GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3)

Átírás

1 GEOMORFOLÓGIA (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Lóki József egyetemi tanár Meghírdető tanszék: Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Debrecen, 2005

2 Tantárgy megnevezése: Geomorfológia A tantárgy felelőse: Dr. Lóki József egyetemi tanár A tantárgy előadója: Dr. Lóki József egyetemi tanár Heti óraszám: 2+1 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: kollokvium - szóbeli A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók az elméleti órák keretében megismerjék a Föld felszínére ható külső erők hatására kialakuló folyamatokat és az általuk kialakított formákat. A gyakorlati órákon az elméleti órákhoz kapcsolódó feladatok megoldásában jártasságot szerezzenek. A tantárgy tematikája: Az elméleti órákon az aprózódás és a mállás folyamatainak tárgyalása után a tömegmozgásokkal, a jég felszínalakító tevékenységével, a folyóvíz munkájával, a partfejlődéssel, a szél által kialakított felszíni formákkal, továbbá a kőzetminőségnek az exogén erőkre gyakorolt hatásával foglalkozunk. Az egyes témakörökön belül, a kialakuló morfológiai formák tárgyalásán túl, a külső erők környezeti hatásait is elemezzük. A gyakorlati foglalkozásokon az elméleti anyaghoz kapcsolódó laboratóriumi mérésekkel, elemzésekkel és értékelésekkel foglalkozunk. Az ajánlott irodalom: Dr. Lóki József Dr. Szabó József: A külső erők geomorfológiája Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2004 Borsy Zoltán (szerk.): Fejezetek az általános földrajz köréből. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest, 1993: p. 832 Szabó László (szerk.): Általános természeti földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968: p. 995

3 A tárgy részletes tematikája: 1. hét : Előadás: A félévi tananyag, ajánlott irodalom ismertetése. A geomorfológia általános jellege. A geomorfológia általános rendszere: Az exogén folyamatok jellege és típusai. Az exogén folyamatok általános formaképző mechanizmusa. Gyakorlat: A balesetvédelmi oktatás keretén belül a laboratóriumi gyakorlatok biztonságos és balesetmentes feltételeinek és módjainak ismertetése, a kísérletezés legfontosabb szabályai: a laboratóriumi rend, baleseti veszélyforrások és a balesetmegelőzés, a legfontosabb balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok, a vegyszerek és műszerek használata. 2. hét : Előadás: Aprózódás (fizikai mállás). A hőingás okozta aprózódás (inszolációs). A fagy okozta aprózódás (gelivációs). A víz hajszálcsöves hatása. A víz lágyító hatása. A szél hatása. A hullámverés hatása. Sókristálynövekedéses aprózódás. A nyomáscsökkenés hatása. A növényzet és az állatvilág hatása. Az antropogén aprózódás. Gyakorlat: A szedimentológia fogalma. A terepi mintavételezés eszközei és módszerei: talajfúrók működési elvei és típusai, feltárás készítése vagy előkészítése mintavétel céljára, a terepi mintavételi jegyzőkönyv tartalma, minták megfelelő tárolása. 3. hét : Előadás: Mállás (kémiai mállás). A mállás típusai. Az oldásos mállás. A szilikátok mállása. Az oxidációs mállás. A biológiai mállás. Az aprózódás és a mállás a Föld különböző éghajlatú területein. Gyakorlat: A szemcseméret fogalma, szemcseméreti beosztások, az üledékek nevezéktana. A szemcseátmérő meghatározása: a minta előkészítése (szárítás, aggregátumok eltávolítása), direkt mérések nagy szemcseméretnél, közepes mérettartomány esetén osztályozás szitálás segítségével (száraz és nedves szitálás alkalmazásának előnyei és hátrányai), kis szemcseméret esetén ülepítéses eljárások használata (a szemcseátmérő és az ülepedési sebesség összefüggése, a Köhn-féle pipetta és az Atterberg-féle készülék működési elve). A szemcseösszetétel ábrázolásának lehetőségei. 4. hét : Előadás: Tömegmozgások. Fogalom és tipizálás. A tömegmozgások feltételei. Domborzati feltételek (lejtőtípusok, lejtőmagasság). Litológiai feltételek (belső, külső súrlódás, pórusvíznyomás fogalma). Az omlások általános jellemzése. Omlástípusok (szabálytalan, szabályos és epizódikus omlások). Gyakorlat: A szemcseméret gyakorlati meghatározása szitálással: szitasor összeállítása, a szitálás technikája, az üledék tömegének meghatározása (laboratóriumi mérleg használatának elsajátítása). A szemcseösszetétel ábrázolása. 5. hét : Előadás: A csuszamlások általános jellemzése. A csuszamlások tipizálása (a csúszópálya kialakulási körülményei, a csúszópálya viszonylagos magassága, a csúszópályának a lejtőszöghöz való viszonya, a csúszópálya anyagának jellege és a lecsúszott anyag minősége szerint). A csuszamlá-

4 sok formai elemzése, szerepe és jelentősége Magyarországon. Kúszások és folyások tipizálása. Tömegmozgások és környezeti kérdések. A védekezés lehetőségei. Gyakorlat: Laboratóriumi gyakorlat az üledékek kémiai vizsgálatára. A ph fogalma, meghatározása (vizes és KCl-os oldatban). A mésztartalom meghatározásának kémiai alapjai, a Scheibler-féle kalciméter szerkezete és működése. A szervesanyag-tartalom meghatározásának kémiai alapjai, lehetőségei (égetéses eljárás, Tyurin-féle módszer). 6. hét : Előadás: A jég felszínformáló munkája. A hóhatár fogalma. A lavinák tipizálása. A gleccserek általános jellemzése. A gleccserek szerkezete, mozgásuk. A gleccserfelszín formái. A gleccser által kialakított formák. Gyakorlat: Az üledékek kormeghatározásának lehetőségei: abszolult kormeghatározás radiokarbon-módszerrel (alapelve, időbeli korlátai) és K-Ar módszerrel; relatív kormeghatározás fosszíliák segítségével (malakológia, dendrokronológia). Palinológiai vizsgálatok (a pollen szerkezete, fontosabb növények pollenjei). 7. hét : Előadás: A jégtakarók felszínalakító munkája. A jég által kialakított formák. A jégtakarók olvadékvizeinek eróziós és akkumulációs formái. A periglaciális területek formái. A derázió jelentősége magyarországi tájtípusokban. Gyakorlat: A felszín fontosabb morfometriai mérőszámainak meghatározása: lejtőkategória, lejtőkitettség, relatív relief térképek kiértékelése; futásfejlettség, folyásfejlettség, völgyfejlettség, torkolatsűrűség, folyórendűség (Horton, Shreve) fogalma, számítása, folyó esésgörbe szerkesztése. 8. hét : Előadás: A folyóvíz felszínformáló munkája. A vízfolyás természete, az esés szerepe. A mederformálás mechanizmusa. A folyó hordalékszállítása. Mederformák és medertípusok. Kanyargó és szétágazó medrek. Gyakorlat: A folyóvíz felszínalakító tevékenységének bemutatása a folyóvizes laboratóriumban: a folyómedrek kialakulása és változása, a folyóteraszok típusai, teraszszigetek, a hordalékkúp és folyami delta képződése és szerkezete közti különbségek és hasonlóságok, övzátonyok. A folyó munkavégző képességének és a kialakult formáknak változása változatlan külső körülmények, illetve megváltoztatott vízhozam esetén. 9. hét : Előadás: Az árterek típusai és jellemzésük. A folyó munkája hossz-szelvénye mentén. Völgyképződés, völgytípusok. Völgykapuk. Hordalékkúpok kialakulása és jellemzésük. A delták, teraszok fejlődése, tipizálása. A folyóvízi felszínfejlődés és környezet. Ármentesítési kérdések. Gyakorlat: Folyómorfometriai alapfogalmak és fontosabb mérőszámok meghatározása (sodorvonal, középvonal, inflexiós pontok, kanyarulat fejlettsége), ezen értékek meghatározása térkép alapján. A folyómederhez kapcsolódó akkumlációs formák (övzátonyok, szigetek) meghatározása szintvonalas térképeken.

5 10. hét : Előadás: Partfejlődés általános jellemzése. Abráziós és épülő partok. A mélyvizű és sekélyvizű partok formái. Alá- és felmerülő partok formái. A partfejlődés magyarországi vonatkozásai. Gyakorlat: A vízhozammérés terepi módszerei: a, Közvetlen mérések: köbözés, bukógátakkal történő mérés b, Közvetett mérések: a vízfolyás sebességének meghatározása (áramlási viszonyok a folyómederben; úszók típusai, a dinamikus nyomás elvén működő vízsebességmérő műszerek, forgóműves vízsebességmérő műszerek), a meder keresztmetszetének felvétele (fonalas mélységmérés, szondarudak, echolot) 11. hét : Előadás: A szél felszínformáló munkája. A szélerózió törvényszerűségei. A lebegtetett, ugráltatott és görgetett hordalékszállítás. A szél munkavégző képessége. A kifújás és szélmarás jellemzése. Gyakorlat: A szél felszínformáló tevékenységének bemutatása a széllaboratóriumban: a szélcsatorna felépítése és működése, a szélsebesség-mérés eszközei és módszerei, a homokszemcsék mozgásának megfigyelése különböző szélsebességek esetén, különböző anyagok (víz, a futóhomoknál durvább és finomabb szemcseátmérőjű anyagok, növényzet) hatása a deflációra. 12. hét : Előadás: A szél felszínalakító tevékenysége. A sivatagi, félsivatagi területek formái. Deflációs és akkumulációs területek formái. A részben kötött futóhomok területek jellemzése. Főbb formatípusok a félig kötött futóhomok területeken (deflációs, akkumulációs formák). Gyakorlat: A szemcsealak vizsgálata. A lekerekítettség fogalma, típusai (Wentworth, Szádeczky-Kardoss, Wadell, Cailleux módszere), meghatározása elektronmikroszkóppal készült szemcsefotókon. A görgetettség fogalma, meghatározása a Krygowski-féle műszerrel. 13. hét : Előadás: A szélerózióval kapcsolatos környezeti kérdések. A szélerózió elleni védekezés lehetőségei. A szántóföldi területek védelme. A növényzet és a növényi maradványok hatása. A táblaméretek csökkentésének hatása. Mezővédő erdősávok. A talajművelés és a szélerózió közötti összefüggések. A trágyázás, öntözés és a talajrögzítő szerek védő hatása. A szabadon mozgó homokfelszínek és egyéb területek védelme. Gyakorlat: Eolikus folyamatok által alakított területek térképén (Nyírség) a fontosabb geomorfológiai formák felismerése és bejelölése a geomorfológiai jelkulcsnak megfelelő jelekkel (deflációs lapos, szélbarázda garmada - maradékgerinc formacsoport, parabolabucka). Tömegmozgásos folyamatok által befolyásolt területek térképén (Hernád-völgy) a csuszamlások formaelemeinek felismerése és bejelölése. 14. hét : Előadás: A kőzetminőség hatása a felszínformák kialakulásában. A mészkő és karsztjelenségek. A dolomit és felszínformái. A lösz és felszínformái. A homokkő, konglomerátumok és agglomerátumok pusztulása. A gránit lepusztulása. A bazalt formakincse. Az agyagos, márgás felszínek pusztulása.

6 Gyakorlat: Komplex geomorfológiai térképek kiértékelése egy hegyvidéki és egy dombsági tájtípuson: a jelkulcs értelmezése, a felszínformák összefüggésének feltárása.