EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásai

Átírás

1 EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁS: Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásai a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján Társelőadó az EP részéről: Társelőadó a latin-amerikai országok részéről: María Muñiz de Urquiza (S&D) Oscar Arboleda Palacio (Parlandino) május 19., csütörtök, Montevideo (Uruguay) AT\ doc AP v05-00 Egyesülve a sokféleségben

2 EUROLAT Állásfoglalás, május 19. Montevideo (Uruguay) [a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján] Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásai Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel november 9-i nyilatkozatára, tekintettel az EU és Latin-Amerika országai közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra irányuló, a globalizációból eredő lehetőségekről és kihívásokról szóló, december 20-i állásfoglalására, a dohai forduló kihívásairól és lehetőségeiről szóló, május 1-jei állásfoglalására, a kereskedelemről és az éghajlatváltozásról szóló, április 8-i állásfoglalására, valamint a Kereskedelmi Világszervezet reformjáról szóló, május 15-i állásfoglalására, tekintettel az európai uniós, latin-amerikai és karibi állam- és kormányfők eddig hat alkalommal, Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ), Bécsben (2006. május ), Limában (2008. május ) és Madridban (2010. május 18.) megtartott csúcstalálkozójának nyilatkozataira, tekintettel az 5. EU Mexikó csúcstalálkozó (2010. május 16.), a 4. EU MERCOSUR csúcstalálkozó (2010. május 17.), a 4. EU Chile csúcstalálkozó (2010. május 17.), a 4. EU CARIFORUM csúcstalálkozó (2010. május 17.), a 4. EU Közép-Amerika csúcstalálkozó (2010. május 19.), valamint az EU Andok Közösség csúcstalálkozó (2010. május 19.) együttes nyilatkozataira, tekintettel a december 15-én parafált és az Európai Parlament által február 3-án ratifikált, az Európai Unió, valamint Brazília, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela közötti Genfi banánkereskedelmi megállapodásra és az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti Banánkereskedelmi megállapodásra, tekintettel egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről pedig a Chilei Köztársaság közötti társulás, valamint az EU Chile Fejlesztési és Innovációs Egyesület létrehozásáról szóló megállapodásra, tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről pedig a Mexikói Egyesült Államok között megkötött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodásra, és az EU és Mexikó közti stratégiai partnerségre, tekintettel az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodásról folyó tárgyalások lezárására, tekintettel az EU, valamint a Kolumbia és Peru közötti többoldalú kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások lezárására, tekintettel a két régió közötti nagyratörő és kiegyensúlyozott társulási megállapodásról szóló EU MERCOSOUR tárgyalások újraindítására, tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményre, AP v /9 AT\ doc

3 tekintettel a WTO miniszteri konferenciájának november 14-én Dohában és december 18-án Hongkongban elfogadott nyilatkozataira, valamint a december 2-án Genfben elfogadott elnöki összefoglalóra, tekintettel az ENSZ szeptember 8-i Millenniumi Nyilatkozatára, amely a millenniumi fejlesztési célokat mint a nemzetközi közösség által a szegénység felszámolása érdekében közösen kialakított kritériumokat határozza meg, tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményére (UNFCCC), és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre, valamint az UNFCCC-ben részes felek Koppenhágában tartott 15. konferenciájának eredményeire 1, tekintettel az UNFCCC aláíróinak Mexikóban tartott 16. konferenciájára, amelyen most, amikor a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya a végéhez közeledik sikerült fontos megállapodásokat kötni az éghajlatváltozás tárgyában, tekintettel a 2010 májusában Río de Janeiróban megtartott első EU Latin-Amerika polgári légiközlekedési csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra, az EU és Latin-Amerika különböző országai között megkötött horizontális légiközlekedési megállapodásokra, az EU és Mexikó által aláírt, a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozó egyetértési és együttműködési megállapodásra, valamint az EU és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti, nagyra törő légiközlekedési megállapodás megkötését célzó tárgyalások megnyitására, tekintettel a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentésére, A. mivel Latin-Amerika és az EU nemcsak közös értékekben, történelemben és kultúrában osztozik, hanem emellett elkötelezetten ösztönzi egy stratégiai szövetség létrejöttét, amelyet kétoldalú és regionális megállapodások sora, valamint azok elmélyítésének és újabb megállapodások megkötésének távlata szilárdít meg, B. mivel a karibi országok az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok közé (AKCS-államok) tartoznak, amelyekkel az EU a Római Szerződésig visszanyúló különleges kapcsolatokat épített ki, C. mivel az EU szorosabbra fűzte gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Latin-Amerikával, annak második legfontosabb kereskedelmi partnerévé, továbbá a Mercosur és Chile fő kereskedelmi partnerévé válva; mivel a latin-amerikai országok közvetlen külföldi befektetéseinek (FDI) legnagyobb része az EU országaiból érkezik, továbbá az EU is fogad Latin-Amerikából, elsősorban Brazíliából, Chiléből és Venezuelából érkező közvetlen külföldi befektetéseket, D. mivel a Latin-Amerika és a világ más szereplői közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években jelentősen megélénkültek és ezen országok Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) kiemelt partnereivé válnak, továbbá mivel ebből következően a kereskedelmi megállapodásokat olyan eszközöknek kellene tekinteni, amelyek alkalmasak e tendencia ellensúlyozására és az EU és Latin-Amerika közötti áruforgalom bővítésére, E. mivel a különböző fejlettségi szintek és a világgazdaságba való beágyazódás különféle módozatai miatt az egyes európai uniós, illetve latin-amerikai és karibi országok közötti 1 Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének határozattervezete -/CP.15, Koppenhágai Megállapodás, FCCC/CP/2009/L.7. AT\ doc 3/9 AP v05-00

4 kereskedelem az exportált termékcsoportok és a termelékenységi szintek tekintetében aszimmetrikus, a kereskedelmi megállapodásoknak tükrözniük kell ezt az aszimmetriát, és lehetővé kell tenniük, hogy Latin-Amerika a nyersanyagok kereskedelméről áttérjen a hozzáadott értékkel rendelkező termékek kereskedelmére, F. mivel a két régió közti kereskedelmi forgalom nagymértékben koncentrált és jóllehet 1990 óta több mint kétszeresére emelkedett lassabb fejlődést mutat, mint a két régió és a világ többi része közti kereskedelem, G. mivel a 2008-as limai EU LAC csúcstalálkozó eredményeképpen meghatározták a kétoldalú regionális stratégiai partnerség fő tengelyeit, azzal a céllal, hogy társulási megállapodások hálózata jöjjön létre az Unió és a különböző szubregionális integrációs csoportosulások között, mivel a 2010 májusában Madridban megtartott EU LAC csúcstalálkozó e célkitűzés tekintetében jelentős előrelépést jelentett, és az EU és a Mercosur közötti partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások újbóli felvételével, az EU, Peru és Kolumbia közötti átfogó kereskedelmi megállapodás megkötésének politikai jóváhagyásával és az EU és Közép-Amerika közötti tárgyalások lezárásához nyújtott támogatással lehetővé tette a LAC országaival folytatott, az utóbbi években megrekedt kereskedelmi tárgyalások újraindítását, H. mivel a változó és globalizálódó világban a piacokhoz való hozzáférés a világ vezető gazdaságaiban mindenkor fellendítőleg hat a gazdasági fejlődésre, I. mivel a nemzetközi kereskedelemnek és a tőkeáramlásának hátat fordítva egyetlen ország sem volt képes hosszú távon sikeresen fejlődni, ugyanakkor az is bizonyos, hogy csupán a nemzetközi kereskedelem és a külföldi beruházások előtti nyitás révén egyetlen ország sem volt képes fejlődést elérni; mivel a sikeres esetekben a világpiac biztosította lehetőségeket a belföldi beruházásokkal és a belföldi vállalkozói szellemet ösztönző intézményteremtési stratégiával ötvözték, J. mivel a dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárása a nyitott, igazságos és szabályokon nyugvó multilaterális kereskedelmi rendszer támogatása révén pozitív hatással lehet a világkereskedelemre, és elsősorban a fejlődő országoknak kellene kedveznie, K. mivel a kétoldalú és interregionális kereskedelmi megállapodások kiegészítik a WTO szabályait, és olyan szociális, környezetvédelmi és bizonyos esetekben a vállalatok társadalmi felelősségvállalását érintő normákat tartalmaznak, amelyek tárgyában a multilaterális tárgyalások során a mai napig nem történt jelentős előrelépés, L. mivel a már hatályban lévő, véglegesített vagy a latin-amerikai országok különböző csoportjaival még tárgyalás tárgyát képező részletes megállapodások hálózatának létrehozása mögött az a szándék rejlik, hogy hozzájáruljon a két földrész közötti együttműködés fokozásához, miközben lehetővé teszi, hogy a regionális integrációs folyamatok különböző sebességgel folyjanak, M. mivel az éghajlatváltozás szempontjából a világ legsebezhetőbb országai között néhány latin-amerikai ország is szerepel, és figyelembe véve a Latin-Amerikát nagymértékben sújtó jelenségeket: az elsivatagosodáshoz és az erdők pusztulásához vezető folyamatok különleges gyakoriságát, a ciklonokat és az állatfajok kipusztulását, valamint az éghajlatváltozás mint globális fenyegetés konkrét, riasztó és rendkívüli jelentőségű megnyilvánulásait, többek AP v /9 AT\ doc

5 között az Amazonas menti esőerdők állapotát és az andokbeli gleccserek olvadásában rejlő veszélyt, N. mivel a polgári légi közlekedés döntő szerepet játszik a Latin-Amerika és az EU közötti kapcsolatokban és a jelenlegi világgazdasági helyzetben mindkét régió gazdasági fellendülését jelentős mértékben elősegítheti, O. mivel a banánkereskedelem az elsősorban Latin-Amerikában tevékenykedő és a világpiac több mint 80%-át ellenőrző multinacionális vállalatok kezében van, 1. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszéd és az együttműködés mellett a kereskedelmi politika az egyik olyan eszköz, amely elősegíti az EU és Latin-Amerika közötti kétoldalú regionális stratégiai partnerség létrejöttét; 2. rámutat arra, hogy a regionális integráció igen jelentős folyamat, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a latin-amerikai országok sikeresen alkalmazkodjanak az új globális kihívásokhoz, és ezzel összefüggésben kiemeli a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) a jelenlegi helyzetben betöltött jelentős szerepét, továbbá üdvözli a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAM) megalapítására vonatkozó döntést; 3. támogatja olyan, a népek és országok szolgálatában álló, méltányosabb és igazságosabb gazdasági kapcsolatok létrehozását, amelyek elősegítik az államok közötti egyenlőségen és minden földrész országaival kötött egyezségeken és szövetségeken alapuló fejlődést és együttműködést a mély társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok, az éhezés, a betegségek és a szegénység elleni küzdelemben; 4. üdvözli az azon latin-amerikai országokban tapasztalható pozitív fejleményeket, ahol a belső reformok és elsősorban a szociális és adóügyi területen végrehajtott megfelelő strukturális reformok által kísért új kereskedelmi és társadalmi-gazdasági politikák hozzájárultak a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkenéséhez, noha azok a Giniegyütthatónál tapasztalt javulás dacára továbbra is jelentősek; úgy véli, hogy e fejlemények jól illusztrálják azokat a körülményeket, amelyek mellett a kereskedelmi politikának progresszív disztributív hatásai lehetnek; 5. úgy véli, hogy Latin-Amerika vidéki területei jelenleg kevéssé kiaknázottak, elsősorban amiatt, hogy a művelhető földek felett kevés főleg nagy kiterjedésű földeket birtokló tulajdonos rendelkezik; úgy véli, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek, valamint a városi övezetek túlzott népességkoncentrációja elleni küzdelmet elő lehetne mozdítani a vidéki területeken való tulajdonszerzés elősegítését célzó konkrét intézkedésekkel; 6. úgy véli, hogy Latin-Amerika számára alapvető fontosságú, hogy a jelenleg főként nyersanyagokon alapuló kereskedelmét diverzifikálja, és a nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások fenntartható kereskedelmének irányába fejlődjön tovább, hogy képes legyen a világszintű versenyre; úgy ítéli meg, hogy az EU és Latin- Amerika közötti kereskedelmi megállapodásoknak garantálniuk kell ezt a célkitűzést, amihez lehetővé kell tenniük a szoros technológiai együttműködést, valamint saját, a termékek és élelmiszerek előállítását és feldolgozását végző iparaik fenntartását és fejlesztését; 7. az EU-nak és Latin-Amerika országainak az áruforgalom fellendítése érdekében hozzá kell járulniuk a kereskedelem torzulását okozó akadályok számának csökkentéséhez. A AT\ doc 5/9 AP v05-00

6 mezőgazdasági termékek kiviteléhez nyújtott támogatásoknak a WTO dohai fordulójában előirányzott gyökeres átalakítását a lehető leghamarabb be kell fejezni; 8. úgy véli, hogy az oktatás, a szakképzés és a technológiacsere területén létrejövő megállapodások hozzájárulhatnak a latin-amerikai országok között meglévő különbözőségek mérsékléséhez, ami az EU-val lebonyolított áruforgalmi projektek jobb kihasználásában mutatkozhat meg; 9. kéri, hogy az EU és Latin-Amerika országai működjenek szorosabban együtt, és a fejlődő országokkal szembeni különleges és megkülönböztetett bánásmód elvének megfelelően és a szegénység hatékony mérséklése érdekében hangolják össze a WTO dohai fordulóján elérendő nagy ívű, méltányos és átfogó megállapodás elérése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy egy nyitott, tisztességes és szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer hozzá fog járulni a világgazdaság gazdasági válságból való kilábalásához, illetve a növekedés és a fenntartható fejlődés előmozdításához; 10. hosszú távú célkitűzésként javasolja, hogy az EU és Latin-Amerika gazdaságaiban vezessenek be közös szociális, ökológiai, egészségügyi, műszaki és minőségügyi normákat, hogy e területeken ne legyen lefelé irányuló verseny. Úgy véli, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos technikai segítségnyújtásnak ki kell egészítenie a hivatalos fejlesztési segélyt, és forrásokat kell mozgósítania azon programok finanszírozására, amelyek helyi és regionális termelési lehetőségeket teremtenek azzal a céllal, hogy biztosítsák az élelmezésbiztonságot, fellendítsék a helyi élelmiszer-termelést, és fenntartható módon garantálják a közösségek, kistermelők és kis- és középvállalkozások piacra jutását; továbbá segítenie kellene a kistermelőket, hogy csökkenthessék a jogszabályok és minőségügyi előírások teljesítésével járó műveletek költségeit; úgy véli, hogy ezenkívül olyan programokat kell kidolgozni, amelyek segítik a kis- és középvállalkozásokat az ellenőrzéssel, teszteléssel és a hivatalos tanúsítványok beszerzésével kapcsolatos feladataik ellátásában; 11. hangsúlyozza az Unió és a latin-amerikai országok közötti együttműködési megállapodások keretében az importált mezőgazdasági termékekre vonatkozóan meghatározott környezeti, nyomon követhetőségi és élelmiszer-biztonsági normák alkalmazásának jelentőségét; 12. kéri az EuroLat tagországait, hogy mindenekelőtt a korrupció elleni küzdelemmel csökkentsék a tranzakciók költségeit; 13. kiemeli, hogy az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljainak teljesítése a jelenlegi többoldalú és kétoldalú tárgyalásokkal összeegyeztethető, rendkívül fontos célkitűzés; hangsúlyozza, hogy a millenniumi fejlesztési célokról és a világszerte jelen lévő szegénység felszámolásáról szóló madridi nyilatkozatban megújított kötelezettségvállalások teljesítéséhez igazságos kereskedelmi környezetre lesz szükség, amely elősegíti, hogy Latin- Amerika fejlődő országai fokozatosan és ténylegesen bejussanak a fejlett országok, elsősorban az EU országainak piacára, különös tekintettel a főként kis- és középvállalkozásokból álló helyi vállalkozói szövet erősítésére; a kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása során szem előtt kell tartani a munkajogokat, az emberi jogokat, a társadalmi fejlődést és a környezetvédelmi előírásokat, továbbá biztosítani kell az olyan gazdasági modellekre való áttérést, amelyek elősegítik a javak jobb elosztását, a kitermelésük során a környezetet károsító nem megújuló természeti erőforrások mérsékeltebb felhasználását, az élelmezésbiztonságot és a helyi élelmiszertermelést; AP v /9 AT\ doc

7 14. üdvözli, hogy a madridi nyilatkozat külön elismeri az államok arra vonatkozó szuverén jogának elvét, hogy természeti erőforrásaikat maguk kezeljék és szabályozzák, és egyúttal hangsúlyozza, hogy kellő figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság kritériumaira; 15. elismeri, hogy a banánkereskedelemmel kapcsolatos WTO-megállapodások megkötése az EU és Latin-Amerika közötti hosszú vita végére tett pontot, elősegítheti az előrelépést a dohai tárgyalási forduló során, és hozzájárult a Közép-Amerikával, Kolumbiával és Peruval megkötött megállapodásokról szóló tárgyalások lezárásához; úgy véli, hogy tekintettel a banán világpiacának liberalizálódására olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek növelik a földrajzi távolság és az elszigeteltség miatt leginkább hátrányt szenvedő termelők versenyképességét, és támogatni kell a minimális társadalmi és környezetvédelmi normáknak megfelelő, fenntartható és magas színvonalú hagyományos tevékenységeket; 16. üdvözli, hogy a kétoldalú megállapodásokba emberi jogi záradék kerül beépítésre, amely az emberi jogok megsértése esetén lehetővé teszi a megállapodás egyoldalú és azonnali felfüggesztését, ami az általános tarifális preferenciarendszer (GSP+) vonatkozásában egyértelmű javulást jelent; hasonlóképpen üdvözli szociális és környezetvédelmi záradékok beillesztését is, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető normáinak megerősítését és teljesítését, másrészről pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló multilaterális rendszerben való részvételt jelentik; emlékeztet arra, hogy e záradékok teljesítése kötelező kell legyen, és azokba részvételi ellenőrzési mechanizmusokat kell beépíteni; 17. kiáll a tőkepiacok hatékony szabályozását biztosító stratégia mellett, amely büntetné a multinacionális vállalatok áttelepülését, megadóztatná a pénzügyi tranzakciókat és véget vetne az adóparadicsomoknak; 18. hangsúlyozza, hogy az uniós székhelyű, Latin-Amerikában működő cégeknek építő szerepet kellene betölteniük azáltal, hogy magas szintű környezetvédelmi, szociális és minőségbiztosítási normákat alkalmaznak, valamint tisztességes béreket és biztos munkahelyeket nyújtanak; rámutat arra, hogy az egész Európai Uniónak és az uniós székhelyű, Latin-Amerikában működő európai vállalatoknak példamutató magatartást kellene tanúsítaniuk a szociális, foglalkoztatási és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, az átláthatóság és az állampolgári jogok tiszteletének szélesebb keretében működve, amely minden érintett védelmét biztosítja; hangsúlyozza, hogy az európai multinacionális cégek nagyban felelősek az Unióról alkotott képért a régióban, és elő kell mozdítaniuk az európai értékeket, egyúttal betartva a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szabályait; 19. úgy véli, hogy alapvetően fontos, hogy minden megállapodás tartalmazzon egy fejezetet, amely a fenntartható és ambiciózus fejlődésről szól; úgy véli, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók, valamint a specializált nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozó Fórum biztosíthatná, hogy a piacok megnyitása egyértelmű szociális és környezetvédelmi szabályok mellett történjen; szükségesnek tartja, hogy a megállapodások irányításával megbízott szervek (tanácsok és bizottságok) a Fórumot tanácsadói szervnek tekintsék; 20. kiemeli, hogy Latin-Amerika őslakos közösségeinek joguk van annak eldöntésére, milyen mértékben kívánnak integrálódni a globális piacgazdaságba; ismételten hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezmény értelmében végzett munka fokozásával és a AT\ doc 7/9 AP v05-00

8 madridi nyilatkozatban vállalt kötelezettségekkel összhangban meg kell védeni az őslakos közösségek hagyományos ismereteit és a területükön élő ritka fajokat; 21. üdvözli, hogy parafálták az EU és Közép-Amerika közötti partnerségi megállapodást, amelynek egy két régió között létrejött megállapodás első példájaként, a megfelelő társpolitikákkal együtt hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez és a regionális integráció ösztönzéséhez; 22. megelégedéssel fogadja az EU, Kolumbia és Peru között létrejött, parlamenti ratifikációra váró többszereplős kereskedelmi megállapodás parafálását; elismeri, hogy a blokkról blokkra haladó tárgyalások abbamaradása után az EU nyitott a Bolíviával és Ecuadorral folytatandó tárgyalásokra; következésképpen kéri a feleket, hogy hozzák meg a meglévő akadályok elhárításához szükséges megfelelő intézkedéseket, és segítsék elő, az Andok Közösség valamennyi államát magában foglaló jövőbeni partnerségi megállapodás régióról régióra haladó létrejöttét; 23. támogatja, hogy a 2010-es madridi csúcs után induljanak újra az EU-Mercosur partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások, mivel megkötése esetén az a világ eddigi legambiciózusabb kétoldalú regionális megállapodása lesz; tudatában van annak, hogy végül egy mindkét fél szemszögéből kiegyensúlyozott eredményre kell jutni, amely teljes mértékben figyelembe veszi a közelmúlt világgazdasági eseményeit, a globális környezetvédelmi kihívásokat, valamint a különböző parlamentek és a civil társadalom által megfogalmazott kéréseket és aggodalmakat; 24. hangsúlyozza mindazonáltal, hogy az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodásnak a mezőgazdasági kérdésekben az áruforgalom kölcsönössége, az egészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartása és az élelmiszer-ipari termékeket előállító kistermelők védelme tekintetében szükségképpen ambiciózus célokat kell kijelölnie, és ügyelnie kell a kiegyensúlyozottságra; 25. megelégedettséggel fogadja az EU és a CARIFORUM közötti gazdasági partnerségi megállapodás október 15-i aláírását; úgy véli, hogy ez egy fontos eszköz, amely az EU-val lebonyolított áruforgalom növelésén keresztül elősegítheti e karibi országok fejlődését; ezzel összefüggésben kéri a megállapodás által létrehozott illetékes szerveket, hogy a karibi régió fenntartható fejlődésének serkentése érdekében gondoskodjanak a megállapodás helyes és hatékony alkalmazásáról; 26. támogatja az EU és Chile közötti fejlesztési és innovációs társulás ütemtervét és munkaprogramját és a partnerségi megállapodás kölcsönösen előnyös elmélyítését a termékek és szolgáltatások kereskedelme terén, mely megállapodásnak köszönhetően az EU és Chile közötti kereskedelem 2003 óta több mint a kétszeresére növekedett; úgy véli, hogy a felülvizsgálati záradék megfelelő, rugalmas és kiegyensúlyozott alkalmazásával konkrét lehetőségek nyílnak a partnerségi megállapodás kereskedelmi pillérének megerősítésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint a kihívások megválaszolására; 27. támogatja az EU Mexikó stratégiai partnerségre vonatkozó együttes végrehajtási terv jóváhagyását, valamint a kereskedelmi kapcsolatokat ambiciózus modern alapokra helyező tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hatályba lépése óta 122%-os kereskedelmi forgalmi növekedést eredményező EU Mexikói Társulási Megállapodásban rejlő lehetőségek a legmesszebbmenőkig kihasználhatókká váljanak; bízik benne, hogy e megállapodás mind AP v /9 AT\ doc

9 mennyiségi, mind minőségi szempontból további előrelépéseket eredményez a felek kapcsolataiban; 28. úgy véli, hogy az általános tarifális preferenciarendszer (GPS) megerősítésre szorul, ezért hamarosan át kell alakítani, hatékonyabbá és stabilabbá kell tenni, továbbá biztosítani kell, hogy valamennyi érintett fél valóságosan és kézzelfoghatóan élvezze annak előnyeit; 29. üdvözli az EU Latin-Amerika alapítvány létrejöttét, mivel az ugyancsak a kereskedelem területén láthatósága fokozásával és a benne rejlő valamennyi lehetőség ismertebbé tételével meg fogja erősíteni a kétoldalú regionális partnerséget; 30. ismételten hangsúlyozza, hogy aktívan és konkrét formában kell támogatni azokat a fejlődő országokat, amelyek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS) foglalt úgynevezett rugalmasságot alkalmazzák, hogy nemzeti közegészségügyi programjaik keretében elérhető árú gyógyszerellátást biztosíthassanak; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonjogoknak lehetővé kell tenniük és elő kell segíteniük a gyógyszerekhez való hozzáférést Latin-Amerika országaiban, mindenekelőtt azért, hogy hozzájáruljanak az olyan járványok elleni küzdelemhez, mint a HIV, a tuberkulózis, a malária stb.; 31. támogatja az Európai Beruházási Bank (EBB) Ázsiában és Latin-Amerikában nyújtott kölcsöneit; kiemeli, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban érvényben lévő mandátum (ALA IV) értelmében az EBB millió EUR összegig jogosult kölcsönöket nyújtani Latin-Amerika országai számára, amelyek az EU-val közös együttműködési stratégiákat támogató műveleteket finanszírozzák e régiókban, és az EU egyéb fejlesztési és együttműködési programjait és eszközeit egészítik ki; 32. sajnálattal veszi tudomásul a biokalózkodás különösen az Amazonas-régióban tapasztalható előretörését, kéri, hogy a technológiaátadás, a technikai segítségnyújtás és a képességek megerősítésének előmozdítása érdekében a megállapodásokba építsék be az ősi ismeretek és együttműködési mechanizmusok elismerését; 33. ismételten támogatásáról biztosítja a Kuba elleni blokád feloldását, összhangban az ENSZ közgyűlésein hozott egymást követő határozatokkal; 34. elismeri, hogy a légi közlekedés hozzájárulhat az EU és Latin-Amerika közötti kereskedelmi és turisztikai forgalom bővítéséhez, és javasolja az EU és Latin-Amerika között a környezetvédelem, a biztonság és a légi áruszállítás hatékonyságának javítása terén folytatott együttműködés speciális programok segítéségével történő megerősítését; * * * 35. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az EU-tagállamok parlamentjeinek, Latin-Amerika és a Karib-térség összes országa parlamentjeinek, a Latin-Amerikai Parlamentnek, a Közép-Amerikai Parlamentnek, az Andoki Parlamentnek, a Mercosur Parlamentnek, az Andok Közösség titkárságának, a Mercosur Állandó Képviseleti Bizottságának, a Latin-Amerikai Gazdasági rendszer Állandó Titkárságának, valamint az Amerikai Államok Szervezete (OAS), az UNASUR és az ENSZ főtitkárainak. AT\ doc 9/9 AP v05-00