Tisztelt hallgatóság, Az a megtiszteltetés ért, hogy József Attila és a marxizmus viszonyáról, József Attiláról mint a marxizmus költőjéről beszéljek
|
|
- Marika Lakatos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Tisztelt hallgatóság, Az a megtiszteltetés ért, hogy József Attila és a marxizmus viszonyáról, József Attiláról mint a marxizmus költőjéről beszéljek most. József Attila költészete nem érthető meg a marxizmussal való kapcsolatának az elemzése nélkül, hiszen ő nem csak marxistának vallotta magát, hanem a versek tele vannak marxista fogalmakkal és képekkel, amilyen az, hogy döntsd a tőkét, ne siránkozz!, vagy hol tőkések adják a munkát, ott tőkéseké a haszon József Attila és a marxizmus viszonya azonban nagyon bonyolult kérdés.., teljes kifejtése nem is férhet bele egy előadás keretébe. Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy József Attilának, a marxista költőnek a kérdése nem azonos József Attila és a kommunista párt viszonyának a kérdésével. Ez utóbbiról már egy egész könyv és számos visszaemlékezés, elemzés született. Tudjuk, hogy József Attila egy ideig az illegális kommunista mozgalomhoz tartozott, azután pedig sok más korabeli intellektuellhez hasonlóan eltávolodott a párttól. Azonban József Attilának a marxizmushoz való viszonya nem csak azért nem szűkíthető le a kommunista párthoz való viszonyára, mert ő akkor is marxistának tekintette magát, amikor még nem, vagy már nem tartozott a párthoz, hanem azért sem és ez a nyomósabb ok mert mire József Attila költővé érett, a huszas-harmincas évek fordulóján a kommunista világmozgalomban már megszilárdult a marxizmusleninizmus, mint hivatalos elmélet uralkodó szerepe. A marxizmus-leninizmus pedig nem azonos sem Marx, sem Lenin tanításával, hanem a Szovjetunióban a Lenin halálát követően kibontakozott úgynevezett leninizmus-vita eredményeként megszilárdult, elsősorban Sztálin álláspontjának, törekvéseinek megfelelő, és a Szovjetunió világpolitikai céljait szolgáló ideológia volt. A kommunista mozgalomhoz tartozó értelmiségiek persze nem mindenütt és nem mindig tökéletesen de a pártvonalhoz, tehát a marxizmus egy megmerevedett és vulgarizált változatához kellett, hogy igazodjanak a maguk megnyilatkozásaiban, alkotásaiban. Különösen igaz volt ez a magyar kommunista mozgalomra, mert a magyar pártban az illegalitás, az üldözöttség körülményei méginkább felerősítették a mozgalom szektaszerű vonásait. József Attila tehát nem volt, és nem lehetett egyszerűen a kommunista értelemben vett
2 2 marxizmus költője ha az lett volna, akkor abból nem születhetett volna olyan egyetemes érvényű költői teljesítmény, mint az övé. De József Attila marxizmusát keresve akkor sem járunk egészen helyes úton, hogy ha úgy gondoljuk, hogy azért volt marxista, mert a proletariátus, a munkásosztály költője volt. Mert nem kétséges az, hogy József Attila származása, életsorsa révén egyértelműen a munkássághoz (illetve bizonyos mértékben az agrárproletariátushoz) kötődött, és az is nyilvánvaló, hogy egész költészetét átjárta a proletár osztályöntudat, és a Horthy-rendszer mélységesen igazságtalan, hierarchikus társadalmi viszonyain való morális felháborodás, a szegényekkel, a kiszolgáltatottakkal való szolidaritás De a marxizmus, amelyről Leszek Kolakowski találóan állapította meg, hogy történelmi jelentőségét, hatását elsősorban annak köszönheti, hogy a maga messianisztikus látomásait, történelem-vízióját összekötötte egy aktuális, konkrét társadalmi problémával, az európai munkásosztálynak a maga polgári egyenjogúságáért folytatott harcával mégiscsak más és több, mint a munkásság osztályérdekeinek eszmei megfogalmazódása. Amellett pedig József Attila jelentősége, költészetének ma is érvényes mondanivalója is túlmutat a proletariátus akkori helyzetének a horizontján. Ha ez nem így volna, akkor József Attila marxizmusa nagyon hasonlóan sok más úgynevezett munkásköltőhöz, munkásmozgalmi költőhöz ma már inkább csak történelmi érdekességgel bírna számunkra, hiszen az akkori értelemben vett proletariátus már nem létezik az ipari fizikai munkásság ma már a munkaerőnek egy egyre csökkenő hányadát alkotja, és nem is alkot a társadalombam olyan egyértelműen a többitől elkülönült, s egyértelműen hátrányos helyzetű csoportot, mint amilyennek a klasszikus marxizmus bemutatta. Ámde hogyha József Attila több volt kommunista költőnél, vagy proletárköltőnél, és a marxizmus is több a kommunista pártok ideológiájánál is, a proletariátus osztályérdekeinek kifejeződésénél is akkor fel kell vetnünk azt a kérdést: mi is a marxizmus voltaképpeni mondanivalója és annak melyik eleme hatott döntően József Attilára? Marx egy kortárs nagy értelmezője, G. A. Cohen szerint négy gondolatcsoportot hagyott ránk: egy filozófiai antropológiát, egy történelemelméletet,
3 3 egy közgazdasági elméletet és egy víziót a jövő társadalmáról. De a jövő társadalmáról szóló elképzelést talán érdemesebb nem önmagában, hanem a marxizmus többi elemének összefüggésében vizsgálnunk, hiszen nem más, mint az előző háromnak a továbbgondolása, következménye. Hiszen Marx éppen azzal különítette el magát a többi szocialista gondolkodótól, hogy az általa elképzelt kommunizmust nem mint egy kívánatos, vagy erkölcsileg vonzó célt, hanem mint a jelenbeli társadalmi trendek szükségszerű következményét gondolta el. Ezért hát azt a kérdést kell feltennünk, amikor irodalmi alkotások marxista mondanivalóját keressük, hogy az első háromból a marxista közgazdaságtanból, a marxi törétnelemelméletből és a filozófiai antropológiából melyiknek van inspiráló szerepe egy-egy műben, illetve a mű mondanivalója melyiknek felel meg. A gazdasági elméletről azonban nem érdemes külön szólnunk itt hiszen meglehetősen elvont, és azt, ami belőle a költő és általában a mai ember konkrét valóságélményében lecsapódik, már az imént megtárgyaltuk. Ugyanis a marxista közgazdaságtan legfőbb mondanivalója az, hogy a kapitalizmus szükségképpen kizsákmányoló, és válságokkal, ellentmondásokkal küszködő rendszer, amelynek a következménye a társadalmi igazságtalanság és a nyomor De a proletariátus témáját vizsgálva az imént már láttuk, hogy a marxizmus kapitalizmuskritikájának a megfogalmazása, a proletariátus osztályharcával való azonosulás még nem meríti ki József Attila költészetének marxista mondanivalóját Mi a helyzet a marxi történelemelmélettel, a történelmi materializmussal? A marxizmus közismerten azt mondja a történelemről, ebben áll újdonsága a korábbi történelemfelfogásokkal szemben, hogy a történelmet nem az egyes emberek tettei, döntései és nem is az eszmék - hanem gazdasági-társadalmi folyamatok határozzák meg. De a történelemnek ez a gazdasági meghatározottsága két különböző történelemmagyarázó mechanizmus működését jelenti. Egyrészt Marx azt gondolta, hogy az emberiség történelmét a termelőerők fejlődése határozza meg. Az emberiség, ahogy egyre inkább urrá lesz a természeten, a fejlettebb technikáknak, fejlettebb termelőerőknek megfelelő társadalmi struktúrákat alakít ki...új társadalom csak akkor
4 4 alakulhat ki, ha az addigi rendszer keretei túl szűknek bizonyulnak, már nem elősegítik, hanem visszafogják a termelőerők fejlődését. Marx másik feltételezett történelemmagyarázó mechanizmusa az osztályharc: az emberek egyes - a társadalmi munkamegosztás által meghatározott - csoportjai, az osztályok között harc folyik a társadalmi többlettermékért s ezáltal a hatalomért is. Hogyan kapcsolódik össze Marx elméletében ez a kétféle történelemmagyarázó mechanizmus? Marx úgy gondolta, hogy a termelőerők fejlődése során a fejlettebb termelőerőknek megfelelő társadalmi rend létrejötte csak bizonyos osztályoknak áll érdekében...ezért az osztályharcot mindig azok az erők nyerik meg, amelyeknek a győzelme, a hatalomrajutása a fejlettebb termelőerőknek megfelelő termelési viszonyok, társadalmi rendszer ígéretét hordozza... Ha tehát a történelmi materializmus szempontjából vizsgálunk egy-egy történelmi folyamatot például az amerikai polgárháborút akkor azt kell mondanunk, hogy ez a konfliktus egyfelől osztályharc volt a déli fekete rabszolgák és az északi fehér polgárság, munkásság és értelmiség osztályharca a déli fehér ültetvényes uralkodóosztály ellen. Másfelől a konfliktust nem egyszerűen az osztályok közötti erőviszonyok döntötték el, hanem az, hogy történelmileg az USA gazdasági fejlődését, világhatalommá válását, az északiak győzelme, s vele az egységes nemzeti piac, és az északi ipar és hitelszervezet kiterjeszkedése az ország egész területére, nem pedig az ország kettészakadása és a déli gyapottermesztő ültetvényes gazdálkodás fennmaradása szolgálta inkább Akár helyes a történelmi materializmus, akár nem - mindenesetre nagyon sok irodalmi művet inspirált, illetve nagyon sokszor a művek mondanivalója megfelel a történelmi materializmus tanításának akkor is, hogyha a szerző kifejezetten elhatárolja magát a marxizmustól. Ahogyan tette például John Steinbeck is, aki mégis az Érik a gyümölcs -csel a talán legjobb marxista regényt írta meg Ámde ezek a történelmi materializmus szellemének megfelelő munkák általában realista regények. A realista regény az, amely az emberi személyiséget a maga társadalmi és történelmi meghatározottságainak bonyolult hálójában ábrázolja ugyanúgy, ahogyan a történelmi materializmus. A realista regény szemlélteti a történelmi materializmus nagy igazságait.
5 5 De az emberi érzések, mint öntörvényű belső történések ábrázolásának, az emberi személyiség, mint lírai én önkifejezésének a realista regényben kevesebb tere marad Viszont a költészetnek éppen ez a funkciója, éppen azt fejezi ki, ami az egyénben sajátosan és megismételhetetlenül az övé, és csak az övé. Ezért amikor a marxista mondanivalójú költészet, például József Attila költészete mibenlétét vizsgáljuk, akkor nem elsősorban az emberi társadalom és történelem realisztikus ábrázolását kell a versekben keresnünk (bár persze ez is erőteljesen jelen van) hanem az elsőként említett gondolatcsoportot: a marxi filozófiai antropológiát. Ennek a marxi filozófiai antropológiának a mondanivalója sokáig elsikkadt az Engels munkássága által meghatározott hivatalos, mozgalmi marxizmusban, és csak a két világháború között fedezik fel az úgynevezett humanista marxisták Lukács György, Antonio Gramsci és Karl Korsch. A humanista marxisták értelmezésében a marxizmus nem egyszerűen az egymásból történelmi szükségszerűséggel következő társadalmi formák elmélete, hanem elsősorban a szabad emberi szubjektum az elidegenedés alól, a rajta külső hatalomként uralkodó társadalmi-történelmi viszonyok uralma alól való felszabadulásának az elmélete. Ez a felszabadulás nem az emberi tudattól függetlenül működő determinált folyamat, hanem egy történelmileg kialakult kollektív emberi tudatosság műve, amely saját történelmét tudatosítja és alakítja...józsef Attila is, amikor a bolsevizmusból immár kiábrándulva megírta A szocializmus bölcselete c. írását, a humanista marxistákéhoz hasonló történelemvíziót vázolt fel: szerinte a történelem A humanista marxisták munkásságának új lendületet adott az, amikor 1932-ben megjelent Marx addig ismeretlen ifjúkori műve, az 1844-es Gazdasági-filozófiai Kéziratok. József Attila ismerte és tanulmányozta a Gazdasági- Filozófiai Kéziratok-at és azok hatása kimutatható például a Város peremén című versnek ezekben a soraiban: a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon hogy helytálljunk az emberiségért, az örök talajon.
6 6 minden emberi mű értelme ezért zúg mibennünk mint a mélyhegedű A munkások tehát az örök emberit, az emberi lényeget reprezentálják. A költő nem azért azonosul a kommunizmus, a proletariátus ügyével, mert ő maga ehhez az osztályhoz tartozik, és nem is azért, mert az emberiségnek gazdasági érdeke az, hogy a kapitalizmus anarchiája, válságai helyébe a szocializmus tervszerű rendje lépjen Nem, a költő a proletariátusban az emberiség örök lényegének, s lényegéből fakadó hivatásának a hordozóját látja, a kommunizmusban pedig ennek az emberi lényegnek a megvalósulását Mi ez az emberi lényeg a Gazdasági Filozófiai kéziratok Marxa és a Kéziratok mondanivalóját mélyen elsajátító József Attila számára? Mi választja el az emberit a nem-emberitől? Közismert az, hogy a marxizmus szerint az embert a munka tette emberré De milyen munka? Marx azt mondja a Gazdasági-Filozófiai Kéziratokban az emberi munkáról: Bár az állat is termel. Fészket, lakásokat épít magának, mint a méh, a hód, a hangya, stb. Ámde csak azt termeli, amire közvetlenül a maga vagy kicsinye részére szüksége van, egyoldalúan termel, míg az ember egyetemesen termel; az állat csak a közvetlen fizikai szükséglet uralma alatt termel, míg az ember még a fizikai szükséglettől szabadon is termel és az attól való szabadságában termel csak igazán; az állat csak önmagát termeli, míg az ember az egész természetet újratermeli; az állat terméke közvetlenül fizikai testéhez tartozik, míg az ember szabadon lép szembe termékével. Marx szerint tehát ellentétben a Felvilágosodással és a Marx által magáévá tett, aztán meghaladott hegeli filozófiával is nem az ész és nem a szabadság az, ami az embert emberré, a történelmet emberi történelemmé teszi, hanem a munka. De nem az a munka, amelyet az állati munkához hasonlóan az ember biológiailag meghatározott szükségletei határoznak meg, hanem az, amely már felszabadult a közvetlen szükségletkielégítés kényszere által meghatározott korlátok alól, tehát a szabad, az önmagáért-való erőkifejtés Vagyis tulajdonképpen a művészi, az alkotó munka. Aki esetleg azt gondolná, hogy ez a passzus a fiatal Marx ifjonti
7 7 idealizmusának a terméke, annak hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy évtizedekkel később, a Tőke III. kötetében Marx azt írja: Miként a vadembernek küzdenie kell a természettel, hogy szükségleteit kielégítse, hogy életét fenntartsa és újratermelje, ugyanúgy kell küzdenie a civilizált embernek is, s ezt kell tennie minden társadalmi formában és minden lehetséges termelési módban. Az ember fejlődésével együtt bővül a természeti szükségszerűség e birodalma, mert bővülnek a szüksgletek; de ugyanakkor gyarapodnak a termelőerők is, melyek e szükségleteket kielégítik. A szabadság ezen a területen csak abban állhat, hogy a társadalmasult ember, a társult termelők ésszerűen szabályozzák, közös ellenőrzésük alá vetik ezt a természettel való anyagcseréjüket, ahelyett, hogy az, mint vak hatalom uralkodna rajtuk, ezt az anyagcserét a legkisebb erőfelhasználással, az emberi természethez legméltóbb és ennek legmegfelelőbb feltételek között hajtják végre. De ez még mindig a szükségszerűség birodalma. Ezen túl kezdődik az az emberi erőkifejtés, amely öncél, a szabadság igazi birodalma, amely azonban csak a szükségszerűség e birodalmán mint bázisán virágozhat ki. Az alapfeltétel a munkanap megrövidítése. Marx számára tehát az ember szabadsága az alkotó munka szabadságát jelenti, a munka felszabadulását nem csak az elidegenedett társadalmi struktúrák, hanem magának a megélhetésnek, a szükségletek kielégítésének kényszere alól. Ezen a ponton azonban a költő a maga egyéni létében is azonosulhat az emberiség, illetve a proletariátus egészével Mert mit mond József Attila? A költő ajkán csörömpöl a szó, de ő, az adott világ varázsainak mérnöke) tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában mint ti majd kint a harmóniát. Azzal a mozgalommal, vagy azzal az osztállyal amely egyszerűen hatékonyabb, termelékenyebb gazdasági-társadalmi formákat akar teremteni, vagy azzal, amely meg akarja szüntetni a társadalmi igazságtalanságot a művész önnön lényének feladása nélkül nem azonosulhat feltétlenül. Hiszen a művész-létnek feltétlenül része az egyéni
8 8 önmegvalósításra való törekvés, az egyén érzéseinek a megélése, kifejezése Ezért a hivatalos munkásmozgalmi marxizmus tanítása nem inspirálhatott olyan komoly költői alkotásokat, mint a József Attila költészete amely egyértelműen a fiatal Marx antropológiai mondanivalójának a mélységes megértéséből, átéléséből fakad A költő által elképzelt kommunizmus tehát nem csak egy gazdaságilag hatékonyabb, vagy egy igazságosságon alapuló társadalom hanem alapvetően a szabadság rendje. Olyan rend, amelytől azt várja József Attila a Levegőt-ben Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet! jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! Ennek a szabadságnak, a szabadság történelmi megvalósulásának azonban az a feltétele, hogy az emberi történelem nyitott kontinuum legyen, olyan, amelynek a lehetséges jövőbeni kibontakozását nem lehet előrelátni. A történelem radikális nyitottsága pedig az emberi tevékenység mindig új szükségleteket, új emberi képességeket és az ezeknek megfelelő új termelési formákat teremtő nyitott, dinamikus jellegén alapul. Ahogyan azt egy magyar marxista filozófus, Mészáros István, aki egyébként József Attiláról is írt esszét, megfogalmazta: a történelmet szükségképpen nyitottnak kell elgondolnunk: az emberi történelem során ugyanis létrejön az ontológiai szükségszerűségeknek egy olyan egyedülállóan az emberre jellemző keretfeltételrendszere, amelybe beépül maga az önmagát közvetítő emberi teleológia. Az emberi történelem történelmileg létrejött radikális nyitottsága ezért elkerülhetetlen abban az értelemben, hogy lehetetlen elméletileg vagy gyakorlatilag előre meghatározni az emberi önközvetítés formáit és módozatait. Vessük össze a történelem radikális nyitottságának marxi gondolatát ezekkel a sorokkal, az Eszmélet -ből: Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra
9 9 Az előző sorok tanúsága szerint viszont akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, vagyis szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát, s így mindenik determinált. Tehát József Attila szerint az adott valósággal, amely determinált, csak a nincs -et, vagyis a puszta tagadást lehet szembeszegezni. Két évvel azelőtt, hogy József Attila leírta ezeket a sorokat, egy sokkal később, a hatvanas években híressé vált fiatal német marxista filozófus, Herbert Marcuse, akit szintén nagyon inspirált a Gazdasági-filozófiai Kéziratok megjelenése, éppen habilitálni akart a freiburgi egyetemen, Martin Heideggernél. Marcuse habilitációs munkája a történelmiség ontológiájáról szólt, arról: mit értünk azon, hogy az embernek történelme van. És Marcuse a disszertációban ugyanazt mondja, amit ez a vers tudniillik, hogy a létezés történelmisége abban áll, hogy az emberi szellem mozgása sohasem nyugszik el egy meghatározott történelmi szituációban, hanem a jelen valóságát mindig a múlt által meghatározottnak ismeri fel s ezért korlátozottnak, kritizálhatónak és meghaladhatónak. Csak ami nincs, annak van bokra mert a jelen valóságát csak a tagadásnak, az éppen létező társadalmi rend történelmileg meghatározott és ezért korlátozott voltának a felismerése révén tudjuk megragadni, és megváltoztatni. Csak a saját létfeltételeinek, társadalmi helyzetének történelmiségét felismerő ember tudja megváltoztatni ezeket a létfeltételeket. Magának Marxnak a közgazdaságtana, a korabeli polgári közgazdaságon alapuló kritikája is azon alapult, hogy a polgári közgazdászok Adam Smith, David Ricardo és követőik a polgári viszonyokat örökérvényűeknek, természetesnek írják le, nem látják be, hogy a kapitalizmus nem a dolgok természetes rendje, hanem történelmileg létrejött képződmény. Amit itt Marcuse mond az nagyon hasonlít arra, amit József Attila A szocializmus bölcselete c. írásában mond az ember társadalmi öntudatáról amely nélkülözhetetlen feltétele a szocializmus létrejövetelének, s amelyet sem a gazdasági determinizmus, sem a bolsevikok erőszakos forradalmisága nem helyettesíthet. József Attila azonban nem egyszerűen csak azonosult Marx filozófiai antropológiájával, hanem egyszersmind túl is lépett rajta. Észreveszi, és a Szép Szó-ba írott Hegel-Marx-Freud tanulmányában idézi is, hogy az ember legemberibb, leginkább
10 10 természetes viszonyának a fiatal Marx is a férfi-nő viszonyt, a szerelmet, illetve a szexualitást tartja. Személyes lelki problémáin túl ez a marxi, de Marx által sajnos nem eléggé kidolgozott meglátás az, amely József Attilát továbbvezette Marxtól Freudig, a marxizmustól a pszichoanalízisig. Elvezette annak a megértéséig hogy az ember felszabadulásához nem csak a munkát, hanem a szexualitást is fel kell szabadítani az elidegenedés és az elnyomás történelmileg kialakult formái alól. Ezért írja a Város peremén -ben József Attila, hogy nem csak a termelési erőket odakint, hanem az ösztönöket odabent is tudomásul kell vennünk. S ezért írja azt is : még nem nagy az ember, de képzeli, hát szertelen, kísérje két szülője szemmel, a szellem és a szerelem. De a freudizmus és a marxizmus a gondolkodó József Attila által megkísérelt szintézisének ismertetése túlmegy a jelen előadás keretein.
Pattintott kőeszközök
Munka és gazdaság Pattintott kőeszközök (Így kellett pattintani) Vadász-gyűjtögető eszközök Földműves eszközök Preindusztriális társadalmak Karl Polanyi 1886-1964 gazdaságantropológus, gazdaságtörténész
Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?
Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
Karl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
TestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor
soport: 7. osztály átum: 2016.10.14 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Kína az ópiumháborúk után félgyarmat lett. Mit jelent a kifejezés?
Heller Ágnes valódi élettörténete
Sziklai László Heller Ágnes valódi élettörténete Heller Ágnes: Filozófiám története. (Múlt és jövő kiadó: Budapest, 2009) 158 fordulat 7 Egy filozófia történetét, legyen az saját, sokféleképpen lehet elmondani.
Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA
BÉRES ANDRÁS AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA Minden filozófiai kérdés több válaszlehetőséget tartalmaz; ez azért is van így, mert a válasz kidolgozása mindig függ a kérdés feltevésének a módjától.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A neoliberalizmus mítosza
Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző
Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése
Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Szabó Lajos: Szemináriumi előadások 1947-1950 2. Közgazdaságtan /1
1946. XI. 28. Szabó Lajos: Szemináriumi előadások 1947-1950 2. Közgazdaságtan /1 Sz. L.: A közgazdasági teóriák vizsgálata polgári és marxista értelemben. A szituáció anarchikus. Az 1914-től tartó 30 éves
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
Egyén és társadalom a Grundrisséban
ROTH ENDRE Egyén és társadalom a Grundrisséban Marx A politikai gazdaságtan birálatának alapvonalai című műve a marxi elméleti hagyaték körüli vitákban az egyik legtöbbet emlegetett munka, amely meggyőzően
A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
Kollektív cselekvés és társadalmi mozgalmak
Seattle, 1999 Kollektív cselekvés és társadalmi mozgalmak. Gustave LE BON (1841-1931) Tömegviselkedés Fertőzéselmélet anonimitás személytelenség befolyásolhatóság Konvergenciaelmélet Emergens normák elmélete
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
Idézetek a gimnázium folyosóin
Idézetek a gimnázium folyosóin földszinti aula, lent: Áldás legyen e háznak minden kövén s szögén, Áldás azon, aki átlép a küszöbén, Áldás szálljon ezen helyről a határra, Messze vidékre és az egész hazára!
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA
A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
III. A szociológia története
III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Hideg Éva. A hazai közgazdaságtudomány és a jövőkutatás viszonya az 1960-as és az 1990-es évek között
Hideg Éva A hazai közgazdaságtudomány és a jövőkutatás viszonya az 1960-as és az 1990-es évek között A magyar közgazdaságtudomány az 1990 előtti évtizedekben c. konferencia Budapest, 2017. június 12. Témakörök
Betegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció
Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
Marx: tegnap, ma. Holnap?
6 [ ] SZALAI MIKLÓS Marxizmus és történelem Ágnesnek Marx hatalmas és szerteágazó gondolatrendszerébôl történelemelmélete, a történelmi materializmus gyakorolta a legátfogóbb és legmaradandóbb hatást a
Fenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
A modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
Barabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
5. Az ipari kapcsolatok modellje
Létrejöttek (a munkahelyen kívül) a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és közöttük tárgyalások indultak meg annak érdekében, hogy a kollektív szerződésekben szabályozzák együttműködésüket.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
Az érett személyiség Allport szerint
A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom?
Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri
1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.
Böcskei Balázs. Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása
Böcskei Balázs Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása A kelet-európai rendszerváltozásokkal a filozófia szerepe is alapvetően változott meg. Egyrészről a magyar filozófiai diskurzusokban
Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
A többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP
A többdimenziós gazdaság Dr. Baritz Sarolta Laura OP Paradigma váltás Erkölcs Környzet Anyagi világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anyagi Világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anygi világ Paradigma
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK: A TÁRSADALOM MARXISTA ELMÉLETÉRŐL
KRITIKAI RECENZIÓK Gedeon Péter LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK: A TÁRSADALOM MARXISTA ELMÉLETÉRŐL JONATHAN JOSEPH: MARXISM AND SOCIAL THEORY (PALGRAVE MACMILLAN, 2006) 161 Jonathan Joseph könyvében a marxista
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
Mi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
A realizmus fogalma 1.
A realizmus A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
Létkérdések a háziorvosi rendelőben
Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság
Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL
7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által
A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel
CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)
Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
BOLDIZSÁR ZEYK IMRE Könyvtárak, könyvek, olvasók Tordaszentlászlón 1009 GERÉB ATTILA Friss erők faluja az ipar vonzásában 1012
KORUNK XXXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1974. SZEPTEMBER * * * Útmutató az egész nép számára 965 FURDEK MÁTYÁS Jövős irányelvek 969 DUMITRU V. FIROIU Az államgépezet fejlődése 1944. augusztus 23. 1947. december
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve
Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve kifelé a nyitottságra, befelé pedig a kritikai szellem elsajátítására irányuló törekvés jellemezte. Hogy
ELIDEGENEDÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok
ELIDEGENEDÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok E L I D E G E N E D É S ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok Szerkesztették: Fülöp Nóra, Csurgó Dénes,
Dr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié
Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
HÍD IRODALMI. MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT ALAPÍTÁSI ÉV: 1934 XXXVI. ÉVFOLYAM
HÍD IRODALMI. MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT ALAPÍTÁSI ÉV: 1934 XXXVI. ÉVFOLYAM SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: ÁCS KÁROLY (FÖ- ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ) BORI IMRE MAJOR NÁNDOR VUKOVICS GÉZA TECHNIKAI KAPITÁNY
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai
Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert