Szervezés és ellenőrzés/ Szervezés gyakorlat: DUDÁS. 1./Feladat:

Átírás

1 Szervezés és ellenőrzés/ Szervezés gyakorlat: DUDÁS 1./Feladat: A műtrágyaszóró haladási sebességének meghatározása: Alaptrágyázást végzünk röpítő tárcsás műtrágyaszóróval. A szórási norma (Q) = 300 kg/ha, a munkaszélesség (B) = 12 m. A gépadagoló szerkezete úgy van beállítva, hogy másodpercenként (q) = 1,2 kg műtrágyát legyen képes adagolni és szétszórni. Mekkora legyen a munkagép haladási sebessége (v) km/h- ban ahhoz, hogy teljesítsük az előírt szórási normát? - haladási sebesség? Mértékegységek!!! Váltószám!!! pl: - adatok rögzítése: Q=300 B= 12 q= 1,2 a.)- 1 fm-re? műtr m2/12m=833,3 300kg/833,3= 0,36 kg/1 fm v=s/t azaz: 1,2/0,36=3,33 m/s váltószám m/s és km/h között: 3,6, tehát: 3,33*3,6= kerekítés 12 km/h b.) m2/12m=833,3 300 kg= dkg /833,3= 36,014 dkg/fm.átváltás: 0,36 kg/fm v= innestől uaz.. 2. Feladat Egy cukorrépát termesztő gazdaság 35 ha-os területén 40 t/ha - os termést tervez. A terméssel hektáronként felvett anyagok táblázatban összefoglalva a következők: Igény (kg/t) N P2O5 K2O 3,5 1,5 5,5 A felhasznált műtrágyaféleségek és hatóanyagtartalmuk: Pétisó (25% N) Szuperfoszfát (18% P20S) Kálisó (40% K20) Számolja ki, hogy mennyi műtrágyával elégíthető ki a tápanyagigény! 1. lépés: Az 1 ha-ra szükséges hatóanyag-mennyiség kiszámítása N-igény 40 tonna terméshez: 3,5 kg * 40 = 140 kg P-igény 40 tonna terméshez: 1,5 kg * 40 = 60 kg K-igény 40 tonna terméshez. 5,5 kg * 40 = 220 kg, 1

2 2. lépés: 35 ha-ra számított igény: N-igény: 140 * 35 = 4900 kg P-igény: 60 * 35 = 2100 kg K-igény: 220 * 35 = 7700 kg 3. lépés: Szorzószámok kiszámítása: Pétisó: 100% / 25% = 4 Szuperfoszfát: 100 % /18% = 5,56 Kálisó: 100% / 40% = 2,5 4. lépés: Műtrágyamennyiség kiszámítása Pétisó: 4900 kg * 4 = kg, azaz 19,6 t Szuperfoszfát: 2100 kg * 5,56 = kg, azaz 11,68 t Kálisó: 7700 kg * 2,5 = kg, azaz 19,25 t 3. Feladat Számolja ki az őszi búza hektáronkénti vetőmagmennyiségét, kg-ra a következő adatokkal: Csíraszám: 5,6 millió/ ha Ezerszem-tömeg: 37 g Csírázási %: 97 Tisztasági %: 99 Vetési idő: október a.)- Hektáronkénti csíraszámból kg-ra számolás: A hektáronkénti csíraszámot szorozzuk az ezermag-tömeggel. A szorzatot osszuk al, mert - a 37 g 1000 db mag tömege; - az ezerszem-tömeg g-ban van megadva; x1000= x37 Cs(kg)= =207,2 kg b.) Következtetéssel uez: 1000 db mag tömege 37 g 1 db mag tömege 37/1000= 0,037 g 5,6 millió mag tömege 0,037x5,6 millió= g ami 207,2 kg, tehát 1 ha-ra 207,2 kg mag kell. - Használati érték kiszámolása: a vetőmagnak nem minden darabja csírázik ki. Törött, nem egészséges stb. A használati érték fejezi ki a csírázóképes magok arányát. Cs %xt% 97x99 HÉ= = =96 %, azaz 100 kg vetőmagból 96 kg a csíraképes Vetőmagszükséglet megaállapítása: A hektáronkénti csíra-kg és a használati érték alapján megállapítható, hogy az adott csíra-kg hány kg vetőmagban található meg. CS (kg) : V (kg)= HÉ:100 képletből levezetve: V(kg)=-100*207,2- = 215,9 kg 96 A vetésidő, vetőágy és az időjárás módosító hatása miatt lehet 5-10 %-os vetőmagtöbblettel számolni, itt most nem volt feladat. 2

3 4. Feladat Számolja ki egy hektár áru kukoricára a.) vetéshosszt és b.) a tőszámot,. Egy hektár nm.a vetés hossza a hektár és a sortávolság méterben kifejezett viszonyszám, (vetés folyóméter) a.) Vh= pl kukorica = = m sortávolság 0,70 A vetés hektáronkénti hosszának ismerete szükséges a folyóméterenkénti vetőmagszám megállapításakor, amelynek ismerete a vetőgép beállításához elengedhetetlen. A folyóméterenkénti magszám (MSz/ fm) a hektáronkénti magszám és a hektáronkénti vetéshosszúság viszonyszáma. Nem kell a búza. MSz/ha/ MSz/fm/= = pl őszi búzánál: = 60 db Vh A hektáronkénti tőszám (TSz/ha) a hektár és a sor- és tőtávolság szorzatából adódó egyedi tenyészterület viszonyszáma. A hektáronkénti tőszám ismerete az állomány beállottságának elbírálásához szükséges. 0,7 mx 0,25 m=0,175 nm TSz/ha= = db 0,175 5.a) Feladat Számolja ki hány dkg Dithane M 45 kell ( pl alma varasodás ellen) 60 l permetléhez, ha a címkén a javasolt koncentráció 0,2 %? Permetlé (liter) x koncentráció (%)= szermennyiség (dkg) azaz:60 (l) x 0,2 (%) = 12 (dkg) Folyadékoknál ugyanígy számolunk: 1 dkg= 10 cm3, vagy 10 ml A szükséges szermennyiségből és a koncentrációból kiszámítható a permetlé mennyiség: Permetlé (liter) = szermennyiség (dkg)/ koncentráció (%) És: koncentráció (%)= szermennyiség (dkg) / permetlé (l) Ha a címkén területi dózis (3,0 kg/ha) szerepel, akkor a szükséges vízmennyiséghez a területre szükséges szert kell kimérni: 3,0 kg/ha=0,3 g/m2=3 dkg/100 m2 ahány kg szer kell ha-onként, annyi dkg/100 m2-enként. 5b. Feladat Két fázisú takarmányozási program szerint 500 db pecsenyecsirke nevelést folytat. - Számítsa ki mennyi indítótápra illetve nevelőtápra lesz szükség! - Mennyi lesz a pecsenyecsirke előállítás takarmány költsége, ha az indítótáp 156 ft/kg, a nevelőtáp 143 ft/kg? A program szerinti takarmányozás: 0-4 hét indítótáp 1,75 kg/egyed 5. héttől nevelőtáp 3 kg/egyed Nevelés kb 7, max 8 hétihg: - Indító: 500 x 1,75= 875 kg x156 ft/kg = Ft - Nevelő: 500 x 3 =1500 kg x 143 ftkg = Ft Összesen: Ft 3

4 6a.). Feladat Baromfi istállót készítek elő fogadáshoz, az alapos takarítás után fertőtlenítés következik! Az istálló beton aljzatú 1200 m2, a fal vakolt, meszelt 800 m2. - Mennyi fertőtlenítő szerre és vízre van szükséged, ha 4 %-os oldatot készít el? Szükséglet sima betonfelületre 0,2 l/m2 fertőtlenítő oldat kell! ( m2 ) x 0,2 l = 400 l fertőtlenítő oldat, 16 l fertőtlenítő szer 6. b) Feladat Határozza meg a műtrágyaszóró gép haladási sebességét a következő adatok felhasználásával! Szórógépre rakott műtrágya mennyisége 4500 kg; gép szórási szélessége 8 m; területegységenkénti műtrágya szükséglet 350 kg/ha; szórási idő 36 perc. Q=350 kg/ha (35000 dkg) B= 8m t=36 perc (*60=2160 sec) m2/8 m= /1250=0,28 kg/fm (28dkg/fm) v=s/t = 0,8/0,28=2,857 m/s (váltószám 3,6)=10,28 km/h 7 a.) Feladat Hány kg tejzsírt termel 4,5 év alatt az a tehén, amely évi kg 4 %-os zsírtartalmú tejet produkál? 4,5 x 5000 = x 0,04= 900 kg ot 7.b) Feladat Számítsa ki a napraforgó hektáronkénti tőszámát, ha a sortáv 70 cm és a tőtávolság 32 cm! Tenyészterület kiszámítása: tenyészterület=sortávolság*tőtávolság=0,7m * 0,32m =0,224 m Tőszám= =4 4462,8 db azaz db 0, Feladat Hány borjút ellik 10 év alatt az a tehén, amelynél a két ellés között eltelt idő 400 nap? Miből tevődik össze napokban egy tehén szaporodásánál a 400 nap? 10 év x 365 nap= 3650 nap/ 400= 9,125, tehát 9 borjút. - Vemhesség: nap + elléstől újra ivarzásig nap(= nap) DE - Laktáció 305 nap: 1 szakasz elléstől számított 12 hét;középső szakasz a 24. hétig, majd: - Apasztás, szárazon állás/felkészülés a következő ellésre: (apasztás ebből 3-4 nap, max 2 hét) A szárazon állási időszak a várható ellés előtt 60 nappal végzett elapasztástól az ellésig tart. Ebből a 60 napból az első 40 nap a pihentetés, 20 nap pedig inkább a következő laktációra való felkészítés ideje Tehát optimális újra-vemhesülés nap, két ellés között optimális a 365 nap (400 ) 4

5 9 a.) Feladat A sertéstenyésztésben fontos mutató, a kocaforgó, a tenyésztő munka minőségi jelzője! Vemhességi idő: (?) nap, malacnevelés, választási idő: 35 nap, újra vemhesülés: 7 nap. Egészítsd ki az adatokat, és számold ki mennyi lehet a kocaforgó? Értékelj, mi a kocaforgó? -hoz: Az egy kocától évente választott malacok száma az évenkénti almok számától és az almonkénti élve született malacszámtól függ. Előbbinek két meghatározó eleme van: egyrészt a laktáció hossza, ami általában rögzített, legalábbis nem csökkenthető egy bizonyos határ alá, másrészt az üres napok száma. Üres napnak számít minden olyan nap, amikor a koca nem vemhes, vagy nem szoptat, kivéve a választástól az ivarzásig eltelt átlagos (elvárhatól időszakot (7,5 nap). Ez alapján az egy kocára eső üres napok száma: 365 [(vemhesség hossza + szoptatás hossza + 7,5) alom/koca/év] 28 napos választás mellett 149,5 nap a produktív napok száma ( ,5 nap). Az üres napok számával szorosan összefügg a választás és az azt követő első termékenyítés közötti idő hossza. A kocaforgó a fejlett sertéstartással rendelkező országokban 28 napos választási gyakorlat mellett 2,2 és 2,4 között mozog, a hazai telepek esetében gyakran 2 alatti. Az üres napok/koca vagy az összes üres napok/periódus mutató segítségével számszerűsíthetővé válik a kocaforgó ideálistól való eltérése és az okozott gazdasági kár, illetve kideríthető, hogy melyik korcsoportban, milyen termelési fázisban áll elő a veszteségek döntő része. Vemhességi idő: 114 nap = 156 nap 365/156= 2,34 9 b.) Feladat Számítsa ki 20 m2 területre szükséges paprika palánta mennyiségét, ah a sortáv 70 cm, a tőtáv 30 cm! Tenyészterület (m2)= sortáv (m)* tőtáv (m) 0,7m*0,3 m= 0,21 m2 (mértékegység váltás) Palánta=adott terület m2/tenyészterület/m2 20 m2/0,21m2= 95 db palánta Állománysűrűség= m2/tenyészterület m2 vagy. ha 20 m2-en 95 db, akkor 1 m2-en=95/20=4,7, kb 5 paprika 10 Feladat Döntse el, hogy a következő pótabrakok közül melyik etetése gazdaságosabb! a..) 75 % kukoricadara, 25 % extr. szójadara, szükséges mennyiség: 0,32 kg/kg b.) b. 50% kukoricadara, 30% búzakorpa, 20 % extr. napraforgódara, szükséges mennyiség: 0,4 kg/kg Kukoricadara: 70 ft/kg Búzakorpa: 58 ft/kg extr. napraforgódara: 180 ft/kg extr. szójadara: 200 ft/kg ( 1-1 kg-ra számolva) a.) Kukoricadara: 0,32x0,75=0,24 kg x 70 ft/kg= 16,80 ft Extr szójadara: 0,32x0,25=0,08 kg x 200 ft/kg= 16,0 ft összesen 1 kg 32,80 ft b.)kukoricadara: 0,5x0,4=0,2 x70 = 14 ft búzakorpa: 0,3 x 0,4=0,12 x 58 = 6,96 ft extr naf dara 0, x 0,4 = 0,08 x 180= 14,4 ft összesen 1 kg 35,36 ft Az a.) gazdaságosabb 5

6 11.Feladat Mekkora a vetőgép nyomjelzőjének kinyúlása a szélső csoroszlyától mérve, ha a sortávolság 12 cm, a csoroszlyák száma 24 db, a szélső csoroszlyák közötti táv 276 cm, a nyomtáv 140 cm? nyomjelző hosszúsága=nj= B-(H/2+A/2) cm ahol B= munkaszélesség H:2=szélső csoroszlyák közti távolság A:2= a traktor első kerekei közötti távolság fele vagy: Nj= B-(A/2) cm B= 12*24=288 cm Nj= B-(H/2+A/2)= 288-(276/2+140/2)= =80 cm 12.a.) Feladat Mennyi tavaszi árpa vetőmagra van szükségünk 20 ha bevetéséhez, ha 1 ha-ra 180 kg szükséges, és a vetőmag tisztasági %-a 95 %, a csírázási %-a 98 %?Számolja ki az árpa használati értékét is! 20*180= kg kellene a 100 %-ban tiszta és csíraképes magból. (3600/95)*100 = kg de! (3789/98)*100= kg. HÉ= (Cs%*T%)/100 = (96*98)/100 = 94,08 % 12. b.) Feladat a.) Mennyi a nyírási átlag, ha 250 juhról 1050 kg gyapjút nyírtak? Nyírási átlag= összes gyapjú(kg)/nyírt juhok száma (db) = 1050kg/250 juh= 4,2 kg/juh b.)ha az évi juhállomány 512 db volt és az évi összes gyapjú 1948 kg, mennyi volt a hozam éves átlaga? 1948/512=3,8 kg/juh 13. Feladat Őszi búzából 5 t/ha termést tervezünk elérni. A műtrágyázáshoz 34 %-os nitrogén, 18 %-os foszfor, és 40 %-os kálium műtrágyát vásároltunk. Hány kg N,P,K műtrágyát használjunk ha-onként? HA: 100 kg főtermék előállításához szükséges hatóanyagok: 2,0 kg N; 1,00 kg P2O5; 1,2 kg K2O. Az adott műtrágyából az első évben a növények által használható rész: e= N-ből a hatóanyag 65 %-a P-ból a hatóanyag 40%-a K-ból a hatóanyag 60 %-a hasznosul az 1 évben T=((t.a) / (h%*e%))* , ahol a T= a hektáronként kijuttatandó műtrágya (kg/ha) t= a tervezett termésátlag (t/ha) a= 100 kg terméssel a talajból kivont tápanyag (kg)- növényenként eltérő! h= az adott műtrágya hatóanyaga (%) e= az adott műtrágyából az első évben a növények által hasznosítható rész (%) 6

7 e= N-ből a hatóanyag 65 %-a P-ból a hatóanyag 40%-a K-ból a hatóanyag 60 5-a hasznosul az 1 évben - a szükséges műtrágya adag: T=((5*2)/(34*65))* = 452 kg - P hektáronként: T=((5*1)/(18*4))* = 694 kg (18 %-os foszfor) - K hektáronként: T= ((5*1,2)/(40*60))* = 250 kg (40%-os kálium) Összesen= kg vegyes trágya szükséges 14.a.) Feladat: 100 m2-en karalábét tervezünk hajtatni, melyből 1 m2-re 20 db-ot ültetünk. A karalábé ezermagtömege 3 g, a csírázóképessége 90 %. Mennyi magot kell vásárolnunk?. Vetőmag (g)= (Tü*p*E)/(7*Cs%) ahol Tü= ültetendő terület ;m2 p= palánta/növény mennyiség ;db/m2 E= ezermagtömeg ;g Cs%= csírázási % A képletben szereplő 7-es szám azt jelenti, hogy az elvetett mag 70 %-ából számítunk kifejlődő növényre. Ez egy tapasztalati szám, a munka minőségétől függően változhat! vetőmag (g)= (100m2*20 db*3 g9/ (7*90)= 6000/630= 9,5 g 14 b).feladat Ha a gulyában 250 tehén van, a napi fűadag 60 kg/db, a 180 napos legeltetési idényben a fűhozam 25 t/ha, akkor a gulya számára mekkora a szükséges legelőterület nagysága? P= (Á*d*t)/y, ahol P= a legelőegység területe (ha) Á=a gulyában lévő állatok száma (db) d= napi adag (kg/db) t= legeltetési időszak hossza (nap) y= fűhozam a legeltetési időszakban (kg/ha) P= ( 250 dv*60 kg*180 nap)/ kg= 108 ha 15. Feladat a.)ha egy gazdaságban egy legelőegységen- a legeltetési szakasz 160 napos, és a fűállományt négyszer akarják legeltetni, akkor a növekedés üteme átlagosan hány nap? (160/4=40) b.) Ha az egyszeri legeltetési idő szakaszonként 5 nap és két szakaszt jelölünk ki kaszálásra, akkor mennyi a szakaszok száma? S=(tf/tl)+n ahol S= a legelőszakaszok száma tf= a fűállomány növekedési ideje (nap) 7

8 tl= a szakasz egyszeri legeltetési ideje (nap) n= a kaszálásra és magfogásra szánt szakaszok száma S= (40 nap/5 nap)+2=10 c.) Mennyi egy legelőszakasz területe, ha egy szakasz egyszeri legeltetési ideje 5 nap, a gulyában lévő állatok száma 250 db, egy állat napi fűigénye 60 kg, az egyszeri legeltetési időszakra jutó fűhozam 9000 kg/ha. Se=(tl*Á*d)/y =(5*250*60/9000 = 8,3 ha 16 Feladat a.)mennyi a fialási %, ha a fialtató kocák száma 50 db, a fialások száma 47 volt? Fialási %= (fialások száma/fialtatható állatok száma)/100 =(47/50)*100= 94 % b.) Egy gazdaságban a fehér hússertés kocák elléseinek száma 356 volt, azok élőszaporulata 3685 db malac. mennyi a fialási átlag? Fialási átlag= élőszaporulat/fialások száma= 3685/356=10,3 malac/fialás c.) Egy gazdaságban 3568 szopós malacból leválasztottak 3247 malacot. Hány %-os volt a felnevelési arány? Felnevelési %= (leválasztott malacok száma/szopós malacok száma)*100 = (3247/3568)*100= 91 % d.) Egy gazdaság fialási átlaga 10,3 db/fialás volt, a kovaforgó 2,1. Mennyi a kocánkénti éves malacszaporulat? Kocaforgó: a kocák kihasználtsági mutatója. Azt fejezi ki, hogy egy koca egy évben hányszor fialt. A kocaforgót megkapjuk, ha az év napjainak számát elosztjuk a koca két egymást követő ellése közötti napok számával. Két ellés között elvileg. vemhesség: 115 nap+ - szoptatás. 42 nap + választástól újravemhesítésig 8 nap, az pl ebben az esetben 165 nap. 365/165= 2,2 ( 1,3- ls 1,9 között gyenge!) Kocánkénti éves malacszaporulat: 10,3*2,1=21,63 db/év. 17. Feladat a.) Hány m2 férőhely szükséges 12 db 90 kg-os hízósertés hízlalásához, ha egy egyed helyigénye0,8 m2? Hízlalda: kg közötti helyigény 0,8-0,95 m2/db, itt 0,8 m2 1 db-nak kell 0,8, 12 nek 12*0,8= 9,6 m2 b.) Hány tenyészkoca süldőt helyezhetünk el 8m hosszú és 5 m széles sertés istállóban, ha 15 %-os előtér is kell és mondjuk 0,9m2/egyed helyigénnyel számolunk csak?. területszámítás. 8m *5m = 40 m2 15 % előtér kell!, emiatt 40*0,85=34 m2 0,9 m2 férőhelyigénnyel számolva: 34/0,9=37 db 18.Feladat a.) Mennyi az induló létszámra vetített tojáshozam, ha az induló tyúklétszám 300 db, az évi tojáshozam db? 66000/300=220 tojás/tyúk 8

9 b.) Mennyi volt a tojáshozam átlaglétszámra vetítve, ha az átlaglétszám 285? 66000/ db/tyúk c.) Számolja ki a tojástermelési %-ot, ha a napi tojástermelés 266 db, a napi tyúklétszám 286 db tyúk? Tojástermelési 5= (napi tojás db/napi tyúklétszám db)*100 =( 266/286)*100= 93 % 19 Feladat Mekkora egy gépcsoport tízórás műszak alatti teljesítménye, ha munkaszélessége (B)= 3,8 m, sebessége (v)= 7,5 km/h és az időkihasználási tényezője (i)= 0,6?. Egy óra alatti teljesítmény= T= v*b*i (m2) ahol T= területteljesítmény v= haladási sebesség B= munkaszélesség i= időkihasználási tényező (vetésnél ez pl 0,55-0,6) Műszakteljesítmény (Tm)= órateljesítmény * munkaórák számával. T= 7500*3,8*0,6= m2/h 7,5 km/h=7500 m/h T= 17100/10 000= 1,71 ha/óra Műszakteljesítmény= 10 *T= 1,71*10= 17,1 ha /műszak 20 Feladat a.) Számolja ki 12 t széna tárolási helyigényét, ha tárolás magassága 3 m, és a széna fajlagos súlya 75 kg/m3. 75 kg/1 m kg 12000/75=160,m3 alapterület 160 m3:3m= 53,3 m2 alapterület szükséges b.) Számítsa ki egy 100 férőhelyes tehenészeti telep falközi silójának alapterület igényét, ha egy állat silóigénye 12 m en fér el, ha a siló magassága 3m! 100 állat silóigénye 100*12= 1200 m3 Ha a siló magasság 3 m, akkor 1200 m3/3=400 m2 silófelület szükséges

10 Ez és ilyenek most nem lesznek!: Foglalja össze a hüvelyesek termesztésének legfontosabb szervezési szempontjait!. pld zöldborsó, mint meghatározó konzervipari növény: - betakarítást juni elejére, juli közepére kell időzíteni, úgy, hogy egy-egy szakasz 2-4 nap alatt betakarítható legyen - ehhez hazánkban február 20 és április 10 között,3-5 alkalommal, szakaszosan kell vetnünk - max 4-6 fajtát évig önmaga és más pillangós után ne kerüljön vissza (borsóuntság stb) - kezdés, amint a talajra rá lehet menni: kifejtő borsóval kezdjük (2-3Con már csírázik), - majd a talaj 6-8 C-os hőmérsékleténél a velőborsó is mehet - az érés akkor is folyamatos lehet, ha olyan fajtákat vetünk egyszerrre, amiknek a hőösszeg igénye 30 C-ban eltér. - a Mo-on termesztettek c közötti hőösszeg igényűek, ez kb nap tenyészidő nálunk - gabona sortávra vetünk (12 cm); - fajtától függően 1,1-1,5 millió tő/ha - ez kg/ha mag - öntözés, csak ha indokolt - jó gyomelnyomó,3-4 levéltől 6-8 levélig fogasolható, ill preemergens, posztemergens gyomirtás ha indokolt - fuzáriummentes területen termesszünk! - betakarítást úgy kell szervezni, hogy a zsengeség a konzervgyárba érkezve legyen max F ( rendre vágott, vagy csépelt borsó zsengeség foka még mő) - cséplést követő 2-3 órán belül feldolgozásra kerüljön! beszállítást egyeztetni a gyárral - vagy: ha piacra, hüvelyesen értékesítjük: májustől szedetjük,nagyobb sortávra ültessük és al alacsonyabb csíraszámmal: pl cm es sima, vagy cm-es ikersorba, csíraszám 0,7-1,0 millió elég. 10