I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS

Átírás

1 I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS I. Önfelmérő teszt 1. Miért választotta a távoktatási formát? 2. Mennyi időt tud hetente a tanulásra szánni? 3. Mit vár el az iskolai konzultációs napoktól? Vázlatot kap a tananyag részeinek kiemelésével. Az elégséges és közepes érdemjegyhez szükséges tananyag kidolgozását. Az alapfogalmak magyarázatát. Ok-okozati összefüggések magyarázatát. A tantárgy érdekességeit A tanulás tanítását. 4. Az otthoni tanulásról: Otthon, önállóan egyáltalán nem tud tanulni. Tud otthon, önállóan tanulni. Segítséget vár az otthoni tanuláshoz. Nincs ideje otthon tanulni. 5. Tanulást segítő segédletek használata: Csak az iskolai vázlatot tanulja. A tankönyvet is hozzáolvassa. Térképet, filmet, tanulmányt is használ a tanuláshoz.

2 II. Az európai felvilágosodás ELÉGSÉGES-KÖZEPES SZINT JÓ-JELES SZINT 1. Világszemlélet és ismeretelmélet a XVIII. században A XVIII. században Nyugat-Európában már az ipar és a kereskedelem volt a kultúra meghatározó tényezője. A polgárság a műveltségnek is elsőszámú hordozója lett. Az európai filozófia történetében a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. A korábbi korok csillagászai, Kopernikusz, Kepler, Galilei működése eredménye, hogy a világról alkotott felfogás gyökeresen átalakult: a geocentrikus világképet a heliocentrikus ( napközéppontú) váltotta fel. Newton, angol fizikus a tömegvonzás törvényét is felfedezte. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia: Bacon és Locke dolgozták ki az empirizmust, amely szerint ismereteink végső forrása a tapasztalat. Módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás. A felvilágosodás másik filozófiai irányzata a racionalizmus. Alapelveit Descartes dolgozta ki. Ismeretelméletének kiinduló tétele: Cogito, ergo sum (Gondolkodom, tehát vagyok.) A racionalizmus szerint az ismeret végső forrása az értelem, a ratio. Módszere a dedukció: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréséhez. 2. A felvilágosodás: SAPERE AUDE! (Merj gondolkodni!) 2.1 A felvilágosodás A felvilágosodás antifeudális mozgalom és eszmerendszer, mely Nyugat-Európában a már gazdasági hatalomhoz jutott polgárság politikai hatalmát készíti elő, a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer. A XVII. században Angliából és Hollandiából indult el, a XVIII. században Franciaországban bontakozott ki. Kelet- Európában a feudalizmus elleni mozgalmat a lassan polgárosodó nemesség vezeti. A felvilágosodás az ésszerűséget, a természetességet, az emberhez méltó létet és a társadalmi igazságot hirdeti. A belőle kibontakozó francia forradalom eszméi lesznek: Libertate, Egalite, Fraternite. A felvilágosodás egységes abban, hogy mindenütt a társadalom műveltebb rétegeiben terjed, a néptömegeket alig érinti közvetlenül. A világosság a gondolkodás, az új szemlélet metaforája. A felvilágosítók a józan ész világosságát szembeállították a középkori vallásos gondolkodás sötétségével. A 18. századot a legokosabb századnak tartották. Azt képzelték, hogy minden társadalmi baj, szenvedés fő oka a tudatlanság. Ebből logikusan következik a tudományok fejlesztésének, a tudományos ismeretek terjesztésének programja Felvilágosult gondolatok Minden vallást ésszerűtlennek nyilvánítottak. Az elavult társadalmi rend törvényei, szokásai ellen vannak, pl. születési kiváltságok.

3 Különös hangsúlyt helyeznek a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus értékeire. Azt gondolták, a tudományok terjesztésével meg tudják változtatni a társadalmat, és egy jobb, igazságosabb, emberibb világot teremtenek. A francia tudósok, filozófusok csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Ez a hatalmas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába. JÓ-JELES SZINT A felvilágosodás művészeti irányzatai: A klasszicizmus és a szentimentalizmus jellemzése A klasszicista építészet, szobrásza, festészet 3. A felvilágosodás eszméi az angol irodalomban Anglia a felvilágosodás szülőhazája, a XVII. században (az 1640-es ipari forradalom után) már pezsgő a kulturális élete ban egyetemes szótár jelenik meg a művészetekről és a tudományokról, mely a francia Enciklopédia ihletője lesz. Megszületik a modern regény Daniel Defoe ( ) A legelső újságírók egyike, ő már az irodalomból él. Tényirodalom jellegű művei főleg a felnőttek erkölcsi jobbítását, nemesítését kívánták szolgálni. Fő műve: Robinson Crusoe élete és különösen meglepő kalandjai. Defoe kitalált történetét a valószínűség hitelével látta el. Önéletrajzként hat a regény szövege, mert a főszereplő E/1. személyben beszéli el történetét. A stílus keresetlen közvetlensége, természetes egyszerűsége, eszköztelensége a meggyőzést szolgálja. Robinson Crusoe története, kalandjai Robinzonád: A Robinson rendkívüli népszerűsége egy új műfajt teremtett. A kalandregény egyik válfaja, olyan igaznak feltüntetett történet, melynek utazó hőse lakatlan szigetre vetődik, s ott megszervezi életét Jonathan Swift ( ) Defoe felvilágosodott optimizmusával szemben Swift világnézetének legfőbb vonása a mélységes pesszimizmus. Nem hitt az ember megjavíthatóságában. A 18. század leghatalmasabb remekműve a Gulliver utazásai. Nem érdekes, fordulatokban bővelkedő gyermekmese, hanem indulatos társadalmi- emberi szatíra. Gulliver kalandjainak 4 része Vesse össze a Gulliver utazásait a Robinsonnal! Miben hasonlítanak, miben térnek el?

4 Melyik megfogalmazással ért egyet? a.) Swift az ésszerű javaslatok megvalósítását várja el tőlünk, akkor is, ha ridegnek tűnnek. b.) Swift a fennálló viszonyokat bírálja, de nem mondja meg, hogyan kellene élnünk. c.) Swift egyes javaslatokat komolyan gondolt, másokat nem. 4. A felvilágosodás eszméi a francia irodalomban A racionalizmus és az empirizmus Franciaországban a fény századában (XVIII. sz.) vezetett el a polgári világszemlélet kibontakozásához. A felvilágosodás itt a kultúra egészének összegzésére, átértékelésére vállalkozó mozgalommá terebélyesedett, szélesebb néptömegeket is megmozgatott Voltaire ( ) A század írófejedelme, nemzetközi hatókörő egyéniség, az egész felvilágosodás szellemi vezéralakja. Kemény egyházellenesség, igazságérzet, deista világnézet, fanatizmusellenesség volt rá jellemző. Hitt az ésszerűség, a technika, a civilizáció végső győzelmében, bízott a reformer uralkodókban (pl. az őt vendégül hívó orosz II. Katalinban vagy a porosz Nagy Frigyesben). Fő műve a Candide, műfaja filozófiai regény vagy tézisregény. Ebben Leibniz, német filozófus elméletét parodizálja: ez a világ a lehetséges világok legjobbika A mű parodisztikus elemekkel megírt célzatos, bölcseleti regény: szatirikus tézisregény. Másrészt laza szerkezetű kalandsorozat, azaz a pikareszk regények változata Jean-Jacques Rousseau ( ) Candide avagy az optimizmus c. regény jellemzése Milyen országokban jár Candide? Miért elviselhetetlen az egyik, miért a másik? Milyen felvilágosult eszméket hirdet Eldorádó? A felvilágosodás renegátja, francia nyelvű svájci filozófus és regényíró, a felvilágosodás klasszikusa. Ám lényeges kérdésekben szakított a felvilágosítókkal, s a romantika előfutára lett. Plebejus származású, és a magánéletének alakulása is a kötöttségek elutasítójává tette. Programjának tömörített jelmondata: Vissza a természethez! Szerinte a civilizáció bajt hozott az emberiségre. Elveti a magántulajdont. Ő emeli a természetesség elvét az ésszerűség mellé. Értekezések elemzése

5 5. A német klasszika A században Németország nem volt egységes állam: 300 kis fejedelemségre hullott szét. Ez a széttagoltság és a társadalmi megkésettség, a polgárosodás fejletlensége az oka, hogy a felvilágosodás későn, a romantika viszont korán jelentkezett Johann Wolfgang Goethe ( ) A világirodalom szót ő alkotta meg, s ő lett az új fogalomnak a legnagyobb alakja, költőfejedelme. Goethe korának nevezik a 18. század végének és a 19. század elejének időszakát. Ideálja a harmonikusan kiművelt, tevékeny ember volt, és ő valóban az lett. Nemcsak költő, regény és drámaíró, de a tudományok legkülönbözőbb területein jártas tudós is. Vándor éji dala című költemény elemzése Goethe fő műve, a Faust hatvan éven át készült, s egészében csak halála után jelent meg. Műfaja: drámai költemény. Lírai dráma, amit nem a színpadra szánt, hanem olvasni kell. Faustus doktor humanista volt, tudós és mágus egy személyben. A mindentudásra vágyva szövetséget kötött az Ördöggel, Mefisztóval. A Faust elemzése Drámai költemény Tudás és tapasztalat kivezérlem őt a tisztaságba Az erő része, mely örökké rosszra tör, s örökké jót mível Friedrich Schiller ( ) 10 évvel volt fiatalabb Goethénél, s hosszú ideig sok minden elválasztotta az istenek weimari kedvencétől. Csak 1794-ben ismerték fel egymásban a fegyvertársat, s a két költő ettől kezdve szorosan együttműködött megteremtve és felvirágoztatva a német klasszikát. Ármány és szerelem Don Carlos Az örömhöz című verse a szeretet, a testvériség és a barátság nagyszabású himnusza, melyet Beethoven Kilencedik szimfóniája ismertetett meg a világgal. Az ódában a Föld lakói szent örömben egyesülnek. Mind a roppant kör lakóit szent rokonszenv hassa át!

6 6. Időrendi táblázat Évszám Európa Magyarország Történelem Műv.történet Történelem Műv.történet Rákócziszabadságharc 1704 Newton:Fénytan Bethlen Miklós Önéletírása 1711 Szatmári béke Mikes: Törökországi levelek 1719 Defoe:Robinson 1723 Pragmatica Sanctio 1726 Swift:Gulliver 1742 Handel:Messiás 1756 Első pesti nyomda Hétéves háború 1759 Voltaire:Candide 1760 Sturm und Drang Bécsi magyar indulása testőrség 1765 Watt: gőzgép 1772 Lengyelo. első felosztása 1777 Ratio Educationis Bessenyei:Agis tragédiája A nagyszombati egyetem budára költözik II.József reformjai 1783 Schiller: Ármány és szerelem Magyar Museum 1789 A francia forr. kezdete Mindenes Gyűjtemény

7 7. Összegző alapfogalmak ELÉGSÉGES-KÖZEPES SZINT Empirizmus-racionalizmus Felvilágosodás Felvilágosult gondolatok Kalandregény Tézisregény Vissza a természethez! Német klasszika JÓ-JELES SZINT indukció-dedukció Sapere aude! Enciklopédia robinzonád Eldorádó természeti és társ. Egyenlőtlenség drámai költemény 8. Ellenőrző kérdések, összefoglalás A felvilágosodás általános jellemzése Az angol próza klasszikusai A francia filozófusok alapelvei A német klasszika