NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS STANDARDALAKOTÁS, KERETELVEK. Füredi-Fülöp Judit

Átírás

1 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS STANDARDALAKOTÁS, KERETELVEK Füredi-Fülöp Judit

2 AZ IAS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) megalakulása Az alapvető standardok elkészülnek és felülvizsgálásra kerülnek Az alapvető standardok áttekintésre kerülnek Az IOSCO vizsgálata befejeződik Az IASC elfogadja új alkotmányát Az EU javaslata az IAS alkalmazására évtől évben: az IASC átalakul IASB-vé, az új alkotmány hatályba lép évben az EU jóváhagyja a évi javaslatot december: Keretelvek alapjait megvilágító több standardot módosítottak

3 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK (IAS / IFRS) Politikailag független, hatósági jogkörrel nem rendelkező szakmai szerveződés: a londoni székhelyű Nemzetközi Számviteli Standard(alkotó) Bizottság (IASB, illetve jogelődje az IASC) hozta létre és gondozza a standardokat. Kezdeti célkitűzés: összegyűjteni a világon létező jó értékelési megoldásokat, eljárásokat, hogy azokat bárki megismerhesse, alkalmazhassa

4 IAS VAGY IFRS? márciusában az IASC elfogadta új alapszabályát. A végső megoldás : kiegyensúlyozott kompromisszum politikai legitimitás követelménye függetlenség követelménye szakmai hozzáértés követelménye Az újjáalakult testület feladata: az eddig kiadott standardok felülvizsgálata, olyan újak kidolgozása, melyekkel az új, globalizálódó világ kihívásainak kívánnak megfelelni. IAS = International Accounting Standards = Nemzetközi Számviteli Standardok IFRS = International Financial Reporting Standards = Nemzetközi Beszámolókészítési Standardok SIC = Standing Interpretation Committee = Értelmezési Állandó Bizottság IFRIC = International Financial Reporting Interpretations Committee = Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság Standardokat dolgoznak ki például a környezeti és a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozóan, ezekre pedig nem illik a számviteli megnevezés.

5 A STANDARDOK SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZETE

6 STANDARDALKOTÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK: Ellenőrző Testület részvétel a kurátorok kinevezési folyamatában az egyes kinevezések jóváhagyása az IFRS alapszabályában rögzített útmutatásnak megfelelően, és a kurátorok munkájának ellenőrzése és támogatása tanácsadás útján IFRS Alapítvány - Kurátorok (Trustees) az egyes szervezeti egységek működési rendjének kialakítása, az Igazgatótanács (Board) tagjainak kinevezése, az Állandó Értelmező Bizottság (SIC-IFRIC) tagjainak kinevezése, a Standard Tanácsadó Testület (SAC) tagjainak kinevezése, ellenőrzik az IASB működését.

7 Nemzetközi Számviteli Standard Testület - IASB elkészíti és kiadja az IFRS-eket, a Nyilvános tervezeteket, véleményezteti a Nyilvános tervezeteket, dönt a szakmai programjáról, szervezi a programban szereplő projektek elvégzését ennek keretében mérlegeli nyilvános viták rendezését a standard-tervezetekkel kapcsolatosan, dönt gyakorlati tesztelés elvégzéséről a különböző országokban, nyilvánosságra hozhat hivatalos fordításokat, illetve mások számára engedélyt adhat Nyilvános tervezetek, IAS-ek, IFRS-ek, további értelmezéstervezetek és végleges értelmezések hivatalos szövegének fordításainak nyilvánosságra hozataláról. IFRS Értelmezési Bizottság értelmezi az IAS-ek és az IFRS-ek előírásait, elkészíti és az IASB engedélye alapján közzé teszi az Értelmezések tervezeteit, beszámol az IASB-nek és megszerzi az engedélyét a végleges Értelmezésekhez, útmutatást ad a Keretelvekben foglaltak alapján olyan beszámoló készítési kérdésekben, amelyekkel az IAS-ek és az IFRS-ek nem foglalkoznak, vagy ahol nem kielégítő vagy ellentmondásos értelmezések születtek, segítséget nyújt az IASB-nek azáltal, hogy együttműködik a nemzeti standardalkotókkal a standardok azonos értelmezésében. 7

8 Standard Tanácsadó Testület (SAC) tanácsokat ad az IASB-nek arra vonatkozóan, hogy mely témákra vonatkozó standardok élvezzenek munkájában elsőbbséget, tájékoztatja a Testületet a standard-tervezetek jelentőségéről a beszámolók felhasználói és készítői szempontjából Egyéb ügyekben is segíti a Testület, illetve a Kurátorok munkáját, nyilvános fórumot kínál jellemzően évente három alkalommal a pénzügyi beszámolók elkészítésének, összeállításának folyamatában érdekeltek számára. 8

9 IFRS-ek rendszere 9

10 A STANDARDOK KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA A standardok megalkotása szigorú eljárási rend szerint történik: 1. Az IASB tervet dolgoz ki az új standardok kidolgozásáról és a meglévők felülvizsgálatáról, mérlegelik a keretelvek adott problémára való alkalmazásának lehetőségét. 2. A nemzeti számviteli előírások tanulmányozása: véleményt cserélnek a nemzeti standardalkotókkal, konzultáció keretében az IFRS Alapítvány kurátorai (Trustees) és az IFRS Tanácsadó Testület javaslatot tesznek az IASB napirendjének témáiról, prioritásairól. 3. Megalakul egy tanácsadó csoport a projekttel kapcsolatban, majd egy vitaindító dokumentumot (vitaanyagot) tesznek közzé, amelyre az érintettektől véleményeket várnak. 4. Egy nyilvános tervezet közzétételére kerül sor, amelyhez az IASB tagjai többségének jóváhagyása szükséges, és amelyben feltüntetik a többi IASB tag ellenvéleményét (alternatív nézetét) is. 5. A vitaanyaggal és nyilvános tervezettel kapcsolatosan a véleményezési időszakban beérkezett véleményeket egy nyilvános értekezlet keretében megvitatják, és mérlegelik, hogy szükséges-e nyilvános vitát, közmeghallgatást tartani, illetőleg megteszik az ehhez szükséges lépéseket. 6. A standard jóváhagyásához legalább 9 IASB-tag szavazatára van szükség, a végleges, közzétett standardban pedig szerepel minden ellenvélemény, illetve a követett eljárások egyes lépéseinek és a nyilvános tervezetre beérkezett vélemények kezelésének részletes kifejtése is.

11 AZ IAS-IFRS FELÉPÍTÉSE Keretelvek, majd a hatályban lévő standardok ismertetése A standardok felépítése azonos: 1. Meghatározásra kerül a standard célja, hatálya, alkalmazási területe. 2. Majd a standardban alkalmazott fogalmak definíciója olvasható, az adott standard értelmezését elősegítve. 3. A standard témájának feldolgozása következik; besorolási szabályok, elszámolási szabályok, értékelési előírások. 4. A kiegészítő információként közzéteendő adatok 5. A standard hatályba lépésének dátuma zárja az egyes standardokat. 6. Több esetben a standard után - de nem a standard részeként - mellékletként példákat, eseteket mutatnak be a standard gyakorlati alkalmazásának illusztrálásra. könyvvizsgálati irányelvek (AG auditing guidelines) következtetések alapja (BC basis for conclusions) bevezetési útmutatás (IG implementation guidance) eltérő vélemények (DO dissenting opinion) szemléltető példák (IE illustrative examples)

12 A STANDARDOK CSOPORTOKBA RENDEZÉSE beszámoló összeállításához kapcsolódó standardok mérleghez kapcsolódó standardok eredménykimutatáshoz kapcsolódó standardok egyéb standardok

13 A hatályos IAS-ek IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 2 Készletek IAS 7 Cash flow-k kimutatása IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A beszámolási időszakot követő események IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízing IAS 18 Bevételek IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 26 Nyugdíjjuttatási alapokkal kapcsolatos elszámolások és jelentések IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Befektetések társult vállalkozásokban és közös vezetésű vállalkozásokban IAS 29 Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Évközi pénzügyi kimutatások IAS 36 Eszközök értékvesztése IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: bekerülés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlanok IAS 41 Mezőgazdaság 13

14 A HATÁLYOS IFRS-EK IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 3 Üzleti kombinációk IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 6 Ásványkincsek feltárása, kitermelése és értékelése IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IFRS 8 Működési szegmensek IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS 11 Közös megállapodások IFRS 12 Egyéb gazdálkodó egységekben lévő részesedésekkel kapcsolatos közzétételek IFRS 13 Valós értékelés

15 A HATÁLYOS SIC-EK SIC-7 Az EURO bevezetése SIC-10 Állami közreműködés Az üzleti (üzemi) tevékenységhez nem szorosan kapcsolódó SIC-15 Operatív lízing Ösztönzők SIC-25 Nyereségadók A vállalkozásnak vagy tulajdonosainak adózási státusában bekövetkező változások SIC-27 A lízing jogi formájában lévő tranzakciók tartalmának értékelése SIC-29 Bemutatás Koncessziós megállapodások SIC-31 Bevételek Reklámszolgáltatásra vonatkozó barter megállapodások SIC-32 Immateriális javak Website költségek

16 A HATÁLYOS IFRIC-EK IFRIC 1 Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben IFRIC 2 Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumokban IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapítás tartalmaz-e lízinget IFRIC 5 A leszerelési, a helyreállítási és a környezet-visszaállítási pénzalapokból származó kamatokra vonatkozó jog IFRIC 6 Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek Hulladék elektromos és elektronikus berendezések IFRIC 7 Az újra-megállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint IFRIC 8 Az IFRS 2 hatóköre IFRIC 9 A beágyazott származékos termékek újraértékelése IFRIC 10 Közbenső pénzügyi beszámolás és értékvesztés IFRIC 11 IFRS 2 Részvényügyletek saját és konszernrészvényekkel IFRIC 12 Szolgáltatási Koncessziós Megállapodások IFRIC 13 Vásárlói hűségprogramok IFRIC 14 IAS 19 A meghatározott juttatási eszköz korlátja, a minimális alapképzési követelmények és azok korlátja IFRIC 15 Ingatlanok kivitelezési megállapodásai IFRIC 16 Külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetések hedge ügyletei IFRIC 17 A nem pénzeszközök tulajdonosoknak történő felosztása IFRIC 18 Vevőktől származó eszközök átadása/átvétele IFRIC 19 A pénzügyi kötelezettségek rendezése tőke instrumentummal IFRIC 20 A külszíni bányászat termelési szakaszának fejtési költségei

17 KERETELVEK Külső felhasználók számára készülő pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló elméleti keret Általánosan érvényesülő megfontolások rögzítése Célja, hogy segítse: az IFRS-ek rendszerének továbbfejlesztését, harmonizációt, nemzeti standardok kialakítását, az IFRS-ek alkalmazását (hézagkitöltés!), a könyvvizsgálók véleményalkotását, a pénzügyi kimutatások értelmezését, a tájékozódást a standardalkotásról. DE: NEM standard, így nem határozza meg egyes ügyletek kezelését; NEM ír felül egyetlen specifikus standardot/értelmezést sem! 17

18 KERETELVEK - HIERARCHIA IASB: A nemzetközi számviteli szabályok forrásainak hierarchiája: 1. IFRS/IAS elvek 2. IFRIC/SIC értelmezések 3. Keretelvek 4. Más számviteli rendszerek (pl. US GAAP) keretelvei

19 A KERETELVEKBEN SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK, TÉMÁK pénzügyi kimutatások célja mögöttes feltételezések a pénzügyi jelentések információtartalmának hasznosságát meghatározó elvek, minőségi jellemzők, és korlátok a pénzügyi kimutatások elemei a pénzügyi kimutatások alapfogalmainak definíciója, elszámolása a pénzügyi kimutatások elemeinek mérése, értékelése a saját tőke értékelése, a tőkenövekedés mérésének lehetősége, megőrzésének koncepciói

20 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK CÉLJA a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről információt szolgáltasson, hasznos a gazdasági döntéshozatal során, megbízható és valós képet nyújtsanak, az alapelvek és a számviteli standardok alkalmazásával biztosítható.

21 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMEI Mérleg Átfogó eredménykimutatás Nettó eredmény Egyéb átfogó eredmény +átértékelés +tőkére elszámolt eredmény Saját tőke változásáról szóló kimutatás Cash flow kimutatás Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések, kimutatások, magyarázatok (notes)

22 KERETELVEK - FRAMEWORK Mögöttes feltételezések Elhatárolás elve Vállalkozás folytatásának elve Kvalitatív jellemzők Érthetőség Relevancia Lényegesség Megbízhatóság Hitelt érdemlő bemutatás Tartalom elsődlegessége a formával szemben Semlegesség Óvatosság Teljesség 22

23 KERETELVEK - FRAMEWORK Kvalitatív jellemzők (folyt.) Összehasonlíthatóság Releváns és megbízható információk kényszere Időszerűség Haszon és költség közötti egyensúly Kvalitatív jellemzők közötti egyensúly Valós és megbízható bemutatás 23

24 KERETELVEK - FRAMEWORK Mögöttes feltételezések Elhatárolás elve: tranzakciók elszámolása felmerüléskor, és nem pedig a pénzügyi rendezéskor történik Vállalkozás folytatásának elve: feltételezhető a vállalkozás működésének folytatása a belátható jövőn belül 24

25 KERETELVEK - FRAMEWORK Kvalitatív jellemzők Érthetőség: feltételezhető, hogy a felhasználók megfelelő (reasonable) ismeretekkel rendelkeznek az általános üzleti és számviteli kérdésekről, de a komplex tranzakciókról ez nem feltételezhető Relevancia: az információknak a döntéshozók számára használhatóaknak kell lenniük Lényegesség: Az információk relevanciáját azok természete és a fontossága határozza meg. 25

26 KERETELVEK - FRAMEWORK Kvalitatív jellemzők (folyt.) Megbízhatóság: A használthatóság érdekében az információnak megbízhatónak kell lennie. Hitelt érdemlő bemutatás: az információknak a tranzakciókat és egyéb eseményeket hitelt érdemlően kell bemutatniuk. Tartalom elsődlegessége a formával szemben: a tranzakciók és egyéb események elszámolása és bemutatása elsősorban azok tartalma és gazdasági realitása szerint történik, nem pedig a jogi formulák szerint Semlegesség: előítéletek, illetve részrahajlás nélkül bemutatandó információk Prudence: bizonytalanságok figyelembe vétele alapján az óvatosság gyakorlatának folytatása, a bizonytalanságo természetének és terjedelmének prezentálása a pénzügyi kimutatásokban Teljesség (Completeness): a lényegesség és a költség-haszon elve mellett a bemutatandó információknak teljeskörűnek kell lennie 26

27 KERETELVEK - FRAMEWORK Kvalitatív jellemzők (folyt.) Összehasonlíthatóság: a pénzügyi beszámolóban szereplő információknak az különböző időszakok és időpontok vonatkozásában összehasonlíthatóaknak kell lennie a pénzügyi helyzetben és a teljesítményben megfigyelhető tendenciák azonosításának szempontjából Releváns és megbízható információk kényszere Időszerűség: pénzügyi kimutatások elkészítésében bekövetkező késedelmek az információk relevanciájának elvesztéséhez vezethet Haszon és költség közötti egyensúly: az információból származó hasznoknak meg kell haladnia az információk előállításának költségét. Kvalitatív jellemzők közötti egyensúly: megfelelő egyensúly kialakítása és fenntartása ez egyes kvalitatív jellemzők súlyára vonatkozóan 27

28 KERETELVEK - FRAMEWORK Kvalitatív jellemzők (folyt.) Valós és megbízható bemutatás: megbízható és valós kép a gazdálkodó pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről, és a pénzügyi helyzetben bekövetkező változásokról 28

29 Mögöttes feltételezések Megfelelés az IFRSeknek CÉL: hasznosság a döntéshozatalban + valós bemutatás Minőségi jellemzők Költségkorlát 29

30 A pénzügyi (vagyoni) helyzet méréséhez kapcsolódó elemek Eszközök Kötelezettségek Saját tőke A teljesítmény méréséhez kapcsolódó elemek Hozamok/bevételek Ráfordítások 30

31 ESZKÖZÖK FOGALMA Az eszközök olyan erőforrások, amelyek: a vállalkozás ellenőrzése alatt állnak, múltbeli események eredményeként jöttek létre (mérlegfordulónapon már ott volt!), és amelyből várhatóan gazdasági haszna származik a vállalkozásnak. Az eszközök nyilvántartásba való felvétele akkor lehetséges, ha: valószínűleg a jövőben gazdasági haszon származik belőle és költsége, értéke megbízhatóan mérhető

32 KÖTELEZETTSÉG FOGALMA A kötelezettség: múltbeli eseményből eredő jelenleg fennálló elkötelezettség (kötelem), amely kiegyenlítése várhatóan eszközök felhasználásával, a vállalkozástól való kikerülésével, hasznok átadásával történik, és a gazdasági előnyök feláldozását okozza. A kötelezettség kimutatása abban az esetben történhet meg, ha: kiegyenlítése során valószínűleg a gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlanak, csökkennek és a kiegyenlítés összegét megbízhatóan mérni lehet.

33 A TŐKE FOGALMA A tőke a Keretelvekben: egyfajta maradványként kerül meghatározásra, Nettó eszköz: az eszközök és kötelezettségek különbsége (nincs egyéb definíciója), a különböző elemeinek megbontása tartalékokra (betolt, generált), elkülönítése a pénzügyi kimutatások felhasználóinak döntéshozatalát segíti., Kapcsolata az eredménnyel Tőketranzakciók

34 TELJESÍTMÉNY Fogalma A saját tőkében bekövetkezett növekedés/ csökkenés ami nem a tulajdonosoknak köszönhető Megjelenítés Eredménykimutatás Átfogó eredménykimutatás Tulajdonos szerepe Tranzakciója általában NEM eredménytétel 34

35 TELJESÍTMÉNY ELEMEI Hozam Árbevétel Többlet (gain) nettó módon Jövedelem (income) kamat, osztalék, kerekítés Ráfordítás Tevékenységek költsége Veszteség (loss) Ráfordítás (expenditure) Teljesítmény elemei Megfelel adott definíciónak Megfelelően biztos Megbízhatóan mérhető 35

36 BEVÉTELEK FOGALMA A bevétel: a gazdasági haszon növekedése egy beszámolási időszakban, amely vagy az eszközök állománynövekedésének vagy értéknövekedésének, vagy a kötelezettségek csökkenésének formájában jelenik meg, és a tőke növekedését eredményezi. A bevétel nyilvántartásba vételének feltételei alapján a bevétel akkor számolható el, ha: egy eszköz növekedéséhez vagy kötelezettség csökkenéséhez kapcsolódóan a jövőbeni gazdasági haszon nő, amely értékét megbízhatóan mérni lehet.

37 RÁFORDÍTÁSOK FOGALMA A ráfordítások: a gazdasági haszon csökkenését jelentik egy beszámolási időszakban, az eszközállomány csökkenése, értéktelenedése, vagy a kötelezettségek növekedése révén, amelynek eredményeképpen a tőke csökken. A ráfordítás nyilvántartásba vételének feltételei szerint a ráfordítás akkor mutatható ki, ha: egy eszköz csökkenéséhez vagy kötelezettség növekedéséhez kapcsolódóan a jövőbeni gazdasági haszon csökken, amely értékét megbízhatóan mérni lehet.

38 Változások a saját tőkében Tulajdonosi tranzakciók Átfogó eredmény (Total Comprehensive Income) Eredmény (profit/loss Egyéb átfogó eredmény OCI Eredménytartalék Egyéb saját tőke elem 38

39 ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK Eredeti bekerülési érték: történelmi (múltbeli) érték (historical value) Jelenlegi érték: folyóáron, aktuális költségen (current value): újrabeszerzési ár, helyettesítési költség Realizálható érték:(realisable value): jelenlegi eladási ár kiegyenlítési érték (nem diszkontált) Jelenérték: (present value): jövőbeni nettó pénzáramok diszkontált jelenértéke

40 Az az ár, amelyet piaci szereplők közötti szokásos tranzakció során egy eszközért kapnának, vagy egy kötelezettség átruházásáért fizetnének az értékelés időpontjában. (IFRS 13, 9. bek.) Mérésének megközelítési módjai: A piaci megközelítés (market approach) piaci információk, elsősorban az árak (az adott termék, illetve hasonló termékek árai) alapján építkezik A jövedelemmegközelítés (income approach) különböző jövőbeni, az adott eszközzel vagy kötelezettséggel egyértelmű kapcsolatba hozható és világosan elkülöníthető pénz-, illetve jövedelemáramlások valamilyen modell segítségével diszkontált értéke alapján állapítja meg a jelenlegi értéket. A költségmegközelítés (cost approach) jelenlegi helyen és állapotban lévő eszköz pótlása, helyettesítése, kapacitásának kiváltása mennyi költséget okozna a piaci szereplőknek, kiigazítva az eszköz fizikai, erkölcsi, gazdasági avultságával. 40

41 Valós érték miatti különbözet kezelése Nettó eredményben (FVTPL) Egyéb átfogó eredményben (FVTOCI) Valós érték modell (Fair Value Modell FVM) Átértékelési modell (Revaluation modell RM) 41