canor Monitoring Útmutató Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 Monitoring Útmutató január 23. Végső jelentés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

2 Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) Telephone (06-1) Fax info@int..hu Internet Dokumentum címe Monitoring Útmutató Státusz Végső jelentés Dátum 2003 január 23. Projekt név Phare-projekt Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Projekt szám Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 5 Készítette Ellenőrizte Henk Blok Sjacco DE VOS Kelt/aláírás.. Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Kelt/aláírás.. Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

3 TARTALOMJEGYZÉK 5 Bevezetés Célkitűzések Az útmutató felépítése Jogszabályok és direktívák Monitoring stratégiák Klasszikus monitoring Természetes Szennyeződéscsökkenés (NA) monitoring Monitoring stratégiák összefoglalója számú Útmutató: Bezárandó lerakók Klasszikus stratégia NA stratégia sz. Útmutató: Jövőbeni hulladéklerakó hálózat Klasszikus stratégia NA stratégia...11 MELLÉKLETEK: 1. Folyamatábra 1 2. Folyamatábra 2 3. Adatlapok 1 Általános információk 2a Előzetes terv és a monitoring hálózat megvalósítása (monitoring kutak száma) 2b Előzetes terv és a monitoring hálózat megvalósítása (monitoring kutak mélysége) 3a 0-mérés minősége. Monitoring hálózat értékelése. 3b 0-mérés minősége. Monitoring hálózat értékelése (kémiai elemzések). 4a Terület specifikus határértékek meghatározása 4b Területi irányadó paraméterek meghatározása a NA-monitoringhoz 5 Klasszikus Monitoring Terv 6 Klassikus Monitoring 7a Emissziós kockázati modell meghatározása és a terület specifikus mikro paraméterek (redox állapot becslés) 7b Emissziós kockázati modell meghatározása és a terület specifikus mikro paraméterek (Emissziós kockázati modell és a megfelelő mikro paraméterek meghatározása) 8 NA Monitoring Terv 9 NA Monitoring 4. Jelentés minták 1. Monitoring terv tervezet 2. Megvalósított monitoring hálózat 3. Monitoring Terv 4. Monitoring eredmények 5. A, B, C értékek Végső Jelentés i január 23.

4 5 BEVEZETÉS A jelentés tárgya a bezárandó- és jövőbeni települési szilárdhulladékok ártalmatlanítását folytató hulladéklerakók talajvíz monitoring rendszerének elhelyezése, üzemben tartása és karbantartása. Az említett hulladéklerakók mindegyikére vonatkoznak előírások és jogszabályok. A bezárandó lerakókra vonatkozó szabályozás az Országos Központi Kármentesítési Programban található, mely a 10/2000 KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben és a 33/2000 Kormány rendeletben van lefektetve. A monitoring célja a már bekövetkezett szennyezés felismerése és annak elfogadható szintre való csökkentése (remediáció a korábbi szennyezéseknél). A jövőben is üzemelő települési szilárdhulladék-lerakóknak az Európa Tanács 1999/31/EC számú rendeletének kell megfelelniük. A monitoring célja az alsó szigetelésen átszivárgó szennyezés mihamarabbi felismerése, valamint azonnali remediációval a további terjedés megakadályozása (a szivárgás előtti kezdeti talajvízminőséget meghaladó szennyezés elkerülése, valamint a szennyezett terület remediációja). A fent említett okokból tehát irányelveket fogalmaztunk meg mindkét típusú hulladéklerakóra. Mindkét esetben megkülönböztettük a klasszikus és a Természetes Szennyeződéscsökkenés (NA) elvein alapuló monitoringot. A jogi kereteket, és a kapcsolódó lépéseket az alábbi folyamatábrán szemléltetjük: Végső jelentés január 23.

5 1. irányelv: Bezárandó lerakók 2. irányelv: Jövőbeni hálózat lerakói Bezárt Üzemeltetés Bezárás után Klasszikus NA Klasszikus NA Országos Központi Kármentesítési Program (10/2000 és 33/2000) Szennyezett területek remediációja European Council Directive 1999/31/EC, 26 April 1999 Hulladék lerakása Kialakuló szennyezés megelőzése Monitoring eredmények A,B és C értékkel való összehasonlítása Monitoring eredmények összehasonlítása a talajvíz természetes minőségével (terület specifikus határérték) Intézkedések a határértékek meghaladása esetén Intézkedések a határértékek meghaladása esetén Végső jelentés január 23.

6 1. CÉLKITŰZÉSEK A talajvíz monitoring elvégzésének célja a hulladéklerakót érintő bármely negatív hatás észlelése annak érdekében, hogy a megfelelő lépéseket meg lehessen tenni. A talajvíz monitoringnak csak akkor van jelentősége, ha megbízható és hatékony módon viszik véghez. A jelen talajvíz monitoring útmutató eszközként használható az előírásoknak való megfeleltetés érdekében. Ebből a szempontból nézve az útmutató célkitűzéseit a következők: A talajvíz monitoring rendszer elhelyezési, üzemben tartási és karbantartási folyamatainak leírása (lépésről lépésre); A vonatkozó jogszabályok, előírások és követelményeknek megfelelő hatékony és megbízható talajvíz monitoring megvalósításának leírása; A monitoring rendszer tervezéséhez szükséges kvantitatív számok gyakorlati szabályainak megfogalmazása (monitoring kutak, kémiai elemzések csoportjai, monitoring gyakorisága, stb.) Az útmutatót a terület specifikus monitoring rendszer tervezésének, elhelyezésének és üzemben tartásának általános irányadójaként kell kezelni. Helyi jellegzetességek eltérést okozhatnak az útmutatóhoz képest. 2. AZ ÚTMUTATÓ FELÉPÍTÉSE Az útmutató az információk következő 3 szintjét tartalmazza (használatuk sorrendjében): Folyamatábrák, a teljes folyamat leírásához, a különböző lépések megtételének sorrendjében; Tény-lapok, melyek a folyamatábrák lépéseit fejtik ki bővebben; Mintajelentések, melyek a hatóságok felé benyújtandó jelentések minimális tartalmát szemléltetik. Az útmutató csupán háttérinformációt szolgáltat a tárgyhoz. A dokumentumban kétféle stratégiát különböztetünk meg és ezekhez adunk magyarázatot, az egyik a klasszikus, a másik a természetes szennyeződéscsökkenés stratégiája. Ezen kívül a folyamatábrákhoz, melyeket az útmutatótól függetlenül is lehet értelmezni, ill. azok jobb megértéséhez is segítséget nyújtunk. Kétféle folyamatábra készült, az egyik a bezárandó lerakókhoz, a másik a jövőbeni hálózathoz tartozó hulladéklerakókhoz. A folyamatábrák egyes lépései a vonatkozó ténylapokhoz kapcsolódnak. A jelentés -re utaló lépések a megfelelő hivatal felé történő bejelentési és jóváhagyási kötelezettséget jelölik. Végső jelentés január 23.

7 3. JOGSZABÁLYOK ÉS DIREKTÍVÁK Jelen útmutató alapját főképpen a következő jogszabályok alkotják: Európai Tanács 1999/31/EC ( ) számú rendelete a hulladéklerakásról. a 10/2000 (VI.2.) KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendelete, mely az évi LIII. számú, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény 89. bekezdésének 3. paragrafusának intézkedéseiből indul ki, melynek értelmében: o o o a talajvíz és a földtani közeg minőségének védelme, korábban kialakult szennyezés minősítése, a szükséges kármentesítési intézkedések alapjainak lefektetése a fő cél. a 33/2000. (III.17.) számú, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló kormányrendelet, mely az évi LIII. sz. törvény 110. bekezdés 7. paragrafus f) pontjának intézkedéseiből indul ki. További információforrások: A Köztisztasági Egyesülés Tervezési Segédlete, A dán Környezetvédelmi Hivatal útmutatója a hulladéklerakásról, 1997; A holland hulladéklerakókról szóló rendelet, ; Noord-Brabant megyére (Hollandia). 4. MONITORING STRATÉGIÁK Mindkét folyamatábránál első lépésként el kell dönteni, hogy melyik monitoring stratégiát alkalmazzuk. a klasszikus monitoringot vagy; a Természetes Szennyeződéscsökkenés (NA) elvein alapuló monitoringot. Mindkét stratégia alapja a kockázati, ún. forrás-pálya-objektum megközelítés. Ez azt jelenti, hogy annak eldöntése, melyik lépést kell megtenni, a szennyezett talajvíz emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatán múlik. Ezért a hulladéklerakótól a talajvíz áramlásirányában történő talajvíz felhasználásról megfelelő és évente frissített információval kell rendelkezni. Landfill: source Drinkingwater abstraction well: object Groundwater level Contaminated plume path Végső jelentés január 23.

8 5.1 Klasszikus monitoring A klasszikus monitoring stratégia szempontjából a hulladéklerakót egy olyan fekete doboznak tekintjük, melynek a tartalma ismeretlen, a hangsúlyt ezért a terjedés kockázatának megállapítására helyezzük. A monitoring célja a víz minőségének figyelemmel kísérése a hulladéktest környezetében folyó talajvíz áramlásának irányában és azzal ellentétesen. A kialakuló kockázatokat nem lehet előre látni, ezért a monitoring hosszú időt igénylő, rendszeres folyamat, melynek során a vételezett minták mikro szennyező tartalma kerül elemzésre. Az elemzések elvégzése után természetesen a hangsúly az eredmények minden egyes mintavételt követő összehasonlítására kerül. 5.2 Természetes Szennyeződéscsökkenés (NA) monitoring A NA monitoring a lerakóban és környezetében folytatott vizsgálatok alapján nyer képet az ott zajló a szennyezőanyagok viselkedését meghatározó természetes biokémiai és fizikai folyamatokról. A monitoring célja a vízminőség jövőbeni alakulásának meghatározása a hulladéktest környezetében folyó talajvízáramlásának irányában és azzal ellentétesen. A monitoring alapját a makro-paraméterek alkotják, melyek lerakóra való hatásának elemzése után kerül sor a mikro-szennyezők elemzésére. Végső jelentés január 23.

9 Természetes Szennyeződéscsökkenés (NA) NA egy általános fogalom, mely a talajvíz szennyeződésének csökkenését okozó, a talajvíz és földréteg között zajló természetes kémiai, fizikai és biológiai folyamatokat foglalja magában. A főbb folyamatok a következők: - mikrobiológiai bomlás, pl. a perklóretilén bomlása; - kicsapódás, pl. nehézfémek kicsapódása szulfidként - szorpciós folyamatok, pl. poliaromás szénhidrogének szorpciója. Mialatt a csurgalékvíz eléri a telített(len) zónát a lerakó alatt, a vízben feloldott anyagok és a földben található anyagok folyamatos interakcióba lépnek. Ezek a folyamatok vezetnek a szennyezett talajvíz természetes szennyezéscsökkenéséhez. Csurgalék micro Talajszint Talajvízszint micro - csóva macro csóva NA stratégia alapjait főleg a következők alkotják: - a makro csóva (makro-paraméterek, mint kloridok, kálium, ammónium, stb.) és a mikro-csóva (nehézfémek, klórozott szerves oldószerek, illó szerves vegyületek, stb.) különbsége. A mikro-csóva olyan szennyezőanyagokat tartalmaz, melyek terjedése lassabb, mint a makro-csóva szennyezőinek terjedése.; - a mikro-csóva szennyezőinek viselkedése a különböző redox zónákban (ez egy emissziós kockázati modell kiindulópontja); - annak ismerete, hogy makro-csóva nélkül mikro-csóva sem létezik; Microbio bomlás Kémiai kicsapódás Methanogen ic Sulfatered I ron-red Nitrat e red Talajszint Talajvíz szint A biológiai bomlási folyamat különböző fázisokban történik: - aerob fázis: nitrát redukció; - anaerob fázis: vas és szulfát redukció; - anaerob, instabil metanogén fázis; - anaerob, stabil metanogén fázis. A lerakó csurgalékvíz csóváját (makro-csóva) is ezek a fázisok jellemzik. Mikor a lerakó stabil metanogén fázisában van a talajvízáramlás irányában található csóvát a különböző redox zónák jellemzik (ld. bal ábra). A zéró állapot az áramlási irány mentén, azzal ellenetétesen és a hulladéklerakó alatt vagy a hulladéklerakóban található kezdeti/kiinduló állapot. Ezzel az információval lehet meghatározni a NA-állapotot és lehet a redox fázist meghatározni. A stratégia különbséget tesz a stabil és az instabil lerakó között. A stabil lerakó a legutolsó fázisában van, fő jellemzője a metanogén redox állapot. Az instabil lerakó jellemzője a nem metanogén redox állapot és a stabil metanogén állapotba való átlépés lehetősége. Amennyiben a NA-állapotokat meghatározták az emissziós kockázati modellt fel lehet állítani. Ebből a modellből lehet az áramlási irányban a mikro-szennyezők előfordulására következtetni. Végső jelentés január 23.

10 5.3 Monitoring stratégiák összefoglalója Az NA-monitoring stratégia egy ígéretes alternatívája a klasszikus monitoringnak. Dániában és Hollandiában számos bemutató projektnél alkalmazták már. A két monitoring stratégia közül az egyik kiválasztását már a rendszer tervezése előtt célszerű megtenni. Mindkét kategóriának vannak előnyei és hátrányai: Klasszikus stratégia Természetes Szennyeződéscsökkenésre alapozott stratégia Megfigyelés rövid (2 4 év) Jövőbeli kockázat ismert Az induláshoz szakértői döntés kell Megfigyelés hosszú (4 20 év) Jövőbeli kockázat ismeretlen Az induláshoz kevesebb szakértői döntés kell Bizonyos bizonytalanság marad az észlelés biztonságát illetően Gyakori mérések Költséges Kevésbé költséges (25-50% megtakarítás) Segíti a döntések megbízhatóságát és minőségét Kisebb gyakoriságú mérések SZÁMÚ ÚTMUTATÓ: BEZÁRANDÓ LERAKÓK A bezárásra kerülő hulladéklerakókra vonatkozó irányelveket az 1.sz. melléklet tartalmazza. Irányelvek összefoglalása a folyamatábrán látható, a részletesebb információkat a tényközlő adatlapok tartalmaznak. Ezeket az adatlapokat 3. sz. mellékletként csatoltuk. Az irányelv különbséget tesz a hagyományos monitoring program és az NA monitoring program között. A két program között a üzemeltető választ, de az illetékes hatóságokkal jóvá kell hagyatnia. Mindkét program általános információgyűjtéssel kezdődik a lerakókról és környezetükről. Ezek az előzetes felmérések szolgáltatják a szükséges védelmi intézkedések megtételének alapját. A felméréseket a legrészletesebben kell kivitelezni, hogy a későbbiekben se merüljenek fel meg nem válaszolt kérdések. Ha a szükséges információkat összegyűjtötték, az előzetes monitoring hálózatot megtervezték, akkor a megfelelő hatóság jóváhagyása után azt meg is lehet valósítani. A tervezésben a kiválasztott monitoring stratégiát meg kell jelölni. 6.1 Klasszikus stratégia Amikor a monitoring hálózat elkészült, egy első monitoring ciklus (nulla állapot meghatározás) következik. Az első monitoring kör során a háttérértékek és a potenciális, áramlás irányú szennyezés meghatározása történik. Az eredmények összehasonlítása az A, B és C értékekkel az 5. sz. mellékletben található. Ha az eredmény meghaladja a C-értéket, akkor kontrollmérést kell végezni. Ha az áramlás irányában egy szennyező meghaladja a C-értéket, akkor a hulladéklerakót kármentesíteni kell, hivatkozással a Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Programra (10/2000 és 33/2000). Az első mérések után a hálózatot hitelesítettnek tekintjük. Ami azt jelenti, hogy az ellenőrző kutak (vízszintes és függőleges) elhelyezése megfelel a helyi talajvízáramlásnak, de ha szükséges, új ellenőrző kutakat kell beállítani. A végleges monitoring tervről jelentés készül (lásd 2. sz. jelentés minta), amit az illetékes hatóság felé fel kell terjeszteni jóváhagyás céljából. A monitoring ciklus a monitoring terv elkészítésével kezdődik. Majd az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni ezt a tervet. A terv több fejezetet tartalmaz, amelyekben a cél és a monitoring módja rögzített (lásd 3. sz. jelentés minta). Minden ciklus után a monitoring tervet értékelni kell, az adatokat pedig szükség esetén frissíteni. Az analízis Végső jelentés január 23.

11 eredményét össze kell hasonlítani az A, B és C értékekkel. Ha a B vagy C értékeket meghaladja, újabb kontrollmérést kell végezni. Ha a minták még mindig túllépik a B vagy C értékeket, akkor egy megfelelő cselekvési tervet kell készíteni és végrehajtani. Ezeknek a terveknek azt a célt kell szolgálni, hogy a hulladéklerakó hatását csökkentsék, vagy kontrollálják. Az érintett talajvíz felhasználásának függvényében ezek a tervek intenzívek vagy kevésbé intenzívek lesznek. Az eredményeket összehasonlítják az előző monitoring eredményeivel. Az összehasonlítás az idő-koncentráció összefüggés alapján történhet. A monitoring eredményeit jelentések tartalmazzák (ld. 4. számú jelentés minta), melyeket a megfelelő hatóságnak jóvá kell hagyni. 6.2 NA stratégia Amikor a monitoring hálózat elkészült, az első monitoring ciklus (nulla állapotmeghatározás) következik. Az első monitoring kör során a háttérértékeket és a potenciális, áramlás irányú szennyezőket határozzuk meg. Az eredmények összehasonlítása az A, B és C értékekkel az 5. sz. mellékletben található. Ha az eredmény meghaladja a C-értéket, akkor egy kontrollmérést végzünk. Ha az áramlás irányában egy szennyező meghaladja a C-értéket, akkor a hulladéklerakót kármentesíteni kell, hivatkozással az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Programra (10/2000 és 33/2000). Az első mérések után a hálózatot hitelesítettnek tekintjük. Ami azt jelenti, hogy az ellenőrző kutak (vízszintes és függőleges) elhelyezése megfelel a helyi talajvízáramlásnak és a talajvíz típusának, de szükség esetén új ellenőrző kutakat kell felszerelni. A víztípus meghatározása a szennyezés terjedési és redox paramétereken alapszik. A víztípust szakértők döntik el, ha szükséges, klaszter analízis segítségével. A végleges monitoring tervről jelentés készül (lásd 2. sz. jelentés minta), amit az illetékes hatóság felé fel kell terjeszteni jóváhagyás céljából. A redox kondíciókat az emissziós kockázati modell bemenő adataként használjuk. Ez a modell előre jelzi a hulladéklerakóból kiszivárgó szennyezők veszélyét. Pl. a perklóretilén redukáló környezetben biológiailag könnyen lebomlik. Amikor a hulladéklerakó metanogén fázisban van (redukáló környezet), perklór-etilén megjelenése nem várható a hulladéklerakóból az áramlás irányában. A víztípust és a redox viszonyokat a makro paraméterek határozzák meg, amelyeket a monitoring ciklusokban analizálunk. Az NA stratégia szerint a mikro-paramétereinek mérésére csak akkor kerül sor, ha a hulladéklerakóból áramlás irányban a makroszennyező csóva már kialakult. (lásd NA magyarázó ábra). A monitoring ciklus a monitoring terv elkészítésével kezdődik, majd az illetékes hatósággal jóvá kell hagyatni ezt a tervet. A terv több fejezetet tartalmaz, amelyben a cél és a monitoring módja le van írva (lásd 3. sz. jelentés minta). Minden kör után a monitoring tervet értékelni kell, és ha szükséges naprakészre hozni. Az analízis eredményét össze kell hasonlítani a terület-specifikus határértékekkel. Ha ez az eredmény a terület-specifikus határértéket túllépi, újabb kontrollmérést kell végezni. Ha a minták még mindig túllépik a határértéket, akkor megfelelő cselekvési tervet kell készíteni és végrehajtani. Ezeknek az terveknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy a hulladéklerakó hatását csökkentsék, vagy kontrollálják. Az érintett talajvíz felhasználásának függvényében, ezek a tervek intenzívek vagy kevésbé intenzívek lesznek. A mért makro paramétereket össze kell hasonlítani a korábbi ciklusban mért eredményekkel, hogy megállapítsuk a hulladéklerakó alatti makro-csóva létezését. A monitoring eredményeit jelentések tartalmazzák (ld. 4. számú jelentés minta), melyeket a megfelelő hatóságnak jóvá kell hagyni. Végső jelentés január 23.

12 7. 2. SZ. ÚTMUTATÓ: JÖVŐBENI HULLADÉKLERAKÓ HÁLÓZAT A jövőbeli hulladéklerakókra vonatkozó irányelveket a 2.sz. melléklet tartalmazza. Irányelvek összefoglalása a folyamatábrán látható, a részletesebb információkat a tényközlő adatlapok tartalmaznak. Ezeket az adatlapokat 3. sz. mellékletként csatoltuk. Az irányelv különbséget tesz a hagyományos monitoring program és a NA monitoring program között. A két program között az üzemeltető választ, de az illetékes hatóságokkal jóvá kell hagyatnia. A jövőbeni hulladéklerakó hálózatra vonatkozó irányelvek részben hasonlóak a bezárásra kerülő hulladéklerakókra vonatkozó irányelvekre. A jövőbeni hulladéklerakó hálózat irányelvei azonban eltérőek a következő vonatkozásokban: - A lerakók rendelkeznek műszaki védelemmel; - Más előírások alkalmazandók. EU- irányelvek az Országos Környezeti Kármentesítési Program helyett; - A monitoring két fázisra van felosztva: üzemeltetés alatt és bezárás után; - A monitoring oka az alsó szigetelő rendszer ellenőrzése. A stratégiák az 1. sz. irányelvhez hasonlóan indulnak, a hulladéklerakóra vonatkozó információk gyűjtésével. Amikor az összes szükséges adat összegyűlt, akkor egy tanulmányterv készül, ami az illetékes hatóságok jóváhagyása után megvalósulásra kerül. 7.1 Klasszikus stratégia Amikor a monitoring hálózat elkészült, egy első monitoring ciklus (nulla-állapot meghatározás) következik. Az első monitoring kör során a háttérértékeket és a potenciális, áramlás irányú szennyezés meghatározása történik. Az eredmények összehasonlítása az A, B és C értékekkel az 5. sz. mellékletben található. Ha az eredmény meghaladja a C-értéket, akkor egy kontrollmérést kell végezni. Ha az áramlás irányában egy szennyező meghaladja a C-értéket, akkor a hulladéklerakót kármentesíteni kell, hivatkozással a Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Programra (10/2000 és 33/2000). A háttérértékek a terület-specifikus határértékek meghatározásához szolgálnak alapul. A speciális határérték megállapításának célja a hulladéklerakó alsó szigetelésének ellenőrzése. Az első mérések után a hálózatot hitelesítettnek tekintjük. Ami azt jelenti, hogy az ellenőrző kutak (vízszintes és függőleges) elhelyezése megfelel a helyi talajvízáramlásnak, de ha szükséges, új ellenőrző kutakat kell beállítani. A végleges monitoring tervről jelentés készül (lásd 2. sz. jelentés minta), amit az illetékes hatóság felé fel kell terjeszteni jóváhagyás céljából. A monitoring ciklus a monitoring terv elkészítésével kezdődik. Majd az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni ezt a tervet. A terv több fejezetet tartalmaz, amelyekben a cél és a monitoring módja le van írva (lásd 3. sz. jelentés minta). Minden ciklus után a monitoring tervet értékelni kell, és ha szükséges naprakészre hozni. Az analízis eredményét össze kell hasonlítani a terület-specifikus határértékkel. Ha ez az eredmény ezt túllépi, újabb kontrollmérést kell végezni. Ha a minták még mindig túllépik a szintet, akkor egy megfelelő akció tervet kell készíteni és végrehajtani. Ezeknek a terveknek azt a célt szolgálni, hogy a hulladéklerakó befolyását csökkentsék, vagy kontrollálják. Az érintett talajvíz felhasználásának függvényében ezek a tervek intenzívek vagy kevésbé intenzívek lesznek. A monitoring eredmények betekintést nyújtanak arra, hogy: - az alsó szigetelés (vagy más védelmi eszközök) nem szivárog(nak), a területspecifikus határértékek nem léphetők túl; Végső jelentés január 23.

13 - a meglévő szennyezés csökken/növekszik Egy meghatározott periódus után a hulladéklerakót be fogják zárni. A bezárás után egy meghatározott ideig a megfigyelést még folytatni kell. 7.2 NA stratégia Amikor a monitoring hálózat elkészült, az első monitoring ciklus (nulla-állapot meghatározás) következik. Az első monitoring kör során a háttérértékeket és a potenciális, áramlás irányú szennyezőket határozzuk meg. Az eredmények összehasonlítása az A, B és C értékekkel az 5. sz. mellékletben található. Ha az eredmény meghaladja a C-értéket, akkor egy kontrollmérést végzünk. Ha az áramlás irányában egy szennyező meghaladja a C-értéket, akkor a hulladéklerakót kármentesíteni kell, hivatkozással az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Programra (10/2000 és 33/2000). Ezek a háttér-értékek szolgálnak alapul a terület-specifikus határérték meghatározásához. A speciális határérték célja a hulladéklerakó alsó szigetelésének ellenőrzése. Az első mérések után a hálózatot hitelesítettnek tekintjük. Ami azt jelenti, hogy az ellenőrző kutak (vízszintes és függőleges) elhelyezése megfelel a helyi talajvízáramlásnak és a talajvíz típusának, de szükség esetén új ellenőrző kutakat kell felszerelni. A víztípus meghatározása a szennyezésterjedési és redox paramétereken alapszik. A víztípust szakértők döntik el, ha szükséges, klaszter analízis segítségével. A végleges monitoring tervről jelentés készül (lásd 2. sz. jelentés minta), amit az illetékes hatóság felé fel kell terjeszteni jóváhagyás céljából. A redox viszonyokat az emissziós kockázati modell bemenő adataként használjuk. Ez a modell előre jelzi a hulladéklerakóból kiszivárgó szennyezők veszélyét. Pl. a perklóretilén redukáló környezetben biológiailag könnyen lebomlik. Amikor a hulladéklerakó metanogén fázisban van (redukáló környezet), perklór-etilén megjelenése nem várható hulladéklerakóból az áramlás irányában. A víztípust és a redox viszonyokat a monitoring ciklusokban analizált a makro paramétereket határozzák meg. A NA stratégia mikro-paramétereinek mérésére csak akkor kerül sor, ha a hulladéklerakóból áramlás irányban már kialakult a makroszennyező csóva (lásd NA magyarázó ábra). A monitoring ciklus a monitoring terv elkészítésével kezdődik. Majd az illetékes hatósággal jóvá kell hagyatni ezt a tervet. A terv több fejezetet tartalmaz, amelyben a cél és a monitoring módja le van írva (lásd 3. sz. jelentés minta). Minden kör után a monitoring tervet értékelni kell, és ha szükséges naprakészre hozni. Az analízis eredményét össze kell hasonlítani a terület-specifikus határértékekkel. Ha ez az eredmény a terület-specifikus határértéket túllépi, újabb kontrollmérést kell végezni. Ha a minták még mindig túllépik a határértéket, akkor egy megfelelő cselekvési tervet kell készíteni és végrehajtani. Ezeknek a terveknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy a hulladéklerakó befolyását csökkentsék, vagy kontrollálják. Az érintett talajvíz felhasználásának függvényében, ezek a tervek intenzívek vagy kevésbé intenzívek lesznek. A mért makro paramétereket össze kell hasonlítani a korábbi ciklusban mért eredményekkel, hogy megállapítsuk a hulladéklerakó alatti makro-szennyező csóva létezését. A monitoring eredményeit egy jelentésben fektetjük le (lásd 4.sz. jelentés minta), amit jóvá kell hagyatni az illetékes hatósággal. A monitoring eredmények betekintést nyújtanak arra, hogy: - az alsó szigetelés (vagy más védelmi eszközök) nem szivárog(nak), a területspecifikus határértékek nem léphetők túl; - a meglévő szennyezés csökken/növekszik Egy meghatározott periódus után a hulladéklerakót be fogják zárni. A bezárás után egy meghatározott ideig a megfigyelést még folytatni kell. Végső jelentés január 23.

14 Végső jelentés január 23.