A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA

Átírás

1 A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ tájfogalom- Bulla Béla(1947) A táj tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes növénytakaró) és az ember tájalkotó, kultúrateremtő tevékenységének természetes együttese, szintézise. Földrajzi területegység, amihez hasonlóvanaföldön,de azonos soha. Tehát minden táj önálló individuum, egyéniség. a tájat a tájalkotó tényezők és az emberi tevékenység változatos formáinak kölcsönhatása alakítja ki korábban csak(természetes) tájalkotó tényezők Tájökológia 3. 36/1 Tájökológia 3. 2 A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA a tájalkotó tényezők -alapkőzet, domborzat, talajtakaró, éghajlat, vízrendszer, növényzet, állatvilág, emberi tevékenység a tájalkotó tényezők együttese adja meg egy táj sajátos arculatát tájhoz szervesen hozzátartozik az ember is, hiszen sok táj jellegzetes vonásai, vagy neve az ott élő ember munkája nyomán vált egyedivé (Hortobágy) Tájökológia 3. 3 Veinitschke, 1976 Tájökológia 3. 4 A FÖLDFELSZÍN DINAMIKAI RENDSZERE A FELSZÍNKÖZELI KŐZET geomorfológia sokak szerint a többi tájalkotó tényezőn keresztül érvényesül tájökológiai szempontból mégis fontos külön vizsgálni FORMA hasznosítható ásványi nyersanyagok építésföldtani szempontok alkalmatlan vagy gyenge állékonyságú területek szerkezet (Bulla) geológiai adottságok felszínközeli és alapkőzet alapkőzet néhol a felszínre bukkan, annak többé-kevésbé mállott FÖLDFELSZÍN felszíne maga a felszínközeli kőzet geológiai adottságok talajképződés sok esetben így vesszük figyelembe ANYAG FOLYAMAT terepi feltárása, leírása is a talajfelvételezéshez kötődik nem mindenki tartja önálló tájalkotó tényezőnek geológia műszaki tudományok Tájökológia 3. 5 önálló tájalkotó tényezőként való számba vételét azonban számos körülmény indokolja Tájökológia

2 A FELSZÍNKÖZELI KŐZET TÁJÖKOLÓGIAI SZEREPE A DOMBORZAT talajképző alapkőzet talajtulajdonságok környezetföldtani tulajdonságok (tájpotenciál) gyakorlati tervezési szempontok ásványi nyersanyagok szerepe gazdálkodás - kiaknázás bányászat tájesztétika (felszíni művelés, meddőhányók, tájsebek, rekultiváció) ökológiai és ökonómiai szempont nem megújuló energiaforrások a geológiai alapzat szilárdsága, állékonysága (pl. Dunaújváros, Debrecen, Karcag) fontos szerep a hulladékelhelyezésben a domborzat a táj nagyon fontos eleme! aföld szárazulati domborzata az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége túlnyomó részének hordozója (települések, utak, gazdasági tevékenység - ipar/mezőgazdaság, talaj, növényzet) a földrajzi környezet, illetve a táj egyik alapvető alkotója a földfelszínen előforduló összetett felszíni formák összessége a domborzat a felszínt alakító külső és belső természeti erők munkájának együttes eredménye időleges és dinamikus egyensúllyal fejlődött ki függ a földkérget alkotó kőzetek fizikai és kémiai tulajdonságaitól vertikális tagolódás alapfogalma a tengerszint feletti magasság Tájökológia 3. 7 Tájökológia 3. 8 A DOMBORZAT A DOMBORZAT az élővilág sokszínűségét nagyban befolyásolja kőzetminőségbeli eltérések talajok sokfélesége élővilág gazdagsága domborzat tagoltsága mikroklimatikus viszonyok élővilág változatossága az egyes domborzati formák igen különbözőek völgyek, síkságok, medencék, hegyek, hegységek, vizes területek a domborzat nem ökológiai faktor, de jelentősen módosíthatja az ökológiai tényezőket!!! az éghajlati tényezők helyi megváltoztatása (napsugár beesési szöge, csapadék mennyisége, szél ereje és fő iránya, talaj erodálódása) a talajtani tényezők befolyásolása vízrajzi viszonyok befolyásolása növény- és állatvilág meghatározása fajok elterjedésének korlátozása Tájökológia 3. 9 Tájökológia A DOMBORZAT MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ földünk felszínén a második legfontosabb rendező faktor bármelyik dimenzióban igaz a legkisebbtől a legnagyobbig ez a magassági övek meglétében jól nyomon követhető nagy kiterjedésű magashegységek - makrorelief domboldalon található fagyzug - mezorelief hortobágyi, kiskunsági puszta - mikrorelief Tájökológia Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003 Tájökológia

3 Tájökológia Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003 Tájökológia Dr. Dr. Antal Antal Zsuzsanna Tájökológia Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003 Tájökológia Dr. Dr. Antal Zsuzsanna Tájökológia Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003 Tájökológia

4 A DOMBORZAT MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ geomorfológiai térképeken ábrázoljuk részletes, rendszerszemléletű domborzat-elemzés alapján geomorfológiai térképezésben több gyakorlat (tudományos iskolák, országok külön) Magyarországon ún. mérnökgeomorfológiai irányzat áttekintő jelkulcsok és térképezési elvek áttekintő (kis és közepes) térképezés domborzat főbb formatípusai és körzetei részletes (nagy méretarányú) geomorfológiai térképezés Tájökológia Tájökológia MAGYARORSZÁG ÁTTEKINTŐ(1: ) GEOMORFOLÓGIAI TÉRKÉPE (PÉCSI, 1991) a domborzat főbb formatípusai, kőzetei hegységek dombságok síkságok tájökológiai szempontból ezek a legfontosabbak KÖZEPES MÉRETARÁNYÚ(1:25 000) GEOMORFOLÓGIAI TÉRKÉPEZÉS részlet a Dunakanyar geomorfológiai térképéből a domborzat egyedi formái és azok csoportjai a domborzatot borító üledékek litológiai minősítése a felszín és a felszíni formák kora Tájökológia Kertész, 2003 Tájökológia JELKULCS A DUNAKANYAR GEOMORFOLÓGIAI TÉRKÉPÉHEZ A DOMBORZATOT FORMÁLÓ FOLYAMATOK eredetük szerint endogén kialakul az elsődleges domborzat exogén típusai gravitáció hatására tömegmozgás szállítóközeggel lejátszódó folyamatok antropogén ember gazdasági tevékenysége (felszín tagolása, elegyengetése, anyagfelhalmozás), népesség elhelyezkedése, területhasználat; agrogén és technogén domborzat Kertész, 2003 Tájökológia Tájökológia

5 ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK A FELSZÍN MINT AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HELYSZÍNE talajművelés földhasználat fejlődése a domborzat meghatározza az egyes művelési ágak kialakulását geomorfológia alapvető jelentőségű erdők hegyi kaszálórétek gyümölcsösök, szőlősök szántók abszolút művelési ágak nádas halastó Tájökológia Tájökológia ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK talajművelés földhasználat fejlődése szántók kialakítása talajtípustól függően szántók növelése II. világháború után erdők irtása talajpusztulás jelenlegi földhasználati szerkezet bányászat; + és hatások karsztforrások kiapadása élőhelyek sérülése, eltűnése - mészkő lösz kitermelése partfalak barlangok felfedezése madarak fészkelőhelyei bányatavak vizes élőhelyek Tájökológia Tájökológia ANTROPOGÉN DOMBORZAT-ÁTALAKÍTÓ HATÁSOK A TALAJ MINT KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ útépítés mikrorelief változtatása, vízgazdálkodás élőhelyek sérülése, eltűnése vízrendezés, városok építése a felszín természetes eredetű, ásványi és szerves anyagokból álló, laza szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye a litoszféra legkülső, biológiailag aktív rétege a geoszféra, atmoszféra és hidroszféra határfelülete alapvető tulajdonsága: termékenység kialakulása: fizikai aprózódás kémiai mállás biológiai folyamatok Tájökológia Tájökológia

6 A TALAJ FUNKCIÓI A TALAJ MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ a természeti környezet része biológiai körforgás biztosítása természeti erőforrás több természeti erőforrás hatásának integrátora, transzformátora, reaktora a primer biomassza-termelés alapvető közege hő, víz és tápanyagok raktározója pufferközeg, szűrő- és detoxikáló rendszer gén-rezervoár biodiverzitás! történelmi örökségek hordozója rendkívül integrált részkomplexumot képez különös jelentőségű tájalkotó tényező elsősorban a talajtípusok több geofaktor együttes hatására jön létre tájökológiai szerepét azonban nem szabad eltúlozni pufferképesség lassan reagál a környezeti tényezők változásaira túlműtrágyázás, nehézfémszennyezés, növényvédőszer talajtípus nem változik erdőirtás szántóföldi művelés talajok változása évszázados folyamat barna erdőtalaj csernozjom barna erdőtalaj vízrendezés réti talaj csernozjom réti talaj réti csernozjom ugyanakkor a változások tartósan nyomot hagynak fosszilis talajok elemzése plaeoökológia egykori ökológiai körülmények rekonstruálása Tájökológia Tájökológia A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA a talaj, a növényzet és a víz egymással szoros kapcsolatban álló tájökológiai részkomplexumok a talaj mint tájökológiai fő jellemző vizsgálatához talajszelvények és talajfúrások szükségesek a talaj legfontosabb szerepe tájtani szempontból talajtípusok elkülönítése avarszint a tájak, tájtípusok elkülönítése jelentős mértékben talajtani alapon történik Magyarország tájtípus térképének legalsó hierarchikus szintje réti talajú típus, csernozjom barna erdőtalajú típus alkalmazott kutatások mezőgazdasági alkalmazások (termőhely-kutatás és térképezés) kilúgzódási szint felhalmozódási szint talajképződési szint alapkőzet Dr. Juhász Lajos Tájökológia Tájökológia MAGYARORSZÁG TALAJ-FŐTÍPUSAI A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA nő az éghajlat hatása, csökken az alapkőzet befolyásoló szerepe víz hatása gyengül, éghajlat szerepe nő azonális gyakorlati tájökológia talajfelvételezés sztochasztikus mintavételezés négyzetháló, rácspontok (előny: véletlenszerűség, hátrány: adatsűrűség problémája) determinisztikus mintavételezés mintavételi pontok kijelölése szakmai tapasztalat (expertség) alapján vegyes mintavételezés éghajlati hatásra képződött romtalajok víz hatása alatt képződött (hidromorf) a katéna (Catena-) módszer (Milne, 1936) talajtípusok sorozata, komplexuma területi eloszlási rend talajtípusok alapján egy terület talajtípus-társulását határozzuk meg dombsági-hegységi területen tipikus keresztmetszetek kijelölése (inkább determinisztikus módszer, mint sztochasztikus) a talajfelvételezést e szelvények mentén végezzük el a lejtőprofil kellő számú pontjában Filep Gy. (1999): Talajtani alapismeretek II. DATE, Debrecen Tájökológia Tájökológia