Wopera Zsuzsa: A polgári perrendtartásról szóló T/ számú törvényjavaslat bemutatása

Átírás

1 Wopera Zsuzsa: A polgári perrendtartásról szóló T/ számú törvényjavaslat bemutatása Több mint két éve kezdődött az új polgári perrendtartás kodifikációja az Igazságügyi Minisztérium keretei között. Az intenzív törvényelőkészítő munka eredményeként Trócsányi László igazságügyi miniszter úr szeptember 2-án beterjesztette az Országgyűlés elé a polgári perrendtartásról szóló T/ számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat), és szeptember 13-án megkezdődött a Javaslat általános vitája, ami szeptember 29-én lezárult, jelenleg a részletes vita szakaszban vagyunk, november végére várható a zárószavazás. 1. A Javaslat szerkezete, tagolása A Tervezet szerkezeti felépítése perjogi hagyományainkhoz igazodik, legnagyobb szerkezeti egység a rész, azon belül fejezet, alcím, szakasz, bekezdés. Újítás, hogy valamennyi szakasznak címe van, ami az abban foglalt rendelkezések tartalmát előrevetítve, mind az értelmezést, mind az eljárás menetének követését is segítik, így a Javaslat szerkesztési technikája a Ptk.-hoz igazodik. 2. Alapelvek A Javaslat alapelvi fejezete teljesen megújul. A törvény elején elhelyezkedő fejezetben csak azok az alapelvek jelennek meg, amelyeknek az egész perrendtartáson átsugárzó hatásuk van, tömören, tételszerűen, magas absztrakciós szinten, hasonlóan az új Ptk. első könyvének bevezető rendelkezéseihez. Ezek közül kiemelést érdemel a perkoncentráció elve, a felek eljárás-támogatási kötelezettsége, a feleket terhelő igazmondási kötelezettség előírása. Ezekkel kívánja a jogalkotó kifejezni a felek fokozott eljárási felelősségét a bíróság elé vitt jogvita előre vitelével kapcsolatban, ami a perkoncentráció megvalósításának is egyik pillére. Az igazmondási kötelezettség előírását, hasonlóan a mintaadónak tekinthető külföldi kódexek megoldásaihoz, a polgári per társadalmi költségei teszik szükségessé, vagyis a fél felelősségének hangsúlyozását a tényállítások, és az általa megtett ténybeli nyilatkozatok valóságtartalma tekintetében, ami szoros összefüggésben áll a felek eljárás-támogatási kötelezettségével. Ez nem jelent abszolút igazmondási kötelezettség, a fél olyan tények, körülmények feltárására, amely a bíróság elé vitt jogaik érvényesítésével, perbeli érdekeikkel ellentétes, nem kötelezhető. Az új Pp. a bíróságtól is új szerepfelfogást kíván, mely alapelvi szinten a közrehatási tevékenység nevesítésében jelenik meg, a per során pedig az anyagi pervezetésben. A Javaslat egyik jellegadó sajátossága a bíróság szerepének erősítése a jogvita tárgyi kereteinek tisztázásában. Valamennyi újrakodifikált európai perrendben megfigyelhető a bírói aktivitás fokozása. Az aktív bírói attitűd előírása egyben a koncentrált per nemzetközi követelményének is hivatott eleget tenni, amit több nemzetközi dokumentum is elvárásként fogalmaz meg.

2 2 3. Osztott perszerkezet A Javaslat legfontosabb újítása az évi I. törvénycikkben is meghonosított, és külföldön is kiválóan funkcionáló ún. osztott perszerkezet bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az eljárás mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra tagolódik: perfelvételi szakra és érdemi tárgyalási szakra. A Javaslat által kialakított struktúrában a perfelvételi szakra nagy hangsúly helyeződik. A Javaslat olyan megoldást választott, amelyben egyrészt a keresetlevél, illetve az írásbeli ellenkérelem logikusan egymásra épülő tartalmi követelményeit a törvény részletesen meghatározza annak érdekében, hogy a jogi képviselők is olyan átfogó és a jogvita lényegét minél teljesebben bemutató beadványt nyújthassanak be, amelyekből a bíróság is rövid időn belül beazonosíthatja, miről kell dönteniük, vagy épp azt, hogy hol kell aktív anyagi pervezetésükkel közrehatnia a jogvita kereteinek tisztázásában. Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy a perfelvételi szakra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, amelyhez a Javaslat szabályai pontos menetrendet adnak, melyben mind az írásbeliség, mind a szóbeliség szerepet kap. Jelentős újítása a Javaslatnak az alperesi ellenkérelem írásban történő előterjesztésének előírása. A Javaslat további újítása, hogy az írásbeli ellenkérelem elmulasztása esetén biztosítja tárgyaláson kívül, hivatalból bírósági meghagyás kibocsátásának lehetőségét. Az írásbeli előkészítést követően kerül megtartásra főszabály szerint a perfelvételi tárgyalás, ahol véglegeződnek és rögzülnek a felek konkrét tény- és jogállításai, kérelmei, bizonyítási indítványai szükség esetén bírói közrehatással, anyagi pervezetéssel. A perfelvétel lezárásának legfontosabb joghatása a preklúzió, mely szerint a perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. A korlátozás célja egyrészt az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, és ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A korlátozás másik indoka, hogy megakadályozza a per elhúzódását. Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában, az ott rögzített keretek között a bizonyítás lefolytatásra kerüljön, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a per érdemében emiatt korábban születhet döntés. 4. Hatásköri szabályozás megújítása A Javaslat a négyszintű bírósági szervezethez igazítja a hatásköri szabályozást: fenntartja a két elsőfokú bemeneti szintet, és számos európai megoldást követve általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel. Ez azt jelenti, hogy a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

3 3 Fontos kiemelni, hogy ez nem okoz jelentős arányeltolódást az ügyérkezésben, inkább a dogmatikai következetesség szempontjából van jelentősége, mert a Javaslat az egységes perrendet a törvényszékre (a bonyolult ügyekre) modellezi, és ehhez képest határozza meg a járásbírósági ügyekben alkalmazandó eltéréseket. A Javaslat főszabállyá teszi a törvényszéki eljárásban a fél számára a kötelező jogi képviseletet. Ennek indoka, hogy az utóbbi évtizedekben a polgári jogviták a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbá váltak, így a felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását. 5. Egységes perrend A Javaslat egységes perrendet vezet be, amit az általános hatáskörrel rendelkező törvényszékre modellez. Az egységes perrend azt jelenti, hogy azonos eljárási szabályok szerint bonyolódnak a perek a törvényszék előtt, és a járásbíróság előtt. Járásbírósági szinten, ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, számos, a jogérvényesítését segítő szabály kerül bevezetésre, pl. formanyomtatványok, beadványok, nyilatkozatok szóban történő előterjesztésének lehetősége, amelyekkel szemben alacsonyabb elvárásokat támaszt a Javaslat és a felet szélesebb körű bírói anyagi pervezetés is segíti. A Javaslat áttekinthetően, külön fejezetben foglalja össze a járásbíróságon alkalmazandó eltéréseket. 6. Bizonyítás A Javaslat több ponton megreformálja a bizonyítás szabályait. Törvényi szinten rendezi a bizonyítási szükséghelyzet problémáját. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a kirívóan információ-aszimmetrikus helyzetekre ad szabályozási megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett (pl. orvosi műhibaperben az alperes rendelkezik a bizonyításhoz szükséges okiratokkal), és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. A bizonyítási szükséghelyzet Javaslat szerinti jogkövetkezménye: a tény fennállásának megállapítása, ha a bíróban kétely e tekintetben nem merül fel. A Javaslat rendezi a jogsértő bizonyítási eszközök a perben történő használhatóságát. Általános jelleggel rögzíti, hogy jogsértő bizonyítási eszközök a perben nem használhatók fel. A Javaslat rögzíti, hogy abszolút kizárt az olyan bizonyíték felhasználhatósága, melyet az élethez és a testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, vagy ily módon állítottak elő. Más esetekben a bizonyíték befogadhatósága tárgyában a bíróság mérlegelési jogkörében dönt úgy, hogy a Javaslat meghatározza a mérlegelési szempontokat. Ha a bíróság befogadja a jogsértő bizonyítékot, ez önmagában az azt felhasználó felet nem mentesíti a büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi felelősség alól. A bizonyítással kapcsolatos szabályozás leglényegesebb újítása a szakértői bizonyítás koncepcionális megújítása. A javaslat szerint a fél három úton szolgáltathatja a szakvéleményt: a megbízott magánszakértője, más eljárásban kirendelt szakértő vagy a perben kirendelt szakértő útján.

4 4 A három út egyszerre nem vehető igénybe, azok között a bizonyító félnek kell választania. Választását saját anyagi körülményei, a pervitelben való jártassága, az adott szakkérdés jellege illetve az ügy körülményei befolyásolhatják. A magánszakértői bizonyítás intézményesítése megszünteti azt a hatályos, perelhúzó gyakorlatot, amely szerint a magánszakvéleményt nem a főbizonyításra, hanem a kirendelt szakértő szakmai hozzáértésének a megingatására, cáfolatára terjesztették be. A megbízott szakértő csakis olyan személy, akit a bíróság egyébként kirendelhet. A szakértőkre irányadó, a pártatlanságot és a magas szakmai színvonalat biztosítani hivatott (alkalmassági, képzési, fegyelmi vagy éppen büntetőjogi) szabályok ugyanúgy vonatkoznak a megbízott, mint a kirendelt szakértőre. A magánszakértői vélemény nem lehet egyoldalú sem, ugyanis a Tervezet előírja a magánszakértő számára, hogy a szakvéleményét ne csak a megbízója által szolgáltatott adatok alapján, hanem az ellenfél nyilatkozatait is értékelő módon készítse el. Ellenkező esetben a szakvéleménye a perben nem lesz szakvéleményként felhasználható. 7. Perorvoslatok A Javaslat hatékonyabbá kívánja tenni a perorvoslatok szabályait. E tekintetben a Javaslat kettős célt kíván megvalósítani: megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, ugyanakkor a szabályozás követve a feszes menetrendű és a felek fokozott aktivitását feltételező elsőfokú eljárás szabályait ne adjon lehetőséget a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. Ennek érdekében a Javaslat meghatározza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének terjedelmét, ehhez képest határozza meg a fellebbezés kötelező tartalmát, és rögzíti, hogy a másodfokú bíróság főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést. A Javaslat a perek elhúzódását előidéző hatályon kívül helyezésre okot adó körülményeket is újraszabályozza. Ennek lényege, hogy a kötelező hatályon kívül helyezési okok körén kívül eső eljárási szabálysértéseket a másodfokú bíróság csak veheti figyelembe, ha arra a felek valamelyike hivatkozott, hivatalból nem. A felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat szabályai körében egy ún. engedélyezési rendszer kerül bevezetésre minden olyan vagyonjogi ügyben, ahol a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. Ezekben az esetekben a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot. 8. Kollektív igényérvényesítés A Javaslat két kollektív igényérvényesítési forma szabályozására tesz javaslatot: a közérdekből indított perekre és a társult perlésre. Közérdekű perekre felhatalmazást ma is adnak különböző jogszabályok, ezek eljárási kereteit teremti meg a Javaslat. A társult perlés intézménye teljesen új a magyar perjogi szabályozásban. E kollektív igényérvényesítési forma azért hatékony, mert csökkenti a jogérvényesítés egységnyi költségét. A Javaslat nem teszi azonban lehetővé bármely érvényesített jog tekintetében a társult perlést, csak a fogyasztó szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, munkaügyi perekben, illetve előre nem látható környezetszennyezéssel közvetlenül okozott kártérítési igények esetében.

5 5 E szűkítés indoka az, hogy jellemzően a fogyasztói és a munkaügyi jogviták azok, melyekben a kollektív jogérvényesítés által biztosított hatékonysági előnyök nélkül a jogvédelem meghiúsulhatna, mivel egyéni perindításra valószínűleg nem kerülne sor. A környezetterheléssel okozott károk megtérítése társult per formájában pedig olyan katasztrófaszerű esetekre korlátózódik, mint amilyen pl. a vörösiszap katasztrófa volt. A társult per olyan kollektív igényérvényesítési forma, ahol legalább tíz jogosult döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek elbírálhatók. A társult per így az ún. opt-in modellt valósítja meg. Ebben a modellben a felperesek személyükben ismertek, azonosítottak. Míg a Javaslat a közérdekű pert törvényszéki határkörbe emeli, addig a társult per pertárgyérték alapján, vagy a per tárgya alapján egyaránt tartozhat járásbíróság, törvényszék, vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe.