Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke április
|
|
- János Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke április A Geológus Tudományos Diákkör hallgatói április között terepgyakorlaton vettek részt a Mecsek-hegység és környékén. A cél a terület geológiai fejlődéstörténetének áttekintése, megismerése volt, az egyes jellemző kőzettípusok feltárásainak felkeresése által. A terepgyakorlat szakmai vezetői Haas János (MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport), Sztanó Orsolya (ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék) és Sebe Krisztina (PTE TTK Földrajzi Intézet Földtani és Meteorológiai Tanszék) voltak. A terepgyakorlat a Papp Simon Alapítvány és az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány támogatásával valósult meg. 1
2 2014. április 14. Hímesháza (a leírást készítette: Budai Soma, Bajnai Dávid) A terepgyakorlat első állomásán a Hímesháza és Geresdlak között elhelyezkedő gránit és gránithomok bányát néztük meg. A gránitbányában a Mórágyi Gránit van meglehetősen nagy területen feltárva. A kőzet erősen mállott így végre élőben is láthattuk a tanáraink által már sokat emlegetett lapátgránitot. A homokbánya a gránitbányától 300 méterre, délre fekszik. A bánya bádeni, pannon és kvarter üledékeket tár fel. Leggyakoribb kőzete a gránithomok, ami olykor centiméteres földpátokat és gránitkavicsokat is tartalmaz, a kőzet felsőbb része erősen limonitosodott. Normálvetőket, feltolódást és deformációs szalagokat is megfigyelhettünk benne valamint törmelékfolyás üledékét. A homok felső pannon korú diszkordanciával települ az ősmaradványokban gazdag bádeni mészkőre. A mészkőből jó megtartású kagylókat, csigákat gyűjtöttünk, a szerencsésebbek korallt is találtak. A gránithomokra, még szintén pannon korú agyag települ, amely gazdag kagylófaunát olykor több centiméteres Limnocardiumokat tartalmaz. Fazekasboda (a leírást készítette: Sendula Eszter, Balogh Viktor) A feltárás magassága kb m (1. ábra). Alján látható a folyóvízi környezetben képződött Budafai Homokkő Formáció felfelé finomodó rétegsora, amely konglomerátumból és homokkőből áll. Erre az összletrediszkordánsan települ a lajtamészkő (Rákosi Mészkő Formáció), amely itt, a tengerparthoz közelebbi helyzete miatt, inkább sziliciklasztosabb kifejlődésű, jellegzetes faunát tartalmazó meszes homok, kalkarenit. A feltárás felső 2-3 métere ősmaradványokban gazdag: nagy mennyiségben tartalmaz rossz megtartású Echinodermata (tengeri sün) töredékeket, illetve Pecten, Ostrea, Chlamys héjtöredékeket, valamint Lithothamniumot (2. ábra). A Budafaiösszlet alsó-kárpáti - alsó-bádeni korú, a Lajtamészkő a fosszíliák alapján felső-bádeni. A bádeni közepe hiányzik, ez az üledékhézag a medence-szerte előforduló Stájer-unkonformitás. 2
3 1. ábra:a fazekasbodai feltárás. Alul található a vastag Budafai Homokkő, a feltárás tetején pedig a lajtamészkő. A jobb oldalon a csapat mászik felfelé, hogy tengeri sünöket és kagylókat gyűjtsön. 2. ábra: A feltárás felső, ősmaradványokban igen gazdag része, és a lelkesen gyűjtögető csapat. 3
4 Pécs-Vasas kőszén külfejtés (a leírást készítette: Gálik Zsuzsanna, Kovács Zoltán) Vasas település Pécs külvárosi részéhez tartozik, külszíni kőszénbányászatáról híres. A bányát a 60-as években nyitották meg, amely egy kisebb szünetet követően 1983-tól december 31- ig üzemelt. Bezárására azért került sor, mert a pécsi erőművet, amely a kitermelt kőszenet felhasználta, biomassza-tüzelésűre állították át. A fejtés újraindítására ma is léteznektervek, de eddig minden kezdeményezés hiábavalónak bizonyult. A bánya területe 4,4 km 2, ebből a bányagödör nagyjából 0,5 km 2, ennek térfogata pedig körülbelül 7-8 millió m 3, melyből 5,6 millió tonna kőszenet termeltek ki. Érdekességként megtudtuk, hogy a kitermelt meddőanyagból az M1-es és M7-es autópálya teljes útalapját fel lehetett volna tölteni, és még úgy is maradt volna anyag. A területen a legfelső-triász alsó-jura időszakban képződött Mecseki Kőszén Formáció sziliciklasztos és kőszenes rétegei bukkanak felszínre, amelyek lerakódása egyfélárok-szerkezet kialakulásával egyidőben zajlott. Ennek megfelelően a formáció vastagsága északról délrenövekszik, a legdélebbi részeken az 1000m-t is meghaladja, a bánya területén nagyjából 700 m vastag. A Mecseki Kőszén Formáció alatt találjuk a felső-triászban képződött, szárazföldi kifejlődésű Karolinavölgyi Homokkő Formációt. Erre települ az első kőszéntelep, mely lápi, édesvízi eredetű sorozat. A bányászatra alkalmas rétegek azonban csak az alsó- és a felső- sinemuriban (az alsójura második emelete) keletkezett tengeri eredetű fosszíliákat tartalmazó kőszenes rétegek. Az ezek közé települő meddő rétegek az ipar számára nem, a geológusok számára azonban fontosak, ugyanis a belőlük kinyerhető információk segítségével őskörnyezeti rekonstrukciókat készíthetünk. A homokkőrétegeket tagoló agyagköves, kőszenes rétegekben (3. ábra) a csillámos és növénymaradványokkal teli részek szabályosan váltakoznak, a vastag és vékony rétegzés ciklusosak, majd a rétegek átváltanak felfelé finomodó és vékonyodó rétegsorba, melyet egy deltasíksági kifejlődésű rétegsorozat zár a legfelső részen. A tengerszintváltozás következtében a paleomedencék feltöltődnek, mely feltöltődést vastag, kőszenes és kőszén mentes rétegek váltakozása jelzik. A bánya meddőrétegeiből előkerült két nagyobb, ún. kokvinás tömb is, melyek krinoidea nyéltöredékek és kagylóhéjak tömegéből épülnek fel (4. ábra). Ezek a rétegek egy-egy nagyobb vihar során képződtek, amikor a felerősödött hullámok mosták össze egy 4
5 rétegbe az említett élőlények vázait. A szárazföldi eredetű Karolinavölgyi Homokkövet és a partközeli (néhol tengeri, néhol szárazföldi) Mecseki Kőszenet a sekély-, majd mélyebb tengeri környezetben képződött Vasasi Márga Formáció követi, egyértelműen kirajzolva egy transzgressziót (tengerelöntést) a mezozoikum elején és közepén. A terület fejlődéstörténete azonban itt még nem ért véget, ugyanis a krétában a területen jelentős vulkáni tevékenység zajlott, ennek nyomai pedig a kőszénben is felfedezhetőek,a rétegeket ugyanis több helyen bazalttelérek harántolják, melyet bányászkörökben karbodiabáznak hívnak. A kőzet valóban nem hasonlít egy átlagos bazaltra, színe ugyanis középbarna, porfíros elegyrészek alig fedezhetőek fel benne, elsőre geológus társaságunk egy része el sem akarta hinni, hogy valóban egy bazaltot látunk (5. ábra). A bazalt és a kőszén találkozásakor a forró magma hatására a kőszénből ún. természetes koksz keletkezik, melyet fényes, könnyen szétmorzsolható szénrögök formájában találunk meg. Emellett a kőszén bizonyos rétegeiben találkozunk az ún. melnyikovittal, amely gömbös-vesés kifejlődésű vas-szulfidból, egész pontosan markazitból áll, amely a kőszenet alkotó növények szervezetébe beépült kén redukciójával keletkezett. 3. ábra: Tengerszintváltozás hatására keletkezett, felfelé finomodó és vékonyodó meddőrétegek 5
6 4. ábra: Krinoidea és kagylóhéj kokvina a bánya területéről 5. ábra: A bánya jelenlegi állapota 6
7 Danitz-pusztai homokbánya (Pécs) (a leírást készítette: Botka Dániel és Skoda Péter) Földrajzi elhelyezkedés lábánál. A homokbánya a 6-os főút északi oldalán, Pécs keleti határában található a Mecsek déli Földtani felépítés A bánya képződményei a Kárpát-medence legnagyobb részét elborító, kiédesedő állóvízben, a Pannon-tóban rakódtak le, melyből a Mecsek szigetként emelkedett ki. A felsőpannóniai homokok egyik legteljesebb sorozata található itt. A part közelsége, a szerkezeti mozgások és az egyenetlen süllyedés miatt viszonylag kis kiterjedésű, változatos üledékfelhalmozódási környezet alakult ki, ezért a lerakódott rétegek vízszintesen nem követhetők nagy távolságban. A bányaudvarban alapvetően kétféle kőzet különíthető el (sárga homok és világosszürke mészmárga). Az alsó-pannóniai fehér, világosszürke márgák a pannóniai korszak idősebb szakaszában nyugodt, gyengén mozgatott viszonyok közt a nyíltvízi (sekély szublitorális) régióban rakódtak le. Ezekben a felső rétegekben síkrétegzésű, finomszemű, meszes üledékek (agyagmárga, mészmárga, márga), ritkán csillámos finomhomok fordul elő, a Csákvári Agyagmárga Formációba tartozik, mely gyakorlatilag az Endrődi Márga Formáció mecseki megfelelője. Ezen kőzetek mésztartalma néhol igen magas (akár 80-90%), gyakorlatilag mészkőről beszélhetünk. A nagy mésztartalmú rétegek fehérek vagy világosszürkék, az agyagosabb rétegek az alig mozgatott, oxigénszegény vízben kiváló vasásványok miatt sötétszürkék vagy zöldek. Ezen rétegek kibúvásai a bánya északi, felső részén láthatók. A kétféle üledék érintkezési vonalát a fehér és sárga szín határa messziről nézve is jól mutatja. A felső-pannóniai sárga homok az üledékképződési környezet jelentős megváltozását jelzi. Hullámverés által átkevert, sekély, oxigénben gazdag környezetet jelez. Ez a vastag partszegélyi üledéksorozat a Mecsek déli előterében m vastag, m szélességben követhető. Az üledék közép- és durvaszemű, néha kavicsos (darakavicsos és aprókavicsos betelepülések), gyengén osztályozott homok. A lerakódást követően limonit vált ki a szemcsék közötti pórusokban, sárgára, nagyobb mennyiségű kiválás esetén sötét vörösbarnára festette a homokot. 7
8 Az elszíneződés néhol a rétegzést követi, törésekhez kapcsolódik, illetve elmosódott szalagokként is megjelenik. A homok és kavics anyagát nem csak a környező területek idős kőzetei (gránit, metamorf kőzetek, mészkő, homokkő) szolgáltatták, hanem miocén korú üledékek is áthalmozódtak. Tektonika A bánya a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb töréses öve, a Mecseket délről határoló Mecsekalja-öv mentén fekszik. A feltárás klasszikus bemutatóhelye az intrapannon szerkezeti mozgásoknak. Míg a Pannon-medence más részein a pannóniai korszakban általában húzóerők (extenzió) hatottak, medencesüllyedés történt, addig a Mecsek környékén a késő-pannóniai első felétől kezdve kompressziós-eltolódásos erőtér uralkodott, a hegység az előtérhez képest emelkedett, sőt rá is tolódott a lábainál fekvő medencére. A kőzetrétegek dőlése dél felé (6. ábra), és a rétegsorban felfelé folyamatosan csökken, az északi fal felső részén a márga- és homokrétegek függőleges, átbuktatott helyzetben vannak. A sárga homokos rétegek dőlése akár is lehet, a fehér márga rétegek dőlése általában A pannóniai üledékek a Mecsekalja-övvel párhuzamosan tolódtak fel az idősebb miocén üledékekre. Ősmaradványok A fosszíliák koruk szerint legalább két nagy csoportra oszlanak. A homok és a márga lerakódásával közelítőleg azonos korú szárazföldi és édesvízi, valamint az ennél idősebb tengeri faunákra. A felső fehér márga nyíltvízi gerinctelen faunája gazdag. A molluszkákat az Orygoceras, a kisméretű Congeria és Lymnocardium kagylók, illetve Melanopsis csigák képviselik. Ezeken felül növénymaradványok, halmaradványok, ostracodák és a Thalassinoidesisp. nyomfosszíliák jellemzők. A Pannon-tó endemikus nannoplankton-flórája is jelen van ezekben a rétegekben. Az alsó sárga homokrétegekre a Congeriabalatonica és a Lymnocardiumschmidti kagylók limonitosodott kőbelei, lenyomatai jellemzők. A Danitz-pusztai homokbánya elsősorban miocén gerinces maradványairól vált híressé. A gerincesek szinte kivétel nélkül idősebb miocén kőzetekből (alsó-miocén, badeni és szarmata) halmozódtak át a pannóniai rétegekbe. Érdekesség, hogy ezek az idősebb faunás tengeri miocén képződmények nem ismertek feltárásban a környéken. 8
9 A gerincesek közül a halakat a cápafogak és csontoshalak maradványai (csigolyák, fogak, tüskék) képviselik. Előkerültek teknős- és madármaradványok is. Az emlősök között tengeri (szirének, cetek, delfinek és fókák), valamint szárazföldi taxonok (disznófélék, páratlanujjú patások, tapírok, kistermetű orrszarvú és ormányosok) szintén előfordulnak. 6. ábra: Dél felé dőlő rétegek a Danitz-pusztai homokbányában április 15. Kővágószőlős, Jakab-hegy (a leírást készítette: Ambrus Réka, Oláh Erika) A Jakab-hegy geológiai képződményeinek megismerésében segítséget nyújtottak az uránércesedés miatt mélyített kutatófúrások. A perm-triász határ a Kővágószőlősi Homokkő Formáció felső tagozatában egy conodonta faj megjelenése, továbbá a korolástsporomorphák is segítették. A Kővágószőlősi Homokkő Formáció felső részét és a rá települő 9
10 JakabhegyiHomokkő Formációt tanulmányoztuk délelőtt és koradélután bejárva szinte az egész Jakab-hegyet. A Kővágószőlősi Homokkő tagozatai: (elvileg karbonátos cementűek, de 10 % sósavval nem pezsgett) a Bakonyai tarka homokkő Tagozat, a Kővágótöttösi szürke homokkő Tagozat és a Cserkúti vörös és lila homokkő Tagozat, ezek közül utóbbi kettőnek a határán található az uránércesedés. A Babás szerköveket figyeltük meg, melyeknél alulról lepusztult a perm homokkő, fölötte az ellenálló konglomerátum megmaradt, ez adja a jellegzetes formájukat. A Jakabhegyi Homokkő báziskonglomerátuma a Kővágószőlősire diszkordánsan települ néhány méter (max. 20 m) vastag, kora triász korú, klasztjainak anyaga: riolit, kvarc, permi homokkő rosszul osztályozott, átl cm kavicsnagyság kvarc és földpát szemcsékből álló kovás-hematitos kötőanyagú homokkő mátrixszal, ősmaradványok nem ismertek. A homokkő összlet folyamatos átmenettel települ a konglomerátum szintre, részei régi elnevezés alapján: főkonglomerátum, keresztrétegzett kavicsos homokkő (60 80 m), második konglomerátum szint, fakó homokkő, vörösbarna aleurolit és homokkő, vörös és zöld és szürkés rétegek, majd erre települ a formáció fedője, a PatacsiAleurolit Formációm. Az összlet maximális vastagsága 400 m. A Jakabhegyi Homokkő megfelel a klasszikus háromosztatú (germán) triász alsó tagjának a Buntsandstein-nak. Környezete a folyóvízi delta, a sekély zátonyokkal taglalt víz és a korolásasporomorphák alapján. A főkonglomerátum felett pados megjelenésű, keresztrétegzett, rosszul osztályozott kavicsos homokkő települ. E fölött m-rel található a második, konglomerátum szintnek nevezett néhány méter vastag, apró kavicsos összlet. Ez után következik az előző homokkő szinttel ellentétben nem kavicsos és némileg finomabb szemcsés fakó homokkő, néhol agyag-aleurit foltokkal tarkított, csökkent kötegvastagságú, kb 150 m vastag összlet. Síklemezesség, hullám fodrok nincsenek. A feltárásokat a Sasfészek kőfejtőben, majd a Zsongor-kőnél tudtuk megfigyelni. A Milleniumi kertben a Kővágószőlősi Homokkő legfelső lila homokkő része nem nyomozható mindenhol, itt sem, így a főkonglomerátum eróziós felszínnel települ rá a vörös Kővágótöttösi Tagozatra. A két formáció határán néhol látható erózió nyoma, tehát feltételezhető, hogy üledékhiánnyal települ a konglomerátum. Főkonglomerátum itt is rosszul osztályozott, szemcsevázú (lehetséges szemcsefolyás) nagy a területi elterjedése és a vastagsága. 10
11 Mecseknádasd, Réka-völgy (a leírást készítette: Pável Edina, Várkonyi Enikő) A Réka-völgy (7. ábra) a kőszéntelepes összletet (Mecseki Kőszén Formáció) és a sziliciklasztos sorozatot tárja fel (Mecseknádasdi Homokkő Formáció). Itt jó feltártságú a sötétszürke, szerves anyag gazdag horizont. Megálltunk egy patakbevágásnál: Mészmárga-márga váltakozása, karbonátos, foltos márgára agyagos, leveles márga települ (alsójura). Mentünk a völgyben: Megtaláltuk szálban a pliensbachimecseknádasdi Homokkövet: kb. 900 m vastag, jellemzője a Bauma lemezes B tag, a sík- és keresztlemezesség. Helyenként karbonátos részek találhatók benne: Kecskeháti Mészkő Formáció, karbonát turbiditből származó crinoideás mészkő váltakozik kőzetlisztes márgával és mészmárgával. A bázisán sziliciklasztos és karbonátos crinoideásösszlet van, valamint tartalmaz pelágikusfáciesű, kovaszivacstűs képződményeket is. Tehát terrigén (extrabazinális) és karbonátos (intrabazinális) forrása is volt. Hosszas keresés után megtaláltuk a fekete palát, amely a toarciban bekövetkezett, globális anoxikus eseményt jelez (1. GAE). Ez a horizont az Óbányai Aleurolit Formáción belül helyezkedik el. Kialakulása a Karoo-Ferrar magmás provincia létrejöttéhez kapcsolódik, amelyhez egy jelentős kihalási esemény is kötődik. A toarci fekete pala korát a fedő és fekü képződmények ammonitesz-tartalma alapján határozták meg, de nannofosszíliák alapján is korolható. Lemezes fosszíliák elvétve találhatók benne, de Ostracodát, halpikkelyt és kagylókat tartalmaz. A Dunántúli-középhegységben is megvan a megfelelője, ott az ammoniticorosso-t váltja fel az Úrkúti Mangánérc. 11
12 7. ábra: A Réka-völgyben (fotó: Sztanó Orsolya) Óbányai-völgy (a leírást készítette: Taracsák Zoltán,Obbágy Gabriella) Óbányát keleti irányban elhagyva eljutottunk az Óbányai-völgybe, ahol a mecseki malm és dogger rétegsor található, de egyes részei átlógnak az alsó krétába (berriasi). Elsőként a Komlói Mészmárga Formációt (8. ábra) tekintettük meg, mely a völgyben több kilométeren át több feltárásban is kibukkant. Ez a legfelső aaleni-legalsóbajóci korú kőzet jellemzően egy szürke, aptycusosos, ammoniteszes, bioturbált, foltos, aleurolitos márga. Ősmaradványként kagylókat tartalmazhat az ammoniteszek mellett. Mélytengeri, bathiális képződmény, mely felfele egyre nagyobb vízmélységben keletkezett. 12
13 8. ábra: A Komlói Mészmárga feltárása a völgy keleti felében (balra) és réteglapjain kialakult vízesés (jobbra) A völgyben tovább, nyugat felé haladva egyre fiatalabb régetekkel találkoztunk. A Komlói Mészmárgára a bathi korú Óbányai Mészkő Formáció települ, de ennek feltárását nem találtuk meg. E két formáció között található a mecseki jurában egy arculat váltás, az addigi germán-típusú jura képződményeket mediterrán-típusú jura váltja fel, melyre vörös gumós ammoniteszes mészkövek jellemzőek a bathiban (Óbányai Mészkő Formáció), majd később, az oxfordi-kimmeridgei során sárgás kovás mészkövek keletkeztek (Fonyászói Mészkő Formáció, Kisújbányai Mészkő Formáció). Ezt követően a titon emeletet már a bianconefáciesűmárévári Mészkő Formáció képviseli, mely az Óbányai-völgy nyugati részén volt feltárulva. A Márévári Mészkő jellemzően mélytengeri, pelágikus kifejlődésű, nannoplanktonok vázelemek alkotják fő tömegét. A nannoplanktonok mellett makrofosszíliák is megjelennek; ezek főképp calpionellák, melyek szintén korjelző ősmaradványok. A Márévári Mészkő Formáció legfelső része átlóg az alsó krétába is (berriasi). 13
14 2014. április 16. Pécs, Ifjúság útja (a leírást készítette: Ambrus Réka, Oláh Erika) A Pécsi Ifjúság útja homokbányaként emlegetett egyetemi feltárás. A Mecsekalja-öv felsőmiocén (pannon) tavi összletét tárja fel. A peremi pannon rétegek közé települt kavicsrétegek tanulmányozása lehetséges itt. Áthalmozások a Gyűrűfűi Riolit Formációból a Főkonglomerátumba, majd onnan Szászvári Formációba áthalmozva, ezen keresztül kerültek ide egyes kavicsok a pannon tavi üledékekbe, több méter vastagságba felhalmozva. A kavicsok anyaga 2 féle gránit Mórágyi Gránit és Cseh Masszívumból fehér, két csillámú gránit (muszkovit+biotit), ezen kívül még kvarcit kavicsok, riolit kavicsok, homokkő kavicsok a perm és triász sziliciklasztosösszletekből. ezek kerekítettek, koptatottak, viszonylag nagy méretűek (akár 15 cm). A folyóvízi összlet a pannon feküjébe nincs meg, ez adja a pécsi vízbázisok szűrőjét-víztároló rétegét. A felsőbb rétegekben koptatatlan változatos kavicsanyag figyelhető meg, többek között mészkő, zöld mészmárga és aleurolit. A feltárás tetején vékony kőszenes betelepülés található. Itt egy gránit réteg van rátolva a pannonra. Pécs, Havi-hegy (a leírást készítette: Spránitz Tamás, Váczi Benjámin) A parkolóhoz közeli feltárás anyaga az építőiparban használt kifejezéssel élve durva mészkő. A porózus mészkőben makroszkóposan is felismerhetőek a bioklasztok (molluszka héjtöredékek, vörösalgák). A fauna alapján egyértelműen a jól átvilágított sekélytengeri zónába tehető a kőzet. A kőzetben nem található meg a bádenilajta mészkőre oly jellemző korall-echinodermatapectenfosszília együttes, amely alapján a kőzet kialakulása a szarmatára tehető, mert ekkor volt jellemző a csökkent sósvízi környezet. A kőzet a Tinnyei Mészkő Formációba sorolható (9. ábra). 14
15 9. ábra: A szarmata durva mészkő feltárása a Havi-hegyen A panoráma út mentén továbbhaladva a templom közelében feltáruló kőzettest feltételezhetőleg a fent említett szarmata mészkővel azonos kifejlődésű. Azonban terepi megfigyeléseink arra engednek következtetni, hogy a kőzetalkotóként jelen lévő Ostrea héjak (10. ábra)jelenléte más képződési környezetre utal. Az Ostrea a sekélytengeri, jól átvilágított és mozgatott zónában érzi otthonosan magát, a csökkent sósvizet nem tolerálja. Ezek alapján ezen képződmény kialakulása a bádeni korszakra tehető. 15
16 10. ábra: Az ostreás mészkő felszíni kibukkanása, valamit a jól látható molluszka héjtöredékek. Bükkösd (a leírást készítette: Gálik Zsuzsanna, Kovács Zoltán) A Nyugati-Mecsek közelében fekvő Bükkösd mellett található feltárásokban megjelenő karbonátos rétegek a Mecsek legnyugatibb triász korú mészkövei. A feltárásban a Lapisi Mészkő Formáció germán típusú középső-triász (muschelkalk) kifejlődését láthattuk, mely kis hajlásszögű rámpa környezetben keletkezett. A feltárásban a rámpa belső és középső részei képviseltetik magukat. A védett környezetben ülepedő, néhol keresztrétegzett, sötét szürke üledékeket csak néha szakítja meg egy-egy kokvinás sorozat, mely tömeges, átülepített krinoidea és brachiopoda vázakból épül fel, ezek a rétegek egy-egy nagyobb vihar során keletkeztek és meglehetősen bioturbáltak. A formáció vastagsága a Mecsekben kb. 300 m. A rétegsor legszebb és legérdekesebb jelensége a kb. 2 méteres magasságban található szigmoidális elválású, üledékes redők, (11. ábra) melyek a félig megszilárdult üledéknek a rámpán való csuszamlásával keletkeztek. 16
17 A rétegsor faunájáról szóló irodalmak alapján jó megtartású, viszonylag nagyobb méretű krinoidea vázakra számítottunk, ilyenekkel azonban ritkán találkoztunk, főként kisebb nyéltagokat és brachiopoda vázlenyomatokat találtunk, viszonylag gyenge megtartással. 11. ábra: Bükkösd, üledékes redők: Szulimán, homokbánya (a leírást készítette: Lovrity Vencel) Szulimán község a 67-es út mentén, Szigetvártól Kaposvár felé menet, a 6-os és a 67-es út elágazásától 10 km-re található. A feltárás könnyen megközelíthető, az országútról a falu felé vezető útra fordulva az első balra eső földút mentén található (12. ábra). Állapota változó, elmondások alapján az itt feltáródott rétegek évekkel ezelőtt alig, vagy csak nehezen voltak láthatóak, a terepgyakorlat alkalmával azonban kiváló állapotban volt. 17
18 12. ábra: Szulimán község és a homokbánya pontos helye Az itt található K-Ny-i csapású bányafal közel vízszintesen települő felsőpannon agyag és homokrétegeket tár fel. A kb. 30 méter széles és 5-7 méter magas bányafal alját a feltárás anyagából származó laza homok és agyag, illetve nagyobb blokkok fedik, így csak a feltárás felső 2-3 métere vizsgálható. Itt centiméter vastag sárgás, fehéres aprószemcsés cementálatlan homokrétegek és 5-7 centiméter vastag szürke, fehéres-szürke agyagrétegek váltakoznak. A homokrétegekből folyamatos átmenettel fejlődnek ki a vékonyabb agyagrétegek. A feltárás érdekessége a különböző képződményekben felismerhető üledékes szerkezetek. A homokrétegek talpa eróziós, felettük síklemezes homok található. 13. ábra: Alul síklemezes homok, feljebb kúszó keresztlemezesség 18
19 A síklemezesség mellett olykor kúszó keresztlemezesség (13. ábra), illetve feltépett, pár cm-es átmérőjű agyagklasztok is megjelennek. Az agyag és homokrétegek kontaktusán terheléses (labda és láng) szerkezeteket lehet felismerni. Gyakori az egyek üledékcsomagok kiékelődése a rétegsorban. Az agyagrétegekre jellemző, hogy 3-4 cm széles, 1-2 cm vastag lapos, ovális, olykor szabálytalan alakú fehéres-szürke meszes konkréciókat tartalmaz. Eredetük bizonytalan, lehet diagenetikus, illetve elképzelhető, hogy áthalmozott meszes kavicsokról van szó. Az agyagrétegekben jól megfigyelhető üledékcsuszamlások jelei: üledékes redők, és apró feltolódások, melyek szerint a szállítási irány kelet-nyugati irányú (14. ábra). 14. ábra: Üledékes redők az agyagos rétegben, alatta és felette síklemezes homok Összességében tehát elmondható, hogy a rétegsorban zagyárak formájában gravitációsan áthalmozott üledékcsomagokat, egy turbidites rétegsort látunk. A paleokörnyezetről megállapítható, hogy egy sziliciklasztos lejtő előterében vagyunk, attól nem túl távol, mivel nagy homok-agyag arány figyelhető meg. Az is megállapítható, hogy nem egy delta üledékéről, hanem egy medenceperemi hosszan elnyúló lejtő üledékéről lehet szó. Köszönettel tartozunk a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek (Vasas, külfejtés), a MecsekerdőZrt.- nek (Réka-völgy) és aquartzkft.-nek (Danitz-puszta), akik engedélyezték a feltárásokhoz való bejutást. 19
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenMÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA
MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk
Részletesebben2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a
RészletesebbenA M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai
ANNALES HISTORICO-NATURALES Tomus V I I I. MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Series nova 1957 A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e
RészletesebbenBeszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról
Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról 2012. április 02-04.-ig tartó időintervallumban került megrendezésre a Dunántúliközéphegységben tett tanulmányi kirándulásunk, amelynek szakmai vezetői
RészletesebbenHazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,
Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 6-7
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 6-7 Általános és Történeti Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenA Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenMecsek és Villányi hegység
Mecsek és Villányi hegység Magyarország földtani vázlata a kainozoos üledékek elhagyásával Trunkó (1996) alapján 1-11. ALPACA kéregblokk egységei 12-14. TISIA kéregblokk egységei (12. Mecsek-zóna, 13.Villányi-
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
Részletesebben2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenGeológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenFelszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenZárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.
Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb
RészletesebbenA dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani és geokémiai eredmények alapján
Varga A., Pál-Molnár E., Raucsik B., Schubert F., Garaguly I., Lukács R., Kiss B. (2015): A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenVarga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
RészletesebbenFejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés
PELIKÁN PÁL: FEJLÕDÉSTÖRTÉNET I. SZERKEZETFEJLÕDÉS Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés Pelikán Pál A szerkezeti elemzésekből megállapítható a Bükköt felépítő földtani képződmények relatív rétegsorrendje,
RészletesebbenKarotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen
KISS EMIL ZOLTÁN Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen A kőszénkutató fúrásokkal harántolt rétegsorok geofizikai vizsgálata a területen 1954-ben kezdődött ugyan, de számottevő
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenTISIA. Konferencia. A rendezvény támogatói: Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28.
A rendezvény támogatói: TISIA Konferencia Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28. TISIA KONFERENCIA kiadványa 2015. február 27-28. Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenMiocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek)
Földtani Közlöny 128/4, 573-584 (1998) Budapest Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek) Miocene coastal faciès around Hetvehely village (Western Mecsek Mountains, Hungary) HORVÁTH
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
Részletesebbenmikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok
Zárójelentés OTKA azonosító: 62468 Típusa: K A pályázat címe: A Mecseki-és a Villány Bihari-zóna ősföldrajzi viszonyainak feltárása a felső-triász középső-kréta képződmények sokoldalú elemzése alapján
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenTektonikai jelenségek a Mecsekalja-öv pannóniai rétegeiben: Pécs, Ifjúság útja és környéke
Természetföldrajzi Közlemények TFK A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből Tektonikai jelenségek a Mecsekalja-öv pannóniai rétegeiben: Pécs, Ifjúság útja és környéke Sebe Krisztina 1 Konrád Gyula
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA
ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmány
Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság
RészletesebbenFöldtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
RészletesebbenINFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ
Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenA Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai
A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai NÉMEDI VARGA ZOLTÁN 1 Délkelet-Dunántúlon a Kelet-Mecsekben ÉK-DNy-i irányban 20,0-30,0 km hosszú, ÉNy-DK-i irányban 10,0-15,0 km széles területen ismeretes
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenJavaslat a Zsidó hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlékként történő védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről
Javaslat a Zsidó hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlékként történő védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről Az Igazgatóság álláspontja szerint a természet védelméről
RészletesebbenKutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július
Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott
RészletesebbenÚjállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig
Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió
RészletesebbenEGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RészletesebbenZ ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenPÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
Részletesebben