AZ ERDÉSZETI ÉS ELSŐDLEGES FAIPARI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

Átírás

1 AZ ERDÉSZETI ÉS ELSŐDLEGES FAIPARI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN DR. GÖDE GYÖRGY A fahulladék fő vegyületeiben és elemeiben megegyezik a faanyag fontos felhasználási területei által igényelt termékek öszszetételével, vagy átalakítással szolgáltathat ilyen anyagokat. Az energiatermelés mellett nagy lehetőség van a fahulladék kémiaibiológiai úton történő feltárásában is. A fahulladék hasznosítás Bács-Kiskun megyei adatairól táblázatos összeállítást készítettem. A fahulladék hasznosításához meg kell keresni a megfelelő eljárásokat, gépeket, feldolgozóipari hátteret. Egy szakbizottság megállapította, hogy a növényzet hazánkban a nap segítségével évente 35 millió tonna szenet köt meg a levegőből. Ez csaknem másfélszerese a hazánkban évente kitermelt szén mennyiségének. A növényi eredetű anyagok tehát biológiai erőforrásnak is tekinthetők. A fából és a belőle készített anyagokból nyert főtermék mellett nagy mennyiségben marad viszsza hulladék, amely mint említettem fő vegyületeiben, illetve elemeiben i megegyezik a fontos felhasználási területek által igényelt termékek összetételével, vagy átalakítással szolgáltathat ilyen anyagokat. Nagyon sok hulladék marad vissza a fakitermelésnél és a fafeldolgozásnál. Ez nemcsak anyagveszteséget, hanem elszállítási és elhelyezési gondokat is okoz, azonkívül a környezetet is szennyezi. Elsősorban tehát a fakitermelésnél keletkezik hulladék. Az úgynevezett termelési apadék a bruttó és a nettó fatömeg közötti különbözet. A termelési apadék a termelés folyamán keletkező fűrészporból, a kivágásnál a biztonságos, irányított döntést szolgáló hajkból, vékony gallyból, valamint az iparifa kérgéből áll. Ha a tuskónyakat magasabbra hagyjuk, a vastagfa egy részét és a vékony faanyagot nem dolgozzuk fel, rendkívüli padék képződik. Ez a fakitermelési apadék olyan erdei hulladék, amely hasznosítható lenne. Ezt az erdőfelügyelők a régebbi idők gyakorlatából szerzett tapasztalatok alapján, amikor még minden vékony anyagot, rőzsét felkészítettek szembecsléssel állapítják meg és jegyzőkönyvben rögzítik ( F" lap). Az 5 cm-nél vastagabb faanyagnál vastag, az ennél vékonyabbnál vékony apadékról beszélünk. Ez a hulladék erdei formája. Országosan a fakitermelés apadéka az évi 20%-ról 1980-ra 19%-ra csökkent re a VI. ötéves terv célja a termelési apadék 17%-ra történő csökkentése. Az erdőgazdálkodás fejlesztésének és a hazai fanyersanyag komplex hasznosításának feladatait meghatározó párt- és állami határozatok és azokat megalapozó dokumentumok szerint a fakitermelés hulladékhányadát 1990-ig a tűrhető minimumra, 12 14%-ra kell csökkenteni. Az erdei hulladék számbavételével, amely a munkaerőhiány, technika, technológia és ipari háttér hiánya miatti veszteség kimutatása, a szakma önmagának árt. Miért nem mutatja ki a mezőgazdaságban a növénytermelés az ara-

2 táskor, a kukorica gépi betakarítása során keletkező, valamint a szállításkor előálló szemveszteséget, az elégetett, vagy tönkrement szalmát, kukoricaszárat, vagy egyéb növényi hulladékot? Ezzel szemben egyre többet hallunk az erdőben tönkremenő országosan 1,5 millió m 3 -ként emlegetett fahulladékról. Használati mód A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság rendkívüli apadéka Év Össz. kiterm. bruttó fatöm. Rendkívüli apadék brm 3 % 1. táblázat Apadékból vastag brm 3 % Véghaszn , , , , , ,8 Gyérítés ,7 93 0, ,2 82 3, , ,0 Tisztítás , , , , ,fi ,8 Együtt , , , , , ,4 Vastagja apadék használati mód és fafajonként: Használati mód A NNY HNY Fe Véghasználat Gyérítés Tisztítás Összesen: Állami gazdasági erdők rendkívüli apadéka 2. táblázat Használati fatöm Rendkív. apadék Apadókból vastag mód brm 3 ' brm 3 % brm 3 % Véghaszn. Gyérítés Tisztítás g E yütt

3 Vízügyi erdők rendkívüli apadéka j \ DQ O Q Használati,.. Rendkív. apadék Apadékból vastag E V P mód ^ brm3 o /o brm* o /o Véghaszn. Gyérítés Tisztítás Együtt Használati mód Ev Termelőszövetkezeti erdők rendkívüli apadéka Összes Rendkív. apadék fatöm. brm 3 % brrn 3 4. táblázat Rendkív.-ból vastag Véghaszn Gyérítés Tisztítás Együtt Hogyan állunk ezzel a kérdéssel Bács-Kiskun megyében? A táblázatos részben megtaláljuk a különböző vágásmódokban: véghasználatban, gyérítésben, tisztításban keletkező rendkívüli apadékot három évre visszamenőleg főbb szektoronként (erdőgazdaság, állami gazdaságok, vízügy, tsz-ek) (1, 2, 3, 4. táblázat). A legmagasabb apadék %-ot tisztításban találjuk. Vastagía apadéknál is ez a legnagyobb és ebből a fenyő részaránya is (78%) a legjelentősebb a KEFAGnál. Ha az összes tisztítási apadékot is fafajonként elemeznénk, abból is a fenyő volna a legtöbb a KEFAG-nál. A fenyő tisztításokból kikerülő tisztítási anyag megsemmisítéséért 1800 Ft ha egységárat fizetünk az 5/1980. (II. 6.) MÉM és PM ÁH. sz. együttes rendelet értelmében. Ez lehet eltávolítás, feldolgozás is. Ez erdővédelmi szempontból, szúfertőzés veszélye miatt indokolt is. De ilyen gazdagok vagyunk nyersanyagokban?

4 A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság fenyőkitermelése nem számottevő. A KEFAG nagy erőfeszítéseket tesz a vékonyabb fenyő faanyag feldolgozása érdekében. Vékony fenyő papírfát és rostfát termel, munkaerejéhez mérten a fenyőtű egyrészét is összeszedeti kézi erővel, a vékony fenyőgallyakat ollózva. A fenyőtű egy része a megye északi részéről a Szilasmenti Tsz lepárlójába, a déli részről a Jánoshalmi Ládaüzem Erdőkémiával kooperációban működő lepárlójába kerül, ahol fenyő illóolajat készítenek belőle, amelyet piperecikkek illatosítására (szappan, habfürdő) használnak fel. Jelenleg fenyőolaj-piac hiánya miatt leálltak a fenyőgally gyűjtésével. Az állami gazdaságoknál a tisztítási fatömegnek 86%-a rendkívüli apadék. A vékony anyagot az állami gazdaságok nem dolgozzák fel. A termelőszövetkezeteknél szintén nagy. Az elsődleges faipar hulladékáról a megyében levő 40 fűrészüzemre vonatkozóan évi adatok állnak rendelkezésre (5. táblázat). A táblázatból kiderül, hogy a fürészporból a GÁEV-nál 11%, a KEFAG-nál 33%, összesen 17% került csak felhasználásra és értékesítésre. Az állami gazdaságoknál és a tsz-eknél is a felhasználás és értékesítés 55 55%, míg egyéb szövetkezeteknél és vállalatoknál 43%. Az összes szektort összesítve 38%-os ez a szám. A darabos fűrészipari hulladék felhasználása és értékesítése már magasabb arányú: GÁÉV 54%, KEFAG 97%, összesen 84%, állami gazdaságok 100%, termelőszövetkezetek 100%. Az összes szektort összesítve a fűrészipari darabos hulladék 85%-ban kerül felhasználásra, ül. értékesítésre. SS 1 0 a i g O JA JA v u i-3 -o tji '? T3 a v a j ; o DH-03 i a x ' b0 OS W -rf I 25 IN ÍM 10 CD 1 ao CS 00 IN CN tn IN OO CO >"H OO LO cs eo ro IO TJI os 25 lo m os cs i es 50 i n <* ^ L5 LO 00 IN LO LO CS CM IN LO 00 LO s LO OS IN IN co c: -H oo co IN r- ion IN U5 IN RH IN 50 CD 25 IN os o o n o i o 00 i f- OS 50 IN _ ^ IN u5 oo SM LOr IN 50 cs cs c 1 o i CS 25 N 50 t~ LO M< -* IN 25 o r 1 r O I LO ás >* IN "* < co oo TJI 50 os 50 r CO í I N H I i IN 50 *o a. 2«. H bő» i "5 L_ ~t X ~ ^ 03O CD 0X),bC- 5 2 OO * >. a w. N "3 '3 31 CB bo.2 :0

5 Eddig csak a föld feletti és faipari hulladékról beszéltem. Ott van még a földben maradó, vagy géppel kiemelt tuskó, amely már az elmúlt években teljes egészében hasznosítatlanul korhadt el az erdőben. A cellulóz nyárasok tuskóinak hasznosítására az elmúlt években a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban laskagombával oltották be a földben maradt nyártuskókat. Ezzel kettős hasznot értek el: nagy fehérjetartalmú élelmiszert termeltek és a tuskó 4 5 év alatt elkorhadva feleslegessé tette az erdő felújítását megelőző költséges gépi tuskózást, mert az elporladt tuskók lehetőséget adnak a közvetlen forgatásra, sőt még az alkorhadt tuskó is hasznosítható takarmányozásra magas fehérjetartalma miatt. Ajánlások, kívánatos fejlesztési célkitűzések fahulladék nagyobb arányú hasznosítására A gáz- és olajfűtés széles körű elterjedésével egyre nagyobb nehézségekbe ötközött a vékonyfa tüzelőként történő értékesítése. Még az akác és nyár gallyfa összegyűjtésére a szénhidrogén fűtőanyagok drágulásával jobban akad vállalkozó a lakosság köréből, a fenyő vékonyfára kevésbé. A Kiskunsági Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság mint említettem erőfeszítéseket tesz fenyő vékonyfa papír- és rostfaként történő feldolgozására. De kapacitás hiányában az összes vékonyfát és fenyőtűt nem tudja összeszedni és hasznosítani, utóbbit a piac hiánya miatt is. A termelési apadéknak évre 17%-ra tervezett csökkentése csak abban az esetben érhető el, ha az erdei apríték termelése az évinek több mint négyszeresére növekszik, vagyis a fakitermelésben alapvető technológiai váltás következik be és egyúttal az apríték hasznosítására is mód lesz. A fenyő vékonyfa anyag vonatkozásában a megoldás: vontatható aprítógépek, drótfonatú konténeres szállítás, a kéreg eltávolítása, az apríték hasznosítása a faforgácslap-, farostlemez, papír- és cellulóziparban, megfelelő technológia hasznosításával. Mindezen lehetőségeket pontos gazdaságossági számításoknak kell megelőzniök. Fontos tényező az egy helyen feldolgozható anyag menynyisége, szállítási távolság, átrakási mód. A vékonyfa hasznosítása mellett felmerül a tisztítási költségek csökken-' tése céljából is -a fenyő vékony gally és fenyőtű hasznosítása is. Már ben javasoltam ezeknek illóolaj és gyanta nyerésére történő hasznosítását. A lepárlás vonatkozásában történt előrelépés, de az egész termelési folyamatot gépesíteni kellene, mert kézi erővel csak részmennyiség gyűjthető be. A fejlett kapitalista államokon kívül a Szovjetunióban, Lengyelországban és az NDKban is vannak már gépesített megoldások, melyeket adaptálni kellene. A fenyőolajnak és gyantának exportlehetősége is van. A fenyőtűből magas karotintartalma miatt a Szovjetunióban takarmánytáphoz is készítenek adalékot. Ennek hazai lehetőségét is meg kell vizsgálni. A cellulóznyárasok vékony faanyagának aprítékként történő feldolgozásával az előbb említett faipari felhasználás mellett a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnál kísérletet folytatnak a gallyfa apríték szabadtéri laskagomba termelés tápanyagaként történő hasznosítására is. A faipari hulladék koncentráltan jelentkezik. Mégis főleg a fűrészpor hasznosítása alacsony szinten van. Végeredményben ez is tartalmazza ugyanazokat az alapanyagokat, mint a fa. Ennél jelentősebb lenne pl. az állattartó telepeken történő esetleges almozás helyett a kémiai-biológiai úton történő feltárás. Ilyen lenne a takarmányélesztő gyártása, könnyen emészthető

6 fehérje- és keményítőcukor-tartalmú tápszerek előállítása. E módszert ma még kevés helyen alkalmazzák. Ipari termeléssel is előállítanak fehérjéket fából. Az úgynevezett SCP (Single Cell Proteiné) eljárással a mikroorganizmusok nagyon gyors szaporodását érik el. Táptalajként faszeszt is használnak. A mikroorganizmusok teste 60 70%-ban fehérje. A faszesz tehát ilyen úton nagy fehérjetartalmú tápanyaggá alakítható át. A fűrészpor is alkalmas laskagomba tenyésztésre. A legfontosabb szerves vegyületek a fehérjék, szénhidrátok (cukor és keményítők), zsírok és olajok készen megtalálhatók a fában. A cellulóz (a fa mintegy 50%-a) például kémiai, illetve biokémiai úton keményítővé, cukorrá, alkohollá alakítható át, s ily módon élelmiszert, takarmányt, üzemanyagot szolgáltathat. A második világháborúban fagázas autókat üzemeltettek a németek. Régóta ismert eljárás a száraz desztilláció is, amellyel a darabos hulladékból a faszénen kívül, a retortákban felszabaduló folyékony származékokból metanolt (faszeszt), acetont, ecetsavat, stb. készítenek. Hő és sav hatásával hidrolízissel (a belső savtartalmat is mozgósítva) lényegében a cukrosítás, az alkoholtermelés oldható meg. A cellulózból ilyen módon tisztaszesz (etilalkohol) vagy faszesz (metilalkohol, metanol) készíthető. Ez az eljárás még elég drága, de várható a módszer olcsóbbá tétele és nagyobb arányú elterjedése. Egy előhidrolízisnek tekinthető eljárással furfurol is készíthető hulladékfából. A furfurol a műanyaggyártás egyik alapanyaga. Hőtermelésre a fafeldolgozó üzemek energiaellátásában hasznosulhat az ott keletkező hulladék, megfelelő fatüzelésű kazánok alkalmazásával. A fahulladék elégetésével ipari méretekben is termelhető villamos energia. Az északi államokban ahol sokkal nagyobb az erdősültség, mint nálunk több ilyen kis villamos erőmű dolgozik. Ezekben aprítékot, kérget, fűrészport tüzelnek el. Fontos persze, hogy a kazánok jó hatásfokkal égessék el a hulladékot. Becslések szerint a fa felhasználása az ezredfordulóig mintegy 80%-kal fog növekedni Európában. E növekedés jelentős részét mintegy 45%-át fahulladékból kell előteremteni. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy az újratermelődő fa és hulladéka mind nagyobb szerephez jut életünkben. Ehhez persze meg kell találni a megfelelő eljárásokat, gépeket és feldolgozóipari hátteret. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Fekete Gyula erdőmérnök, nyugdíjas; dr. Göde György osztályvezető, Erdőfelügyelőség, Szeged; Gurisatti Gábor kertészmérnök, MEFAG csemetekertje, Kál; dr. Király László egyetemi tanár, EFE, Sopron; Moskalev, A. G., Erdőipari Akadémia, Leningrád; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető, ERTI Budapest; dr. Sali Emil volt ny. főosztályvezető, MÉM, Budapest; dr. Somkuti Elemér egyetemi tanár, EFE, Sopron; Szovják Jenő erdőmérnök, nyugdíjas, Szombathely; dr. Tompa Károly ny. egyetemi tanár, EFE, Sopron; Tompa Tibor oki. erdőmérnök, Szombathely; Tóth Katalin tud. munkatárs, EFE, Sopron; dr. Varjú Péter tud. munkatárs, EFE, Sopron; dr. Walter Ferenc tud. állomásigazgató, ERTI, Kecskemét.