EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. A Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján

Átírás

1 EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁS: A Kereskedelmi Világszervezet reformja A Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján Társelőadó az EP részéről: Bernadette Vergnaud (S&D) Társelőadó a latin-amerikai országok részéről: Fausto Lupera (Parlandino) Sevilla (Spanyolország), május 15., szombat AT\ doc AP v01-00

2 EUROLAT május 15-i állásfoglalás Sevilla (Spanyolország) [a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján] A Kereskedelmi Világszervezet reformja Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a november 9-én elfogadott nyilatkozatára, tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika országai közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra irányuló, a globalizációból eredő lehetőségekről és kihívásokról szóló december 19-i állásfoglalására, a dohai forduló kihívásairól és lehetőségeiről szóló május 1-jei állásfoglalására, valamint a kereskedelemről és az éghajlatváltozásról szóló április 8-i állásfoglalására, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfők eddig öt alkalommal, Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ), Bécsben (2006. május ) és Limában (2008. május ) megtartott csúcstalálkozójának nyilatkozataira, tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezményre, tekintettel a WTO Dohában (2001. november 14.) és Hongkongban (2005. december 18.) megtartott miniszteri konferenciáján elfogadott nyilatkozatokra, tekintettel a Peter Sutherland elnökletével ülésező tanácsadó testületnek a WTO jövőjéről szóló januári jelentésére, tekintettel a hongkongi nyilatkozat (56) bekezdésére a legfontosabb ENSZügynökségeknek ideértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) is a WTO eljárásaiban és a folyamatban lévő tárgyalásokon való teljes körű részvétele és segítségnyújtása biztosításához szükséges lépésekről, tekintettel a Genfben (2009. november 30 december 2.) megtartott hetedik miniszteri konferencián elhangzott elnöki összefoglalóra, tekintettel az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésre, amely, a kezdeményezési jogot is beleértve, új hatáskörökkel ruházza fel az Európai Parlamentet a nemzetközi kereskedelem terén, és amely magával hozza a nemzeti parlamentek hatásköreinek átruházását az Európai Parlamentre, tekintettel a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentésére, A. mivel a WTO lényeges szerepet tölt be azok között a többoldalú szervezetek között, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi gazdaság irányításához, B. mivel ha feladják a dohai forduló kitűzött céljait, az a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak okozná a legjelentősebb veszteségeket, C. mivel, a dohai forduló lezárásából következő elsődleges érdek sérelme nélkül, szükséges a Doha utáni időszak átgondolása, AP v /7 AT\ doc

3 D. mivel Peter Sutherland elnöklete alatt a tanácsadó testület már 2004-ben jelentős értékelő munkát végzett a WTO jövőjéről és a szervezet előtt álló kihívásokkal kapcsolatban; mivel azonban azóta semmiféle gyakorlati intézkedés nem született azokkal az ajánlásokkal kapcsolatban, amelyek a tanácsadó testület által a WTO főigazgatójának 2005 januárjában eljuttatott jelentésben szerepeltek, E. mivel a szervezet hatékonyságának és legitimitásának növelése érdekében itt az ideje az említett vita folytatásának és a WTO működésének több szempontjára kiterjedő kimerítő ellenőrzés elindításának, F. mivel néhány fejlődő országnak még küldöttsége sincs Genfben, más küldöttségek létszáma pedig annyira korlátozott, hogy esetenként nem képesek naprakészen tartani a vitákról és tárgyalásokról szerzett ismereteiket, és ezért nem képesek befolyásolni az elfogadott intézkedéseket, G. mivel a WTO-ban a Kereskedelmi Világszervezet reformjáról folyó intézményi vita nem összeegyeztethetetlen a dohai forduló folytatásával és lezárásával, H. mivel a XXI. század többoldalú kereskedelméről szóló munkaterv legfőbb célkitűzése a jelenlegi pénzügyi, gazdasági és éghajlati válságra adott válaszok keresésén és egy olyan szabályozórendszer kiépítésén alapszik, amely megakadályozza az egyensúly felbomlását és biztosítja a társadalmi és környezeti normák betartását minden országban, valamint a hozzáférést az egészséges táplálkozáshoz, az oktatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz, mindeközben fokozatosan megszüntetve a jogtalan vámjellegű korlátozásokat és nem vámjellegű akadályokat, I. mivel szükséges azokkal az egyenlőtlenségekkel foglakozni, amelyek azok között a fejlett és a fejlődő országok között léteznek, amelyek épp abból a célból tagjai a WTO-nak, hogy érvényesítsék az igazságos kereskedelem elvét, 1. nagy jelentőséget tulajdonít a többoldalú kereskedelmi rendszer vívmányai megőrzésének, amelynek célja olyan kereskedelmi szabályok bevezetése, amelyek képesek a jogtalan vámjellegű korlátozások és a nem vámjellegű akadályok fokozatos megszüntetésére, a pénzügyi válságok megelőzésére, az élelmiszertermelés és a szegénység felszámolása és a millenniumi célkitűzések támogatására, valamint az éghajlatváltozás megelőzésére; 2. támogatja olyan, a népek és országok szolgálatában álló, méltányosabb és igazságosabb gazdasági kapcsolatok létrehozását, amelyek elősegítik az államok közötti egyenlőségen és minden földrész országaival kötött egyezségeken és szövetségeken alapuló fejlődést és együttműködést a mély társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok, az éhezés, a betegségek és a szegénység elleni küzdelemben; AT\ doc 3/7 AP v01-00

4 3. úgy véli, hogy a WTO az a testület, amely a nemzetközi kereskedelemben megfelelően képviseli a biztonságot, átláthatóságot és stabilitást, amely a gazdaság megroppanásakor hozzájárulhat annak stabilizálódásához, valamint ösztönözheti a gazdasági növekedést; úgy véli, hogy a WTO-nak közelebbről kell megvizsgálnia a kereskedelem és az új globális kihívások az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás és a méltányos munka közötti kapcsolatokat; 4. felszólítja a nemzetközi közösséget a 2001-ben, a dohai fordulón megkezdett erőfeszítések folytatására, és hangsúlyozza, hogy szilárd elkötelezettséggel munkálkodik a forduló sikeréért, amelynek céljai a méltányosabb globális kereskedelem keretein belül a fejlődést szolgálják; 5. kiemeli, hogy a gazdasági válság legyen egy nagy lehetőség a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások újjáélesztéséhez, valamint a WTO intézményi reformjainak elősegítéséhez, amelyeknek erősíteni kellene a növekedés fenntarthatóságát, különösen a WTO tagjai számára bevezetett környezeti és társadalmi normák, valamint a szervezettel összeegyeztethető intézkedések által, a környezeti és társadalmi dömping elleni küzdelemben; 6. úgy véli, hogy az erős WTO és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem lehetőséget kínál a fejlődő országoknak a szegénység felszámolására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a korlátozott források a tárgyalások során hátrányos helyzetbe hozzák a fejlődő országokat, éppen ezért szükséges egy olyan rendszer megteremtése, amely kompenzálja ezeket a korlátozásokat; 7. úgy véli, hogy soha nem volt még ennyire fontos a WTO döntéshozatali eljárásáról, megbízásáról, működéséről, nyitásáról, átláthatóságáról és jövőjéről folytatott gondolkodás a szervezet reformja és abbéli képességének megerősítése érdekében, hogy minden ország számára a valódi fejlődést szolgáló eszközzé váljon, valamint abból a célból, hogy vita kezdődjék a WTO programjának kiszélesítéséről; 8. felhívja az Európai Bizottság és valamennyi latin-amerikai és karibi ország figyelmét, hogy minél előbb határozottan kezdeményezzék Genfben a célok egyeztetését és a vita folytatását; 9. véleménye szerint a WTO intézményi felépítésén javítani lehetne azzal, ha egyértelműbben szétválasztanák az új szabályok és új elkötelezettségek megtárgyalását a meglévő megállapodások végrehajtásával összefüggő tevékenységektől; 10. nem tartja sem reálisnak, sem kívánatosnak a konszenzus elvének megkérdőjelezését a WTO döntéshozatali folyamata szempontjából, mivel ez garantálja a tagok egyenlőségét; ugyanakkor véleménye szerint több megoldást is meg kellene vizsgálni, hogy a kulcsfontosságú pillanatokban konstruktív eredmények szülessenek; 11. emlékeztet arra, hogy valamennyi tag kiváltképpen a legkevésbé fejlett országok (LDC-k) egyenlő és eredményes részvételének kiemelt szerepet kell kapnia a többoldalú kereskedelmi rendszer minden reformja során annak érdekében, hogy a rendszer mindenki számára a valódi fejlődést szolgáló eszközzé váljon; AP v /7 AT\ doc

5 12. alapvető jelentőséget tulajdonít a fejlődő országok aktív részvétele erősítésének e folyamatban, továbbá a fejlődő országok részéről nyújtott technikai segítségnek és technológiai fejlesztésnek, annak érdekében, hogy azt érezzék, a tárgyalási folyamatban teljes körű képviselettel rendelkeznek, kereskedelmi érdekeiket meg tudják fogalmazni és védeni, például egy koalíciós képviseleti rendszer bevezetése révén; 13. felkéri a vita résztvevőit, hogy gondolkodjanak el a hosszú forduló koncepciójához fűződő problémákon, amely az egységes elkötelezettség alapján mind a 153 WTO-tagot bevonja a számos kérdésre kiterjedő megbeszélésekbe; elismeri e megközelítés történelmi érdemeit a többoldalú kereskedelmi rendszer létrehozása és fejlesztése szempontjából, a viszonosságon alapuló és kölcsönösen előnyös kötelezettségvállalásokat; mindazonáltal úgy véli, hogy a jövőben más, rugalmasabb és hatékonyabb megoldásokhoz folyamodhatnak; 14. kéri, hogy fogalmazzák át a miniszteri konferenciák szerepkörét és dimenzióit annak érdekében, hogy lehetővé váljon néhány kisebb, ám alapvető változás megvalósítása, és hogy ne mellőzzenek folyamatokat csak azért, mert nem érik el a nagy célt, valamint, hogy erősítsék meg a miniszteri konferenciák munkájának megkönnyítésére hivatott WTO bizottságok szerepét és jelentőségét; 15. javasolja, hogy a WTO titkársága kapjon bizonyos szabadságot, hogy rendszerszintű kezdeményezéseket tehessen, egy folyamat megtorpanása esetén kompromisszumos megoldásokat ajánlhasson, vagy akár a folyamatosság és a pártatlanság érdekében egyes szervek tevékenységét irányíthassa; 16. szükségesnek tarja a WTO titkárságának rendelkezésére álló pénzügyi és humán eszközök és erőforrások megerősítését; lényegesnek tartja, hogy a titkárságban a fejlett és a fejlődő országok tisztviselői arányosan képviseltethessék magukat, és hogy megfelelő módon definiálják a feltörekvő gazdaságokat, annak érdekében, hogy azok megfelelő módon legyenek képviselve a titkárságon; 17. meggyőződése, hogy a kereskedelmi politikák kidolgozásában és végrehajtásában az átláthatóság jogos elvárás a társadalom, az állampolgárok és a parlamenti képviselők részéről; úgy véli, hogy lehetséges javítani a WTO 1995-ös megalakulása óta a külső átláthatóság területén elért eredményein, különösen, ami a vitarendezési eljárásokat, az új megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat és a miniszteri konferenciákat illeti; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a nagyobb átláthatóság eléréséhez új intézkedések bevezetése szükséges; 18. emlékeztet arra, hogy a parlamenti képviselőknek az állampolgárok megválasztott képviselőiként fontos szerepet kell betölteniük a kereskedelmi tárgyalások, különösen a WTO által folytatott tárgyalásokra felhatalmazó megbízás definiálása során ; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni a WTO konzultációs jogkörrel rendelkező parlamenti közgyűlését mivel szükséges a nemzeti és helyi szintű képviselet előnyeinek tanulmányozása; AT\ doc 5/7 AP v01-00

6 19. hangsúlyozza az Európai Parlament és az Interparlamentáris Unió által a WTO-ról szervezett parlamenti konferencia munkájának fontosságát, amelynek során: 1) ellenőrzik a WTO tevékenységeit, és hozzájárulnak a hatékonysághoz és a méltányossághoz kötődő célok előmozdításához, 2) elősegítik a WTO eljárásainak átláthatóságát, és javítják a kormányok, a parlamentek és a civil társadalom közötti párbeszédet, 3) a parlamentekben támogatják a nemzetközi kereskedelmi kapacitások fejlesztését, és befolyásolják a WTO-ban folyó viták irányvonalát; felszólítja a WTOtagokat, hogy parlamenti képviselőiket megfelelően támogassák abban, hogy részt vegyenek a WTO parlamenti dimenziójának kialakításában, amely legitim, demokratikus támaszt nyújt a szervezetnek; felkéri az Amerikai kongresszus tagjait, hogy aktívan vegyenek részt ebben a struktúrában; 20. hiszi, hogy meg kell erősíteni a WTO által, illetve más nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a FAO, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) és egyéb ENSZ-ügynökségek által elfogadott politikák, kezdeményezések és döntések közötti, valamint a környezeti témában hozott nemzetközi egyezmények közötti összhangot egy igazságos kereskedelem jegyében; 21. kéri a WTO-t, hogy segítse elő a kötelező érvényű társadalmi és környezeti normák beillesztését a szabadkereskedelmi egyezményekbe; úgy véli, hogy minden egyezménybe bele kell illeszteni egy ambiciózus fejezetet a fenntartható fejlődésről és emlékeztet arra, hogy a legfőbb cél ezeknek a normáknak a gyakorlati alkalmazása; arra kéri a WTO-t, hogy segítse elő és támogassa az OECD vezérelveit a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban; 22. úgy véli, hogy sürgős reformokat kell bevezetni a szellemi tulajdonról szóló egyezmények terén, amelyek lehetővé teszik és elősegítik, hogy a kevésbé fejlett országok hozzájussanak az AIDS, a tuberkulózis, a malária és a hasonló járványok elleni küzdelemhez szükséges gyógyszerekhez, támogatják a fejlődő országoknak az élet szabadalmazhatósága lehetőségének betiltására és a biodiverzitás védelmére irányuló javaslatát, az elővigyázatosság elvének betartása mellett, különösen a géntechnológiailag módosított szervezetek terjesztését illetően; 23. javasolja, hogy: - a kereskedelmi és környezetvédelmi bizottság mintájára hozzák létre a WTO keretében a méltányos kereskedelem és munka bizottságát, a kereskedelmi normák és a munkahelyteremtés és az alapvető társadalmi jogok előremozdítása közötti összhang elősegítésére, - az ILO megfigyelői státuszát engedjék át a WTO-nak, - ismerjék el az ILO döntéseinek elsőbbségét, és gondoskodjanak a WTO által közzétett alapvető normák megfelelő alkalmazásáról; 24. véleménye szerint a nézeteltérések rendezésére szolgáló WTO-mechanizmus mindeddig általában megfelelően működött, szükség van azonban bizonyos módosításokra, beleértve az eljárások magas költségeket eredményező időtartamát és a határozat tényleges, normakénti alkalmazását illetően; AP v /7 AT\ doc

7 25. támogatja, hogy a vitarendezési eljárás keretében különleges csoportoknak és a Fellebbviteli Testületnek a felekkel tartott lényeges találkozóit (substantive meetings with the parties) a jövőben a bírósági meghallgatások esetén megszokott módon, nyilvánosan tartsák meg, valamint hogy az érintett dokumentumok a kivételes és megfelelően indokolt esetektől eltekintve legyenek nyilvánosan hozzáférhetők; * * * 26. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt azt állásfoglalást az VI. EU Latin- Amerika Csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak, az EU-tagállamok és valamennyi latin-amerikai és karibi ország parlamentjének, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek. AT\ doc 7/7 AP v01-00