BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET A POLGÁRI PERBEN INCAPACITY TO PROVE IN CIVIL PROCEEDINGS. Móricz Adrienn Aliz
|
|
- Márta Barna
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET A POLGÁRI PERBEN INCAPACITY TO PROVE IN CIVIL PROCEEDINGS Móricz Adrienn Aliz Kulcsszavak: polgári eljárásjog, Pp. kodifikáció, bizonyítási szükséghelyzet, bizonyítási teher, bizonyítási érdek Key words: civil procedure law, codification of Civil Procedure Code, evidentiary predicament, burden of proof, interest in providing proof Abstract The evidentiary predicament is one of the newest legal institutions, which has been declared in the new Code of Civil Procedure of Hungary. The point is if one of the opposing parties claims something, it needs to be proved. But if it s not possible, here comes the evidentiary predicament. Starting with the old judicial practice (where the obligation of proof was imposed on the opposing party), who has an interest in proving the evidence, that carries the consequences of unproven statements, this essay guides the reader to the world of evidence in civil proceedings. Bevezetés A bizonyítás a polgári eljárás alapvető pillére, a tárgyalás egyik, ha nem a legfontosabb szakasza. Elgondolása, alapkoncepciója relatíve egyszerű: a felperes az a fél, aki rendelkezik mindazon bizonyítékokkal (ide értve a tárgyi bizonyítékokat, okiratokat), melyek hozzásegítik ahhoz, hogy a perből nyertesként kerüljön ki. Ha minden a szabályoknak megfelelően történik, azaz a felperes keresete megalapozott, illetve eleget tett az őt terhelő állítási és bizonyítási kötelezettségnek, a bíróság az ő javára hozza meg döntését, keresetének helyt ad. Azonban számos kivétel van e helyzet alól. Vannak olyan esetkörök, amikor a felperes rendelkezési joga nem terjed ki az összes, az ő állítását alátámasztó bizonyítékra, és hiába áll az igazság az ő oldalán, képtelen ezt igazolni. A bizonyítási teher az általános szabályok alapján a felperes oldalán nyugszik, de önhibáján kívül még sincs abban a helyzetben, hogy állítását bebizonyítsa: vagy az előbb említett állapot áll fenn, hogy nem rendelkezik a bizonyítékok felett, vagy pedig egyes körülményekről, melyek a jogsértés beálltához vezettek, nem is tudna megfelelő minőségű és mennyiségű bizonyítékot szolgáltatni. A tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg V. évfolyamos joghallgató, intézeti demonstrátor, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet. Konzulens: Dr. Nagy Adrienn intézetvezető egyetemi docens 11
2 A január 1-jén hatályba lépett évi CXXX. törvény 1 (a továbbiakban: Pp.) céljai között szerepelt ezen helyzetek feloldása, orvoslása is, mégpedig oly módon, hogy bevezette a bizonyítási szükséghelyzet jogintézményét. Lényegében bizonyítási szükséghelyzetről akkor beszélhetünk, amikor nem a bizonyításra kötelezett, hanem az ellenérdekű fél rendelkezik mindazon bizonyítékok felett, melyek szükségesek a tényállás elfogadható, kifogástalan bizonyításához így megnehezítve ezzel a bizonyító fél helyzetét. Jelen tanulmány célkitűzése a bizonyítási szükséghelyzet jogintézményének és bírósági joggyakorlatának részletes bemutatása. A Pp ában rögzített normaszöveg megértéséhez szükséges azonban a Pp-ben szabályozott néhány sajátos alapelv bemutatása is, melyek meghatározzák a bizonyítással kapcsolatos elméleti alapokat. 1. A bizonyítással kapcsolatos fontosabb alapelvek A bizonyításnak óriási szerepe van a polgári perekben, ítéletet csak helytálló, releváns bizonyítékok alapul vételével lehet hozni. A peres felek állításaikat hiába bocsátják a bíróság rendelkezésére, ha képtelenek azokat bizonyítani. A bizonyítás szabályozásának elvi kiindulópontját hatályos polgári perrendtartásunk alapelvei határozzák meg, ezen belül is a legfontosabbak: a rendelkezési elv, a perkoncentráció elve, a felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége, illetve a tényállás szabad megállapításának elve. A perkoncentráció elve lényegében azt fejezi ki, hogy mind az eljáró bíróságnak, mind pedig a peres feleknek törekedniük kell arra, hogy a jogvita eldöntéséhez és az ítélet meghozatalához szükséges tények és bizonyítékok olyan időpontban álljanak rendelkezésre, hogy lehetőleg a döntés egy tárgyaláson meghozható legyen. Ez az elvárás mind a bíróságtól, mind a felektől a korábbiaktól eltérő szerepfelfogást kíván meg, 2 és a peres felek oldalán szoros összefüggést mutat az eljárástámogatási kötelezettséggel. Az évi III. törvény 3 (a továbbiakban: 1952-es Pp.) 3. (3) bekezdésében deklarált tárgyalási elvet a felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettségeként rögzíti a Pp. 4. -a. Az eljárástámogatási kötelezettségből alapvetően az következik, hogy a peres felek feladata a perben releváns tények állítása, illetve a tényeket alátámasztó bizonyítékok szolgáltatása, röviden a feleket állítási és bizonyítási kötelezettség terheli. Ezzel összefüggésben csak és kizárólagosan a felekre hárul a bizonyítékok szolgáltatásának kötelessége is, annak függvényében, hogy a bíróság előtt milyen tényállításokat tettek, mit adtak elő. A bizonyítással kapcsolatban fontos kiemelni a tényállás szabad megállapításának elvét 4 is, melyet a Pp. A bizonyítás általános szabályai című fejezetben rögzít. A per során a bíróság nincs kötve előre meghatározott bizonyítási eszközökhöz, szabályokhoz, a bizonyítás módjaihoz, minden bizonyítékot szabadon mérlegelhet, felhasználhat, ha úgy ítéli meg, hogy az a tényállás megállapítása, illetve a döntéshozatal szempontjából jelentős. Az 1952-es Pphez hasonlóan hatályos perjogi kódexünk is a szabad bizonyítást helyezi előtérbe, a polgári perben nem beszélhetünk kötött bizonyítási rendszerről. A szabad bizonyítás elve magában foglalja egyrészt a bizonyítás lefolytatásának formai szabadságát, másrészt a fentebb ismertetett esetkört, mely szerint a bíróság bármely alkalmas eszközt bizonyítékként felhasználhat. A törvény a bizonyítási eszközöket példálózóan ugyan nevesíti, ez azonban évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2 WOPERA Zsuzsa: A törvény hatálya és az alapelvek; In: WOPERA Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény magyarázata; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, o évi III. törvény a polgári perrendtartásról 4 Pp
3 nem tekinthető taxatív felsorolásnak. Az eljárás során a törvényben foglaltakon kívül is felmerülhetnek olyan további, külön nem nevesített bizonyítási eszközök, illetve bizonyítékok, amelyeket a perben a bíróság szabadon mérlegelhet. Az új polgári perrendtartás kodifikációjára vonatkozó Szakértői Javaslat a szabad bizonyítási rendszerrel kapcsolatosan így fogalmaz: a szabad bizonyítási rendszerben a bíróság bizonyítékként minden olyan adatot, ismeretet, információt felhasználhat, amely a felek közötti jogvita szempontjából releváns tényállás megállapítására alkalmas és mindaz bizonyítási eszköz lehet, amely ilyen ismeretet, információt hordoz. 5 A tényállás szabad megállapításának elve jóllehet, meghatározóan a szabad bizonyítási rendszerben mutatkozik meg tágabb értelmű. A fél a perbeli előadásait bizonyítani köteles; a fél saját előadása nem lehet egyben a fél előadásának bizonyítéka. A fél előadását az egyéb bizonyítékok támaszthatják alá, ha ez eredményes, a bíróság a releváns tényállás megállapításához a felek előadásait szabadon felhasználhatja. 6 A tényállás szabad megállapításából következik az a rendelkezés is, hogy más hatóság döntése vagy egyéb határozat, illetve az azokban foglalt tényállás a polgári bíróságot a határozat meghozatala során nem köti. A tényállás szabad megállapításához tartozik másfelől, hogy más hatóság határozatában megállapított tényállás polgári jogi szempontból releváns elemeit, részeit, illetve a más hatósági eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeit a polgári perben a bíróság a tényállás megállapításához felhasználhatja. Nincs akadálya, hogy a polgári perben eljáró bíróság adott esetben a büntetőbíróság iratanyagát így például az ott készült szakvéleményt ismertesse, ezáltal a per tárgyává tegye, majd a tényállás felállítása során szabadon felhasználja 7 a Pp. erre vonatkozóan normatív felhatalmazást is ad A bizonyítási érdek és a bizonyítási teher 2.1. A bizonyítási érdek, mint új fogalom Ahhoz, hogy megérthessük a bizonyítási szükséghelyzet jogintézményének lényegét, célszerű először górcső alá venni a bizonyítási érdek, illetve a bizonyítási teher fogalmakat. Az 1952-es Pp a a bizonyítási kötelezettség fogalmat nevesítette és szabályozta. Ehhez képest a Pp (1) bekezdése már a bizonyítási érdek definíciót nevesíti 9, mint a felek kötelességét. Ennek magyarázata, hogy mind a jogirodalom, mind pedig a bírói gyakorlat az 1952-es Pp (1) bekezdését tévesen bizonyítási kötelezettség elnevezéssel illette, holott a normaszövegéből nem olvasható ki olyan jogalkotói felfogás, amely a fél eljárási kötelezettségének tekintette volna a bizonyítást. Ez törvényszerkesztési hibára vezethető vissza, ugyanis az 1952-es Pp. 3. -ának (3) bekezdése használta a bizonyításra kötelezett fél fogalmát, a bizonyítási teher megfogalmazásakor: a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A Pp. ezzel szemben a bizonyítási teher szabályának átemelésekor kerüli ezt a zavaró terminológiát VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára; HVG- ORAC Kiadó Magyar Közlöny Kiadó, Budapest, o. 6 NAGY Adrienn: Bizonyítás; In: WOPERA Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény magyarázata; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, o. 7 VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): i.m. 12. o. 8 Pp Pp VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): i.m o. 13
4 A jogszabály emellett igazodik Kobler Ferenc véleményéhez, mely szerint kötelezettségről beszélni nyilvánvalóan helytelen, hiszen, ha a felperes köteles volna állítani és bizonyítani, akkor e kötelezettségnek megfelelő joggal is rendelkeznie kellene, márpedig az alperesnek nincs joga a felperest állításra és bizonyításra kényszeríteni, sőt, az alperesnek éppen az az érdeke, hogy a felperes ne állítson, és ne bizonyítson. 11 Az 1952-es Pp (2) bekezdése szerint a bíróság hivatalból csak törvényi felhatalmazás esetén rendelhet el és foganatosíthat bizonyítást. Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése rögzíti, hogy azokat a tényeket, melyek a per eldöntése szempontjából nélkülözhetetlenek, általában annak a perben álló félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valós tényként fogadja el. A szöveg kivételt megengedő megfogalmazása ( általában ) lehetőséget adott az ún. bizonyítási teher megfordítására bírói mérlegelési jogkörben, amikor a bíróság kivételes körülményekre tekintettel valamely tény bizonyítatlanságának következményeivel nem a bizonyító felet (akinek érdekében állt a bizonyítás sikeressége), hanem az ellenfelet terhelte meg az érdemi döntése kialakításakor. 12 A Pp a alapvetően nem változtat ezen a szabályozási koncepción, mindössze pontosítja, egyértelműsíti és kiegészíti azt. Az 1952-es Pp (1) bekezdésében meghatározott szabályt bizonyítási érdekként nevesíti, és főszabályként hozzáteszi, hogy a bizonyító fél viseli a bizonyítás elmaradásából, vagy sikertelenségéből származó következményeket is. Lényeges változás azonban, hogy a Pp (1) bekezdésében foglalt szabály nem teszi lehetővé a bizonyítási teher bírói mérlegelési jogkörben történő átfordítását, erre csak törvényi felhatalmazás esetén van lehetőség. Ilyen törvényi felhatalmazást tartalmaz például a Pp (2) bekezdése a bizonyítási szükséghelyzet szabályozásával, vagy a konkrét jogvitában alkalmazandó anyagi jogszabályok is előírhatnak speciális rendelkezéseket, illetve a Pp. más szabályai is eltérhetnek ettől, például a hivatalbóli bizonyítás eseteiben, vagy a bizonyítás nélkül megállapítható tényeknél A bizonyítási teherről általában Szükséges elhatárolnunk a bizonyítási érdektől a bizonyítási teher fogalmát: amíg az előző a bizonyítással kapcsolatos feladatokat szabályozza, addig az utóbbi azt rögzíti, hogy a bizonyítás hiánya alapján beállt jogkövetkezményeket melyik fél fogja viselni. A bizonyítási teher fogalmával a perjogtudomány több neves képviselője is foglalkozott. Ha visszatekintünk az elmúlt száz év jogirodalmára, láthatjuk, hogy sokan sokféleképpen próbálták megragadni a definíció lényegét. Plósz Sándor 1916-ban úgy vélekedett, hogy: (a) kérdés szabatosabban szövegezve az, hogy melyik fél viseli a nem bizonyítás következményét, vagy objektíve szövegezve, hogy igenlő vagy tagadó ítéletet kell-e hozni, ha valamely bizonyítandó tény kétes marad ben Varga Gyula a következőképpen fogalmazott: a bizonyítási teher fogalma alatt csak azt kell értenünk, hogy a peres felek közül ki viseli valamely releváns tény bizonyítatlanságának következményeit. 16 Gadó Gábor 2000-es megfogalmazása szerint a bizonyítási teher jogi funkciója egyrészt az, hogy elosztja a perbeli bizonyítással kapcsolatos teendőket a felek között (feladatépítő funkció), másrészt a tényállás 11 KOBLER Ferenc: Az állítási érdek szabályai. Tekintettel a Magyar Polgári Perrendtartás törvényjavaslatára; Magyar Jogászegyleti Értekezések (XXI. kötet, 5. füzet) Franklin, Budapest, o. 12 NAGY Adrienn: A bizonyítás megváltozott szabályai az új polgári perrendtartásban; Advocat évi különszám 17. o. 13 Pp NAGY Adrienn In: WOPERA Zsuzsa (szerk.): i.m o. 15 PLÓSZ Sándor: A bizonyítási teherről; In: Összegyűjtött dolgozatai; Budapest, o. 16 VARGA Gyula: A bizonyítási teher és a bizonyítási kötelezettség fogalma a polgári perben; Acta Budapest (ELTE) Tom. XIV., o. 14
5 megállapítása során a bíró számára megoldást ad a nem kellően vagy csak ellentmondásosan bizonyítható tényállás eldöntésére (megoldó funkció). 17 Németh János ehhez hasonlóan így vélekedett: A bizonyítási teher a bizonyítatlanság következményeire utaló szabály. 18 Az ismertetett nézőpontok alapján látható, hogy hosszú évek során a bizonyítási teher fogalmának lényege mit sem változott. Ahogy Farkas József foglalta szavakba: a bizonyítási teher szabályai azt állapítják meg, hogy a bizonyítatlanság következményei melyik félnek a terhére esnek, azaz ha valamilyen, a per eldöntésére jelentős tényt nem sikerül bizonyítani, ez melyik fél hátrányára szolgál. 19 A bizonyítási teherrel kapcsolatban választ kell adnunk két kérdésre is. Az első, hogy maga a bizonyítási teher a perben mely tények vonatkozásában használható, vagyis melyek azok a tények, amelyek bizonyításra szorulnak. Evidens, hogy a perben csak azokat a tényeket kell bizonyítani, amelyektől a jogszabály alkalmazhatósága függ, ezeket pedig maga az alkalmazandó jogszabály, vagyis az anyagi jog mondja meg. 20 A második kérdés a bizonyítási teher megosztásával kapcsolatos. Itt érdemes visszautalni az 1952-es Pp (1), illetve a Pp (1) bekezdésére, mely szerint azt a peres felet terheli a szóban forgó tény bizonyítása, akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valós tényként fogadja el. A kérelmet előterjesztő fél köteles a kérelmét megalapító jogszabály tényálladékához tartozó tényeket bizonyítani. 21 Amennyiben pedig a bizonyítási terhet viselő fél a szükséges tényt sikeresen bizonyította, az ellenfele köteles a bíróságot ellenbizonyítás útján meggyőzni arról, hogy a tény mégsem áll fenn. Ilyen értelemben az ellenfél viseli a tény bizonyítottságának a terhét, amit nevezhetünk ellenbizonyítási tehernek is. Ez esetben arról beszélünk, hogy a bizonyítási terhet viselő fél bizonyításának a sikeressége milyen következményekkel jár az ellenfelére nézve Bizonyítási szükséghelyzet A bizonyítási szükséghelyzet normatív szabályozása az 1952-es Pp-ben nem szerepelt, a Pp (2) bekezdése új jogintézményként vezette be a törvénybe. Mindezek előtt a jogirodalmat már több, mint ötven éve gondolkodásra sarkallta ez a kérdés, főleg a valószínűségi bizonyítás problémáján keresztül. Nemcsak a jogirodalmat, de a bírósági joggyakorlatot is foglalkoztatta ez a problémakör, több elvi jellegű döntés is született ebben a tárgykörben. A jogintézmény újdonsága kétséget kizáróan abban áll, hogy megteremtette a joggyakorlat alapján a normatív alapokat, így a jövőben nem lehet kérdés e szabályok alkalmazhatósága. A jogszabályi rendelkezések elemzése előtt célszerű bemutatni azt a bírósági joggyakorlatot, mely az 1952-es Pp. hiányzó szabályozása miatt alakult ki és formálódott A bizonyítási teher átfordulása, mint bizonyítási szükséghelyzetet megoldó tényező 17 GADÓ Gábor: Az eljárási igazságosság a polgári perben; Magyar Jog, 2000/1. szám o. 18 NÉMETH János: Alapvető elvek; In: NÉMETH János KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; CompLex Kiadó, Budapest, kötet, 79. o. 19 FARKAS József: Bizonyítás; In: SZILBEREKY Jenő NÉVAI László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Budapest, kötet, o. 20 PLÓSZ Sándor: i.m és 157. o. 21 PLÓSZ Sándor: i.m o. 22 LÉGRÁDI István: Bizonyítási teher egyes bizonyítási szükséghelyzetekben; In: VARGA István (szerk.): Codificatio processualis civilis Studia in honorem Németh János II.; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, o. 15
6 Az 1952-es Pp. nem tartalmazott szabályozást a bizonyítási szükséghelyzetre nézve, azonban az élethelyzetek folyamatos változása révén felszínre kerültek az ilyen és ehhez hasonló esetek, a jogalkalmazóknak szembe kellett nézniük azzal a dilemmával, hogy hogyan és miként találjanak megoldást, illetve hogyan küszöböljék ki a szabályozás hiányával előtérbe kerülő problémákat. A legkézenfekvőbb megoldásnak a bizonyítási teher átfordítása tűnt, mint általános szabályozás alóli kivétel. A bizonyítási teher átfordulásáról akkor beszélhetünk, ha a bizonyítási teher valamely különös szabálya szerint olyan fél terhére esik valamely tény bizonyítatlansága, akit az általános szabály alapján ilyen teher nem kellene, hogy sújtson. Másként fogalmazva, a fél számára kedvező tényállás megalapozásához szükséges tény tekintetében a bizonyítási teher ekkor nem a félre, hanem a fél ellenfelére esik. 23 Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi idézheti elő a bizonyítási teher átfordulását? A bizonyítási teher átfordulását eredményezheti elsősorban jogszabály rendelkezése, de kialakíthatja a bírósági gyakorlat is Jogszabályi rendelkezések: a vélelem és az ideiglenes igazság Ebben az esetkörben a jogalkotó konkrét szabályozás kialakításával igyekszik felülkerekedni azon a joghézagon, amit a bizonyítási szükséghelyzet szabályozásának hiánya okoz a jogrendszerben méghozzá oly módon, hogy ezáltal a bizonyítási teher nem a bizonyításra kvázi kötelezett felet fogja terhelni, hanem pont ellenkezőleg, a perben az adott peres féllel szembenálló, ellenérdekű felet. Eszerint jogszabály megfogalmazhat vélelmeket, alkalmazhat ideiglenes igazságot, vagy dönthet úgy, hogy speciálisan telepíti a bizonyítási érdeket az általános szabályozást felülírva. A bizonyítási teher átfordulását jogszabály eredményezi például a szavatossági igény érvényesítésekor. Ebben az esetben a (fogyasztónak nem minősülő) jogosultnak kell bizonyítania, hogy teljesítéskor a szolgáltatás hibás volt. Azonban jótállással (és fogyasztói szerződésben) érvényesített szavatosság esetén a bizonyítási teher megfordítása folytán a jótállónak (vagyis a fogyasztói szerződés kötelezettjének) kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 24 A vélelem egy jogszabály-szerkesztési elv, melynek gyökerei egészen a római jogig nyúlnak vissza. 25 Lényege abban állt, hogy az ókori Rómában a bíró ítéletét nem a közvetlenül bizonyított, hanem csak valószínű tényállásra volt köteles alapítani. A vélelem tartalma azóta mit sem változott, a mai hatályos polgári jogban is a régi, római szabályozás alapjait vélhetjük felfedezni. Mindezekből kiindulva vélelemről, azaz praesumptioról akkor beszélhetünk, amikor a bíró egy valószínű tényállást valósnak fogad el. Közelebbről szemlélve a vélelem eredeti jelentése szerint egy bíróhoz intézett felhívás, melynek lényege, hogy egy, a bizonyítandó tényállás körén kívül eső tény (vélelmező tény) bizonyítása esetén valamilyen meghatározott releváns tényt (vélelmezett tény) az ellenkező bizonyításáig a bíró valónak fogadjon el. Ez alapján a peres félnek nem kell a törvényi tényállás által megkövetelt, számára kedvező tényt bebizonyítania, amelyre nézve őt a bizonyítási teher szabályaira tekintettel bizonyítási kötelezettség terhelné. A bizonyítatlansággal együtt járó jogkövetkezmények alól úgy tudja kivonni magát, hogy a tényállás körén kívül eső, vélelmező tényt támasztja alá és 23 GÁTOS György: Bizonyítás; In: NÉMETH János KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; CompLex Kiadó, Budapest, o. 24 MOLNÁR István MEZEI Péter: Szavatosság és termékfelelősség a licenciaszerződésben az egyetem, mint licenciaadó szemszögéből; Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2010/II. szám. 24. o. 25 SCHMIDT Szilárd: Vélelmek és fikciók a magyar polgári- és büntetőjogban; Jogi Fórum, Budapest, o. 16
7 bizonyítja be. A vélelem segítségével ugyanis, ha a vélelmező tény fennáll, a bíróság a vélelmezett tény fennállására következtet anélkül, hogy a szóban forgó peres fél ezt bizonyította volna a bizonyítási teher általános szabályainak alapul vételével. Mindezek után a bizonyítással együtt járó kötelezettség és teher áthelyeződik az ellenérdekű fél oldalára. Innentől kezdve őt terheli annak bizonyítása, hogy az adott tény valós vagy valótlan-e. Farkas József meglátása szerint innen nyeri értelmét ebben az esetben a bizonyítási teher átfordulása, hiszen ahogy ő fogalmazott: ha a vélelmezett tény ellenkezőjét nem bizonyítják be, a nembizonyítás következményeit az a fél viseli, akire a vélelem során a bizonyítás terhe (helyesebben szólva az ellenbizonyításé) átfordult. 26 A vélelmeket két csoportra sorolhatjuk: beszélhetünk törvényes vélelmekről (praesumptio juris) és természetes vélelmekről (praesumptio facti). A törvényes vélelemről akkor beszélhetünk, ha magát a felhívást jogszabály intézi a bíróhoz. Ezt a kategóriát is felbonthatjuk további két részre aszerint, hogy jogra vagy tényre történik a következtetés. Mindezek alapján beszélhetünk tényállásvélelemről és joghatásvélelemről. A tényállásvélelem egyik példája a vasúti árufuvarozási szerződésről szóló jogszabályban található. A VÁSZ 27. -a szerint a fuvarozó elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a vasúti társaság a fuvarozási határidő lejártát követő harminc napon belül nem szolgáltatja ki. Ezzel szemben joghatásvélelem esetén egy tényálláson kívüli tény bizonyításakor a bíróságnak valamilyen joghatást kell megállapítania. Ennek legismertebb példája az apasági vélelem, mely szerint azt a férfit kell a gyermek apjának tekinteni, akivel az anya a fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. 27 A természetes vélelem lényege - a törvényes vélelemmel szemben az, hogy a józan ész és a logika szabályai kerülnek előtérbe, és lesznek irányadók. Egy másik lényeges csoportosítási szempont szerint a vélelmek lehetnek megdönthetők és megdönthetetlenek. Megdönthető vélelem esetén a jogalkotó úgy határoz, hogy a vélelemmel szemben van helye ellenbizonyításnak. A megdönthető vélelmek kategóriájába soroljuk például a Ptk. által meghatározott fogamzási vélelmet: A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. 28 Megdönthetetlen vélelem esetén ellenbizonyításnak helye nincs. Megdönthetetlen vélelemnek minősül tipikusan az a passzus, amikor a Ptk. deklarálja, hogy minden 14. életévét be nem töltött személy cselekvőképtelennek minősül, hiszen nem rendelkeznek magához a cselekvőképességhez, illetve ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel, és cselekedeteik következményét nem képesek felmérni 29. Ideiglenes igazság esetén Farkas József megfogalmazása szerint egy olyan jogszabályi felhívással állunk szemben, amely alapján a bíróságnak valamely jogviszonyt vagy tényt az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tartania. 30 Itt is hasonló módon történik a bizonyítási teher átfordulása az ellenfél terhére, mint a vélelmeknél. Az a fél ugyanis, aki a bizonyítási teher általános szabálya szerint a számára kedvező törvényi tényállás megvalósulásához valamely tényt bizonyítani lenne köteles, illetve akit ezen tény bizonyítatlanságának a terhe sújtana, mentesül, hiszen a jogszabályi felhívás értelmében az adott tényt minden további nélkül fennállónak, valónak kell elfogadni a döntéshozatal során. 26 FARKAS József: Bizonyítás a polgári perben; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 27 KENGYEL Miklós: Magyar polgári eljárásjog; Osiris Kiadó, Budapest o. 28 Ptk. 4:99. (2) bek. 29 Ptk. 2: FARKAS József: i.m o. 17
8 Következtetésképpen az ellenfelet terheli annak bizonyítása, hogy az ily módon ideiglenes igazságként elfogadott tény fenn nem állását, illetve valótlanságát bizonyítsa éppúgy, mint a vélelemnél. Az ideiglenes igazság és a vélelem között a lényegi eltérést az adja, hogy amíg vélelem esetében a bizonyítási teher általános szabálya szerint kötelezett fél vezet ugyan bizonyítást, csak nem a törvényi tényállásban szereplő tény, hanem egy azon kívüli tény vonatkozásában, addig ideiglenes igazság esetén semmiféle bizonyításra nem kerül sor a nevezett fél részéről. 31 Ideiglenes igazságnak tekinthető például az a szabály, mely szerint az ellenkező bizonyításáig a holtnak nyilvánított személyt halottnak kell tekinteni 32. Érdemes kitérni arra is, hogy az 1952-es Pp. a vélelem, illetve az ideiglenes igazság tekintetében a bíróság feladatai között szabályozta azokat. Deklarálta a szabad bizonyítási rendszert, és ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy ezen rendelkezések nem érintik sem a törvényes vélelmeket, sem pedig az ideiglenes igazságokat 33. Ezzel szemben a Pp. e két jogintézmény kérdését már a Bizonyítás nevezetű Negyedik Részben taglalja, és a bizonyítás nélkül megállapítható tények kategóriájába sorolja. 34 Ezen felül a törvény rögzíti, hogy a bíróság mind a törvényes vélelmeket, mind az ellenkező bizonyításáig valósnak tekintendő körülményeket hivatalból veszi figyelembe A bírói joggyakorlat Az előbbiekben részletezett jogszabályi rendelkezéseken kívül a második csoportot azon esethelyzetek adják, amikor a bizonyítási teher átfordulását nem jogszabály, hanem maga a bírósági gyakorlat eredményezi. Az 1952-es Pp. úgy rendelkezett, hogy a bíróságnak kellett tájékoztatnia a peres feleket a bizonyítási teherről, és ezt felhasználva, e tájékoztatás alatt a bizonyítási teher alakulását a bíróság meghatározott esetekben megfordította. Voltak olyan esetek is, amikor vagy a perjogi kódex, vagy a konkrét perben felhasználható anyagi jogi jogszabály deklarálta, hogy melyik felet terheli a bizonyítási érdek és teher, ugyanakkor az eset körülményeinek figyelembe vételével nyilvánvaló volt, hogy a bizonyító fél bizonyítási feladatainak képtelen lenne eleget tenni így a szabály alkalmazása eljárási igazságtalansághoz vezetett volna. Ezen állapot fennállása főleg az orvosi műhibaperek körében jellemző. Az EBH számú polgári elvi határozatban a Kúria kihangsúlyozta, hogyha a károsult egészségkárosodásának pontos oka nem állapítható meg, a lehetséges okok közül mindazokat vizsgálni kell, melyek a kórház tevékenységéhez kapcsolhatók. Ha valamely lehetséges ok vonatkozásában a kórház az elvárható gondos eljárását nem tudja bizonyítani, a kártérítési felelőssége megállapítható. Ugyanis, ha az orvosi tevékenységgel összefüggő kiváltó ok lehetséges és nem zárható ki, akkor az alperes kimentése kerül előtérbe, vagyis bizonyítania kell, hogy a lehetséges okok tekintetében gondosan járt el, illetőleg a károsodás a gondos eljárása mellett is bekövetkezhetett volna. A BDT számú eseti döntés indokolása szerint orvosi kezelés során bekövetkezett haláleset miatt érvényesített kártérítési igény esetében a hozzátartozóknak az okozati összefüggés keretében elegendő azt bizonyítaniuk, hogy a haláleset az egészségügyi intézmény által végzett kezelés során, illetve közvetlenül azt követően következett be. Az egészségügyi intézmény akkor mentesül a 31 LÉGRÁDI István: i.m o. 32 Ptk. 2:5. (2) bek es Pp. 6. (2) bek. 34 Pp Pp (3) bek. 18
9 kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal járt el, és a beteg elhalálozása ennek ellenére következett be. Amennyiben az egészségügyi intézmény az elvárt vizsgálat elmulasztásával megfosztja magát annak bizonyítási lehetőségétől, hogy helyes diagnózis felállítása esetén sem tudta volna kellő terápiával a kialakult káros eredményt megakadályozni, akkor a kártérítési felelősség alól nem mentesül. Hasonlóképpen foglaltak állást a BDT , BDT , BDT számú eseti döntéseket kialakító bíróságok is annak az álláspontnak a következetes érvényesítésével, hogy az alperes egészségügyi szolgáltatónak kell a felróhatósága kimentése érdekében bizonyítania, hogy a szakmai előírásoknak és az elvárható gondosság elvének megfelelő gyógykezelése ellenére következett be a káros eredmény a felperesnél. Vagyis az újabb bírói gyakorlat a kirívóan információ-aszimmetrikus helyzetekben már eddig is felmentést adott a gyengébb fél számára azoknak a konkrét tényeknek az állítása és bizonyítása alól, amelyek szükségesek lettek volna egyébként a perbeli igénye sikeres érvényesítéséhez, és az ezt kizáró tényállítások és bizonyítások terhét az ellenfélre telepítették. 36 Vannak azonban a bírói esetjogon és az anyagi jogszabályokon kívül is olyan élethelyzetek, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. (Pl. orvosi beavatkozás esetén a betegnek kiadott dokumentációban nem szereplő adatok, termékhiba vagy szabadalombitorlás esetén a gyártás körülményei stb.) Ilyen esetekben az anyagi jogszabályok alapján bizonyítással terhelt fél nem képes a sikeres bizonyításra, mert az ellenérdekű fél képes azt meghiúsítani a szükséges információk, bizonyítékok visszatartásával. 37 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az 1952-es Pp-hez képest jelentős előrelépést jelent az új polgári perrendtartás a bizonyítás terén, főleg a bizonyítási szükséghelyzet jogszabályba foglalása által. Hiszen a fentebb említett esetek mindegyike azon helyzetek körét képezi, melyekre nézve a Pp. normatív szabályokat alkotott, vagyis mind a felek, mind pedig a bíróság is tud már konkrét jogszabályhelyre hivatkozni, ha bizonyítási szükséghelyzet merül fel A bizonyítási szükséghelyzet esetkörei A Pp a rendelkezik a bizonyítási érdekről, illetve a bizonyítási szükséghelyzetről. A szabályozás magában foglalja a jogintézmény esetköreit is. Ez alapján a bizonyítási szükséghelyzet akkor áll fenn, ha: a bizonyítási indítvány előterjesztéséhez szükséges adatok az ellenérdekű fél birtokában vannak; a tényállítás bizonyítása a bizonyító fél számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől a tény ellenkezőjének bizonyítása elvárható lenne; a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél meghiúsította. 38 Az első eset viszonylag egyszerű: a bizonyítással terhelt fél számára nélkülözhetetlen adatok, bizonyítékok a vele szembenálló fél birtokában vannak. A második esetkörben a bizonyító fél ugyancsak nem tudja bebizonyítani a tényállítást, ugyanakkor az ellenérdekelt féltől elvárható lenne az annak valós voltát kizáró tények fennállásának a bizonyítása (Ezek az állítási szükséghelyzet bizonyítási megfelelői). A második esetkör felölel olyan bizonyítási 36 VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): i.m o. 37 LÉGRÁDI István: i.m o. 38 NAGY Adrienn In: WOPERA Zsuzsa (szerk.): i.m o. 19
10 szituációkat is, amikor nemcsak a bizonyítandó tény, hanem a pótolhatatlan bizonyítási eszköz is ismert a bizonyító fél előtt, csak az éppen az ellenérdekelt fél rendelkezési hatalma alatt áll, amaz pedig tagadja ezt. A bizonyítási szükséghelyzet harmadik esetköre, amikor a bizonyítás sikerességét az ellenérdekelt fél legalább valószínűsítetten meghiúsította. Ilyen esetben az ellenérdekelt fél szándékosan vagy gondatlanul a maga hatókörébe vonja a bizonyítás esetleges sikerességét, azáltal, hogy a bizonyítékok sorsa felett rendelkezik ezt azonban más kárára nem teheti meg, csak és kizárólag a sajátjára. 39 A bizonyítási szükséghelyzetnek összesen öt esetkörét nevesíti a törvény. Ezek közül az első hármat tartalmazza a Pp (2) bekezdése, a másik kettő a törvényben elszórtan található meg. A jogszabály negyedik esetkörét a jogsértő bizonyítási eszközöknél lelhetjük fel a 269. (5) bekezdésében. Ennek alapján, ha az adott bizonyítási eszköz jogsértő volta miatt a perben nem használható fel, ugyanakkor a fél más eszközzel tényállítását bizonyítani nem tudja, a bizonyítási szükséghelyzet szabályai alkalmazandók. Az ötödik esetkör pedig a szemlével van összefüggésben, amikor is a Pp (4) bekezdése deklarálja, hogy amennyiben a szemle az ellenérdekelt fél magatartására visszavezethetően hiúsul meg, a bizonyítási szükséghelyzet szabályai az irányadók, nem pedig a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabálya A bizonyítási szükséghelyzet jogkövetkezménye A bizonyítási szükséghelyzet törvényes feltételeire a perfelvétel során hivatkoznia kell a bizonyító félnek a felperes vonatkozásában a keresetlevél eshetőleges elemei körében erre utal maga a Pp. is, és valószínűsítenie kell a hivatkozott feltétel fennállását. A bizonyítási szükséghelyzetre az ellenérdekű félnek nyilatkoznia kell: vagy valószínűsíti a törvényi feltételek fennállásának hiányát, vagy érdemben reagál a bizonyító fél állításaira. A bíróságnak alakszerű végzést nem kell hoznia arról, hogy fennáll-e a bizonyítási szükséghelyzet vagy sem: az anyagi pervezetés keretében tájékoztatja a feleket a bizonyítási érdek és teher alakulásáról. 40 A bizonyítási szükséghelyzet jogkövetkezménye, hogy a bíróság valósnak fogadhatja el a szükséghelyzetben lévő fél által bebizonyítandó tényt, feltéve, ha annak tekintetében nem merült fel kételye. Ezen jogkövetkezményt az ellenérdekelt fél csak akkor háríthatja el, ha valószínűsíti, hogy: a szükséges adatok fölött soha nem is volt rendelkezési hatalma neki, vagy szintén érdekelt peren kívül álló társainak, és nem is kellett legyen (a negatív tény valószínűsítése kevésbé tekinthető problémásnak, mint a bizonyítása, ami ugyancsak nem lehetetlen minden esetben); az adatokkal olyan harmadik személy is rendelkezik, aki vele nem áll érdekazonos pozícióban a bizonyító féllel szemben; a bizonyító fél nem tette meg a tőle elvárható intézkedéseket a szükséges adatok vagy bizonyítási eszközök megszerzése érdekében (mert például az általa állítottakon kívül mást is tehetett volna); a tényállítás bizonyítása elvileg lehetséges lenne a bizonyító fél számára az ellenérdekeltek kizárólagos ellenőrzési körén kívül is; a bizonyítandó tény fennállását kizáró tények bizonyítása nem várható el tőle; a bizonyítás sikeressége nem hiúsult meg; azt nem ő (vagy vele érdekazonosságban álló személy) hiúsította meg; 39 VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): i.m o. 40 NAGY Adrienn: i.m. 18. o. 20
11 a bizonyító fél ennek megelőzése, elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében nem úgy járt el, ahogy az tőle elvárható lett volna; az adatok kiszolgáltatása, illetve a szükséges bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása, avagy felhasználásának engedélyezése révén a bizonyításban érdekelt fél bizonyításhoz fűződő érdekéhez képest ő aránytalanul nagyobb sérelmet szenvedne el; igazolja, hogy az indítványtételhez szükséges adatok, illetve bizonyításhoz szükséges eszközök feletti rendelkezési hatalmát az ellenőrzési körén kívüli okból vesztette el; a bizonyítás sikerességének meghiúsítása neki fel nem róható. 41 Összegzés A német dogmatikai alapokon nyugvó bizonyítási szükséghelyzet a magyar perjogtudományt is foglalkoztatta régebben, illetve ahogy erre a perjogi kodifikáció kapcsán napvilágot látott szakirodalom is utal napjainkban is. A bírósági esetjogban is fellelhetők a gyökerei, normatív alap hiányában azonban a bírósági joggyakorlat sem alakult teljesen egységesen. Azzal, hogy hatályos polgári perrendtartásunk tartalmazza a konkrét jogszabályi előírásokat és kereteket, a bírósági esetjogban kialakított jó gyakorlat beemelése történt az eljárásjogi kódexbe. A bizonyítási szükséghelyzet új szabályainak elemzését követően az is prognosztizálható, hogy nem feltétlenül lesz elterjedt e jogintézmény alkalmazása a joggyakorlatban. A törvényi feltételek ugyanis szűk határok közé szorítják a felhívhatóságát. Mint minden új jogintézmény és újonnan hatályba lépő törvény esetén, a fokozatosan formálódó joggyakorlatból fogunk tudni a hasznosságot illetően további következtetéseket levonni. 41 VARGA István ÉLESS Tamás (szerk.): i.m o. 21
THE RULES OF TAKING EVIDENCE IN THE NEW CIVIL PROCEDURE CODE
MultiScience - XXXI. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20-21 April 2017 ISBN 978-963-358-132-2 THE RULES OF TAKING EVIDENCE IN THE NEW CIVIL
AZ ÚJ PP. ÉS AZ IPARJOGVÉDELMI PEREK
AZ ÚJ PP. ÉS AZ IPARJOGVÉDELMI PEREK Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Újabb változások a szellemi tulajdont érintő jogi környezetben 2017. november 24. Mátraháza Dr. BACHER Gusztáv gusztav.bacher@szecskay.com
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
2017. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS
2017. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS Sajtótájékoztató a Szegedi Ítélőtáblán 2017. október 25-én, a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napján Miért kellett az új szabályozás? A jelenlegi
ADATSZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE
ADATSZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE MIE konferencia 2016. november 24. Győr Dr. Gusztav BACHER gusztav.bacher@szecskay.com www.szecskay.com Szecskay Attorneys at Law Bevezetés Milyen feltételek
JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK A POLGÁRI PEREKBEN UNLAWFUL MEANS OF TAKING EVIDENCE IN CIVIL CASES. Zámpori Anna
JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK A POLGÁRI PEREKBEN UNLAWFUL MEANS OF TAKING EVIDENCE IN CIVIL CASES Zámpori Anna Kulcsszavak: polgári eljárásjog, Pp. kodifikáció, bizonyítás a polgári perekben, jogsértő
Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
A bizonyítás. A bizonyítás fogalma
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület december 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. december 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 7. A magánszakértői vélemény elkészítésére sor kerülhet a magánszakértői
Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál
Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja;
A keresettel/viszontkeresettel/beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem nyomtatvány
1 A keresettel/viszontkeresettel/beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem nyomtatvány KERESETTEL/VISZONTKERESETTEL/BESZÁMÍTÁSSAL SZEMBENI ÍRÁSBELI ELLENKÉRELEM 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság
T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.
A beszámítást tartalmazó irat nyomtatvány BESZÁMÍTÁST TARTALMAZÓ IRAT 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ
1 A beszámítást tartalmazó irat nyomtatvány BESZÁMÍTÁST TARTALMAZÓ IRAT 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság megnevezése: 1.2. Bírósági ügyszám: 1.3. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél
Wopera Zsuzsa: A polgári perrendtartásról szóló T/ számú törvényjavaslat bemutatása
Wopera Zsuzsa: A polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslat bemutatása Több mint két éve kezdődött az új polgári perrendtartás kodifikációja az Igazságügyi Minisztérium keretei között.
Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések
3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése
[Pp. 78. (4) bek., 79. (1) bek., 276. (4) bek. b) pont, 307. (1) bek., 308. (4) bek.,
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. június 25-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 41. I. Ha a szakértői munkaterv ismeretében a fél kéri a szakértői munka
A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.
A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései. Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök március 22.
Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök 2017. március 22. A közbeszerzési jogorvoslat aktuális kérdései A Kbt. 2017. január 1.
X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR
1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.
Az új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület január 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1
Az új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. január 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1 17. A Pp. 269. (1) bekezdés c) pontjában írt jogsértő szerzésmód csak
Az elévülés szabályai
Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.
Közgazdasági kérdések a versenyhatározatok. bírósági felülvizsgálata során. GVH-KTI szeminárium február 24. Dr. Nagy Csongor István
Közgazdasági kérdések a versenyhatározatok bírósági felülvizsgálata során GVH-KTI szeminárium 2010. február 24. Dr. Nagy Csongor István Bevezetés a mai elıadás célja és menete Cél: Mi a kánon a közgazdasági
SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?
SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban
Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.
http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?
http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség
A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ALAPÍTVA: 1866.
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ALAPÍTVA: 1866. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA TARTALOM LXXIII. ÉVFOLYAM J 1 K NAGY ADRIENN: Új jogintézmények a polgári perbeli bizonyítás
A nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj alkalmazhatóságának ellentmondásai a munkajogban Rácz Orsolya * - Rácz Zoltán **
A nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj alkalmazhatóságának ellentmondásai a munkajogban Rácz Orsolya * - Rácz Zoltán ** 1. Bevezetés munkajog hosszú fejlődési folyamata során kialakította a saját felelősségi
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.
Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
A közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy
Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
v é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
mm
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület november 3-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. november 3-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1. A Pp. 28. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a szerződéses jogviszonyból
ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ
DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
az alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s
Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján
Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)
A január 05-én beérkezett kiegészítő tájékoztatás kérések és válaszok:
1. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS közbeszerzési eljárásban Kbt. 56. alapján Ajánlatkérő: Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet (3300 Eger, Széchenyi út 27-29.) Közbeszerzési eljárás tárgya: Enoxaparine
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,
Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s
Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,
A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A tervezetek előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra
A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal
Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy
Közigazgatási per megindítása iránti keresetlevél nyomtatványa KÖZIGAZGATÁSI PER MEGINDÍTÁSA IRÁNTI KERESETLEVÉL 1, 2
1 Közigazgatási per megindítása iránti keresetlevél nyomtatványa KÖZIGAZGATÁSI PER MEGINDÍTÁSA IRÁNTI KERESETLEVÉL 1, 2 1.1. Eljáró bíróság megnevezése: 1.2. Felperes 3 adatai természetes személy esetén
ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag
CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján
Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás
időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html
1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március
Budapest, december
Ellenj egyezte : ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 DEC 1 6. T/11332/6. szám ú EGYSÉGES JAVASLAT A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 119/2018. (II. 13.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/37989-8/2017. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: a hatósági eljárás tárgyát képező teletext oldal másolata
A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE A KÖZLÉS MÓDJAI. Joghatások Bizonyítási teher
A döntések közlése A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE Joghatások Bizonyítási teher A KÖZLÉS MÓDJAI Szóban / írásban Kapcsolattartási formákon keresztül Eltérés lehetősége (életveszély, súlyos kár,
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,
Polgári Eljárásjogi Tanszék Diplomamunkára és évfolyamdolgozatra ajánlott témák 2014/2015. tanév jogász képzés
Polgári Eljárásjogi Tanszék Diplomamunkára és évfolyamdolgozatra ajánlott témák 2014/2015. tanév jogász képzés Az alábbi lista nem kimerítő, csupán kiindulásként szolgál a diplomamunkára és évfolyamdolgozatra
Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő
Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Bevezetés A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon 1957. évi IV.
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese
A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Áttekintés A versenyjogi kártérítési perekről lehetőségek és kockázatok Jogszabályi háttér Ki indíthat pert és ki perelhető? A versenyjogi
í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
CIVILISZTIKA IV. HIBÁS TELJESÍTÉS, KELLÉKSZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS, TERMÉKSZAVATOSSÁG. Kőhidi Ákos
CIVILISZTIKA IV. HIBÁS TELJESÍTÉS, KELLÉKSZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS, TERMÉKSZAVATOSSÁG Kőhidi Ákos Hibás teljesítés - 6:157-178. Visszterhes szerződéseknél De ingyenes szerződéseknél is lehet a kötelezettnek
A fuvarozási szerződés
További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére
Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete
Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról * A közbeszerzésekről
TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény
TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG
a fogyasztóvédelemről szóló évi LV. törvény és végrehajtására alkotott rendeletek,
Társasház közös képviselőjével, illetve lakásszövetkezet ügyintézőjével szemben eljárás lefolytatása a rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén. A hatóság vizsgálja,
Törvényházi szeminárium az önálló közigazgatási perrendtartásról
Miskolci Törvényszék SAJTÓOSZTÁLY Törvényházi szeminárium az önálló közigazgatási perrendtartásról A Miskolci Törvényszék az ügyfelek jogérvényesítésének elősegítése érdekében ismeretterjesztő sorozatot
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:
A keresetlevél nyomtatvány KERESETLEVÉL 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ
1 A keresetlevél nyomtatvány KERESETLEVÉL 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság megnevezése: 1.2. Felperes 3 adatai természetes személy esetén 4 1.2.1. Név (teljes név): Születési név: Születési hely
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület október 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. október 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1 56. A természetes személy alperes esetében az azonosító adatok közül
Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.
Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,
Keresetlevél nyomtatvány a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben
1 Keresetlevél nyomtatvány a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben KERESETLEVÉL A JEGYZŐ BIRTOKVÉDELMI ÜGYBEN HOZOTT HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA IRÁNTI PERBEN