ELIDEGENEDÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

Átírás

1 ELIDEGENEDÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

2

3 E L I D E G E N E D É S ÉS EMANCIPÁCIÓ Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok Szerkesztették: Fülöp Nóra, Csurgó Dénes, Nemes Domonkos, Lafferton Sára, Marosán Bence Péter, Nagy Kristóf, Jemeljanov Kathrin Sharon, Domschitz Mátyás

4 A kötet megjelenését a TEK baráti Kör Egyesület és magánszemélyek támogatták. Főszerkesztő: Marosán Bence Péter Szerkesztők, szerzők, 2016 L Harmattan Kiadó, 2016 ISBN L Harmattan France 5-7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: diffusion.harmattan@wanadoo.fr L Harmattan Italia SRL Via Degli Artisti TORINO Tél: (39) / (39) harmattan.italia@agora.it

5 Tartalom Köszönetnyilvánítás Előszó I. Elidegenedés és eldologiasodás Heller Ágnes: Elidegenedés, fetisizmus, eldologiasodás fogalmai Marx filozófiájában Miklós Tamás: Idegenben. Megjegyzések a Gazdasági-filozófiai kéziratok elidegenedéselméletéhez Balázs Gábor Losoncz Márk: Az érték, az áru, a munka és ellenségei Böcskei Balázs: Elismerés és eldologiasodás II. Kommunizmus Tamás Gáspár Miklós: A kommunizmus az állítás mint a tagadás tagadása Marosán György: Van-e jövője a kommunizmusnak? Nagy Dániel Gergely: Karl Marx kommunizmusképe a Gazdasági-filozófiai kéziratok tükrében Czétány György: A közös kategóriája A német ideológiában III. Kritika Kis János: Marx és a liberalizmus Székely László: Marx és tanítása Palágyi Menyhért szemüvegén keresztül és a Gazdasági-filozófiai kéziratok Szitás Pál: Arendt Marx-kritikájáról Amelie Lanier: A történelmi materializmus mint elméleti tévút, mint gyakorlati zsákutca és a szocialista államok legitimációs módszertana.. 148

6 IV. Marx aktualitása Weiss János: Marx aktualitásának konstrukciói Szigeti Péter: Karl Marx aktualitása a globális kapitalizmusban Antal Attila: Marx, marxizmus, ökopolitika Ropolyi László: Marx és az internet V. A politikus Marx Ágh Attila: Marx rendszere és a modern politológia születése Karikó Sándor: Marx az erőszakról és a háborúról Kalous Antal: Az elnyomástól a kizsákmányolásig Farkas Henrik: Forradalom, kizsákmányolás és elidegenedés Marxnál VI. Párhuzamok Kiss Endre: A fiatal Marx és a korai társadalomtudomány(ok). A Gesellschaftsspiegel Marx, Hess és Engels pályáján Szalai Miklós: James Joyce Ulyssesének marxista olvasatai Kiss Csaba: Marx és Tocqueville a történelemről. A történelmi haladás szociológiai elemzése Jon Elster Marx- és Tocqueville-értelmezésében Sebők Miklós: A stagnálás és fejlődés joga Nozick és Marx szabadságutópiája VII. A francia recepció Bene Adrián: Jean-Paul Sartre marxista társadalomelmélete Horváth Péter: Jacques Rancière: Metapolitika Berkovits Balázs: Foucault és Marx büntető rend és hatalom Marosán Bence Péter: Marx filozófiája mint az immanens élet fenomenológiája. Michel Henry Marx-olvasata

7 Köszönetnyilvánítás A jelen kötet nem jelenhetett volna meg a Társadalomelméleti Kollégium Öregdiákjai, Győri Sándor és Győri Mária, valamint Hámor Péterné Friedmann Ibolya nagyvonalú támogatása nélkül. A szerkesztők ezúton is szeretnének köszönetet mondani felajánlásaikért. A konferencia megszervezéséért kiemelt köszönet illeti Szarka Alexandrát.

8

9 Elõszó Tavaly, 2014-ben volt 170 éve, hogy Karl Marx megírta a Gazdasági-filozófiai kéziratok (avagy Párizsi kéziratok) címen ránk maradt művét. Ez a mű elkészülte után majdnem száz évig még rejtve volt a nagyközönség számára; mára a marxi filozófia és a kritikai társadalomtudomány egyik alapművévé vált, egy olyan könyvvé, amelynek ilyen kerek évfordulója mellett a Marx gondolatait ismerők nem mehetnek el szó nélkül. Éppen ezért a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégiuma Marosán Bence segítségével november ére tudományos konferenciát szervezett Elidegenedés és emancipáció Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok címmel. Ez a kötet a konferencia előadásainak szerkesztett és helyenként módosított változatát gyűjti össze. A konferencia részben annak demonstrálását szolgálta volna, hogy Marx megkerülhetetlen, alapvető szereplője az egyetemes kultúrtörténetnek. Gondolatai meghatározóak voltak nemcsak a filozófia, de a közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia számára is. Függetlenül attól, hogyan vélekedünk személyéről, az általa elindított szellemi, politikai és történelmi tendenciákról, hatásokról, el kell ismerni azt, hogy a gondolkodás, a tudomány története alapvető motívumokkal, szempontokkal gazdagodott Marxnak köszönhetően; ezek közül pedig sok megérdemli, hogy komolyan fontolóra vegyük. Igaznak vagy legalábbis plauzibilisnek mondható felismeréseiből ugyanúgy tanulhatunk, mint esetleges tévedéseiből, hibáiból. Marx törekvéseinek a középpontjában annak a világnak az elutasítása és kritikája állt, amelyben az ember nemhogy nem érezheti magát szabadon tevékeny, az alkotásban örömét lelő, kreatív lénynek, de még legalapvetőbb szükségleteinek a kielégítése sincsen biztosítva. Elutasította azokat a viszonyokat, amelyeket legjobban annak a franciának a felkiáltásával jellemezhetünk, aki egy kutyaadó tervbevételekor így szólt:»szegény kutyák! Úgy akarnak veletek bánni, mint az emberekkel!«. 1 Attól függetlenül, hogy mennyire tekintjük a Marx által javasolt utakat és módszereket célravezetőnek ahhoz, hogy felszámoljuk azokat a társadalmi viszonyokat, melyek között a nyomor, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenség újratermelődik, legalábbis megfontolásra érdemesnek kell tartanunk azt az igényt, hogy a nyomornak ettől a világától egy igazságosabb társadalomhoz közelítsünk. 1 MEM 1:385

10 10 / Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok A konferencia irányadó témájaként szolgáló Gazdasági-filozófiai kéziratok című anyag kiemelt helyet foglal el szerzője életművében: számos Marx számára végig centrális jelentőségű probléma itt nyer először világos megfogalmazást és letisztult értelmezést. Így az elidegenedés jelenségét itt tárgyalja Marx első ízben szerteágazó és elmélyült módon; továbbá ez a fogalom jelenik meg kiindulópontként egy sor további alapfogalomhoz és alapkérdéshez: mi az emberi lényeg, mi a munka, és mit jelent szerinte a kommunizmus. Ez a mű számít Marx antropológiai alapvetésének is. Az ember, szerinte, mindenekelőtt spontán, kreatív, alkotó lény; az alkotás képességében áll az ő sajátos lényege. A kapitalizmus viszonyai között ettől a lényegi képességétől idegenedik el. A munka ebben a társadalomban az ember számára kényszermunkaként, rabszolgamunkaként jelenik meg. Az emancipációnak, az emberi lényeg felszabadításának mindenekelőtt ezen viszonyok meghaladását kell célul kitűznie, hogy az ember mint alkotó lény önmagára találhasson. A Gazdasági-filozófiai kéziratok a Társadalomelméleti Kollégium életében is kiemelt szerepet kap. Az alapozó körön, a TEK bevezető kurzusán, amelyet minden újonnan felvett szakkollégista elvégez, ez a mű, egész pontosan az elidegenült munkáról szóló rész, az egyik első Marx-szöveg, amellyel a TEK-esek találkoznak, amelyen keresztül először ismerik meg Marx gondolatait, amelyhez a többi művét viszonyítják, és amely bevezeti őket a kritikai gondolkodásba. Ez a szöveg nem adja meg magát könnyen egy másodéves egyetemistának, de a TEKesek minden generációja sokat kapott attól az élménytől, ahogy együtt átbeszélik, megértik Marx gondolatait, együtt felfedezik a most már régiesnek tűnő szavak mögötti jelentést, és megértik a folyamatokat, amelyek ma is legalább annyira jellemzőek a kapitalista társadalomra, mint 1844-ben voltak. Éppen ezért volt olyan fontos a TEK-nek és a TEK-eseknek, hogy megszervezzék ezt a konferenciát, és hogy kiadják ezt a könyvet; azért, hogy tovább tanulmányozhassuk a Gazdasági-filozófiai kéziratok által felvetett kérdéseket, és megvilágítsuk, milyen jelentőségük van kulcsfogalmainak a 21. században. A könyv 29 szerző 28 írását adja közre. A 28 írásból hat foglalkozik kifejezetten Marx korai, 1844-es művével, a Gazdasági-filozófiai kéziratok (avagy Párizsi kéziratok) címen ránk maradt anyaggal: Heller Ágnes, Miklós Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Nagy Dániel Gergely, Kis János és Székely László írása. A többi tanulmány szintén érinti a szöveget, illetve annak szűkebb vagy tágabb kontextusát vázolja fel; azokat az összefüggéseket tehát, amelyek élesebb megvilágításba helyezik Marx ifjúkori művét, illetve a belőle kiinduló tendenciákat. A kötetet hét nagy tematikus részre (fejezetre) osztottuk: I. Elidegenedés és eldologiasodás, II. Kommunizmus, III. Kritika, IV. Marx aktualitása, V. A politikus Marx, VI. Párhuzamok, VII. A francia recepció. Az egyes tanulmányokat, a bennük uralkodó témáknak megfelelően, ezekben a fejezetekben rendeztük el.

11 Elõszó / 11 Az itt közreadott művet nemcsak konferenciakötetként lehet olvasni, hanem hasznos bevezetésként is Marx gondolataihoz. Úgy gondoljuk, a szerzők a kötet különböző írásaiban valamennyi, Marx számára igazán fontos és meghatározó jelentőségű témát érintettek. Budapest, december 7. A szerkesztők