Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum interspecifikus fertilis hibridjének és néhány utódnemzedékének molekuláris genetikai vizsgálata

Átírás

1 Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum interspecifikus fertilis hibridjének és néhány utódnemzedékének molekuláris genetikai vizsgálata Molecular genetic analysis of a fertile interspecific hybrid Saccharomyces cerevisiae and Saccharomyces uvarum and its progenies Antunovics Zsuzsa Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 005

2 Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum interspecifikus fertilis hibridjének és néhány utódnemzedékének molekuláris genetikai vizsgálata Molecular genetic analysis of a fertile interspecific hybrid Saccharomyces cerevisiae and Saccharomyces uvarum and its progenies Antunovics Zsuzsa Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Debreceni Egyetem Természttudományi Kar Debrecen, 005

3 ..Bevezetés Az élesztık nagy része a szılırıl és a szüreti,- valamint a pincészetben használatos munkaeszközökrıl kerül a mustokba (Pretorius, 000; Mortimer és Polsinelli, 999). Az erjesztés kezdeti fázisában a szılıszemekrıl származó Kloeckera, Hanseniaspora és Candida fajok dominanciája a jellemzı (Bisson és Kunkee, 993; Cocolin és mtsi., 000), az alkohol koncentrációjának 3-5%-ra való növekedésével azonban a Cryptococcus, Kluyveromyces, Metschnikowia és Pichia fajok kerülnek elıtérbe. A fermentáció második harmadára pedig szinte már csak az alkohol toleráns Saccharomyces-fajok maradnak meg (Fleet és Heard, 993; Schutz és Gafner, 994) nekik köszönhetıen a must fokozatosan borrá válik Napjainkban a mustok szárított élesztı-kultúrákkal ( starter ) való beoltásával a fermentáció felgyorsítását, az erjedési folyamatok ellenırizhetıvé tételét és befolyásolását érte el a biotechnológia. A különbözı starter-élesztıknek stabil genetikai állománnyal kell rendelkezniük, hogy alkalmazásuk során a bor minıségét befolyásoló jellegeik ne változzanak és ugyanazt a megbízható íz-, aroma,- és zamatminıséget produkálják. A borászatban leggyakrabban alkalmazott startereket a Saccharomyces cerevisiae és S. uvarum élesztıfajok változataiból (törzseibıl) állítják elı. Tokaj-hegyalja pincészeteibıl évek óta izolál tanszékünk különbözı élesztıfajokat. A Saccharomyces cerevisiae mellett a késıi erjedési fázisból, illetve a botrytizált szılıkbıl származó mustokból nagy mennyiségő Saccharomyces uvarum törzset is sikerült izolálnunk. Igen valószínő, hogy a jellegzetes tokaji íz kialakulásához ez az élesztı is jelentısen hozzájárul. Sikerült a mintavételek során néhány feltehetıleg - e két faj (Saccharomyces cerevisiae és S. uvarum) természetes hibridjét is fellelnünk, azonban ezeknek a hibrideknek a további genetikai vizsgálata akadályba ütközött, mivel nem képeztek spórát, vagy nagyon gyengén spóráztak. Az interspecifikus hibridek elıfordulása a természetben evolúciósan nagyon érdekes jelenségnek számít, hiszen néhány ritka kivételtıl eltekintve sterilek: a keletkezett kombinált szülıi génállomány csupán egyetlen nemzedékbe adódik tovább. De, amellett, hogy egyfajta luxus -t jelentenek a természet részérıl, mégis kialakulásuk valószínőleg egy új faj keletkezésének egy lehetséges útja - néhány ezer év során. Az ilyen élesztıhibridek az érdeklıdés középpontjába kerültek a modern borászatban is (Zambonelli és mtsi., 997; Masneuf és mtsi., 003). Biotechnológiai jelentıségük, hogy a kiválogatott, borászati szempontból nagyon jó tulajdonságokkal bíró élesztıfajok keresztezésével, azok elınyös tulajdonságainak kombinálódásával egy sikeresebb erjesztı hibridfajt lehet létrehozni, melynek a genetikai állománya is stabil (Caridi és mtsi., 00).

4 Keresztezési kísérleteinkkel megpróbáltuk feltárni a két, evolúciósan már külön fajként említett Saccharomyces élesztıfaj közötti hibrid létrejöttének lehetséges molekuláris hátterét. Kísérleteink érdekessége, hogy a vizsgált S. cerevisiae x S. uvarum hibridünk fertilis utódnemzedéket hozott létre, sıt egészen a negyedik utódnemzedékig nyomon követhettük a generációkat.

5 . Új tudományos eredmények A dolgozatban egy laboratóriumi leu - S. cerevisiae (0-70) és egy ura - tokaji S. uvarum (m9) auxotróf markerekkel ellátott szülık keresztezésébıl származó egyetlen hibrid vizsgálatát mutatjuk be részletesen. A hibridet db SMA-n kinıtt telep közül választottuk ki. A prototrófia a két auxotróf szülı sikeres keresztezıdésére utal. Emellett a hibridre jellemzı volt a 37 C-on való növekedés is, ami eredetileg csak a S. cerevisiae szülı tulajdonsága illetve a melibióz fermentáció képessége, ami pedig eredetileg csak a S. uvarum szülı sajátsága (Vaugham-Martini és Martini, 987; Zambonelli és mtsi., 997) volt (S. cerevisiae) x m9 (S. uvarum) hibrid F generáció (a, b, c, d; 4a, 4b, 4c, 4d) F generáció (4a, 4b, 4c, 4d; 6a, 6b, 6c, 6d) F 3 generáció (a, b, c, d) F 4 generáció (a, b, c, d)..ábra A hibridbıl származtatott utódnemzedékek a dolgozatban bemutatott tetrádokkal. A természetbıl izolált és a Naumov-féle spóra-spóra keresztezési módszerrel elıállított interspecifikus hibridekkel ellentétben az általunk izolált hibrid nagyon jól spórázott (50%), és ami még kivételesebb jelenség a kapott spórákra magas spóra-életképesség (70%!) volt jellemzı. Ezekbıl a spórákból képzıdött klónok (F ) pedig ugyancsak jól spóráztak így elıállíthattuk a következı utódnemzedéket (F ), majd az azt követıt (F 3 ) is az elızı nemzedék spóráztatásával, és így tovább, egészen a negyedik (F 4 ) generációig. Ahhoz azonban, hogy ilyen magas arányban kapjunk életképes spórákat a keresztezésbe vitt 0-70 S. cerevisiae-nek és az m9 S. uvarum-nak a zigótaképzése elıtt, vagy alatt egy teljes genom-duplikációt kellett csinálnia, ugyanis csak így magyarázható, a meiózis elsı profázisában bekövetkezett kromoszóma-párosodás, ami nélkül a meiózis nem tud végbe menni. Ha elmarad a meiózis, vagy abnormálisan játszódik le, akkor vagy nem képzıdnek spórák, vagy életképtelen genommal jönnek létre (de Barros Lopez és mtsi., 00; Delneri és mtsi., 003; Fisher és mtsi., 000; Marioni és mtsi., 999; Masneuf és mtsi., 998; Naumov, 987; Zambonelli és mtsi., 997;). Esetünkben a spórák életképesek voltak, azaz a zigóta és a belıle kifejlıdött hibrid ploiditásának szintje n-nél magasabb lehetett. Nagy valószínőséggel allotetraploid. Feltételezésünket megerısítette az idıközben megjelent közlemény, amelyben Sebastiani és mtsi.

6 (00) életképes fertilis spórákat képzı interspecifikus hibridrıl számol be. Feltételezésük szerint a hibrid allotetraploid volt. A sikeres hibridizolálást a hibrid és utódnemzedékének molekuláris genetikai elemzése követte. Elsıként pulzáló erıterő gélelektroforézissel elkészítettük a hibrid elektrokariogramját, melyen jól láthatók a szülıi eredető kromoszómák IV. XII. (.53kb,.078kb) XV. VII. (.09kb,.090kb) II. XIII. XVI. (83kb, 94kb, 948kb) X. XIV. II. (745kb, 784kb) XI. (666kb) VIII. V. (56kb, 576kb) IX. (439kb) III. (36kb) I. VI.? (30kb, 70kb?). ábra A keresztezéshez használt szülık és a hibrid elektrokariogramja..: m9,.: hibrid, 3.: Az elektrokariogramok S. cerevisiae eredető Y telomer szekvenciával való Southern hibridizálása is szépen mutatja a hibrid S. cerevisiae szülıtıl örökölt kromoszómáit. A S. uvarum eredetileg nem rendelkezik ilyen szekvenciákkal. A vizsgált utódnemzedékek esetén a vizsgált tetrádok tagjain belül gyakran észleltünk : szegregációkat a kromoszómahossz mintázatokra. Az Y Southern analízis a harmadik és negyedik generáció esetében már nem mutat jelentıs mintázatbeli különbséget.

7 3 a 3 b 3. ábra Pulzáló erıterő gélelektroforézissel készített elektrokariogram (a) és Y hibridizáció (b)..: m9 S. uvarum,.: 0-70 x m9 hibrid, 3.: 0-70 S. cerevisiae a b 3 4. ábra Az elsı utódnemzedék két teljes tetrádjának elektrokariogramja (a) és Y Southern hibridizációja (b)..: F a;.: b; 3.: c; 4.: d; 5.: 4a; 6.: 4b; 7.: 4c; 8.: 4d; 9.: hibrid. Az. és. számú nyíl az elektrokariogramon látható kromoszóma-átrendezıdéseket jelöli. A és 6. számú nyilak a kariogramról készült memránon az újonnan megjelenı hibridizációs sávokat jelölik. A szaggatott függıleges vonal a nagyobb kromoszómák mérettartományában látható jelölıdés-intenzitás beli különbségekre hívja fel a figyelmet.

8 * 5. ábra. A második utódnemzedék két teljes tetrádjának pulzáló erıterő gélelektroforéise (a) és Y Southern hibridizációja (b)..: F 4a;.: 4b; 3.: 4c; 4.: 4d; 5.: 6a; 6.: 6b; 7.: 6c; 8.: 6d. Az elektrokariogramon az. és. számú nyíl kromoszóma-átrendezıdésre mutat. Egy plusz kromoszómára mutat az ábrán a csillag, a szaggatott függıleges vonallal pedig a nagyobb kromoszómák mérettartományában látható átrendezıdésekre utalunk. Az elektrokariogramról készült membránon a piros és kék háromszögekkel, illetve a szaggatott vonalakkal újonnan megjelenı hibridizációs sávokra mutatunk ábra A harmadik utódnemzedék egy tetrádjának pulzáló erıterő gélelektroforézissel készített elektrokariogramja (a) és Y Southern hibridizációja (b).: F 3 a;.: b; 3.: c; 4.: d. További molekuláris markereket elemezve a hibridben minden esetben megtaláltuk mindkét szülıi eredető gént, vagy génszakaszt, azonban az utódnemzedékekben gyakran találtunk : szegregációkat, S. cerevisiae: hibrid tulajdonságokra. - A IV. kromoszómán található MET gén PCR-RFLP elemzése minden vizsgált nemzedék esetében hibridhez hasonló sávozottságot adott.

9 bp 369bp 9bp 7. ábra A szülıi törzsek, a hibrid és négy utódnemzedék egy-egy teljes tetrádjának MET PCR-RFLP analízise. EcoRI enzimes emésztés..: a;.: b; 3.: c; 4.: d F; 5.: 6a; 6.: 6b; 7.: 6c; 8.: 6d F; 9.: a; 0.: b;.: c;.: d F3; 3.: a; 4.: b; 5.: c; 6.: d F4; 7.: 0-70; 8.: m9; 9.: 0-70 x m9 hibrid bp 365bp 5bp 8. ábra A szülıi törzsek, a hibrid és négy utódnemzedék egy-egy teljes tetrádjának MET PCR-RFLP analízise. PstI enzimes emésztés..: a;.: b; 3.: c; 4.: d F; 5.: 6a; 6.: 6b; 7.: 6c; 8.: 6d F; 9.: a; 0.: b;.: c;.: d F3; 3.: a; 4.: b; 5.: c; 6.: d F4; 7.: 0-70; 8.: m9; 9.: 0-70 x m9 hibrid. - A XII. kromoszómán található ITS-rDNS-ITS spacer régióra tervezett PCR-RFLP eredményei túlnyomóan hibridszerő sávozottságot adtak, kivéve a S. cerevisiae mintázatot mutató F a spóraklónt illetve a rekombináns mintázatot mutató F 6c spóraklónt bp 30bp 5bp 80bp 45bp 9. ábra ITS-5,8S rdns-its PCR-RFLP analízis..: 0-70;.: hybrid; 3.: m9; 4.: a; 5.: b; 6.: c; 7.: d F; 8.: 6a; 9.: 6b; 0.: 6c;.: 6d F;.: a; 3.: b; 4.: c; 5.: d F3 6.: a; 7.: b; 8.: c; 9.: d The PCR products were digested by HaeIII enzyme. The star marks a newly appeared band. - A III. kromoszómán elhelyezkedı HIS4 gén PCR-RFLP elemzése során az elsı utódnemzedéktıl fogva csakis S. cerevisiae-jellegő mintázatot kaptunk, holott a hibrid még mindkét szülı HIS4 génjével rendelkezett ,kb 800bp 700bp 600bp 0. ábra A szülıi törzsek, a hibrid és négy utódnemzedék egy-egy teljes tetrádjának HIS4 PCR-RFLP analízise. HindIII enzimes emésztés..: 0-70;.: m9; 3.: 0-70 x m9 hibrid; 4.: a; 5.: b; 6.: c; 7.: d F; 8.: 6a; 9.: 6b; 0.: 6c;.: 6d F;.: a; 3.: b; 4.: c; 5.: d F3; 6.: a; 7.:b; 8.:c; 9.:d F4.

10 - A szintén III. kromoszómán található YCL008c marker PCR-RFLP eredményeként érdekes : szegregációt figyelhettünk meg az elsı utódnemzedékben: a, b hibridszerő mintázattal, az c, d tagok S. cerevisiae szerő mintázattal voltak jellemezhetıek ,6kb,kb,6kb,kb 300bp 40bp 500bp b a. ábra A szülıi törzsek, a hibrid és négy utódnemzedék egy-egy teljes tetrádjának YCL008c PCR-RFLP analízise...: a;.: b; 3.: c; 4.: d F; 5.: 6a; 6.: 6b; 7.: 6c; 8.: 6d F; 9.: a; 0.: b;.: c;.: d F3; 3.: a; 4.: b; 5.: c; 6.: d F4; 7.: 0-70; 8.: m9; 9.: 0-70 x m9 hibrid. a PstI enzimes emésztés; b PstI enzimes emésztés. - A IV. kromoszóma MET0 génjének PCR analízise ehhez képest épp ellekezı eredményekkel szolgált: itt az a, b volt S. cerevisiae jellegő, míg az c, d hibrid mintázatú ábra A S. cerevisiae és S. uvarum MET0 génekre specifikus kevert primerekkel nyert MET0 PCR termékek..: 0-70;.: hybrid; 3.: m9; 4.: a; 5.: b; 6.: c; 7.: d of the F; 8.: 6a; 9.: 6b; 0.: 6c;.: 6d of the F;.: a; 3.: b; 4.: c; 5.: d of the F3. A hibrid mitokondriális DNS-e a 0-70 S. cerevisiae szülıtıl származott. Ennek alapján úgy tőnik, hogy a genom extrakromoszómális részére nézve nem következett be hibridizáció. Természetesen nem zárható ki az a lehetıség sem, hogy a zigóta még tartalmazta mindkét faj mitokondriális DNS-ét, de a vegetatív szaporodás során szegregáció következett be. Ha ezt feltételezzük, akkor azt is fel kell tételeznünk, hogy azok a szegregánsok lehettek sikeresebbek, amelyekben a S. cerevisiae mitokondriuma maradt fenn. A további generációk is természetesen a S. cerevisiae szülı mt DNS-ét örökölték.

11 * * 3. ábra A keresztezéshez használt 0-70 és m9 szülık, hibridjük, valamint néhány utód mtrflp-je. A kivont mitokondriális DNS EcoRV enzimmel van emésztve. *.: λ BstEII marker;.: 0-70;.: m9; 3.: hibrid; 4.: F a; 5.: b; 6.: c; 7.: d; 8.: F 6a; 9.: F 3 b; 0.: F 4 a. A keresztezésbe vitt m9, uracil auxotróf mutáns szekvencia elemzése közben találtunk rá a mutációt okozó bázis cserére. Ezt a szekvencián aláhúzással és bekeretezéssel jelöljük. A 460. helyen lévı TCA (eredeti S. uvarum szekvencia) TTA (m9 S. uvarum szekvencia) triplet báziscseréje szerin helyett leucin aminosavat jelent. A másik, aláhúzással jelölt báziscsere nem jelent egyben aminosav cserét is: a 355. helyen lévı ACC és ACG kodon egyaránt treonint kódol. 4. ábra Az m9 uracil auxotróf mutáns és az adatbázisbeli S. uvarum URA3 génjeinek összehasonlítása. URAm9Url: az m9 URA3 PCR-termékének forward szekvenálásának eredménye, URAhyUrl: a 0-70 x m9 hibrid URA3 PCR-termékének forward szekvenálásának eredménye, URAm9Urr: az m9 URA3 génjének reverse szekvenálásának eredménye, URA3UVARU: az adatbázisbeli S. uvarum URA3 szekvenciája. Az adatok a adatbázisból származnak. Aláhúzással és bekeretezéssel a mutációs helyeket jelöltük.

12 3 900bp 5. ábra S. uvarum-specifikus primerekkel készült URA3 PCR-reakció termékek..: 0-70;.: hibrid; 3.: m9. PCR terméket kaptunk az m9 szülınél, a hibridnél, majd valamennyi utódnemztedék vizsgált tagjainál is. Elvégeztük a S. cerevisiae szülı LEU génjének szekvencia elemzését is, illetve szintén készítettünk PCR reakciót is a szülıkön és a hibriden egyaránt. A S. cerevisiaere specifikus primerekkel készített reakció eredményeként termékeket detektálhattunk a 0-70 szülı mellett a hibrid esetében is, míg a m9 szülınél nem kaptunk jelet. Továbbá valamennyi vizsgált utódnemzedék esetében is kaptunk PCR terméket. 3 kb 6. ábra S. cerevisiae-specifikus primerekkel készült LEU PCR-reakció termékek..: 0-70;.: hibrid; 3.: m U AGTGTTAGACCTGAACAAGGTTTACTATAAATCCGTAAAGAACTTCAATTGTACGCCAAC Hyb-U AGTGTTAGACCTGAACAAGGTTTACTATAAATCCGTAAAGAACTTCAATTGTACGCCAAC M9-U AGTGTTAGACCTGAACAAGGTTTACTAAAAATCCGTAAAGAACTTCAATTGTACGCCAAC 7. ábra A 0-70 leucin auxotróf és az adatbázisban talált S. cerevisiae LEU szekvenciák összehasonlítása. A mutáció helyét vastag betővel és keretezéssel jelöltük. A szekvencia elemzések szerint egy báziscsere AAA helyett TAA tripletet jelent, ami lizin kodon (AAA) helyett egy stop kodon (TAA) létrejöttéhez vezet. Ez okozhatja a 0-70 leucin auxotróf mutációját.

13 3. Irodalomjegyzék de Barros Lopes, M., Bellon, J.R., Shirley, N.J., Ganter, P.F. (00) Evidence for a multiple interspecific hybridization in Saccharomyces sensu stricto species. FEMS Yeast Res. : Bisson, L.F., Kunkee, (993) Microbial interactions during wine production. In: Mixed cultures in Biotechnology, eds. J.G. Zeikus és E.A. Johnson. New York, McGraw-Hill pp: Caridi, A., Cufari, D. Ramondino, D. (00) Winemaking from Gaglioppo grapes with hybrid strains of Saccharomyces. Folia Microbiol. 47 (4), Cocolin, L., Bisson, L.F., Mills, D.A. (000) Direct profiling of the yeast dynamics in the wine fermentation. FEMS Microbiol. Lett. 89: Delneri, D., Colson, I., Grammenoudi, S., Roberts, I.N., Louis, E.J., Oliver, S.G. (003) Engineering evolution to study speciation in yeasts. Nature 4: Fisher, G., James, S.A., Roberts, I.N., Oliver, S.G., Louis E.J. (000) Chromosomal evolution in Saccharomyces. Nature 405: Fleet, G.H., Heard, G.M. (993) Growth during fermentation. In: Wine Microbiology and Biotechnology. Ed. by: G.H. Fleet. Chur. Harwood pp: Marioni, G., Manuel, M., Petersen, R.F., Hvidtfeldt, J., Sulo, P., Piskur, J. (999) Horisontal transfer of genetic material among Saccharomyces yeasts. J. Bact.8: Masneuf, I., Hansen, J., Groth, C., Piskur, J., Dubourdieu, D. (998) New hybrids between Saccharomyces sensu stricto yeast species found among wine and cider production strains. Appl. Env. Microbiol. 64: Masneuf, I., Murat, M.L., Naumov, G.I., Tominaga, T., Dubourdieu, D. (003) Hybrids S. cerevisiae x S. bayanus var. uvarum having a high liberating ability of some sulfur varietal aromas of Vitis vinifera Sauvignon Blanc vines. J. Int. Sci. Vigne Vin. 36: -8. Mortimer, R., Polsinelli, M. (999) On the origins of wine yeast. Res. Microbiol. 50: Naumov, G.I. (987) Genetic basis for classification and identification of the ascomycetous yeasts. Stud. Mycol, 30: Pretorius, I.S. (000) Tailoring wine yeast for the new millennium; novel approaches to the ancient art of winemaking. Yeasts 6: Schutz, M., Gafner, J. (994) Analysis of yeast diversity during spontaneus and induced alcoholic fermentations. J. Appl. Bacteriol. 75: Sebastiani, F., Barberio, C., Casalone, E., Cavalieri, D., Polsinelli, M. (00) Crosses between Saccharomyces cerevisiae and Saccharomyces bayanus generate fertile hybrids. Res. Microbiol. 53: Zambonelli, C., Passarelli, P., Rainieri, S., Bertolini, L. (997) Technological properties and temperature response of interspecific Saccharomyces hybrids. J. Sci. Agric. 74: 4-.

14 4. A doktori munka során megjelent publikációk jegyzéke Cikkek: Z. Antunovics, H. V. Nguyen, C. Gaillardin, M. Sipiczki (005) Gradual genome stabilisation by progressive reduction of the S. uvarum genome in an interspecific hybrid with S. cerevisiae. Z. Antunovics, L. Irinyi, M. Sipiczki (005) Combined application of methods to taxonomic identification of Saccharomyces strains in fermenting botrytized grape must. J. of Appl. Microbiol. 98: IF.:,74 Z. Antunovics, H. Csoma, M. Sipiczki (003) Molecular and genetic analysis of the yeast flora of botrytized Tokaj wines. Bulletin de l O.I.V. Vol. 76: IF.: 0 Naumov, G.I., Naumova, E.S., Antunovics, Z., Sipiczki, M. (00) Saccharomyces bayanus var. uvarum in Tokaj wine-making of Slovakia and Hungary. Appl. Microbiol. Biotechnol. 59: IF.:,043 Sipiczki, M., Romano, P., Lipani, G., Miklos, I., Antunovics, Z. (00) Analysis of yeasts derived from natural fermentation in a Tokaj winery. Antonie van Leeuwenhoek 79: IF.:,458 Elıadások: Antunovics Zs., Sipiczki M. Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum fajok közötti keresztezésbıl származó stabil hibridek és utódaik genetikai vizsgálata. Magyar Genetikusok Egyesülete, Szeged, 003. Antunovics Zs., Sipiczki M. Tokajból izolált Saccharomyces cerevisiae és Saccharomyces uvarum fajok közötti mesterséges hibridek és utódaik molekuláris genetikai vizsgálata. Tudomány Napja Konferencia, Debrecen, 003. Z. Antunovics, M. Sipiczki Study of fertile hybrids of Saccharomyces cerevisiae and Saccharomyces uvarum XXVIIIth Congress of Vine and Wine. Vienna, 004. Antunovics Zs., Sipiczki M. Interspecifikus Saccharomyces élesztı hibridek molekuláris genetikai vizsgálata Tudomány Napja Konferencia, Debrecen, 004. Poszterek: Antunovics, Z., Sipiczki, M. Analysis and hybridisation of Saccharomyces bayanus from Tokaj wine. Acta. Microbiol. Immunol. Hung. 49: 409, 00 Antunovics, Z., Nguyen, H-V., Gaillardin, C. Sipiczki, M. Hybridisation between S. uvarum and S. cerevisiae gives stable, fertile hybrids. Young researchers Marie Curie meeting. Paris, 003. Antunovics, Z., Irinyi, L., Sipiczki, M. Molecular taxonomic analysis of Saccharomyces bayanus-like yeast strains from Tokaj. XXVIIIth Congress of Vine and Wine. Vienna, Congress Abstracts p. 05, 004.

15 Antunovics, Z., Remenyik, Z., Radacsi, A., Sipiczki, M. Genetic segregation of hybrids of Saccharomyces uvarum wine strains with Saccharomyces cerevisiae laboratory strains. XIth International Congress on Yeasts, Rio de Janeiro, Book of Abstracts p. 3, 004.

16

17