncentráció, az (A b) bizonyított háttér koncentráció, a (B) szennyezettségi határérték és a (C i) intézkedési szennyezettségi határérték fogalommeghatározását a 10/2000. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A különböző értékek alkalmazásának szabályait a 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet tartalmazza. 3.3 A meglévő műszaki védelemi intézkedések hatása A második és harmadik kategóriába eső hulladéklerakók kiválasztására a meglévő műszaki védelem (alsó szigetelés, csurgalékvíz gyűjtő rendszer, lerakóban keletkezett gáz gyűjtési rendszere, stb.) meglétének vizsgálata volt az egyik kritérium. Ezen meglévő műszaki védelemek összegyűjtésre kerültek és a 2. Melléklet táblázatában találhatóak. A vizsgálat során kiderült, hogy csak 262 hulladéklerakó (azaz a 2667 lerakó 10%-a) rendelkezik meglévő talajműszaki védelemek (kombinációival). Az 1. térkép jelöli mind a 262, meglévő műszaki védelemsel rendelkező hulladéklerakó földrajzi elhelyezkedését. A műszaki védelemek szempontjából a hulladéklerakók 4 fő csoportba sorolhatók (lásd 3.2 táblázat). A 262 lerakó mindkét lerakótípust magába foglalja, a bezárt és a még üzemelő lerakókat is. 3.2 táblázat: Hulladéklerakók kategorizálása a műszaki védelem szempontjából Osztály Lerakók Leírás száma A 2405 Műszaki védelem nélküli hulladéklerakó. B 97 Az alsó szigetelés kivételével műszaki védelemmel rendelkező lerakó. C 93 Kizárólag agyag alsó szigetelési rendszerrel ellátott hulladéklerakók, egyéb műszaki védelemmel kombinálva. Ezen osztályból kerülnek kiválasztásra azon üzemelő lerakók, melyek a júliusáig átmenetileg üzemelő lerakók, azokon a területeken, ahol hiány van D osztályú lerakókból. D 72 Műanyag, illetve műanyag és agyag alsó szigetelési rendszerrel ellátott hulladéklerakók, egyéb műszaki védelemmel kombinálva. Ebből az osztályból a júliusát követően folyamatosan üzemelő hulladéklerakók (az EU követelményeknek megfelelően korszerűsítve), júliusáig átmenetileg üzemelők (korszerűsítés nélkül és júliusát követő bezárással). * a bezárt és az üzemelő lerakókat is magában foglalja Végső jelentés január

8 Műszaki védelemek meglétének ellenére, ki kellett választanunk a szükséges utógondozási intézkedéseket, elsődlegesen a belső kockázati értékeknek megfelelően (azaz a meglévő műszaki védelemek kockázat csökkentő hatásának figyelembe vétele nélkül). Ezen lépés fő okai: A kockázatcsökkentő műszaki védelemsel rendelkező hulladéklerakók száma aránylag alacsony (262 hulladéklerakó, azaz a 2667 lerakó 10%-a). Az magas színvonalú műszaki védelmmel (D kategória) rendelkező hulladéklerakók száma, a 262 műszaki védelemsel rendelkező lerakónak csak egy csekély része (72 hulladéklerakó, vagyis a 2667 lerakó 2,6%-a). Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a meglévő műszaki védelemek kockázat-csökkentő hatása alacsonynak tekinthető. Mihelyst a javasolt utógondozási intézkedések életbe lépnek a lerakónál, a meglévő műszaki védelemek is felülvizsgálatára kerülnek a védelmi szint megállapítása céljából. Addig az időpontig, a bezárandó lerakó meglévő műszaki védelemei már nem kerülnek ellenőrzés és javítás alá, amely azt jelenti, hogy a védelem szintje csak csökkenhet a működési idő alatt. A fenti érvekből következtethetünk arra, hogy a meglévő műszaki védelem nem befolyásolja (csökkentik) jelentősen a valódi kockázati értékek alapján kiszámított utógondozási intézkedések költségeit. Ez a megközelítés, mindenesetre a legrosszabb eshetőséget eredményezi a bezárandó lerakók utógondozásának fizikai és pénzügyi terjedelemét tekintve. Végső jelentés január

9 4 A TÉNYLEGES KOCKÁZATI ÉRTÉKEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSI TÍPUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT 4.1 Az utógondozási tevékenységek általános kategóriái Minden bezárandó lerakó (az 1. és a 2. kategóriában) kockázati kategóriákba sorolható a belső kockázati érték alapján (IRS). Mint ismeretes, az IRS értékek egy 0-tól 10-ig terjedő skálán változnak. Ez a skála kockázati sávokra bontható, amely általánosságban a 4.1 táblázatban bemutatott utógondozási tevékenységek kategóriáira vonatkozik. 4.1 táblázat: Az utógondozási tevékenység kategóriáira vonatkozó kockázati értékek Kockázati komponens Kockázati kategóriák Utógondozási tevékenységek kategóriái Talajvízmonitoring Elhatárolás Helyreállítás vagy korlátozások Rekultiváció 0 < IRS 2,5 A nincs/alacsony kockázat 2,5 < IRS 5.0 B Közepes kockázat 5,0 < IRS 7,5 C magas kockázat 7,5 < IRS 10 D nagyon magas kockázat X X X X X X -.- X X -.- X X A talajvíz monitoring, valamint a rekultiváció minden lerakónál szükséges. A talajvíz vizsgálatát mindig az első lépésként kell elvégezni, annak érdekében, hogy ellenőrizhessük a talajvíz szennyezettséget. Ez tekinthető a szükséges igazolási lépésnek a lehetséges kockázattól az aktuális kockázatra. Rekultiváció alkalmazása minden hulladéklerakónál szükséges, mivel szinte az összes hulladéklerakónál hiányzik egy megfelelő fedő réteg. Minden fő kategóriát utógondozási tevékenységek különböző típusába sorolhatunk. Egy rövid áttekintést az alábbiakban kaphatunk: Talajvíz-monitoring tartalmaz: Alapvető vizsgálatok a terep aktuális kockázatának vizsgálata érdekében; NA-monitorozást (Természetes szennyezéscsökkenés) a jövőbeni kockázatok vizsgálata érdekében; Helyreállítás tartalmazza az alábbiakat (ill. ezek kombinációit): Hulladék kitermelése és elszállítása; A szennyezett talajvíz kitermelését és kezelését; A meglévő talajvíz szennyezettség elhatárolását (a további terjedés megakadályozására); Természetes szennyezéscsökkenés, NA-talajvíz-monitoring vizsgálattal (NA utógondozási lehetőségként); Lerakóban keletkezett gázok összegyűjtése egy gyűjtő rendszer létesítésével és az összegyűjtött gázok elégetése. A lerakóban keletkezett gázok oxidációja a megfelelő, humuszban gazdag fedőréteg alkalmazásával (rekultivációs tevékenységek részeként). Ez tekinthető NA alkalmazásnak. Végső jelentés január

10 Elhatárolás A szennyezett víz elvonása és kezelése az aktuálisan szennyezett talajvíz továbbterjedésének megakadályozása. Rekultiváció tartalmazza az alábbiakat ill. ezek kombinációit: Egy megfelelő fedőréteg alkalmazása a lerakó felszínének javítása érdekében (a lerakóban található gáz természetes oxidációjának kombinációjával) A hulladéklerakó tájba illesztése: A lerakó területének fejlesztése, összhangban az önkormányzat fejlesztési terveivel; Korlátozások: A hulladéklerakó megközelítése korlátozott, vagy tilos a lerakók körül elhelyezett falak, vagy kerítés által. A felszíni vizek használatának korlátozása, vagy megtiltása tiltó feliratok elhelyezésével. 4.2 Kockázati komponensekre vonatkozó utógondozási intézkedések típusai Az utógondozási tevékenységeket a kockázati elemeknek megfelelően kell kiválasztani, ahol a négy kockázati komponens: a lerakóban keletkezett gáz (IRS1), felszíni vizek (IRS2), talajvíz (IRS3) és a hulladéklerakó borítása (IRS4). A 4.2 táblázat bemutatja az utógondozási intézkedések különböző típusait, amelyek a négy kockázati komponensre alkalmazhatóak. 4.2 táblázat: A négy kockázati komponensre vonatkozó utógondozási intézkedések Kockázati Utógondozási intézkedések * komponens Klasszikus & NA Utógondozási kategóriák Hulladéktest Csóva Hulladék test Csóva Lerakóban keletkezett gáz A. Helyreállítás aktív kiszellőztetés és -.- B. Elhatárolás kezelés (1) passzív elvonás és kezelés (2) -.- Oxidáció megfelelő fedőréteg alkalmazásával (5) C. Monitoring mintavétel & elemzés (3) D. Rekultiváció E. Korlátozása hozzáférés/használat tilos (4) Felszíni vizek A. Helyreállítás B. Elhatárolás C. Monitoring mintavétel & elemzés (6) D. Rekultiváció E. Korlátozása használata tilos / korlátozott (7) Talajvíz A. Helyreállítás hull. elszállítás (8) elszigetelés (9) kitermelés és kezelés (10) NA vizsgálatok, mint kármentesítési lehetőség (14) B. Elhatárolás -.- kitermelés és kezelés (11) NA-monitoring, mint elhatárolási lehetőség (15) C. Monitoring 20 éves megfigyelés (12) éves megfigyelés (13) -.- D. Rekultiváció E. Korlátozása -.- Használata tilos/korlátozott (7) Hulladéklerakó felső takarása A. Helyreállítás feltárás (8) B. Elhatárolás C. Monitoring -.- D. Rekultiváció Megfelelő lerakó réteg felső takarás (18) NA-monitoring 4 évre (16) NA-monitoring 2 évre (17) E. Korlátozása hozzáférés/használat tilos (4) * megjegyzés: (1) = a kapcsolódó ismertető száma a mellékletben Végső jelentés január

11 Az 1. mellékletben az intézkedések egyes típusainak rövid leírása, valamint a költség kalkulációkhoz alkalmazott feltételezéseket adjuk meg (lásd 5. bekezdés). A négy kockázati komponensre: a lerakóban keletkezett gázra, felszíni vizekre, talajvízre és a hulladéklerakó borítására vonatkozó utógondozási intézkedéseknek különböző kombinációi lehetségesek. Azonban az alábbi megkülönböztetésekkel: hulladéklerakó anyaga (forrás-vezérelt intézkedések) és a szennyezett talajvíz (hatás-vezérelt intézkedések); klasszikus utógondozási tevékenységek és természetes folyamatokra épülő utógondozási intézkedések, pl. természetes szennyezéscsökkenés (NA). Az utóbbi oka az, hogy betekintést nyerjünk a természetes szennyezéscsökkenés hatásáról a bezárandó hulladéklerakók utógondozására vonatkozóan. Ez a hatás pénzügyileg kifejezhető a költségmegtakarításban, amelyet az NA utógondozási intézkedés alkalmazása eredményez a klasszikus utógondozáshoz képest. Az NA utógondozási intézkedés csak a talajvízre (NA-monitoring) és a lerakókban keletkezett gázokra (oxidáció, földréteget tartalmazó megfelelő felső takarással) alkalmazható. A legnagyobb költséghatékonyság, az NA talajvíz komponensre való alkalmazásából várható. A talajvíz klasszikus helyreállítása, amely a szennyezett talajvíz kitermelésével és speciális tisztításával érhető el, nagyon költséges és a teljes utógondozási költség jelentős százalékát teszi ki. 4.3 Kockázati értékekre vonatkozó utógondozási intézkedések Mint azt már a 3.1 bekezdésben említettük, a fő kiindulási pont az, hogy utógondozási intézkedés csak a hulladéklerakó jelenlétéből adódó meglévő és bizonyított kockázat megszüntetéséhez, valamint a jövőbeni kockázat elkerüléséhez szükséges. Általános alapelvként kijelenthető, hogy minél magasabb a kockázat, annál szigorúbb és sürgősebb utógondozási intézkedés szükséges. Másrészt az utógondozási intézkedés típusa nagymértékben függ a kockázatot jelentő komponens típusától (a lerakóban keletkezett gáztól, felszíni vizektől, talajvíztől és a hulladéklerakó borításától). Például a gázkibocsátás más típusú utógondozást igényel, mint egy megengedhetetlen mértékű talajvízszennyezés. Végül, de nem utolsó sorban, minden kockázati komponens három kockázati tényezőből tevődik össze, ezek az emisszió (E), migráció (M), és a hatás-tényező (H). A hatástényezőnek (H) fontos szerepe van, mivel meghatározza, hogy egy utógondozási intézkedésre szükség van, vagy nincs. Végső soron, hatás nélkül, vagy csekély hatás (fenyegetett tárgy) esetén nincs szükség kármentesítési tevékenységre. Ez azt jelenti, hogy egy utógondozási intézkedés mellett való döntés elsődlegesen a hatás-tényező kockázati értékétől függ. A fenitek következtében, az E-, M-, és H-tényező kockázati értékek részletes vizsgálata szükséges minden egyes kockázati komponensre nézve, annak érdekében, hogy megállapíthassuk hány lerakó tartozik az egyes utógondozási kategóriákhoz. A következő bekezdésekben ez a megközelítés került kidolgozásra mind a 4 kockázati komponensre vonatkozóan. Végső jelentés január

12 4.3.1 Lerakóban keletkezett gázok A 4.3 táblázat bemutatja a lerakóban keletkezett gáz kockázati komponens (IRS1) szerint a lerakók számát, az E-, M- és H-tényezőkre bontva (A1, B1 és C1). 4.3 táblázat: A lerakóban keletkezett gáz kockázati komponens (IRS1) szerint a lerakók száma az emissziós (A1), migrációs (B1) és hatás-tényezőkre (C1) vonatkoztatva Kockázati komponens: lerakóban keletkezett Összesen gáz IRS1 Emissziós tényező A1 Migrációs tényező B1 Kockázati értékek 0 2,5 2, ,5 7, , , , , összesen , , , , összesen , Hatás tényező 2, C1 5 7, , összesen A 4.3 táblázatból következtethető, hogy a lerakóban keletkezett gáz általában egy igen lényeges probléma. A lerakók körülbelül 97% (2584 lerakó) éri el az IRS > 5 értéket. Ezen kívül a lerakók majdnem 100% eléri a > 7,5 migrációs értéket, ami azt jelenti, hogy a depóniában keletkezett gáz kiléphet a takaróréteg vagy felső takarás megfelelő vastagságának hiánya miatt. A kiindulási pont az, hogy az 5-nél magasabb kockázati értékű IRS, valamint hatástényezőjű lerakóknak (pirossal és lilával jelölve) kármentesítési, vagy elhatárolási intézkedés szükséges. Ez számokban kifejezve: Kármentesítés 185 lerakó ( ) Elhatárolás 944 lerakó ( ) Monitoring/szabályozás 1538 megmaradó lerakó A helyi vonatkozású problémák mellett, a lerakóban keletkezett gáz kockázata lényeges problémát jelent a globális üvegház-hatásra nézve is. A magyarországi lerakókban keletkezett biogáz lehetséges mennyisége nagyon magas és az elkövetkező évben még termelődni fog, mivel ez az aránylag fiatal lerakókra vonatkozik (50%-a jelenleg működő, és a már bezárt lerakók 75%-a az utóbbi 5 évben került bezárásra). Ezáltal a lerakóban keletkezett gáz összegyűjtése és elégetése hozzájárul a metán (CH4) kibocsátás csökkenéséhez, a globális éghajlatváltozással kapcsolatban. Végső jelentés január

13 4.3.2 Felszíni vizek A 4.4 táblázat bemutatja a felszíni vizek kockázati komponens (IRS2) szerint a lerakók számát az E-, M- és H-tényezőkre bontva (A2, B2 és C2). A 4.4 táblázat: A felszíni vizek kockázati komponens (IRS2) szerint a lerakók száma az emissziós (A2), migrációs (B2) és hatás-tényezőkre (C2) vonatkoztatva Kockázati komponens: felszíni vizek IRS2 Összesen Emissziostényező A2 Migrációstényező B2 Kockázati értékek 0 2,5 2, ,5 7, , , , , összesen , , , , összesen , Hatás-tényező 2, C2 5 7, , összesen A 4.4 táblázatból általánosságban következtethető, hogy a felszíni vizek kisebb problémát jelenteknek. A hulladéklerakók megközelítőleg 79%-a (2116 lerakó) az alacsony kockázati kategóriába tartozik, és csak 21% (551 lerakó) esik az 5-nél magasabb kockázati értékbe. A kiindulási pont az, hogy az 5-nél magasabb kockázati értékű IRS, valamint hatástényezőjű lerakóknak (pirossal és lilával jelölve) valamilyen beavatkozás szükséges. A felszíni vizekkel kapcsolatos tevékenységek a mintavételezés és a vegyi elemzés, korlátozással kombinálva, vagy anélkül. Ez az alábbi tevékenységeket és lerakó számot eredményezi: Mintavétel és vegyi elemzések + korlátozások (használata tilos/korlátozott) Mintavétel és vegyi elemzések Nincs tevékenység 185 lerakó 319 lerakó 2163 megmaradó lerakó Talajvíz A 4.5 táblázat bemutatja a talajvíz kockázati komponens (IRS3) szerint a lerakók számát, az E-, M- és H-tényezőkre elosztva (A3, B3 és C3). A 4.5 táblázatból következik, hogy a talajvíz általában aránylag kis problémát jelent. A hulladéklerakók megközelítőleg 65%-a (1746) az alacsony kockázati kategóriába esik (kockázati érték kisebb, mint 5), és a lerakók csak 0,3%-ának (9) van magas kockázati értéke (kockázati érték nagyobb, mint 7,5). Végső jelentés január

14 A kiindulási pont az, hogy az 5-nél magasabb kockázati értékű IRS, valamint hatástényezőjű lerakóknak (sárgával jelölve) valamilyen kármentesítési, vagy elhatárolási intézkedés szükséges. Ezen kívül, minden lerakónál a talajvíz mintavételezés és elemzési vizsgálata szükséges, a talajvíz szennyezettségének ellenőrzése érdekében, amely ha meghaladja a határérték szintejét, beavatkozás szükséges. 4.5 táblázat: A talajvíz kockázati komponens (IRS3) szerint a lerakók száma az emissziós (A3), migrációs (B3) és hatás-tényezőkre (C3) vonatkoztatva Kockázati komponens: talajvíz IRS3 Összesen Emisszióstényező A3 Migrációstényező B3 Kockázati értékek 0 2,5 2, ,5 7, , , , , összesen , , , , összesen , Hatás-tényező 2, C3 5 7, , összesen A 3.1 bekezdésben leírtak szerint, a 4.5 táblázatban lévő lerakók száma potenciális kockázatokon alapszik. A lehetséges kockázatok értékelését 139 lerakóra nézve végeztük el a területen, mintavételezés és elemzés által. A vizsgálati értékek azt mutatják, hogy a felmért hulladéklerakók csak 35%-a rendelkezik a trigger szintet meghaladó, magas potenciális kockázattal, amely kármentesítési, vagy elhatárolási intézkedést igényel. Ezt a csökkentő tényezőt csak azon lerakókra lehet alkalmazni, amelyek a potenciális kockázati értékek szerint kármentesítésre, vagy elhatárolásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy ezekben az utógondozási kategóriákban lévő lerakók megmaradó 65%-a átkerül a következő intézkedési kategóriába, amely a hosszú távú mintavételezés és elemzés (20 évre). Ez az alábbi tevékenységeket és lerakó számot eredményezi: Utógondozási tevékenység Lehetséges kockázati értékek Aktuális kockázati értékek (35%a a lehetséges kockázati értéknek) Kármentesítés 162 lerakó 57 lerakó Elhatárolás 52 lerakó 18 lerakó Monitoring (20 év) 714 lerakó 866 lerakó Monitoring (4 év) 1739 megmaradó lerakó 1739 megmaradó lerakó Végső jelentés január

15 4.3.4 Hulladéklerakó felső takarása A 4.6 táblázat bemutatja a lerakó felső takarás kockázati komponens szerint (IRS4) hulladéklerakók számát, az E-, M- és H-tényezőkre elosztva (A4, B4 és C4). 4.6 táblázat: A lerakó felső takarás kockázati komponens (IRS4) szerint a hulladéklerakók száma, az emissziós (A4), migrációs (B4) és hatás-tényezőkre (C4) vonatkoztatva Kockázati komponens: hulladéklerakó felső összesen takarása IRS4 Emisszióstényező A4 Migrációstényező B4 Kockázati értékek 0 2,5 2, ,5 7, , , , , összesen , , , , összesen , Hatás-tényező 2, C4 5 7, , összesen A 4.6 táblázatból következik, hogy a hulladéklerakó felső takarásának hiánya általában lényeges problémát jelent. A lerakók majdnem 100%-a a magas kockázati kategóriájú értékbe tartozik (a migrációs tényező kockázata magasabb 5-nél), amely fedőréteg nélküli, vagy nem megfelelő rétegű felső takarást jelent. Tekintettel a hatástényezőre, a lerakók 42%-a (1110) a magas kockázatú kategóriába tartozik (kockázati érték magasabb 5-nél), amely rövidtávú beavatkozást jelent az emberi egészséget és környezetet veszélyeztető kockázat elkerülésére. A végeredmény az, hogy mind a 2667 hulladéklerakóhoz megfelelő fedőréteg szükséges hulladéklerakó már fedett, a lerakóban keletkezett gázok utógondozási intézkedéseinek következtében (lásd bekezdés). Ezért csak a megmaradó 1538 hulladéklerakót szükséges lefedni, ezen kockázat csökkentése érdekében. Az eredmény a következő intézkedést és lerakószámot mutatja: Rekultiváció 1538 lerakó Végső jelentés január

16 4.4 Utógondozási forgatókönyvek Három fő forgatókönyv került kiválasztásra, a szigorú utógondozási intézkedésektől (magas költségű, azonban magas szintű megoldást és környezetvédelmi előnyt jelentő) kiindulva a kevésbé szigorú intézkedésig (alacsony költségű, azonban alacsonyabb szintű megoldást és környezetvédelmi előnyt jelentő). A 3 fő forgatókönyv a következő: Javasolt forgatókönyv. Ebben a forgatókönyvben a kármentesítési tevékenységek játszanak fontos szerepet a magas környezeti kockázati-értékű lerakóknál. Ezért ez forrás-vezérelt forgatókönyv, amely a jelenlegi szennyezettség megszüntetését célozza meg. Csökkentett forgatókönyv; ebben a forgatókönyvben a kármentesítési tevékenységeket az lehatárolási intézkedések váltják fel, mint egy kevésbé intenzív utógondozási intézkedés. Ezért ez hatás-vezérelt forgatókönyv, amely a szennyezettség jövőbeni terjedésének megakadályozását célozza meg. Minimum forgatókönyv; ebbe a forgatókönyvbe csak minimális intézkedések kerültek, megcélozva a jelenlegi szennyezettséggel való kapcsolat elkerülését, monitorozás és korlátozások bevezetésével. Mindhárom fő forgatókönyv, klasszikus és a Természetes szennyezés-csökkenéssel kapcsolatos utógondozási tevékenységekre bonthatók (lásd 4.2 bekezdés az NA-ról). Ezáltal összességében hat utógondozási forgatókönyv készült. A javasolt forgatókönyv egy további alternatívát is tartalmaz a talajvíz kockázati komponensre vonatkozóan a lerakó kármentesítésének esetében. Megkülönböztetést kell tenni a hulladéklerakó felszámolása és elhatárolása között. A 4.7 táblázat ezen utógondozási forgatókönyvek áttekintését tartalmazza az utógondozási intézkedések függvényében, az előző bekezdések eredményeiből származó kockázati értékekre és megfelelő lerakószámra vonatkozóan. Végső jelentés január

17 4.7 Utógondozási forgatókönyvek Kockázati Lerakók komponens és száma kockázati értékek kategóriái Lerakóban keletkezett gáz (hatás-tényező) 0,0 < C1 2,5 2,5 < C elemzés (3) 5,0 < C1 7,5 944 Passzív kiszellőztetés (2) 7,5 < C Aktív kitermelés (1) Utógondozási forgatókönyvek Javasolt Csökkentett Minimum Klasszikus NA Klasszikus NA Klasszikus NA elemzés (3) elemzés (3) elemzés (3) elemzés (3) elemzés (3) Oxidáció a megfelelő fedő Passzív kiszellőztetés (2) Oxidáció a megfelelő fedő réteg által (5) réteg által (5) elemzés (3) hozzáférés elemzés (3) hozzáférés tilos (4) tilos (4) Felszíni vizek (hatás-tényező) 0,0 < C2 2, ,5 < C elemzés (6) elemzés (6) elemzés (6) elemzés (6) elemzés (6) elemzés (6) 5,0 < C2 7,5 7,5 < C elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) Talajvíz (hatás-tényező) 0,0 < C3 2, elemzés (13) 2,5 < C * elemzés (12) elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (17) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (16) 5,0 < C3 7,5 18* kitermelés (11) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (15) 7,5 < C * kitermelés (10) & hull. elszállítás(8)/szigetelés(9) Intenzív NA-intézkedések (14) Lerakó felső takarás (migrációs-tényező) 0,0 < B4 2, lerakó már felső 2,5 < B takarásra került a 5,0 < B4 7,5 10 lerakóban keletkezett 7,5 < B gázok miatt** 1538 lefedendő lerakó 1130 lerakó már felső takarásra került a lerakóban keletkezett gázok miatt ** 1540 lefedendő lerakó marad (18) elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) elemzés (13) elemzés (12) kitermelés (11) 1129 lerakó már felső takarásra került a lerakóban keletkezett gázok miatt ** 1538 lefedendő lerakó marad (18) elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (17) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (16) Átfogó NA-mintavételezés & elemzés (15) 1129 lerakó már felső takarásra került a lerakóban keletkezett gázok miatt ** 1538 lefedendő lerakó marad (18) elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) elemzés (13) elemzés (12) elemzés (12) Használata tilos/korlátozott (7) elemzés (6) Használata tilos/korlátozott (7) Átfogó NAmintavételezés & elemzés (17) Átfogó NAmintavételezés & elemzés (16) Átfogó NAmintavételezés & elemzés (16) Használata tilos/korlátozott (7) Hozzáférés tilos (4) Hozzáférés tilos (4) marad (18) * a potenciális kockázati-értékekre vonatkozó eredeti lerakó szám (714,52 és 162) módosult 866, 18 és 57-re, amiatt, hogy a magas aktuális kockázatot mutató lerakók száma alacsonyabb, mint azon lerakóké, amelyeknél magas potenciális kockázatot számítottnak (lásd 3.1 bekezdés). ** feltételezve, hogy az 57, a talajvíz miatt szigetelendő lerakó (9) része az 1129, a lerakóban keletkezett gáz miatt befedett hulladéklerakónak /WFT/459/12.02/Budapest Végső jelentés január

18 5 UTÓGONDOZÁSI KÖLTSÉGEK 5.1 Célkitűzések A legfőbb célkitűzés, hogy betekintést nyerjünk minden egyes bezárandó hulladéklerakók utógondozási költségeiről. Valójában ez azt jelenti, hogy az utógondozás költsége minden egyes hulladéklerakóra vonatkozóan (2667), forgatókönyvenként (6) kerül kiszámításra. Ezt az információt hat adatbázis fogja tartalmazni (utógondozási forgatókönyvenként egy adatbázis). Minden adatbázis részletes információt tartalmaz a lerakókról, amely lehetővé teszi: a hat különböző utógondozási forgatókönyv összehasonlítását; a választást a hat különböző utógondozási forgatókönyv között; hogy megismerjük a statisztikai területenkénti költségeket, valamint, amennyiben szükséges, megyei, vagy önkormányzati szinten; az utógondozás részletes tervének összeállítását statisztikai területenként valamint, amennyiben szükséges, megyei, vagy önkormányzati szinten. A hat utógondozási forgatókönyvet tartalmazó adatbázis megtalálható a 4. melléklethez csatolt CD-ROM-ban. 5.2 Számítási módszer A fent említett célkitűzések a következő számítási módszer végrehajtásával teljesülnek. Minden utógondozási forgatókönyvre, ez a módszer teremti meg a releváns tételek közötti kapcsolatot az alábbi négy fő lépés végrehajtásával (a művelet sorrendjében): 1. Az utógondozási intézkedések, kockázati értékekhez történő kapcsolása mind a négy kockázati komponensre vonatkozóan (lásd 4.3 bekezdés); valójában, egy hulladéklerakóra vonatkozó kockázati értékek automatikusan eredményezik a hulladéklerakó és az utógondozási intézkedések közötti kapcsolatot; 2. Az utógondozási költségek típusainak összekapcsolása az utógondozási költségekkel (beruházás, éves és aktivált összköltség) az 1. Mellékletben található ismertetők használatával. A költségek a hulladéklerakó releváns jellemzőinek (lerakó területe, térfogata, a föld szintje alatti teljes szélessége és mélysége) felhasználásával lettek kiszámítva. 3. Ezt a műveletet mind a négy kockázati komponensre el kell végezni (lerakóban keletkezett gáz, felszíni vizek, talajvíz és lerakó felső takarás); 4. A kockázati komponensenkénti teljes aktivált költségek összeadása eredményezi a lerakókra vonatkozó végső aktivált összköltséget. A számítási módszert az 5.1 ábrán bemutatott folyamatábra is tükrözi. Példaként a lerakóban keletkezett gáz, kockázati komponens a Javasolt, klasszikus utógondozási forgatókönyvvel kerül bemutatásra. Végső jelentés január

19 Kockázati értékek Hatástényező C1 Kockázati komponens: lerakóban keletkezett gáz IRS1 0 2,5 2, ,5 7,5 10 Összesen Kockázati értékek 0 2, , , , összesen A kockázati értékektől az utógondozási intézkedésekig Kockázati komponens: lerakóban keletkezett gáz IRS1 Kockázati 0 2,5 2, ,5 7,5 10 Hatástényező C1 Összesen értékek 0 2,5 (3) (3) (3) (3) 296 2,5 5 (3) (3) (3) (3) ,5 (3) (3) (2) (2) 945 7,5 10 (3) (3) (1) (1) 186 összesen = Aktív kitermelés és égetés = Passzív kiszellőztetés és égetés = elemzés Az utógondozási intézkedések típusai és költségei (példa: lerakóban keletkezett gáz kockázati komponens) Lerakó Statisztik IRS Hulladéklerakó jellemzői Lerakóban keletkezett gáz megneve zése ai terület ID öss zes Releváns kockázati értékek Intézkedé s típusa Utógondozási költség * 1000 terület (ha) térfogat (m3) Buda 1 5,56 2, Pest 1 7,21 3, Budapest 2 3,12 1, Stb. szélesség (m) mélység (m) 5.1 ábra Az utógondozási költségek számítási módszerének folyamatábrája (példa) C1 IRS1 száma beruhá zás éves Időtarta m, évben 11,0 5,0 7, (1) , ,0 7,5 1,75 2,75 (3) 0 6, ,5 2,5 9,45 8,65 (2) , Aktivált összkts. Bezárandó lerakók utógondozási programja 56146/WFT/459/12.02/Budapest Tervezet december

20 A jelentésben, az utógondozási költségek Nettó Jelenértékének (NPV) a 2003-as árszínvonalon kiszámolására, az alábbi kiindulási pontokat kell figyelembe venni: Az első díj kifizetése júliusára esne, amely mostantól számítva két évet jelent. A z éves költségek kifizetésének ideje változó és függ az elvégzett utógondozási intézkedéstől (például: 15 év a hulladéklerakóban keletkezett gáz elvonása esetén, 5 év a szennyezett talajvíz elkülönítése esetén, 20 év a talajvíz monitorozása esetén, stb.). Tényleges kamatláb 4%. A Nettó Jelenérték kiszámításának képletét, valamint a számításra példát a 3. Melléklet tartalmaz. 5.3 A költségszámítások eredményei A következő lépés, az utógondozási összköltség kiszámítása minden utógondozási forgatókönyvre megyénként, valamint a hét statisztikai területre. Ez könnyen elvégezhető, mivel minden egyes lerakóhoz egy azonosító kód tartozik, jelölve a vonatkozó megyét és statisztikai területet. Példaként az 5.2 táblázat mutatja be az utógondozási forgatókönyvek összköltségét Magyarországra vonatkozóan. Ezt a táblázatot a egyes statisztikai régiók utógondozási költségeinek terveként kell felfogni., amelyeket az Országos Terv tartalmazza. Ez lehetővé teszi a különböző utógondozási forgatókönyvek költségeinek összehasonlítását is. Az utógondozási összköltségek áttekintését az 5.1 táblázat foglalja össze. 5.1 táblázat Az utógondozási forgatókönyvek összköltsége Magyarországra vonatkozóan Utógondozási forgatókönyv Beruházási ktsek x millió Aktivált éves kts-ek x millió Teljes aktivált kts-ek x millió Ajánlott Klasszikus NA Csökkentett Klasszikus NA Minimum Klasszikus NA * kitermelési alternatíva Az előző bekezdésben leírtak szerint, az utógondozási művelet feltehetően 2005-ben kezdődik. Ezért addig az időpontig, a kezdést elő kell készíteni és pénzügyi eszközöket kell teremteni a közelgő és évben. Az 5.1 táblázatból a következő megállapításokat lehet levonni: Csak csekély különbség van a javasolt és a csökkentett forgatókönyvek között. A javasolt forgatókönyvhöz képest, a csökkentett forgatókönyv aktivált költségei csupán 14 %-kal alacsonyabbak a klasszikus forgatókönyvben és 2%-kal az NAforgatókönyvben. Környezetvédelmi költséghatékonyság szempontjából, ez a kis mértékű költségcsökkentés nincs arányban a viszonylag nagy környezeti előnyök hatásával. A csökkentett forgatókönyv csak a status quo állapot -ra összpontosít (hatás-vezérelt), míg a javasolt forgatókönyv a szennyezettség megszüntetésére fókuszál (forrás-vezérelt). Ebből a nézőpontból, a javasolt forgatókönyv preferált a csökkentettel szemben. Másrészt, van egy nagy különbség a klasszikus és az NA megközelítések között. A klasszikus megközelítéshez képest az NA megközelítés alacsonyabb: 54%-val a javasolt forgatókönyv esetére, Végső jelentés január

21 47%-val a csökkentett forgatókönyvre, 19%-val a minimum, forgatókönyvre. Környezetvédelmi szempontból, nincs különbség a klasszikus és az NA megközelítés között. Mindkettő ugyanazt a környezeti állapotot eredményezi, minden egyes forgatókönyv vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően. Ezért nyilvánvaló, hogy az NA megközelítés a preferált a klasszikus megközelítéshez képest. Az egyetlen különbség az, hogy ugyanazon végső eredmény eléréséhez az NA megközelítés hosszabb időt igényel, mint a klasszikus megközelítés. Ezért a gyakorlatban, az NA megközelítés választásához megfelelő időtartamra van szükség, amely azt jelenti, hogy az NA megközelítés csak abban az esetben választható, amennyiben nincs olyan sürgős kockázat, amely azonnali beavatkozást igényel. A minimum forgatókönyv a legolcsóbb forgatókönyv, és ugyanakkor a legkevesebb előnnyel jár környezetvédelmi szempontból. Ez a forgatókönyv csak a jelenlegi szennyezéssel való érintkezés elkerülésére központosít, azonban nem vezet a problémák semmilyen kármentesítési megoldásához. Ez sürgős kockázat esetén jelenthet átmeneti megoldást, és/vagy ideiglenes intézkedést, a kármentesítési, vagy elhatárolási utógondozási intézkedések megkezdéséig. Kis méretű lerakók kitermelésének lehetősége Mivel a költségeket jól meg kell gondolni, az utógondozás időtartamának is viszonylag hosszúra kell nyúlnia. Ezt a következő fejezetben tárgyaljuk. Egy másik lehetősége a költségek csökkentésének a kisebb méretű lerakók kitermelése, ami egyben csökkentené a monitoring időtartamát is. Ezen lerakók kitermelésének költségei alacsonyabbak talán a monitoring költségeinél is. Egy szemléltető számítás a következőket tárja fel: Kitermelés költsége A monitoring költségeinek megtakarítása Kis lerakó átlag mérete m 3 monitoring költségei 20 év (12. sz. Adatlap) költségek (ld. 8. számú adatlap) 19, monitoring 4 év (13. sz. Adatlap) A kitermelés összköltsége Monitoring költségek megtakarítása A monitoring és a kitermelés megtakarításai egyforma nagyságrendűek, így az utógondozási költségekre nézve nem okoznak lényeges csökkenést. Minden esetre ezt az alternatívát bizonyos esetekben érdemes megfontolni. Végső jelentés január

22 5.2 táblázat Mind a 2667 hulladéklerakó utógondozási költsége Magyarországon (millió euróban) Lerakók száma kockázati komponensenként nr.** Utógondozási forgatókönyvek Javasolt Csökkentett Minimum Klasszikus NA Klasszikus NA Klasszikus NA beruh ázás éves* nr.** beruh ázás éves* nr.** beruh ázás éves* nr.** beruh ázás éves* nr.** beruh ázás éves* nr.** beruh ázás Lerakóban keletkezett gáz 1540 (3) 0 37,8 (3) 0 37,8 (3) 0 37,7 (3) 0 37,7 (3) (3) (2) 236,9 127,6 (5) (2) (5) (3+4) (3+4) (1) (5) 30,1 4,9 (2) 45,8 25,7 (5) 30,1 4,9 (3+4) 2,3 2,0 (3+4) 2,3 2,0 részösszeg Felszíni víz (6) (6) (6) (6) (6) (6) (6) 0 2,9 (6) 0 2,9 (6) 0 2,9 (6) 0 2,9 (6) 0 2,9 (6) 0 2,9 (7) 0, 3 1,1 (7) 0, (7) 0,3 1.1 (7) 0,3 1.1 (7) 0,3 1.1 (7) 0,3 1.1 részösszeg 0, 3 12,6 0, 3 12,6 0, , , , Talajvíz 1833 (13) 4, (17) 29, (13) 4, (17) 29, (13) 4,4 39,1 (17) 29, (12) ,5 (16) (12) 2, (16) (12) (16) (11) 0,2 57,3 (15) 0,5 1,5 (11) 1,1 248,5 (15) 2,2 6,1 (7+12) (16+7) (10) 0,8 282,1 (14) (11) 0,7 163,4 (15) 1,4 4,0 (7+12) 0,2 4,3 (16+7) 0,9 1,4 (8)# 85, (9)# 16, részösszeg (8= feltárás) ,7 358, részösszeg ( =elszigetelés) Lerakó felső takarás 1540 (18) 229,2 0 (18) 229,2 0 (18) 229,2 0 (18) 229,2 0 (4) 14,4 16,5 (4) 14,4 16, (18) A lerakóban keletkezett gáznak köszönhetően, már fedett (18) A lerakóban keletkezett gáznak köszönhetően, már fedett (18) A lerakóban keletkezett gáznak köszönhetően, már fedett (18) A lerakóban keletkezett gáznak köszönhetően, már fedett (4) Megfigyelés alatt áll a lerakóban keletkezett gáz miatt éves* (4) Megfigyelés alatt áll a lerakóban keletkezett gáz miatt részösszeg 229, , , ,2 0 14,4 16,5 14,4 16,5 Végső teljes (feltárás) , Végső teljes (elszigetelés) * 4%-os tényleges kamatlábbal aktiválva 2005-tel kezdődően ** (1) = Az 1. Mellékletben lévő ismertetőnek megfelelően, az utógondozási intézkedések száma # feltárás (8), vagy elszigetelés (9) A bezárandó lerakók utógondozási programja 56146/WvV-467/12.02/Budapest Jelentés tervezet január

23 6 UTÓGONDOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE Nr. Az utógondozási tevékenységek végrehajtásának tervezése a környezetvédelmi prioritás rangsoroláson alapszik. Nyilvánvaló, hogy a magas környezeti kockázati értékű hulladéklerakók kezelését szükséges elsősorban megkezdeni. Az utógondozási intézkedés típusát a négy kockázati komponens (lerakóban keletkezett gáz, felszíni vizek, talajvíz és lerakó felső takarás) hatás-tényezőjének kockázati értékéhez kell igazítani. A lerakó környezetvédelmi prioritása a teljes belső kockázati értéken, IRS total alapszik, amely a lerakó teljes kockázatát tükrözi. Ezáltal, az utógondozási intézkedés végrehajtásának tervezése az IRS total érétken alapszik. A tervezés céljára, az IRS total terjedelmét a 4,09 minimális értéktől a 7,67 maximális értékig 4 csoportra osztottuk, amely ezáltal többé-kevésbé a tőkésített utógondozási költségek egyenlő mennyiségét fejezi ki, pl. a javasolt klasszikus kitermelés forgatókönyv tőkésített költségeit. Ez az alábbi négy csoportot eredményezi: IRS teljes terjedelme Lerakók száma Teljes utógondozási költség x millió Létesítés időtartama A 7,67 IRS total < 6, B 6,56 IRS total < 6, C 6,02 IRS total < 5, D 5,66 IRS total 4, Az időtartam, amelyben az utógondozási intézkedéseket el kell végezni, a közötti időszak, vagyis 16 év. A teljes utógondozási művelet természetesen 2020-nál is tovább tarthat, mivel az utolsó időszakban kezdett utógondozási intézkedés maximum 20 évet vesz igénybe. A ütemtervet a 6.1 ábra tartalmazza. Hulladéklerakók Ütemezés A: 232 lerakó x x x x. B: 548 lerakó x x x x.. C: 634 lerakó x x x x.. D: 1254 lerakó x x x x x = Az utógondozási tevékenységek kezdésének időtartama. = Az utógondozási tevékenységek befejezésének időtartama 6.1 ábra: Idő-ütemterv az elvégzendő utógondozási tevékenységek kezdésére és befejezésére Végső jelentés január

24 7 KÖVETKEZTETÉSEK Végső következtetések az alábbiként fogalmazhatók meg: Az utógondozási intézkedések alkalmazása csak a tényleges kockázat megszüntetésére, valamint a hulladéklerakóból adódó, az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető jövőbeni kockázat elkerülésére szükséges. Általános alapelvként kijelenthetjük, hogy minél magasabb a kockázat, annál szigorúbb utógondozási intézkedés szükséges. A bezárandó hulladéklerakókat a szennyezés korábbi eseteinek kell tekinteni, amelyeknek meg kell felelni a hazai törvényeknek és jogszabályoknak a szennyezőforrás felszámolására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a 10/2000 (VI.2.) számú egyesített rendeletet és a 33/2000.(III.17.) számú kormányrendeletet kell alkalmazni a bezárandó lerakók utógondozására. Környezetvédelmi szempontból a lerakókban keletkezett gáz (a lerakók 97%-a esik a magasabb kockázati kategóriákba), valamint a fedő réteg (majdnem 100% a legmagasabb kockázati kategóriákba esik), mint kockázati komponensek jelentik a legnagyobb környezetvédelmi problémát. A felszíni vizek (21% tartozik a magasabb kockázati kategóriákba), illetve a talajvíz (34% esik a legmagasabb kockázati kategóriákba), kockázati komponensek jelentik a legkisebb környezetvédelmi problémát. Az utógondozási költségek hat utógondozási forgatókönyv szerint kerültek kiszámításra. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. A javasolt és a csökkentett forgatókönyvek közötti különbség viszonylag csekély, azonban nem ez a helyzet a klasszikus és az NA megközelítés között. A javasolt forgatókönyv NA megközelítése tekinthető a leginkább környezetkímélő és költséghatékony megoldásnak. Utógondozási forgatókönyv Beruházási kts-ek x millió Aktivált éves ktsek x millió Teljes aktivált kts-ek x millió Ajánlott Klasszikus NA Csökkentett Klasszikus NA Minimum Klasszikus NA * kitermelési alternatíva A javasolt forgatókönyv klasszikus kitermelés alternatívájának szempontjából a teljes tőkésített utógondozási költségek az alábbiak szerint oszlanak el a négy kockázati komponensre: Lerakóban keletkezett gáz: 477 millió Euró (37,8%) Felszíni vizek: 13 millió Euró (1,0%) Talajvíz: 542 millió Euró (43,0%) Fedő réteg: 229 millió Euró (18,2%) Pénzügyi szempontból arra következtethetünk, hogy a lerakóban keletkezett gáz, valamint a talajvíz jelenti a legmagasabb költségeket. Az utógondozási költségeket kól meg kell fontolni.egy másik lehetősége a költségek csökkentésének a kisebb méretű lerakók kitermelése, ami egyben csökkentené a monitoring időtartamát is. Ezen lerakók kitermelésének költségei alacsonyabbak talán a monitoring Végső jelentés január

25 költségeinél is. Egy szemléltető számítás azt mutatja, hogy a monitoring és a kitermelés megtakarításai egyforma nagyságrendűek, így az utógondozási költségekre nézve nem okoznak lényeges csökkenést. Minden esetre ezt az alternatívát bizonyos esetekben érdemes megfontolni. Végső jelentés január