tükör által homályosan

Átírás

1 Ságvári Bence Online tükör által homályosan Fogyasztás, idenetás és társadalmi egyenlőtlenségek az online térben Fogyasztás és közösségek szimpózium Pécs

2 Rövid (és szubjek0v) visszatekintés az elmúlt másfél év:zed történetére a digitális egyenlőtlenségek elméletével és empirikus megismerésével kapcsolatban. Mit jelent a digitális kirekeszteeség, vagy éppen a digitális éreeség a valóságban? Hogyan kapcsolódnak össze a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális egyenlőtlenségek dimenziói? Mit üzennek a különböző szegmentációs modellek?

3 A kezdetek A digitális szakadék és egyenlőtlenségek irán: nemzetközi poli:kai és tudományos érdeklődés az es évek második felében jelenik Bill Clinton ban We challenged the na-on to make sure that our children will never be separated by a digital divide. Elsődleges VS. másodlagos digitális szakadék Digitális élets0lusok, online fogyasztói szegmensek

4 HÁROM LEHETSÉGES ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS

5 1. Az offline/online társadalmi befogadás komplex modellje Forrás: Helsper (2012) A Corresponding Fields Model for the Links Between Social and Digital Exclusion CommunicaEon Theory 22 (2012)

6 2. Hierarchikus modellek ( ladder of opportuni-es ) Forrás: Livingstone, Sonia and Helsper, Ellen (2007) Grada:ons in digital inclusion: children, young people and the digital divide. New media & society, 9 (4). pp

7 3. A szegmentációs modellek A digitális médiahasználat 1. GYAKORISÁGA, INTENZITÁSA 2. VÁLTOZATOSSÁGA 3. JELLEGE, AKTIVITÁSI TERÜLETEI 4. PLATFORMJAI alapján. PeEer Bae Brandtzæg (2012) Towards a unified Media- User Typology (MUT): A meta- analysis and review of the research literature on media- user typologies. Computers in Human Behavior 26 (2010) alapján

8 JELLEGZETES FELHASZNÁLÓI TÍPUSOK (Nemzetközi és hazai példák alapján) 1. nem használók 2. alkalmi felhasználók 3. vitatkozók 4. szórakozók 5. társalgók 6. időpocsékolók 7. haszonelvűek 8. fejlem felhasználók

9 Internethasználók aránya az egyes csoportokban százalék Adatok forrása: World Internet Project 2007, ITHAKA- TÁRKI: Digitális Írástudás Akcióterv számára készítee szegmentációs modell

10

11

12 A MAGYAR FIATALOK* MÉDIAHASZNÁLATI SZEGMENSEI BAN * éves korosztály Forrás: SÁGVÁRI B. (2011) A netgeneráció törésvonalai. Kultúrafogyasztás és élets0lus- csoportok a magyar fiatalok körében. In Arctalan nemzedék (Bauer, Szabó szerk.) Mobilitás, Budapest

13 AZ EURÓPAI GYEREKEK INTERNETHASZNÁLÓ SZEGMENSEI Forrás: Ellen J. Helsper, Veronika Kalmus, Uwe Hasebrink, Bence Sagvari and Jos De Haan. (2013). Country Classifica-on: Opportuni-es, Risks, Harm and Parental Media-on LSE, London: EU Kids Online.

14 AZ EURÓPAI GYEREKEK INTERNETHASZNÁLÓ SZEGMENSEI Forrás: Ellen J. Helsper, Veronika Kalmus, Uwe Hasebrink, Bence Sagvari and Jos De Haan. (2013). Country Classifica-on: Opportuni-es, Risks, Harm and Parental Media-on LSE, London: EU Kids Online.

15 11. OSZTÁLYOSOK MÉDIAHASZNÁLATI CSOPORTJAI BAN I. KOCKÁK (11%) II. MINDENT FOGYASZTÓK (20%) III. KAPCSOLAT- FÜGGŐK (31%) IV. KÖNYVMOLYOK (19%) V. VISSZAHÚZÓDÓK( 20%) a számítógépes játék, mint a szabadidő eltöltésének legfontosabb formája kevés tv, átlagnál valamivel több internetezés kevesebb társas kapcsolat, inkább fiúk inkább szakközépiskolába járók átlag alaw okoselefonnal rendelkező a hagyományos mobiltelefon használat (beszéd, sms) minimális inkább lányok többségében szakiskolába járók inkább alacsonyabb iskolai végzeeségű szülők TV a saját szobában nagyon sok TV, nagyon sok internet intenzív jelenlét a közösségi oldalakon az internet nem igazán a tanulás és az infomációszerzés eszköze a döntő többség okostelefonnal rendelkezik intenzív társas kapcsolatok (online és offline egyaránt) ak0v közösségi oldal- használat középpontban a kommunikáció és a szórakozás inkább középfokú végzeeségű szülők átlag felew arányban van számítógép a saját szobában a döntő többség okostelefonnal rendelkezik, ami a kommunikáció első számú eszköze kicsit több lány mint fiú többségében gimnáziumba járók többségében felsőfokú végzeeségű szülők nagyon kevés TV nézés átlagnál jóval kevesebb internet minimális vagy semmilyen jelenlét a közösségi oldalakon a mobiltelefon nem a szórakozás, hanem a hagyományos kommunikáció eszköze csupán többségében lányok átlagos szintű TV nézés, viszont minimális internetezés és online jelenlét passzivitás a közösségi oldalakon semmi játék átlag alaw okoselefonnal rendelkező Forrás: ITHAKA- NGYSZ (2013) A média hatása a gyerekekre és a fiatalokra. Kutatási jelentés

16 Záró gondolatok A puszta hozzáférésbeli (elsődleges) szakadék nem tűnt el, csak átalakult. A digitális egyenlőtlenségek és az ezen keresztüli társadalmi kirekesztődés egy újabb egyenlőtlenségi dimenzióként jelenik meg. Madártávlatból a hagyományos (munkaerőpiaci státusz, társadalmi és kulturális tőke, stb.) és a digitális egyenlőtlenségi dimenziók erőteljes együejárást mutatnak, azonban mikroszinten már összeteeebb a kép.

17 Köszönöm a figyelmet! sagvari.bence@tk.mta.hu