Budapesti Mozaik 12. A budapesti háztartások fogyasztási szerkezetének változása,

Átírás

1 2010/95 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 95. szám szeptember 1. Budapesti Mozaik 12. A budapesti háztartások fogyasztási szerkezetének változása, A tartalomból 1 Bevezető 1 A háztartások összfogyasztásának alakulása 2 A háztartások fogyasztásának alakulása termékfőcsoportonként Bevezető A lakosság életszínvonalának, jólétének mérése napjaink egyik legaktuálisabb közgazdaságtudományi kérdésévé lépett elő hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A lakosság fogyasztási kiadásairól a Központi Statisztikai Hivatalban kétféle statisztikai adatforrás áll rendelkezésre: a makroszemléletű nemzeti számlarendszer háztartási szektor számlái és a mikroszemléletű, reprezentatív lakossági felvétel, a háztartási költségvetési felvétel (HKF). A kétféle megközelítésből adódóan a nemzeti számlákban szereplő, illetve a lakossági megfigyelésből származó adatok mind a megfigyelés körében, mind tartalmában, mind a számbavétel módszerében eltérnek egymástól. Ez azt jelenti, hogy míg a pénzügyi szemléletet tükröző, mikroszintű háztartásstatisztika megfigyelési körébe csak a magánháztartásokban élő népesség tartozik bele, csak kiadásokat tartalmaznak, melyek számbavétele a háztartások oldaláról történik, addig az eredményszemléletű makrostatisztika megfigyelési körébe a magánháztartásokon kívül az intézeti háztartásokban élők is beletartoznak, a kiadások mellett a folyó termelőfelhasználást is tartalmazzák, és a megfigyelés a kibocsátók oldaláról történik. Mivel a háztartások fogyasztásának mérésére területi szinten csak mikro szinten, a kiadások nagyságának vizsgálatával van lehetőség, jelen, Budapesttel foglalkozó kiadványunk alapját is a HKF ezen adatai képezik. A budapesti háztartások fogyasztásának vizsgálatához tehát a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási, költségvetési és életkörülmény adatfelvétele biztosítja az alapinformációkat. A felvételben 2008-ban közel 8 ezer magánháztartás vett részt, melyek a háztartási naplók vezetésével részletes betekintést engedtek fogyasztási szokásaikba, azaz abba, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásaikat (jövedelmüket, megtakarításaikat, vagyontárgyak értékesítéséből, kárpótlási jegy hasznosításából, valamint hitelfelvételből származó bevételeiket, illetve más háztartásoktól pénzben vagy természetben kapott ajándékaikat) pontosan mire is költik, milyen kiadásaik fedezésére használják fel. A háztartások a vásárolt, személyes célú fogyasztásukat rögzítik a naplóban, kiegészítve a saját termelésű fogyasztással, amelynek értékelése piaci áron történik. A változatlan áras () adatok számítása során a folyó áras adatok a megfelelő, termékfőcsoport mélységű fogyasztóiár-indexek felhasználásával kerültek korrigálásra. A háztartások összfogyasztásának alakulása A legfrissebb, évi adatok alapján a budapesti háztartások egy főre jutó összes fogyasztási kiadása (a továbbiakban kiadás) mintegy 1 millió Ft volt, folyó áron 249 ezer forinttal több, mint az országban átlagosan és 275 ezer forinttal több, mint öt évvel korábban. A kiadások nagysága a fővárosban a teljes vizsgált időszakban lényegesen magasabb volt, mint az ország egészében, és e területi különbségek fokozódását mutatja, hogy a mutató budapesti értéke 2006 kivételével minden évben jobban nőtt az országosnál. Ezer Ft Az egy főre jutó évi kiadás alakulása folyó áron 1. ábra A budapesti háztartások kiadásainak értéke folyó áron a 2004 és 2008 között eltelt időszakban 38-kal növekedett, azonban a fogyasztói 32-os emelkedése miatt a bővülés ennél lényegesen szerényebb, 4,8 volt. Az időszakon belül a kiadások ét tekintve eltérő nagyságú és irányú változások figyelhetők meg. A 2000-es évek elejét jellemző, a lakosság eladósodásának növekedésével párosuló kétszámjegyű bővülés 2004-ben elsősorban a szolgáltatások árának az áfa és a jövedékiadó-rendszer módosulása miatt bekövetkező átlagon felüli emelkedése miatt mérséklődni kezdett, mely tendencia 2005-ben tovább folytatódott. A 2006-ban végrehajtott egyensúlyjavító intézkedések miatt bekövetkezett belső keresletszűkítés hatására a háztartások fogyasztási kiadásainak e csökkenni kezdett, majd a 2007-es mélypontot követően újra növekedésnek indult ,8 557,9 8,1 607,9 862,9 867,7 643,5 673,4 915,6 706,3 999,2 Budapest Ország 750,3 2. ábra A budapesti háztartások egy főre jutó évi összes kiadásának, valamint a fogyasztóiár-index alakulása (2003=,0) Kiadási Fogyasztóiár-index

2 2 Budapesti Mozaik 12. Statisztikai tükör 2010/95 A háztartások fogyasztásának alakulása termékfőcsoportonként A kiadások összetétele melyet az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazott egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásával, azaz a COICOP-pal (Classification of Individual Consumption by Purpose) vizsgálunk a fővárosban nem változott jelentősen a vizsgált időszakban. A főbb kiadáscsoportok közé mind 2008-ban, mind pedig öt évvel korábban a lakásfenntartás, háztartási energia, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, a közlekedés és a kultúra, szórakozás tartozott, melyek az időszak végén együttesen az összes kiadás több mint hattizedét adták. Közülük egyedül a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások aránya növekedett a vizsgált időszakban (3,8 százalékponttal), a többi főcsoportban csökkenés volt tapasztalható. A fővárosi háztartások kiadási szerkezetében a kisebb súlyú főcsoportok közül az egészségügy és a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás kapott 2008-ban az öt évvel korábbinál nagyobb szerepet. Lényeges változás következett be ugyanakkor a kiadási főcsoportok nagyság szerinti sorrendjében. Míg az időszak elején az összes kiadásból az élelmiszerek és alkoholmentes italok részesedtek legnagyobb súllyal, 2004-től kezdve a lakásfenntartás, háztartási energia finanszírozása jelentette a legnagyobb kiadási tételt. További változásként jelentkezett, hogy míg az időszak elején a fővárosiak többet költöttek kultúrára és szórakozásra, mint közlekedésre, 2008-ra a két főcsoport helyet cserélt a kiadási főcsoportok rangsorában. 1. tábla Az egy főre jutó évi kiadás COICOP főcsoportonként () Kiadási főcsoport Budapest Ország Élelmiszerek és alkoholmentes italok 21,2 18,7 25,6 23,7 Lakásfenntartás, háztartási energia 19,1 22,9 18,1 22,3 Közlekedés 10,8 10,6 11,7 12,2 Egészségügy 4,3 4,6 4,0 4,4 Ruházat és lábbeli 4,9 4,5 5,5 3,9 Szeszes italok és dohányáruk 3,6 3,2 3,8 3,3 Lakberendezés, háztartásvitel 5,5 4,7 5,3 4,1 Hírközlés 7,0 7,2 6,2 6,6 Kultúra, szórakozás 11,1 10,3 8,4 7,6 Oktatás 0,8 0,8 0,8 0,8 Vendéglátás és szálláshely szolgáltatás 4,0 4,6 3,4 3,6 Egyéb termékek és szolgáltatások 7,7 7,9 7,2 7,6 Mindösszesen,0,0,0,0 A budapesti háztartások fogyasztási szerkezete némileg eltér az ország egészére jellemzőtől. A legmarkánsabb különbség abban rejlik, hogy míg a vizsgált öt évben egy átlagos hazai háztartás legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költött, a budapesti háztartások kiadási szerkezetében 2003 kivételével végig a lakásfenntartás és háztartási energia szerepelt az első helyen. Megállapítható továbbá, hogy bár a vizsgált időszakban mind a budapesti, mind pedig az ország összes háztartására vetített kiadások egyre nagyon százalékát fordították alapvető szükségleteik kielégítésére, a budapestiek rendelkezésre álló forrásaik nagyobb hányadát tudták művelődésre, szórakozásra, kikapcsolódásra, illetve életkörülményeik javítására, azaz a létfenntartáshoz nem feltétlenül szükséges termékekre, szolgáltatásokra költeni, mint az ország többi részén élők átlagosan. A budapesti háztartások költségvetésében a legnagyobb tételt a vizsgált időszak szinte teljes egészében a lakásfenntartásra és háztartási energiára költött összeg tette ki, melynek egy főre jutó értéke folyó áron a ig fokozatosan lassuló, majd onnan gyorsuló ütemű növekedést követően 2008-ban meghaladta a 228 ezer forintot. Ezer Ft ábra Az egy főre jutó lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások alakulása Budapesten 0 A lakhatással kapcsolatos kiadások folyó értéke 2003 és 2008 között 65- kal növekedett, melyben a döntő szerepet a kiadási főcsoport árainak az átlagot 25 százalékponttal meghaladó, 57-os emelkedése játszotta. A bővülés ennél jóval szerényebb mértékű, 5,5 volt. E kiadási főcsoportnál azonban érdemes megjegyezni, hogy fogyasztásuk eléggé rugalmatlan, nagyságuk alakulására az árszínvonal mellett hatással lehet a lakossági támogatásokban részesülők száma, az életmódbeli különbségek, az ingatlanállomány műszaki állapota, de még az adott évi időjárás is Elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatások Lakáskarbantartás, -javítás Lakásbérleti díj 4. ábra Az egy főre jutó lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadás főbb mutatóinak alakulása Budapesten (2003=,0) A főcsoporton belül 2008-ban a kiadások 85-át a háztartások energiaszükségletének biztosítására, azaz vízellátásra és egyéb lakásszolgáltatásokra (31), valamint elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok vásárlására (54) fordították a budapesti háztartások. Bár 2008-ban folyó áron mindkét kiadási csoportban több kiadást mértek, mint öt évvel korábban, az időszakban bekövetkezett 60--os áremelkedés mellett a kiadási átlagosan mindössze 1-2-kal bővült. A részletesebb vizsgálatok rámutatnak arra, hogy lényeges különbségek mutatkoznak az egyes konkrét lakásfenntartási szolgáltatások, illetve energiafajták kiadásai ének alakulásában. A legjelentősebb bővülést az elektromos energia esetében mérték (15), annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben ez az energiatípus is több mint 60-kal drágult. A bővülésében jelentős szerepet játszott, hogy a fővárosi háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága folyamatosan javult, ezen belül is széles körben

3 Statisztikai tükör 2010/95 Budapesti Mozaik elterjedt a nagy villamosenergia-fogyasztású légkondicionálók és elektromos főzőberendezések használata. Szintén jelentős (13) bővülés következett be a szennyvízelvezetési kiadások esetében, amely az elmúlt évek ingatlanfejlesztéseivel van szoros összefüggésben. Ezzel ellentétben az energiaforrások közül a legjobban dráguló vezetékes gáz, valamint a központi fűtés és távhő kiadási e 4-9-kal csökkent a vizsgált időszakban, amelyben nagy szerepet játszott a gázár-támogatások változása, illetve a távfűtéses lakások esetében a panelprogram keretében végrehajtott fűtéskorszerűsítés, valamint az egyedi mérésre való áttérés. Lakásfenntartási és háztartási energia kiadások Egy főre jutó évi kiadás tábla változása, 2008 (2003=,0) Lakásbérleti díj 8,6 7,9,1 108,1 Lakáskarbantartás, -javítás 11,5 7,2 139,7 73,9 Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatások 31,5 31,4 162,1 101,6 vízellátás 6,3 6,0 155,3,4 szemétszállítás 2,9 3,1 183,5 95,3 szennyvízelvezetés 6,3 7,7 177,6 112,9 Elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok 48,4 53,5 181,0,8 elektromos energia 17,3 19,6 163,5 114,5 vezetékes gáz 16,6 20,1 208,2 96,2 központi fűtés, távhő 13,7 13,3 177,5,6 Lakásfenntartás, háztartási energia összesen,0,0 156,5 105,5 A budapesti háztartások egy főre jutó élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadása 2008-ban folyó áron 187 ezer forint volt. A mutató értéke a vizsgált időszakban évről évre jobban emelkedett, azonban az élelmiszerek és alkoholmentes italok árainak az átlagárat jóval meghaladó (46-os) növekedése miatt a kiadás e 2003 és 2008 között 17-kal csökkent. 5. ábra Az egy főre jutó élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordíott kiadások alakulása Budapesten (2003=,0) () folyamatos csökkenésében az áremelkedés mellett szerepet játszottak a háztartások életmódjában, illetve a saját termelésű és vásárolt élelmiszerek összfogyasztáson belüli arányában bekövetkezett változások, valamint a korszerűbb táplálkozásra való törekvés. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a házon kívül fogyasztott élelmiszerre fordított kiadás összege, melyek a COICOP módszertani sajátossága miatt a fogyasztás célja szerinti kiadási csoportokban (szervezett utazás, szociális ellátás, kórházi szolgáltatás és vendéglátás) kerülnek számbavételre. Közülük is a vendéglátás, és szálláshely szolgáltatás az a főcsoport, ahol nőtt az élelmiszerfogyasztás, mivel a munkáltatók által a cafetéria keretből adható étkezési utalványokat, valamint üdülési csekket egyre többen használják a különböző vendéglátó egységek szolgáltatásainak igénybevételére. Javarészt ennek köszönhető, hogy a vendéglátás és szálláshely szolgáltatásra fordított kiadások e a 2003-tól 2008-ig tartó időszakban 11-kal, összes kiadáson belüli részarányuk pedig 4,0-ról 4,6-ra nőtt Budapesten. Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások összetétele lényegében nem módosult 2003 óta ban a főcsoportra fordított összes kiadás kilenctizede az élelmiszerekre koncentrálódott, ezen belül 24-ukat húsfélékre, 18-ukat tejre, tojásra és sajtra, 14-ukat pedig cereáliákra (emberi fogyasztásra alkalmas gabonafélék és az ebből készült termékek, pl. a rizs, kenyér, péksütemény stb.) fordították a fővárosi háztartások. 3. tábla Az egy főre jutó évi kiadás és a fogyasztói változása az élelmiszerek, alkoholmentes italok kiadási főcsoportban () Az egy főre jutó évi kiadás változása, 2008 (2003=,0) Élelmiszerek 89,3 89,8 152,0 cereáliák 13,1 13,8 164,9 húsfélék 24,8 24,3,0 tej, tojás, sajt 18,5 18,4 133,5 Alkoholmentes italok 10,7 10,2 132,6 Élelmiszerek és alkoholmentes italok összesen,0,0 149, folyamán egy fővárosi átlagosan 112 db tojást, 76 kg zöldséget és burgonyát, 64 kg cereáliát, 52 liter tejet, 44 kg gyümölcsöt és ugyanennyi húsfélét fogyasztott el óta szinte valamennyi alapvetőbb élelmiszer fogyasztása csökkent, közülük legjobban a cereáliák, a tej és a tojásfogyasztás esett vissza. A vizsgált időszakban az ásványvíz és szénsavas üdítők fogyasztása növekedett jelentősebben, de kis mértékű emelkedés tapasztalható a hal és halkonzerv fogyasztásában is. A fővárosiak élelmiszerfogyasztása némileg eltért az országostól. A Budapesten élők a 2008-as adatok alapján lényegesen kevesebb cereáliát, tojást és húsfélét fogyasztottak, mint az országos átlag, de a tej, zsiradék, zöldség és burgonya, valamint cukorfogyasztásuk is a hazai átlag alatt maradt. Többet fogyasztottak viszont halból és halkonzervből, joghurtból, kefírből, tejfölből, tejkonzervből, tejporból, sajtból, túróból, gyümölcsből, ásványvízből és gyümölcslevekből, ami egészségesebb és tudatosabb táplálkozásról árulkodhat.

4 4 Budapesti Mozaik 12. Statisztikai tükör 2010/95 A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó mennyisége Budapesten, 2008 Fogyasztási cikk Mennyiség Eltérés az oszágos átlagtól 4. tábla Változás 2003-hoz képest Cereáliák összesen, kg 63,5-22,9-12,4 Húsfélék összesen, kg 43,6-11,5-8,0 Hal, halkonzerv, kg 1,9 0,1 0,0 Tej, liter 51,6-2,2-13,1 Joghurt, kefir, tejföl, liter 14,9 2,2 0,1 Tejkonzerv, tejpor, egyéb tejtermék, sajt, túró, kg 7,4 1,7 0,3 Tojás, db Zsiradék összesen, kg 13,6-3,5-4,1 Gyümölcs összesen, kg 43,9 1,9-6,5 Zöldség és burgonya összesen, kg 75,7-7,6-9,5 Cukor, kg 8,1-5,7-2,7 Ásványvíz, liter 77,7 19,0.. Szénsavas üdítőitalok, liter 23,4-7,1.. Gyümölcslevek, liter 20,9 5,5-5,7 Bor, must, liter 6,0 0,6 0,1 A budapesti háztartásokban 2008-ban egy főre átlagosan 106 ezer forintot fordítottak közlekedésre, 28 ezer forinttal többet, mint öt évvel korábban. A kiadásoknak ezt a 36-os emelkedését főként a kiadáscsoport fogyasztói árainak jelentős, 33-os drágulása okozta, a kiadási 2003 és 2008 között ennél lényegesen csekélyebb mértékben, 2,2-kal emelkedett. 6. ábra Az egy főre jutó közlekedési kiadások alakulása Budapesten (2003=,0) 2008-ban a közlekedési kiadások mintegy hattizede a személygépjárművek üzemeltetésére ment el, további 23-át szállítási szolgáltatások igénybevételére, 19-át pedig járművásárlásra fordították hoz képest kis mértékben nőtt a személygépjárművek üzemeltetésére és a szállítási szolgáltatásokra fordított összegek részaránya, míg a járművásárlás súlya jelentősen visszaesett. A fogyasztási szerkezet változásának okairól azonban pontosabb képet kaphatunk a kiadási vizsgálatával. A személygépjármű-üzemeltetés ének emelkedése, a járművásárlások és a szállítási szolgáltatások ének csökkenésével párosulva arról tanúskodik, hogy bár a járművásárlások jelentősen visszaestek, a fővárosiak közül mégis egyre többen választják a gépkocsival való közlekedést a tömegközlekedés helyett. Ebben szerepet játszott a szállítási szolgáltatások árainak az időszakban bekövetkezett 60-os emelkedése, miközben a motorbenzin ennél lényegesen kisebb mértékben, 26-kal drágult. A személyjármű-üzemeltetés kiadási ének növekedéséhez hozzájárult a gépjárműállomány öregedése is. A 2000-es évek elején a kedvező hitelkonstrukciók miatti gépjárművásárlások felfutása megállt, melynek hatására a budapesti személygépjármű állomány átlagos életkora a 2003-ról 2008-ra 8,36 évről 9,07 évre növekedett. 5. tábla Az egy főre jutó évi kiadás és a fogyasztói változása a közlekedés főcsoportban Az egy főre jutó évi kiadás () változása, 2008 (2003=,0) Járművásárlás 34,1 19,0 103,3 73,4 Személyjármű-üzemeltetés 45,4 57,7 132,7,3 Szállítási szolgáltatások 20,5 23,3 160,4 96,2 Közlekedés összesen,0,0 126,7 107,3 A budapesti háztartások egy főre jutó egészségügyi kiadása 2008-ban 46 ezer forint volt. Ez az érték mintegy 50-kal több, mint 2003-ban, de mivel a szolgáltatás-főcsoportban ezen időszakban 56-os áremelkedés következett be, a kiadási 4,6-kal csökkent ábra Az egy főre jutó egészségügyi kiadások alakulása Budapesten (2003=,0) A fővárosi háztartások az egészségügyi kiadások több mint héttizedét (34 ezer forintot) gyógyszerek, gyógyáruk és gyógyászati segédeszközök vásárlására fordították 2008-ban, folyó áron 43-kal többet, mint ban. Kiadási ük 1,5-kal csökkent a vizsgált időszakban, szemben a járóbeteg ellátással, ahol az 50-os emelkedése mellett is 27-os bővülést mértek. Ehhez jelentősen hozzájárult a munkáltatók által a cafetéria keretből adható egészségpénztári hozzájárulás, valamint a magánrendelők szolgáltatásainak egyre szélesebb körű elterjedése. A kórházi ellátások kiadásai a járóbeteg ellátásnál jóval kisebb mértékben, öt év alatt folyó áron 17-kal növekedtek. (ár-megfigyelésben e kiadási csoport önálló tételként 2006-ig nem szerepelt, a változás mértéke a vizsgált időszakban nem ismert.)

5 Statisztikai tükör 2010/95 Budapesti Mozaik tábla Az egy főre jutó évi kiadás és a fogyasztói változása az egészségügy főcsoportban Az egy főre jutó évi kiadás változása, 2008 (2003=,0) Gyógyszerek, gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök 77,6 74,6 144,8 98,5 Járóbetegellátás 15,8 20,2 149,5 126,8 Kórházi szolgáltatás 6,6 5,2.... Egészségügy összesen,0,0 145,0 102,3 A fővárosi háztartások 2008-ban egy főre átlagosan 36 ezer forintot költöttek ruházati cikkekre és lábbelikre, 20-kal kevesebbet, mint 2003-ban. A kiadások e 2003 és 2006 között lényegében nem változott, ezt követően azonban annak ellenére, hogy az alig emelkedtek, folyamatosan csökkent, s az időszak végére 23-kal a 2003-as szint alá süllyedt ábra Az egy főre jutó öltözködési kiadások alakulása Budapesten (2003=,0) érték, valamint a visszaesése mind a ruházati cikkeket, mind pedig a lábbeliket egyformán érintette. () 7. tábla Az egy főre jutó évi kadás és a fogyasztói változása a ruházat és lábbeli főcsoportban Az egy főre jutó évi kiadás változása, 2008 (2003=,0) Ruházat 71,2 70,5 104,0 77,9 Lábbeli 28,8 29,5 104,9 74,9 Ruházat és lábbeli összesen,0,0 104,2 77,1 A vizsgált időszakban a fővárosi háztartások kiadásainak mintegy négytizede olyan termékekre és szolgáltatásokra irányult, amelyek nem feltétlenül képezik a mindennapi életvitellel kapcsolatos kiadások részét. Közülük a kultúra és a szórakozás kiadáscsoport volt a legjelentősebb, ahol az egy főre jutó éves kiadás értéke a fővárosban ezer forintról ezer forintra növekedett öt év alatt, összes kiadáson belüli arányuk pedig meghaladta a 10-ot. 8. tábla Az egy főre jutó évi kiadás alakulása a létfenntartáshoz nem feltétlenül szükséges kiadási főcsoportokban, 2008 Érték, Forint Az érték változása, (2003 =,0) () Szeszes italok és dohányáruk ,1 135,1 91,9 Lakberendezés, háztartásvitel ,5 101,9 117,3 Hírközlés ,0 92,4 152,6 Kultúra, szórakozás ,1 116,0 109,5 Oktatás ,0 146,3 97,0 Egyéb termékek és szolgáltatások ,7 121,5 117,4 Kiemelkedő még a hírközlésre fordított kiadások értéke és összes kiadáson belüli aránya is, ami az internet és a mobiltelefon használatának elterjedésével van szoros összefüggésben. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ebben a kiadási főcsoportban a fogyasztói 7,6-os csökkenésével párhuzamosan 53-os bővülést mértek a vizsgált időszakban. Ennél lényegesen szerényebb kiadási bővülés következett be a lakberendezés, háztartásvitel és a kultúra, szórakozás kiadási főcsoportokban, szemben az oktatással és a szeszes italok és dohányárukkal, melyek kiadási e kis mértékben csökkent a vizsgált időszakban. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!