ÁLTALÁNOS TERMÉSZET FÖLDRAJZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLTALÁNOS TERMÉSZET FÖLDRAJZ"

Átírás

1 ÁLTLÁNOS TERMÉSZET FÖLDRJZ Fejezetek az általános természetföldrajz köréből Szerkesztette: BORSY ZOLTÁN NEMZETI TNKÖNYVKIDÓ, BUDPEST

2 TRTLOM ELŐSZÓ TERMÉSZETFÖLDRJZ TÁRGY, CÉLJI, TGOLÓDÁS, TUDOMÁNY-RENDSZERTNI HELYE (Szabó J ó z s e f ) természetföldrajz fejlődés 9 környezetismerettől a tudom ányig... 9 z antik világ természetföldrajzi k é p e...10 Gazdasági-társadalmi visszaesés - tudományos h a n y a tlá s Geográfia és természet a virágzó középkorban természetföldrajzi ismeretek színvonala a nagy földrajzi felfedezések korá ban természetföldrajzi gondolkodás az újkor első századaiban természetanalízis és -szintézis egysége - a humboldti g o n d o la t földtudományok differenciálódása és az új természetföldrajz geomorfológia fe jlő d é se...19 Egyéb természetföldrajzi ágak fejlődése...20 Természetföldrajz és tá jk u ta tá s...20 természetföldrajz a magyar geográfiában...21 I r o d a lo m FÖLD FEJLŐDÉSE ÉS SZERKEZETE (Borsy Z o ltá n ) földfelszín vízszintes és függőlegestagozódás szilárd kéreg 33 Föld belső szerkt 35 F ö ld m o d e lle k Föld belsejének hőm érséklete...41 földmágnesség kontinensek és az óceánok keltzés...46 kontinensvándorlás e lm é le te...48 lemeztektonika kontinensek v á n d o rlá s a...61 Pangea (és a Gondwana) egykori meglétének bizonyítékai

3 földkéreg szerkezetét kialakító tk folyam...67 Törések, vetődések G y ű rő d é se k...71 Epirogenezis hegységképződés hegységképződés e lm é le te i Hegységképződések a proterozóikum ban...81 z óidő hegységképződései másodidő- és a harmadidőszak hegységképződései...82 magmatizmus és vulkanizmus földrajzi jele platonizmus folyamata és a plutonok főbb fo rm a típ u s a i... (88 szubvulkanikus f o r m á vulkanizmus felszíni jelenségeinek morfogenetikus csoportjai... (92) felszíni vulkánosság anyagprodukciója... Funkcionális és morfológiai v u lk án típ u so k... (9%) ) Robbanásos (explóziós) vulkántípusok...(9 B) Kiömlési (effúziós) vulkántípusok... (ífjl C) Vegyes típusok... D) Monogenetikus és poligenetikus v u lk á n o k ^ E) Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai... TO6 F) Tenger alatti v u lk á n o ssá g... (gw vulkánosság földrajzi területi rendje és kapcsolata a lemezszegélyekkel 110 földrengések ( Borsy Zoltán ) földrengések erősségének f o k o z a ta i földrengések formaképző hatása I r o d a l o m VÍZ FÖLDRJZ (Szabó József) földi vízről áltabn 125 víz fizikai tulajdonságai Kémiai tulajdonságok Föld vízkészlete és a vízkészlet szá rm a z ása Vízkörforgás, v íz h á z ta rtá s világtenger 132 tengerkutatás fejlődése világtenger horizontális és vertikális ta g o zó d á sa Vízszintes tagozódás Függőleges tagoltság tenger v iz e tengervíz anyagforgalm a sótartalom eloszlása

4 tengervíz hőháztartása..» hőmérséklet regionálisv á lto z á s a i tenger je g e tengervíz m o z g á s a i h u llá m z ás Különleges hullám jelenségek Tengeráram lások tengerjárás (árapály) vízfolyások földrajza (potamológia) 160 la p fo g a lm ak "" vízfolyás fo g alm a Vízfolyástípusok Források és t o r k o l a t o k Vízgyűjtők és vízválasztók vízfolyások n a g y s á g a vízhálózat alakrajzi jellem ző i vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői R e n d ű s é g vízfolyások sűrűsége Folyó- és völgyszakaszok morfometriai p a ra m é te re i vízhálózat ra jz o la ta vízfolyások vízszállítása Felszíni lefolyás Felszín alatti le f o ly á s Vízjárás és vízjárási re n d sz e re k vízfolyások fiz ik á ja vízfolyás term észete folyó esése mederformálás mechanizmusa vízfolyások hordalékszállítása folyóvizek hőháztartása / nfi ^ Jég -a jo ly ó k o n ~ ^jj^\\ ja vak J tómedencék genetikus típ u s a i I. Endogén eredetű tóm edencék II. Exogén eredetű tóm edencék III. Kozmikus hatásra kialakult tó m e d e n c é k IV. ntropogén eredetű tóm edencék tavak földrajzi elterjedése tavak v i z e...! V ízháztartás H ő h á z ta rtá s

5 Termikus tó típ u s o k Biológiai tó típ u s o k tavak fejlődése (pusztulása) Felszín atattliüzek felszín alatti víz elhelyezkedése talajnedvesség ta l a jv íz Talajvíztípusok T alajvízháztartás Rétegvíz Résvíz karsztvíz helyzete és típusai felszín alatti vizek hőmérséklete felszín alatti vizek m in ő s é g e felszín alatti vizek felszínre lé p é s e Források I r o d a lo m FEJEZETEK KÜLSŐ ERŐK TERMÉSZETFÖLDRJZÁBÓL z aprózódás és a mállás (Kerényi tila) z aprózódás és mállás fogalma, természetföldrajzi jelentősége z aprózódás t í p u s a i hőingadozás okozta a p ró z ó d á s fagy okozta aprózódás Sókristály-növekedéses a p ró z ó d á s Nyomáscsökkenés okozta aprózódás Mozgó közegek kőzetaprózó h a t á s a z élővilág kőzetaprózó szerepe hidratáció okozta a p ró z ó d á s Emberi tevékenység hatására lejátszódó ap ró zó d ás mállás t í p u s a i Oldásos m á llá s Szilikátok m állása Oxidációs m á l l á s Biológiai mállás z aprózódás és a mállás intenzitása a F ö l d ö n I r o d a lo m ) Tömegmozgások ( Szabó ózsef)j ~~ Tömegmozgás fogalm a Tömegmozgások a le jtő n tömegmozgások általános feltételei

6 1 Omlások Szabálytalan periódusú om lások Szabályos periódusú o m láso k Epizodikus om lások C su sz am láso k csuszamlások tip iz á lá s a csuszamlások formai elemzése K ú s z á s o k K úszástípu sok F o ly á s o k Szoliflukciós folyam atok Geliszoliflukció (geliflukció) Tömegmozgások talajsüllyedéssel I r o d a lo m szárazföldi jég ( Borsy Zoltán.) gleccserek és jégtakarók földrajzi elterjedése negyedidőszaki eljegesedés és az eljegesedések tö rté n e te jégkorszakok kialakulásának o k a i gleccser k é p z ő d é s e h ó h a tá r Hó, fim, j é g gleccserjég s z e rk e z e te gleccser m o z g á s a Gleccserrepedések gleccserjég o lv ad ása gleccserjég f e ls z ín e M o r é n á k Gleccseringadozások Gleccsertípusok Jégsapkák, jé g ta k a ró k mozgó jég felszínalakító munkája a hegységekben magashegységek jég által kialakított fo rm á i cirkuszvölgyek teknővölgy jégtakarók felszínalakító m u n k á ja lepusztulás formái Felhalmozódási formák és képződmények jégtakarók olvadékvizeinek lepusztulás- és felhalmozódásformái glaciális s o r o z a t I r o d a lo m periglaciális felszínformálás (Székely ndrás) z örökfagy kialakulása és h a tá s a

7 z örökfagy k ite rje d é se felszínalatti vizek típusai az örökfagy t e r ü l e t é n z örökfagy rétegződése k rio tu rb ác ió felszínalatti j é g Szerkezeti ta la jo k fagyhalmok és a jé g d o m b o k z örökfagy olvadásformái z állandófagy visszahúzódása felszín közeli periglaciális f o ly a m a to k fagy okozta aprózódás niváció és a kiroplanáció periglacális völgy- és lejtőformálás Gyakorlati, gazdasági problémák az örökfagy terü letén magashegységi periglaciális je le n sé g e k szubperiglaciális jelenségek I r o d a l o m tengervíz felszínalakító munkája, a tengerparto hullámverés felszínformáló m u n k á ja mély vizű partok felszínalakító folyamatai és f o r m á i Mély vizű, magas p a rto k mély vizű, alacsony partok fo rm á ló d á s a nyagmozgás az abráziós t e r a s z o n Gyengén fejlett mély vizű p a r t o k sekély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái parti áramlások jelentősége F o ly ó to rk o la to k z abráziós felszínek kiterjedése tengerszint tartós változásai és ezek hatása a p a r t o k r a tengerpartok típ u sai Partformálódás a főbb éghajlati ö v e ze te k b e n Poláris parti ö v e z e t Szubpoláris parti ö v e z e t Hűvös mérsékelt parti ö v e z e t Mérsékelten meleg parti ö v e z e t Szubtrópusi parti ö v e z e t Trópusi parti övezet I r o d a l o m tengerfenék d o m b o rz a ta szárazföldek peremterületei mélytengerek d o m b o rz a ta I r o d a l o m

8 0 szél felszínalakító munkája (BorsyZ oltán) szél hordalékszállítása homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség szélfújta hordalék m ozgása szél által szállított homokmennyiség m e g h a tá ro z á sa kifúvás és a szélmarás folyamata, f o r m á i kavicssivatagok gyag- és sósagyag-sivatagok h a m a d a Szélfújta mélyedések szél felhalmozó m u n k ája homokfodrok k ia la k u lá s a futóhomokformák kialakulását befolyásoló tén y ező k szabadon mozgó futóhomok f o r m á i részben kötött futóhomok-területek f o r m á i szél káros h a tá s a i Irodalom társadalom hatása a földfelszínre (antropogé500 z antropogén geomorfológia re n d s z e re bányászat felszínformáló h a tá s a z ipar hatása a felszínre települések h a t á s a i közlekedés geomorfológiai h a tá sa i vízrendezés és a vízszabályozás hatásai mező- és erdőgazdálkodás h a tá s a i Irodalom Sajátos felszínformáló folyamatok és formák. 518 Vulkánmorfológia (Székely ndrás) különböző magmatartományok és vulkáni övék hatása a formákra z elsődleges tűzhányóformák morfológiai típ u s a i Vulkáni rekonstrukció Vulkánmorfológiai módszerek Vulkánmorfológiai típ u s o k külső erők átformáló tevékenysége vulkáni kőzetek m orfológiája I r o d a lo m karsztosodó kőzetek alaktana (karsztgeomorfológia) mészkőkarsztok form álódása Karsztos felszínformák Oldásos domborzati kisformák - k a r r o k karsztos vízelvezetés domborzati f o r m á i D o l i n a

9 Vízelvezető karsztos formák tá rs u lá s a i ' Káfsztvölgyek " Poljék : Karsztos síkságok, korróziós s ík s á g o k Karsztos maradványformák Kúp- és to ro n y k a rsz to k Karsztos sziklakibukkanások, rétegfejek, réteglépcsők maradványfor mái Felhalmozódásos és épülő k a rs z tfo rm á k K a lk re te k Forrásmészkő-felhalmozódások Felszín alatti karsztformák - barlangok barlangok belső eróziós f o r m á i Barlangi felhalm ozódások dolomitkarsztok sajátosságai Evaporit kőzetek (gipsz- és sókarsztok) Gipszkarsztok form akincse sókarsztok karsztosodás dinamikája, a karsztos lepusztulás vizsgálata I r o d a lo m lösz- és a löszterületek formakincse ( 594 típusos lösz általános jellemzése lösz képződése, elterjedése, típ u sa i lösz lepusztulásformái I r o d a lo m Geomorfológiai szintézis (Székely n d r á s ) z elegyengetett felszínek kialakulását magyarázó elm életek klasszikus felszínfejlődési e lm é le te k Klimatikus felszínfejlődési elm életek Poligenetikus komplex felszínfejlődési e lm é le te k I r o d a lo m z éghajlat hatása a felszín formáinak alakulásá ( Borsy Zoltán ) jt z éghajlati felszínalaktan kialakulása és fejlődése poláris és szubpoláris területek formacsoportjai jégtakaróval fedett területek f o r m á i jégmentes területek f o r m á i fagy okozta aprózódás és lejtőletarolás sajátosságai túlnyomóan glaciális lepusztulással jellemzett területek formái túlnyomóan periglaciális és üuviális lepusztulással jellemzett, gyengén tagolt síksági jellegű területek poláris és szubpoláris tartomány hegységeinek domborzata

10 laza üledékekből felépült poláris és szubpoláris területek akkumulációs és denudációs f o r m á i nedves közepes földrajzi szélességű területek formacsoportjai hegységi domborzat különleges vonásai Feldarabolt, tönkösödött gyűrthegységek Táblás v id é k e k Harmadidőszaki d o m b v id é k e k Laza üledékekből felépült akkumulációs fe ls z ín e k nedves és félig nedves szubtrópusok form aegyüttesei z aprózódás és mállás sajátosságai, lejtőlepusztulás és völgyképződés 653 hegységi domborzat sajátos v o n á s a i Laza üledékekből felépült akkumulációs fe ls z ín e k váltakozóan nedves-száraz éghajlatú trópusok formái mállás sajátosságai, lejtőletarolás és völgyképződés tönkfelületek kora, m aradványform ák Feltöltődött s ík s á g o k tönkfelület-képződés pólus felőli határa z állandóan nedves trópusok f o r m á i félig száraz és száraz területek f o r m á i közepes földrajzi szélességek és szubtrópusok hideg telű, félig száraz és száraz területeinek f o r m á i z anyhe telű száraz szubtrópusok formái száraz trópusok f o r m á i Geomorfológiai térképezés (MezősiG ábor) Történeti á tte k in té s Különböző célú és méretarányú geomorfológiai té r k é p e k geomorfológiai térképek szerkesztésének elvi és gyakorlati kérdései z ábrázolásmódok fejlődése; a je lk u lc s o k I r o d a lo m ;,5. FÖLD TLJI (Kerényi tila) talaj fogalma, ciófunk Klasszikus és rendszerszemléletű megközelítés talajok funkciói az ökológiai rendszerekben talajszelvény és a főbb talajszintek. k a t é n a talaiképződést meghatározó környezetit É g h ajlat Biológiai té n y e z ő k Földtani tényezők Domborzati té n y e z ő k z időtényező (a talajok k o r a )

11 Emberi tevékenység talajképződés során lejátszódó fontosabb hum uszképződés humusz fogalma, a humuszanyagok funkciói a talajb an h u m ifik á c ió Kilúgozás-felhalmozódás gyagosodás-agyagbemosódás (lessivage) Podzolosodás G lejesedés Savanyodás-lúgosodás Karbonátosodás (szerozjom képződés) C sernozjom képződés Deszilikátosodás-lateritesedés Vertisolképződés (tirsképződés) Szikesedés (sós talajok képződése) Talajosztályozás-talajrendszerek Genetikus-talajföldrajzi szemléletű osztályozás Talajosztályozás az U S -b an F O -talajrendszer földrajzi övék talji talajföldrajz tárgya. Zonális, intrazonális és azonális ta la jo k trópusi övezet talajai Trópusi esőerdők és nedves monszunerdők t a l a j a i Trópusi nedves és száraz szavannák t a l a j a i Trópusi félsivatagok, sivatagok t a l a j a i mérsékelt övezet t a l a j a i Szubtrópusi területek t a l a j a i Mediterrán klímaterületek t a l a j a i kontinensek keleti oldalán elhelyezkedő szubtrópusi területek talajai 717 közepes földrajzi szélességek t a l a j a i hideg-mérsékelt öv t a l a j a i z artikus övezet ta la ja i talajok pusztulása, az erózió felgyorsulása I r o d a lo m Z ÉLŐVILÁG FÖLDRJZ (Papp z élővilág és a földrajzi környezt Életfeltételek (élettelen és élő környezeti tén y ező k ) Ö koszisztém ák Életközösségek z élőlények egyed feletti szerveződései

12 z élővilág zonális elrndzőés forró (trópusi) övezet növény- és állatvilága trópusi esőerdő élővilága szavannák élővilága trópusi (zonális) sivatagok élő v ilág a mérsékelt övezet növény- és állatvilága meleg-mérsékelt (szubtrópusi) öv é lő v ilá g a Esős telű szubtrópusi (mediterrán) ta rto m án y o k Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tarto mányok) hűvös-mérsékelt öv élő v ilá g a Óceáni tartományok Mérsékelten szárazföldi tartományok Szárazföldi tartom ányok Szélsőségesen szárazföldi (félsivatagi, sivatagi) ta rto m á n y o k hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv élővilág a hideg (arktikus) övezet növény- és á lla tv ilá g a hegyvidékek é lő v ilág a tengerek élővilága z élővilág szerepe a domborzat fo rm á lá s á b a n I r o d a lo m FÖLDRJZI TÁJ (Mezősi ábor) G 1. táj f o g a lm a Tájalkotó tényezők, tá jfe jlő d é s tájak határai, a táj hierarchiája tájtípus fogalma, tájökológia táj és környezet Tér, területiség és földrajzi környezet környezet adottságai, erőforrásai, potenciáljai tájak és környezetek, minősítések lehetőségei, m ó d s z e re i I r o d a lo m... ' T a r ta lo m Felelős főszerkesztő: Palojtay Mária. Felelős szerkesztő: Gerhardtné Rugli Ilona. Fedélterv: Bogdán Hajnal. Utánnyomásra előkészítette: Zsadonné dr. Szilasi Mária. Műszaki szerkesztő: Szabóné Szctey Ildikó. Terjedelem: 74,36 (/5) ív. Harmadik kiadás, Készült: Dunaújvárosi Nyomda Kft Felelős vezető: Farkas István ügyvezető igazgató

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

Általános természeti földrajz I-II-III.

Általános természeti földrajz I-II-III. Tantárgy neve Általános természeti földrajz I-II-III. Tantárgy kódja FDB1407; FDB1408; FDB1409 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 4-3-1 Összóraszám (elm.+gyak.) 3+0, 2+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium

Részletesebben

TANTÁRGYI TEMATIKÁK. 2018/2019 I. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

TANTÁRGYI TEMATIKÁK. 2018/2019 I. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens TANTÁRGYI TEMATIKÁK 2018/2019 I. félév Dr. Vass Róbert főiskolai docens FDO1101 Általános földtani alapismeretek I. A tárgy célja a kőzettani és kristálytani alapfogalmak ismertetése, a kristályrendszerek

Részletesebben

SZTE, TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Felelős oktató: 5. (őszi) félév vagy Természetismeret szakirány kötelezően választható

SZTE, TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Felelős oktató: 5. (őszi) félév vagy Természetismeret szakirány kötelezően választható A tárgy neve ÁLTALÁNOS TERMÉSZETI FÖLDRAJZ Meghirdető tanszék(csoport) SZTE, TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Felelős oktató: Dr. Kiss Tímea Kredit 3 Heti óraszám 2 típus előadás Számonkérés

Részletesebben

Tantárgyi tematikák és követelmények 2018/19 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

Tantárgyi tematikák és követelmények 2018/19 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens Tantárgyi tematikák és követelmények 2018/19 II. félév Dr. Vass Róbert főiskolai docens FDB 1408, FDB 1408L, FDO 1214 Általános természeti földrajz II. Tematika heti bontásban: 1. Az aprózódás és a mállás

Részletesebben

Tantárgyi tematikák és követelmények 2017/18 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens

Tantárgyi tematikák és követelmények 2017/18 II. félév. Dr. Vass Róbert főiskolai docens Tantárgyi tematikák és követelmények 2017/18 II. félév Dr. Vass Róbert főiskolai docens FDB 1408, FDB 1408L, FDO 1214 Általános természeti földrajz II. Az elméleti tárgy szóbeli kollokviummal zárul! Tematika

Részletesebben

FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

) ) 2. A 12) 9. A

) ) 2. A 12) 9. A Geomorfológia 2010/2011 1) Szept. 16. A geomorfológia tárgya, kapcsolata a társtudományokkal. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: aprózódás, mállás, szelektív denudáció 2) Szept. 23. Tömegmozgások:

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK

ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK Geomorfológia 19. előadás ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK A Föld morfoklimatikus tartományai. Büdel, 1974, In: Borsy, 1993 A jégtakaróval borított területek folyamatai és formái Zárt jégtakaró nunatakok,

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3)

GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3) GEOMORFOLÓGIA (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Lóki József egyetemi tanár Meghírdető tanszék: Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Debrecen, 2005 Tantárgy megnevezése: Geomorfológia

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

Nedves közepes szélességek formacsoportjai

Nedves közepes szélességek formacsoportjai Nedves közepes szélességek formacsoportjai A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB1407, FDB1407L, FDO1213 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB1407, FDB1407L, FDO1213 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) FDB1407, FDB1407L, FDO1213 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása. A szilárd kéreg. A Föld

Részletesebben

Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja FDO

Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vass Róbert, főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja FDO Tantárgy neve Földrajzi folyamatok térben és időben Tantárgy kódja FDO1443 Meghirdetés féléve 8 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód)

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

A szilárd kéreg természeti földrajza, a földfelszín domborzati formáinak magyarázó ismerete a GEOMORFOLÓGIA Neumann (1854): föld - alak - tan

A szilárd kéreg természeti földrajza, a földfelszín domborzati formáinak magyarázó ismerete a GEOMORFOLÓGIA Neumann (1854): föld - alak - tan A szilárd kéreg természeti földrajza, a földfelszín domborzati formáinak magyarázó ismerete a GEOMORFOLÓGIA Neumann (1854): föld - alak - tan Ágai: elemző (analitikus) szerkezeti - dinamikus - klimatikus

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY - 2016. A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza

Részletesebben

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O

Részletesebben

FELSZÍNALKTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

FELSZÍNALKTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ FELSZÍNALKTAN 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

A TÉRKÉP A térképi ábrázolás

A TÉRKÉP A térképi ábrázolás TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. és 10. OSZTÁLY - 2019 (A kerettanterv 2018 szeptemberében történt változása miatt a 2018-2019-es tanévben a 9. és 10. évfolyamos osztályok ugyan azt

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA A DIFFÚZIÓ JELENSÉGE LEVEGŐBEN Cs in á lju n k e g y k ís é rle t e t P A = P AL +P= P BL + P = P B Leveg ő(p AL ) Leveg ő(p BL ) A B Fe k e t e g á z Fe h é r g á z A DIFFÚZIÓ

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati

Részletesebben

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II. Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős

Részletesebben

Permafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged

Permafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged Geomorfológia 5. előadás PERIGLACIÁLIS FELSZÍNFORMÁLÁS Fogalma: W. Łozinski 1906 Permafrost 1830, Jakutszk (116-140m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged http://zateevo.ru/userfiles/image/mesta/vorkuta/vorkuta11.jpg

Részletesebben

Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY

Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö ő ö É Á Ő Á Á ő ű ö ő Ü Á ő ű ő ű ő ö ö í ő í ő íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö ő ö ű ö ü ö ö ö ö í Ü ű ö ő ö ő ü í ö ü ő ő ő í Ü í Ú Ü ő ö ő ö ő ű ö ő ő ü ő ő ő Á ő ő ö ö ő ő ő ő ö ő í ő í í ő ő

Részletesebben

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú Ő Ö ö Á ö Á Á ó É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú ő ú ő ö Ö ö ö ö ő ú ö ü ő ú ő ö ő ő ö ő ö ó ő ö ö ö ő ó ö ü ö ü ő ű í ű ó

Részletesebben

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö ö í ű ü ú ü ü ü ö ü ö ö ö í Ő É ö ö ö ü ö ö í í ö ü í ö ö í í É ö ö ű í Á É É ö ö í ö í í ü ö í É í í í ú ú í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í

Részletesebben

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü í ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü ö í ú ú í ü ü í í ö í ö í Ö í ű ü ü ö ú í ű í í ú í ö ö ú í ö ö ö í ü í ö ö í ű ű ö ö ü í í ű ö í í ü ö ü ü ö ö ö ö í í ü ö ö ö ö ü ü í í ű í ö ö ö ú ú í ű

Részletesebben

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü ö Ö Í Ú ú Í ó ú Ó ó Ú ú ö Ö ü ú ó ü ö ö ö ó ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ö ü ü ű ö ú ó ü ű ö ó ó ó Ú ú ö ű ö ó ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü Ö ö Í ö ű

Részletesebben

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é ö é Ö í é ü Ú ú é Í Ú ú ö é Ö é ü é ü ö ö ö ü ö ö é é ö é é é é é ö ö ö ö é í ü é ü ö ü ü ú é ü Ú ú ö é Ö ö é é Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é Á Á Ú ú ö

Részletesebben

A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA

A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ tájfogalom- Bulla Béla(1947) A táj tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes

Részletesebben

H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z

H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z H ŐÁTVITELI F OLYAM ATOK e g ys z e r űs ít e t t je lle m z é s e ÉP ÍTÉS Z ÉPÜLETFIZIKAI HATÁSOK Az é p ü l e t e t k ü lö n b ö z ő h a t á s o k é rik H ŐM ÉR S ÉKLETI H ATÁS OK S ZÉL H ATÁS H ŐS U

Részletesebben

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993 Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p. 1993 Butzer, K.: A földfelszín formakincse. - Gondolat Kiadó, Bp. 519. p. 1986 Ajánlott irodalom: Jakucs L.: Általános

Részletesebben

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi

Részletesebben

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Afrika AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI AFRIKA TK.18/1 Tk. : a kontinens helyzete és

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió

Részletesebben

A folyóvíz felszínformáló munkája

A folyóvíz felszínformáló munkája Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í ö á ő ü ó ü ö á á ó ö Ö á á ő ü á ö á ó ó ó ö á í ö á ó ő ó ö á ü í á í á á á ó ó ó á á á ó ó ő ő ö ő ő á ó Á á ü ö á á ö á ü ó á ü ő á á á ő ő á á á ö Ö á Í á Ö á ö á á Í ü á ű á í á á ó ö ő á á í ó ö

Részletesebben

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26)

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26) CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) 300 994 Fax: +36 (26) 303 755 C YE B E N E R G I A K E R E S K E D Ő KFT. F Ö L D G Á Z K ERESKEDELMI Ü ZLETSZABÁLYZATA

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö ö Í ú ö ú Ó ü ö ö ű ü ű ö ü ö Í Í ö ö ű ö ö ű ű Á Á Ő Á Á ú ú É Íö Í Í ö ö Í ö ü ö Í ö ö Í ö ö ö ű Í Í ö Í ű Á É Á ú É ü Á Á É ü Á Á É ü ö ö ö ö ö ö ű ú ö Í ö ö ű ö ö ü ö ö

Részletesebben

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó Ö É É É ö É Á ö Á ú ó É ó ö ó í ö ö ő í ő ő ő ö í ú ő ó ó ó ó ő ő ü ú ő ő ő ö ö ü ú ö ó ö ö í ö ö í ű ö ö ü ö ü ó ú í ú É ü í ő ő í ő ó í ú í ó ű ú í í ó ö ö ő ú ú í ő ó í É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő

Részletesebben

A jégtakarók felszínformáló munkája

A jégtakarók felszínformáló munkája Geomorfológia 4. előadás A jégtakarók felszínformáló munkája Jégtakaró: nagy kiterjedésű jégfelhalmozódás, melynek vastagsága elérheti akár az 1000-2000 m-t is, kiterjedése a több tízmillió km 2 -t Jégtakarók

Részletesebben

í ó ó ő ő ő Íő í ó í ó ó ő ő ó ő Íő í ó ú ő í í ó ö ő ő í ő ő í ó ü ö í ő ő ó ú ő ő ő ó ő í ő Í ő í ó í ü ő í í ü í í ó ö í ő í í ö í í őí ö í ü í ó ö

í ó ó ő ő ő Íő í ó í ó ó ő ő ó ő Íő í ó ú ő í í ó ö ő ő í ő ő í ó ü ö í ő ő ó ú ő ő ő ó ő í ő Í ő í ó í ü ő í í ü í í ó ö í ő í í ö í í őí ö í ü í ó ö Á Í Á É ö ú ö ó ő ő í ú ó ó ű í í í ó Ü í ó ö ö í ö ő í ó ő ő í ő í ö ő Í ó ő ó ő ő í ő ő ő í ö ő ó ő ő ő Í ő ó í ó ő ó ö ő í ü ő í í ó ü í ú í Í í ó ó ú ő ő ü ö ó ü ő ő í ó ö í í í í ó ü ü í Í ő í í ü

Részletesebben

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í é ü é ö é é é ú Í ö é Íó ö ü é ü é ö é ó é ü ö ö ü é ö é é é ö ú ö é é ó ú é ü é ö é é é é é é é é é é ö ü é ö é é é ö ú ö é é é ö é Ö é ü ö é é ö ö é é é é é é é é é é ü é ú ó é é ú ú é ó ó é é é ó ö

Részletesebben

í ű ű ö í ö í ű í ú ű ű ű í Í í ö í Í ÍÍ ö ü ö í ű í ö ö ö ű í í ö í ö í ü ö í í í ű í ű ö ö ö í ű ö ö ű ü ö ö ö í ú ü ű ö ú í ö ö í ü ö ö í í í í í í

í ű ű ö í ö í ű í ú ű ű ű í Í í ö í Í ÍÍ ö ü ö í ű í ö ö ö ű í í ö í ö í ü ö í í í ű í ű ö ö ö í ű ö ö ű ü ö ö ö í ú ü ű ö ú í ö ö í ü ö ö í í í í í í É Á Ú Ö É É É É Ü É ú ö í ü ö ú ö í Ü ü ü ö ö Ő ú í ú ö í ü Á í ű Í í í ú ü ö í í ű í Í ű ü ű í ü ü í ű ú ö Á ö ö ú ö í ű ű ö í ö í ű í ú ű ű ű í Í í ö í Í ÍÍ ö ü ö í ű í ö ö ö ű í í ö í ö í ü ö í í í

Részletesebben

ó Í Ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ó ü ö ó ó Í ó ó ó í Í ó ö í í ó Í ó ö ó í í í ó ö ó ó í ó Í Í ö ö Í ö ó ó ó ö ö ó í ü í ó Í ó ö ó ó í ó ö Í Í

ó Í Ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ó ü ö ó ó Í ó ó ó í Í ó ö í í ó Í ó ö ó í í í ó ö ó ó í ó Í Í ö ö Í ö ó ó ó ö ö ó í ü í ó Í ó ö ó ó í ó ö Í Í É Á Í ó ö É ó Á Á ó ó ü ó ö ú ű í Í ó Ü ó í ó ó ó ö Í ó í ó ö ö ö ó ö ö ö ü ö ö ó ó ó ö í É Í Í ó ó ü Á í Í Í í ö ü ó Í Ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ó ü ö ó ó Í ó ó ó í Í ó ö í í ó Í ó ö ó í í í ó ö ó ó í ó Í Í

Részletesebben

A Geomorfológia tantárgy követelményrendszere

A Geomorfológia tantárgy követelményrendszere A Geomorfológia tantárgy követelményrendszere (Érvényes 2016. február 8-ától!) A tárgy egy féléves, öt kreditet ér és vizsgával zárul. A félév teljesítése során max. 100 pont szerezhető. A pontszerzés

Részletesebben

ő ő ü ö ö ü ő ő ö ő ö ő ö ö ó ö ő ő ö í Ö ö í őí ö ö ó ö ö ő ö í Ö ő ő ö ö í í ő í ö ó ő ö ó í ó í Ö Í ó ö í ó ó ö Í Ö ő Í ő ő ó ö ő í ó ö í í í ü ö í

ő ő ü ö ö ü ő ő ö ő ö ő ö ö ó ö ő ő ö í Ö ö í őí ö ö ó ö ö ő ö í Ö ő ő ö ö í í ő í ö ó ő ö ó í ó í Ö Í ó ö í ó ó ö Í Ö ő Í ő ő ó ö ő í ó ö í í í ü ö í Ö Á Á ó É ö ő ö Ö ó ó ó Ö ő ö í ű ö ő ó ó ő í ő ö ó ö ó ö ö ő Ö ö ő ö ö ó ö ö ü ü í í í ö ö ő ő ó ö ő ó ö ő ö ó ö ű ó ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö Í ö ő ö ö ó ö ö í ö ü ö í ü ö ő ö í ö ó ö ó ó

Részletesebben

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í ü ö ö ő ü ó ü ő ü ö Ö ó ő ő ő ő ő ó í ő Á ő ó í Ó Á ö ö ö ő ő ó ő ü í ü ü ő ó ő ő ő ö ő ő Ő ó ő ü ő ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ó ó ő ő ó ő ó ó ő ó ó ö ö Ö ő ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í ő ü ő ö ő

Részletesebben

Í Í í ú Í ü í ő í ö ö ö ü í Í Í Í ü í í ü í ő ő

Í Í í ú Í ü í ő í ö ö ö ü í Í Í Í ü í í ü í ő ő Á Ö É Á É Ő Ü É ü ő ő ö Í Í ő ö í ő ü ü í í í ü í í í Í Í í ú Í ü í ő í ö ö ö ü í Í Í Í ü í í ü í ő ő í í ő Í Í ú í ő í ő í ö í ő É ő Íő ő Í í Ö ö ő ü ő ő É ő ö ö ő ő ö ö ö í ü ő ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ú

Részletesebben

ő ö ö ő ó ö ü Ö ö ő í í ő ő ű ö ö ú ö ö ö ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ű í Á ó ó ö ő ö ü ö ö í ű ő ö ö í ö í ü ö ü ü ö ö ö ö ő ö ü í í ő ö ö ű ö ö ó ő ö ö ü ó

ő ö ö ő ó ö ü Ö ö ő í í ő ő ű ö ö ú ö ö ö ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ű í Á ó ó ö ő ö ü ö ö í ű ő ö ö í ö í ü ö ü ü ö ö ö ö ő ö ü í í ő ö ö ű ö ö ó ő ö ö ü ó ö ő ö ő ó Ö ó ó í í ó ő ó ó ö ő ö Ö ő ó ő ű ö ó ű í ó Ü í ő í ó ó ő ő ö ó ö ó ü ő ö í ő ő ö ő ó ó ó ö ü ö ö Í ö ó ö ö ö ő ú ö í ö ö ö ö ö í í ö ő ő ő ö ő ö ő ő ö ő ö ő ö ö ő ó ö ü Ö ö ő í í ő ő ű ö ö ú

Részletesebben

A XXV. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA

A XXV. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA A XXV. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA I/A. A KATEGÓRIA (7. ÉVFOLYAM) Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni.

Részletesebben

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők. Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők. A külső erők: az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél,

Részletesebben

ö ö í őí ö ö í ő ö ő ú ú ö ő ú ö ő ú ö ü ö ö ö ö ö ő ö í ő ü ü ő ö ü ű ő ö ú í ö ő ö í í ű ű í ő ö í ú ű ő

ö ö í őí ö ö í ő ö ő ú ú ö ő ú ö ő ú ö ü ö ö ö ö ö ő ö í ő ü ü ő ö ü ű ő ö ú í ö ő ö í í ű ű í ő ö í ú ű ő É É Á ö Á ő ú í í í ü ö í í ü ő ö í ö ő ő ő ő ő ö ő í ö ö ő ű í ö ő ö í ö í ö ö ö í őí ö ö í ő ö ő ú ú ö ő ú ö ő ú ö ü ö ö ö ö ö ő ö í ő ü ü ő ö ü ű ő ö ú í ö ő ö í í ű ű í ő ö í ú ű ő í ö ú ö ő í í ö

Részletesebben

ú ü ü ú

ú ü ü ú Ú Á É Á É Í Á ú ú ú ú ü ü ú ú ű Á É Í Á Í Á É Í Á Á É Í Á Ó É Ú Ú Í Á Á É É É Ö Á Á É É É Á Í Í Á Á Á É Í Á Á É Ú Í Á Á É É É Ú ú ü ú ú ű ú ú ü ú Í Í Á É Í Á Ö É Ö Ú Ű Í Á Á É É ú ü ü ü Í ű ű Ü Á É Í Á

Részletesebben

É Í ó Í Í ó Íó ó ó Á ó ú ö ű ü ú Á Í ó ó

É Í ó Í Í ó Íó ó ó Á ó ú ö ű ü ú Á Í ó ó Í Í Í Í ó ó ó ú ó ő É ú ö ü ú Á Ú ő ö ó ó ó ó ő ő ó ü ő Á ö ű ü É Í ó Í Í ó Íó ó ó Á ó ú ö ű ü ú Á Í ó ó ő ó ú Á ő ü Á ő ú Í É ö Í ö Á Í Á ő ó ő ó ó Á ó ó ó ó ó Íő Á ü ö ó ó ő ó ó Í ö ó ő ú ó Í ö ő ö ó

Részletesebben

ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű

ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű í ö ö ú í ü ü ö ű í í í í ü ö ö ö ö í í í ű í ö Á ö ö í í ü ö ü ü ű ö ö ö ú ü ö ö í í í ö Á ö ö ö ö ö ö ö í ö ö ö ö ö ö ú Ő ö ö ö í ú ú ö ö í ö ö í ű í ö ö ö ö Á ü ö ü ö ü ű ö ö ö í ö í ü í ű í í ö ö Á

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

ú í ü ö ú ö ö ő í ö ü ö ő ö ü ö í í ü ö í ü ő ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ő ő ü ö ü ő ő ö í ő ő ü ü ö í ü Á ő í í ő

ú í ü ö ú ö ö ő í ö ü ö ő ö ü ö í í ü ö í ü ő ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ő ő ü ö ü ő ő ö í ő ő ü ü ö í ü Á ő í í ő ü ú í ü ö ú ö ö ő í ö ü ö ő ö ü ö í í ü ö í ü ő ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ő ő ü ö ü ő ő ö í ő ő ü ü ö í ü Á ő í í ő ö ő í í ü ő ő ő í ö ö ö ü ö ő í ü ő ö í ő ü ö í í ö í ü ő ú ü ö ü ő ő ő ő í ő ö ő ő ő ö őí

Részletesebben

A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai

A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 20. A Győri Járműipari Körzet tudásalapú folyamatai Dr. Hajdu-Smahó

Részletesebben

Á í ó ó ö Á ö ü É Á É ü É ó ó É ü Á í Á Á ö É ó Á Á Á ó ú É ö ö É Á Á Á í ó Á É É Á ó Á Á É Á ó ü Ű Ö Á Á Á ó ö É Á Á ü É Á É ó É Á Á Á Á Á Á ö ö É Á

Á í ó ó ö Á ö ü É Á É ü É ó ó É ü Á í Á Á ö É ó Á Á Á ó ú É ö ö É Á Á Á í ó Á É É Á ó Á Á É Á ó ü Ű Ö Á Á Á ó ö É Á Á ü É Á É ó É Á Á Á Á Á Á ö ö É Á ő ü í ő ó ö ú ö ö ó Á í ó ó ö Á ö ü É Á É ü É ó ó É ü Á í Á Á ö É ó Á Á Á ó ú É ö ö É Á Á Á í ó Á É É Á ó Á Á É Á ó ü Ű Ö Á Á Á ó ö É Á Á ü É Á É ó É Á Á Á Á Á Á ö ö É Á Á Á Á Á Á ú É Á Á Á ü É Á Á Á ü

Részletesebben

Á É Ő Ö É Á Á É í í ő ő ő ó ú ő ü ű ő ü ő í ü ó ú ó ű ő ó ő ő ú ő ő ó ó ó ő í ú ó í ú ó í í É ü ő ó ó

Á É Ő Ö É Á Á É í í ő ő ő ó ú ő ü ű ő ü ő í ü ó ú ó ű ő ó ő ő ú ő ő ó ó ó ő í ú ó í ú ó í í É ü ő ó ó Á É Ő É ő í É É ü í ú í ü ő ő ő Á É Ő Ö É Á Á É í í ő ő ő ó ú ő ü ű ő ü ő í ü ó ú ó ű ő ó ő ő ú ő ő ó ó ó ő í ú ó í ú ó í í É ü ő ó ó ő í ű ő ó ü ü ő í í ő ó ő í í ő ó í ő ő ő í ó ő ő ó ű ő ű ó í ű í ó

Részletesebben

ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő ú í ő ú ó ó ó ü ö ö ü ö í ő ö ő ó ü ö ö ü ő í ő ő ó í ó ó ő ő ő ő ü Í ó É ü Ö í ö ő Í Í ő Í ő

ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő ú í ő ú ó ó ó ü ö ö ü ö í ő ö ő ó ü ö ö ü ő í ő ő ó í ó ó ő ő ő ő ü Í ó É ü Ö í ö ő Í Í ő Í ő ő Ú ó ó Á ó ő ó ü ő í Á ű Á ü ő í í í ó ó ő ő ő ó í ő ő í ö ü í ú ú ü ö í ó ő ő ő ó í ú ú ó ó ö ő Í ú í ó ő ö ö ő ö ö ö ő ö í ö ö ő ó ő ö ö ü ú ú ó Ó ő ő ő í ú ú ó ő ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő

Részletesebben

í ő ő Ü Ü Ü Ó í őí Ü ő ű í í ú í ő Ú ő Ü í ő í Ó ő ü í í ú ü Ü ü

í ő ő Ü Ü Ü Ó í őí Ü ő ű í í ú í ő Ú ő Ü í ő í Ó ő ü í í ú ü Ü ü ő í É í Ő É ő ü ő ő í Ü í ü ú ú Ú ő ő Ü ő í í Ó Ü ű ü ő Ó Ó Ó ő ő Ü Ü ű ü őí ő ű í Ó í ő ő Ü Ü Ü Ó í őí Ü ő ű í í ú í ő Ú ő Ü í ő í Ó ő ü í í ú ü Ü ü í ü ő í Á Ö í ő ő ő ő í ú í Ó ú í ő í ő Ó í í ő ő ü

Részletesebben

ű ő ű ő ő í ü ő ü í ű ű ó ó ü í ü ó ű ő í ó ő ő ő ű ó ü ó ő ő í ó ó í ű ű ű í ó ü ő ű í ó ó ó ő Á Ö ő ó ő ő ó ü ő ó ő ő ő ő í ó í ü ő ő í ű ő ü ü ő ő

ű ő ű ő ő í ü ő ü í ű ű ó ó ü í ü ó ű ő í ó ő ő ő ű ó ü ó ő ő í ó ó í ű ű ű í ó ü ő ű í ó ó ó ő Á Ö ő ó ő ő ó ü ő ó ő ő ő ő í ó í ü ő ő í ű ő ü ü ő ő ü ó Ö ő ü ő ó ó ó ó ó ó ő É Á í í ü ó ő ü ó ő ő ó ü ő ü ü ű ő ő ü í ü í ű ü í ű í ü ű ő ű ő ő í ü ő ü í ű ű ó ó ü í ü ó ű ő í ó ő ő ő ű ó ü ó ő ő í ó ó í ű ű ű í ó ü ő ű í ó ó ó ő Á Ö ő ó ő ő ó ü ő ó ő

Részletesebben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö

Részletesebben

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É

Részletesebben

Ü

Ü Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö

Részletesebben

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű

Részletesebben