canor A Kémiai Elemzések Összefoglalása Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 A COMPANY OF HASKONING NEDERLAND B.V. 23. január 23. Végső Jelentés A Kémiai Elemzések Összefoglalása Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

2

3 A COMPANY OF Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-154 Budapest (6-1) Telephone (6-1) Fax info@int..hu Internet Dokumentum címe A Kémiai Elemzések Összefoglalása Státusz Végső jelentés Dátum 23. január 23. Project Phare-project Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Project száma Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 56146/ZsCs-483/1.3/Budapest Írta Ellenőrizte Zsolt Csikor Ph.D. Sjacco de Vos Dátum és aláírás.. Jóváhagyta Dátum és aláírás..

4 Phare project HU

5 Phare projekt: HU TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS 1 2 ELŐZMÉNYEK Az kémiai vizsgálatok célja Kapcsolódó magyar jogszabályok A vizsgált hulladéklerakók kiválasztása A laboratórium kiválasztása Az elvégzett munka 3 3 A KÉMIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE Az eredmények általános értékeléséhez használt módszer Szennyezettség és határértékek Az adatok általános bemutatása Toxikus fémek Nem toxikus fémek Egyéb makro jellemzők Szerves komponensek Veszélyes szerves vegyületek 22 4 ÖSSZEFOGLALÁS 23 Mellékletek: 1. melléklet A vizsgált lerakók térképe 2. melléklet Mintavételi utasítások 3. melléklet A mért paraméterek listája 4. melléklet A kémiai elemzések eredménye 5. melléklet A Ci intézkedési határértéket meghaladó minták 6. melléklet A Zn és Ni adatok összehasonlítása a 7-1 körzetek és más területek között A Kémiai Elemzések Összefoglalása 56146/ZsCs-483/1.3/Budapest Végső Jelentés - i január 23.

6

7 Phare project HU Phare projekt: HU BEVEZETÉS Ez a jelentés a végső jelntés részeként a Települési Hulladéklerakók Országos Felmérése c. projekt során végzett kémiai elemzések eredményeinek áttekintését tartalmazza. A cél itt csak az eredmények általános bemutatása. Az adatok részletes értelmezését és az egyes lerakókra vonatkozó elemzését a Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c.- jelentés tartalmazza. A mintavételi fúrásokat a Összefoglaló jelentés a fúrási és mintavételi munkákról c. munka mutatja be. Az alábbi jelentés a következő részekből áll: Az első fejezet az adatok általános bemutatása, második fejezet az adatok értelmezését, elemzését tartalmazza, míg az utolsó fejezet a főbb következtetések összefoglalása. Magukat a számszerű (mért) adatokat a megfelelő mellékletek tartalmazzák. 2 ELŐZMÉNYEK 2.1 Az kémiai vizsgálatok célja 2.2 A talajvíz minták vizsgálatának a célja a környezeti kockázati rangsorolás hitelesítése, megerősítése volt. (Azaz a nagy kockázattal jellemzett lerakók esetén a várható szennyezettség észlelése, míg kis kockázattal jellemzett lerakóknál nem, vagy alig megfigyelhető hatás észlelése.) 2.3 Kapcsolódó magyar jogszabályok A talajok és felszín alatti vizek védelmét a 33/2 (II.17) korm rendelet szabályozza, míg a kapcsolódó határértékeket a 1/2 (VI.2) KöM-EüM-KHVM rendelet határozza meg. 2.4 A szabályrendszer alapját földrajzilag meghatározott érzékenységi kategóriák, háttér-, szennyezettségi- és intézkedési határértékek képezik (lásd alább bővebben). Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

8 Phare project HU Phare projekt: HU A vizsgált hulladéklerakók kiválasztása A céloknak megfelelően a kiválasztott lerakók jellemzői széles tartományt képviselnek. Gyakorlati okokból azonban két főbb csoport kihagyására kényszerültünk: 1. A figyelőkutakkal már ellátott lerakók. (Ilyen lerakókon további kutakat fúrva nem jutunk számottevő többlet információhoz, így különös tekintettel a hatóságok számára rendelkezésre álló kevés adatra ez pénz és energia pazarlást jelentett volna.) 2. Bizonyos érzékeny területeken fekvő lerakók, melyek esetén gyakorlatilag nem lehet talajvíz mintát venni (karsztos területek). A vizsgált lerakók földrajzi elhelyezkedését az 1. mellékletben adtuk meg. 3. A környezeti kockázati rangsorolást és a kémiai vizsgálatok részletes értékelését egy másik fejezetben adjuk meg ( Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás ). Ez a tanulmány általánosságban mutatja be az eredményeket, elsősorban a vonatkozó magyar határértékekhez viszonyítva azokat. 2.8 A laboratórium kiválasztása 2.9 A mintavételi fúrásokhoz kapcsolódóan, külön meghívásos tender eljárás keretében került sor a talajvíz mintákat elemző laboratórium kiválasztására (7 meghívott laboratórium). A helyszínen végzendő vizsgálatokat és a mintavételeket a fúrási munkálatok keretében szerződtetett akkreditált alvállalkozó laboratóriumok végezték.) Határidőn belül csupán két laboratórium, a Dr. E. Wessling Kft és a VITUKI Rt, adta be ajánlatát. A körülményekre való tekintettel és a Delegáció jóváhagyásával a tendert sikeresnek nyilvánították. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

9 Phare project HU Phare projekt: HU A szerződést a Dr. E. Wessling Kft (a továbbiakban Wessling) nyerte el. Az összes minta elemzését ez a laboratórium végezte. 2.1 Az elvégzett munka A munkálatok tényleges megkezdése előtt a Wessing szakértői általános képzést tartottak a fúró cégek által szerződtetett mintavevők számára. A képzés az alábbi feladatokra terjedt ki: o a mintavétel módja (mintavételi utasítások) o a minták kezelése, o a minták szállítása, o a mintavétel és kezelés dokumentálása és o a Wessling és a mintavevő laboratóriumok közötti kommunikáció. A mintavételi utasításokat és a dokumentum mintákat a 2. melléklet tartalmazza. A mintavétel a magyar szabványoknak megfelelően történt (a Wessling által biztosított és előkészített edényzetbe). A mintákat 24 órán belül, hűtődobozokban szállították az elemző laboratóriumba. A vizsgált paraméterek listája a fémekre (nehézfémek és mások), egyéb makro jellemzőkre (N vegyületek, KOI, stb.), illó aromás és halogénezett szénhidrogénekre valamint a fenolokra terjedt ki. A vizsgált jellemzők teljes listáját és az alkalmazott analitikai eljárásokat a 3. mellékletben adtuk meg. A 4. melléklet tartalmazza az összes minta elemzésének eredményét. Bizonyos lerakók hidrogeológiai viszonyai nem tették lehetővé a mintavételt (száraz furatok), összesen 139 lerakóról származó, 613 db talajvíz minta elemzésére került sor. A 4. melléklet legfelső sorában a nullától eltérő koncentráció adatok számát adtuk meg. (Azaz azon minták darabszámát, melyekben az adott komponens koncentrációja meghaladta a mérés alsó méréshatárát.) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

10 Phare project HU Phare projekt: HU A KÉMIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE 3.1 Az eredmények általános értékeléséhez használt módszer A jelen tanulmányban az eredményeket az alábbi három formában adjuk meg: 1. A 4. mellékletben közvetlenül a mér koncentráció értékeket közöljük. 2. A mért értékeket a vonatkozó határértékekhez (A, B ill. Ci) viszonyítjuk. 3. Az eredményeket vizsgált szennyezőnként eloszlási görbék formájában is szemléltetjük. Az ábrák vízszintes tengelye kiterjed arra a teljes koncentráció-tartományra amelyben mintákat találtunk. Az ábrákon feltüntettük a vonatkozó határértékeket is (természetesen csak ott, ahol azok nem haladják meg azt a koncentrációtartományt, melyben a mintákat találtuk. Ezek az ábrák két görbét tartalmaznak.: a. Az adott koncentrációtartományhoz tartozó minták darabszámát (a bal oldali függőleges tengelyhez tartozó) oszlopdiagrammal ábrázoltuk. Az oszlopok csúcsa által kirajzolódó általában harang alakú eloszlási görbe csúcsa a legjellemzőbb értéket adja. Sok esetben ez a harang alak erősen torzult, mert a legtöbb minta a nem kimutatható = tartományba esik, ill. néhány mintában rendhagyó, magasabb koncentráció volt mérhető. b. A kumulált eloszlás görbéje (a bal oldali függőleges tengelyhez tartozó folytonos vonal) minden egyes koncentráció értékhez megadja, hogy a minták hány százaléka esett abba, ill. annál kisebb koncentráció tartományba. (Így pl. réz (Cu) esetén a 1 µg/l koncentrációhoz 92,5% tartozik a jobb oldali tengelyen. Ennek jelentése: a minták 92,5%-a tartalmazott 1 µg/l vagy annál kisebb koncentrációban rezet. Ahogy azt az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés is leírja, minden lerakónál többféle kút fúrására került sor. Az A jelű kutakat a lerakótól a talajvíz mozgásával ellentétes irányban a háttérkoncentráció mérésére alakítottuk ki. A B kutak jellemzően a talajvíz áramlási irányában a lerakó alatt, ahhoz közel helyezkedtek el. Ahol azt a terepviszonyok lehetővé tették, sor került egy D jelű kút fúrására is, mellyel a lerakó alatti, ill. a lerakott hulladék közötti víz volt mintázható. A jelen tanulmányban e különböző kutakat csak olyan szennyezők esetén értékeljük elkülönítve, amelyeknél kimutatható volt a lerakó hatása a talajvízre. (Mivel a terepviszonyok csak kevés D kút fúrását tették lehetővé, ezeket itt a lerakó melletti B kutakkal együtt kezeljük. A legtöbb vizsgált jellemzőesetén a talajvíz minták túlnyomó többsége nem utalt szennyezettségre, a háttér A és a lerakó melletti B minták nem adtak szignifikánsan eltérő eredményeket. Ezen szennyezők esetén ezért az alábbi statisztikai értékelés nem Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

11 Phare project HU Phare projekt: HU különbözteti meg az A és B kutakat. (Az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel.) 3.2 Szennyezettség és határértékek A vonatkozó jogszabályok (33/2 (II.17.) Korm. és a 1/2 (VI.2) KöM-EüM-KHVM) értelmében az eltérő érzékenységű területekre (a, b ill. c) eltérő intézkedési határértékek (rendre C1, C2 ill. C3) vonatkoznak. A jogszabályok megadják az általában az ország egész területére érvényes természetes háttér (A) és szennyezettségi (B) határértékeket. Az 5. melléklet a mért eredményeket a vonatkozó érzékenységi kategóriák szerinti csoportosításban tartalmazza. (A megfelelő határértékek a táblázat fejlécében találhatók). A táblázatban csak azokat az eseteket tüntettük fel, ahol a mért koncentráció meghaladta a megfelelő Ci intézkedési határértéket. Azért, hogy a szennyezettség súlyossága könnyen megítélhető legyen, nem a koncentráció adatot adtuk meg, hanem a határérték túllépést %-ban. Így pl. 11 mért koncentráció és Ci = 8 határérték esetén a táblázat megfelelő cellájában szereplő szám: = 8 37,5% Természetesen a ph esetén a határértékek ilyen módon nem értelmezhetők, így ebben az oszlopban a mért és a határérték közötti különbséget tüntettük fel. (A gyakorlatban csak két mintánál és mindkettőnél a savas tartományban.) A vizsgált paraméterek listája nem feleltethető meg teljes mértékben a magyar határértékeknek. Az 5. mellékletben ezért csak azokat az adatokat találjuk, melyekre létezik határérték. (Kivétel a diklór-etilén, ahol a magyar jogszabály az 1,1 és 1,2-diklóretilénre együttesen ad meg határértéket, míg ezek közül csak az 1,1 vegyület mérése történt meg. Ebben az esetben jobb híján a két vegyületre együttesen megadott határértékhez viszonyítottuk a mért koncentrációt.) Az adatok általános bemutatása Az 5. melléklet második sora azokat a mintákat számlálja, ahol a mért koncentráció meghaladta a vonatkozó Ci határértéket. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

12 Phare project HU Phare projekt: HU A határérték túllépések száma alapján kitűnik, hogy nem volt olyan minta, melyben a Cd, Cr, Cu, Hg, Ba, Etil-benzol, 1,1,2-triklór-etán, 1,1 és 1,2-diklór-etán, diklórmetán, tetraklór-etán, szén-tetraklorid ill. kloroform koncentráció meghaladta volna a határértéket. Csupán néhány (7-11) olyan minta volt, melyben a naftalin ill. a benzol túllépte a Ci értéket. (Megemlíthető itt. Nagyatád és Penészlek ahol több kútban is túllépést mértünk.) A nikkel 1 lépte túl a határértéket, mind különböző helyszínen. koncentrációja 5 kútban concentrations were found exceeding the intervention limit, all at different locations. Only 1-2 samples were contaminated above Ci with ZnCsupán 1-2 mintában lehetett határérték feletti cink 2, toluol, xilol, diklór-etilén és triklór-etilén szennyezést, míg 4 mintában Pb koncentráció túllépést detektálni. (Az utóbbiból 3 mintát Homokbödögén, érzékeny területen). Két olyan kutat találtunk, eltérő helyszíneken, melyekben a ph kissé alacsonyabb volt az intézkedési határértéknél. Arzén 13 mintában volt a Ci határérték felett, melyből 5 igen magas értéket Bordányban mértünk. Jelentősebb számban (54-18 minta a 613-ból) találtunk határértéek túllépést NH 4+, NO 3 - és SO 4 2- esetén. Ez lehet a lerakott hulladék következménye, de lehet más (pl. mezőgazdasági) eredetű szennyezés következménye is. Ezt alább részletesebben is elemezzük. 1 A Ni adatok további magyarázatra szorulnak, részletesen lásd alább. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

13 Phare project HU Toxikus fémek Phare projekt: HU Ba, Cd, Cr, Cu és Hg esetén nem találtunk olyan mintát, melyben az intézkedési határt ezen elemek koncentrációja meghaladta volna. Az alábbi ábrákon e fémionokra adjuk meg az eloszlási görbéket. Az ábrákon feltüntettük a vonatkozó hivatalos háttér (A) és szennyezettségi határértéket (B). Ahogy az az alábbi ábrákból is kitűnik, a minták általában nem utalnak szennyezettségre, a jellegzetes érték alatta marad a hivatalos háttér- koncentrációnak is. Ba 12 A B 1% 98% 1 96% 8 94% 92% 6 9% 88% 4 86% 2 84% 82% 8% 4 Cd 6 A B= 5 1% 98% 5 96% % 92% 9% 88% 86% 1 84% 82% 8%,2,4,6,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2 2,2 2,4 2,6 2,8 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

14 Phare project HU Phare projekt: HU Cr 5 A B= 5 1% 45 98% 4 96% 35 94% % 9% 88% 86% 84% 82% 8% Cu 16 A B= 2 1% % 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% % Hg 6 A B= 1 1% 98% 5 96% % 92% 9% 88% 86% 1 84% 82% 8%,2,4,6,8,1,12,14,16,18,2,22,24,26,28,3,32,34,36 Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

15 Phare project HU Phare projekt: HU Az ólom (Pb) és arzén (As) esetében találtunk az intézkedési határértéket túllépő mintát, de mindazonáltal ahogy azt az A érték alatti koncentráció tartományba eső minták nagy száma is mutatja a jellemző koncentráció alapján a lerakók szennyező hatása általában elhanyagolhatónak minősíthető. (lásd alábbi ábrák). Lehetséges ugyanakkor, hogy néhány helyszínen a lerakott hulladék valóban hatással volt a talajvízre. (Az arzén esetén valószínűbbnek tűnnek a geológiai okok.) Pb A B C1 C2 C % 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% % 82% 8% As 6 A B C1 C2 C3 1% 95% 5 9% % 8% 75% 7% 65% % 55% 5% Eltérő lépték A nikkel és a cink esetében az adatok további elemzésre szorulnak. Ahogy azt más fémek adatai mutatják, a nehézfém szennyezés nem jellemző a vizsgált lerakókra. E két fém esetén azonban viszonylag nagy számú minta esett az intézkedési határérték feletti tartományba (22 és 69 db, ami az összes minta 3,6 ill. 11,3%-a). A földrajzi eloszlás elemzésével kimutatható ugyanakkor, hogy a nagy koncentráció adatok túlnyomó többsége olyan lerakókról származik, melyeket ugyan az a cég fúrt ill. mintázott a 7.,8.,9. és 1. körzetben (azaz a nyíregyházi, a miskolci, a debreceni és a szolnoki környezetvédelmi felügyelőségek területén.) A 6. mellékletben található ábrák ezen adatok eloszlási görbéjét mutatják az említett ill. az összes többi körzet vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy a kis ill. nem észlelhető koncentráció tartományba eső minták gyakorisága a 7-1 körzetekben jóval kisebb, míg a nagy koncentrációk gyakorisága Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

16 Phare project HU Phare projekt: HU pedig jóval nagyobb a más körzetekben mérteknél. (A jobb szemléltetés kedvéért az ábrákon nem szerepelnek az extrém magas koncentrációk, de a kumulált gyakoriság görbék jól mutatják az abba a tartományba eső minták számarányát.) Az egyes körzetek közötti ilyen eltérés nem magyarázható geológiai vagy hidrogeológiai tényezőkkel (különös tekintettel a számos és igen különböző helyszínen végzett mintavételre). A fenti értékelésből levonható következtetés, hogy a 7-1. körzetekben mért Ni és Zn koncentráció adatokat különleges óvatossággal kell kezelni. Az alábbi ábrákon ezért az összes ill. külön a megbízható adatok felhasználásával is megadtuk az eloszlási görbéket. Amennyiben csak a megbízható adatokat értékeljük, azokból a más toxikus fémekhez hasonló általános következtetés vonható le: A vizsgált lerakók általában nem okoznak Zn vagy Ni szennyezést a környező talajvízben. Zn (összes adat) A B C1 C2 C % 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% Eltérő lépték Zn (megbízható adatok) 14 A B 1% 12 9% 8% 1 7% % 5% 4% 3% 2% 1% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest % StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

17 Phare project HU Phare projekt: HU Ni (összes adat) 3 A B 1% 95% 25 9% % 8% 75% % 65% 6% 55% 5% Ni (megbízható adatok) 25 A B 1% 95% 2 9% 85% % % 7% 65% 6% 55% 5% Nem toxikus fémek Minden helyszínen elvégeztük a nem toxikus fémionok (Ca, Mg, K, Na, Fe, Mn) vizsgálatát is. A mért koncentráció adatok eloszlási görbéit az alábbi ábrákon szemléltetjük. Három ion esetén (vas, mangán és nátrium) a megfelelő ivóvíz határértékeket is feltüntettük (csupán tájékoztató értékként). További mélyebb elemzés nélkül megállapítható, hogy a tipikus értékek nem esnek messze az országban általában mérhető talajvíz koncentrációktól. Néhány magas ill. extrém koncentráció adat ugyanakkor utalhat szennyezésre is. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

18 Phare project HU Phare projekt: HU Ivóvíz: 2 Na 1% 95% 9% 85% % 75% 7% 65% 6% 55% 5% Ivóvíz: Fe (össz.) 1% 98% 96% % 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Ivóvíz: Mn (össz.) 1% 98% 96% 94% % 9% 88% 86% 84% 82% 8% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

19 Phare project HU Phare projekt: HU Mg % 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Ca % 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% K % 95% 9% 85% 8% % 7% 65% 5 6% 55% 5% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

20 Phare project HU Egyéb makro jellemzők Phare projekt: HU A vizsgált makro paraméterek közül a vonatkozó jogszabályok a NO 3-, NH 4+ és SO 4 2- esetén adnak meg határértékeket. Ezen ionok esetén számos minta (sorrendben 18, 54 ill. 82 db.) lépte túl a vonatkozó Ci intézkedési határértéket. Ennek egyik lehetséges oka a lerakókból eredő szennyezés. A lerakók többsége ugyanakkor mezőgazdasági vagy lakóterületek szomszédságában található, így a területet a mezőgazdasági vegyszerfelhasználásból ill. a szennyvíz elszikkasztásából származó szennyezés is terhelheti. Az alábbi ábrák a kérdés viszonylagos fontosságát mutatják: NO 3-14 A B C1 C2 C3 1% 12 95% 9% 1 85% % 75% 7% 65% 6% 55% 5% Eltérő lépték NH A B C1 C2 C3 1% 18 95% 16 9% 14 85% % 75% 7% 65% 6% 55% 3 2,8 4 3,8 3,6 3,4 3,2 5% 1,8,6,4,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 2,6 2,4 2, Eltérő lépték Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

21 Phare project HU Phare projekt: HU SO AB C1 C2 C3 1% 12 95% 9% 1 85% % 75% 7% 65% % 55% 5% A hatás mértékének eldöntéséhez összevetettük a mért háttér ( A kutak ) és a lerakótól folyásirányban ill. közvetlenül a lerakó mellett elhelyezkedő ( B kutak ) adatait. Az alábbi táblázat az átlagos értékeket foglalja össze: A háttér és lerakó melletti kutakban mért koncentrációk átlaga és a mért maximum értékek () NO 3 - NH 4 + SO 4 2- Háttér minták (A kutak) átlagos érték 72,1,64 267,4 mért maximum ,4 268 Lerakó melletti minták (B kutak*) átlagos érték 118,9 1,99 44,4 mért maximum * Néhány helyszínen D kutak is. Ez az egyszerű összevetés is nyilvánvalóvá teszi, hogy e szennyezők koncentrációjára hatással lehetnek a lerakók. Ennek jobb kimutatására szerkesztettük az alábbi ábrákat, ahol az A és B kutakra a (normált) eloszlást külön görbék mutatják. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

22 Phare project HU Phare projekt: HU A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése NO 3 -,3,25 relatív gyakoriság,2,15,1, háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése NH 4 +,8,7,6 relatív gyakoriság,5,4,3,2, háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése SO 4 2-,45,4,35 relatív gyakoriság,3,25,2,15,1, háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

23 Phare project HU Phare projekt: HU A fenti elsozlási görbék alapján nyilvánvaló, hogy a jellegzetes koncentrációk a háttér és a lerakó közeli minták esetében megegyeznek. (A görbék csúcsa azonos koncentráció tartományba esik.) Ez az átlagértékek összevetését is figyelembe véve arra utal, hogy míg a legtöbb lerakó valószínűleg nem szennyezi környezetét nitráttal, ammóniával vagy szulfáttal, találhatók lerakók, melyeknél a szennyezés oka valószínűleg a lerakott hulladék (és nem a mezőgazdaság vagy a szenyvíz). A NO 2 - és TKN igen hasonló eredményt ad a fent bemutatott más N vegyüketekhez. A háttér és a lerakó közeli vízminták igen hasonló képet rajzolnak mint a NO 3 - ill. NH 4 + esetén. A mért komcentrációk eloszlását az alábbi ábrák szemléltetik. (A NO 2 - esetén az ivóvíz határérték csak tájékoztató jellegű.) NO Ivóvíz:,5 1% 95% 9% 85% % 75% 7% 65% 6% 3 2,4 1,8 1,2,6 6 5,4 4,8 4,2 3,6 7,2 6,6 9 8,4 7, , % 55% Eltérő lépték TKN % 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% A kloriod és a hidrokarbonát ion szintén természetes talajvíz összetevők, az alábbi ábrákon ezek mért adatait szemléltetjük. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

24 Phare project HU Phare projekt: HU HCO % 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Cl - ivóvíz: % 9% 2 8% 7% % 5% 4% 3% 2% 1% % Szerves komponensek A minták összes szervesanyag tartalmának jellemzésére a KOI (kémiai oxigén igény) és a TOC (összes szerves szén) koncentrációk mérésére került sor. Határérték csak KOI és csak ivóvíz esetére van megadva. Ezt az 5 mg KOI/l határt a minták 8%-a haladta meg. Voltak minták, melyek esetén a koncentrációk elérték a szennyvízkibocsátásra megadott határokat. Annak érdekében, hogy eldönthessük, mennyire jellemző a lerakók hatása, az adatokat hasonlóképp elemeztük, mint korábban a NO 3 -, NH4+ ill. SO esetén. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

25 Phare project HU Ivóvíz: 5 Phare projekt: HU Szennyvíz: KOI 5, 75 és 15 1% 9% 8% 7% % 5% 4% % 2% 1% % A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése COD relatív gyakoriság,18,16,14,12,1,8,6,4, háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) TOC % 9% 8% 7% 6% 5% 4% % 2% 1% % Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

26 Phare project HU Phare projekt: HU A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése TOC,3,25 relatív gyakoriság,2,15,1, háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér és lerakó melletti kutakban mért koncentrációk átlaga és a mért maximum értékek (KOI és TOC, ) KOI TOC Háttér minták (A kutak) átlagos érték 23,6 8,3 mért maximum Lerakó melletti minták (B kutak*) átlagos érték 39, 13, mért maximum * Néhány helyszínen D kutak is. A háttér (A kutak) és a lerakó közeli minták (B kutak) összevetése alapján két fő következtetést vonhatunk le: - A jellegzetes koncentráció (az eloszlási görbe csúcsa) azonos mind a lerakó felett, mind alatta (KOI esetén 1-2, TOC esetén kb. 5 ). Ez arra utal, hogy a legtöbb lerakó esetén nincs szennyező hatás. - A lerakók egy része esetén a háttér és a lerakó melletti minták eltérése számottevő, azaz bizonyos lerakók valószínűleg káros hatással vannak a talajvízre. Ez a hatás határozottabban megmutatkozik a szerves szennyezők (KOI és TOC) esetén, mint a nitrogén-vegyületeknél. (Lásd az átlagos értékek különbségét valamint a gyakoriság görbék elnyúlását a nagy koncentrációk tartományába.) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

27 Phare project HU Phare projekt: HU A fenol-index szintén összegző jellegű paraméter. A vizsgált minták 98%-ában a fenol koncentráció kisebb mint az erre megállapított ivóvíz határérték. Ez arra utal, hogy néhány kút kivételével gyakorlatilag nincs ilyen jellegű szennyezés. Fenol index 25 2 Ivóvíz: 2 g/l 1% 95% 9% 85% % % 7% 65% 6% 55% 5% Az AOX (adszorbeálható szerves halogénezett vegyületek) szintén egy olyan összegző jellegű paraméter, mely általános képet ad a szerves halogénezett vegyületekről. Erre a paraméterre nincs megállapított határérték, de a mérés érzékenysége lehetővé teszi egy általános kép megrajzolását (lásd alábbi ábra). Az ebből levonható következtetés alátámasztja az egyes, külön is vizsgált veszélyes szennyezők alapján tehető megállapítást: A vizsgált lerakók kb. felénél nem volt AOX kimutatható, míg a többi lerakó legtöbbjénél csak igen kis szennyezettség volt mérhető (és az sem feltétlenül lerakóból eredő). Csak néhány mintában találtunk olyan, nagyobb AOX koncentrációt, mely valószínűleg a lerakóból eredő szennyezettségre utal. Adszorbeálható halogénezett szerves vegyületek (AOX) % 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% % Eltérő lépték Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

28 Phare project HU Phare projekt: HU Veszélyes szerves vegyületek Ahogy azt korábban már említettük, a vizsgált veszélyes szerves vegyületek csak a mérési helyszínek kis részénél voltak jelen kimutatható mennyiségben. (Ez, azaz a kis mintaszám az oka annak, hogy ezeket nem lehet fenti módon ábrákon bemutatni). Csak elvétve volt a minták között olyan, amelyben az illó aromás- vagy a halogénezett szerves vegyületek koncentrációja meghaladta az intézkedési határértéket. Ezek semmiképpen sem tekinthetők jellemző eseteknek és néhány lerakón megtalálható kisebb lokális szennyezés következményei (összesen 8 érintett lerakó). Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

29 Phare project HU Phare projekt: HU ÖSSZEFOGLALÁS 139 hulladéklerakón sikeresen végrehajtott mintavételi fúrással vett 613 talajvíz vízmintát vizsgáltunk a környezetvédelmi szempontból fontos paraméterek zéles körére. A vizsgálatra kiválasztott lerakók széles méret és környezeti jellemző tartományt fedtek le. Kivételek voltak ezalól a figyelőkúttal már rendelkező (többnyire modern) lerakók ill. azok a területek, ahol a felszíntől számítva 2 m-nél mélyebben volt csak talajvíz. Az elemzéseknek a vonatkozó magyar szabványok szerinti elvégzésére egy központi laboratóriumot, a Dr. E. Wessling Kft-t szerződtettük meghívásos tender eljárás keretében. A laboratórium a munkát jó minőségben és határidőre végezte el. Az elemzések általános értékelése a következőket mutatta: o o o o o Nem volt olyan vízminta, amelyben a Cd, Cr, Cu, Hg, Ba, etil-benzol, 1,1,2-triklóretán, 1,1- és 1,2-diklór-etán, diklór-metán, tetraklór-etilén, szén-tetraklorid, és kloroform koncentrációja meghaladta volna a beavatkozási határértéket. Csak néhány (7-11) mintában találtunk az intézkedési határértéket meghaladó mennyiségben naftalint és benzolt. Nikkel 5 vízmintában volt a Ci-t meghaladó koncentrációban. Csupán 1-2 mintában lépte túl a Ci határértéket a Zn, toluol, xilol, diklór-etilének és a triklór-etilén koncentrációja, míg 4 mintában az ólomé. Két kútban, eltérő helyszíneken volt az intézkedési határértéknél enyhén savasabb a ph. Arzén 13 mintában lépte túl a Ci határt, melyek közül 5 mintában igen nagy koncentrációt Bordányban találtunk. Számos mintában (az összes minta 9-18%-a) volt intézkedési határérték fölötti NH 4+, NO 3 - és SO 4 2- koncentráció. Ez utalhat a lerakóból eredő szennyezésre, de lehet más eredetű (pl. mezőgazdaság, szennyvíz) is. Az elemzés fő következtetései: 1. Nem beszélhetünk a lerakók által okozott általános és széleskörű talajvíz szennyeződésről. 2. Nehézfémeket és mérgező szerves vegyületeket csak a vizsgált heylszínek kis részénél találtunk. Ezek közül csak néhány esetben volt intézkedési határértéket meghaladó a szennyezettség. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

30 Phare project HU Phare projekt: HU A lerakók hatása legjobban az általános szerves szennyezést mérő paraméterekkel (KOI, TOC) volt kimutatható. Ez a jelenség azonban nem nevezhető tipikusnak. 4. A kémiai elemzések eredményeit részletesebben az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés tárgyalja. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés Date23. január 23.

31 Phare project HU Phare projekt: HU MELLÉKLET A Zn és Ni adatok összehasonlítása a 7-1 körzetek és más területek között