Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról"

Dániel Szabó
7 évvel ezelőtt
Látták:

Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról 2012. április 02-04.

1 Beszámoló a Dunántúli-középhegységi kirándulásról április ig tartó időintervallumban került megrendezésre a Dunántúliközéphegységben tett tanulmányi kirándulásunk, amelynek szakmai vezetői többek között Mindszenty Andrea /egyetemi tanár/, Simon Szilvia /tanársegéd/, valamint Erőss Anita /tudományos munkatárs; a geológus TDK koordinátora/, az ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének munkatársai voltak. A terepgyakorlaton összesen tizenkét ELTE-s hallgató vett részt. A kirándulás célja a terület sokoldalú geológiai felépítésének minél részletesebb megismerése volt, ennek érdekében több helyszínre is ellátogattunk : első nap Első úti célunk a Márkushegyi Bányaüzem volt, amely jelenleg hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája. Megérkezésünket követően egy rövid munkavédelmi oktatásban részesültünk Buzás Mártontól, a munkavédelmi csoport vezetőjétől, amely során megtudhattuk, hogy a bányában sújtólég-, szénporrobbanás-, tűz-, valamint vízbetörés veszélye áll fenn, így az előírások betartására nekünk is komoly hangsúlyt kellett fektetnünk. Ennek érdekében a bányalátogatáshoz szükséges felszerelést (pamut ruha, sújtólégbiztos lámpa, menekülőkészülék) is biztosítottak számunkra. Az oktatást követően érdekes történeti és műszaki információkat tudhattunk meg a bánya igazgatójától, Havelda Tamástól. A földtani háttérrel Mindszenty tanárnő jóvoltából ismerkedhettünk meg. A bányabejárás rengeteg izgalmat rejtett magában: egy beszálló aknán jutottunk a mélybe, majd szállítószalagokon hasalva jutottunk el a több mint 5 km-re lévő fejtési területhez, ahol közvetlenül láthattuk az eocén korú, nagyjából szintes kifejlődésű barnakőszén telepet, valamint a termelési folyamat egyes elemeit, miközben kísérőinktől további érdekes információkat tudhattunk meg a bányászati tevékenységekről. Újra a felszínre érve jól végezve munkánkat folytattuk utunkat. 1

1.ábra: A bányalátogatást követő vidám és kormos hangulat Következő állomásunk Zirc Pintér-hegy volt, ahol egy kisebb jura mészkő feltárást vettünk szemügyre.

ábra: A Pintér-hegyi feltárás Ezt követően Zirc határában, az Eperkés-hegyen kialakított hosszú árokban egy felső-jura sorozatot tanulmányoztunk, amelyben felismertünk

2 1.ábra: A bányalátogatást követő vidám és kormos hangulat Következő állomásunk Zirc Pintér-hegy volt, ahol egy kisebb jura mészkő feltárást vettünk szemügyre. Itt egy paleokarsztot láthattunk, ahol a liász mészkőre üledékhézaggal települ az albai munieriás agyagmárga. 2.ábra: A Pintér-hegyi feltárás Ezt követően Zirc határában, az Eperkés-hegyen kialakított hosszú árokban egy felső-jura sorozatot tanulmányoztunk, amelyben felismertünk idősebb alsó-jura és triász képződményeket is. Emellett egyes kifejlődésekben a pelágikus régiót kedvelő ősmaradványokat is szemügyre vehettük, majd kilépve az árokból már a kréta időszakban képződött kifejlődéseket vizsgálhattuk meg. 2

3.ábra: Barangolás az Eperkés-hegyen A késő délutáni órákban értünk Iharkútra, amelyet napjainkban a leghíresebb magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyként tartanak számon, ahonnan számos új genust és

Ezt az egykori falu népének szomorú tényt kissé kompenzálja, hogy Iharkút neve örökre fennmarad, hiszen ami egyszer a paleontológiába név szerint beköltözik, azt nem felejtik el. 2012.04.03.

3 3.ábra: Barangolás az Eperkés-hegyen A késő délutáni órákban értünk Iharkútra, amelyet napjainkban a leghíresebb magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyként tartanak számon, ahonnan számos új genust és fajt is leírtak. Mindszenty tanárnő elmondása alapján korábban a terület nagy bauxitvagyonnal rendelkezett, amely kitermelésének érdekében a falu épületeit lebontották és lakosait Pápára költöztették. Ezt az egykori falu népének szomorú tényt kissé kompenzálja, hogy Iharkút neve örökre fennmarad, hiszen ami egyszer a paleontológiába név szerint beköltözik, azt nem felejtik el : második nap 4.ábra: Iharkúti panoráma A második terepi nap folyamán elsőként egy jelenleg is fejtés alatt álló külszíni bauxitbányát látogattunk meg Nyirádon, ahol Novák Sándor bányamérnöktől egy előadást hallhattunk az egykori és jelenlegi bányászati tevékenységekről, a jövőbeli tervekről valamint az egyes telepek elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Kísérőink jóvoltából a terület geológiáját is megismerhettük, így megtudtuk, hogy az általunk közelről is szemügyre vett telep esetében a bauxit kifejlődése az eocén transzgresszió elejéhez köthető. A bánya bejárása során egy lokálisan jelentkező érdekes geológiai jelenséget is megfigyeltünk, melynek részletes vizsgálatát a csoportból ketten is elvállalták. 3

5.ábra: A Nyirádi külszíni fejtés (Ferenc) Kora délután érkeztünk Sümegre, ahol a Sintérlapi Tanösvényt jártuk végig.

krinoideás mészkőre diszkordánsan települ a szenon hippuriteszes zátonymészkő.

6.ábra: A Sintérlapi tanséta helyszínei Következő úti célunk Úrkút- Csárda-hegy volt, ahol Mindszenty tanárnőtől újabb előadást hallhattunk az

4 5.ábra: A Nyirádi külszíni fejtés (Ferenc) Kora délután érkeztünk Sümegre, ahol a Sintérlapi Tanösvényt jártuk végig. Itt a szenont megelőző üledékhézag tektonikus meghatározottsága volt látható, ahol a teljes albai-cenomán rétegsor lepusztult, így az apti krinoideás mészkőre diszkordánsan települ a szenon hippuriteszes zátonymészkő. Ezen ősmaradványokat mi is megfigyeltük, majd Darvastó felé folytattuk utunkat, ahol egy felhagyott bauxitbánya képződményeit tanulmányozhattuk. 6.ábra: A Sintérlapi tanséta helyszínei Következő úti célunk Úrkút- Csárda-hegy volt, ahol Mindszenty tanárnőtől újabb előadást hallhattunk az ottani földtani felépítésről és a mangánérc képződés folyamatáról. A korábbi bányászat következtében már csak kisebb keresgélést követően találhattunk apró fekete Mn-érc maradványokat, a szépen karsztosodott kőzetekből azonban nem volt hiány. 4

7.ábra: Az egykori mangánérc helyén A nap utolsó állomása Pula volt, ahol az egykori maar tóban létrejött körülmények egy igen magas szerves anyag tartalmú laminált üledék keletkezését tették

Ott-tartózkodásunk ideje alatt kitartó kutatásaink ellenére sem találtunk halmaradványokra utaló jeleket, ám a gyönyörű növénymaradványok némileg kárpótoltak minket. 2012.04.04.: harmadik nap 8.

előfordulásait figyelhettük meg. A homok cementálódásának folyamatáról nagyon sokáig vitatkoztak, mára azonban elfogadottá vált, hogy itt egy talajvíz szilkréttel állunk szemben.

5 7.ábra: Az egykori mangánérc helyén A nap utolsó állomása Pula volt, ahol az egykori maar tóban létrejött körülmények egy igen magas szerves anyag tartalmú laminált üledék keletkezését tették lehetővé, amelyből az alginit nevű üledékes kőzet keletkezett. Ott-tartózkodásunk ideje alatt kitartó kutatásaink ellenére sem találtunk halmaradványokra utaló jeleket, ám a gyönyörű növénymaradványok némileg kárpótoltak minket : harmadik nap 8.ábra: A Pulai alginit és a halmaradvány keresés Utolsó napunkat a Szentbékkállai Kőtengerben kezdtük, ahol a felső-pannon korú kvarc cementált kavicsos homokkő látványos, helyenként bizarr formájú előfordulásait figyelhettük meg. A homok cementálódásának folyamatáról nagyon sokáig vitatkoztak, mára azonban elfogadottá vált, hogy itt egy talajvíz szilkréttel állunk szemben. Tulajdonképpen a felszínalatti víz regionális áramlása és a csapadék eredetű vízzel való keveredése volt meghatározó e kőzet létrejöttében. Mai formáját a szélerózió és a fagyhatás alakította ki. Egyik sziklacsoportja különösen érdekes, mivel billegtetése közben egy hatalmas kőtábla enyhén kimozdul. Ezt nevezik a Szentbékkállai Ingókőnek, amelynek mechanizmusát mi is kipróbáltuk. 5

9.ábra: Az Ingókő Ezt követően egy Kővágóörs melletti pannon homok feltárásnál álltunk meg, ahol

Nyereg-hegy jellegzetes gejziritjeit és bazalttufa képződményeit vehettük szemügyre.

valamint vízföldtani viszonyairól is érdekes információkat tudhattunk meg.

6 9.ábra: Az Ingókő Ezt követően egy Kővágóörs melletti pannon homok feltárásnál álltunk meg, ahol gyönyörű kvarter tektonikát és a szél által létrehozott és jelenleg is folyamatosan alakuló formákat figyelhettünk meg. 10.ábra: Különleges formai elemek a pannon homokban Következő állomásunk Tihany volt, ahol a Nyereg-hegy jellegzetes gejziritjeit és bazalttufa képződményeit vehettük szemügyre. A vulkáni működéshez kötődő formák mellett a területen jelenleg is folyó hidrogeológiai kutatásról, valamint vízföldtani viszonyairól is érdekes információkat tudhattunk meg. Ezt követően a hegy tetején gyönyörködhettünk a csodálatos kilátásban. Ezután egy rövid kitérőt tettünk a geológusok körében méltán híres Balatonarácsi vasúti bevágáshoz, ahol a perm triász határt közvetlenül is tanulmányozhattuk. 6

11.ábra: Tihanyi panoráma A nap és egyben a háromnapos terepgyakorlat utolsó helyszínét Gánt képezte, ahol az egykori bauxitbányászat helyén ma már csak a múzeumként működő látványos rétegzett

Emellett láttuk a bauxit szövetét, a fedő rétegsort, egy kisebb szenes összletet, a karsztos formákat, valamint a mállási felszínen található pirit megjelenését.

7 11.ábra: Tihanyi panoráma A nap és egyben a háromnapos terepgyakorlat utolsó helyszínét Gánt képezte, ahol az egykori bauxitbányászat helyén ma már csak a múzeumként működő látványos rétegzett külszíni fejtés látható. Ezt körbejárva a területet érdekes tektonikai elemeket és üledékszerkezeteket figyelhettünk meg. Emellett láttuk a bauxit szövetét, a fedő rétegsort, egy kisebb szenes összletet, a karsztos formákat, valamint a mállási felszínen található pirit megjelenését. Búcsúzóul megtekintettük az itt található múzeumot, ahol dokumentumokon és tárgyakon keresztül betekintést nyerhettünk a bauxitbányászat történetébe és megismerkedhettünk a fejtés műveleteivel és eszközeivel. 12.ábra: Vetőfal Gánton A Dunántúli-középhegységben tett túra látványos és nagyon tanulságos volt számunkra. Sokban segítette földtani és bányászati ismereteink bővülését. Külön öröm volt, hogy a terepgyakorlat nagyon kellemes hangulatban telt. Ezúton szeretnénk megköszönni a szervezőknek: Erőss Anitának, Mindszenty Andreának és Simon Szilviának, hogy lehetőséget biztosítottak számunkra ezen az egyedi, hasznos és informatív terepgyakorlaton való részvételhez. 7

8 Jó szerencsét! A terepgyakorlat az Önálló lépések a tudomány területén TÁMOP-4.2.2/B-10/ projekt és a Papp Simon Alapítvány támogatásával valósult meg. 8

Hasonló dokumentumok

Az Erdélyi kirándulás beszámolója

Az Erdélyi kirándulás beszámolója Az Erdélyben tett tanulmányi kirándulásunk-terepgyakorlatunk 2011. május 02-07.-ig tartott. A terepgyakorlaton nyolc ELTE-s hallgató és Erőss Anita a geológus TDK koordinátora