TÁJÉKOZTATÓ Projektfeladat I. (BMEGT20A029 és BMEGT35A025)

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ az alapképzésben (BA) a Gazdálkodási és menedzsment és a Nemzetközi gazdálkodás szakok Projektfeladat I. (BMEGT20A029 és BMEGT35A025) tárgyához február A projektfeladatok komplex jellegű, a korábbi félévekben tanult matematikai, gazdasági, pénzügyi, menedzsment, marketing és egyéb ismereteket igénylő, gyakorlatorientált feladatok, melyet a hallgatónak önállóan - vagy a feladatkiírástól függően - legfeljebb 2-3 fős csoportokban kell teljesítenie. Csoportos teljesítésnél a munka dokumentálása során egyértelműen fel kell tüntetni a csoport tagjainak egyéni hozzájárulását a feladat megoldásához. Lehetséges, hogy a projektfeladat egy éles vállalati projektteam tagjaként végzett feladatot jelent. Ebben az esetben is egyértelműen ki kell derülnie, hogy a projektfeladat teljesítése során mi a hallgató munkája és mi a csapat többi tagjának az eredménye. A projektfeladatok jellegüket tekintve egyaránt lehetnek hazai vagy külföldi vállalati, vagy tanszéki kutatási/fejlesztési feladatok. A projektfeladatok rendszere a Gazdálkodási és menedzsment és a Nemzetközi gazdálkodás alapképzésekben a következő: Projektfeladat I. 4. szemeszter 0/8/0/f/10 Projektfeladat II. 5. szemeszter 0/8/0/f/10 Projektfeladat III. 6. szemeszter 0/8/0/f/10 A projektfeladatok kiírása során törekedni kell arra, hogy a feladat témája vagy az ahhoz kapcsolódó témakörök szakdolgozatként is folytathatók legyenek. A Projektfeladat I. tantárgyat felvett hallgatók projektfeladat kiírása és teljesítése az Üzleti Tudományok Intézetében történik. A témacsoportokat, feladatokat az intézet tanszékei hirdetik meg a 4. szemeszter elején. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan és a Pénzügyek Tanszék fogadja a hallgatók kb %-át, s az Üzleti Jog Tanszék kb. 10%-át. A hallgatók tanszékek által meghirdetett témacsoportok közötti elosztását, a hallgató érdeklődését is figyelembe véve végezzük. A hallgatók előzetes jelentkezését követően, a tanszékek és a témacsoportok szerinti besorolásról a görgetett tanulmányi eredmény alapján döntünk. (Egységesen, a lekérdezés pillanatában rendelkezésre álló utolsó, a KTH által már lezárt félév görgetett tanulmányi eredményét vesszük figyelembe. Utólag nincs mód változtatni a Neptunból lekérdezett átlagon. Akkreditáció vagy bármi más ok miatt hiányzó átlagot feltöltéskor a rendszer automatikusan 1,0-val helyettesíti.) Egyező tanulmányi eredmény esetén a sorrendet a tárgy Neptunban történt felvételének időpontja határozza meg. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan és a Pénzügyek Tanszék 4 ill. 5, az Üzleti Jog Tanszék 1 témacsoportot kínál. A tárgyat felvett hallgatók a tíz témacsoportra való jelentkezésnél prioritási sorrendet adnak meg. Átlagosan egy-egy témacsoportra hallgató vehető fel, de ez jelentősen eltérhet témacsoportonként, a témacsoportot gondozó szakcsoport/tanszék kapacitásától függően. A témacsoportra való besorolást követően a konkrét feladat témáját a hallgatók és a konzultációban résztvevő oktatók közösen határozzák 1

2 meg. Egyes témacsoportokban lehetőség van a témacsoporton belüli témák közötti választásra is. Ekkor a hallgatónak a témacsoporthoz kerülés után, újra preferencia sorrendet kell megadnia, most már a témacsoporton belüli témák között. Aki nem, vagy nem megfelelően jelentkezik, annak beosztását igényének figyelembe vétele nélkül végezzük el. A Projektfeladat I., a Projektfeladat II., Projektfeladat III. és a Szakdolgozat tantárgyakat szorosan egymásra épülőknek tekintjük. Így a tanszékek, illetve a témacsoportok között e tárgyak teljesítésénél nem lehet mozogni, váltani. Ezen tárgyak jellegükből adódóan szorosan kapcsolódnak az adott képzésekhez, ezek teljesítését más szakokról (pl. mérnöki vagy műszaki menedzser szakok) nem fogadjuk el, illetve más szakokon végzett projektfeladatokat sem fogadunk be. A Neptunból a saját nyilvántartásunkba ( BSc Adminisztrációs Rendszer, röviden BAR) csak a gazdálkodás és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatók adatait töltjük át, a korábban már bejelentkezett nem saját szakos hallgatók adatait töröljük a rendszerből. A meghirdetett témacsoportok, illetve a témacsoportokat gondozó tanszéki szakcsoportok a következők: Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Marketing szakcsoport, M1 témacsoport Menedzsment szakcsoport, M2 témacsoport Minőség és üzleti statisztika szakcsoport, M3 témacsoport Termelésmenedzsment szakcsoport, M4 témacsoport Pénzügyek Tanszék Pénzügy szakcsoport (Vállalati pénzügyek), P1 témacsoport Pénzügy szakcsoport (Makrogazdasági pénzügyek), P2 témacsoport Számvitel szakcsoport, P3 témacsoport Gazdaságpolitika, P4 témacsoport Gazdaságtörténet, P5 témacsoport Üzleti Jog Tanszék Gazdasági jog, J1 témacsoport A szakcsoportok gondoskodnak a megfelelő témák biztosításáról, a konzulensekről és a konzultációkról. A projektfeladat-sorozat teljesítéséhez a legtöbb esetben ideális, ha egy konkrét vállalkozás, intézmény is áll a háttérben, azaz a hallgatók a feladatok egyes részeit szervezeti környezetben, valós információk és adatok felhasználásával készíthetik el. A vállalatok, intézmények belépésének tervezett szakasza az MVT témái esetében (M1, M2, M3, M4) - lehetőség szerint - akár már az első projektfeladat. A Pénzügyek Tanszék és az Üzleti Jog témái esetében (P1, P2, P3, P4, P5, J1) viszont csak a Projektfeladat II. és III., hiszen ezeknél a témáknál a folyamat elején még inkább az olyan alapvető szakmai ismeretek áttekintésére koncentrálunk, amik a későbbi érdemi alkalmazások alapvető előfeltételei lesznek. A Projektfeladat I. során az elsődleges cél tehát az adott téma alapos megismerése, esetenként a szervezeti és szakirodalmi háttér feltárása. Mindezt elsősorban egyéni hallgatói munkával kell elérni, de természetesen a hallgatóhoz/témához rendelt konzulens személyesen vagy e- mailen keresztül is készséggel áll rendelkezésre. Ez rendszerint legalább havi egy, azaz a félév során legalább három konzultációt jelent (a pontos konzultációs és ütemezési időpontokat, szabályokat a konzulens egyénileg rögzíti). Az órarendben megadott időpontok tehát csak a projektfeladat teljesítésének időkeretét jelentik, órarend szerinti órákat általában nem tartunk. 2

3 A Projektfeladat I. tantárgyat minden hallgatónak dolgozattal és szóbeli beszámolóval kell lezárnia. Szóbeli beszámoló történhet a félév végén és/vagy félév közben. A dolgozat terjedelme kb. 15 oldal, formai és szerkezeti követelményei kötöttek, és megtalálhatók az ÜTI honlapján ( Az itt található formai sablon felhasználásával kell a dolgozatot elkészíteni, amit leadáskor a rendszer ellenőriz. A dolgozatot elektronikus formában kell majd feltölteni az adminisztrációt, nyilvántartást segítő honlapra ( A projektfeladatok záró dolgozatait úgy kell elkészíteni, hogy azok ha nem bizalmas kezelésűek nyilvánosságra hozhatóak legyenek, különösen a Projekfeladat I. dolgozatok, ugyanis e dolgozatok színvonalának még szerepe lehet a későbbi projektfeladatok, illetve az azokhoz esetleg kapcsolódó vállalatok, szervezetek hallgatóhoz rendelésénél. A Projektfeladat I. tárgyra a hallgató (félévközi) jegyet kap. A jegy adásánál a dolgozat színvonala, a szóbeli beszámoló értékelése mellett, a hallgató feladat során mutatott hozzáállását, aktivitását is figyelembe vesszük. Amennyiben a konzulens kötelező konzultációkat, illetve részfeladatokat is kijelölt, akkor ezek egyharmadát elérő hiányzás, illetve az egyes feladatok nem vagy késve történő teljesítése a félévközi jegy megadásának megtagadását is jelentheti. Egyes kötelező feladatok nem teljesítése illetve bizonyos határidők elmulasztása a Projektfeladat I. tárgy nem teljesítette bejegyzéssel (illetve elégtelen osztályzattal) történő automatikus lezárását jelenti. A tárgykövetelmények (köztük a határidők) természetesen minden a tárgyat felvett hallgatóra vonatkoznak, az utólagos tárgyfelvétellel bekerültekre is. A határidő betartása és a legtöbb feladat, követelmény visszamenőleg nem pótolható, ezért utólagos tárgyfelvételt kérő hallgatóknak a kérvény leadásával egyidőben - függetlenül annak későbbi elbírálásától - ezt jeleznie kell az intézeti megbízottaknak (Dr. Tóth Tamás és Erdei János). Hallgató kérésére rendkívül kivételes esetben csak tanszékvezetői engedéllyel - előfordulhat, hogy a hallgató esetleg már lezárt munkáját vissza kell állítani vagy adminisztrátori/programozói beavatkozást igényel a munka beállítása, továbbléptetése a rendszerben. Ezen beavatkozások után minden esetben (kivéve természetesen, ha a probléma az oktató vagy a rendszer hibájából következett be) különeljárási díjat kell fizetni. A Projektfeladat I. tárgy teljesítésének fontosabb időpontjai és feladatai: február 15. (hétfő délután) a hallgatók adatainak áttöltése a Neptunból az adminisztrációs rendszerbe (megnyílik a témacsoportok közötti preferenciasorrend megadásának lehetősége) február 15. (hétfő) 18:00 óra, Q-I. előadó. Szóbeli tájékoztató a Projektfeladat I. tárgy témaválasztásának módjáról, választható témacsoportjairól, a tárgy követelményeiről, az adminisztrációs rendszerről február 20. (szombat) 24:00 óra, jelentkezési határidő a Projektfeladat I. témacsoportjaira a preferencia sorrend megjelölésével. A jelentkezéseket a weblapon kell megtenni. Belépési kód a Neptun azonosító, alapértelmezett jelszó a születési dátum (pl , egy február 23-án született hallgatónál.) A preferencia-sorrend beállítása az Új feladataim listán kattintva a baloldalon megjelenő Témacsoport választás menüponttal érhető el. A preferencia sorrend rögzítése után a sorrend már nem módosítható. A témacsoport-besorolásról a hallgatókat ben értesítjük. Kérjük, ellenőrizzék le, s ha kell, módosítsák a rendszerben az címüket! Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendszer által küldött értesítések csak segítség az egyes feladatok határidejének követésére. A fontosabb határidőket ezen tárgykövetelmény és a BAR tartalmazza, azok figyelése, betartása a hallgatók és oktatók feladata, felelőssége. 3

4 2016. február 22. (hétfő) 16 óra. Hallgatók témacsoportba sorolása. Ezen időpontig értesítjük en a hallgatókat arról, hogy mely témacsoportba nyertek felvételt. A szétosztás után a témacsoportok beosztása nem változtatható, a későn utólagos tárgyfelvétellel jelentkező hallgatók már csak az üresen maradt helyekre kerülhetnek be. Ezen hallgatók preferencia-sorrendjét nem tudjuk figyelembe venni február A témacsoportra felvételt nyert hallgatók szétosztása a témák között, a hallgatók konzulenshez rendelése. A hallgatók szétosztása szakcsoportonként különbözik. Egyes szakcsoportok összehívják a témacsoportra felvételt nyert összes hallgatót, s ott beszélik meg velük a témaköröket, más szakcsoportoknál a témacsoporton belüli témák között is preferencia-sorrendet kell beállítani, megint mások, a témacsoportba került hallgatókat oktatóhoz rendelik, s a hallgatók a konzulens oktatóval beszélik meg a projektfeladat további részleteit. A témák közötti preferenciát a fentiekhez hasonlóan lehet a weblapon megadni. A témacsoportok oktatási felelősei a témacsoportba került hallgatókat a rendszeren keresztül értesítik, illetve a témaválasztásról ha van a témacsoportban a rendszer automatikus üzenetet küld február 26. Hallgatók témacsoporton belüli elosztásának lezárása. A szétosztást követően a hallgatóknak jelentkezniük kell a konzulens oktatónál. A konzulens a hallgatóval megbeszélve készíti el a feladatkiírást. Azon hallgatók, akik nem veszik fel időben a kapcsolatot a témavezetővel a feladatkiírás határideje előtt, s ezért a témavezető nem tudja elkészíteni a feladatkiírást, nem teljesítette bejegyzést kapnak a félév végén. A konzulenssel történő egyeztetések eredményeképpen legkésőbb március 18-ig, minden egyes hallgató projektfeladatához egyéni adatlap készül, amelyben rögzítésre kerül a téma pontos megnevezése, a konzulens, az esetleges kötelező konzultációs időpontok, részfeladatok, határidők, illetve egyéb más fontosabb részletek március 18-ig a feladatkiírások lezárulnak. Az oktatóknak eddig az időpontig kell legkésőbb az adminisztrációs rendszerbe beírniuk, s véglegesíteniük a feladatkiírásokat. Azon hallgatók, akik nem veszik fel időben a kapcsolatot a témavezetővel a feladatkiírás határideje előtt, s ezért a témavezető nem tudja elkészíteni a feladatkiírást, nem teljesítette bejegyzést kapnak a félév végén. (Utólagos tárgyfelvételnél is, ha a hallgató nem jelentkezik az intézeti megbízottaknál és az oktatónál időben.) március 25. A feladatkiírások hallgató által történő átvételének határideje. A hallgatóknak legkésőbb eddig az időpontig kell bejelölniük az adminisztrációs rendszerben, hogy az oktató által véglegesített feladatkiírást megkapták. Azon hallgatók, akik nem jelölik be a rendszerben a feladatkiírás átvételét határidőre, nem teljesítette bejegyzést kapnak a félév végén. (Kivéve természetesen, ha az oktató késedelmes feladatkiírása miatt nem tudják teljesíteni a határidőt.) A feladatkiírás átvétele alapvető és nem pótolható követelménye a tárgy teljesítésének. A feladat hivatalos átvételének a weblapon történő átvétel számít. A konzulens oktatóval en, esetleg szóban vagy bármi más módon megbeszélt feladat nem számít feladatkiírásnak és a feladat átvételének sem február 26. május 23. Projektfeladat I. kidolgozása, konzultációk, részfeladatok stb. teljesítése. 4

5 2016. május 22. A dolgozatok beadási határideje. A dolgozat hivatalos leadási időpontjának kizárólag a honlapra történő feltöltés időpontja számít. (Oktatónak papíron átadott vagy ben elküldött verzió nem a dolgozat leadása.) Feltöltéskor a rendszer formai ellenőrzést végez. A formai ellenőrzés eredményétől függetlenül a dolgozat feltöltődik a rendszerbe. Ha a formai ellenőrzés hibát talál, az csak figyelmeztetés a hallgatónak, hogy valamelyik formázás esetleg eltér a megadottól, de ha lényegében a kiadott sablonnak megfelelő a dolgozat formailag, nem szükséges új verziót feltölteni. A formai hibát az oktató a dolgozat értékelésekor utólag ellenőrzi. Ha a dolgozat alapvetően nem felel meg a formai követelményeknek, azt az oktató elutasítja, ami a dolgozat végső elutasítását is jelenti egyben, függetlenül annak tartalmától. A feltölthető file mérete legfeljebb 4MB lehet május 23. május 27. Pótlási hét. Dolgozatok pótlásának, késedelmes leadásának határideje. A pótlási hét végéig bárki feltölthet új verziót a rendszerbe (a BAR mindenkinek dolgozat pótlással feltölthető állapotot jelez), azok is, akik korábban időben leadták a dolgozatukat. (Feltéve, hogy az oktató közben nem értékelte, fogadta el a már feltöltött dolgozatot. Félig kész dolgozatot nem érdemes feltölteni.) Természetesen ez ugyanúgy késedelmes leadásnak számít, mint a dolgozat feltöltésének elmulasztása a határidőig május 22. június 10. Feladatok értékelése, - ha van félév végi- szóbeli beszámolók megtartása, a félévközi jegyek beírása az adminisztrációs rendszerbe június jegyek feltöltése a Neptunba. 5

6 Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Tcs. azonosító M1 Tanszékek áltat meghirdetett témacsoportok, témák és a konzulens oktatók Témacsoport Témák Konzulens oktatók MARKETINGMENEDZSMEN T 1. Iparági és vállalati környezetelemzés: Piacelemzés modellezés és kvantitatív módszerek alkalmazásával. 2. A marketingkoncepció érvényesülése, marketing stratégia és tervezés megvalósulása a vállalatnál, ill. a non-profit szervezetben. 3. A beszerzési magatartás jellemzői a vállalat iparágában, a vállalatnál, figyelembevétele a marketingstratégiában 4. A vevőszerep változása, a fogyasztói magatartás befolyásoló tényezői és a döntési folyamat elemei 5. Termék- és márkapolitikai döntések, kihatásuk a gyártókra és a fogyasztókra 6. A vállalat értékesítési politikája, tekintettel az adott ágazat hazai csatornáira és külpiaci érékesítési lehetőségeire, az értékesítési személyzet menedzselésére 7. Az online kommunikáció szerepe és jelentősége profitorientált, ill. nonprofit vállalatoknál. A legújabb kommunikációs eszközök elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei. 8. Kommunikációs eszközök alkalmazási lehetőségei profitorientált, ill. nonprofit vállalatoknál. A kommunikációs stratégia kialakítása termelő, ill. szolgáltató vállalatok esetében. 9. Kapcsolati marketing: Kapcsolatok szerepe a B2B szektorban. Dr. Petruska Ildikó egyetemi Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi Dr. Veres István egyetemi Kovács István egyetemi tanársegéd Magyar Mária egyetemi tanársegéd 6

7 M2 MENEDZSMENT 1. Emberi erőforrás menedzsment a. Problémák és megoldások az EEM tevékenységeiben (tervezés, felvétel, kompenzáció, munkaköri menedzsment, fejlesztés, karriermenedzsment, generációs együttélés, munka-magánélet egyensúlya, kontrolling stb.) a változó üzleti környezet és célok tükrében. b. A jövő kihívásai az emberi erőforrás menedzsmentben, a jövő munkavégzésének és munkahelyének jellemzői c. Az alkalmazotti elégedettség és elkötelezettség vizsgálata és hatása a szervezeti sikerességre, generációmenedzsment aspektusok. d. Tehetségmenedzsment: a tehetséges munkavállalók alkalmazásának sajátosságai, a megszerzés és megtartás jelentősége, problémái. e. Rugalmas szervezet rugalmas foglalkoztatás. f. Új technológiákhoz kapcsolódó megoldások (pl. Big Data) és módszertani újítások (pl. gamification) az EEM-ben. 2. Szervezeti viselkedés a. Az egyéni és/vagy a szervezeti teljesítményt befolyásoló tényezők vizsgálata, motivációs eszközök vizsgálata. b. Szervezetelemzés és szervezetfejlesztés az eredményesség növelése érdekében. c. Egyéni- és csoportjelenségek elemzése (pl. modern kollaborációs rendszerek működése, újfajta szervezeti struktúrák (holocracy)). d. Szervezeti és nemzeti kultúra hatása és problémái az együttműködésben (pl. eltérő kultúrák együttélésének problémái) e. Vezetői sikeresség elemei, a vezetőfejlesztés eszközei (hatékony vezetés jellemzői, bizalom, felhatalmazás). Dr. Gyökér Irén egyetemi Dr. Pataki Béla egyetemi Dr. Danyi Pál egyetemi Dr. Finna Henrietta egyetemi Dr. Szabó Tibor egyetemi Dr. Marcsa Attila mesteroktató Daruka Eszter egyetemi tanársegéd Pádár Katalin egyetemi tanársegéd 3. Információmenedzsment a. Üzleti intelligencia-alkalmazások a menedzsmentben, különös tekintettel a Big Data problémákra b. Az elektronikus kereskedelem és az e-marketing megoldások jövője, dinamikus és személyre szabott árazás. 4. Változásmenedzsment a. Lezajlott vagy folyamatban lévő változtatás(ok) kritikai elemzése a változásmenedzsment elmélete és módszertana tükrében, tanulságok, javaslatok a jövőre nézve. b. Tervezett változtatás(ok)ra való felkészülés megtervezése a változásmenedzsment elmélete és módszertana alapján. 7

8 5. Nonprofit menedzsment a. A nonprofit vállalkozások speciális kérdései, a nonprofitság mibenlétének, működésének, gazdálkodásának és vezetési sajátosságainak, vizsgálata, b. Civil szervezetek emberi erőforrás menedzsment problémái. különös tekintettel az önkéntességre és az etikai koordináció szerepére. c. A költségvetési szervek finanszírozásának, szervezeti magatartásának, belső irányítási problémáinak vizsgálata, azok jellegzetes összefüggéseinek feltárása. d. Felsőoktatás menedzsment. A felsőoktatás ágazati sajátosságai. finanszírozása, szabályozó rendszerének kapcsolatai az államigazgatási és közalkalmazotti jogszabályokkal. A felsőoktatási intézmény vezetésszervezési problémái, azok megoldása diszciplináris megközelítésének sajátosságai. 6. Stratégiai menedzsment a. Egy konkrét vállalat (szervezet) vagy egy konkrét iparág környezetének elemzése. b. A vállalati reputáció kialakítása és megóvása. A Menedzsment Szakcsoport a Menedzsment témacsoportra került hallgatók számára külön tájékoztatót tart. A pontos időpontról és helyszínről az érintetteket a BAR-on keresztül küldött ben értesíti a témacsoport adminisztrátora. Ezért kérjük a témacsoport hallgatóit, hogy a témapreferencia rögzítését e tájékoztatót követően végezzék csak el. 8

9 M3 MINŐSÉGMENEDZSMENT Az alábbi témák mindegyike kidolgozható termelő vagy szolgáltató vállalkozásnál, vagy non-profit szervezetnél. 1. Minőségmenedzsment rendszerek kialakításának és fejlesztésének kérdései. 2. Statisztikai módszerek alkalmazása a minőségmenedzsment rendszerek, a gazdasági folyamatok fejlesztésében, elemzésében. 3. Hat szigma (Six Sigma) és ehhez hasonló minőségmenedzsment megközelítések és alkalmazásának kérdései és módszerei. 4. Folyamatfejlesztés alapjai és módszerei termelő és nem termelő szektorokban. 5. Total Qulity Management vezetési filozófia kialakításának és alkalmazásának kérdései. 6. Önértékelési modellek a szervezetek minőségmenedzsment rendszerének fejlesztésében. A modellek alkalmazásának kérdései. 7. Szektorspecifikus minőségmenedzsment rendszerek kialakításának és fejlesztésének egyes kérdései (HACCP, GMP, ISO/TS ). 8. Intergrált menedzsment rendszerek kialakítása és fejlesztése. 9. Minőségmenedzsment rendszerek alkalmazása, fejlesztése. (elemzések, módszerek ). 10. Termelési/szolgáltatási folyamatok költségeinek elemzése. Minőségköltségek elemzése. 11. Megbízhatóságelméleti elemzések, karbantartástervezés, TPM bevezetése és alkalmazása Dr. Kövesi János egyetemi tanár Dr. Szabó Gábor Csaba egyetemi Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter egyetemi Dr. Jónás Tamás egyetemi Dr. Bérces Roland egyetemi Dr. Topár József egyetemi Erdei János mesteroktató Bedzsula Bálint egyetemi tanársegéd Árva Gábor PhD hallgató Dénes Rita PhD hallgató 9

10 M4 TERMELÉSMENEDZSMENT Termelő és szolgáltató rendszerek termeléstervezési és termelésszervezési problémáinak vizsgálata. Az ezekhez kapcsolódó menedzsmentdöntések támogatása korszerű költségszámítási módszerekkel, illetve kvantitatív eszközökkel támogatott folyamat-modellezéssel. A projektmenedzsment speciális tervezési és irányítási kérdéseinek vizsgálata, valamint az ellátási láncok logisztikai problémáinak elemzése és korszerű termeléstervezési módszerek alkalmazása. 1. Termelési és szolgáltatási folyamatok költségelemzése A termékek és előállításukhoz felhasznált erőforrások viszonyának elemzése, a különböző költségszámítási módszerek összehasonlítása. Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan. Typotex, fejezet 2. A termelési és szolgáltatási feladat előrejelzése A termékek, szolgáltatások iránt jelentkező igény vizsgálata, jövőbeli alakulásának becslése megfelelő modellek alkalmazásával Koltai T.: Termelésmenedzsment. Typotex, fejezet 3. Termelési és szolgáltatási rendszerek kapacitásának meghatározása Termelő és szolgáltató rendszerek kapacitásának, vagyis az egy meghatározott időszak alatt gyártható termékek mennyiségének meghatározása, időbeli alakulásának vizsgálata, illetve a növelésével, csökkentésével kapcsolatos döntések elemzése Koltai T.: Termelésmenedzsment. Typotex, fejezet 4. Készletgazdálkodás A termeléshez szükséges készletekkel kapcsolatos operatív döntések meghozatala és azok gazdaságossági vizsgálata Koltai T.: Termelésmenedzsment. Typotex, fejezet 5. Termeléstervezési problémák és modellek Az optimális termékszerkezet és a termeléshez, szolgáltatáshoz felhasználható erőforrások optimális szintjének meghatározása. Koltai T.: Termelésmenedzsment. Typotex, fejezet 6. Projektek menedzselése Projektek tervezésének, szervezésének, irányításának és nyomon követésének vizsgálata valós vállalati projekten keresztül. pl. Lockyer, K. - Gordon,J.: Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák. Kossuth Könyvkiadó, Dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Dr. Sebestyén Zoltán egyetemi Dr. Kalló Noémi egyetemi Kelemen Tamás mesteroktató Uzonyi-Kecskés Judit PhD hallgató 10

11 7. Logisztikai rendszerek és ellátási láncok menedzselése Az üzemen belüli és a vállalatok közötti anyagáramlási folyamatok és azok menedzselésének elemzése Korszerű termelésszervezési módszerek (pl. JIT gyártás, lean menedzsment) és eszközeik (pl. VSM, SMED) alkalmazása a termelési folyamatok fejlesztésére. pl. Prezenszki J., Szegedi Z.: Logisztika-menedzsment. Kossuth Kiadó, Szolgáltatási folyamatok menedzselésének speciális kérdései A termelésmenedzsment eszközeinek alkalmazása szolgáltató rendszerek vizsgálatára, speciális szolgáltatásmenedzsment problémák vizsgálata. pl. Koltai T.: A Termelésmenedzsment alapjai II. Műegyetemi Kiadó, Számítógépes döntéstámogatási módszerek A témacsoport témaköreihez kapcsolódó döntéseket támogató szoftverek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, hasonló célú szoftverek összehasonlítása. Választott témakörhöz kapcsolódó irodalom 11

12 Pénzügyek Tanszék P1 VÁLLALATI PÉNZÜGYEK 1. Vállalat- és projektfinanszírozás A vállalatfinanszírozás témakörében valós vállalatok finanszírozási sajátosságainak bemutatása az iparág, a régió és a hasonló adottságú vállalatokból álló csoporttal összevetve. Projektfinanszírozás esetében adott projektekhez szükséges tőkebevonási lehetőségeket kell megvizsgálni, összehasonlítani. 2. Beruházási projektek gazdaságossági elemzése A gazdaságossági elemzés módszertani alapismereteire építve a pénzáramlások becslése, a tőke alternatíva költségének meghatározása, ezek alapján pedig beruházásokhoz, projektekhez kapcsolódó döntések előkészítése. A cél az, hogy a hallgatók alaposan megismerjék a vállalati szintű gazdásági elemzések szakmai hátterét, elsajátítsák főbb gyakorlati lépéseit. 3. Tőkepiaci befektetések A tőkepiaci árazódás alapvetéseinek megismerése után egyes tőkepiaci modellek jóságának tesztelése, az árazás hatékonyságának vizsgálata. Részvények, kötvények és egyéb tőkepiaci instrumentumok árazása, ezekből összeállított portfóliók teljesítménye, illetve különböző pénzügyi változók hatása az árazásra. Lehetőség nyílik továbbá megismerkedni a pénzügyi viselkedéstannal, különböző kereskedési heurisztikákkal, stratégiákkal is. Dr. Andor György egyetemi Deliné Dr. Pálinkó Éva egyetemi Dr. Ormos Mihály egyetemi Dr. Bóta Gábor egyetemi Dr. Dülk Marcell egyetemi Dr. Tóth Tamás egyetemi Bohák András tudományos segédmunkatárs Sereg Nikolett PhD hallgató 4. Vállalatértékelés E téma célja, hogy a hallgatók megismerjék a vállalat és üzletértékelés módszertanait, ezek alkalmazásának sajátosságait. Valós vállalatok értékelése, az egész Európára kiterjedő Amadeus adatbázis segítségével összetettebb összehasonlító elemzéseket készítése. 12

13 P2 MAKROGAZDASÁGI PÉNZÜGYEK 1.Euró-övezeti problémák Rögzített árfolyamrendszerek előnyei és hátrányai. Az optimális valutaövezetek (OCA) elmélete. Az euró létrejöttének története. A mastrichti kritériumok. Az ECB és az ESCB felépítése, működése. Az euroövezet értékelése az OCA alapján. Az euroövezet eddigi tapasztalatainak áttekintése. Út az euróhoz: az EU-hoz újonnan csatlakozott országok dilemmája az euro bevezetése tárgyában, előnyök és hátrányok. Az EU intézményrendszerének kritikája a jelenlegi válság alapján. Dr. Tarafás Imre egyetemi tanár Dr. Lamanda Gabriella egyetemi tanársegéd Pál Tamás egyetemi tanársegéd 2. Banki kockázatkezelés A kockázatkezelés a banki működés egyik kiemelt területe, ennek keretében próbálják megelőzni a csalásokat, lecsökkenteni a tranzakciós folyamatok során előforduló hibákat. Mára olyan új kockázati mozzanatok is előtérbe kerültek, mint például az e-kereskedelem, vagy a banki felvásárlások, fúziók, szétválások, illetve konszolidációk. Az ún. baseli irányelvek (tőkekövetelmények, felügyeleti eljárások, közzétételi kötelezettség) részben ezek kezelésének kereteit adják meg. 3. Monetáris politikai célok és eszközök A jegybankok önállósága és feladatai. Törvényi célkitűzések és a jelenlegi monetáris rezsimek. Az inflációs célkövetés sikeressége. A transzmissziós mechanizmus. A tőkepiaci folyamatok és a monetáris politika mandátuma. A jegybank és a bankrendszer mérlege. Az alkalmazott monetáris politikai eszköztár. Az eszköztár alkalmassága, alternatív eszközök alkalmazása rendkívüli helyzetekben. 13

14 P3 SZÁMVITEL 1. Adóoptimalizálás (angolul is írható) Kapcsolódó szabadon választható tárgy: BMEGT35A009 Adózás, adóoptimalizálás Ebben a projektfeladatban a hallgatók megismerhetik a hazai és nemzetközi adóztatás alapelveit, az adó kiszámításának módját, mentességeket, kedvezményeket, kivételeket. Tanulmányozhatják az adóeljárási rendet, a törvényhozás menetét, a magyarországi adórendszer EU jogrendjéhez való illeszkedését, a transzferárazás problémáit vagy az ún. zöldadók szerepét a fenntartható fejlődés céljainak elérésében. Választható témakörök: Adókiszámítás módja, mentességek, kedvezmények, kivételek; Adófizetői magatartások modellezése; Magyarországi adórendszer EU jogrendszeréhez való illeszkedése; Transzferárak és halasztott adók; Környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos adózási megoldások és megtakarítási lehetőségek 2. Elemzés (németül és angolul is írható) Kapcsolódó szabadon választható tárgy: BMEGT35A010 Vállalkozások számvitele és ügyvitele A számviteli beszámolók elemzésével a hallgatók gyakorlati szinten is megismerhetik és megérthetik a Számvitel alapjai és a Számvitel II. tantárgyak keretében elsajátított elméleti ismeretanyag célját és továbbhasznosítási lehetőségeit valamint elmélyülhetnek speciális elemzési területekben és módszerekben. Választható témakörök: Beszámoló átfogó elemzése (likviditás, jövedelmezőség, eladósodottság, hatékonyság); A hagyományos és alternatív energiahasznosítás gazdaságossági vizsgálata vállalati, üzletági szinten, a fenntarthatósági célok és eredmények megjelenése az üzleti beszámolóiban és/vagy a költségvetési intézmények beszámolóiban; A számviteli beszámolók és a fenntarthatósági jelentések kapcsolódási pontjai; Iparági trendek felállítása az iparágban működő vállalatok számviteli beszámolói alapján; Elemzési módszerek gyakorlati alkalmazása, tesztelése konkrét számviteli beszámolókon. 3. Vezetői számvitel (angolul is írható) Kapcsolódó szabadon választható tárgy: BMEGT35A008 Vezetői számvitel; BMEGT35A036 Kompetencia számvitel; BMEGT35V100 Fenntarthatósági számvitel és kontrolling A pénzügyi számvitel rendszerébe már korábban betekintést nyert hallgatók számára nyújtanak érdekes és izgalmas kutatási területeket a vezetői számvitel Dr. Lakatos Mária egyetemi Dr. Rózsa Ildikó egyetemi Szívós László egyetemi tanársegéd Dr. Karai Éva egyetemi Dr. Laáb Ágnes egyetemi Dr. Rózsa Ildikó egyetemi Szívós László egyetemi tanársegéd Dr. Laáb Ágnes egyetemi Dr. Karai Éva egyetemi Szívós László egyetemi tanársegéd Bárány Mónika egyetemi tanársegéd 14

15 hagyományos és a fenntartható stratégiát támogató megközelítése. Ebben a témakörben hallgatóink foglalkozhatnak a stratégiai és operatív tervezéssel, a kalkulációs módszerekkel, a teljesítmény értelmezésével és mérésével, a hatékony beszámolók elkészítésével és kommunikálásával. Olyan kutatási témákba lehet bekapcsolódni, mint a mérlegben értékkel fel nem vehető új, stratégiai erőforrások, mint például a stratégiai kompetencia, a környezeti javak és externáliák vagy a stratégiai információ, és olyan fontos tőkeelemek, mint a bizalom, vagy a szinergia. A fenntarthatósági számviteli koncepció megismerésével a hallgatók egy olyan újszerű és folyamatosan alakuló módszert kapnak a kezükbe, amelynek feladata releváns és minőségi információkkal támogatni a vállalat fenntartható fejlődését. Választható kutatási témakörök: Hagyományos kalkulációs módszerek Tevékenység alapú kalkuláció és irányítás angolszász és német módszerei Költségvetés tervezés hagyományos és modern megközelítésben Teljesítményértékelés és irányítás rövid- és hosszú távon; Hatásos vezetői beszámolók, digitális műszerfalak, riportok;a vezetői számvitel informatikai támogatottsága; Stratégiai vezetői számvitel és kontrolling; Értékáram kalkuláció (Value Stream Costing); Gazdálkodás a kompetenciával; Gazdálkodás a környezeti erőforrásokkal és az externáliák kezelése; Gazdálkodás az információval; Szinergiahatások kezelése a vezetői számvitelben; A természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodás kontrollja a verseny és közszférában. Teljesköltség-számvitel. Értékmódszertan (Value methodology); Célköltségszámítás (Target costing); Életciklus elemzés és értékelemzés lehetőségei a fenntartható fejlődést és környezettudatosságot célzó stratégiai döntéseknél. Dr. Rózsa Ildikó egyetemi 15

16 P4 GAZDASÁGPOLITIKA A kelet-közép-európai országok gazdasági transzformációja, felzárkózása és kilátásai; Ország-tanulmányok; Nagy elosztórendszerek; Nemzetközi politikaelmélet; Magyar gazdaságpolitika P5 GAZDASÁGTÖRTÉNET A témacsoportba sorolás után a tcs-admin kör ben értesíti a témacsoportba besorolt hallgatókat a szóbeli tájékoztató időpontjáról és helyszínéről. Globális gazdasági világrendszerek létrejöttének története, geopolitika és gazdaságtörténet, járványok és gazdaságtörténet, világrégiók és gazdaságtörténet, közlekedés és globális gazdaságtörténet, a háborúk szerepe a gazdaságtörténetben, a földrajzi felfedezések hatásai A témacsoportba sorolás után a tcs-admin kör ben értesíti a témacsoportba besorolt hallgatókat a szóbeli tájékoztató időpontjáról és helyszínéről. Dr. Dombi Ákos egyetemi Dr. György László egyetemi Dr. Galántai Zoltán egyetemi Dr. Bodrogi Bence egyetemi 16

17 Üzleti Jog Tanszék J1 GAZDASÁGI JOG 1. Média és internetjog A média- és sajtójog, (jogi szabályozás, önszabályozás, társszabályozás), az Internet használatával összefüggő közjogi és magánjogi kérdések, adatvédelem és információbiztonság, elektronikus kereskedelem, vitarendezés, elektronikus ügyintézés. 2. Gazdasági és kereskedelmi jog A gazdasági életben részt vevő szereplők, az egyéni vállalkozás illetve a gazdasági társaságok státusjoga (társasági- és cégjog, gazdálkodó szervezetek a piacon), felelős vállalatirányítás, a gazdasági szereplők egymás közötti szerződéses kapcsolatai, a gazdasági élet tipikus szerződései, kapcsolódó magánjogi területek. 3. Gazdasági szakjogok A gazdasági jog kapcsolódó szakjogi területei: versenyjog, fogyasztóvédelem, reklám- és kereskedelmi (üzleti) kommunikáció normatív alrendszerei (jogi szabályozás, önszabályozás, társszabályozás); közbeszerzések joga; cégjog, fizetésképtelenségi jog, bank- és értékpapírjog, alternatív vitarendezési eszközök (mediáció). Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár Dr. Pázmándi Kinga egyetemi Dr. Verebics János egyetemi Dr. Szekeres Diána egyetemi Dr. Csőke Rita egyetemi tanársegéd Dr. Markovich Réka egyetemi tanársegéd Dr. Pétervári Kinga egyetemi tanársegéd Száthó Péter egyetemi tanársegéd 4. Európai Unió joga, nemzetközi magánjog Az Európai Unió jogfejlődésének újabb irányai, a négy alapszabadság érvényesülése, integrációs szakpolitikák, az európai társasági jog és a sui generis európai társasági jogi formák, versenyjog, szellemi tulajdon, határokon átnyúló vitarendezési eljárások, a vállalkozások és magánszemélyek és a vállalkozások egymás közötti szerződéses kapcsolatainak sajátos kérdései. 17