FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI JELENTÉSEK

Átírás

1 FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI JELENTÉSEK II. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM DECEMBER OKTATÁSI HIVATAL FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI FŐOSZTÁLY Az Oktatási Hivatal által kezelt adatok jelentősége az egészségügyi munkaerő-tervezésben Girasek Edmond Az egészségügyi rendszerek működésének alapja az ellátórendszert működtető személyzet, a képzett munkaerő. A modern technológia ugyan sokat javíthat az egészségügyi ellátás hatékonyságán, de az emberi tényező akkor sem hiányozhat belőle. A fejlett világban folyamatosan az idősebb életkor felé tolódik el a lakosság korösszetétele, ami önmagában is növeli az egészségügyi ellátás fontosságát és munkaerő-szükségletét, emellett pedig globálisan növekvő probléma az egészségügyben jelentkező munkaerőhiány. Az előrejelzések alapján mind a szükségletek, mind a munkaerőhiány növekedni fog az elkövetkezendő években, ami akár az egészségügyi ellátás fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Kérdés, hogyan reagálnak erre a problémára a nemzeti kormányok és a nemzetközi szervezetek. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság már 2011-ban azt becsülte, hogy 2020-ra 1 millió munkavállaló fog hiányozni az Európai Unió egészségügyi rendszereiből, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissebb becslése szerint pedig a 2030-ra várható szükségletek alapján világszerte 14,3 millió. A WHO a 2030-ig tartó időszakra globális stratégiát készített a munkaerővel kapcsolatos problémák kezelésére (Global strategy on human resources for health: Workforce 2030; illetve az Európai Bizottság 2013-ban egy 6 millió euró értékű programot kezdeményezett az európai egészségügyi munkaerővel kapcsolatos közös gondolkodás támogatására és módszertanok kidolgozására (European Joint Action on Health Workforce Planning and Forecasting; healthworkforce.eu). Számos megoldással lehet javítani az ellátás működését és hatékonyságát, akár például a technológia szélesebb körű alkalmazásával, akár az ellátási formák újraszervezésével. De mivel az egészségügy olyan ágazat, amely az ellátó személyzet nélkül nem működhet, az egyik legfontosabb stratégiai intervenciós eszköz mindenképpen az egészségügyi munkaerő-tervezés. Ez azt jelenti, hogy adatok alapján előre jelezzük, hogy 10, 15 vagy 20 év múlva mennyi egészségügyi szakemberre lesz szükség, majd ehhez igazítjuk a képzési létszámokat és egyéb szakpolitikai beavatkozásokat, hogy az előre jelzett időszakra elegendő számú és képzettségű szakember álljon rendelkezésre. Természetesen a probléma ennél sokkal komplexebb, mivel számos további tényezővel kell számolni, illetve esetleg befolyásolni őket, mint lemorzsolódás a képzés során, pályaelhagyás stb. Az Európai Bizottság fent említett programja hangsúlyozta, hogy a programban kidolgozott tervezési módszertanok mellett leginkább adatokra, valamint szakpolitikai elköteleződésre, azon belül a kapcsolódó folyamatok kidolgozására és következetes alkalmazására van szükség. Adatok tekintetében Magyarország kifejezetten jó helyzetben van. Igaz ez a képzési, pályakövetési és ellátási adatokra is: kevés olyan ország van, ahol ilyen részletezettségű és tisztaságú adatok állnak rendelkezésre. Az Oktatási Hivatal a felsőoktatásban a tanulmányokkal, a tanulmányi életúttal és a pályakövetéssel kapcsolatban magas tisztaságú, személyi szintű adatokat tárol, amelyeket a hatósági feladatok mellett nemcsak kutatásra, hanem egészségügyi munkaerő-tervezésre is jól fel lehet használni. A felsőoktatás szempontjából ez azért is kritikus fontosságú, mert az egészségügyi felsőoktatás rendkívül költségigényes, éppen ezért nem hatékony, ha több szakembert képeznek, mint ahányra szükség van. Ugyanakkor a szükségesnél kevesebb szakember kibocsátása nem fogja biztosítani a kívánt ellátási szintet és minőséget. Fontos tehát jól meghatározni a képzési számokat, és segíteni a hallgatókat a képzés elvégzésében, illetve a pályán maradásban. Ebben pedig az adatok nagy segítségünkre lehetnek. Az Oktatási Hivatalnál számos olyan adat áll rendelkezésre, amely megalapozhatja a magyarországi egészségügyi munkaerő-tervezést. Jelen számunk fókuszában az orvos- és egészségtudomány képzési terület áll, amely az egészségügy működésének legfontosabb inputja. A bemutatott adatok és elemzések önmagukban is sok hasznos, korábban nem eléggé ismert információt hordoznak, ezenfelül lehetőséget adnak szélesebb körű elemzések készítésére, illetve részletesebb, jól meghatározott kérdésekre válaszoló adatok előállítására. Lapszámunkban olvasóink megismerhetik az orvos- és egészségtudományi képzési terület hallgatói összetételét, tanulmányi és végzési sikerességének volumenét, valamint legfőbb pályakövetési adatait. Bízunk benne, hogy írásaink révén olvasóink megismerhetik az Oktatási Hivatal által kezelt adatvagyon értékét és felhasználhatóságát az egészségügy fejlesztésében. Az orvos- és egészségtudomány képzési területre jelentkezők regionális megoszlása Hámori Ádám Az orvos- és egészségtudomány képzési terület a kiemelt képzési területek egyike. Nemzetgazdasági jelentősége vitathatatlan, a felsőoktatási képzések között szerepe jelentős. A évi általános felvételi eljárásban a jelentkezők közel 8%-a első helyen ennek a képzési területnek valamelyik szakját jelölte meg, a felvettek több mint 7%-a, az összes hallgató közül nagyjából minden tizedik ezen a területen tanul. Fontos kérdés, hogy ezek a hallgatók honnan rekrutálódnak, melyik térség adja az orvostudományi és egészségügyi szakok iránt érdeklődő hallgatók többségét, és melyek azok a vidékek, ahol a képzés népszerűségét érdemes tovább növelni. Az alábbiakban a évi általános felvételi eljárás keretében Kiadja az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztálya. Megjelenik évente négy alkalommal. Felelős kiadó: Dr. Gloviczki Zoltán elnök. Szerkesztő: Hámori Ádám. Szerkesztőség: 1122 Budapest, Maros u felsooktatas.elemzes@oh.gov.hu HU ISSN

2 ii. évf., 4. sz december a hazai felsőoktatási intézmények alap- és osztatlan szintű orvos- és egészségtudományi képzéseire jelentkezők regionális megoszlását vizsgáljuk. A két vizsgált képzési szinten 2018-ban is csak nappali és levelező munkarendű képzéseket (utóbbi munkarendben csak alapképzéseket) lehetett meghirdetni. Az elemzésben a nem magyarországi állandó lakóhelyű jelentkezőket nem vizsgáltuk. Amint az 1. ábrán látható, a jelentkezők legnagyobb része a Közép-Magyarország régióban él, de a képzési szinttől, valamint a munkarendtől függően a többi régió sorrendje eltérő. A nappali munkarendű egészségtudományi alapképzésekre jelentkezők közül a fővárosból és környékéről csak valamivel több mint negyedük érkezett, de minden ötödik az Észak-Alföld régióban lakik, és 10%-ot meghaladó az aránya az Észak-Magyarország, a Dél-Alföld és a Dél- Dunántúl régióból jelentkezőknek is. Az osztatlan orvostudományi szakokra jelentkezők között a Közép-Magyarország régióban lakók aránya több mint egyharmados, ezenkívül viszont az Észak-Alföld régió mellett a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régiókból érkezők képviseltették magukat 10%-nál magasabb arányban. A részidős képzésben meghirdetett egészségtudományi alapképzésekre jelentkezők között is közel minden harmadik az ország középső régiójában élőként adta be jelentkezését, ám az Észak-Magyarország, valamint az Észak- és a Dél-Alföld régió mellett a Közép-Dunántúl régiót is ott találjuk azok között, amelyek a jelentkezők több mint egytizedének adnak otthont. Az adatok forrása a évi általános felvételi eljárás adminisztrációját szolgáló rendszeréből kinyert személysoros jelentkezői adatbázis a július 25-i státus szerint. (A szükséges korrekciók miatt a mindenkori aktuális statisztikai adatok az itt közölt eredményektől csekély mértékben eltérhetnek.) Az eljárásról bővebb információk a oldalon találhatók. 1. ábra: Az orvos- és egészségtudomány képzési területre első helyen jelentkezők regionális megoszlása munkarendenként és képzési szintenként Közép-Dunántúl 8,5% 8,6% 11,4% Nyugat-Dunántúl 7,9% 10,5% 9,8% Dél-Dunántúl 9,2% 8,5% 10,8% Dél-Alföld 13,0% 14,3% 11,6% Észak-Magyarország 8,6% 11,7% 12,1% Észak-Alföld 14,1% 15,9% 19,3% Közép-Magyarország 27,8% 32,7% 33,6% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Levelező munkarend: alapképzések Nappali munkarend: osztatlan képzések Nappali munkarend: alapképzések 2

3 II. évf., 4. sz december Az orvos- és egészségtudomány képzési terület hallgatóinak képzési és munkaerőpiaci jellemzői adminisztratív adatok elemzésének tükrében Hosznyák András Az elemzés célja, összefoglaló A következőkben bemutatott adatok az orvos- és egészségtudomány képzési terület alap- és osztatlan képzéseiről kívánnak áttekintő képet nyújtani képzési és munkaerőpiaci szempontok szerint. A Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) származó képzési adatok elsősorban a lemorzsolódásra helyezik a hangsúlyt, bemutatva többek között a lemorzsolódási arányokat és a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adható oklevelek arányát, mind az intézmények, mind a képzések szintjén. A DPR Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) 2017-es adatait felhasználva a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait mutatjuk be az 1 és 3 éves munkaerőpiaci utánkövetésük alapján. A nappali munkarendű hallgatókra koncentrálva bemutatjuk a bér, a munkakör (FEOR) és a munkaerőpiaci státuszok kategóriáit, kiemelve az álláskeresőket és a külföldön munkavállalókat. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület az alap- és osztatlan képzések képzési adatai 1. ábra: Az alapképzések száma indulási tanévenként képzési bontásban A képzések száma / / / / / / / / / / / /18 Kezdő tanév ápolás és betegellátás egészségügyi gondozás és prevenció egészségügyi szervező orvosi diagnosztikai analitikus 2. ábra: Az osztatlan képzések száma indulási tanévenként képzési bontásban A képzések száma / / / / / / / / / / / /18 Kezdő tanév általános orvos fogorvos gyógyszerész 3

4 ii. évf., 4. sz december 3. ábra: A képzés vége státuszainak aránya kezdő tanévenként, alapképzések 2006/07 63,12% 32,26% 2007/08 62,37% 31,06% 6,44% 2008/09 60,19% 31,76% 8,06% 2009/10 58,20% 34,02% 7,45% 2010/11 60,88% 31,51% 7,14% Kezdő tanév 2011/ /13 59,27% 61,47% 31,95% 25,70% 7,42% 10,25% 2013/14 8,15% 54,34% 28,39% 9,12% 2014/15 21,69% 40,34% 29,65% 8,31% 2015/16 67,57% 24,75% 6,63% 2016/17 73,49% 19,39% 6,98% 2017/18 88,87% 8,21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% képzés folyamatban sikeres teljesítés lemorzsolódás kilépés 4. ábra: A képzés vége státuszainak aránya kezdő tanévenként, osztatlan képzések 2006/07 81,44% 15,32% 2007/08 75,62% 17,87% 6,26% 2008/09 78,56% 16,77% 2009/10 77,01% 18,89% 2010/11 73,41% 19,50% Kezdő tanév 2011/ /13 7,10% 24,53% 69,31% 51,74% 17,27% 15,27% 6,32% 8,46% 2013/14 63,43% 17,98% 15,46% 2014/ / / /18 82,59% 85,37% 90,02% 97,46% 14,46% 12,43% 8,95% 0% 20% 40% 60% 80% 100% képzés folyamatban sikeres teljesítés lemorzsolódás kilépés 4

5 II. évf., 4. sz december 5. ábra: Lezárt képzések esetében a képzés vége státuszainak megoszlása képzésenként, alap- és osztatlan képzések ápolás és betegellátás [ápoló] (alapképzés) 45,47% 43,77% 10,76% ápolás és betegellátás [dietetikus] (alapképzés) 55,55% 33,92% 10,54% ápolás és betegellátás [gyógytornász] (alapképzés) 74,37% 21,36% ápolás és betegellátás [mentőtiszt] (alapképzés) 33,45% 49,69% 16,86% ápolás és betegellátás [szülésznő] (alapképzés) 47,41% 37,80% 14,79% egészségügyi gondozás és prevenció [dentálhigiénikus] (alapképzés) 29,41% 67,65% egészségügyi gondozás és prevenció [népegészségügyi ellenőr] (alapképzés) 55,19% 34,28% 10,53% egészségügyi gondozás és prevenció [védőnő] (alapképzés) 62,72% 28,83% 8,45% egészségügyi szervező (alapképzés) 62,48% 32,59% orvosi diagnosztikai analitikus (alapképzés) 60,24% 33,15% általános orvos (osztatlan képzés) 71,49% 21,02% 7,49% fogorvos (osztatlan képzés) 69,62% 23,31% 7,07% gyógyszerész (osztatlan képzés) 68,03% 29,99% 0% 20% 40% 60% 80% 100% sikeres teljesítés lemorzsolódás kilépés 6. ábra: A hiányzó oklevelek száma képzésenként, alapképzések egészségügyi szervező 401 ápolás és betegellátás [ápoló] 346 egészségügyi gondozás és prevenció [védőnő] 210 orvosi diagnosztikai analitikus 200 ápolás és betegellátás [gyógytornász] 142 egészségügyi gondozás és prevenció [népegészségügyi ellenőr] 118 ápolás és betegellátás [szülésznő] 84 ápolás és betegellátás [dietetikus] 61 ápolás és betegellátás [mentőtiszt] 30 egészségügyi gondozás és prevenció [dentálhigiénikus]

6 ii. évf., 4. sz december 7. ábra: A hiányzó oklevelek aránya intézményenként, alapképzések ME 21,74% SZE 16,28% DE 13,50% GFF 12,09% PTE 11,29% SZTE 11,10% SE 8,00% 0% 5% 10% 15% 20% Módszertani segédlet Képzési adatok Az adatok időbelisége és validitása: az adatok a FIR augusztus 15-i állapotát tükrözik. Azon képzések számíthatók be, amelyek esetében: a képzési terület: orvos- és egészségtudomány; a képzési szint: alapképzés vagy osztatlan képzés; a képzés kezdete: augusztus 1-i vagy azutáni; a képzés kezdő indoka: felvétel. Kezdő tanév: adott év augusztus 1. és az azt követő év július 31. között kezdődő képzés számít egy tanévnek (pl augusztus 1. és július 31. között: 2015/16-os tanév). Képzések száma: adott kezdő tanévben induló képzések száma, melyekre a hallgató beiratkozott, és a képzést a FIR-be bejelentették. Képzés vége státusza: a lemorzsolódás szempontjából a képzések 4 kategóriába sorolhatók annak alapján, hogy a FIR-ben be vannak-e jelentve, és ha igen, milyen képzés vége indokkal. Képzés vége képzés folyamatban: a képzést még nem zárták le, a képzés vége indokát még nem adták meg. Képzés vége sikeres teljesítés: a képzésen a hallgató legalább abszolutóriumot szerzett; a képzés végindoka a FIR-ben Tanulmányok befejezése, végbizonyítvány megszerzése kimeneti vizsga nélkül vagy Sikeres kimeneti vizsga. Képzés vége lemorzsolódás: a képzésen a hallgató a tanulmányait megszakítja alapvetően tanulmányi okból; a képzés végindoka a FIR-ben A sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák megengedett számának túllépése ; Bejelentkezés elmulasztása a megengedettnél többször ; Fizetési hátralék a képzésben ; Képzési kötelezettségek nem teljesítése ; Kizárás fegyelmi határozat ; Költségtérítés nem vállalása átsoroláskor vagy Saját bejelentés a képzés megszakítására. Képzés vége kilépés: a képzésről a hallgató más képzésre lép át, vagy önhibáján kívül nem tudja folytatni; a képzés végindoka a FIR-ben Átvétel intézménymegszűnés alapján más intézménybe ; Átvétel kérelemre más magyarországi intézménybe ; Átvétel kérelemre külföldi intézménybe ; Képzésváltás intézményen belül ; Megszüntetés intézménymegszűnés miatt ; Egészségügyileg alkalmatlanná válás a képzésre vagy Elhalálozás. Lezárt képzés: lezártnak minősül minden olyan képzés, amelynél a képzés vége státusza nem képzés folyamatban. Lemorzsolódási arány: a lezárt képzések esetében azon képzések aránya az összes lezárt képzéshez képest, amelyeknél a képzés vége indoka lemorzsolódás. A hiányzó oklevelek száma: azon képzések száma, amelyeken a hallgató a kimeneti vizsgát teljesítette, de az oklevelét a nyelvvizsga-követelmény nem teljesítése miatt nem vehette át. A hiányzó oklevelek aránya: a nyelvvizsga-követelmény nem teljesítése miatt ki nem adott oklevelek számának és a sikeres teljesítés státuszú képzések számának aránya. 6

7 II. évf., 4. sz december Orvos- és egészségtudomány képzési terület nappali alap- és osztatlan képzés: munkaerőpiaci adatok 8. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága a vizsgált hónapokban az alapképzések esetében 100% november , május , november , május , november , május ,87 126,3% Megjegyzés: A világos részek azon NAV-átlagjövedelem nagyságát jelzik, mely az orvos- és egészségtudomány képzési terület esetében az összes munkarendre vonatkozik. 9. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága a vizsgált hónapokban az osztatlan képzések esetében 100% november , május , november , május , november , május ,03 149,5% Megjegyzés: Az osztatlan képzések esetében az orvos- és egészségtudomány képzési területen csak nappali munkarendű képzés folyik. 7

8 ii. évf., 4. sz december 10. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában nemek szerint, illetve a végzettek nemek szerinti megoszlása az alapképzések esetében férfi 8,8% nő 91,2% 0 férfi nő 11. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában nemek szerint, illetve a végzettek nemek szerinti megoszlása osztatlan képzések esetében férfi 32,6% nő 67,4% 0 férfi nő 8

9 II. évf., 4. sz december 12. ábra: A 40 legnagyobb elemszámú FEOR-kód 2016 májusában az alapképzések esetében Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző Környezet- és foglalkozás-egészségügyi foglalkozású Szülész(nő) (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Segédápoló, műtőssegéd Általános egészségügyi asszisztens Mentőtiszt Kereskedelmi ügyintéző Orvosi laboratóriumi asszisztens Fogászati asszisztens Bolti eladó Ápoló, szakápoló Általános irodai adminisztrátor Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású Dietetikus és táplálkozási tanácsadó Kereskedelmi tervező, szervező Egészségügyi dokumentátor Adatrögzítő, kódoló Védőnő Egyéb magasan képzett ügyintéző Gyógytornász Recepciós Szociális gondozó, szakgondozó Egyéb ügyintéző Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Minőségbiztosítási technikus Fizioterápiás asszisztens, masszőr Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője 13. ábra: A 40 legnagyobb elemszámú FEOR-kód 2016 májusában az osztatlan képzések esetében Általános orvos Munka- és termelésszervező Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Gyógyszerész, szakgyógyszerész Fogorvos, fogszakorvos Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Egyéb társadalomtudományi foglalkozású Egyéb természettudományi foglalkozású Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője Általános irodai adminisztrátor Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású Szakorvos Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) 9

10 ii. évf., 4. sz december 1. táblázat: A hallgatók átlagos, medián és maximális NAV-jövedelme, valamint a jövedelmek szórása a képzések száma és országos aránya mellett intézményi bontásban 2016 májusában az alapképzések esetében Intézmény A képzések száma Arány Átlag Szórás Medián Maximum ME GFF SZTE SZE DE SE PTE ,22% 3,59% 9,03% 4,47% 24,08% 26,60% 23,01% , , , , , , , , , , , , , , Összesen ,00% , , táblázat: A hallgatók átlagos, medián és maximális NAV-jövedelme, valamint a jöve del mek szórása a képzések száma és országos aránya mellett intézményi bontásban 2016 májusában az osztatlan képzések esetében Intézmény A képzések száma Arány Átlag PTE SE DE SZTE ,51% 41,48% 20,31% 24,70% , , , ,99 Szórás , , , ,26 Medián Maximum Összesen ,00% , , táblázat: A munkaerőpiaci státuszok megoszlása 2016 májusában az alapképzések esetében Státusz A képzések száma Arány dolgozik nem besorolható gyermeknevelő tanul és dolgozik álláskereső külföldön tartózkodó tanul ONYF -jövedelem NAV -jövedelem külföldi állampolgár tanul (passzív) Összesen ,89% 7,18% 5,53% 5,34% 5,24% 4,66% 2,33% 1,65% 0,87% 0,19% 0,10% ,00% 4. táblázat: A munkaerőpiaci státuszok megoszlása 2016 májusában az osztatlan képzések esetében Státusz dolgozik külföldön tartózkodó tanul és dolgozik tanul gyermeknevelő nem besorolható ONYF-jövedelem NAV-jövedelem tanul (passzív) Összesen A képzések száma Arány 65,66% 10,67% 7,57% 5,34% 4,99% 3,61% 1,20% 0,60% 0,34% ,00% 10

11 II. évf., 4. sz december 5. táblázat: A külföldön tartózkodók és nem besorolhatók aránya képzésenként 2016 májusában Meghirdethető képzés Képzési szint A képzések száma Státusz külföldön tartózkodó Státusz nem besorolható általános orvos ápolás és betegellátás [gyógytornász] gyógyszerész fogorvos egészségügyi szervező egészségügyi gondozás és prevenció [védőnő] ápolás és betegellátás [ápoló] orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus ápolás és betegellátás [dietetikus] ápolás és betegellátás [szülésznő] egészségügyi gondozás és prevenció [népegészségügyi ellenőr] ápolás és betegellátás [mentőtiszt] Összesen osztatlan képzés osztatlan képzés osztatlan képzés ,50% 3,28% 5,06% 2,40% 4,49% 6,98% 7,55% 2,08% 9,20% 4, 05% 4,55% 3,93% 7,66% 1,95% 4,79% 8,33% 6,20% 5,66% 3,13% 11,49% 4,05% 9,38% 9,09% ,85% 5,29% 6. táblázat: Az álláskeresők aránya képzésenként 2016 májusában Meghirdethető képzés Képzési szint A képzések száma Státusz álláskereső egészségügyi szervező egészségügyi gondozás és prevenció [védőnő] ápolás és betegellátás [mentőtiszt] ápolás és betegellátás [gyógytornász] egészségügyi gondozás és prevenció [népegészségügyi ellenőr] ápolás és betegellátás [ápoló] ápolás és betegellátás [dietetikus] ápolás és betegellátás [szülésznő] ,82% 10,08% 4,55% 4,01% 3,13% 2,83% 2,30% 1,35% orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus általános orvos fogorvos gyógyszerész osztatlan képzés osztatlan képzés osztatlan képzés Összesen ,46% 7. táblázat: Az elhelyezkedési idő hossza hónapokban képzésenként az alapképzések esetében Meghirdethető képzés Összesen ápolás és betegellátás [ápoló] ápolás és betegellátás [dietetikus] ápolás és betegellátás [gyógytornász] ápolás és betegellátás [mentőtiszt] ápolás és betegellátás [szülésznő] egészségügyi gondozás és prevenció [népegészségügyi ellenőr] egészségügyi gondozás és prevenció [védőnő] egészségügyi szervező orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus Összesen 55,10% 18,97% 13,81% 50,00% 15,38% 13,46% 12,38% 31,67% 12,68% 12,24% 17,24% 15,24% 7,89% 26,15% 5,77% 18,10% 3,33% 11,27% 8,16% 8,62% 18,57% 10,53% 29,23% 13,46% 12,38% 10,83% 19,72% 7,14% 5,17% 13,33% 7,89% 9,23% 15,38% 23,81% 10,83% 14,08% 5,10% 3,45% 7,14% 2,63% 9,23% 11,54% 5,71% 12,50% 7,04% 4,08% 8,62% 9,52% 5,26% 13,46% 6,67% 7,50% 12,68% 2,04% 8,62% 6,67% 5,26% 1,54% 9,62% 2,86% 2,50% 8,45% 1,02% 5,17% 3,33% 5,26% 1,54% 7,69% 6,67% 4,17% 4,23% 2,04% 12,07% 4,29% 3,08% 5,77% 4,76% 5,00% 2,04% 3,45% 2,38% 2,63% 1,92% 2,86% 4,17% 4,23% 5,17% 0,95% 1,90% 0,83% 1,41% 3,45% 1,90% 2,63% 1,54% 1,92% 1,90% 5,83% 1,41% 1,02% 2,86% 3,08% 0,83% 2,82% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 23,26% 13,22% 14,93% 12,61% 7,47% 7,71% 5,02% 4,04% 4,16% 2,69% 1,10% 2,33% 1,47% 100,00% 8. táblázat: Az elhelyezkedési idő hossza hónapokban képzésenként az osztatlan képzések esetében Meghirdethető képzés Összesen általános orvos fogorvos gyógyszerész Összesen 16,67% 15,79% 10,55% 2,11% 0,66% 28,69% 21,40% 6,58% 19,83% 29,12% 46,71% 21,52% 14,56% 11,84% 10,13% 9,12% 9,21% 5,91% 2,11% 1,97% 1,27% 1,40% 3,29% 1,23% 1,32% 0,84% 0,70% 0,66% 0,42% 0,35% 0,66% 0,84% 0,70% 0,53% 1,32% 100,00% 100,00% 100,00% 15,02% 8,45% 18,67% 30,03% 13,03% 8,34% 1,88% 1,36% 1,15% 0,63% 0,52% 0,42% 0,52% 100,00% 11

12 ii. évf., 4. sz december Módszertani segédlet Munkaerőpiaci adatok DPR AAE 2017: az adatok forrása a DPR Adminisztratív Adatbázisok Egyesítésének (AAE) 2017-es összekötése, melynek során a 2012/13- as és 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait kötöttük anonim módon össze a NAV, az NGM, az ONYF (jelenleg MÁK), az OEP (jelenleg NEAK) és a DHK adataival 1 és 3 éves munkaerőpiaci utánkövetés céljából. A vizsgált adatok köre: azon képzések számíthatók be, amelyek esetében: a képzési terület: orvos- és egészségtudomány; a képzési szint: alapképzés vagy osztatlan képzés; a munkarend: nappali; az abszolutórium megszerzésének ideje: 2012/13-as tanév. A kizárt adatok köre: az elemzés nem tartalmazza azon intézményi abszolváltak adatait, akiknél a vizsgált adatok számossága nem éri el a 10 darab képzést. NAV-jövedelem: a vizsgált hónapban az SZJA alapját képező jövedelem, illetve ennek hiányában az egyéni vállalkozói jövedelem nagysága (kivéve a KATA és EKHO adózási formát). Munkaerőpiaci státusz: a vizsgált hónapban, 2016 májusában az abszolvált hallgató milyen munkaerőpiaci státusszal bír (tanul, dolgozik, álláskereső, stb.). Munkaerőpiaci státusz elhalálozott: a vizsgált hónapban már nem élő személy. Munkaerőpiaci státusz tanul: aktív képzési időszaka van a 2015/16-os tanév 2. félévében, és nincs FEOR-kódja a vizsgált hónapban. Munkaerőpiaci státusz tanul és dolgozik: aktív képzési időszaka van a 2015/16 tanév 2. félévében, és van FEOR-kódja a vizsgált hónapban. Munkaerőpiaci státusz dolgozik: van munkaviszonya, kevesebb mint 15 napot töltött álláskereséssel és/vagy gyermekneveléssel a vizsgált hónapban. Munkaerőpiaci státusz gyermeknevelő: legalább 15 napnyi időtartamban gyermeket nevel (TGYÁS/CSED, GYED, GYES, GNYT, vagy ápolási díjban részesül) a vizsgált hónapban, függetlenül attól, hogy van-e munkaviszonya, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor gyermeknevelő státuszban volt legalább 1 napot. Munkaerőpiaci státusz álláskereső: legalább 15 napot szerepelt az álláskeresői regiszterben a vizsgált hónapban, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor az álláskeresői regiszterben szerepelt legalább 1 napot. Munkaerőpiaci státusz külföldön tartózkodó: legalább 15 napot külföldön tartózkodott, munkaviszonytól függetlenül, ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor legalább 1 napot külföldön tartózkodott. Munkaerőpiaci státusz NAV-jövedelem: rendelkezik olyan jövedelemmel, amely SZJA-alapot képez, és egyik megelőző kategóriába sem sorolható be. Munkaerőpiaci státusz ONYF-jövedelem: rendelkezik olyan jövedelemmel, amely nyugdíjalapot képez, és egyik megelőző kategóriába sem sorolható be. Munkaerőpiaci státusz külföldi állampolgár: nincs magyar állampolgársága, és a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbázisban sem szerepelt. Munkaerőpiaci státusz tanul (passzív): passzív képzési időszaka van a 2015/16-os tanév 2. félévében, és egyik megelőző kategóriába sem sorolható be. Munkaerőpiaci státusz nem besorolható: van magyar állampolgársága, de a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbázisban sem szerepel. FEOR-kód: a vizsgált időszakban, 2016 májusában az abszolvált hallgató legmagasabb besorolású FEOR-kódja. Elhelyezkedési idő (hónap): A május és május közötti időszakból az időben első FEOR-kód kezdő dátumát és a képzés végét hasonlítjuk össze; a két dátum között eltelt idő 30-cal osztva adja meg az elhelyezkedési időt. Csak azon hallgatók esetében számítjuk ki az értéket, akiknél az elhelyezkedési idő maximum 12 hónap volt. A 0 hónap jelentése: a hallgató már a képzés befejezése előtt, a tanulmányai alatt rendelkezett FEOR-kóddal. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület hallgatóinak szociális jellemzői Hámori Ádám A kutatás célja és módszere Az alábbiakban az orvos- és egészségtudomány képzési terület hallgatóinak képzési és szociális jellemzőit tekintjük át. Ennek során kitérünk a demográfiai és szociális jellemzőkre, a képzéssel való elégedettségre, a mobilitási tapasztalatokra és tervekre, valamint a tanulmányok melletti munkavállalási hajlandóságra és motivációkra is. A vizsgálathoz az EUROSTUDENT VI nemzetközi kutatás 2016-os magyarországi adatbázisát használjuk, melynek módszertanát a kutatás gyorsjelentésében (Hámori Horváth 2018: 28) részletesen ismertettük. Az elemzéseket külön végezzük el a nappali munkarendű, illetve külön a részidős képzések hallgatóira; utóbbi csoportba mintánkban az EUROSTUDENT kutatás előírásai szerint a levelező és esti munkarendű hallgatók tartoznak. A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) hallgatói adatai alapján súlyozott minta mintegy 10%-a, 717 fő tanult a 2015/2016-os tanév tavaszi szemeszterében orvos- és egészségtudományi képzésen. Az elemzésekben a képzési terület alapképzésein tanuló 410 fő (5,7%), illetve az osztatlan képzéseken tanuló 294 fő (4,1%) jellemzőit vetjük össze az összes többi képzési terület alap- és osztatlan képzésein tanulókéval; ez a súlyozott minta 68,9%-a, 4961 fő. (Az orvos- és egészségtudomány képzési terület sajátossága, hogy osztatlan általános orvos, fogorvos, gyógyszerész képzések kizárólag nappali munkarendben hirdethetők, ezért a részidős képzések esetében csak az alapképzéseket vizsgáljuk.) Elsősorban leíró statisztikai módszereket alkalmazunk, a kereszttáblás elemzéseknél khi-négyzetpróbával, a pénzügyi jellemzők esetében pedig varianciaanalízissel teszteljük a vizsgált képzési területek hallgatói közötti különbségek szignifikanciáját, a konvencionális (p = 5%) küszöbértéket alapul véve. Eredmények Az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapszakjain a nappali munkarendű hallgatók aránya 84%, a levelező vagy esti munkarendűeké 16% volt, az utóbbi csoport némileg alulreprezentált a többi képzési területen jellemző 27%-hoz képest. Rendkívül tanulásintenzív képzési területekről van szó, amit jól mutat, hogy a nappali munkarendű egészségtudományi alapképzések hallgatóinak 42%-a, az osztatlan orvosi képzések hallgatóinak 69%-a, a rész- 12

13 II. évf., 4. sz december 1. ábra: Tanulmányi intenzitás munkarendenként és képzési területenként Nappali munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések 5,1% 20,9% 26,2% 45,6% 68,7% 33,5% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 11,2% 46,6% 42,2% Levelező és esti munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 12,7% 46,1% 40,0% 44,0% 47,3% 9,9% 0% 50% 100% Alacsony intenzitás Közepes intenzitás Magas intenzitás Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás idős egészségtudományi alapképzések hallgatóinak pedig 47%-a hetente több mint 40 órát fordított összesen óralátogatásra és önálló tanulásra. A többi képzési terület alap- és osztatlan képzésein ez a nappalis hallgatók 33%-át, a részidős hallgatóknak csupán 10%-át jellemezte (1. ábra). Kifejezetten női hivatásokról van szó, hiszen a részidős képzéseken a nők aránya 94% volt az egészségtudományi alapképzéseken, szemben a többi képzési terület 57%-os női részarányával. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület nappali munkarendű alapképzésein 87%, az osztatlan képzéseken pedig 61% volt a nők aránya, míg a többi képzési terület nappali munkarendű alap- és osztatlan szakjain csak 47%-ban találhattunk nőket a hallgatók között. Sajátosan alakult a hallgatók kormegoszlása is (2. ábra). Nappali munkarendű alapképzéseken a többi képzési területnél (48%) mintegy 3 százalékponttal magasabb, az osztatlan képzéseken pedig közel 5 százalékponttal alacsonyabb arányban voltak a 22 évesnél fiatalabb hallgatók. Az utóbbi csoportban a 25 évesnél idősebbek aránya 19% volt, majdnem kétszerese a többi területen, és majdnem ötszöröse az egészség tudományi alapképzéseken megfigyeltnek. Levelező és esti munkarenden ezzel szemben szinte egyáltalán nem találhattunk 22 évesnél fiatalabb hallgatót az egészségtudományi alapképzéseken. 2. ábra: A hallgatók kormegoszlása munkarendenként és képzési területenként 100% 90% 0,6% 3,2% 3,1% 2,2% 15,6% 9,2% 80% 70% 44,9% 40,9% 56,7% 59,9% 60% 38,1% 50% 40% 30% 20% 51,3% 43,2% 47,7% 25,4% 24,9% 10% 17,9% 12,3% 0% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 2,8% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Nappali munkarend Levelező és esti munkarend 22 éven aluliak évesek évesek 30 éven felüliek Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás 13

14 ii. évf., 4. sz december 3. ábra: Lakhatási formák munkarendenként és képzési területenként Nappali munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések 18,8% 45,2% 35,3% 22,8% 45,9% 32,0% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 32,9% 38,5% 28,6% Levelező és esti munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül 30,1% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 28,4% 0,7% 6,0% 69,3% 65,7% 0% 50% 100% Szülőkkel él Kollégiumban él Önállóan (nem szülőkkel, nem kollégiumban) él Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás Igen sokan éltek kollégiumban, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzésein a hallgatók 38%-a, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 35%-a, szemben a többi képzési terület azonos szinteken tanuló hallgatóinak 23%-os arányával. Az osztatlan képzéseken tanulók 46%-a élt továbbá önállóan. A többi képzési területen ez 32% volt, valamint náluk a többség, 45% élt a szüleivel, ami az egészségtudományi alapképzések hallgatóinál csupán 33%. Mindez összefügg azzal, hogy a képzési területen osztatlan képzéseket vidéken csak a nagy tudományegyetemek indítanak, és alapképzéseket is jórészt csak a nagyobb vidéki egyetemi központokban találunk, ezért a hallgatók jelentős része a tanulmányai folytatásához költözni kényszerül. Sajátos az is, hogy a levelező munkarendű hallgatók körében 6% élt kollégiumban vagy diákszálláson, míg más képzési területeken a részidős képzésben tanuló kollégisták aránya elenyésző volt (3. ábra). A szülők iskolai végzettségét vizsgálva a részidős képzések esetében nem tapasztalhatunk szignifikáns különbséget az orvos- és egészségtudomány és a többi képzési terület hallgatói között. Nappali munkarenden azonban megállapítható, hogy míg a többi képzési terület alap- és osztatlan szakos hallgatói 60%-ának volt a szülei között legalább egy diplomás, addig az osztatlan orvosképzések hallgatóinak háromnegyedére, az egészségtudományi alapszakosoknak viszont csupán 44%-ára volt ez jellemző. A szülők más családokhoz viszonyított anyagi helyzetét tekintve is hasonló trendek láthatók (4. ábra): a teljes idejű képzésben tanuló egészségtudományi alapképzéses hallgatók körülbelül fele átlagos, egynegyedük az átlagnál rosszabb, kicsit kevesebb, mint egynegyedük ennél jobb helyzetű családban nevelkedett. Az osztatlan orvosképzések hallgatói több mint kétötödnyi részben átlagos, ugyanennyien ennél jobb anyagi körülmények közül származtak, és csak körülbelül minden hatodik hallgató családjának volt rosszabb a helyzete az átlagnál. (A többi képzési területen az alap- és osztatlan képzési szinten tanulók 39%-a az átlagnál jobb, 43%-a átlagos, 18%-a az átlagnál roszszabb helyzetű család gyermeke volt.) Még jelentősebb a különbség, ha a részidős képzéseket vizsgáljuk: itt az egészségtudományi alapképzések hallgatóinak több mint kétötöde az átlagosnál roszszabbnak értékelte családja anyagi helyzetét (ez majdnem kétszerese a többi képzési területre jellemző aránynak), és mindössze 3% tartotta azt az átlagnál jobbnak, a többi levelező és esti munkarendű hallgatónak pedig majdnem egynegyede vélekedett így. 4. ábra: A hallgatók megoszlása a család anyagi helyzete szerint munkarendenként és képzési területenként 100% 90% 80% 70% 0,3% 22,3% 7,5% 7,0% 34,9% 31,6% 3,2% 54,0% 3,1% 20,8% 60% 50% 52,0% 52,6% 40% 30% 20% 10% 0% 21,1% 4,3% 1,4% 2,8% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 42,1% 14,0% Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Nappali munkarend 42,9% 15,7% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül 36,5% 6,3% 5,6% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Levelező és esti munkarend 17,9% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Átlagosnál sokkal jómódúbb család Átlagosnál jómódúbb család Átlagos Átlagosnál rosszabb helyzetű család Átlagosnál sokkal rosszabb helyzetű család Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás 14

15 II. évf., 4. sz december 5. ábra: A hallgatók megoszlása saját anyagi helyzetük szerint munkarendenként és képzési területenként Nappali munkarend Levelező és esti munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 38,8% 0% 50% 100% Pénzügyi nehézségekkel küzdők Átlagos pénzügyi helyzetűek Nincsenek pénzügyi nehézségeik 22,0% 17,9% 23,7% 27,2% 25,5% 28,4% 41,6% 32,6% 40,3% 49,5% 56,6% 34,7% 40,2% 20,9% Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás A család anyagi lehetőségeivel, az életkorral és az általános élethelyzettel egyaránt összefügg, hogy az orvosi osztatlan képzéseken a hallgatók 78%-a számára a családi támogatás, 15%-a számára a különböző ösztöndíjakból és hallgatói támogatásokból szerzett jövedelem jelentette bevétele legnagyobb részét. A nappali munkarendű egészségtudományi alapképzéseken az elsősorban családjukra támaszkodók adták a hallgatók 63%-át, a főként ösztöndíjakra támaszkodók a 22%-át. Körükben mindössze 10% élt leginkább saját munkajövedelméből, az osztatlan képzések hallgatóinál pedig csupán 2% volt ez az arány. (Más képzési területeken a hallgatók kétharmadának a családi támogatás, 16%-ának a saját jövedelme, 10%-ának pedig a hallgatói támogatások jelentették a megélhetése elsődleges alapját.) Ugyanakkor az orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjaira járók a valamivel jobb helyzetűek közül kerültek ki jelenlegi pénzügyeiket tekintve (5. ábra). A nappali munkarendű egészségtudományi alapképzések hallgatóinak több mint háromnegyede, az osztatlan orvosképzéseken tanulók 82%-a nem küzdött jelentős pénzügyi nehézségekkel. Az előbbi csoportban az átlagos helyzetűek, az utóbbiban az anyagi szempontból gondtalan hallgatók aránya volt magasabb, mint a többi képzési területen tanulóknál. Ezzel ellentétes trendeket a levelező és esti munkarendű hallgatókat vizsgálva találunk: itt a pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya az egészségügyi alapszakokon 39% volt, szemben a többi képzési területre jellemző 27%-kal. 6. ábra: A nappali munkarendű hallgatók átlagos bevételei lakhatási forma és képzési terület szerint A családtól kapott támogatás átlagos havi összege Összes havi pénzbeli jövedelem A családtól kapott támogatás átlagos havi összege a mások által fizetett kiadásokkal együtt Átlagos havi összbevétel a mások által fizetett kiadásokkal együtt Kollégiumban élők: alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Kollégiumban élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Kollégiumban élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Szülőkkel élők: alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Szülőkkel élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Szülőkkel élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők: alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Nem szülőkkel, nem kollégiumban élők: orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás 15

16 ii. évf., 4. sz december 7. ábra: A nappali munkarendű hallgatók megoszlása a félév közben végzett munka ideje szerint képzési területenként Nappali munkarend Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések 61,8% 86,6% 23,2% 15,0% 9,7% 3,8% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 77,6% 11,3% 11,0% Nem dolgozik félév közben Heti több mint 20 órát dolgozik félév közben 0% 20% 40% 60% 80% 100% Heti 1 20 órát dolgozik félév közben Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás A következőkben az orvos- és egészségtudomány, illetve a többi képzési terület nappali munkarendű, alap- és osztatlan képzésben tanuló hallgatóinak bevételeit vetjük össze lakhatási formák szerint képzett csoportonként, csak a legjelentősebb és statisztikailag szignifikáns mértékben eltérő kategóriákat bemutatva (6. ábra). (A hallgatók kiadásai, valamint a levelező munkarendű hallgatók pénzügyi adatai esetében a kategóriák átlagainak összevetése általában nem eredményezett szignifikáns különbségeket.) A családtól a szülőktől vagy a hallgató párjától, házastársától kapott pénzbeli támogatás öszszege az önállóan élőknél volt a legmagasabb, a szüleikkel élőknél a legalacsonyabb (hiszen ők a támogatás jelentős részét természetben kapják, a szülői háztartás tagjaként). De lakhatási formától függően többnyire igaz, hogy az osztatlan orvosi képzések hallgatói a többieknél jelentősen magasabb, az egészségtudományi alapképzéseken tanulók viszont jóval alacsonyabb összegű családi támogatásra számíthattak. A különbségek még inkább szembe tűnnek, ha a pénzbeli támogatást a család által fizetett egyéb kiadások öszszegével együttesen vizsgáljuk: az osztatlan orvosi képzések önálló háztartásban élő hallgatói átlagosan közel 30%-kal magasabb támogatást kaptak otthonról, mint az alapképzéseken vagy más képzési területeken tanuló társaik. A nappali munkarendű egészségügyi alapképzésen tanulók családtól kapott átlagos támogatása a többi lakhatási forma esetén is lényegesen alacsonyabb volt. Ugyanakkor havi pénzbeli bevételeiket tekintve, valamint az önállóan élő hallgatók kivételével az összbevételeiket vizsgálva is, az osztatlan orvosi képzések hallgatói valamivel szűkösebb keretből gazdálkodtak, mint a többi képzési terület hallgatói. Ennek egyik oka, hogy a szüleikkel, valamint a kollégiumban élő orvostanhallgatók munkajövedelme messze elmaradt más hallgatók tanulmányok mellett szerzett átlagkeresetétől. A szüleikkel, illetve az önállóan élő orvos- és egészségtudományi szakokon tanuló hallgatóknak viszont az ösztöndíjakból szerzett bevétele volt kissé magasabb. A vizsgált félévben a szorgalmi időszakban a nem orvosi vagy egészségügyi osztatlan vagy alapszakos tanulmányokat nappali munkarendben folytatók több mint hattizede nem dolgozott, és kevesebb mint egyhatoduk dolgozott heti 20 óránál többet. A nappali munkarendű orvos- és egészségtudományi alapképzéseken részt vevők körében azonban ennél is kevesebben, csupán 11%-nyian voltak, akik heti 20 óránál is többet dolgoztak, több mint háromnegyedük ugyanakkor egyáltalán nem dolgozott. Az osztatlan orvosképzések hallgatói között pedig a félév közben nem dolgozók aránya elérte a 87%-ot. Levelező munkarendben a hallgatók több mint 80%-a végzett valamennyi munkát félév közben is, e szempontból az egészségügyi képzések hallgatói sem különböztek jelentős mértékben (7. ábra). Ennek megfelelően az előbbi csoportban a tanulmányaik mellett munkát végzők közül többen mondták azt, hogy elsősorban dolgozónak tartják magukat, akik munkájuk mellett tanulnak. Míg azonban a többi képzési területen a levelező 8. ábra: A félév közben dolgozó hallgatók megoszlása a munka tanulmányokhoz való illeszkedése szerint munkarendenként és képzési területenként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 64,0% 9,3% 8,0% 9,3% 9,3% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 41,5% 11,7% 7,3% 2,4% 15,0% 12,2% 36,6% Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések 32,5% 31,1% 16,4% 24,5% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül 6,6% 62,3% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések 22,0% 9,8% 13,4% 16,5% 38,3% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül Nappali munkarend Levelező és esti munkarend 5 (Egyáltalán nincs) (Nagyon szoros) Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás 16

17 munkarendűek 6%-a elsősorban tanulmányai mellett dolgozó diákként tekintett magára, addig az egészségtudományi alapképzések hallgatói kivétel nélkül munkavállalóként azonosították magukat. Nappali munkarendben ellenben az orvosi osztatlan képzésen tanulók kilenctizede, az egészségtudományi alapképzéseken 97% főként hallgatónak tartotta magát, ami jócskán meghaladta a többi hallgató körében mért 85%-os arányt. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen megszerezhető végzettség nélkül nem könnyű, egyes hivatások esetében nem is lehetséges szakmai munkát végezni. Ezért nem meglepő, hogy míg a többi képzési terület alap- és osztatlan szinten tanuló, nappali munkarendű képzésük mellett munkát vállaló hallgatóinak csak 44%-a, addig az osztatlan orvosképzésen tanulók 49%-a, az alapképzésesek közel háromnegyede olyan munkát vállalt, ami csak alig vagy egyáltalán nem illeszkedik a tanulmányaihoz. Azonban figyelemre méltó, hogy az osztatlan orvosi képzések hallgatóinak 49%-a, a levelező egészségügyi alapszakosok 69%-a végzett a tanulmányaihoz nagyon vagy szorosan kapcsolódó munkát (8. ábra). Ez utóbbiak vélhetően régebb óta az egészségügy területén dolgozva igyekeznek a szakmájukhoz magasabb végzettséget szerezni, így nem meglepő, hogy 90%-ukra inkább vagy nagyon jellemző volt, hogy megélhetési költségeik fedezése érdekében végeznek munkát (szemben a többi levelező munkarendű hallgató 70%-ával), ugyanakkor a (további) munkatapasztalat megszerzése is fontos motiváció volt számukra. Nappali munkarendű társaik is valamivel többen (61%) mondták, hogy megélhetési költségeik miatt kell dolgozniuk, ez az osztatlan orvosképzésben és a többi képzési területen tanulóknak csak valamivel több, mint a felére volt igaz. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület nappali munkarendű II. évf., 4. sz december hallgatói között viszont valamivel kevesebben voltak, akik munkatapasztalat megszerzéséért végeztek munkát tanulmányaik mellett. Az orvos- és egészségtudomány képzéseken részt vevő nappali munkarendű hallgatók összességében többnyire kedvezően ítélték meg a képzésük minőségét, ha a többi nappalis hallgató összesített véleményével hasonlítjuk össze a különböző tanulmányi jellemzők értékelését. Legkevésbé a követelmények egyértelműségével voltak elégedettek, de így is minden második hallgató pozitív értékelést adott. Tízből közel hat hallgató elégedett volt az órák és a vizsgák szervezettségével, ennél is többen a hallgatói szolgáltatások (könyvtár, számítógépek) színvonalával, közel háromnegyedük az oktatás minőségével, a tanárok felkészültségével is. Valamennyi kérdésről az osztatlan orvosi képzések hallgatói nyilatkoztak a legpozitívabban. A többi képzési terület hallgatóinál kissé elégedetlenebbek voltak ugyanakkor az egészségügyi alapképzések hallgatói a követelmények egyértelműségével és a hallgatói szolgáltatások színvonalával. A 9. ábrán látható az is, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacot tekintve többen voltak az orvos- és egészségtudomány szakokon tanulók között, akik jó vagy nagyon jó felkészültséget vártak a képzésüktől a végzés utánra: az alapképzéseken tanulók között arányuk 62% és 25%, szemben a többi képzési terület hallgatói körében látható 49%-os és 20%-os arányokkal. Az osztatlan orvosi képzések hallgatói között a kérdésben optimisták aránya még ennél is magasabb volt, a hazai munkaerőpiacot tekintve 12 százalékponttal, a nemzetközi esetében pedig arányuk közel kétszeres. A felsorolt értékelési szempontokban a részidős egészségügyi alapképzésesek nem különböztek a többi levelező munkarendű hallgatótól, ám az is tény, hogy 56%-uk úgy vélte: a tanárai számára fontos az előrehaladása, míg a többi képzési területen csak a hallgatók 41%-a érezte így. 9. ábra: Elégedettség a képzés különböző jellemzőivel képzési területenként, nappali munkarend Mindig is diplomát akart szerezni 85,7% 81,0% 77,6% Elégedett az oktatás minőségével, a tanárok felkészültségével Elégedett a hallgatói szolgáltatások színvonalával 81,2% 72,3% 67,4% 80,1% 63,5% 66,4% Orvos- és egészségtudomány képzési terület osztatlan képzések Elégedett az órák és a vizsgák szervezettségével 69,5% 58,3% 58,1% A képzést másoknak is ajánlaná Nem szokta megkérdőjelezni, hogy jó ötlet volt-e a továbbtanulás 68,9% 63,7% 60,9% 68,6% 57,5% 59,0% Orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzések Ritkán/sosem érzi, hogy nem tartozik a felsőoktatáshoz 65,5% 60,2% 58,0% A tanárok inspirálóak 57,0% 50,9% 45,3% A követelmények kezdettől világosak voltak A képzés jól felkészíti a hazai munkaerőpiacra 51,9% 41,9% 46,6% 74,7% 62,1% 48,7% Alap- és osztatlan képzések az orvos- és egészségtudomány képzési terület nélkül A képzés jól felkészíti a nemzetközi munkaerőpiacra 25,2% 20,4% 50,3% 0% 20% 40% 60% 80% Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás 17