Útmutató. a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához 10 ÚTMUTATÓ. A tananyag kifejtése (főszöveg) Idegen szavak, kifejezések magyarázata.

Átírás

1 Útmutató a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához Idegen szavak, kifejezések magyarázata A tananyag kifejtése (főszöveg) Témacím Kép Altéma címe Képaláírás Magyarázó jegyzetek Kéthasábos szöveg: olvasmányok, háttérismeretek Fogalommagyarázat Feladatok A témakör címe 10 ÚTMUTATÓ

2 I. FEJEZET AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL Érettségi vizsgakövetelmények Témák Középszint Emelt szint Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Az angol próza: Daniel Defoe: Robinson Crusoe Jonathan Swift: Gulliver utazásai A francia próza: Voltaire: Candide vagy az optimizmus Rousseau: Értekezések; Vallomások A német klasszika: J. W. Goethe: Vándor éji dala F. Schiller: Az örömhöz J. W. Goethe: Az ifjú Werther szenvedései; Faust Ráadás, 10. évfolyam: Friedrich Hölderlin: Az élet fele; Hüperión; Menón panasza Diotimáért Színház- és drámatörténet F. Schiller: Ármány és szerelem Az irodalom határterületei A Ráadás, 10. évfolyam című kötet tananyagai ingyenesen elérhetők és felhasználhatók az alábbi web oldalon:

3 A felvilágosodás MERJ GONDOLKODNI! A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. századdal esett egybe. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is jelentett: a józan emberi ész szabadságát, az évszázados tekintélyelvek kötöttségével szemben a gondolkodás merészségét. Az európai fi lo zó fia történetében ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. Az emberi ész erejére támaszkodó szabad vizsgálódás, a kritikai gondolkodás a re ne szán szig nyú lik vis sza. Ké sőbb, a 16. és 17. században a természettudomány nagy felfedezései, az ipari termelés fejlődése, az angol polgári és ipari forradalom újabb ösztönzést adtak a gondolkodás szabadságának. Kopernikusz, Kepler, Galilei működése eredményeképpen az emberiség világképe, a világról alkotott felfogása gyökeresen átalakult: a geocentrikus világképet a heliocentrikus váltotta fel. New ton (nyú ton; ) an gol fizikus pedig a tömegvonzás törvényének felfedezésével már az egész világegyetem működésének matematikai képletét állította fel. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az an gol fi lo zó fia volt. Az an gol Ba con (békn; ), Loc ke (lok; ) és David Hume (hjum; ) dol goz ták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszert, felfogást. Szerintük a világ tudományos megismerése az érzéki tapasztalatokon nyugszik; a tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, az igazság próbaköve pedig a kísérlet. Az empirizmus szerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés: a világ tárgyainak az ember érzékszerveire tett hatása. Módszere az indukció: az egyes ada tok ból a tudományos általánosítás hoz való el ju tás. A va lóság megismerésének ez az útja természetesen szem ben áll a val lá sos kinyilatkoztatáson alapuló hittel. Loc ke ne ve ze tes ál lí tá sa: Nincs sem mi az ér te lemben, ami nem volt elõbb az érzékletben. Immanuel Kant ( ) német filozófus 1784-ben visszatekintve a fény szá za dá ra a Mi a felvilágosodás? kérdésre azt válaszolta: a felvilágosodás az ember kiszabadulása önhibájából előállt gyámoltalanságából, abból a helyzetből, hogy valaki más vezetése nélkül ne tudjon gondolkodni. Ezért lett a felvilágosodás jelszava Horatius biztatása: Sapere aude! (szapere aude): Merj gondolkodni! (Le ve lek első köny ve 2. Lol lius hoz) A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. Az újkori racionalizmus alapelveit a fran cia Des car tes (dé kárt; ) dol gozta ki Értekezés a módszerről (1637) című ta nul mányá ban. Míg Ba con fő leg a fizika eredményeiből indult ki, Descartes a matematikát tartotta a legtökéletesebb tudománynak. Úgy gondolta, hogy minden más tudományt is a matematika mintájára kell fel épí te ni. Nem ta gad ta ugyan a ta pasz talat jelentőségét, de nem ezt tartotta az ismeretek egyet len for rá sá nak. Azt hir det te, hogy az ér te lem, a ráció ismereteink végső forrása. Felfogása szerint szem ben az em pi ri ku sok kal a lo gi ka és a matematika alapvető fogalmai és elvei az emberekkel velük születtek, nem pedig tapasztalati eredetűek. Az em pi ri kus in duk ci ó val szem ben Des car tes-nál a dedukciónak van kiemelt jelentősége: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréséhez. Des car tes nyo mán a fel sza ba dult gon dol ko dás a legfőbb érték rangjára emelkedett a művelt emberek körében. A felvilágosítók a 18. századot a legokosabb szá zad nak tar tot ták, s azt kép zel ték, hogy min den társadalmi baj fő oka a tudatlanság. Ebből logiku san kö vet ke zik mind a tu do má nyok len dü le tes fejlesztésének, mind az új tudományos ismeretek terjesztésének programja. A fel vi lá go so dás gon dol ko dói az em be ri ész ítélőszéke elé idéztek mindent, s ami ésszerűtlennek bizonyult, azt elvetették. Mindenekelőtt a tételes vallások dogmái, hittételei és a babonás hiedel- 12 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

4 Descartes ismeretelméletének kiinduló tétele: Gondolkodom, tehát vagyok (latinul: Cogito, ergo sum kogitó ergó szum) ra, egy igazságosabb világ megteremtésére. S bár a felvilágosult gondolkodók túlnyomó többsége nem volt for ra dal már, csu pán re for mo kat akar tak, az új eszmék elvezettek a nagy francia forradalomhoz (1789). A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalom má. A mű al cí me: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Ez a ha tal mas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát fog lal ta ma gá ban, s így lett az új vi lág né zet tu domek kerültek szembe a józan ésszel. Kidolgozták ezért az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében Isten megteremtette ugyan a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe. Működését a ter mé szet be rej tett tör vé nyek re bíz ta, s az em be ri elme kötelessége ezeknek a törvényeknek a felderí té se. Nincs te hát szük ség egy ház ra, mely a val lásos fel fo gás sze rint az Is ten és az em be ri vi lág között köz ve tít. Az ak ko ri fi zi ka tu do má nyá nak leg fejlettebb ága a mechanika volt, s a világyegyetemet is va la mi fé le me cha ni kus szer ke zet nek kép zel ték el. Is ten sze re pe is csak an nyi, hogy e szer ke zet nek megadta az indító lökést, mintha egy óra ingáját lendítette volna meg. És sze rűt len nek bi zo nyul tak a tár sa dal mi rend in téz mé nyei, tör vé nyei, szo ká sai. Főként a szü leté si ki vált sá gok el len kez tek a jó zan ésszel, a termé sze ti tör vé nyek kel. A fel vi lá go sí tók az em beri ség leg szebb ha gyo má nya it foly tat va kü lö nös hang súlyt he lyez tek a sza bad ság, az egyen lő ség, a test vé ri ség de mok ra ti kus ér té ke i re, esz mé - nyei re. Hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósíthatóságában. Ma már naivnak tűnő optimizmusuk ra jel lem ző az az il lú zió, hogy az iga zság megmutatása, a tudományok terjesztése önmagában is képes és elegendő a társadalom megváltoztatásáracio (latin; ráció): ész, értelem, gondolkodás; vö. racionalizmus empeiria (görög): tapasztalat, ismeret, jártasság; vö. empirizmus enciklopédia: a tudomány egészének vagy egy részterületének a legfontosabb ismereteit összefoglaló és áttekinthető rendszerben tárgyaló mű Az Enciklopédia első kötetének címlapja (1751) Az Enciklopédia 1751 és 1772 kö zött 28 kö tet ben je lent meg (17 kö tet szö veg és 11 kö tet ábra); 1777-ben ehhez já rult még 5 kö tet füg ge lék, majd még 2 áb ra kö tet. A kiadványt Denis Diderot (döni didro; ) szerkesztette; egy ideig társszerkesztőként dolgozott mellette D Alembert (dalamber; ). A szerkesztők tekintélye és a vállalkozás tudományos rangja kitűnő francia és külföldi munkatársak seregét gyűjtötte egybe. Az Enciklopédia a legelvontabb filozófiai kérdésektől kezdve a mezőgazdaságig és az egyes mesterségekig az akkori emberi tudás teljességét összegezte. A FELVILÁGOSODÁS 13

5 mányos megalapozójává. A tudomány eredményeit és álláspontját szegezte szembe a teológia tanításával, az állami és egyházi intézményekkel. Az Enciklopédia még megjelenésének éveiben hatalmas viták középpontjába került. Különböző okok ból tá mad ták a je zsu i ták s a Sor bon ne (szorbonn) professzorai. A kormány betiltotta terjesztését, a pápa is elí tél te, elő fizetőinek tábora mégis növekedett. Támogatói abból az új polgárságból kerültek ki, amely sürgette az Angliában már megvalósult, de Franciaországban még késlekedő ipari forradalmat. A Raj ná tól ke let re a pol gá ri fej lő dés gyen gesé ge mi att a fel vi lá go so dás esz mé i nek el ter jedé se csak ké sőbb in dult meg. Ke let-eu ró pá ban pol gár ság híján az új esz mé ket el ső sor ban a pol gá ro so dó és ér tel mi ség gé váló ne mes ség tette ma gáé vá. FELADATOK 1. Tanulmányozzuk az Enciklopédiából vett illusztrációkat! Miféle ismereteket közvetítenek az ábrák? 2. Találjunk összefüggést a felvilágosodott empirizmus és az Enciklopédia ábrakötetei (11+2) között! 3. A világháló elterjedésével korunk virtuális enciklopédiái az egyéni és kollektív tudás új horizontjait nyitják meg. Ezzel a mondattal zárul a Magyar Virtuális Enciklopédia ( hu) enciklopédia szócikke. Olvassuk el a szócikket, kattintsunk rá a hivatkozásokra is! Hogyan íródnak korunk enciklopédiái? 14 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

6 Klasszicizmus és szentimentalizmus KLASSZICIZMUS A fel vi lá go so dás egy ben mû ve lõ dés tör té neti kor szak is volt. Ural ko dó stí lu si rány za ta a klasszi ciz mus, mely az an tik gö rög és ró mai mû vé sze tet te kin tet te min tá nak, s cél já nak e mû al ko tá sok után zá sát tar tot ta. A klas szi cis ták ra ci o na lis ták vol tak. Szen tül hit tek ab ban, hogy a jó zan ész az an tik re mek mû vek elem zé se út ján képes el von ni a tö ké le tes mû al ko tá sok lét re ho zá sá nak sza bá lyait, s a mû vészek nek, írók nak csu pán e szi go rú an kö te le zõ sza bá lyok pon tos meg tar tása, al kal ma zá sa a fel ada tuk. Tu dás, tu do mány nél kül te hát nem le het sé ges a mû vé szi tö kély el éré se. Ho ra ti us fi gyel mez te té se Ê nyo mán cé lul tûz ték ki, hogy a mû vé szek nek gyö nyör ködtet ni és egyút tal hasz nál ni, ta ní ta ni is kell. Ennek ér tel mé ben egy mû al ko tás tö ké le tes sé gé hez nem csak az tar to zik hoz zá, hogy szép le gyen, A klas szi ciz mus ala p elve az a meg győ ző dés, hogy az óko ri gö rög és ró mai szer zők, al ko tók mű vé szi leg tökéleteset hoztak létre, s ezt a művészi értéket az eltelt hosszú idő és minden nép csodálata kétséget kizáróan igazolta. Az ókortudomány fejlődése, a pompeji ásatások (1748) eredményeinek megismerése csak megerősítet te ezt a vé le ményt. Ê A római költő Ars poeticájában jegyezte meg: Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, vagy mi az élet ben gyö nyö rű s jó, mon da ni együtt. Muraközy Gyula fordítása ha nem hogy va la mely ne mes er köl csi célt is szol gál jon. A mû vész nek tár sadal mi hi va tá sa em ber tár sai ne ve lé se, az ál ta lá nos em be ri és er köl csi ér té kek ki fe je zé se, a fel vi lá go sult esz mék ter jesz té se. Ez zel függ ös sze az a gon dolat, hogy csak az igaz (a jó) le het szép is. A klas szi ciz mus mû vé sze tel mé le te az után zás ér de ké ben me rev mûvé szi sza bá lyo kat, dog má kat al ko tott. Ilyen át hág ha tat lan elõ í rás volt pl. a fran cia klas szi cis ta drá ma írás ban a hár mas egy ség tör vé nye (pl. Cor ne il le, Ra ci ne, Moliè re mû ve i ben). A klas szi cis ta te ó ria szi go rú an el kü lö ní tet te egy más tól az egyes mûne me ket és mû fa jo kat, a hoz zá juk tar to zó hang neme ket és mû for má kat. Meg kö ve tel te a kom po zí ció har mo nikus ki e gyen sú lyo zott sá gát, ke rek ded zárt sá gát va la mint a stí lus vi lá gos sá gát, ért he tõ sé gét. A klasszicizmus legfőbb műfajai az eposz, a tra gé dia, az óda és az epigramma. Kedvelte a di dak ti kus (ta ní tó) iro da lom kü lön bö ző műfajait, pl. a tanmesét, a tankölteményt, a nevelődési regényt, az államregényt, a sza tí rát és az episztolát is. A berlini Altes Museum ( ) tervezője, Karl Friedrich Schinkelt (fridrih sinkel; ) ión oszlopsorral emelte épülete méltóságát KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 15

7 A klas szi ciz mus kö zel két év szá za don át, 1630 és 1830 kö zött volt Eu ró pa leg fon to sabb mû vé szeti irány za ta. Stí lus tör té ne ti ér te lem ben a ba rokk és a ro man ti ka kö zött fog lalt he lyet. Kez det ben a ba rok kal pár hu za mo san, vele együtt lé te zett. (Gon dol junk a 17. szá za di fran cia drá má ra!) A kor szak vége felé a ro ko kó val és bi zo nyos ro man ti kus tö rek vé sek kel osz tot ta meg ural mát. Min deb bõl követ ke zik, hogy tö ké le tesen tisz ta klas szi ciz mus ról va ló já ban nem is be szél he tünk. A klas szi ciz mus iro dal ma a né met klas szi ká ban (a né me tek szí ve seb ben hasz nál ják a klasszikát a klas szi ciz mus he lyett), Go et he és Schil ler mû vé sze té ben ér ke zett el a maga ki e mel ke dõ csúcsai ra. A né me tek in kább a gö rög mû vé sze tek re tá masz kod tak, s en nyi ben el tér tek a fran cia mintá tól, mely nek a ró mai kul tú ra volt az esz mény ké pe. A né met klas szi ka nem a fran cia klas szi cizmus kö ve té sé bõl, ha nem an nak el le né re jött lét re, s szo ros kap cso lat ba ke rült az új, a ro man ti kus irány zat tal. FELADATOK 1. Johann Joachim Winc kel mann ( ) német művészettörténész és régész nem az irodalmat, hanem a görög képzőművészetet, elsősorban a szobrászat emlékeit tekintette mintaképnek. Az antik művészetet örök, mindig jobban megközelíthető, de soha el nem érhető harmóniaeszményként vetítette az emberiség elé. Szerinte a görög művészet legfőbb jellemző je a ne mes egy sze rű ség és a csen des nagy ság. Hozzunk érveket annak bizonyítására, hogy ez a kijelentés a kor uralkodó barokk és rokokó ízlését támadta! Mürón (Kr. e. 5. század): Diszkoszvető. Római másolat, British Múzeum, London 2. A klasszicista építészet szembefordult a barokk és rokokó pompájával, a díszítőelemek zsúfoltságával. Bizonyítsuk az állítást az alábbi két épület összevetésével! Santa Agnese, Róma Tervezte: Borromini és Rainaldi, 1653 Főszékesegyház, Esztergom Tervezte: Hild József ( ), épült között 16 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

8 FELADATOK 3. A klasszicista építészet a görög templomokat tekintette követendő mintának. Emeljük ki a képaláírásokból az erre utaló megállapításokat! A Dorset House (dószet háusz) Cheltenham (cseltönhem) városában épült, s a ház homlokzata igen sikeresen utánozza a görög templomok tiszta ión stílusát. Tervezte J. B. Papworth (pepvősz) 1825 kö rül Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum ( ), Budapest Az épület kétemeletes főhomlokzatát nyolcoszlopos csarnok díszíti, amelynek jelentőségét a felvezető hosszú lépcsősor is emeli. A zárt tömeghatás, a nyugodt és egyenletes tagolás, a világos és áttekinthető felépítés együttesen adja az egész épület harmóniáját Jac qu es Ger ma in So ufflot (zsak zsermen szufló): Pant hé on. Pá rizs, 1764 Alaprajza görög kereszt alakú (görög kereszt: az egymást merőlegesen metsző szárak egyenlő hosszúságúak), kupoláját hatalmas oszlopok övezik. A főbejárat előtti csarnok korinthoszi oszlopsora fölött görög tümpanon (háromszögű mező domborműves díszítéssel) látható. Az egész épületre a harmónia jellemző KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 17

9 FELADATOK 4. Mutassuk ki a szobrokon az antik vonásokat (téma, kompozíció, megmunkálás stb.)! További alkotások említésével jellemezzük a klasszicista szobrászatot! Antonio Canova (kánova; ): Amor és Psyche , Louvre, Párizs A művész azt a jelenetet ábrázolja, amikor Amor (Venus fia) a halállal fenyegető álomból életre csókolja kedvesét, Psychét, a görög királylányt Ferenczy István ( ): Pásztorleányka , Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A művész által megörökített görög pásztorlány a monda szerint fél térdre ereszkedve a homokba rajzolta búcsúzó kedvesének a képét 5. A klasszicista festészet igazi hazája Franciaország, nagy mestere Jacques Louis David (zsak lui david; ). Mivel a görög festészetből semmi sem maradt fenn, a festők is a szobrászatot tanulmányozták. Figyeljük meg a szoborszerűséget A Horatiusok esküje (1785, Louvre, Párizs) című képen! 18 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

10 SZENTIMENTALIZMUS A 18. szá zad ban ki a la kult egy má sik, a klas szi ciz mus tól tá vo lo dó, a ro manti ka felé kö ze le dõ irány zat, a szen ti men ta liz mus (az iro dal mon kí vül más mû vé sze ti ágak ban ne mi gen je lent ke zett).ê Ezt a sza ki ro da lom ban álta lá no san el fo ga dott el ne ve zést töb ben vi tat ják, s he lyet te az ér zé keny ség kul tu sza meg ne ve zést ajánl ják. A szen ti men ta liz mus a ra ci o na liz mus he lyett az em pi riz mus ra épült. Az ér zel me ket, a ta pasz ta la tok ál tal ki vál tott lel ki fo lya ma to kat vizs gál ja, elemzi és ál lít ja az iro dal mi al ko tá sok kö zép pont já ba. En nek az irány zat nak a for rá sa az ész min den ha tó sá gá ba ve tett hit meg ren dü lé se volt. Vál ság hangu lat tük rö zõ dik ben ne, mely a tár sa dal mi rend ki a la kult szo ká sai, intézmé nyei, em be ri kap cso lat rend sze re és a ve lük szem ben te he tet len egyén ös sze üt kö zé sé bõl fa kadt. Az ér zel mek sza bad sá gát hir de ti. Til ta ko zik az em be re ket el vá lasz tó ér dek há zas ság er kölcs te len sé ge el len, han got ad a sze mé lyes von zal mon ala pu ló sze re lem jo gos sá gá nak. A szen ti men ta liz mus iro dal má nak ti pi kus sze rep lõi azok a szen ve dé lyes sze rel me sek, akik gyakran tár sa dal mi-va gyo ni kü lönb sé gek mi att nem le het nek egy má séi, nem élhet nek bol dog há zas ság ban. Ezek a hõ sök és hõs nõk, bár ér zel me ik ben rend kí vül gaz da gok, va ló já ban cse lek vés kép te le nek. Csak szen ved ni, gyötrõd ni, le mon da ni tud nak. Nem ké pe sek har col ni a bol dog sá gu kat le he tetlen né tevõ aka dá lyok el len, ezért sor suk a las sú és rej tett sor va dás, majd a pusz tu lás. A kül vi lág min den üté sé re, megp ró bál ta tá sá ra két ség be e sés sel, vis sza hú zó dás sal re a gál nak. Ez az irány zat kü lö nö sen fo gé kony a me lan ko li kus és elé gi kus ke dé lyál la po tok iránt. Ös sze fo nó dott a ter mé szet kul tuszá val is, hi szen sé rü lé keny és sé rült lel kû hõ sei bá na tuk kal rend sze rint a ter mé szet ma gá nyá ba me ne kül nek. A szen ti menta liz mus ra egyéb ként is jel lem zõ vo nás az el for du lás a tár sa dal mi kö tött sé ge ket je len tõ vá ros tól, az el vá gyó dás a tár sa sági élet tõl a sza bad ter mé szet be, a csen des er dõk, a fen sé ges he gyek vi lá gá ba, mely né ma sá gá val meg õr zi a seb zett szí vû ember tit ka it. Az irány zat ér zel mes sé ge a mû nemek kö zül a lí rát he lye zi elõ tér be, a mû fa jok kö zül pe dig az elé gi át. Valósá gos di vat tá lesz az ún. te me tõi köl tészet, a sír köl té szet: a ma gá nyos, a vi lágtól eli de ge ne dett em ber a maga pa na szát a te me tõ ben sír ja el a hal vány hold fé nye Az angol sentiment(alism) (jelentése: érzékenység) a latin sentio (szenció; érez ) szóra vezethető vissza. FELADAT Idézzük fel a Merj gondolkodni! című olvasmányból (12. lap) az empirizmus és a racionalizmus jellemző vonásait! Ê A szentimentalizmus irányzata Angliából indult. Első jelentős műve, Samuel Richardson (szemjuel ricsödzsn; ) Pamela, avagy az erény jutalma című regénye (1740). A szolgálólány és a gazdag nemesúr házasságának története a polgárság modern erkölcsi eszményeit képviseli. KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS 19

11 Ë Ilyen típusú nevezetes regények: Rousseau (russzó): Új Hél oïse (elo íz); Go et he: Az ifjú Werther szenvedései; Kár mán Jó zsef: Fanni hagyományai. mel lett. A szen ti men ta liz mus jel leg ze tes mû fa ja to váb bá a nap ló- és a le vél re gény. Ë En nek egyes szám elsõ sze mé lyû elõ a dás mód ja le he tõ vé te szi a mély re ható ön elem zést, a sze rep lõk lel ki ál la po tá nak be lül rõl való áb rá zo lá sát. Fel la zul nak itt már a klasszi ciz mus ban oly szi go rú an el kü löní tett mû ne mi ha tá rok: az epi ka a lí rá val ke ve re dik. En nek meg fe le lõ en a stí lus is ol dot tabb, ér zel mek tõl áti ta tott, ze neibb, s a re gé nyek hang ne mét sze líd mé la bú jár ja át. FELADATOK 1. A szentimentális líra általános vonása az összetett, elfojtott, indulattá nem fokozódó érzelmi folyamatok leírásának kedvelése, az egyéniség falai közé zárt lelki küzdelem érzékeltetése. Mutassuk ki ezt a jellemzőt Dayka Gábor ( ) versén! Titkos bú Homályos bánat dúlja lelkemet, Talán újúlnak régi szenvedésim; Talán tündér előreérezésim Rémítnek, s új lest hány a végezet. Sírnék: de csak elfojtott sóhajtások Emelkednek kétséges szívemből; Csak rejtett ah, csak néma jajgatások Váltják egymást, s a titkos bú elöl. Oh végezés! örömkönyűt nem várok, Részt abban egy sebes szív nem vehet, Mely önnyugtának gyilkolója lett De ennyi jaj, de oly keserves károk, De ez emésztő bú enyhítsen! Adj Csak egy könycseppet méltó bánatimnak, S azonnal hozd el végét napjaimnak! Vagy e sziklánál itt keményebb vagy A sírköltészet tipikus költeménye Ányos Pál ( ) Egy boldogtalannak panaszai a halavány holdnál (1780) című alkotása. A szentimentális költészet szinte minden jellegzetes vonása sűrítve megtalálható benne. Gyűjtsük össze ezeket az alábbi részletből! Szomorú csillagzat! mely bús sugárokkal Játszol a csendesen csergő patakokkal! Csak te vagy még ébren boldogtalanokkal, Kiknek szíve vérzik s küszködik bajokkal. [ ] Ott egy temetőnek látom keresztjeit, Bágyadt szél mozgatja cyprus leveleit. Ó! az árnyékozza soknak tetemeit, Kik velem érezték az élet terheit! Egy fehér árnyékot szemlélek sírjából Suhogva felkelni halottas honjából Vajjon nem lesz-é ez azoknak számából, Kik, mint én, könnyeztek szívek fájdalmából? Ó bár felém jönne! nem félnék képétől; Többet reménylenék borzasztó lelkétől, Mint élő halandók szemfényvesztésétől, Kiknek számkivetve vagyok kegyelmétől! 3. Ki volt Ányos Pál? Nézzünk utána! 20 AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL