ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben április 24. pénteki ülés EURÓPAI PARLAMENT

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK április 24. pénteki ülés P6_TA-PROV(2009)04-24 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE Egyesülve a sokféleségben

2

3 TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban (B6-0197, 0198, 0199, 0200, 0241 és 0252/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a nık jogairól Afganisztánban... 1 P6_TA-PROV(2009)0310 A Sierra Leone-i különleges bíróság (B6-0242, 0243, 0244, 0245, 0253 és 0255/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróság támogatásáról... 5 P6_TA-PROV(2009)0311 Az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzete (B6-0248, 0250, 0251 és 0254/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzetérıl... 8 P6_TA-PROV(2009)0312 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény * (A6-0229/ Elıadó: Rumiana Jeleva) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 C6-0116/ /0170(CNS)) P6_TA-PROV(2009)0313 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény (fakultatív jegyzıkönyv) * (A6-0230/ Elıadó: Rumiana Jeleva) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyv Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 C6-0117/ /0171(CNS)) P6_TA-PROV(2009)0314 Az etnikai és faji alapú profilalkotás, nevezetesen a terrorelhárításnál, jogérvényesítésnél, bevándorlásnál, valamint vám- és határellenırzésnél (A6-0222/ Elıadó: Sarah Ludford) Az Európai Parlament április 24-i ajánlása a Tanácshoz a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról (2008/2020(INI)) PE \ I

4 P6_TA-PROV(2009)0315 A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem es éves jelentés (A6-0180/ Elıadó: Antonio De Blasio) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl és a csalás elleni küzdelemrıl Éves jelentés, 2007 (2008/2242(INI)) P6_TA-PROV(2009)0316 Képviselıi mentelmi jog Lengyelországban (A6-0205/ Elıadó: Diana Wallis) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a parlamenti mentelmi jogról Lengyelországban (2008/2232(INI)) P6_TA-PROV(2009)0317 Irányítás a közös halászati politika keretében: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és a többi szereplı (A6-0187/ Elıadó: Elspeth Attwooll) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplık (2008/2223(INI)) P6_TA-PROV(2009)0318 A növényvédı szerekre vonatkozó statisztikák ***II (A6-0256/ Elıadó: Bart Staes) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a növényvédı szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (11120/2/2008 C6-0004/ /0258(COD)) P6_TA-PROV(2009)0319 Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezése ***I (A6-0096/ Elıadó: Magor Imre Csibi) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0399 C6-0277/ /0151(COD)) P6_TA-PROV(2009)0320 Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek ***I (A6-0068/ Elıadó: Catherine Neris) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0311 C6-0203/ /0098(COD)) P6_TA-PROV(2009)0321 A Közösségben történı, határokon átnyúló fizetések ***I (A6-0053/ Elıadó: Margarita Starkevičiūt ) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségben történı, határokon átnyúló fizetésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0640 C6-0352/ /0194(COD)) II /PE

5 P6_TA-PROV(2009)0322 Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenysége ***I (A6-0056/ Elıadó: John Purvis) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikuspénzkibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0627 C6-0350/ /0190(COD)) P6_TA-PROV(2009)0323 A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok ***I (A6-0087/ Elıadó: Horst Schnellhardt) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) irányuló javaslatról (COM(2008)0345 C6-0220/ /0110(COD)) P6_TA-PROV(2009)0324 Középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus a tagállamok fizetési mérlegéhez * (A6-0268/ Elıadó: Pervenche Berès) Az Európai Parlament 2009.április 24-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0169 C6-0134/ /0053(CNS)) P6_TA-PROV(2009)0325 A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása * (A6-0244/ Elıadó: Benoît Hamon) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0727 C6-0464/ /0215(CNS)) P6_TA-PROV(2009)0326 Közös hozzáadottértékadó-rendszer az importtal és más határokon átnyúló mőveletekkel kapcsolatos adócsalások vonatkozásában * (A6-0189/ Elıadó: Cornelis Visser) Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal és más határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adócsalás tekintetében történı módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0805 C6-0039/ /0228(CNS)) P6_TA-PROV(2009)0327 A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozása (B6-0256/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról PE \ III

6 P6_TA-PROV(2009)0328 A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok (A6-0255/ Elıadó: Carl Schlyter) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról (2008/2208(INI)) P6_TA-PROV(2009)0329 Éves vita a 2008-ban elért haladásról a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben (B6-0192/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülésen alapuló térség megvalósulását illetıen elért évi haladásról szóló éves vitáról (az EU-Szerzıdés 2. és 39. cikke) P6_TA-PROV(2009)0330 A G20 csúcstalálkozó következtetései (B6-0185, 0187, 0188 és 0189/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a G20-csoport április 2-i londoni csúcstalálkozójáról P6_TA-PROV(2009)0331 A jólét és a stabilitás megszilárdítása a Nyugat-Balkánon (A6-0212/ Elıadó: Anna Ibrisagic) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a nyugat-balkáni országok stabilitásának és jólétének megszilárdításáról (2008/2200(INI)) P6_TA-PROV(2009)0332 Bosznia-hercegovinai helyzet (B6-0183/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a bosznia-hercegovinai helyzetrıl P6_TA-PROV(2009)0333 A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdés jövıjérıl (A6-0234/ Elıadó: Angelika Beer) Az Európai Parlament április 24-i ajánlása a Tanácshoz a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és az atomsorompó-szerzıdés jövıjérıl szóló, a Tanácshoz benyújtott európai parlamenti ajánlásról (2008/2324(INI)) P6_TA-PROV(2009)0334 A fogyatékossággal élık jogai (B6-0194/2009) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény és fakultatív jegyzıkönyvének az Európai Közösség általi megkötésérıl P6_TA-PROV(2009)0335 A Bizottság közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentése (2007) (A6-0245/ Elıadó: Monica Frassoni) Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentésérıl (2007) (2008/2337(INI)) IV /PE

7 PE \ V

8

9 P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a nık jogairól Afganisztánban Az Európai Parlament, tekintettel Afganisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között január 15-i állásfoglalására az uniós alapok költségvetési ellenırzésérıl Afganisztánban 1, tekintettel az Európai Parlament Afganisztánnal ápolt kapcsolataiért felelıs küldöttsége és az afgán nemzetgyőlés (Wolesi Jirga) február 12-i közös nyilatkozatára, tekintettel az Afganisztánról szóló március 31-i hágai nemzetközi konferencia végleges nyilatkozatára, tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó NATO-csúcstalálkozó nyilatkozatára, melyet az Észak-atlanti Tanács április 4-i strasbourgi/kehli ülésén részt vevı állam- és kormányfık adtak ki, tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek április 6-i közös nyilatkozatára az afganisztáni jogalkotásról; tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel Afganisztán több nemzetközi emberi jogi és szabadságjogi szerzıdés részese, többek között a nıkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére vonatkozó egyezménynek és a nemzetközi gyermekjogi egyezménynek, B. mivel a január 4-i afganisztáni alkotmány 22. cikke kimondja, hogy Afganisztán állampolgárainak, férfiaknak és nıknek, egyenlı jogaik és kötelességeik vannak a törvény elıtt, és hogy Afganisztán eleget tesz az általa ratifikált nemzetközi szerzıdéseknek, C. mivel az afgán családtörvény, amely az 1970-es évek vége óta tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek elismerik a nık jogát az egészségügy és az oktatás területén, és mivel e törvény jelenleg felülvizsgálat alatt áll, hogy összhangba kerüljön a 2004-es alkotmánnyal, D. emlékeztetve, hogy 2002 júniusában a december 5-i bonni egyezmény alapján felállították a Sima Samar által elnökölt Független Emberi Jogi Bizottságot, amely szerepet játszik az emberi jogok védelmében, E. mivel a síita nık jogállásáról szóló, az afgán parlament két háza által nemrégiben jóváhagyott új törvénytervezet komolyan korlátozza a nık szabad mozgását, 1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0023. PE \ 1

10 megvonva tılük otthonuk elhagyásának jogát, eltekintve a jogos esetektıl, elıírja számukra férjük szexuális kívánságainak teljesítését, legitimálva ezzel a házasságon belüli erıszakot, és fokozza a nık megkülönböztetését a házasság, a válás, az öröklés és az oktatáshoz való hozzáférés terén, ami nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi és különösen nıjogi standardokkal, F. mivel a törvénytervezet, amely a lakosság 15 20%-át érintené, még nem hatályos, mivel még nem tették közzé a kormány hivatalos lapjában, bár Afganisztán elnöke, Hamid Karzai már aláírta, G. mivel az Afganisztánban és külföldön felmerült kritikák hatására a törvénytervezetet újból visszautalták az afgán igazságügyi minisztériumhoz, hogy vizsgálja meg, hogy a törvény megfelel-e az afgán kormány által a nıjogi és az általános emberi jogi nemzetközi egyezményekben és az alkotmányban vállalt kötelezettségeknek, H. mivel az aktivisták és különösen a nıjogi aktivisták továbbra is az erıszak célpontjai, és sokan estek közülük militánsok és radikálisok áldozatául, többek között Szitara Acsakzai, afgán nıjogi aktivista és kandahári megyei tanácstag, akit otthona elıtt öltek meg, Gul Pecsa és Abdul Aziz, akiket miután erkölcstelen viselkedéssel vádoltak meg és konzervatív papok halálra ítéltek, megöltek és Malai Kakar, az elsı kandahári rendırnı, aki a városi rendırség nık ellen elkövetett erıszakkal foglalkozó részlegét vezette; I. mivel a 23 éves afgán újságírót, Perviz Kambaksot halálra ítélték, mert megjelentetett egy cikket a nık jogairól az iszlám világban, majd a határozott nemzetközi tiltakozást követıen az ítéletet 20 év börtönre változtatták; J. mivel továbbra is a közéletben részt vevı vagy otthonukon kívül dolgozó nık megfélemlítésérıl és fenyegetésérıl érkeznek hírek, és ezeket az ENSZ jelentései is megerısítik; tekintettel azokra a friss jelentésekre, amelyek a lányok oktatási rendszerben való, a militánsok és a radikálisok által ellenezett részvétele fokozásának nehézségeirıl szólnak, K. tekintettel azon fiatalasszonyok eseteire, akik az utóbbi években önként feláldozták magukat, hogy megmeneküljenek a kényszerházasságtól vagy a házastársi erıszaktól, 1. kéri a síita nık jogállásáról szóló említett törvénytervezet felülvizsgálatát, mivel annak tartalma nyilvánvalóan nincs összhangban a férfiak és nık közötti egyenlıségnek az alkotmányban és a nemzetközi megállapodásokban is szereplı elvével; 2. hangsúlyozza az olyan jogszabályok elfogadásával járó veszélyeket, amelynek alkalmazása a lakosságnak csak bizonyos rétegeire vonatkozik, és amely lényegében a megkülönböztetést és az igazságtalanságot segíti elı; 3. javasolja az afgán igazságügyi minisztériumnak, hogy semmisítsen meg valamennyi olyan, a nık megkülönböztetését tartalmazó törvényt, amely ellentétes az Afganisztán által aláírt nemzetközi szerzıdésekkel; 4. úgy véli, hogy rendkívül fontos Afganisztán demokratikus fejlıdése szempontjából, hogy az ország elkötelezze magát általában az emberi jogok, és különösen a nık jogai iránt, mivel a nık kulcsfontosságú szerepet játszanak az ország fejlıdésében, valamint 2 /PE

11 alapvetı és demokratikus jogaikkal teljes mértékben tudniuk kell élni; ismételten támogatásáról biztosítja a megkülönböztetés valamennyi formája elleni harcot, ideértve a vallási és nemi alapú megkülönböztetést is; 5. emlékeztet, hogy az Európai Unió Afganisztánról szóló, a közötti idıszakra vonatkozó stratégiai dokumentuma úgy tekint a férfiak és nık közötti egyenlıségre, valamint a nık jogaira, mint Afganisztán nemzeti fejlesztési stratégiájának elsıdleges fontosságú kérdésére; 6. üdvözli azon afgán nık bátorságát, akik Kabulban az új törvénytervezet ellen tüntettek, és támogatásáról biztosítja ıket; elítéli a tőntetések során ıket ért erıszakos cselekedeteket és védelmük biztosítását kéri az afgán hatóságoktól; 7. elítéli az emberi jogokat és az afgán nık emancipációját védı aktivisták meggyilkolását, különösen Szitara Acsikzai, regionális parlamenti képviselı a közelmúltban történt meggyilkolását; 8. megdöbbenve veszi tudomásul, hogy az afgán legfelsı bíróság jóváhagyta Perviz Kambaks 20 évi börtönre való elítélését istenkáromlás miatt, és felhívja Karzai elnököt, hogy kegyelmezzen meg Perviz Kambaksnak, valamint engedélyezze szabadon bocsátását; 9. felhívja az afgán hatóságokat többek között a helyi hatóságokat is, hogy hozzanak meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy megvédjék a nıket a szexuális erıszakkal, illetve a nemiségen alapuló erıszak minden más formájával szemben, valamint hogy az ilyen cselekmények elkövetıit állítsák bíróság elé; 10. úgy véli, hogy a nık és férfiak közötti egyenlıség terén az utóbbi években rendkívüli erıfeszítések árán elért haladás semmiképpen sem válhat a választásokat megelızı, pártok közötti alkudozás áldozatává; 11. ösztönzi a augusztus 20-án esedékes elnökválasztáson nıi jelöltek indítását, és ragaszkodik ahhoz, hogy az afgán nık is teljes mértékben részt vehessenek a döntéshozatali folyamatban, többek között azzal a jogukkal élve, hogy magas rangú állami funkcióra választhatóak és kinevezhetıek; 12. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is tartsák napirenden a síita nık jogállásának, valamint a nıkkel és gyermekekkel szembeni mindenfajta megkülönböztetés kérdését, amely elfogadhatatlan és nem egyeztethetı össze a nemzetközi közösségnek Afganisztán helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott segítségével kapcsolatos hosszú távú elkötelezettségeivel; 13. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson közvetlen anyagi és szakmai segítséget az afgán nıügyi minisztérium számára, valamint a nemi megközelítés valamennyi fejlesztési politikában való szisztematikus integrációjának elısegítésére Afganisztánban; 14. rendkívüli elıvigyázatosságra hívja fel az ENSZ nıket célzó fejlesztési alapját (UNIFEM); 15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a független PE \ 3

12 emberi jogi bizottsága elnökének. 4 /PE

13 P6_TA-PROV(2009)0310 A Sierra Leone-i különleges bíróság Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróság támogatásáról Az Európai Parlament, tekintettel a Sierra Leone-i különleges bíróság finanszírozásáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a szeptember 6-i állásfoglalására 1, tekintettel az Európai Közösség és az AKCS-államok között létrejött Cotonoui Megállapodásra, illetve a megállapodást aláíró felek elkötelezettségére a békéért, a biztonságért és stabilitásért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a demokratikus elvekért, illetve a jogállamiságért, tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel a Sierra Leone-i különleges bíróságot az ENSZ Biztonsági Tanácsa számú határozata értelmében az ENSZ és a Sierra Leone-i kormány hozta létre 2000-ben azzal a céllal, hogy bíróság elé állítsa a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését, azaz háborús bőnöket és emberiség elleni bőntetteket elkövetı személyeket, B. mivel a különleges bíróság számos precedenst teremt a nemzetközi büntetı igazságszolgáltatásban, tekintve, hogy ez az elsı nemzetközi bíróság, amelyet önkéntes hozzájárulásokból finanszíroznak, az elsı, amelyet a feltételezett háborús bőncselekmények helyszínén állítanak fel, valamint a volt libériai elnök esetében az elsı olyan bíróság, amely vádat emelt egy hivatalban lévı afrikai államfı ellen háborús bőnökért és az emberiség ellen elkövetett bőntettekért, C. mivel a különleges bíróság megbízatása 2010-ben véget ér, és a Sierra Leone-i kormány jelezte, hogy nincs abban a helyzetben, hogy végrehajtsa a különleges bíróság által elítélt személyekre kiszabott büntetést, D. mivel a büntetések végrehajtása a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvetı eleme, amely jelentıs szerepet játszik az országban a béke és a jogállamiság további fejlıdése tekintetében, E. mivel politikai, biztonsági és intézményes szempontból jelenleg problémákat jelent az elítélt személyek büntetésének Sierra Leonéban történı letöltése, F. mivel a különleges bíróság megállapodást kötött egyes államokkal, például az Egyesült Királysággal, Svédországgal és Ausztriával annak érdekében, hogy egyes elítéltek ezen országokban töltsék le büntetésüket, és mivel további megállapodásokra van szükség annak biztosításához, hogy az összes már elítélt személy, továbbá azok, akik bíróság elıtt állnak és büntetést szabhatnak ki rájuk, valóban le is töltsék büntetésüket, 1 HL C 187. E, , 242. o. PE \ 5

14 G. mivel az, hogy nem tudtak kijelölni megfelelı fogva tartási intézményeket az elképzelhetı legsúlyosabb bőncselekményekért elítélt személyek számára, komolyan aláaknázhatja a nemzetközi közösségnek a büntetlenség elleni harc hatékony végrehajtása érdekében tett erıfeszítéseit, H. hangsúlyozva, hogy a büntetlenség elleni küzdelem az Európai Unió emberi jogi politikájának egyik sarokkövét képezi, továbbá a nemzetközi közösség felelısséggel tartozik a felállított felelısségre vonhatósági mechanizmusok támogatásáért, I. mivel más bíróságok és törvényszékek, mint például a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetıtörvényszék, a ruandai nemzetközi büntetıtörvényszék is hasonló problémákkal küszködik, valamint más nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Büntetıbíróság, a libanoni különleges bíróság és a kambodzsai bíróság rendkívüli kamarái is ugyanezzel a problémával fognak minden bizonnyal szembesülni a közeljövıben, ha az államok nem kötelezıdnek el erısebben a nemzetközi igazságszolgáltatás végrehajtásának támogatása mellett, J. mivel valamennyi nemzetközi bíróság és törvényszék fontos szerepet játszik az adott régió békéje és igazságszolgáltatása érdekében, és mindegyik elkötelezett amellett, hogy mőködésével tartós örökséget teremtsen és hozzájáruljon azon régió jogállamiságának további fejlesztéséhez, ahol a bőncselekményeket elkövették, 1. üdvözli a nemzetközi bíróságok és törvényszékek által az elkövetett atrocitásokért felelıs személyek bíróság elé állítása terén elért elırehaladást és úgy véli, hogy e bírósági eljárások egyértelmő üzenetet hordoznak a világ egyes vezetıi és egyéb háborús bőnösök számára, miszerint az égbekiáltó emberi jogi visszaéléseket többé nem fogják büntetlenül eltőrni; 2. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a különleges bírósággal közösen találjanak megoldást arra, hogy az elítélt személyek le is töltsék büntetésüket, amely nélkül a különleges bíróság erıfeszítései, továbbá a nemzetközi közösség többek között az EU hitelessége súlyos károkat fog szenvedni, 3. felhívja a tagállamokat, hogy növeljék hozzájárulásukat a nemzetközi bíróságok és törvényszékek munkájához az ítéletek végrehajtása fenntartható megoldásának véglegesítése iránti törekvésükben akár azzal, hogy közvetlen megállapodásokat kötnek az említett intézményekkel az ítéleteknek a tagállamok joghatóságában történı végrehajtására vonatkozóan, akár az adott régióban történı büntetés-végrehajtást biztosító alternatív megoldások elısegítésével, 4. felhívja a tagállamokat és egyéb nemzetközi intézményeket, hogy nyújtsanak további pénzügyi támogatást a különleges bíróság számára azért, hogy a különleges bíróság által elítéltek olyan országban tölthessék le a büntetésüket, amelyek nemzetközi normáknak megfelelı büntetés-végrehajtási kapacitásokkal ugyan rendelkeznek, az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel viszont nem; 5. úgy ítéli meg, hogy a segítségnyújtás és támogatás hiánya súlyosan kockáztatja a nemzetközi bíróságok és törvényszékek tevékenységét, mivel azok nem képesek biztosítani, hogy az elítélt személyek le is töltsék a kiszabott büntetést; 6. a nemzetközi büntetıbíróságok által végzett munka értékelésére irányuló, átfogó 6 /PE

15 tanulmány készítésére szólít fel, amely levonja a tanulságokat és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet javítani azok mőködését és jövıbeni finanszírozását; 7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU-tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Sierra Leone-i különleges bíróságnak, a Nemzetközi Büntetıbíróságnak, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetıtörvényszéknek, a ruandai nemzetközi büntetıtörvényszéknek, a kambodzsai bíróság rendkívüli kamaráinak, a libanoni különleges bíróságnak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Afrikai Unió valamennyi tagállamának és az AKCS EU közös parlamenti közgyőlés társelnökeinek. PE \ 7

16 P6_TA-PROV(2009)0311 Az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzete Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzetérıl Az Európai Parlament, tekintettel a genfi egyezményekre, és különösen a polgári személyek háború idején való védelmére vonatkozó negyedik genfi egyezmény 27. cikkére, tekintettel a menekültek jogállására vonatkozó, évi genfi egyezményre és évi jegyzıkönyvére, tekintettel a fegyveres erık jogállásáról szóló, az Egyesült Államok kormánya és az iraki kormány között, 2008 novemberében aláírt megállapodásra (SOFA), tekintettel az iraki menekültek humanitárius helyzetérıl szóló, július 12-i állásfoglalására 1 és az iráni kivégzésekrıl szóló, szeptember 4-i állásfoglalására 2, amelyek utalnak a negyedik genfi egyezmény értelmében védett személyek jogállásával rendelkezı, ashrafi táborban tartózkodó személyekre, tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel az Észak-Irakban található ashrafi tábort a 80-as években hozták létre az Iráni Népi Mudzsaheddin Szervezet (PMOI) iráni ellenzéki csoport tagjai számára, B. mivel 2003-ban az Egyesült Államok iraki fegyveres erıi lefegyverezték az ashrafi táborban tartózkodó személyeket, és védelmet biztosítottak számukra, mivel e személyeket a genfi egyezmények értelmében védett személyeknek minısítették, C. mivel az ENSZ emberi jogi fıbiztosa október 15-i levelében sürgette az iraki kormányt, hogy védje meg az ashrafi táborban tartózkodó személyeket a visszaküldés tilalmának elvét sértı kényszer-deportálástól, kiutasítástól és repatriálástól, és tartózkodjon minden olyan fellépéstıl, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat, D. mivel az Egyesült Államok és Irak közötti, a fegyveres erık jogállásáról szóló megállapodás megkötését követıen az ashrafi tábor ellenırzését átadták az iraki biztonsági erıknek január 1-jétıl, E. mivel az iraki nemzetbiztonsági tanácsadó által a hírek szerint a közelmúltban tett nyilatkozatok szerint a hatóságok szándéka, hogy fokozatosan "elviselhetetlenné" tegyék az ashrafi táborban tartózkodó személyek további ottlétét, és mivel a hírek szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó utalt e személyek kiutasítására/kiadatására és/vagy Irakon belüli kényszer-áttelepítésére is, 1 2 HL C 175. E, , 609. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008) /PE

17 1. sürgeti az iraki miniszterelnököt annak biztosítására, hogy az iraki hatóságok ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek sértik az ashrafi táborban tartózkodó személyek emberi jogait, és arra, hogy tisztázza a kormány e személyekkel kapcsolatos szándékait; felhívja az iraki hatóságokat, hogy védjék meg az ashrafi táborban tartózkodó személyek életét, testi és lelki épségét, és a genfi egyezmények értelmében fennálló kötelezettségeknek megfelelıen bánjanak velük, különösen tartózkodjanak a visszaküldés tilalmának elvét sértı kényszer-áttelepítésüktıl, deportálásuktól, kiutasításuktól vagy repatriálásuktól; 2. tiszteletben tartva az ashrafi táborban élı személyek saját jövıjükkel kapcsolatos egyéni kívánságait, úgy ítéli meg, hogy e személyeket és a jelenleg Irakban tartózkodó más iráni állampolgárokat, akik politikai okokból hagyták el Iránt, súlyos emberi jogi jogsértések veszélye fenyegetné, ha akaratuk ellenére visszaküldenék ıket Iránba, és kitart amellett, hogy senkit nem szabad közvetlenül vagy harmadik országon keresztül olyan helyzetbe visszaküldeni, ahol ıt kínzás vagy más súlyos emberi jogi visszaélés veszélye fenyegetné; 3. felhívja az iraki kormányt, hogy vessen véget a tábor blokádjának, tartsa tiszteletben az ashrafi táborban tartózkodó személyeknek a genfi egyezmény szerinti védett személyek jogállását, és tartózkodjon minden olyan fellépéstıl, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat, azaz biztosítsa számukra a teljes körő hozzáférést az élelemhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, üzemanyaghoz, valamint a kapcsolattartást családtagjaikkal és nemzetközi humanitárius szervezetekkel; 4. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, valamint az iraki és az amerikai kormányt, az ENSZ menekültügyi fıbiztosát és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy törekedjenek megfelelı, hosszú távú jogállás biztosítására az ashrafi táborban tartózkodó személyek számára; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az ENSZ menekültügyi fıbiztosának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, az Egyesült Államok kormányának, valamint Irak kormányának és parlamentjének. PE \ 9

18 P6_TA-PROV(2009)0312 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény * Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 C6-0116/ /0170(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0530), tekintettel a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló, december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott ENSZ-egyezményre (a továbbiakban: egyezmény), tekintettel az EK-Szerzıdés 13. cikkének (1) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére, tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0116/2009), tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére, tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A6-0229/2009), 1. jóváhagyja az egyezmény megkötését; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 10 /PE

19 P6_TA-PROV(2009)0313 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény (fakultatív jegyzıkönyv) * Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyv Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 C6-0117/ /0171(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0530), tekintettel a december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott, a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyvre (fakultatív jegyzıkönyv), tekintettel az EK-Szerzıdés 13. cikke (1) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése elsı albekezdésére, tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0117/2009), tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére, tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A6-0230/2009), 1. jóváhagyja a fakultatív jegyzıkönyv megkötését; 2. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy háromévente tegyenek jelentést a Tanácsnak és a Parlamentnek a fakultatív jegyzıkönyv végrehajtásának állapotáról a vonatkozó illetékességi területeik szerint; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. PE \ 11

20 P6_TA-PROV(2009)0314 Az etnikai és faji alapú profilalkotás, nevezetesen a terrorelhárításnál, jogérvényesítésnél, bevándorlásnál, valamint vám- és határellenırzésnél Az Európai Parlament április 24-i ajánlása a Tanácshoz a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról (2008/2020(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az ALDE képviselıcsoport nevében Sarah Ludford által a Tanács részére elıterjesztett, a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló kiválasztás profilalkotás problémájáról szóló ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0483/2007), tekintettel a nemzetközi, európai és nemzeti emberi jogi okmányokra: nevezetesen a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára (ICCPR); az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (EJEE); az Európai Unióról szóló szerzıdésre; az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre (EK- Szerzıdés); az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta) és a tagállamok nemzeti alkotmányaira, valamint azokra a jogokra és biztosítékokra, amelyekkel ezek az egyént a magánélethez való jog, az adatvédelem, a megkülönböztetés-mentesség és a szabad mozgás tekintetében felruházzák, tekintettel az Európa Tanács által hozott európai adatvédelmi intézkedésekre: az EJEE 8. cikkére, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelmérıl szóló 108. számú európa tanácsi egyezményre, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamok részére szóló ajánlásaira: a személyes adatok rendıri ágazatban történı felhasználását szabályozó R(87)15. ajánlás 1, a statisztikai célra győjtött és feldolgozott személyes adatok védelmével kapcsolatos R(97)18. ajánlás 2, és az európai rendırségi etikai kódexre vonatkozó R(2001)10. ajánlás 3, tekintettel az EU adatvédelmi intézkedéseire: a Charta 7. és 8. cikkére, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 4, a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló, november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra 5, tekintettel a megkülönböztetés ellen irányuló intézkedésekre: a faji diszkrimináció A Miniszteri Bizottság szeptember 17-én, a miniszterhelyettesek 410. ülésén fogadta el. A Miniszteri Bizottság szeptember 30-án, a miniszterhelyettesek 602. ülésén fogadta el. A Miniszteri Bizottság szeptember 19-én, a miniszterhelyettesek 765. ülésén fogadta el. HL L 281., , 31. o. HL L 350., , 60. o. 12 /PE

21 valamennyi formájának megszüntetésérıl szóló nemzetközi egyezményre (ICERD), az EJEE 14. cikkére és a hozzá csatolt 12. jegyzıkönyvre, az EK-Szerzıdés 13. cikkére és a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre 1, tekintettel a biztonság terén és a terrorizmus elleni harc vonatkozásában alkalmazott olyan uniós eszközökre beleértve a rendırségi és igazságügyi együttmőködést és az információk és operatív információk cseréjét, mint a terrorista bőncselekményekre vonatkozó információcserérıl és együttmőködésrıl szóló, szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozat 2, az Európai Unió tagállamainak bőnüldözési hatóságai közötti, információk és bőnüldözési operatív információk cseréjének leegyszerősítésérıl szóló, december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat 3, a terrorizmus és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmőködés megerısítésérıl szóló, június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 4, valamint annak június 23-i 2008/616/IB végrehajtó határozata 5, tekintettel a már létezı és tervbe vett uniós adatbázisokra pl. a schengeni információs rendszer, az Eurodac és a vízuminformációs rendszer, és a biometrikus adatok győjtésére szolgáló intézkedésekre, pl. a tartózkodási engedélyek és útlevelek tekintetében, illetve tekintettel A déli tengeri külsı határok igazgatásának megerısítése címő, november 30-i bizottsági közleményre az állandó partiırség-hálózat létrehozásáról a déli tengeri külsı határok számára, valamint az olyan tervbe vett határırizeti projektekre (COM(2006)0733), mint például az Eurosur (európai határırizeti rendszer), tekintettel Az Európai Unió határigazgatása terén teendı újabb lépések elıkészítésérıl címő február 13-i bizottsági közleményben említett e-határok létrehozására irányuló javaslatra, amely regisztráltutas-programot és határregisztrációs rendszert is magában foglaló automatizált határellenırzést kialakító integrált határigazgatást irányoz elı (COM(2008)0069), tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) részére történı továbbításáról szóló megállapodásra (PNR megállapodás, 2007) 6, valamint az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatra (COM (2007)0654), illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (Alapjogi Ügynökség), az európai adatvédelmi biztosnak, a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportnak, és a rendırségi és igazságügyi munkacsoportnak az e javaslatra vonatkozó véleményeire, tekintettel a vonatkozó nemzeti joggyakorlatra, például a német alkotmánybíróság HL L 180., , 22. o. HL L 253., , 22. o. HL L 386., , 89. o. HL L 210., , 1. o. HL L 210., , 12. o. HL L 204., , 18. o. PE \ 13

22 polizeiliche präventive Rasterfahndung tárgyában hozott döntésére 1, az Egyesült Királyság parlamentje felsıházának a cseh romákról szóló határozatára 2, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatára, nevezetesen a Tyimisev kontra Oroszország 3, Nacsova és mások kontra Bulgária 4, D.H. és mások kontra Cseh Köztársaság 5 és az S. és Marper kontra Egyesült Királyság 6 ügyekre, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatára, nevezetesen a Huber kontra Németország ügyre 7, tekintettel Martin Scheinin, az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére 8, Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosának a Magánélethez való jog védelme a terrorizmus elleni küzdelemben címő jelentésére 9, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottságának (ECRI) a terrorizmus elleni fellépés során a rasszizmus elleni küzdelemrıl szóló 8. sz. általános politikai ajánlására 10, valamint a rendfenntartásban a rasszizmus és faji megkülönböztetés elleni küzdelemrıl szóló 11. sz. általános politikai ajánlására 11, valamint az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata által az etnikai profilalkotásról készített jelentésre 12, tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 94. cikkére, tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6 0222/2009), Profilalkotás és adatbányászat A. mivel a tagállamok a terrorizmus elleni küzdelem eszközeként, illetve a bőncselekmények elleni harc összefüggésében egyéb veszélyek elhárítása érdekében egyre gyakrabban használják az új technológiákat olyan programok és rendszerek révén, amelyek magukkal vonják a személyekkel kapcsolatos információk megszerzését, felhasználását, tárolását, illetve cseréjét, B. mivel a konkrét célkitőzést szem elıtt tartva európai szinten el kell fogadni a profilalkotás egyértelmő fogalommeghatározását; mivel a profilalkotás egy olyan nyomozási technika, amelyet az új technológiák tettek lehetıvé, és amelyet széles 1 A német alkotmánybíróság határozata, BVerfG, 1 BvR 518/02, , Absatz-Nr. (1-184). 2 Felsıház, december 9., alperes kontra a prágai repülıtéren mőködı Bevándorlási Hivatal és mások (elsı fokon pernyertesek) ex parte: Európai Roma Jogi Központ és mások (fellebbezık) [2004], UKHL 55, (101) bekezdés. 3 Tyimisev kontra Oroszország, december 13., 55762/00 és 55974/00, EJEB 2005-XII. 4 Nacsova és mások kontra Bulgária [GC], február 26., 43577/98 és 43579/98, EJEB 2005-VII. 5 D.H. és mások kontra Cseh Köztársaság, november 13., 57325/00. 6 S. és Marper kontra Egyesült Királyság, december 4., 30562/04 és 30566/04. 7 C-524/06 sz. ügy, EBHT 2008., I o. 8 Az A/HRC/4/26 sz. ENSZ-dokumentum, január CommDH/vitaindító dokumentum (2008)3, Strasbourg, november CRI (2004) 26, elfogadva március 17-én. 11 CRI (2007) 39, elfogadva június 29-én. 12 CFR-CDF, vélemény , elérhetı az alábbi címen: 14 /PE

23 körben használnak a kereskedelmi ágazatban, továbbá manapság egyre inkább bőnüldözési eszközként kerül felhasználásra, nevezetesen a bőncselekmények felderítésére és megelızésére, valamint a határellenırzések összefüggésében, C. mivel a profilalkotás technikája amelyet gyakran a számítógépben található adatok automatizált feltárása ( adatbányászat ) révén végeznek figyelemre és politikai megvitatásra érdemes, tekintettel arra, hogy vitatható módon eltér attól az általános szabálytól, melynek értelmében a bőnüldözési határozatoknak az egyén magatartásán kell alapulniuk; mivel a profilalkotás olyan nyomozati technika, amely több forrásból szerez információt az emberekrıl ilyen lehet többek közt az etnikai vagy faji hovatartozás, a nemzetiség és a vallás, és ennek alapján kísérli meg azok azonosítását és lehetséges korlátozó intézkedések meghozatalát azokkal szemben, akik bőnelkövetéssel vagy terrorista cselekmények elkövetésével gyanúsíthatók, és megfelelnek az alábbi meghatározásnak: egy sor fizikai, viselkedési vagy pszichológiai jellemzı módszeres hozzárendelése egyes bőncselekményekhez, és ennek bőnüldözési határozatok alapjául való felhasználása 1 vagy pedig az adatbányászat és a profilalkotás közti kapcsolat egyértelmővé tételével: olyan technika, melynek alkalmazása során a már rendelkezésre álló tapasztalatokból következtetnek bizonyos fajta személyek jellemzıire, majd az adatbázisokban olyan egyének után kutatnak, akik nagymértékben megfelelnek ezeknek a jegyeknek 2, D. mivel az etnikai profilalkotás, amely adott faji vagy etnikai jellemzıkön alapul, és ezért a megkülönböztetés-mentességi normákkal való ütközése miatt erısen vitatható, az alábbiak szerint határozható meg: vagy a faj vagy az etnikai származás, a vallás vagy nemzeti hovatartozás egyetlen tényezıként vagy több tényezı egyikeként történı alkalmazásának rendszeres gyakorlata a bőnüldözési határozatok meghozatalakor, függetlenül attól, hogy az érintett személyeket automatikus eszközökkel azonosítják-e vagy sem 3 objektív és ésszerő indokoltság nélkül ellenırzési, felügyeleti vagy nyomozati tevékenységek során olyan okoknak a rendırség által történı felhasználása, mint például a faj, a bırszín, a nyelv, a vallás, az állampolgárság vagy a nemzetiségi vagy etnikai származás 4, 1 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (35) bekezdés. 2 A Parlament Felsıházának jelentése: Clarke R, Profiling: A Hidden Challenge to the Regulation of Data Surveillance (Profilalkotás: az adatfigyelésre vonatkozó szabályozás rejtett kihívásai), 1993, (33) bekezdés, 41. lábjegyzet. 3 De Schutter, Oliver és Ringelheim, Julie (2008), Ethnic Profiling: A Rising Challenge for European Human Rights Law, (Etnikai alapú profilalkotás: új kihívás az európai emberi jogi törvények elıtt), Modern Law Review, 71(3), o. 4 A rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság (ECRI) 11. számú általános politikai ajánlása, lásd fent, (1) bekezdés. PE \ 15

24 E. mivel a profilalkotás akár adatbányászat révén, akár a rendırség vagy egyéb ügynökségek gyakorlatában egyre nagyobb mértékben kerül felhasználásra a bőnüldözés és határellenırzés eszközeként, ugyanakkor nem fordítanak kellı figyelmet hatékonysága felmérésére, illetve a magánélethez való jog tiszteletben tartását és a diszkrimináció elkerülését biztosító jogi garanciák kidolgozására és alkalmazására, F. mivel a profilok az alábbi típusokba sorolhatók: i) leíró: elkövetıkre vagy elkövetett bőncselekményekre vonatkozó tanúvallomáson vagy egyéb információn alapulnak, és adott gyanúsítottak letartóztatását vagy az azonos mintát követı bőncselekmények felderítését segítik elı; vagy ii) prediktív: korrelációkat teremtenek a múlt eseményeibıl, az aktuális adatokból és a bőnüldözési operatív információkból megfigyelhetı változók között olyan következtetések levonása érdekében, amelyekrıl úgy vélik, hogy azonosítják azokat a személyeket, akikrıl feltételezhetı, hogy részt vesznek majd valamely jövıbeli bőncselekményben, vagy egy még fel nem derített bőncselekmény részesei 1, G. mivel az adatbányászat és a profilalkotás elmossa a határt az engedélyezett célirányos megfigyelés és a problematikus tömeges megfigyelés között ahol az adatokat hasznosságuknál fogva győjtik mintsem meghatározott célból, potenciálisan a magánélet jogtalan megsértését eredményezve, H. mivel az indokolatlan utazási korlátozások és az agresszív ellenırzési módszerek negatív hatással bírhatnak a harmadik országokkal fennálló alapvetı fontosságú gazdasági, tudományos, kulturális és társadalmi cserekapcsolatokra; ennek megfelelıen hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy a lehetı legkisebbre kell csökkenteni annak kockázatát, hogy bizonyos csoportokat, közösségeket vagy nemzetiségeket objektíven nem indokolható megkülönböztetı gyakorlatnak vagy intézkedéseknek vessenek alá, I. mivel fennáll annak veszélye, hogy ártatlan embereket szolgáltatnak ki önkényes letartóztatásoknak, vallatásoknak, utazási korlátozásoknak, megfigyelésnek, illetve biztonsági riadóknak valamely állami ügynök által a profiljukhoz rendelt információ alapján, és amennyiben ezen információt nem távolítják el azonnal, ez az adatcserén és a határozatok kölcsönös elismerésén keresztül a vízumkérelmek, utazási vagy határátkelési engedélyek elutasításához, a figyelılistákra való felkerüléshez, az adatbázisokban történı szerepeltetéshez, foglalkoztatási vagy banki tilalmakhoz, letartóztatáshoz vagy szabadságmegvonáshoz, illetve egyéb jogfosztásokhoz vezethet, amelyekre jogorvoslati eljárás feltehetıen nem vonatkoztatható, Jogszabályi kötelezettségek J. mivel a bőnüldözési tevékenységet minden esetben az alapjogok tiszteletben tartása mellett kell végezni, beleértve a magánélethez és családi élethez való jogokat, a személyes adatok védelmét és a megkülönböztetés-mentességet is; a szoros 1 Az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentése, (33) bekezdés. 16 /PE

25 nemzetközi együttmőködés elengedhetetlen a terrorizmus és a súlyos bőncselekmények elleni küzdelemhez, ugyanakkor minden ilyen együttmőködésnek meg kell felelnie a nemzetközi jogszabályoknak, valamint az egyenlı elbánásra és a jogi védelemre vonatkozó európai normáknak és értékeknek, nem utolsósorban annak érdekében, hogy az EU ne ássa alá határain belül, valamint nemzetközi szinten az emberi jogok elımozdítójaként kivívott hitelességét, K. mivel az Európai Uniónak kerülnie kell az olyan nyomozási módszereket, amelyek feleslegesen károsítanák a diplomáciai kapcsolatokat, akadályoznák az ilyen jellegő nemzetközi együttmőködést, illetve rontanák a világban az Unióról alkotott képet, valamint a nemzetközi jogszabályok elımozdítójaként betöltött szerepe miatt az Unióba vetett bizalmat; mivel az egyenlı elbánásra, a megkülönböztetés-mentességre és a jogi védelemre vonatkozó európai normáknak továbbra is példaként kell szolgálniuk, L. mivel a leíró és a prediktív profilalkotás egyaránt törvényes nyomozati eszköz lehet abban az esetben, ha sztereotípiákra épülı ellenırizetlen általánosítások helyett konkrét, megbízható és idıben kapott információkon alapul, és amennyiben az ilyen profilok alapján tett intézkedések megfelelnek a jogi értelemben vett szükségesség és arányosság követelményeinek; mivel azonban az a meggyızıdése, hogy az etnikai származásra, fajra, vallásra, nemzetiségre vagy politikai elkötelezettségre vonatkozó adatok felhasználásával kapcsolatos megfelelı jogi korlátozások és védintézkedések hiányában a profilalkotás a megkülönböztetı gyakorlat jelentıs kockázatát hordozza magában, M. mivel az európai rendırségi etikai kódex útmutatása szerint a rendırségi nyomozásoknak legalább tényleges vagy lehetséges törvénysértés vagy bőncselekmény ésszerő gyanúján kell alapulnia, és mivel megállapítást nyert, hogy az ilyen ésszerő gyanú hiánya esetén felmerül az emberi jogok egyéneket vagy a társadalom egészét fenyegetı megsértésének lehetısége 1, amennyiben a profilalkotás sztereotípiákon vagy elıítéleteken alapul, N. mivel a prediktív profilalkotás mely adatbázisok közti kereszthivatkozások révén kialakított, átfogó profilokat használ és olyan, próbákkal nem igazolt általánosításokat vagy viselkedési mintákat tükröz, amelyekrıl úgy vélik, hogy jelzik valamely jövıbeli vagy még fel nem derített bőncselekmény vagy terrorista cselekmény elkövetését súlyos problémát jelent a magánélethez való jog szempontjából, és lehetséges, hogy sérti az EJEE 8. cikke és a Charta 7. cikke 2 szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához való jogokat, O. mivel az EJEB joggyakorlata egyértelmővé teszi, hogy az EJEE 8. cikkének (2) bekezdése szerinti eltérések csak akkor engedélyezettek, ha megfelelnek a törvényi elıírásoknak és szükségesek egy demokratikus társadalomban 3, amint azt az EJEB fent 1 Idem. (33) bekezdés. Lásd még az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata által az etnikai profilalkotásról készített jelentést, lásd fent, o. 2 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének október 8-i véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (4) bekezdés. 3 A vonatkozó joggyakorlat rövid áttekintéséhez lásd E. Brouwer, Towards a European PNR System? (Egy európai PNR-rendszer felé?), az Európai Parlament C. szakpolitikai fıosztálya Polgári Jogok és Alkotmányos Ügyek számára készített tanulmány, PE sz. dokumentum, január, (5) bekezdés, o. PE \ 17

26 említett, S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben hozott határozatában a közelmúltban megerısítette azáltal, hogy az EJEE 8. cikke megsértésének minısítette az ujjlenyomatok, sejtminták és DNS-minták válogatás nélküli, általános begyőjtését olyan személyektıl, akik bőncselekményt nem követtek el, pusztán gyanúsítottak voltak, P. mivel az EJEB a fent említett S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben a megbélyegzés kockázatát látta abban, hogy az Egyesült Királyság adatbázisában az olyan személyeket, akiket semmilyen bőncselekmény elkövetéséért nem ítéltek el, ugyanúgy kezelik, mint a jogerısen elítélt bőnözıket, fel kell hogy vetıdjék a bíróság által ártatlannak talált személyek személyes adatainak feldolgozásán alapuló profilalkotási mőveletek törvényességének kérdése is 1, Q. mivel a Rasterfahndung programot melynek során a német rendıri hatóságok terroristagyanús személyek azonosításának (nem megvalósult) céljával nyilvános és magánadatbázisokból személyes adatokat győjtöttek olyan 18 és 40 év közötti férfiakról, akik állítólag muzulmán vallási iskolát látogattak vagy látogatnak a német alkotmánybíróság fent említett döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, kimondva, hogy az adatbányászat a személyes adatokhoz való törvénytelen hozzáférés és a magánéletbe való törvénytelen beavatkozás, ami nem igazolható a terrorista támadások tekintetében szeptember 11-e óta folyamatosan fennálló általános fenyegetettségi helyzetre való válaszlépésként, hanem konkrét veszély, pl. terrorista támadás elıkészítése vagy elkövetése bizonyítását teszi szükségessé, Eredményesség R. mivel több amerikai tanulmány megkérdıjelezte az adatbányászat és profilalkotás hasznosságát, többek közt az alábbiak: (i) A Cato Intézet rámutatott, hogy: bár az adatbányászat számos célra érdemben felhasználható, a terroristák felfedésének kérdésére nem ad megfelelı választ. Nem volna szerencsés, ha a nemzetbiztonság védelme és a rendfenntartás során, illetve technológiai körökben gyakorlattá válna a terrorizmus felfedését célzó adatbányászat, mivel az adatbányászat ilyen jellegő felhasználása az adófizetık pénzének pazarlása volna, szükségtelenül sértené a magánélethez való jogot és a polgári szabadságjogokat, és méltatlanul vesztegetné el a nemzetbiztonsági téren tevékenykedık értékes idejét és energiáját 2, (ii) Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsának (National Research Council) a Belbiztonsági Minisztérium számára készített, adatbányászatról és viselkedésmegfigyelési technológiákról szóló tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy: a terroristák adatbányászat révén történı automatizált azonosítása célkitőzésként kivihetetlen, a technológiai fejlesztésre irányuló erıfeszítés céljaként pedig nem 1 Az EJEB határozata az S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben, lásd fent, (125) bekezdés. 2 Cato Intézet, Policy Analysis 584. sz., december 11., Jeff Jonas és Jim Harper: Effective Terrorism and the limited role of predictive data-mining. 18 /PE

27 kívánatos 1, S. mivel az adatbányászat hatékonyságát csökkenti, hogy az elemzıknek hatalmas mennyiségő adatot kell feldolgozniuk ( tő a szénakazalban probléma); hogy a törvénytisztelı polgárok jóval több digitális nyomot hagynak, mint a bőnözık vagy terroristák, akik jelentıs erıfeszítést tesznek, hogy identitásukat elrejtsék; hogy jelentıs a hamis pozitív találatok aránya, aminek révén nem csak hogy ártatlan emberek kerülnek gyanúba, ami a magánélethez való joguk lehetséges megsértését eredményezheti, hanem valódi gyanúsítottak azonosítatlanok maradnak, T. mivel ennek fordítottja az a lehetıség, hogy azok az elkövetık, akik nem felelnek meg a profilnak, kicsúsznak az ellenırzés alól, amire jó példa a július 7-i londoni bombamerénylet vezetıjének esete, aki a terrorista bombamerénylet tervezésében való részvétellel gyanúsított egyéb személyek társaként került a titkosszolgálatok látómezejébe de nem követték nyomon, mert a július elıtti idıszakban érvényes terroristagyanús egyén profiljának nem felelt meg kellıképpen 2, U. mivel az olyan profilalkotás, amely zavart okoz a közösségek közti jó viszonyban és egyes közösségeket elidegenít a rendıri szervekkel való együttmőködéstıl kontraproduktív volna, amennyiben akadályozná az operatív bőnüldözési információk összegyőjtését és a bőnözés és terrorizmus elleni hatékony fellépést 3, V. mivel a terrorizmus észlelése és megelızése érdekében a legjobb megközelítés a konkrét gyanúsítottakról való hatékony információgyőjtés és a konkrét nyomok követése, és mivel az ezek kiegészítéseként végrehajtott, mindenkire egyaránt kiterjedı véletlenszerő ellenırzések (amelyeket a terroristák nem tudnak elkerülni) a profilalkotásnál hatékonyabb megelızı intézkedések lehetnek a terrorizmus elleni harcban 4, Etnikai profilalkotás W. mivel az etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozás rendıri nyomozás tényezıjeként való felhasználása nincsen eleve kizárva, feltéve, hogy ez a megkülönböztetésmentességre vonatkozó normáknak megfelelıen történik, beleértve az EJEE 14. cikkét is, de ahhoz, hogy jogszerő, megkülönböztetésnek nem minısülı bánásmódbeli eltérésnek számítson, összhangban kell lennie a hatékonyság, szükségesség és arányosság elvével is, X. mivel a sztereotip feltételezéseken alapuló profilalkotás kiélezheti az egyes etnikai, nemzeti vagy vallási hátterő személyekkel szemben táplált ellenséges érzéseket vagy idegengyőlöletet 5, 1 Protecting Individual Privacy in the Struggle Against Terrorists: A Framework for Program Assessment (Az egyén magánélethez való jogának védelme a terrorizmus elleni harcban: a programértékelés kerete.) Szabadon elérhetı összegzés az alábbi címen: 4. o. 2 Detectives draw up new brief in hunt for radicals (A radikálisok nyomában: a nyomozók új eligazítást készítenek), The Times, december Az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentése, (62) bekezdés. 4 Idem, (61) bekezdés. 5 Idem, (40) bekezdés. PE \ 19

28 Y. mivel az EJEB joggyakorlatában megállapítást nyert, hogy amennyiben a faji hovatartozás egy bőnüldözési intézkedés kizárólagos alapját képezi, akkor az tiltott megkülönböztetést jelent 1 ; mivel a gyakorlatban nem mindig egyértelmően eldönthetı, hogy egy ilyen intézkedés kizárólagos vagy döntı alapját a faji vagy etnikai hovatartozás jelentette-e, és gyakran csak a bőnüldözési gyakorlat mintáinak elemzésekor derül egyértelmően fény e tényezık túlsúlyára, Z. mivel, bár nincsen olyan nemzetközi vagy európai uniós norma, amely kifejezetten tiltaná az etnikai alapú profilalkotást, az EJEB joggyakorlata alapján erre kell következtetnünk, és úgy az ICERD, mint az ECRI világossá tette, hogy ez a gyakorlat igenis sérti a megkülönböztetés tilalmát 2, AA. AB. AC. mivel a évi rasszizmus elleni világkonferencián elfogadott cselekvési program sürgette az államokat, hogy készítsenek elı, alkalmazzanak és hajtsanak végre hatékony intézkedéseket a faji alapú profilalkotás eltörlése érdekében 3 ; mivel az ECRI a terrorizmus elleni fellépés során a rasszizmus elleni küzdelemrıl szóló, fent említett 8. ajánlásában annak biztosítására kérte a kormányokat, hogy a jogszabályok és rendelkezések, illetve azoknak a bőnüldözés területén való alkalmazása ne vezessen diszkriminációhoz; és mivel az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata úgy véli, hogy az olyan jellemzıkön alapuló terrorista profilok, mint a nemzeti hovatartozás, a kor vagy a születési hely a megkülönböztetés igen jelentıs kockázatát hordozzák magukban 4, mivel a nemzeti, európai és nemzetközi jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében és az indokolatlan diszkriminatív vagy magánéletet sértı hatások elkerülése céljából szükség van az Európai Unió és tagállamai által használt olyan nyomozási gyakorlatok és adatfeldolgozási rendszerek átfogó értékelésére, amelyek profilalkotási technikákat alkalmaznak vagy azok alapjául szolgálnak, mivel az ilyen intézkedésekre az alábbi iránymutatások alkalmazandók, és mivel a teljes és hatékony védelem biztosítása érdekében mindezen biztosítékok kombinációjára van szükség, 1. a következı ajánlásokat címezi a Tanácshoz: a) a személyes adatok bőnüldözési és terrorizmus elleni céllal történı mindenfajta felhasználásának a használatot korlátozó, egyértelmő, konkrét, kötelezı érvényő, valamint független adatvédelmi hatóságok által közvetlenül és hatékonyan felügyelt, nyilvánosságra hozott jogi szabályozáson, továbbá e jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szigorú szankciókon kell alapulnia; az elıvigyázatossági okokból győjtött adatok tömeges tárolása nem áll arányban a terrorizmus elleni hatékony küzdelemre vonatkozó alapvetı követelményekkel; 1 Pl. az EJEB határozata a Timishev kontra Oroszország ügyben, lásd fent. 2 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének október 8-i véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (39) bekezdés 3 A rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyőlölet és az azzal kapcsolatos intolerancia elleni világkonferencián elfogadott jelentés (A/CONF.189/12), cselekvési program, (72) bekezdés. 4 Az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata: The balance between freedom and security in the response by the European Union and its member States to the Terrorist Threats (Szabadság és biztonság egyensúlya az Európai Unió és tagállamai terrorfenyegetettségre adott válaszában) (2003), 21. o. 20 /PE

29 b) jogi keretet kell kialakítani, amelyben egyértelmő meghatározásra kerül a profilalkotás, történjen az akár számítógépes adatok automatizált feltárása révén vagy más módon, a jogszerő felhasználásra vonatkozó egyértelmő szabályok kialakítása és a korlátozások meghatározása érdekében; szükség van az egyének számára megfelelı adatvédelmi biztosítékok, illetve a felelısség megállapítására szolgáló mechanizmusok bevezetésére is; c) a konkrét bőntény elkövetésével vagy fenyegetéssel nem gyanúsított személyekkel kapcsolatos személyes adatok győjtését és tárolását, illetve profilalkotási technikák velük kapcsolatos alkalmazását különösen szigorú szükségességi és arányossági vizsgálathoz kell kötni; d) a tényszerő adatokat, a bőnüldözési operatív információkat, illetve az adatalanyok különbözı kategóriáira vonatkozó adatokat egyértelmően el kell különíteni egymástól; e) a rendırségi és hírszerzı szolgálati aktákhoz való hozzáférés csak eseti alapon, meghatározott céllal, tagállami bírói felügyelet mellett lehet engedélyezett; f) a profilalkotási tevékenységek nyomán nem csökkenhet a tagállamok rendıri szervei által végzett célzott nyomozási rendıri tevékenység, és a profilalkotásra vonatkozó korlátozó szabályozás nem akadályozhatja az adatbázisokhoz való törvényes hozzáférést a célzott nyomozások keretében; g) a személyes adatok megırzési idejét korlátozni kell; h) az etnikai statisztikai adatok elengedhetetlen eszközként szolgálnak ahhoz, hogy lehetıvé váljon azon bőnüldözési gyakorlatok felderítése, amelyek során aránytalan, alaptalan és indokolatlan figyelem összpontosul az etnikai kisebbségekre; a személyes adatok (egy azonosítható egyénhez kapcsolódó adatok) magas szintő védelme nem gátolja meg olyan névtelen statisztikai adatok létrehozását, amelyek között szerepelnek az etnikai származás, a faj, a vallás és a nemzeti hovatartozás változói, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azonosítani lehessen a bőnüldözési gyakorlatok során felmerülı bármilyen hátrányos megkülönböztetést; a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportot fel kell kérni, hogy adjon ki iránymutatásokat ebben a témában; i) tilos egyénekkel kapcsolatban adatokat győjteni csupán azért, mert az érintettek bizonyos faji vagy etnikai származással, vallási meggyızıdéssel, szexuális beállítottsággal vagy viselkedéssel rendelkeznek, bizonyos politikai véleményeket vallanak, vagy a törvény által nem tiltott mozgalmak vagy szervezetek tagjai; a védelmet és a fellebbezési eljárásokat illetıen biztosítékokat kell felállítani a bőnüldözési eszközök megkülönböztetı használata ellen; j) csak kivételesen és szigorú biztosítékok mellett szabad engedélyezni, hogy magán- vagy állami szervezetek számítógépekre támaszkodva, ember által végzett értékelés nélkül hozzanak személyekkel kapcsolatos döntéseket; k) erıs törvényi garanciák kellenek annak biztosítására, hogy a rendırség és a hírszerzı szolgálatok tevékenységüket, beleértve a terrorizmus elleni fellépést is, megfelelı és hatékony bírói és parlamenti felügyelet mellett végezzék; PE \ 21

30 l) tekintettel a személyeknél jelentkezı esetleges következményekre, a jogorvoslatnak hatékonynak és hozzáférhetınek kell lennie, az adatalanyokat világosan tájékoztatni kell az alkalmazandó eljárásokról, valamint a hozzáférési és helyesbítési jogokról; m) kritériumokat kell megállapítani, amelyekkel az összes profilalkotási tevékenység hatékonysága, jogszerősége és az európai uniós értékekkel való összeegyeztethetısége felmérhetı; a profilalkotás alkalmazásával kapcsolatos, érvényben lévı és javasolt nemzeti és uniós jogszabályokat felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy eleget tesznek-e az európai jogszabályok és nemzetközi szerzıdések szerinti jogi követelményeknek; és szükség esetén kötelezı érvényő szabályok létrehozása révén az alapvetı jogok megsértésének elkerülése érdekében meg kell fontolni az uniós jogszabályok reformját, figyelembe véve az Európa Tanács profilalkotásról szóló, elıre jelzett ajánlását; n) meg kell vizsgálni, hogy a 2000/43/EK irányelv milyen mértékben tiltja vagy szabályozza a profilalkotási intézkedéseket és gyakorlatokat, és reformot kell fontolóra venni a repülıtereket és a kikötıket érintı kizárás megszüntetésére; o) a Tanácsnak megbízást kell adnia, hogy a Bizottság irányítása mellett, valamint szükség szerint az Alapjogi Ügynökséggel, illetve az Európai Adatvédelmi biztossal konzultálva, továbbá tanácskozást folytatva a bőnüldözési és hírszerzı szervekkel a vonatkozó jogi kereten és a jelenlegi gyakorlaton alapuló tanulmány készüljön a profilalkotási technikák jelenlegi és lehetséges alkalmazásáról, a gyanús személyek azonosításában mutatott hatékonyságukról, illetve a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal és a magánélet-védelmi követelményekkel való összeegyeztethetıségükrıl; a tagállamokat fel kell kérni, hogy szolgáltassanak adatokat a megállításokról és átvizsgálásokról, valamint a profilalkotási technikákból származó más beavatkozásokról; o o o 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 22 /PE

31 P6_TA-PROV(2009)0315 A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem es éves jelentés Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl és a csalás elleni küzdelemrıl Éves jelentés, 2007 (2008/2242(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseirıl szóló állásfoglalásaira, tekintettel a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme Csalás elleni küzdelem Éves jelentés 2007 címő július 22-i jelentésére (COM(2008)0475), beleértve annak mellékleteit (SEC(2008)2300 és SEC(2008)2301), tekintettel az OLAF évi tevékenységi jelentésére 1 és június 19-i második jelentésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet alkalmazásáról, akárcsak az OLAF Vademecum helyébe lépı iránymutatásra, tekintettel az OLAF felügyelıbizottságának a június és május közötti idıszakra vonatkozó tevékenységi jelentésére 2, tekintettel az Európai Számvevıszéknek a 2007-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére 3, tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére, tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletre 4, tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0180/2008), Az észlelt szabálytalanságok összege HL C 286., , 1. o. HL L 390., , 1. o. PE \ 23

32 1. üdvözli a közvetlen kiadásokról szóló új fejezet bevezetését, de hangsúlyozza, hogy a következı jelentésekben elvárja annak további javítását még átfogóbb adatokkal; 2. megismétli kérését, hogy a Tanács vegye fel napirendi pontjai közé a Közösségek pénzügyi érdekei védelmérıl szóló éves jelentéseket (PIF) és a Parlament ezekhez főzıdı állásfoglalásait, illetve hogy a Tanács ezt követıen továbbítsa megállapításait a Parlamenthez és a Bizottsághoz; mélységes csalódásának ad hangot amiatt, hogy a Tanács ezt még nem tette meg, a Parlamenttıl kapott felkérés és a Bizottságtól érkezı nyomatékos kérés ellenére; 3. megjegyzi, hogy a saját források, mezıgazdasági kiadások, strukturális intézkedések és közvetlen kiadások terén a 2007-ben jelzett szabálytalanságok összesen 1425 millió EUR összegrıl szóltak (összevetve a 2006-os 1143 millió eurós összeggel); a tagállamok által 2007-ban a Bizottságnak jelzett összegek megoszlása a következı: saját források: 377 millió EUR (2006-ban 353 millió EUR), mezıgazdasági kiadások: 155 millió EUR (2006-ban 87 millió EUR), strukturális intézkedések: 828 millió EUR (2006-ban 703 millió EUR), elıcsatlakozási alapok: 32 millió EUR (2006-ban 14 millió EUR), közvetlen kiadások: 33 millió EUR; 4. örömmel fogadja, hogy a tavalyi parlamenti jelentés nyomán a Bizottság jelentésében meghatározta a szabálytalanság és a csalás közti különbséget; ugyanakkor a gyanítható csalás meghatározása még nehézségeket okoz a tagállamoknak; Általános megfontolások 5. üdvözli a tagállamok eddigi erıfeszítéseit, de ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell pénzügyi ellenırzı mechanizmusaik megfelelıségét, és kiemeli annak fontosságát, hogy a tagállamok a szabálytalanságok feltárásának fokozása érdekében megelızı fellépést tegyenek, mielıtt a kedvezményezetteknek bármilyen tényleges kifizetést folyósítanának; kiemeli, hogy valamennyi tagállam folyamatos felelıssége a csalás és korrupció elleni küzdelem, és hogy a valódi eredményekhez összehangolt erıfeszítésekre van szükség; 6. hangsúlyozza az adatok összegyőjtésével és felhasználásával kapcsolatos módszerek jobb összehangolásának szükségességét egy olyan egységes keret kialakítása érdekében, amely a fokozott megelızésre irányuló stratégián belül lehetıvé tenné a csalás kockázatának hatékonyabb felmérését; 7. üdvözli az egyes tagállamok által a nemzeti célokra fordított európai pénzeszközökrıl kiadott nemzeti irányítási nyilatkozatokat; kéri a többi tagállamot, hogy indítsanak hasonló kezdeményezéseket, és felhívja az Európai Bizottságot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen nemzeti irányítási nyilatkozatok létrehozása az egész Európai Unióban megvalósuljon; Saját források 24 /PE

33 8. megjegyzi, hogy a szabálytalanságokban érintett becsült összeg 6%-kal nıtt; akárcsak az elızı évek során, a szabálytalanságok leginkább televíziókra és cigarettára vonatkoztak; 9. sajnálja, hogy a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2006)0473) elfogadása késik, ezért kéri a Tanácsot, hogy sürgısen fogadja el a rendeletet; 10. örömmel fogadja a tényt, hogy az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességérıl szóló közleménye (COM(2006)0254) nyomán a Bizottság közleményt fogadott el a HÉA-csalásról, és külön figyelmet fordít a Bizottságnak mind a vámokból, adókból és egyéb intézkedésekbıl eredı követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2009)0028), mind pedig az adózás területén történı közigazgatási együttmőködésrıl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2009)0029); 11. ismételten hangsúlyozza, hogy új politikai késztetésre van szükség ahhoz, hogy a HÉA-csalás elleni küzdelemben való együttmőködésben lényeges javulást lehessen elérni; 12. sajnálja, hogy mivel az OLAF-nak nincs hozzáférése a tagállamok között a hozzáadottérték-adó területén történı közigazgatási együttmőködésrıl szóló október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet 1 szerint zajló adatcseréhez, nem javíthat a HÉA-csalás elleni hírszerzésen, sem a megelızés és a tagállamok csalásellenes mőveleteinek támogatása terén; ezzel kapcsolatban sajnálja, hogy az OLAF-nak ben nem volt HÉA-csaláshoz főzıdı ügye; 13. emlékezteti a tagállamokat, hogy ne feledjék a transznacionális HÉA-csalások tekintélyes számát; 14. sajnálatát fejezi ki a termékek származási helyével kapcsolatos, nem csupán a kedvezményes tarifális intézkedéseket, hanem a GATT vámkontingenseit is érintı csalások súlyosbodása miatt; 15. felkéri a Bizottságot, hogy termékenként és országonként értékelje a csalás kockázatát, figyelembe véve mind a származási helyen, mind a rendeltetési helyen elvégzendı, rendszeres, célzott és adott esetben állandó ellenırzések lehetıségét, különös figyelmet fordítva a körhintacsalások jelenségére; Mezıgazdasági kiadások 16. emlékeztet arra, hogy január 1-jétıl a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan szabálytalanságról, amely eurónál nagyobb összeget érint, ez lévén a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történı létrehozásáról szóló december 14-i 1 HL L 264., , 1. o. PE \ 25

34 1848/2006/EK bizottsági rendelettel 1 bevezetett küszöbérték; megjegyzi, hogy a bejelentett szabálytalanságok száma 53%-ra csökkent (1548 eset a 2006-ban tapasztalt 3294 esettel szemben); rámutat arra, hogy a szabálytalanságok viszonylag alacsony száma a jelentési kötelezettséghez kapcsolódó magasabb küszöbértékkel magyarázható; 17. megjegyzi, hogy a becslések szerint az érintett összegek 44%-kal nıttek, ami részben a korábbi években felmerült, vagy felfedezett, de csak 2007-ben jelentett komoly pénzügyi következményekkel járó ügyeknek köszönhetı; megjegyzi, hogy a leginkább érintett ágazatok a tej és a tejtermékek, a zöldség-gyümölcs, a cukor, a vidékfejlesztés, a marha- és borjúhús; 18. rámutat, hogy a tejtermelés, a zöldség-gyümölcs termesztés és a vidékfejlesztés ágazatai együttvéve teszik ki az összes szabálytalanság 77%-át, és az összes jelentett szabálytalanság 38%-át a vidékfejlesztés terén követték el; megjegyzi továbbá, hogy a vidékfejlesztésen belül észlelt szabálytalanságok legnagyobb összegét az erdészeti támogató intézkedések terén jelentették, míg a legtöbb szabálytalanságot a mezıgazdasági környezetet támogató intézkedések kapcsán jelezték; ezért kéri az OLAF-ot, hogy következı éves jelentésében szenteljen külön figyelmet a vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabálytalanságoknak; 19. rámutat arra, hogy a jelentéskészítés szabályainak való megfelelés, különösen az idıben történı bejelentés nagy mértékben eltér az egyes tagállamokban; sajnálja, hogy Ausztria és Svédország esetében a szabálytalanságok feltárása és jelentése között eltelı idı jóval meghaladja az átlagos idıeltérést (1,2 év), mert ez náluk 3,4 illetve 2,3 év; 20. egyetért az Európai Számvevıszék (ECA) fent említett éves jelentésének 5. cikke (20) bekezdésében foglalt megállapítással, mely szerint az integrált igazgatási és ellenırzési rendszer (IACS) továbbra is hatékony ellenırzı rendszer, amely csökkenti a szabálytalan kiadások kockázatát, amennyiben megfelelıen végrehajtják, és megbízható adatokat visznek be; helyesli a rendszer kibıvítését a jelenleg a rendszer által nem lefedett új területekre; ugyanakkor megjegyzi, hogy a csalástól való elrettentés erısítése érdekében továbbra is lehetıvé kellene tenni az ellenırzések mennyiségének növelését és minıségének javítását; 21. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon határozott politikai döntést, amennyiben a görög hatóságok nem tartják be az új, mőködıképes mezıgazdaságiparcella-azonosító rendszer földrajzi információs rendszer létrehozására vonatkozó cselekvési tervben kitőzött határidıket; 22. megismétli kérését a Bizottsághoz, hogy következı éves jelentésében ez utóbbi értékelje a termelık részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos monitoring rendszerek hatékonyságát és átláthatóságát; Strukturális intézkedések 1 HL L 355., , 56. o. 26 /PE

35 23. üdvözli az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 1 és az azt végrehajtó 1083/2006/EK bizottsági rendelet 2 egyszerősített és érthetıvé tett szabályait; ugyanakkor aggódik az Európai Számvevıszék fent említett éves jelentése 6. cikkének (31) bekezdésében foglalt megállapítás miatt, amely szerint a tagállamok irányító és felügyeleti rendszerei akárcsak mőveleteiknek a Bizottság általi ellenırzése csak részben hatékonyak; 24. elismeri, hogy nagyszámú tagállamban fordulnak elı az uniós pénzeszközök felhasználásában nem megfelelı kezeléshez, esetenként akár csaláshoz kapcsolódó szabálytalanságok; megállapítja, hogy a tagállamok 2007-ben szabálytalanságot jelentettek (ami 2006-hoz képest 19,2%-os növekedést jelent), a 2007-ben érintett teljes pénzügyi összeg körülbelül 828 millió EUR volt (ami a kötelezettségvállalási elıirányzatok valamivel kevesebb mint 1,83%-ának felel meg), 2007-ben a feltételezett csalások aránya az összes jelentett szabálytalansághoz képest 12 15%-ot tett ki, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a teljes szabálytalan összeg 2006-hoz képest 48%-kal emelkedett; 25. hangsúlyozza a Bizottság által február 19-én a megosztott irányítással végrehajtott strukturális fellépések ellenırzésének erısítésére elfogadott cselekvési terv fontosságát, aminek célja a tagállami kifizetési igényekben található hibák számának csökkentése; meggyızıdése, hogy ez az új cselekvési terv jelentısen javítani fogja a helyzetet nem utolsósorban azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektkiadások támogathatóságának ellenırzése terén fennálló képességeik fejlesztésében; megjegyzi, hogy a cselekvési tervre vonatkozó elsı idıközi jelentés néhány kedvezı kezdeti eredményrıl számol be; 26. támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy amennyiben szabálytalanságokra derül fény, helyesbítı intézkedéseket tesz, beleértve a kifizetések felfüggesztését és a jogtalan vagy téves kifizetések behajtását; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak évente négy alkalommal kell beszámolnia a cselekvési terve végrehajtásával kapcsolatban elért elırelépésekrıl; mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy fokozza arra irányuló erıfeszítéseit, hogy támogassa a tagállamokat a szabálytalanságok megelızésében, valamint biztosítsa a megfelelı szakértelem átadását a nemzeti és regionális hatóságok részére; 27. üdvözli a szinte valamennyi projekt területén elért minıségi eredményeket, és hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok nyomon követésének és megfelelı végrehajtásának biztosítása céljából nem szabad összekeverni egymással a következı két dolgot: adminisztratív szabálytalanságok, amelyek kiigazításra várnak, a csalások (vagyis a Bizottság által 2000 és 2007 között teljesített kifizetések 0,16%-a), amelyeket büntetni kell. 28. elismeri, hogy a strukturális alapok hatékony felhasználása jelentıs kihívásokat jelentett, különösen az új tagállamok számára, mivel ezeket a tagállamokat az alapok 1 2 A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 210., , 25. o.). HL L 371., , 1. o. PE \ 27

36 felhasználása tekintetében szigorú és gyakran összetett követelmények teljesítésére kérték; ezért üdvözli e tagállamoknak a végrehajtási kapacitásaik fejlesztése terén tett erıfeszítéseit, és felkéri azokat a munka felgyorsítására, hogy elfogadható idın belül kézzelfogható eredményeket tudjanak felmutatni. 29. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamok nemzeti, regionális és helyi közigazgatása által viselt, a társfinanszírozott projektek nyomon követésével és ellenırzésével járó, a gyakorta összetett és költséges követelmények alkalmazása miatt jelentkezı igazgatási költségeket; 30. Ebbıl a célból a Bizottságot és a tagállamokat is felhívja a módszeres munkavégzésre, hogy tanácsot adjanak a szabálytalanságok, valamint az igazgatási hibák és mulasztások megelızése érdekében; 31. sürgeti a Bizottságot, hogy tovább egyszerősítse a strukturális alapok által támogatott programok irányítási és ellenırzési eljárásait, amelyek bizonyos mértékig felelısek a tagállamok részérıl a program végrehajtásában jelentkezı szabálytalanságokért; 32. megdöbbenésének ad hangot, amiért a tagállamok annyi év után még mindig nem fegyelmezettek a jelentéskészítés terén; elfogadhatatlannak találja, hogy hat tagállam 1 még mindig nem elektronikus módon tesz jelentést, tizennégy tagállam 2 nem tartotta tiszteletben a jelentéstételi határidıket és egyes tagállamok 3 nem soroltak be egyetlen jelentett szabálytalanságot sem; sürgeti a Bizottságot, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos eljárások mellett találjon hatékony megoldásokat a helyzet orvoslására, és kéri a Bizottságot, hogy komolyan fontolja meg egy hatékony pénzbeli szankciórendszer integrálását a jövıbeli rendeletekbe, és szisztematikusan hajtsa ezt végre; 33. hangsúlyozza, hogy a szabálytalanság besorolása (amely jelzi, hogy gyanítható csalás esetérıl van-e szó vagy sem) a tagállamok jelentéstételének egy megerısítésre szoruló eleme, tekintettel arra, hogy néhány tagállamnak még meg kell küldenie besorolásait, más tagállamok pedig a jelentett szabálytalanságok csupán egy részére rendelkeznek megfelelı besorolással; 34. sürgeti azon tagállamokat, amelyek még nem alkalmazzák az AFIS/ECR elektronikus moduljait az elektronikus jelentéstételhez, hogy gyorsan tegyék ezt meg annak érdekében, hogy adataik minıségét és idıbeli jelentéstételüket 2009 vége elıtt javítsák; megjegyzi, hogy a Bizottság egy új világháló-alapú bejelentırendszeren, a Szabálytalanságkezelı rendszeren (IMS) dolgozik, amelyet 2009 nyarától alkalmaznak majd, és amely feltehetıen növeli a jelentéskészítésre vonatkozó fegyelmet; 35. azon a véleményen van, hogy a szabálytalanságok jelentésének jobb harmonizálása érdekében különösen, ami a kohéziós alapokat illeti több erıfeszítést kell tenni; Franciaország, Írország, Svédország, Spanyolország, Lettország és Luxembourg; november óta javult a helyzet, Németország és Észtország elektronikus fájlokat alkalmaz, nem nyomtatott értesítést. Az idıben történı jelentés különösen Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában jelent gondot. Spanyolország, Franciaország, Írország és Luxembourg. 28 /PE

37 36. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az irányító hatóságoknak a évi strukturális alapok végrehajtására vonatkozó szabályok (1828/2006/EK bizottsági rendelet) értelmében az EU kohéziós politikájának valamennyi közvetlen kedvezményezettjére vonatkozó adatot közzé kell tenniük, a Bizottság weboldalán található adatbázis nem teljes; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mőködjön együtt a tagállamokkal az információk áramlásának az átláthatóbb és hatékonyabb mőködés céljából történı felgyorsítása érdekében; emellett sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljes mértékben és idıben, a pénzügyek átláthatóságáról szóló február 19-i parlamenti állásfoglalásban 1 megállapított határidı, azaz 2009 júniusa elıtt teljesítsék az átláthatóságra vonatkozó fenti kötelezettséget; 37. az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 javasolt felülvizsgálatának keretében támogatja a tagállamok kérését, hogy rendszeresen tájékoztathassák az OLAF-ot az OLAF által továbbított ügyek nyomon követésérıl; rámutat, hogy ez fegyelmezettebbé teheti a nemzeti bíróságok által a strukturális alapok felhasználása körüli visszaélésekrıl hozott ítéletekrıl tett jelentéseket; Elıcsatlakozási alapok 38. felhívja a figyelmet arra, hogy noha a szabálytalanságok száma csökkent, pénzügyi kihatásaik 2,2-szer nagyobbak lettek, és a feltételezett csalások pénzügyi következménye háromszorosára nıtt, nagymértékben a nem megfelelı kiadások miatt; 39. megállapítja, hogy a Bizottság egy sor részletes, alapos jelentést tett közzé, amelyben kritikusan értékelte Bulgária és Románia igazságügyi reformja és korrupció elleni küzdelme terén az együttmőködési és ellenırzési mechanizmusok keretében elért elırehaladást, és a közösségi pénzeszközök bulgáriai igazgatásával kapcsolatban egy különálló jelentést tett közzé, amely rávilágít a tartós politikai kötelezettségvállalás és gyakorlati végrehajtás szükségességére, amennyiben a csatlakozás idején meghatározott referenciaértékeket teljes mértékben teljesíteni kívánják; megállapítja továbbá, hogy a Bizottság Bulgária esetében az ellenırzı és auditáló rendszerén keresztül felfedett szabálytalanságok miatt véglegesen felfüggesztette a Phare-program keretén belül juttatott uniós finanszírozás egy részét; ezért felhívja ezeket a tagállamokat, hogy tegyenek sürgıs intézkedést az e jelentésekben javasolt konkrét nyomon követı intézkedések végrehajtására; végezetül támogatja e tagállamok eddigi erıfeszítéseit és felhívja ıket arra, hogy e célból minden szükséges intézkedést tegyenek meg; 40. fenntartásai vannak azzal szemben, hogy az OLAF szerint 2007-ben az ISPA esetében nem merült fel a csalás gyanúja; megjegyzi, hogy Ciprus és Litvánia 2007-ben egyetlen esetet sem jelentett; 41. hangsúlyozza, hogy még mindig probléma a jelentett információ elégtelen mennyisége; megjegyzi, hogy a legkevésbé a Románia és Bulgária által jelentett információ megbízható; ugyanakkor viszonylagosan a magyarországi jelzések a legmegbízhatatlanabbak; megjegyzi, hogy ugyancsak gondot jelent az idıben történı 1 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0051. HL L 136., , 1. o. PE \ 29

38 jelzés is, különösen négy tagállamban és egy tagjelölt országban 1 ; 42. mivel tizenkét tagállam (azaz a 2004-ben és 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok) esetében a jelentett információ megbízhatóságával és a feltételeknek való általános megfelelés arányával bajok vannak, ami a szóban forgó ország jelentéstevı mechanizmusa adminisztratív struktúrájának erısségét vagy határozott gyengeségét jelzi, úgy véli, hogy a strukturális és kohéziós alapok végrehajtása körül hasonló problémák merülnek majd fel; ezért sürgeti az érintett tagállamokat, hogy mőködjenek együtt a Bizottsággal, hogy megtalálhassák a helyzet orvoslásának módját; Közvetlen kiadások 43. rámutat arra, hogy a külsı támogatások területét egyre jobban érintik a szabálytalanságok és a csalás; 44. aggódik az OLAF éves tevékenységi jelentése által felfedettek miatt, miszerint a külsı támogatások területén az OLAF ellenırei gyakran a szervezett csalásra jellemzı mőködési móddal találkoznak a különbözı nemzetközi donorszervezetek közötti koordináció hiányosságai miatt; 45. kéri a Bizottságot, hogy figyeljen a kettıs projektfinanszírozás problémájára; külön kéri a Bizottságot, hogy amikor nemzetközi szervezetek projektjeinek irányításáról vagy végrehajtásáról köt vagy módosít megállapodásokat, a közösségi alapok használatára vonatkozó valamennyi belsı és külsı könyvvizsgálat eredményét küldje el rendszeres jelleggel az Európai Számvevıszék és a Bizottság saját könyvvizsgálója részére; Behajtott összegek 46. sajnálja, hogy a behajtási arányok még mindig nagyon alacsonyak, különösen azokban az ágazatokban, amelyek esetében a tagállamok intézik a behajtást; rámutat arra, hogy az OLAF jelentése szerint jelenleg 3,75 milliárd euró behajtandó összeg van még mindig függıben; 47. támogatja, hogy a behajtott összegek azon költségvetési sorba kerüljenek, ahonnan jogtalanul kifizették ıket; 48. üdvözli a közösségi alapokból részesülı, csalást elkövetı kedvezményezettek kizárásáról szóló új központi adatbázist 2 ; rámutat, hogy ennek január 1-jétıl mőködıképesnek kell lennie, és a Bizottságtól 2010 elejéig értékelı jelentést kér; 49. rámutat, hogy gyorsabb és jobb behajtási eljárásra van szükség; ezért megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy ez utóbbi a jövıben kötelezı jellegő és elıvigyázatossági elemeket is főzzön a közös igazgatással kapcsolatos jogszabályokba, hogy a szabálytalan kifizetéseket a behajtási eljárás végén be lehessen hajtani; 50. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy biztonsági rendszer bevezetésének 1 2 Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Lengyelország nem tartotta be a jelentési határidıt. HL L 344., , 12. o. 30 /PE

39 lehetıségét, például bizonyos összeg tartalékolásával vagy elkülönítésével, a kintlévıségek behajtásának felgyorsítása érdekében; Az OLAF kapcsolatai az Europollal és az Eurojusttal 51. megelégedéssel veszi tudomásul az Eurojust és az OLAF közötti együttmőködés feltételeirıl szóló, a szoros és fokozott együttmőködésrıl, valamint az általános és személyes adatcserére vonatkozó elıírásokat tartalmazó gyakorlati megállapodás szeptember 24-i aláírását az Eurojust és OLAF által; támogatja egy hasonló megállapodás aláírását az Europollal; 52. úgy véli, hogy kulcsfontosságú megteremteni az Europollal és Eurojusttal való mőködési és hírszerzési összhang szilárd alapját, például egy közös operációs és hírszerzı csapat révén, mivel ez valószínőleg nyereséggel járna a csalás elleni küzdelem számára; 53. rámutat, hogy tisztázni kell a két testület hatáskörének jelenlegi átfedéseit; Az OLAF együttmőködése a tagállamokkal 54. támogatja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2006)0244) fı célját, az OLAF függetlenségének megerısítését; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mennyire fontos megfelelı kommunikációs csatornák segítségével összekötni az OLAF, a Bizottság egységei és a tagállamok hatóságai által végzett munkát és annak eredményeit a kettıs munkavégzés és információhiány megelızése érdekében; 55. rámutat, hogy az OLAF az egyetlen olyan hatóság, amely a csalás, korrupció és más törvénytelen, az EU általános költségvetését károsító tevékenységek megelızése, illetve az ezek elleni küzdelem érdekében a kivizsgálás valamennyi hatáskörét gyakorolhatja; ezért hangsúlyozza, hogy még inkább meg kell erısíteni az OLAF nyomozói szerepkörét, különösen a strukturális alapokkal és a külsı támogatással kapcsolatosan, amelyek kapcsán a legtöbb szabálytalanságot jelezték; 56. rámutat arra, hogy a nyomon követési ügyek száma 2003 óta töretlenül nı, és hogy 2007-ben az OLAF ügyei általában pénzbehajtással vagy jogi útra terelési ajánlásokkal végzıdtek; arra következtet, hogy eszerint az OLAF nyomozási eredményei pozitívak a tagállamok és az uniós intézmények számára; 57. megjegyzi, hogy az OLAF ajánlásai nem kötelezı érvényőek, hogy a nemzeti hatóságok független módon hozhassák meg a releváns döntéseket és alkalmazhassanak szankciókat; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség intézményének létrehozása segítene az ügyek határon átnyúló mivoltából fakadó nehézségek leküzdésében; 58. hangsúlyozza, hogy racionalizálni kell a jogi eszközöket, mivel a csalás, a csalás gyanúja és egyéb szabálytalanságok esete több különféle jogi eszközben elszórtan szerepel, jóllehet a Parlament ismételten szorgalmazta, hogy dolgozzák át a csalásellenes szabálycsomagot; 1 HL C 314., , 3. o. PE \ 31

40 59. megjegyzi, hogy a tagállamoknak minısítési gondjaik vannak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 4. és 5. cikkének alkalmazása során 1 ; úgy véli, hogy kétértelmőség esetén a nemzeti bíróságoknak elızetes döntést kell kérniük az Európai Bíróságtól; 60. üdvözli az OLAF helyszíni vizsgálatokról és az egyes vizsgálati szakaszok során körvonalazódott legjobb gyakorlatról szóló fent említett második jelentésének, valamint az OLAF Vademecum (iránymutatások) új változatának közzétételét; kéri a Bizottságot, hogy szeptemberig a Parlament illetékes bizottságához juttassa el az OLAF kézikönyvének frissített és átfogó változatát; 61. hangsúlyozza, hogy az illetékes hatóságoknak világosabb elıírásokra van szüksége az eljárásokról és kötelezı határidıkrıl a kért segítség nyújtása során, illetve általában még inkább kötelezı elıírásokra van szükségük a segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóság kijelölése során történı együttmőködést illetıen; e probléma megoldására való tekintettel hangsúlyozza az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló november 20-i álláspont hasznosságát 2 ; 62. kéri a Bizottságot, hogy hozza meg a megfelelı intézkedéseket, többek között a jogsértési eljárás keretében az olyan tagállamok ellen, amelyek nem segítik szolgálatait a helyszíni vizsgálatok lebonyolítása során, ahogyan azt az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet elıírja 3 ; 63. megjegyzi, hogy mivel a megállapítások szerint az esetek igazságügyi nyomon követése kimerítı, de az OLAF által a nemzeti bíróságoknál győjtött adatok elfogadhatósága korlátozott, a cél az OLAF tényfeltáró funkciójának igazságügyi támogatását javítani; úgy véli továbbá, hogy az Eurojustot tájékoztatni kell valahányszor az igazságügyi hatóságoknak információt vagy végleges eseti jelentéseket adnak át, amennyiben ezek a nemzetközi bőnözés súlyos formájára vonatkoznak, és két vagy több tagállamot is érintenek; 64. emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kérésére, hogy a 2008-as PIF jelentésben szerepeljen egy elemzés is a szabálytalanságok elleni küzdelemben a tagállamok által bevetett struktúrákról; 65. sajnálja, hogy a tagállamok nem megfelelıképpen tesznek jelentést az OLAF által átadott információ vagy végleges vizsgálati zárójelentések kapcsán tett intézkedésekrıl; kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy illetékes hatóságaik jelentést küldenek az OLAF-nak a részükre az OLAF által továbbított információ vagy ajánlások kapcsán tett fellépések elımenetelérıl; 66. megjegyzi, hogy a nemzeti könyvvizsgáló hatóságoknak jelentıs tapasztalatuk van az uniós alapok auditálásában, és elsıdleges információforrást jelentenek mind a nemzeti HL L 312., , 1. o. Elfogadott szöveg, P6_TA(2008)0553. HL L 292., , 2. o. 32 /PE

41 ügyészségek, mind pedig az uniós intézmények számára; ezért úgy véli, hogy a számvevıszékek, nemzeti ügyészségek és az OLAF közötti együttmőködés és információátadás növelése tovább erısítené a Közösségek pénzügyi érdekeit; 67. megjegyzi, hogy a fent említett, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló november 20-i jogalkotási javaslat alapján a tagállamoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell az OLAF-ot az OLAF által átadott ügyek nyomon követésérıl, ezért arra kéri az OLAFot, hogy következı éves jelentésében errıl a kérdésrıl is tegyen jelentést; 68. rámutat, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott tagállamok csalásellenes, OLAF-fal koordináló szolgálatai (AFCOS) nagyon fontos tájékoztató/összeköttetési pontok az OLAF számára; ugyanakkor rámutat arra, hogy mindaddig, amíg ezek a hivatalok nem függetlenek a nemzeti közigazgatástól, funkcionális többletértékük is minimális (különösen, ami a szabálytalanságok Bizottságnak való jelentését illeti); ezért kéri a Bizottságot, hogy álljon elı javaslattal a Parlament illetékes bizottsága számára ezen irodák munkájának hasznosabbá tételét illetıen, és szükségesnek tartja a tagjelölt országokkal folytatott együttmőködés javítását; Dohányáruk A Philip Morris-szal kötött megállapodás 69. sajnálja, hogy a Bizottság képtelen volt átfogó jelentéssel szolgálni a Közösség, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeirıl, valamint az Európai Parlament közösségi árutovábbítási rendszer vizsgálatára felállított vizsgálóbizottsága által tett ajánlások 1 végrehajtása terén elért eredményekrıl szóló október 11-i parlamenti állásfoglalást követı fellépésrıl, különösen annak (49) bekezdése tekintetében, amely kifejezetten kérte a Bizottságot, hogy 2008 végéig hozzon nyilvánosságra ilyen jelentést; elvárja, hogy a Bizottság a 2007-es költségvetési évre vonatkozó mentesítési eljárás lezárása elıtt elıterjessze ezt a jelentést; 70. elfogadhatatlannak találja, hogy mikor a Philip Morris és a Japan Tobacco megállapodásai értelmében a Közösség 1,65 milliárd eurót kapott a csalás elleni küzdelemre, a Bizottság közös megközelítési mód kialakítása helyett e pénz körülbelül 90%-át elkülönítések nélkül továbbadta közvetlenül a tagállamok pénzügyminisztereinek; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együtt állítsanak fel egy háromoldalú munkacsoportot, amelynek feladata, hogy megfelelı megoldásokat találjon ennek, illetve az Unió hasonló jövedelmeinek a bölcsebb és jobb felhasználására; elfogadhatatlannak találja, hogy a gazdasági hanyatlás idején az európai versenyszabályokat az európai fogyasztók kárára megszegı nagyvállalatok által fizetett büntetésekbıl származó eurómilliárdokat az Unió nem arra használja, hogy a munkanélküliek érdekében a gazdaságot fellendítse és/vagy a válság által leginkább sújtott fejlıdı országokat támogassa, hanem e pénzeket egyszerően továbbítják a nemzeti kincstáraknak; Szervezett bőnözés 71. üdvözli a Bizottságnak a szervezett bőnözés leleplezése nyomán behajtott 1 HL C 227. E, , 147. o. PE \ 33

42 nyereségekrıl szóló november 20-i közleményét (COM(2008)0766), az elkobzásról és a javaknak a bőnözésbıl való visszaszerzésérıl, és egyetért a Bizottsággal, hogy a szervezett bőnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az elkobzás, és hogy intézkedéseket kell hozni az elkobzással járó ügyek korlátozott számának, illetve a visszaszerzett szerény összegek megnövelésére; 72. hangsúlyozza, hogy lényeges a célnak megfelelı, hatékony mechanizmusok rendelkezésre állása a külföldi tıke befagyasztása és elkobzása céljára, és hogy ennél fogva meg kell fontolni a meglévı uniós jogi keretek átdolgozását; hangsúlyozza, hogy a 2007/845/JHA tanácsi határozatot végre kell hajtani, annak biztosításáért, hogy valamennyi tagállam létrehozzon vagy kijelöljön vagyonvisszaszerzési hivatalokat (ARO-kat); 73. megismétli azon kérését a Bizottsághoz, hogy ez utóbbi szolgáljon részletes elemzéssel a szervezett bőnözés által a Közösség pénzügyi érdekei aláaknázására használt rendszer(ek)rıl; e tekintetben hasznosnak, de elégtelennek találja az Europol éves felmérését a szervezett bőnözés jelentette fenyegetésrıl (OCTA); 74. sajnálja, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 1995-ös egyezményt és annak 1996-os, illetve 2007-es jegyzıkönyveit a Cseh Köztársaság, Málta, Magyarország és Lengyelország még mindig nem ratifikálta, a két jegyzıkönyv egyikét Észtország és Olaszország még nem ratifikálta, és az elıírások gyakorlatba ültetése hét tagállamban mutat hiányosságokat; o o o 75. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevıszéknek, az OLAF felügyelıbizottságának és az OLAF-nak. 34 /PE

43 P6_TA-PROV(2009)0316 Képviselıi mentelmi jog Lengyelországban Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a parlamenti mentelmi jogról Lengyelországban (2008/2232(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló, április 8-i jegyzıkönyv 9. és 10. cikkére, tekintettel az Európai Parlament képviselıinek közvetlen és általános választójog útján történı megválasztásáról szóló, szeptember 20-i okmány 12. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel a Lengyel Köztársaság április 2-i alkotmányának 105. cikkére, tekintettel a képviselıi mandátum gyakorlásáról szóló, május 9-i lengyel törvény 7b. cikkére, tekintettel az európai parlamenti választásokról szóló, január 23-i lengyel törvény 9. és 142. cikkére, tekintettel az Európai Parlament képviselıi szabályzatának elfogadásáról szóló június 4-i határozatának módosítására irányuló június 23-i állásfoglalására 1, tekintettel eljárási szabályzata 6., 7. és 45. cikkére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0205/2009), A. mivel a jelenlegi parlamenti ciklusban a Parlament és a Jogi Bizottság mint illetékes bizottság megvizsgálta a Lengyelországban megválasztott képviselık mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeit és bizonyos nehézségek merültek fel azon rendelkezések értelmezése terén, amelyeket e képviselık esetében alkalmazni lehet, B. mivel az illetékes bizottságot külön felkérték a magánszemélyek által közvetlenül az Európai Parlament elnökének benyújtott, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatóságának eldöntésére; mivel a lengyel jogszabályok szerint egy magánszemélynek jogában áll közvetlenül a lengyel parlamentnek (a Szejmnek vagy a Szenátusnak) benyújtani a valamely képviselı mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet olyan jogsértések esetében, amelyek magánvádas eljárás keretében kivizsgálásra kerülhetnek, és mivel a lengyel jogszabályok vonatkozó rendelkezései nem feltétlenül vesznek figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet a magánvádra üldözendı bőncselekményekkel kapcsolatos büntetıeljárások esetében, C. mivel az említett rendelkezések a lengyel európai parlamenti képviselıkre is vonatkoznak, ugyanakkor az ilyen kérelmek elfogadhatósága nehéz kérdéseket vet fel 1 HL C 133. E, , 48. o. PE \ 35

44 az eljárási szabályzat és különösen a 6. cikk (2) bekezdése tekintetében, amely az illetékes hatóságra vonatkozik, D. mivel eljárási szabályzata 7. cikkének (7) bekezdése értelmében az illetékes bizottság ellenırizheti a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem elfogadhatóságát, beleértve a nemzeti hatóság ilyen kérelmek benyújtására vonatkozó hatáskörének kérdését; mivel ugyanakkor a jelenlegi rendelkezések szerint a lengyel jogszabályok és az eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezései közötti e téren fennálló nyilvánvaló ellentmondást a magánszemélyek által benyújtott, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatatlanná nyilvánításával kellene feloldani, E. mivel eljárási szabályzata 6. cikke (2) bekezdésének célja annak biztosítása, hogy a Parlament csak olyan eljárásra vonatkozó kérelmeket kapjon, amelyekkel valamely tagállami hatóság foglalkozott; mivel biztosítja a Parlament számára azt is, hogy a hozzá eljuttatott mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek a nemzeti jogszabályokkal tartalmilag és eljárási szempontból egyaránt összhangban vannak, amely viszont további biztosítékul szolgál a mentességgel kapcsolatos eljárások döntéshozatala során arra, hogy a Parlament a tagállam nemzeti jogát és a saját elıjogait egyaránt figyelembe veszi; mivel a hatóság fogalmára mentességgel kapcsolatos eljárások keretében a 6. és 7. cikk egyéb rendelkezéseiben is világosan utalnak, F. mivel a magánszemélyek által benyújtott mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatatlanná nyilvánítása nem lenne kielégítı a tekintetben, hogy sértheti a bírósági eljárással kapcsolatos jogaikat és kizárja azt a lehetıséget, hogy egyes bőncselekmények ügyészei mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtsanak be; mivel ez tekinthetı úgy, hogy a kérelmezıkkel szembeni igazságtalan és egyenlıtlen bánásmódhoz vezet, G. mivel azonban a tagállamoknak kellene az ilyen jogok gyakorlásáról szóló rendelkezéseket hozniuk az Európai Parlament képviselıire vonatkozóan a mőködésére vonatkozó szabályok és eljárások fényében, H. mivel a szeptember 29-i és a március 9-i levelekben 25 tagállamot kértek fel a 7. cikk (12) bekezdése értelmében azon hatóságok megjelölésére, amelyek jogosultak valamely képviselı mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtani; mivel eddig csupán Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svédország és az Egyesült Királyság válaszolt, I. mivel az illetékes bizottság vitái során szintén foglalkozott a lengyel európai parlamenti képviselık mentelmi jogának felfüggesztésével járó lehetséges következmények kérdésével, J. mivel, amennyiben a képviselıt a bíróság bőnösnek találja és közvádas eljárást követıen szándékosan elkövetett bőncselekmény miatt bünteti, ez a felfüggesztés jogosultságának automatikus elvesztését eredményezheti, ami viszont a képviselıi mandátum elvesztéséhez vezet, K. mivel ez az automatizmus de facto a hozott ítéleten felül további büntetıjogi szankciót 36 /PE

45 eredményez; L. mivel a gyakorlatban még a kisebb jogsértések is a választhatóság elveszítését eredményezhetik azon követelmény ellenére, hogy a jogsértés csak akkor jár a választhatóság megszőnésével, amennyiben ennek kapcsán bőnvádas eljárásra került sor és szándékosan követték el, M. mivel nem létezik hasonló rendelkezés a lengyel Szejm vagy Szenátus képviselıire vonatkozóan, akiknek választhatósága ilyen esetekben nem szőnik meg, N. mivel a tagállamok szabadon rendelkezhetnek az európai parlamenti képviselıi mandátum visszavonásáról, aminek következtében a képviselı helye megüresedik; mivel azonban az egyenlı bánásmód elve mint az uniós jog egyik alapvetı elve a hasonló esetek hasonló módon való elbírálását követeli meg, és nyilvánvaló eltérés van egyrészt a lengyel Szejm és Szenátus tagjaival való bánásmód, másrészt a lengyel európai parlamenti képviselıkkel való bánásmód között, amikor a választhatóság elveszítésére kerül sor; mivel a választhatóság elveszítése közvetlenül és automatikusan az érintett képviselı mandátumának elveszítését eredményezi és meggátolja újraválasztását, O. mivel ezen egyenlıtlen bánásmódra egy szóbeli választ igénylı kérdés hívta fel a Bizottság figyelmét, amelyet a Jogi Bizottság nevében ennek elnöke tett fel, és amelyet az Európai Parlamentben megvitattak; mivel, ennek ellenére, a jogi helyzet továbbra is változatlanul fennáll, P. mivel a nemzeti parlamenti képviselık és az európai parlamenti képviselık közötti egyenlı bánásmódot a lehetı leghamarabb biztosítani kellene, különösen a közelgı évi választások tekintetében, 1. ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lengyel európai parlamenti képviselık és a lengyel Szejm és Szenátus tagjai közötti eltéréseket, és sürgısen lépjen kapcsolatba az illetékes lengyel hatóságokkal abból a célból, hogy a két parlament képviselıi közötti, választhatóságra vonatkozó nyilvánvaló megkülönböztetést megszüntessék; 2. külön kéri a Lengyel Köztársaságot, hogy vizsgálja felül a jelenlegi helyzetet a tekintetben, hogy mely jogosultsági és mandátumvesztési feltételek vonatkozásában áll fenn nyilvánvaló egyenlıtlenség a két parlamenti közgyőlés tagjai között, és tegyen lépéseket ezen megkülönböztetı bánásmód megszüntetése érdekében; 3. felkéri a Bizottságot, hogy végezzen összehasonlító tanulmányt annak megállapítására, hogy azon uniós tagállamokban, amelyek május 1-jét követıen csatlakoztak az Európai Unióhoz, léteznek-e a nemzeti parlamentek képviselıivel és az Európai Parlament képviselıivel való bánásmód közötti eltérések, és hogy a tanulmány eredményeirıl értesítse a Parlamentet; 4. felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az uniós polgárságból eredı jogokat, ideértve az európai parlamenti választásokon a választáshoz és a választhatósághoz való jogot, amelynek különös jelentısége van a évi választások elıtt, beleértve a hasonló helyzetben lévı személyekkel való egyenlı bánásmódot; 5. kéri a tagállamokat, és különösen a Lengyel Köztársaságot, hogy biztosítsa eljárási PE \ 37

46 intézkedések életbe léptetését annak érdekében, hogy az európai parlamenti képviselık mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmeket az illetékes hatóság az eljárási szabályzat 6. cikk (2) bekezdése értelmében mindig továbbítsa az Európai Parlamentnek abból a célból, hogy biztosítható legyen a nemzeti anyagi jog és eljárásjog rendelkezéseinek betartása, beleértve a magánszemélyek eljárási jogait, valamint a Parlament elıjogait; 6. mindennemő kétség elkerülése érdekében felkéri a tagállamokat azon hatóságok megjelölésére, amelyek a képviselık mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására jogosultak; 7. megismétli az Európai Parlament képviselıire vonatkozó egységes szabályzat szükségességét, és ebben az összefüggésben emlékeztet a Tanács keretében ülésezı tagállamok képviselıi által június 3-án tett kötelezettségvállalásra, hogy megvizsgálják az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló évi jegyzıkönyv európai parlamenti képviselıkrıl szóló része rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti kérelmet annak érdekében, hogy a lehetı leghamarabb megoldódjon a kérdés; 8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, az Európai Közösségek Bíróságához, az Európai Ombudsmanhoz és a tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez. 38 /PE

47 P6_TA-PROV(2009)0317 Irányítás a közös halászati politika keretében: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és a többi szereplı Az Európai Parlament április 24-i állásfoglalása a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplık (2008/2223(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a halászati erıforrások közös halászati politika alapján történı védelmérıl és fenntartható kiaknázásáról szóló, december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre 1, tekintettel a halászati ágazattal és a közös halászati politika által érintett csoportokkal folytatott szorosabb párbeszédrıl szóló, március 27-i 657/2000/EK tanácsi rendeletre 2, tekintettel a 71/128/EGK, 1999/478/EK és 2004/864/EK bizottsági határozatokra, tekintettel a 2005/629/EK bizottsági határozattal megújított 93/619/EK bizottsági határozatra, tekintettel a 74/441/EGK és 98/500/EK bizottsági határozatokra, tekintettel a közös halászati politika alapján történı regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló, július 19-i 2004/585/EK tanácsi határozatra 3, melyet a június 11-i 2007/409/EK tanácsi határozat 4 módosított, tekintettel a regionális tanácsadó testületek mőködésének felülvizsgálatáról szóló, június 17-i bizottsági közleményre (COM (2008)0364), tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0187/2009), A. mivel a közös halászati politika (KHP) intézményi irányításának szereplıi a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság, a halászati tudományos, mőszaki és gazdasági bizottság (HTMGB), a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság (SSDC) és a regionális tanácsadó testületek, B. mivel a KHP irányításában részt vesznek a tagállamok nemzeti és regionális közigazgatási szervei is, HL L 358., , 59. o. HL L 80., , 7. o. HL L 256., , 17. o. HL L 155., , 68. o. PE \ 39

48 C. mivel a Közösség számos regionális halászati szervezetnek részes fele, és halászati partnerségi megállapodásokat is kötött harmadik országokkal, D. mivel a Lisszaboni Szerzıdés értelmében a Parlament továbbra is ki van zárva a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták meghatározásából, E. mivel a Parlament képviselıi jelenleg eseti jelleggel vannak jelen a regionális halászati szervezetek ülésein, F. mivel a halászati partnerségi megállapodások tényleges mőködésére, többek között a közös támogatásfelügyeleti bizottságok tevékenységére vonatkozó kommunikáció kielégítıbb lehetne, G. mivel a HTMGB-t 1993-ban hozták létre, a halászati tanácsadó bizottságot 1971-ben, amelyet 1999-ben halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottsággá (AFCA) neveztek át, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságot pedig 1999-ben, amely az 1974 óta létezı vegyes bizottság helyébe lépett, H. mivel mostanra mind a hét regionális tanácsadó testület mőködik, I. mivel létrejött a regionális tanácsadó testületek közös bizottsága, amely koordinációs üléseket tart a Bizottsággal, J. mivel a Bizottság a közelmúltban végezte el a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek értékelését, azonban eddig nem értékelte a HTMGB munkáját, K. mivel a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésében számos operatív ajánlást fogalmaztak meg, és különbözı választási lehetıségeket javasoltak annak hosszú távú jövıjére vonatkozóan, L. mivel a regionális tanácsadó testületek értékelése pozitív volt, de a Bizottság mőködésük javítása céljából számos intézkedést jelölt meg, amelyek nem igényelnek új jogszabályt; M. mivel valamennyi fél egyetértett abban, hogy fokozottabb párbeszédre van szükség a tudósok és a halászok között, és a regionális tanácsadó testületek is jobb társadalmigazdasági közremőködést kértek a döntéshozatalban, N. mivel egyes regionális tanácsadó testületek és az Európai Parlament képviselıi hangot adtak a hivatalosabb kapcsolat iránti óhajuknak, O. mivel a korlátozott finanszírozás és a Bizottság túlzottan bürokratikus és rugalmatlan irányítási és pénzügyi ellenırzési hozzáállása akadályozza a regionális tanácsadó testületek tevékenységeinek fokozását a részükre biztosított források tekintetében, P. mivel a Bizottság azt állította, hogy az új jogi szabályok bevezetése elıtt meghallgatja az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek véleményét, Q. mivel a Bizottság képviselıi gyakran nem jelennek meg a regionális tanácsadó testületek munkacsoportjainak ülésein, 40 /PE

49 R. mivel azonban már bizonyított, hogy ha bevonják az érdekelt feleket a KHP formálásába és végrehajtásába, akkor nagyobb mértékben tartják be annak szabályait, S. mivel közösségi halászatnak számos módja van, és mindegyik saját jellemzıkkel rendelkezik, T. mivel már folynak konzultációk a KHP reformjáról, U. mivel a regionális tanácsadó testületi ajánlásokat nem veszik mindig megfelelıen figyelembe, különösen amikor azokat a végrehajtó bizottságok nem egyhangúlag hagyták jóvá, 1. kéri, hogy a Halászati Bizottság tagjai kapjanak megfigyelıi státuszt a halászati Miniszterek Tanácsának ülésein; 2. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy végezze el az eredményes megállapodás megkötésére irányuló munkálatokat, amely a Parlament Halászati Bizottsága képviselıi részvételének formáit szabályozza a regionális halászati irányító szervezetekben és más olyan nemzetközi szervezetekben, amelyek üléseinek hatáskörébe tartozik a közös halászati politikát érintı témák megvitatása, olyan módon, hogy mindez semmiképp nem csökkentheti a képviselık jelenlegi megfigyelı státuszát az ilyen megállapodásokról szóló üléseken; 3. felhívja továbbá a Tanácsot, hogy a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel egyetértésben tegye lehetıvé a Parlament Halászati Bizottságának tagjai részére, hogy részt vegyenek a halászati partnerségi megállapodások által létrehozott közös bizottságok munkájában, lehetıvé téve számukra, hogy gyakorolhassák az e megállapodásokkal kapcsolatban elıírt ellenırzést; továbbá rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése sokkal nagyobb felelısségi kört fog a Parlamentre ruházni, mivel a partnerségi megállapodásokat hozzájárulási eljárással kell elfogadni; 4. rámutat arra, hogy fontos biztosítani a bizottsági képviselıknek a regionális tanácsadó testületi és végrehajtó bizottsági üléseken való rendszeresebb részvételét; 5. felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a KHP-val és a tengerészeti politikával kapcsolatos valamennyi konzultációról; 6. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdje meg a HTMGB értékelését; 7. tudomásul veszi a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésének eredményét, valamint azt, hogy a Bizottság megvárja a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság saját ajánlásait a következıkkel kapcsolatban: saját szerepének és céljainak világosabb meghatározása, és az ezeket megfelelıen tükrözı és valóban reprezentatív képviseleti összetétel, valamint az újabb tagállamok nagyobb fokú részvétele; saját munkamódszerei a tevékenységek plenáris ülések és munkacsoportok közötti megosztását illetıen, azok száma és megbízatása, valamint eljárásaik; a hozzá intézett kérdések jobb megfogalmazása; PE \ 41

50 a kommunikáció és tájékoztatás javítása az elektronikus média alkalmazása, az adatokhoz való közvetlenebb hozzáférése, valamint a fordítás és tolmácsolás eszközeinek javítása révén; a finanszírozás megfelelısége és a támogató funkciók fenntartásának legjobb eszközei. 8. hangsúlyozza az átfedések elkerülésének fontosságát, különös tekintettel a regionális tanácsadó testületek munkájára; 9. rámutat arra, hogy a halászati ágazatnak még mindig nincs elegendı beleszólása az ıt érintı döntésekbe; rámutat a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek közötti mőködésbeli különbségekre, amennyiben az elıbbi a KHP egészére kiterjedı tanácsadó szerepet tölt be, és lefedi a Közösség teljes térségét, míg a regionális tanácsadó testületek a hatókörükbe tartozó speciális tanácsadást látnak el; ennek megfelelıen úgy véli, hogy a különbözı tanácsadó testületek egyidejő létezése elısegíti az összeegyeztethetıséget a tengerészeti és tengerpolitikával, valamint a tengerparti zónák integrált kezelésével; 10. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a következı intézkedéseket a regionális tanácsadó testületeket illetıen: a láthatóságuk javítása, valamint az érdekelt felek szélesebb köre részvételének ösztönzése; a tudományos bizonyítékokhoz és adatokhoz való hozzáférésük javítása, valamint kapcsolattartás a HTMGB-vel; a lehetı legkorábbi szakaszban bevonásuk a konzultációs folyamatba; viszonyítási pontok megadása, hogy értékelhetı legyen, hogy tanácsadásuk mennyire egyeztethetı össze a KHP céljaival, továbbá meghallgatásuk arról, hogy miként használták azokat. 11. úgy ítéli meg, hogy a regionális tanácsadó testületek az általuk végzett munkamennyiséghez mérten jelenleg alulfinanszírozottak; tudomásul veszi, hogy a Bizottság iránymutatásokat adott ki a pénzügyi irányításról, azonban úgy véli, hogy további párbeszédre van szükség ebben a tekintetben, és fel kell tárni a jelenlegi rendszer alternatíváit; 12. úgy véli, hogy a regionális tanácsadó testületek szélesebb körő részvétele a testületek összetételének felülvizsgálatát teszi szükségessé, azonban a halászati ipar és más szervezetek közötti jelenlegi egyensúlyt nem szabad megbontani; 13. nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy a regionális tanácsadó testületekben közremőködı egyes szervezetek mint egyéb érdekcsoportok visszatérıen, még esetleges kisebbségi helyzetben is arra használják jelenlétüket, hogy blokkolják a halászati ágazat képviselıinek többsége által támogatott döntéseket, és gátolják a konszenzusos döntéshozatalt; 14. szorosabb kapcsolatok kiépítésére szólít fel a regionális tanácsadó testületek, a 42 /PE

51 Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között; 15. kéri a technikai és a politikai döntések szétválasztását; a politikai döntéseket regionális megközelítésben és a mőszaki döntéseket pedig tudományos megközelítésben kezeli; 16. felkéri a Halászati Bizottságot, hogy a kötelezı jóváhagyási eljárásokra is figyelemmel: nevezzen ki bizottsági képviselı(ke)t az egyes regionális tanácsadó testületekkel való kapcsolattartásra, és számoljon be tevékenységeirıl; biztosítsa, hogy tanácsaik és ajánlásaik megtétele érdekében a regionális tanácsadó testületeket rendszeresen felkérjék a Parlament Halászati Bizottság ülésein való részvételre, különösen amennyiben olyan kérdések kerülnek napirendre, amelyekben tanácsadás vagy ajánlások megfogalmazása révén e testületek érintettek; hozzon létre olyan eljárást, amely biztosítja, hogy a Halászati Bizottság, a regionális tanácsadó testületek és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságának titkárságai rendszeresen kapcsolatban állnak egymással a tevékenységeikhez, tanácsadói munkájukhoz és ajánlásaikhoz kapcsolódó információk cseréje és összegyőjtése érdekében; tartson éves konferenciát a regionális tanácsadó testületek és a Bizottság bevonásával. 17. felszólítja a költségvetési hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelı forrásokat a fentiek céljából; 18. felkéri a regionális tanácsadó testületeket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Halászati Bizottság képviselıit tevékenységükrıl, tanácsadásukról és ajánlásaikról, és hívják meg a képviselıket az üléseikre; 19. kéri, hogy a regionális tanácsadó testületekrıl szóló bármely késıbbi jogszabály az üléseken részt vevı aktív megfigyelıként biztosítson hivatalos státuszt az Európai Parlament képviselıinek; 20. felkéri a Bizottságot és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságát, hogy egyezzenek bele abba, hogy a Halászati Bizottság képviselıi jelen legyenek a koordinációs üléseiken; 21. hangsúlyozza a közös halászati politika fontosságát, mivel ez az eszköz a közösségi vizek összességére és minden közösségi hajóra nézve garantálja az alkalmazandó szabványok, elvek és szabályok meglétét; 22. felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul fogadja el és tartsa tiszteletben a regionális tanácsadó testületek tanácsadó szerepét, és tekintettel a KHP reformjára, javasolja az irányítási hatáskörökbe való bevonásuk bıvítését; 23. úgy véli, hogy a KHP küszöbön álló reformjának a politika fokozott decentralizálása céljából maradéktalanul ki kell használnia a regionális tanácsadó testületek megszilárdítását annak érdekében, hogy az elfogadott közös intézkedéseket az eltérı PE \ 43

52 övezetekben az eltérı halászati feltételek egyedi részleteinek megfelelıen lehessen alkalmazni; 24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságnak, a halászati tudományos, mőszaki és gazdasági bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 44 /PE

53 P6_TA-PROV(2009)0318 A növényvédı szerekre vonatkozó statisztikák ***II Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a növényvédı szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (11120/2/2008 C6-0004/ /0258(COD)) (Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11120/2/2008 C6-0004/2009), 1 tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2006)0778) kapcsolatban az elsı olvasat során kialakított álláspontjára 2, tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0256/2009), 1. jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Módosítás 41 A Tanács közös álláspontja 1 cikk 1 bekezdés A Tanács közös álláspontja (1) E rendelet létrehozza a növényvédı szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres készítésének közös kereteit. Módosítás (1) E rendelet létrehozza a 2. cikk a) pontja i. alpontja értelmében peszticidnek számító növényvédı szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres készítésének közös kereteit. 1 2 HL C 38. E, , 1. o. HL C 66. E, , 98. o. PE \ 45

54 P6_TA-PROV(2009)0319 Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezése ***I Az Európai Parlament április 24-i jogalkotási állásfoglalása az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0399 C6-0277/ /0151(COD)) (Együttdöntési eljárás átdolgozás) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0399), tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0277/2008), tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, november 28-i intézményközi megállapodásra 1, tekintettel az eljárási szabályzata 80a. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett október 9-i levélre, tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére, tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0096/2009), A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévı jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza; 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak, valamint az alábbi módosításoknak megfelelıen kiigazított formában; 2. tudomásul veszi a Bizottság jelen állásfoglalás mellékletét képezı nyilatkozatát; 3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 1 HL C 77., , 1. o. 46 /PE

55 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. PE \ 47

56 P6_TC1-COD(2008)0151 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban április 24-én került elfogadásra az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2, a Szerzıdés 251. cikkében 3 megállapított eljárásnak megfelelıen, mivel: (1) Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló, július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 jelentıs mértékben módosult 5. Mivel most további módosításokra kerül sor (melyek szigorúan az irányelv alkalmazási körének az összes, energiával kapcsolatos termékre történı kiterjesztésére korlátozódnak), az irányelvet az áttekinthetıség érdekében át kell dolgozni. (2) A tagállamoknak az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései közötti eltérések akadályozhatják a kereskedelmet és torzíthatják a Közösségen belüli versenyt, ezáltal közvetlen hatással lehetnek a belsı piac létrehozására és mőködésére. A nemzeti jogszabályok összehangolása az egyetlen eszköz a kereskedelmi akadályok kialakulása és a tisztességtelen verseny megelızésére. Az irányelv hatályának az összes energiával kapcsolatos termékre történı kiterjesztésének köszönhetıen minden jelentıs, energiával kapcsolatos termék tekintetében közösségi szinten harmonizálni lehet a környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket. (3) Az energiával kapcsolatos termékekre esik a Közösség természeti erıforrás- és energiafogyasztásának nagy része. Ezenkívül számos egyéb fontos hatást is gyakorolnak a környezetre. A közösségi piacon rendelkezésre álló termékcsoportok túlnyomó többségének rendkívül eltérı környezeti hatása van, még hasonló mőködési teljesítmény esetén is. A fenntartható fejlıdés érdekében ösztönözni kell e termékek október 22-i vélemény (Hivatalos Lapban még nem került közlésre). HL C... Az Európai Parlament április 24-i álláspontja. HL L 191., , 29. o. Lásd a IX. melléklet A. részét. 48 /PE

57 összesített környezeti hatásának folyamatos javítását, különösen a káros környezeti hatások fı forrásainak azonosításával, a környezetszennyezés továbbterjedésének elkerülésével, ha ez nem jár túlzott költségekkel. (4) A jobb tervezés számos energiával kapcsolatos termék esetében jelentısen tudná csökkenteni a környezeti hatásokat és javítaná az energiamegtakarítást, és ezzel a vállalkozásoknak és a végfelhasználóknak is anyagi megtakarítást eredményezne. Az energiát felhasználó, generáló, átadó vagy mérı termékek mellett, bizonyos energiával kapcsolatos termékek, beleértve az építıiparban használt termékeket, mint például az ablakokat, szigetelıanyagokat, vagy néhány vízfelhasználó termék, mint például a zuhanyfejek vagy a vízcsapok is jelentısen hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy használatuk során energiát takarítsunk meg. (5) A termékek környezetbarát tervezése az integrált termékpolitikára vonatkozó közösségi stratégia kulcskérdése. A termékek környezetvédelmi teljesítményének optimalizálását, ugyanakkor funkcionális minıségük megtartását is célzó, megelızésre irányuló megközelítés valóban új lehetıségekkel szolgál mind a gyártók és a fogyasztók, mind a társadalom egésze számára. (6) Az energiahatékonyság javítása, melynek egyik lehetséges módja a villamos energia hatékonyabb végfelhasználása, jelentıs hozzájárulást nyújt az üvegházhatást okozó gázkibocsátásra vonatkozó közösségi célok eléréséhez. A villamos energia iránti igény a leggyorsabban növekvı energia-végfelhasználási fajta, és az e folyamatot ellensúlyozó politikai fellépés hiányában az elırejelzések szerint tovább fog növekedni az elkövetkezendı évben. Az energiafogyasztásnak a Bizottság Európai Éghajlat-változási Programjában javasolt jelentıs csökkentése lehetséges. Az éghajlatváltozás az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban 1 megállapított hatodik közösségi környezetvédelmi akcióprogram egyik prioritása. Az energiamegtakarítás az ellátásbiztonság növelésének és a behozataltól való függıség csökkentésének a leginkább költséghatékony módszere. Ezért jelentıs intézkedéseket és célokat kell elfogadni a keresleti oldal vonatkozásában. (7) Már az energiával kapcsolatos termékek tervezési szakaszában intézkedéseket kell hozni, mivel úgy tőnik, hogy ez a meghatározó szakasz a termék életciklusa alatt okozott környezetszennyezés szempontjából, és a legtöbb költség itt keletkezik. (8) A környezetbarát közösségi tervezési követelményeknek az energiával kapcsolatos termékekre történı alkalmazása érdekében összefüggı keretet kell kialakítani, a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı termékek szabad mozgásának biztosítása és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében. Ezeknek a közösségi elıírásoknak tiszteletben kell tartaniuk a tisztességes verseny és a nemzetközi kereskedelem alapelveit. (9) A környezetbarát tervezési követelményeket a hatodik környezetvédelmi akcióprogram céljainak és prioritásainak szem elıtt tartásával kell megállapítani, adott esetben e program erre vonatkozó tematikus stratégiájának megfelelı céljait is beleértve. (10) Ez az irányelv az energiával kapcsolatos termékek lehetséges környezeti hatásainak csökkentése révén a magas szintő környezetvédelem megvalósítását tőzi ki célul, 1 HL L 242., , 1. o. PE \ 49

58 amely végsı soron a fogyasztók és más végfelhasználók érdekeit szolgálja. A fenntartható fejlıdés szükségessé teszi a tervezett intézkedések egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihatásainak megfelelı figyelembevételét. A termékek hatékonyabb energia- és erıforrás-felhasználása hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez, és csökkenti a természeti erıforrások iránti igényt, amelyek az ésszerő gazdasági tevékenység és a fenntartható fejlıdés elıfeltételei. (11) Ha a végrehajtási intézkedés elfogadását követıen egy tagállam szükségesnek tartja fenntartani nemzeti rendelkezéseit a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentıs szükségletekkel indokoltan, vagy újakat kíván bevezetni az adott tagállamban létezı, alkalmazandó végrehajtási intézkedés elfogadását követıen felmerülı környezetvédelmi probléma kezelése érdekében végzett tudományos kutatás eredményei alapján, megteheti ezt a Szerzıdés 95. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint, amelyek a Bizottság elızetes értesítésérıl és jóváhagyásáról rendelkeznek. (12) A tervezés tökéletesítésébıl származó legnagyobb környezetvédelmi haszon eléréséhez tájékoztatni kell a fogyasztókat az energiával kapcsolatos termékek teljesítményérıl és környezetvédelmi tulajdonságairól, és tanácsokkal kell ıket ellátni arra vonatkozóan, hogyan lehet a terméket környezetbarát módon használni. (13) A hatodik környezetvédelmi akcióprogram egyik leginnovatívabb elemének tekinthetı, az Integrált termékpolitika - az ökológiai életciklusban való gondolkodásra építés címő, június 18-i bizottsági közleményben megfogalmazott megközelítés arra törekszik, hogy a termékek környezeti hatásait csökkentse teljes életciklusuk alatt, beleértve a nyersanyag kiválasztását és felhasználását, a gyártást, csomagolást, szállítást és forgalmazást, a használatbavételt és karbantartást, valamint a felhasználást és az életciklus végét. A környezetvédelmi javulást költséghatékony módon lehet elısegíteni beleértve az erıforrás- és anyagfelhasználás hatékonyságát, ha a termék környezeti hatásait már a tervezés szakaszában a teljes életciklus tekintetében figyelembe veszik, és ezáltal teljesítik a természeti erıforrásokra vonatkozó tematikus stratégia célkitőzéseit. Elegendı rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy ezt a tényezıt már a termék tervezésekor figyelembe lehessen venni az egyéb mőszaki, funkcionális és gazdasági megfontolásokkal együtt. (14) Bár kívánatos a környezetvédelmi teljesítmény átfogó megközelítése, a munkaterv elfogadásáig elsıdleges környezetvédelmi célnak az üvegházhatást okozó gázok csökkentését kell tekinteni az energiafelhasználás hatásfokának növelése révén. (15) Egyes termékekre vagy ezek környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan szükséges és indokolt lehet külön számszerősített környezetbarát tervezési követelményeket elıírni, hogy környezeti hatásuk a lehetı legkisebb legyen. Tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) Kiotói Jegyzıkönyve keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás sürgısségére, és az ebben az irányelvben szorgalmazott integrált megközelítés sérelme nélkül, bizonyos elsıbbséget kell adni azoknak az intézkedéseknek, amelyek nagy valószínőséggel és alacsony költségkihatással csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az ilyen intézkedések is hozzájárulhatnak a természeti erıforrások fenntartható felhasználásához, és jelentıs hozzájárulást nyújtanak a fenntartható termelés és 50 /PE

59 fogyasztás tízéves keretprogramjához, amelyet a fenntartható fejlıdésrıl szóló, szeptemberi johannesburgi világ-csúcstalálkozón fogadtak el. (16) Az energiával kapcsolatos termékek készenléti és kikapcsolt állapoti energiafogyasztását adott esetben általános alapelvként a rendeltetésszerő mőködésükhöz szükséges minimumra kell csökkenteni. (17) Míg a piacon, így a nemzetközi piacon is elérhetı, legjobb teljesítményt nyújtó termékeket vagy technológiákat referenciának kell tekinteni, a környezetbarát tervezési követelményszintet mőszaki, gazdasági és környezetvédelmi elemzések alapján kell meghatározni. A követelményszint meghatározási módszerének rugalmassága tovább gyorsíthatja a környezetvédelmi teljesítmény növelését. Az érdekelt felekkel az elemzés során konzultációt kell folytatni, és aktív együttmőködésükre van szükség. A kötelezı erejő rendelkezések megállapításához az érdekelt felekkel megfelelı konzultációt kell folytatni. Az ilyen konzultáció során az intézkedések fokozatos bevezetésének vagy átmeneti intézkedések meghozatalának szükségességére derülhet fény. A közbensı célok megállapítása növeli a politika elıreláthatóságát, lehetıvé teszi a termékfejlesztési ciklushoz való alkalmazkodást, és megkönnyíti az érdekelt felek számára a hosszú távú tervezést. (18) Elınyben kell részesíteni az olyan alternatív fellépéseket, mint az ipar önszabályozása, ha ezzel gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon lehet elérni a politikai célokat, mint kötelezı erejő rendelkezésekkel. A jogi szabályozásra akkor van szükség, ha a piaci erık nem a kívánt irányba, vagy nem elfogadható gyorsasággal fejlıdnek. (19) Az önszabályozás, ide értve az egyoldalú kötelezettségvállalásként felajánlott önkéntes ipari vállalásokat, a gyors és költséghatékony végrehajtásnak köszönhetıen gyors fejlıdéshez vezethet, továbbá lehetıvé teszi mind a technológiai lehetıségekhez, mind a piac érzékenységéhez való rugalmas és megfelelı alkalmazkodást. (20) A végrehajtási intézkedések alternatíváiként bemutatott önkéntes megállapodások és egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez legalább az alábbi kérdésekre vonatkozó információknak rendelkezésre kell állniuk: a részvétel nyitottsága, a hozzáadott érték, a reprezentatív jelleg, a számszerősített és fokozatok szerint felállított célok, a civil társadalom részvétele, ellenırzés és jelentések, az önszabályozó kezdeményezések mőködtetésének költséghatékonysága, fenntarthatóság. (21) A Bizottság február 17-i A közösségi szintő környezetvédelmi megállapodásokról a szabályozási környezet egyszerősítésének és javításának akcióterve keretében címő közleményének 6. fejezete hasznos útmutatásul szolgál az ipar önszabályozásának értékeléséhez ennek az irányelvnek a tekintetében. (22) Ez az irányelv a környezetbarát tervezés bevezetését a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások szintjén is ösztönözni kívánja. Ezt az érintett termékek fenntarthatóságáról szóló, széles körben és könnyen hozzáférhetı információval lehet elısegíteni. (23) Az irányelv végrehajtási intézkedéseiben meghatározott, a környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelı energiával kapcsolatos termékeket CE jelöléssel és megfelelı adatokkal kell ellátni, a belsı piacon való szabad forgalomba hozataluk érdekében. A végrehajtási intézkedések következetes végrehajtása szükséges PE \ 51

60 a szabályozott, energiával kapcsolatos termékek környezetvédelmi hatásainak csökkentése és a tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében. (24) A végrehajtási intézkedések és a munkaterv elıkészítése során a Bizottság konzultációt folytat a tagállamok képviselıivel, továbbá az adott termékcsoportban érdekelt, például ipari felekkel, ideértve a kkv-kat és a kézmőipart, szakszervezeteket, kereskedıket, kiskereskedıket, importıröket, környezetvédı csoportokat és fogyasztói szervezeteket. (25) A végrehajtási intézkedések elıkészítése során a Bizottság a tagállamokban meglévı és indokoltnak tartott védelmi szintek csökkentése nélkül megfelelı mértékben figyelembe veszi a hatályos nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat is, különösen a mérgezı anyagokról szóló jogszabályokat, amelyeket a tagállamok szerint továbbra is fenn kellene tartani. (26) Továbbá tekintetbe kell venni a mőszaki harmonizációs irányelvekben felhasználásra szánt modulokat és szabályokat, amelyeket a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérıl szóló, július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 1 állapított meg. (27) A piacfelügyelet javítása érdekében a felügyeleti hatóságok információcserét folytatnak az irányelv keretében tervezett intézkedésekrıl, tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elıírásainak megállapításáról szóló, július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 2. Az ilyen együttmőködésnek a lehetı legnagyobb mértékben támaszkodnia kell az elektronikus távközlési eszközökre és a vonatkozó közösségi programokra. Meg kell könnyíteni a környezetvédelmi életciklus alatti teljesítményrıl és a tervezési megoldások eredményeirıl szóló információcserét. A gyártók környezetbarát tervezési erıfeszítéseivel nyert tudásanyag összegyőjtése és terjesztése az irányelv egyik döntı jelentıségő haszna. (28) Az illetékes szerv általában olyan köz- vagy magánszerv, amelyet hatóság nevez ki, és amely garantálja az elfogulatlanságot és a technikai szakismeretek meglétét annak vizsgálata során, hogy a termék megfelel-e az alkalmazandó végrehajtási intézkedéseknek. (29) Figyelembe véve a meg nem felelés elkerülése érdekének jelentıségét, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezésre álljanak a hatékony piacfelügyelethez és megfigyeléshez szükséges eszközök. (30) A kkv-k körében végzett környezetbarát tervezési képzés és tájékoztatás tekintetében helyénvaló lehet a kísérı tevékenységek számításba vétele is. (31) A belsı piac mőködése érdekében közösségi szinten harmonizált szabványokra van szükség. Ha egy ilyen szabványra való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni lehet az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményeknek való megfelelést, azonban a megfelelıséget más módon is lehet igazolni. 1 2 HL L 218., , 82.o. HL L 218., , 30. o. 52 /PE

61 (32) A harmonizált szabványok egyik fı szerepe, hogy segítsék a gyártókat az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazása tekintetében. Az ilyen szabványok alapvetıek a mérési és vizsgálati módszerek kidolgozása szempontjából. Az általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó harmonizált szabványoknak jelentısen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a gyártók termékeik ökológiai profilját az alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeivel összhangban alakíthassák ki. Ezeknek a szabványoknak világosan meg kell határozniuk a viszonyt a mindenkori szabványelıírások és az általuk meghatározott követelmények között. A harmonizált szabványoknak nem lehet az a célja, hogy korlátokat állapítsanak meg a környezetvédelmi jellemzık vonatkozásában. (33) Az ebben az irányelvben használt fogalommeghatározásokat illetıen kívánatos a vonatkozó nemzetközi szabványokra, így az ISO re való hivatkozás. (34) Ez az irányelv összhangban áll a mőszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, május 7-i tanácsi állásfoglalásban 1 megfogalmazott új megközelítés végrehajtására, valamint a harmonizált európai szabványokra történı hivatkozásokra vonatkozó egyes elvekkel. A Tanács a szabványosítás szerepérıl Európában címő, október 28-i állásfoglalásában 2 javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja meg, miként lehet az új megközelítés elvét kiterjeszteni a jobb és egyszerőbb jogszabályalkotás által még nem szabályozott területekre. (35) Ez az irányelv kiegészíti a meglevı közösségi eszközöket, így a háztartási készülékek energia- és egyéb erıforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetıvel történı feltüntetésérıl szóló, szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvet 3, a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérıl szóló, július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 4, az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 5, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 6 az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 7 és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH), és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló 1907/2006/EK rendelethez való hozzáigazítás érdekében a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, december 18-i 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 8. Ezen irányelv és a hatályos közösségi jogszabályok közötti összjáték hozzájárul a hatékonyság HL C 136., , 1. o. HL C 141., , 1. o. HL L 297., , 16. o. HL L 237., , 1. o. HL L 39., , 1. o. HL L 37., , 24. o. HL L 37., , 19. o. HL L 396., , 1. o. PE \ 53

62 növeléséhez és a gyártók által alkalmazandó összefüggı követelményrendszer létrehozásához. (36) Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 1 összhangban kell elfogadni. (37) A Bizottságot fel kell hatalmazni a 92/42/EGK, a 96/57/EK és a 2000/55/EK irányelv módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. A módosítást vagy hatályon kívül helyezést az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (38) Továbbá a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a meghatározott, energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket megállapító végrehajtási intézkedéseket, ideértve végrehajtási intézkedések átmeneti idıszak alatt történı bevezetését és adott esetben a különbözı környezetvédelmi szempontok közötti egyensúlyra vonatkozó rendelkezéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésére irányulnak, azokat az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (39) A Bizottságnak az irányelv, beleértve végrehajtási intézkedéseit is, alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján felül kell vizsgálnia az irányelv mőködését, módszereit és hatékonyságát, valamint fel kell mérnie azt is, hogy helyénvaló lenne-e az irányelvet az energiával nem kapcsolatos termékekre is kiterjeszteni. A felülvizsgálat során mind a tagállamok képviselıivel, mind az érintett érdekelt felekkel konzultációt kell folytatnia. (40) A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. (41) Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a belsı piac mőködésének a termékek megfelelı szintő környezetvédelmi teljesítménye megkövetelésével történı biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (42) Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettsége azon rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a korábbi irányelvhez képest lényegi változtatást jelentenek. A változatlanul maradt rendelkezések kötelezı átültetése a korábbi irányelvbıl adódik. (43) Ez az irányelv nem érinti a tagállamokra a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba való átültetésére megállapított idıkeretekre vonatkozó kötelezettségeket. 1 HL L 184., , 23. o. 54 /PE

63 (44) A hatékonyabb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjával összhangban a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehetı legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültetı intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé. ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez az irányelv az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteit állapítja meg azzal a céllal, hogy biztosítsa e termékek szabad mozgását a belsı piacon. (2) Ez az irányelv azon követelmények meghatározásáról rendelkezik, amelyeknek a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetık legyenek. Az irányelv az energiahatékonyság és a környezetvédelem szintjének növelésével hozzájárul a fenntartható fejlıdéshez, ugyanakkor növeli az energiaellátás biztonságát. (3) Ez az irányelv nem alkalmazható a személyszállító és árufuvarozási eszközökre. (4) Ez az irányelv és az ennek alapján elfogadott végrehajtási intézkedések nem sértik sem a hulladékgazdálkodásra vonatkozó közösségi jogszabályok, sem a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok rendelkezéseit, beleértve a fluorozott, üvegházhatást keltı gázokra vonatkozó közösségi jogszabályokat. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. energiával kapcsolatos termék (a továbbiakban: termék): az a termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet az Európai Unióban hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, beleértve azokat az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékekbe beépítendı alkatrészeket is, amelyeket a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni; 2. alkatrészek és részegységek : azok a termékekbe beépítendı részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; PE \ 55

64 3. végrehajtási intézkedések : ennek az irányelvnek az alapján elfogadott intézkedések, amelyek meghatározott termékek vonatkozásában megállapítják a környezetbarát tervezési követelményeket és a környezetvédelmi jellemzıket; 4. forgalomba hozatal : egy terméknek a közösségi piacon elsı alkalommal történı megjelenése a Közösségen belüli forgalmazás vagy használat céljából, akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül; 5. használatbavétel : egy termék elsı, közösségi végfelhasználó részérıl történı rendeltetésszerő használatbavétele; 6. gyártó : bármely természetes vagy jogi személy, aki ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékeket gyárt, és felelıs azért, hogy az energiafelhasználó termék saját neve vagy védjegye alatt, vagy a gyártó saját használatára történı forgalomba hozatalára és/vagy használatbavételére tekintettel megfeleljen ennek az irányelvnek. Az elsı mondatban meghatározott gyártó vagy a 8. pontban meghatározott importır hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, aki az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hoz és/vagy használatba vesz; 7. meghatalmazott képviselı : bármely természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az ebben az irányelvben meghatározott valamennyi kötelezettséget és alaki követelményt, vagy azok egy részét; 8. importır : a Közösségben székhellyel rendelkezı bármely természetes vagy jogi személy, aki üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó terméket a közösségi piacon forgalomba hoz; 9. anyagok : minden olyan anyag, amelyet a termék életciklusa alatt felhasználtak; 10. terméktervezés : azon eljárások sorozata, amelyekkel egy termék jogi, mőszaki, biztonsági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményeit az egy termék mőszaki adataivá alakítják át; 11. környezetvédelmi jellemzı : egy termék olyan eleme vagy funkciója, amely életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet; 12. környezeti hatás : a környezetben végbement bárminemő változás, amely részben vagy egészben egy termék miatt, annak életciklusa alatt következett be; 13. életciklus : egy termékre jellemzı, egymásra következı és egymással kapcsolatban levı szakaszok a nyersanyag felhasználásától a végsı ártalmatlanításig; 14. újrafelhasználás : bármely olyan mővelet, amely révén egy terméket vagy alkatrészeit az elsı használatot követıen az eredeti rendeltetésével azonos célra használják, beleértve a begyőjtıhelyre, forgalmazóhoz, újrahasznosítóhoz vagy gyártóhoz visszajuttatott termék folyamatos használatát, továbbá egy termék felújítást követı újbóli használatbavételét; 56 /PE

65 15. újrafeldolgozás : olyan termelési folyamat, amelynek során a hulladékot az eredeti célra, vagy más, az energia visszanyerésétıl eltérı célra dolgozzák fel; 16. energia-visszanyerés : a hulladék tüzelıanyagként, közvetlen égetéssel történı felhasználása energiafejlesztés céljából más hulladékkal együtt, vagy anélkül, de a fejlesztett hı visszanyerésével; 17. visszanyerés : bármilyen, a hulladékokról szóló, április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 II. B. mellékletében elıírt mővelet alkalmazása; 18. hulladék : bármilyen anyag vagy tárgy, amely a 2006/12/EK irányelv I. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolható, amelyet selejteztek vagy selejtezni szándékoznak, vagy azok selejtezése szükséges; 19. veszélyes hulladék : minden olyan hulladék, amely az december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv 2 1. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik; 20. ökológiai profil : a termékre vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelı leírás, amely egy termékhez a teljes életciklusa során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentıs és mérhetı fizikai mennyiségekkel kifejezhetı inputokat és outputokat (anyagokat, emissziót és hulladékot) tartalmazza; 21. környezetvédelmi teljesítmény : egy termék esetében a gyártónak a termék környezetvédelmi jellemzıi terén elért eredményei, amelyeket a mőszaki dokumentációban foglalnak össze; 22. a környezetvédelmi teljesítmény növelése : egy termék környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentı eljárások, bár nem szükségszerően a termék valamennyi környezetvédelmi jellemzıjére egyszerre kiterjedıen; 23. környezetbarát tervezés : a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy a termék környezetvédelmi teljesítménye annak egész életciklusára kiterjedıen javuljon; 24. környezetbarát tervezési követelmény : egy termékkel vagy egy termék megtervezésével kapcsolatos minden olyan követelmény, vagy, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, vagy bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely a termék környezetvédelmi jellemzıivel kapcsolatos; 25. általános környezetbarát tervezési követelmény : bármely, egy termék ökológiai profiljára, mint egészre alapozott környezetbarát tervezési követelmény, egyes különös környezetvédelmi jellemzıkre vonatkozó meghatározott határértékek nélkül; 26. különös környezetbarát tervezési követelmény : számszerősített és mérhetı környezetbarát tervezési követelmény, amely egy terméknek egy meghatározott környezetvédelmi jellemzıjére vonatkozik, például a használat közbeni energiafogyasztásra, és amelyet az adott kimenı teljesítmény egységére számítottak ki; 1 2 HL L 114., , 9.o. HL L 377., , 20. o. PE \ 57

66 27. harmonizált szabvány : egy elismert szabványügyi testület által a Bizottság megbízása alapján a mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 1 megállapított eljárásokkal összhangban az európai követelmény meghatározására elfogadott, kötelezı erıvel nem bíró mőszaki feltételek. 3. cikk Forgalomba hozatal és/vagy használatbavétel 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetık, ha megfelelnek az említett intézkedéseknek és az 5. cikknek megfelelı CE-jelöléssel vannak ellátva. 2. A tagállamok kijelölik a piacfelügyeletben illetékes hatóságokat. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek a hatóságok megfelelı hatáskörrel rendelkezzenek, és azt felhasználják annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapján ıket megilletı megfelelı intézkedéseket meg tudják hozni. A tagállamok meghatározzák az illetékes hatóság feladatait, hatáskörét és szervezeti formáját, amelyek a következıkre jogosultak: i. i. a szükséges termék megfelelıségi vizsgálatoknak a megfelelı mértékben történı lebonyolítására, és a gyártónak vagy meghatalmazott képviselıjének a nem megfelelı terméknek a piacról történı visszahívására való kötelezésére a 7. cikk értelmében; ii. iii. a végrehajtási intézkedésekkel összhangban, az érintett felek részérıl minden szükséges információ rendelkezésre bocsátása; termékminta-vétel és a termékminták megfelelıségi vizsgálata. 3. A tagállamok a piacfelügyelet eredményeirıl tájékoztatják a Bizottságot, és amennyiben szükséges, a Bizottság ezt az információt más tagállamoknak is átadhatja. 4. A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek módjuk legyen észrevételeket tenni az illetékes hatóságok számára a termék megfelelıségével kapcsolatban. 4. cikk Az importır felelıssége Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén, és nincs meghatalmazott képviselı, az importır köteles: biztosítani, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett termék megfeleljen ennek az irányelvnek és az alkalmazandó végrehajtási intézkedésnek, 1 HL L 204., , 37. o. 58 /PE

67 elérhetı megfelelési nyilatkozattal és mőszaki dokumentációval rendelkezni. 5. cikk Jelölés és megfelelıségi nyilatkozat (1) A végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatala és/vagy használatbavétele elıtt a terméket CE-megfelelıségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelıségi nyilatkozatot kell kiállítani, amelyben a gyártó vagy meghatalmazott képviselıje tanúsítja és kijelenti, hogy a termék megfelel az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó rendelkezésének. (2) A CE-megfelelıségi jelölés a CE kezdıbetőkbıl áll, a III. mellékletben szereplı mintának megfelelıen. (3) A megfelelıségi nyilatkozat a VI. mellékletben meghatározott adatokat és a megfelelı végrehajtási intézkedésre való utalást tartalmazza. (4) Tilos a terméken olyan jelzések feltüntetése, amelyek félrevezethetik a felhasználókat a CE-megfelelıségi jelölés jelentését és formáját illetıen. (5) A tagállamok elıírhatják, hogy az I. melléklet 2. részének értelmében nyújtott tájékoztatás a tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein szerepeljen, amennyiben a termék eljut a végfelhasználóhoz. A tagállamok engedélyezhetik ezen információnak a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén történı feltüntetését. Az elsı albekezdés alkalmazásában a tagállamok különösen a következıket veszik figyelembe: a) az információ feltüntethetı-e harmonizált szimbólumok vagy elismert kódok, vagy más intézkedések segítségével; b) a termék feltételezhetı felhasználóinak körét és a szolgáltatandó tájékoztatás jellegét. 6. cikk Szabad mozgás (1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják egy termék területükön történı forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történı hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek, és az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel van ellátva. PE \ 59

68 (2) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel ellátott termék területükön történı forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történı hivatkozással abban az esetben, ha az alkalmazandó végrehajtási intézkedés értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményre. (3) A tagállamok nem akadályozhatják meg olyan termékek bemutatását szakmai vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon stb., amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek abban az esetben, ha jól látható jelölés utal arra, hogy azokat nem hozzák forgalomba/veszik használatba addig, amíg az említett rendelkezéseknek való megfelelıségük nem biztosított. 7. cikk Védzáradék (1) Ha egy tagállam megállapítja, hogy egy, az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel ellátott és rendeltetésszerően használt termék nem felel meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi rendelkezéseinek, a gyártót vagy meghatalmazott képviselıjét kötelezi arra, hogy a terméket tegye az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek és/vagy a CE-jelölésnek megfelelıvé, és a tagállam által megállapított feltételek mellett szüntesse meg a jogsértést. Ha elegendı bizonyíték van arra, hogy egy termék feltételezhetıen nem felel meg az elıírásoknak, a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyek a megfelelıség hiányának fokától függıen akár a termék forgalomba hozatalának megtiltását is jelenthetik mindaddig, amíg a megfelelıség meg nem valósul. Ha a nem megfelelıség továbbra is fennáll, a tagállam megtiltja vagy korlátozza az adott termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét, vagy gondoskodik arról, hogy a terméket kivonják a piacról. A forgalomba hozatal megtiltásáról, illetve a forgalomból való kivonásról a Bizottságot és többi tagállamot azonnal tájékoztatni kell. (2) A tagállam által a termék forgalomba hozatalát és/vagy használatbavételét tiltó vagy korlátozó, ezen irányelv alapján hozott határozatnak meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat. A határozatról azonnal értesíteni kell az érintett felet, és egyidejőleg tájékoztatást kell nyújtani részére az adott tagállamban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetıségekrıl és ezek elıterjesztésének határidejérıl. (3) A tagállam az (1) bekezdés alapján hozott határozatáról annak indokolásával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, és közli, hogy a megfelelıség mely alábbi okból nem teljesült: a) az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek be nem tartása; 60 /PE

69 b) a 10. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványok helytelen alkalmazása; c) a 10. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványban elıforduló hiányosság. (4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd az érintett felekkel, és mőszaki véleményt ké)rhet független külsı szakértıktıl. A konzultációt követıen a Bizottság azonnal tájékoztatja véleményérıl a kezdeményezı tagállamot és a többi tagállamot. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozat megalapozatlan volt, errıl azonnal tájékoztatja tagállamokat. (5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett határozat indoka a szabványokban elıforduló hiányosság volt, a Bizottság azonnal megindítja a 10. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett eljárást. A Bizottság ezzel egyidejőleg tájékoztatja a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot. (6) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket az eljárás során keletkezett információk titkos jellegének megırzésére, amennyiben ez indokolt. (7) A tagállamok által e cikk alapján hozott határozatokat átlátható módon nyilvánosságra kell hozni. (8) A Bizottságnak a határozatokról készített véleményét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 8. cikk Megfelelıségértékelés (1) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatala és/vagy használatbavétele elıtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselıje gondoskodik arról, hogy a termék megfelelıségértékelését az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék. (2) A megfelelıségértékelési eljárás a végrehajtási intézkedésben kerül meghatározásra, és a gyártóra bízza a választást a IV. mellékletben meghatározott belsı tervezésellenırzés és az V. melléklet szerinti irányítási rendszer között. Megfelelıen indokolt esetben, és amennyiben ez a kockázattal arányos, a megfelelıségértékelési eljárás meghatározható a 93/465/EGK határozatban leírt vonatkozó modulok közül is. Ha egy tagállam egy termékkel kapcsolatban a megfelelés lehetséges hiányának komoly jeleit észleli, a lehetı leghamarabb közzétesz egy indoklással ellátott megfelelıség értékelést a termékrıl, amelyet az illetékes szerv készít, lehetıvé téve adott esetben a korrekciós intézkedések megfelelı idıben történı megtételét. Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetıvé tételérıl szóló, március 19-i 761/2001/EK európai PE \ 61

70 parlamenti és tanácsi rendelettel 1 összhangban nyilvántartásba vett szervezet tervezi, és a nyilvántartás kiterjed a tervezési feladatra, vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek. Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza a terméktervezési feladatot, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek. (3) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét követıen a gyártónak vagy meghatalmazott képviselıjének biztosítania kell, hogy a megfelelıségértékelésre vonatkozó valamennyi dokumentum és a kiadott megfelelıségi nyilatkozatok a tagállami ellenırzésre az utolsó termék gyártását követı tíz évig rendelkezésre álljanak. A vonatkozó dokumentumokat az erre vonatkozó megkeresés kézhezvételétıl számított tíz napon belül a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére kell bocsátani. (4) A megfelelıségértékelésre vonatkozó dokumentumokat és az 5. cikk szerinti megfelelıségi nyilatkozatokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. 9. cikk A megfelelıség vélelme (1) Az 5. cikkben említett CE-jelöléssel ellátott terméket a tagállamok úgy tekintik, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek. (2) Azt a terméket, amelyre olyan harmonizált szabványokat alkalmaztak, melyek hivatkozási számát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a tagállamok úgy tekintik, hogy az megfelel az e szabványokra alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeinek. (3) Az 1980/2000/EK rendelet alapján közösségi ökocímkével ellátott termékek esetében azon elıfeltevésbıl kell kiindulni, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek. (4) Az ezen irányelv értelmében vett megfelelıség vélelme érdekében a Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint eljárva határozhat arról, hogy más ökocímkék teljesítik-e az 1980/2000/EK rendelet értelmében vett közösségi ökocímkével azonos követelményeket. Az ilyen ökocímkével ellátott termékek esetében azon elıfeltevésbıl kell kiindulni, hogy megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek. 1 HL L 114., , 1. o. 62 /PE

71 10. cikk Harmonizált szabványok (1) A tagállamok a lehetıségekhez mérten biztosítják, hogy meghozzák a megfelelı intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felekkel nemzeti szinten konzultációt folytassanak a harmonizált szabványok elıkészítése és nyomon követése során. (2) Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy értékeli, hogy egy harmonizált szabvány, amelynek való megfelelés esetén az alkalmazandó végrehajtási intézkedés meghatározott rendelkezéseinek való megfelelést vélelmezni kell, nem felel meg maradéktalanul ezeknek a rendelkezéseknek, az érintett tagállam, vagy a Bizottság indokolásának megküldésével együtt tájékoztatja a 98/34/EK irányelv 5. cikkével létrehozott állandó bizottságot, amely sürgısen véleményt nyilvánít. A bizottság sürgısségi eljárással véleményt alkot. (3) A bizottság véleménye alapján a Bizottság határoz arról, hogy az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti, nem hirdeti ki, korlátozással hirdeti ki, illetve fenntartja vagy visszavonja azokat. (4) A Bizottság tájékoztatja az illetékes európai szabványügyi testületet, és amennyiben szükséges, új megbízást ad az érintett harmonizált szabvány felülvizsgálatára. 11. cikk Az alkatrészekkel és részegységekkel szemben támasztott követelmények A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik az alkatrészeket és részegységeket forgalomba hozó és/vagy üzembe helyezı gyártóktól vagy meghatalmazott képviselıiktıl, hogy nyújtsanak megfelelı tájékoztatást a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék gyártója részére az alkatrészek és részegységek anyagösszetételérıl, energiafogyasztásáról, anyagáról és/vagy forrásáról. 12. cikk Igazgatási együttmőködés és információcsere (1) A tagállamok biztosítják a megfelelı intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtására illetékes hatóságokat az egymással való együttmőködésre ösztönözzék, valamint arra, hogy ezen irányelv mőködésének és különösen a 7. cikk végrehajtásának elısegítése érdekében információval lássák el egymást és a Bizottságot. Az igazgatási együttmőködés és információcsere során a lehetı legnagyobb mértékben ki kell használni az elektronikus kommunikációs eszközök és a vonatkozó közösségi programok által nyújtott lehetıségeket. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy melyek az ezen irányelv végrehajtásáért felelıs hatóságok. PE \ 63

72 (2) A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere tartalmát és módját a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. (3) A Bizottság meghozza a megfelelı intézkedéseket a tagállamok közötti, e cikkben említett együttmőködés ösztönzése és az ahhoz történı hozzájárulás érdekében. 13. cikk Kis- és középvállalkozások (1) A kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak szánt programok keretében a Bizottság számításba veszi azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a kkv-nak és a mikrovállalkozásoknak termékeik tervezése során beépíteni a környezetvédelmi szempontokat, ideértve az energiahatékonyságot is. (2) A végrehajtási intézkedést az érintett termékágazatban tevékenykedı kkv-k jellegzetességeire vonatkozó iránymutatások kísérhetik. Amennyiben szükséges, és az (1) bekezdésnek megfelelıen, a Bizottság további szakmai anyagokat készíthet ezen irányelv kkv-k általi végrehajtásának megkönnyítése céljából. (3) A tagállamok biztosítják a kkv-k és a mikrovállalkozások ösztönzését arra, hogy már a terméktervezés szakaszában környezetvédelmi szempontból megfelelı megközelítést válasszanak és alkalmazkodjanak a jövıbeli európai jogszabályokhoz. 14. cikk A fogyasztók tájékoztatása A gyártók biztosítják, hogy az alkalmazandó végrehajtási intézkedéssel összhangban az általuk megfelelınek tartott formában a termékek fogyasztói tájékoztatást kapjanak az alábbiakról: a termék tartós felhasználhatóságában a fogyasztók által esetlegesen betöltött szerep, amennyiben a végrehajtási intézkedések megkívánják, a termék ökológiai jellemzıi és a környezetbarát tervezés elınyei. 15. cikk Végrehajtási intézkedések (1) Amennyiben egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, a (3) bekezdés b) pontjának megfelelıen egy végrehajtási intézkedés vagy egy önszabályozó rendelkezés hatálya alá tartozik. Az ilyen végrehajtási intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben említett feltételek az alábbiak: 64 /PE

73 a) a termék Közösségen belül értékesített mennyisége jelentıs, amire az utal, hogy ez a mennyiség a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint meghaladja az évi egységet; b) figyelembe véve a forgalomba hozott és/vagy használatba vett mennyiségeket, a termék az 1600/2002/EK döntésben meghatározott közösségi stratégiai prioritások értelmében jelentıs környezeti hatást gyakorol a Közösségen belül; c) a termék jelentısen hozzájárulhat környezeti hatásának javításához anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna, különös tekintettel az alábbiakra: egyéb vonatkozó közösségi jogszabály hiánya, vagy a piaci erık alkalmatlansága a kérdés megfelelı kezelésére; a piacon rendelkezésre álló, azonos funkciójú termékek környezetvédelmi teljesítménye közötti nagy eltérés. (3) A végrehajtási intézkedések tervezeteinek elıkészítése során a Bizottság a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottság véleményét, valamint a következıket veszi figyelembe: a) az 1600/2002/EK határozatban, illetve a Bizottság Európai Éghajlatváltozási Programjában (European Climate Change Program ECCP) meghatározott közösségi környezetvédelmi prioritásokat; b) a vonatkozó közösségi jogszabályokat és önszabályozást, ideértve az önkéntes vállalásokat, amelyek a 17. cikknek megfelelı értékelést követıen feltételezhetıleg gyorsabban vagy kevesebb költséggel érik el a stratégiai célokat, mint a kötelezı elıírások. (4) A végrehajtási intézkedések tervezeteinek készítése során a Bizottság: a) figyelembe veszi a termék életciklusát és valamennyi lényeges környezetvédelmi jellemzıjét, többek között az energiahatékonyságot. A környezetvédelmi jellemzık elemzésének mélysége és javításuk megvalósíthatósága arányban áll a jelentıségükkel. A termék lényeges környezetvédelmi jellemzıire vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények elfogadása nem húzódhat el indokolatlanul az egyéb jellemzıkkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt; b) értékelést készít a környezetre, a fogyasztókra és a gyártókra (beleértve a kkvkat) gyakorolt hatásról a versenyképesség beleértve a Közösségen kívüli piacokon fennálló versenyképességet is, az innováció, a piacra jutás, valamint a költségek és nyereségek tekintetében; c) figyelembe veszi a tagállamok által lényegesnek tekintett nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat; d) megfelelı konzultációt folytat az érdekelt felekkel; e) indoklást készít a b) pontban említett értékelés alapján tervezett végrehajtási intézkedésekrıl; PE \ 65

74 f) meghatározza az átültetés idıpontját (idıpontjait), minden közbensı szakaszt vagy átmeneti intézkedést vagy idıszakot, különös tekintettel a kkv-kra, vagy az elsısorban általuk gyártott egyedi termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokra. (5) A végrehajtási intézkedésnek a következı feltételeknek kell megfelelniük: a) a felhasználó szempontjából nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást a termék mőködıképességére; b) nem gyakorolhatnak káros hatást az egészségre, biztonságra és a környezetre; c) nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást a fogyasztókra, különösen a termék elérhetıségére és az életciklusa alatti költségekre tekintettel; d) nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást az ipar versenyképességére; e) elvben a környezetbarát tervezési követelmények elıírása nem eredményezheti azt, hogy a gyártókra egy meghatározott, oltalom alatt álló technológiát kényszerítsenek; f) nem járhat túlzott adminisztratív terhekkel a gyártókra nézve. (6) A végrehajtási intézkedések a környezetbarát tervezési követelményeket az I. és/vagy a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban határozzák meg. Különös környezetbarát tervezési követelményeket kell bevezetni az egyes, jelentıs környezeti hatással járó környezetvédelmi jellemzıkre vonatkozóan. A végrehajtási intézkedések arról is rendelkezhetnek, hogy az I. melléklet 1. részében felsorolt környezetbarát tervezési paraméterek közül egyes paraméterek vonatkozásában nem szükséges környezetbarát tervezési követelményt megállapítani. (7) A követelményeket úgy kell megfogalmazni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok meg tudják vizsgálni a terméknek a végrehajtási intézkedésekben megállapított követelményeknek történı megfelelését. A végrehajtási intézkedések meghatározzák, hogy a vizsgálatot közvetlenül a terméken vagy a termék mőszaki dokumentációja alapján kell elvégezni. (8) A végrehajtási intézkedések magukban foglalják a VII. mellékletben felsorolt elemeket. (9) A Bizottság által a végrehajtási intézkedések elıkészítése során felhasznált jelentısebb tanulmányokat és elemzéseket nyilvánosan hozzáférhetıvé kell tenni, különös tekintettel az érdekelt kkv-k egyszerő hozzáférésére és az általuk történı egyszerő felhasználásra. (10) Adott esetben a környezetbarát tervezésre vonatkozó feltételeket megállapító végrehajtási intézkedés tartalmaz a különbözı környezetvédelmi szempontok mérlegelésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezen intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 66 /PE

75 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 16. cikk Munkaterv (1) A 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban és a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen a Bizottság legkésıbb október 21-ig munkatervet készít, amelyet nyilvánosan hozzáférhetı tesz. A munkaterv a következı három évre vonatkozó, tájékoztató jellegő listát tartalmaz azokról a termékcsoportokról, amelyek tekintetében a végrehajtási intézkedések elfogadását prioritásként kezelik. A Bizottság, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen, rendszeresen módosítja a munkatervet. (2) Az (1) bekezdésben említett elsı munkaterv elkészültéig tartó átmeneti idıszakban azonban, a 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen, a Bizottság adott esetben elızetesen bevezet: végrehajtási intézkedéseket azokkal a termékekkel kezdve, amelyeket az ECCP úgy határozott meg, mint amelyek igen nagy jelentıségőek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésében, így például a főtıés vízmelegítı berendezések, az elektromos motorrendszerek, a világítás mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a háztartási berendezések, az irodai berendezések mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a szórakoztató elektronika, valamint a HVAC (hőtı, szellıztetı és légkondicionáló) rendszerek; egy külön végrehajtási intézkedést, amely egy termékcsoportra csökkenti a készenléti veszteségeket. Ezen intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 17. cikk Önszabályozás Az ezen irányelvvel összefüggésben a végrehajtási intézkedések alternatívájaként elıterjesztett önkéntes vállalásokat vagy egyéb önszabályozó intézkedéseket legalább a VIII. melléklet alapján értékelni kell. 18. cikk Konzultációs fórum PE \ 67

76 A Bizottság biztosítja, hogy tevékenységének gyakorlása során minden egyes végrehajtási intézkedés tekintetében figyelembe vegye a tagállamok és minden jelentıs, az adott termék/termékcsoport vonatkozásában érdekelt fél képviselıinek, így az ipar, a kkvk, a kézmőipar, a szakszervezetek, a kereskedık, a kiskereskedık, az importırök, a környezetvédı csoportok és fogyasztói szervezetek arányos részvételét. Ezek a felek hozzájárulnak különösen a végrehajtási intézkedések meghatározásához és felülvizsgálatához, a létrehozott piacfelügyeleti mechanizmusok hatékonyságának vizsgálatához és az önkéntes vállalások vagy egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez. Ezek a felek konzultációs fórum keretében találkoznak. A fórum eljárási szabályait a Bizottság állapítja meg. 19. cikk A bizottsági eljárás (1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. (2) Ahol erre a cikkre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel az annak 8. cikkében foglalt rendelkezésekre. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott idıszak három hónap. 3. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1) (4) bekezdéseit, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. 20. cikk Szankciók A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaik megszegésére vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az elıírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük, tekintettel a nem megfelelıség fokára és a közösségi piacon forgalomba hozott nem megfelelı termékek mennyiségére. A tagállamok legkésıbb a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott idıpontig értesítik ezekrıl a rendelkezésekrıl a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi késıbbi, ezeket érintı módosítást. 21. cikk Felülvizsgálat A Bizottság legkésıbb 2012-ig felülvizsgálja ezen irányelv és végrehajtási intézkedéseinek hatékonyságát, beleértve, többek között: a jelentıs környezetvédelmi paraméterek, így például az erıforrások felhasználásának azonosítását és lefedettségét, figyelembe véve a termékek teljes életciklusát, a végrehajtási intézkedések küszöbértékeit; a piacfelügyeleti mechanizmusokat és 68 /PE

77 minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozást. A Bizottság e felülvizsgálatot követıen és különösen figyelembe véve a jelen irányelv alkalmazási körének kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen megvizsgálja az irányelv alkalmazási köre kiterjesztésének indokoltságát nem energiával kapcsolatos termékekre, hogy ezáltal jelentısen csökkenjen a környezetre gyakorolt hatásuk teljes életciklusuk alatt, és adott esetben ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. 22. cikk Titoktartás A 11. cikkben és az I. melléklet 2. részében említett, a gyártókat és/vagy meghatalmazott képviselıiket terhelı adatszolgáltatási követelményeknek arányosaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a kereskedelmileg érzékeny információk titkosságára vonatkozó jogos igényt. 23. cikk Átültetés nemzeti jogba (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy legkésıbb [ ]-ig * megfeleljenek az 1 9., 11., 14., 15. és 20.[ ] cikkeknek és az I V., VII. és VIII. mellékleteknek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévı törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásai erre az irányelvre való hivatkozásként értelmezendık. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv tárgykörében fogadnak el. 24. cikk Hatályon kívül helyezés A IX. melléklet A. részében felsorolt irányelvvel módosított 2005/32/EK irányelv a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba való átültetésére megállapított határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a X. mellékletben szereplı megfelelési táblázatnak megfelelıen. 25. cikk * HL: Kérem a dátum beillesztését. Az irányelv hatályba lépését követı 12 hónap. PE \ 69

78 Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. 26. cikk Címzettek Kelt az Európai Parlament részérıl az elnök a Tanács részérıl az elnök 70 /PE

79 I. MELLÉKLET AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER (A 15. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT) Az általános környezetbarát tervezési követelmények célja a termékek környezetvédelmi teljesítményének határértékek megállapítása nélkül történı növelése, mindenekelıtt a lényeges környezetvédelmi jellemzıkre koncentrálva. Az e melléklet szerinti módszert akkor kell alkalmazni, ha a vizsgált termékcsoport határértékeinek megállapítása nem célszerő. A Bizottság a 19. cikkben említett bizottság elé terjesztendı végrehajtási intézkedés-tervezet készítése során meghatározza azokat a lényeges környezetvédelmi jellemzıket, amelyeket a végrehajtási intézkedésben kell elıírni. A 15. cikknek megfelelıen megállapítandó általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés elıkészítése során a Bizottság a végrehajtási intézkedéssel érintett termék tekintetében megfelelı módon meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az 1. részben felsoroltak közül, a tájékoztatási kötelezettségeket a 2. részben felsoroltak közül, és a gyártóval szemben a 3. részben felsorolt követelményeket. 1. RÉSZ A TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI PARAMÉTEREK 1.1. A lényeges környezetvédelmi jellemzıket a termék életciklusának következı szakaszaihoz hozzárendelve kell megállapítani, amennyiben azok a termék tervezéséhez kapcsolódnak: a) nyersanyag kiválasztása és felhasználása; b) gyártás; c) csomagolás, szállítás és forgalmazás; d) használatbavétel és karbantartás; e) használat; f) az életciklus vége, vagyis a terméknek az elsı használat befejezésétıl a végsı ártalmatlanításig tartó állapota Minden egyes szakaszban a következı, vonatkozással bíró környezetvédelmi jellemzıket kell értékelni: a) a becsült anyag-, energiafogyasztás, egyéb források, pl. friss víz fogyasztása; b) elızetesen kiszámított lég-, víz- és talajszennyezés; c) várható ártalmas fizikai hatások, pl. zaj, rezgés, sugárzás, elektromágneses tér; PE \ 71

80 d) a várhatóan keletkezı hulladék mennyisége; e) az újrafelhasználás, újrafeldolgozás, anyagok és/vagy energia visszanyerésének lehetıségei, tekintettel a 2002/96/EK irányelvre Egy termékre vonatkozóan az elızı pontban említett környezetvédelmi jellemzık növelése lehetıségének értékelésére különösen a következı paramétereket kell megfelelıen felhasználni, illetve másokkal kiegészíteni szükség esetén: a) a termék súlya és térfogata; b) az újrafeldolgozás során nyert anyagok felhasználása; c) energia, víz és egyéb források felhasználása az életciklus alatt; d) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló, június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv 1 értelmében az egészségre és/vagy a környezetre ártalmasnak minısített anyagok felhasználása, tekintettel az egyes meghatározott anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok, így a 76/769/EGK, illetve a 2002/95/EK rendelkezéseire; e) a rendeltetésszerő használathoz és karbantartáshoz szükséges fogyóanyagok mennyisége és jellemzıi; f) az újrafelhasználás és újrafeldolgozás mutatói: a felhasznált anyagok és alkatrészek száma; a szabványos alkatrészek felhasználása; a szétszereléshez szükséges idı; a szétszereléshez szükséges szerszámok bonyolultsága; az alkatrészeket és anyagokat kódoló szabványoknak az újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra alkalmas anyagok és alkatrészek elkülönítésére történı használata (beleértve a mőanyagok ISO-szabványok szerinti jelölését is); a könnyen visszaforgatható anyagok használata; az értékes és más visszaforgatható alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyő hozzáférés; a veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyő hozzáférés; g) használt alkatrészek beépítése; h) az alkatrészek és teljes részegységek újrafelhasználására és újrafeldolgozására káros mőszaki megoldások elkerülése; i) az életciklus mutatói: a legkisebb garantált élettartam, a tartalék alkatrészek minimális rendelkezésre állásának ideje, modulrendszerő felépítés, fejleszthetıség, javíthatóság; j) a keletkezı hulladék és a keletkezı veszélyes hulladék mennyisége; k) légszennyezés (üvegházhatást okozó gázok, savasító vegyületek, illékony szerves vegyületek, ózonfogyasztó anyagok, a környezetet szennyezı, le nem bomló szerves anyagok, nehézfémek, finom részecskék és szuszpendált szemcsés anyagok), a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belsı égéső 1 HL L 196., , 1. o. 72 /PE

81 motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezıanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül; l) vízszennyezés (nehézfémek, az oxigénegyensúlyt hátrányosan befolyásoló anyagok, le nem bomló szerves szennyezı anyagok); m) talajszennyezés (különösen veszélyes anyagok kiszivárgása és kifolyása a termékek felhasználási fázisában és a bemosódás lehetısége a hulladékba kerülés után). 2. RÉSZ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon tényezıkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérı felek részérıl történı kezelésének, felhasználásának, vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják. Ezen információk körébe tartozhatnak amennyiben alkalmazható a következık: a tervezıtıl származó, a gyártási folyamatra vonatkozó információ, a termék lényeges környezetvédelmi jellemzıire és környezetvédelmi teljesítményére vonatkozó, a termék forgalomba hozatalát kísérı fogyasztói információ, amely a fogyasztó részére lehetıvé teszi a termék ilyen jellemzıinek összehasonlítását, a lehetı legkisebb mértékő környezetkárosítás és az optimálisan elvárható életciklus biztosítása érdekében a termék be/felszerelésének, használatának és karbantartásának módjára vonatkozó, a termék selejtezési céllal történı visszaküldésének módjáról és, ahol ez lehetséges, a tartalék alkatrészek szállíthatóságának idıtartamáról és a termék kiegészítésének lehetıségeirıl szóló fogyasztói információ, az életciklus végén történı szétbontást, újrafeldolgozást és ártalmatlanítást kezelı létesítményekre vonatkozó információ. Ezt az információt, amennyiben lehetséges, magán a terméken kell feltüntetni. Ennek a tájékoztatásnak figyelembe kell venni az egyéb közösségi jogszabályok vonatkozó kötelezettségeit, például a 2002/96/EK irányelvben foglaltakat. 3. RÉSZ A GYÁRTÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 1. A végrehajtási intézkedésekben meghatározott, a termékek elıállítására jelentıs hatást gyakorló környezetvédelmi jellemzık tárgyalása kapcsán a termékek gyártója köteles a termék modell teljes életciklusára kiterjedı elemzést végezni, amely a szokásos üzemi körülményeken és a termék rendeltetési célján alapuló reális feltételezéseken alapszik. Más környezetvédelmi jellemzıket is meg lehet vizsgálni önkéntes alapon. Az elemzés alapján a gyártó elkészíti a termék ökológiai profilját. Ezt a termék környezeti hatásaira, a termék életciklusa alatt mérhetı fizikai mennyiségekkel kifejezett és jellemzett inputokra/outputokra kell alapozni. PE \ 73

82 2. A gyártó ezt az értékelést arra használja fel, hogy alternatív tervezési megoldásokat is mérlegeljen, és az irányadó értékek segítségével a termék elért környezetvédelmi teljesítményét hasonlítsa össze. A Bizottság a végrehajtási intézkedésekben, az intézkedések elıkészítése során összegyőjtött információ alapján határozza meg a referenciaértékeket. Egy adott tervezési megoldás kiválasztásakor, az összes vonatkozó jogszabályra tekintettel ésszerő egyensúlyra kell törekedni a különbözı környezetvédelmi jellemzık között, és a környezetvédelmi jellemzık és egyéb fontos követelmények között, mint pl. a biztonság, az egészségvédelem, a funkcionalitás, minıség és teljesítmény mőszaki feltételei, a gazdasági jellemzık, ideértve a gyártási költségeket és a piacképességet. 74 /PE

83 II. MELLÉKLET A KÜLÖNÖS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER (A 15. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT) A különös környezetbarát tervezési követelmények célja a termék egy kiválasztott környezetvédelmi jellemzıjének a javítása. Ez a termék életciklusának különbözı szakaszaiban adott anyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó követelmények formájában valósulhat meg (pl. a vízfogyasztás korlátozása a használat fázisában, vagy egy, a termékbe beépített anyag mennyiségének korlátozása, vagy az újra feldolgozott anyag minimálisan elıírt mennyisége). A 15. cikknek megfelelıen megállapítandó különös környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés elıkészítése során a Bizottság a végrehajtási intézkedés által érintett terméknek megfelelıen meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az I. melléklet 1. részében felsoroltak közül, és a 19. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban, meghatározza e követelmények szintjét, a következıknek megfelelıen: 1. Mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzéssel ki kell választani a piacon a termék néhány reprezentatív modelljét, és meg kell határozni azokat a mőszaki lehetıségeket, melyekkel növelni lehet a termék környezetvédelmi teljesítményét, elkerülve a teljesítménynek és használati értéknek minden jelentıs csökkenését. A mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzésnek azt is meg kell határoznia a vizsgált környezetvédelmi jellemzık tekintetében, hogy melyik a piacon elérhetı, legjobban teljesítı termék és technológia. Az elemzések során, valamint a követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a nemzetközi piacokon beszerezhetı termékek teljesítményét és a más országok jogszabályaiban megállapított teljesítménymutatókat. Az elemzés alapján és számításba véve a gazdasági és mőszaki megvalósíthatóságot, valamint a növelés lehetıségét is, a termék környezeti hatásainak minimalizálása érdekében konkrét intézkedéseket hoznak. A felhasználás során fogyasztott energiát illetıen a fogyasztás vagy energiahatékonyság szintjét úgy kell meghatározni, hogy a termék reprezentatív modelljének végfelhasználója számára az életciklus költségeit minimalizálják, ugyanakkor más környezeti hatások következményeit is számításba vegyék. Az életciklus elemzési módszere reális diszkontrátát alkalmaz. Az életciklusköltségek az Európai Központi Bank által szolgáltatott adatokat és a termék élettartamának reális hosszúságát veszik alapul; figyelembe veszik továbbá a vételár változásainak összegét (amely az ipari költségekbıl adódó változásokból ered), a mőködési költségekét, amelyek a reprezentatív termék modellek teljes élettartamán keresztül adódó mőszaki fejlesztési lehetıségekbıl vezethetık le. A mőködési költségek elsıdlegesen az energiafogyasztást és az egyéb erıforrásokra költött pótlólagos kiadásokat (például víz vagy mosó- és tisztítószerek) jelentik. PE \ 75

84 A jelentıs költségelemekre (mint pl. energia vagy egyéb forrás ára, a nyersanyagköltség vagy a termelés költségei, diszkontráták), és szükség esetén a külsı környezetvédelmi költségekre beleértve az elkerült üvegházgázkibocsátásokat is kiterjedı érzékenységi elemzéssel kell kimutatni, hogy lehete lényeges változásokra számítani, és az általános következtetések kellıen megbízhatók-e. A követelményt ennek megfelelıen kell kiigazítani. Hasonló módszert kell alkalmazni a többi forrásra, pl. a vízre is. 2. A mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzés kifejlesztéséhez az egyéb közösségi tevékenységek keretében összegyőjtött és rendelkezésre álló információt kell felhasználni. Ugyanez vonatkozik a világ más részein végrehajtott programokból rendelkezésre álló, az EU gazdasági partnereivel folytatott kereskedelemben megjelenı termékek különös környezetbarát tervezési követelményeinek meghatározására vonatkozó információra is. 3. A követelmény csak a terméktervezés szokásos idejének lejártát követıen léphet hatályba. 76 /PE

85 III. MELLÉKLET A CE-JELÖLÉS (AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEKNEK MEGFELELİEN) A CE-jelölés magassága legalább 5 mm. Amennyiben a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti négyzethálós rajzon megadott arányokat kell betartani. A CE-jelölést a terméken kell rögzíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, azt a csomagoláson és a kísérı okmányokon kell helyezni. PE \ 77