A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudomány és Környezetmérnöki Kar 1.3 Intézet Környezettudomány 1.4 Szakterület Környezettudomány 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Környezettudomány 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve KÖRNYEZETI GEOMORFOLÓGIA 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Réti Kinga-Olga adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Réti Kinga-Olga adjunktus 2.4 Tanulmányi év II 2.5 Félév Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa választott 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 28 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 20 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 20 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 15 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 4 Vizsgák 4 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi matematikai számítások elvégzésének ismerete (átalakítások) 4.2 Kompetenciabeli nincsenek 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Video projektorral felszerelt előadóterem Minden gyakorlaton kötelező a jelenlét. Esetleges hiányzást a félévi oktatási időszak vége előtt, egyénileg lehet pótolni, a tanárral való előzetes egyeztetés alapján. Minden hallgató egyénileg elvégzi a gyakorlatok összes lépését, beleértve a mérési eredmények feldolgozását is.

2 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák Szakmai kompetenciák a dombrozati formák és a geomorfológiai folyamatok ismerete a geomorfológiai folyamatok megelőzését és meggátolását érintő döntéshozatalokhoz szükséges ismeretekkel való rendelkezés a geomorfológiai kockázat kiértékéléséhez szükséges információkkal való renelkezés a geomorfológiai folyamatokból származó kockázatok felismerése (az érintett lakossághoz viszonyítva), illetve a geomorfológiai kockázati térképek elkészítése Transzverzális kompetenciák a domborzati viszonyok befolyásának ismerete a környezeti és antropikus komponensek fejlődésére és terjeszkedésére nézve a domborzat nyújtotta természeti erőforrások felismerése és felhasználása a megengedett keretek között 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A Föld és Románia domborzat kialakulásának az ismertetése és elsajátítása A belső és külső morfológiai tényezők ismertetése és ezek hatása a domborzat kialakulásában. A domborzati egységek ismertetése. A geomorfológiai folyamatok és befolyásoló tényezők ismertetése. Az erózió elleni módszerek ismertetése és ezek kellő képen való alkalmazása. A geomorfológiai folyamatokból származó veszélyhelyzetek menedzselése. Az antropikus komponensre veszélyes aktív geomorfológiai folyamatok monitorizálása. Az emberi tevékenységek hatása a domborzatra és ezek következményeinek a tanulmányozása. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. A geomorfológia szerepe a környezet Frontális ismeretközlés, tanulmányozásában. 2. A vulkanizmus felszínalakító munkája Frontális ismeretközlés, 3. A fizikai aprozódás. A kémiai mállás. Frontális ismeretközlés, 4. Tömegmozgások. Fogalom és tipizálás. A tömegmozgások feltételei Frontális ismeretközlés, 5. A csuszamlások általános jellemzése. A Frontális ismeretközlés,

3 csuszamlások tipizálása. 6. A folyóvíz felszínformáló munkája Frontális ismeretközlés, 7. Az árterek típusai és jellemzésük Frontális ismeretközlés, 8. A tengerpartok formakincsei Frontális ismeretközlés, és 9. A szél felszínformáló munkája Frontális ismeretközlés, 10. A jég felszínformáló munkája Frontális ismeretközlés, 11. A jégtakarók felszínalakító munkája Frontális ismeretközlés, 12. A kőzetminőség hatása a felszínformák Frontális ismeretközlés, kialakulásában 13. Különböző klimatikus morfológiai területek karsztos felszínformái Frontális ismeretközlés, 14. Antropogén geomorfológia Frontális ismeretközlés, Könyvészet 1. Armaş, Iuliana, Şandric, I., Damian, R., Osaci Costache, Gabriela, (2003), Vulnerabilitatea versanţilor la alunecări de teren, Editura Fundaţia României de Mâine, Bucureşti. 2. Bădescu, Gh., (1972), Ameliorarea terenurilor erodate, corectarea torenţilor, combaterea avalanşelor, Ed. Ceres, Bucureşti. 3. Băloiu, V., Ionescu, V., (1986), Apărarea terenurilor agricole împotriva eroziunii, alunecării şi inundaţiilor, Ed. Ceres, Bucureşti. 4. Bălteanu, D. (1983), Experimentul de teren în geomorfologie, Edit. Academiei, Bucureşti. 5. Borsy Zoltán (1998), Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankkönyvkiadó, Budapest Chorley, R. J., Schumm, S. A., Sugden, D. E. (1985), Geomorphology, Methuen, London. 6. Florea, N. (1979), Alunecări de teren şi taluze, Editura Tehnică, Bucureşti. 7. Galambos, J. (1991), Racionalis kornzeyetgazdalkodas es tajokologia, I, Muhelz 6, MTA-FKI, Budapest 8. Goţiu, Dana, Surdeanu, V., (2007), Noţiuni fundamentale în studiul hazardelor naturale, Edit. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. 9. Goţiu, Dana, Surdeanu, V., (2008), Hazardele naturale şi riscurile asociate din Ţara Haţegului, Edit. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. 10. Grecu, Florina, Palmentola, G. (2003), Geomorfologie dinamică, Editura Tehnică, Bucureşti. 11. Ichim, I., Bătucă, D., Rădone, Maria, Duma, Didi (1989), Morfologia şi dinamica albiilor de râuri, Editura Tehnică, Bucureşti. 12. Ielenicz, M., (2005), Geomorfologie, Edit. Universitară, Bucureşti. 13. Josan, N., Petrea, Rodica, Petrea, D. (1996), Geomorfologie generală, Edit. Universităţii din Oradea, Oradea. 14. Kerenyi, A. (1993), A földrjaz és a környezetvédelem kapcsolata, Magazin Kiadó, Budapest 15. Kerenyi, A.(1998), Általános Környezetvédelem, Mozaik Oktatási Studió, Szeged 16. Mac, I. (1986), Elemente de geomorfologie dinamică, Ed.Academiei Române, Bucureşti. 17. Mac, I (1976) Geomorfologie. Partea I, curs litografiat, UBB Cluj-Napoca. 18. Mac, I. (1980) Geomorfologie. Partea II, curs litografiat, UBB Cluj-Napoca.

4 19. Posea, Gr., Cioacă, A. (2003), Cartografierea geomorfologică, Edit. Fundaţiei România de Mâine, Bucureşti. 20. Roşian, Gh. (2011), Geomorfologia mediului. Caiet de lucrări practice, Edit. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. 21. Roşian, Gh. (2011), Modele de geomorfologie funcţională ale sistemului vale-versant din Depresiunea Transilvaniei, Edit. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. 22. Surdeanu, V. (1998), Geografia terenurilor degradate. I. Alunecări de teren, Ed. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Általános tudnivalók a geomorfológiai Párbeszéd folyamatokról. Az endogén és exogén folyamatok hatása a környezetre 2. A vulkanizmus hatása az abiotikus és biotikus komponensekre. A vulkánkitörések mint környezeti szennyezők Csoportmunka,, előadás 3. A szedimentológia fogalma. A terepi Csoportmunka,, mintavételezés eszközei és módszerei előadás 4. A szemcseméret gyakorlati meghatározása Labor, szemcseméret szitálással módszereinek alkalmazása 5. Laboratóriumi gyakorlat az üledékek Labor kémiai vizsgálatára 6. A folyóvíz felszínalakító tevékenységének Kereszt és hosszanti bemutatása: a folyómedrek kialakulása és szelvények készítése, térképek változása, a folyóteraszok típusai, teraszszigetek, a készítése hordalékkúp és folyami delta képződése és szerkezete közti különbségek és hasonlóságok, övzátonyok 7. Folyó morfometriai alapfogalmak és Csoportmunka, interaktív fontosabb mérőszámok meghatározása 8. A szél felszínformáló tevékenységének elemzése Laborkisérletek, szimulálás 9. A felszín fontosabb morfometriai Csoportmunka, interaktív mérőszámainak meghatározása 10. A karszt kialakulásának feltételei Csoportmunka, interaktív 11. Komplex geomorfológiai térképek kiértékelése Csoportmunka egy hegyvidéki és egy dombsági tájtípuson: a jelkulcs értelmezése, a felszínformák összefüggésének feltárása 12. Az antropikus eredetű felszínformák hatása a Csoportmunka, interaktív tájra és a környezeti elemekre 13. A domborzati egységek és a geomorfológiai Terepgyakorlat folyamatok felismerése terepen 14.Az ismeretek ellenőrzése és felmérése Kollokvium Könyvészet 1. Armaş, Iuliana (1998), Geomorfologie experimentală, concept şi metodă, Analele Universităţii Spiru Haret, Seria geografie, nr Armaş, Iuliana, Damian, R. (2001), Cartarea şi cartografierea elementelor de mediu, Edit. Enciclopedică, Bucureşti. 3. Bălteanu, D., Dragomirescu, S., Muică, Cristina, (1985), Cercetări geomorfologice pentru lucrările de îmbunătăţiri funciare, Univ. Bucureşti, Institutul de geografie, Institutul de studii şi proiectări pentru îmbunătăţiri funciare, Bucureşti. 4. Bechet, S., Neagu, Ileana, (1975), Amenajarea şi exploatarea antierozională a terenurilor în pantă,

5 Editura Scrisul românesc, Craiova. 5. Cioacă, A. (2006), Probleme speciale de geomorfologie, Edit. Fundaţiei România de Mâine, Bucureşti. 6. Grecu, Florina (2003), Aspecte ale reprezentării cartografice a fenomenelor de risc, în Riscuri şi catastrofe, vol. II, Editor V. Sorocovschi, Ed. Casa Cărţii de Stiinţă, Cluj-Napoca 7. Irimuş, I. A., Vescan, I., Man, T. (2005), Tehnici de cartografiere, monitoring şi G.I.S., Edit. Casa Căţii de Ştiinţă, Cluj-Napoca. 8. Loghin, I. (1996), Degradarea reliefului şi a solului, Editura Universităţii din Bucureşti, Bucureşti. 9. Moţoc, M., Munteanu, S., Băloiu, V., Stănescu, P., Mihaiu, Gh, (1975), Eroziunea solului şi metodele de combatere, Ed. Ceres, Bucureşti. 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítása lehetővé teszi a korszerű vizsgálatokat alkalmazó laboratóriumokban való elhelyezkedést, ahol a geomorfológiai folyamatokból származó kockázatokat és veszélyeket elemzik. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás Az elsajátított információk alkalmazása és Vizsga 70% felhasználása Az új információk beiktatása korábbi ismeretekbe 10.5 Szeminárium / Labor Minimum egy módszer elsajátítása és alkalmazása A tanult módszerek alkalmazása egy specializált labor keretén belül 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az előadás anyagának a minimum 50%-os ismerete A laborgyakorlatok módszereinek a minimum 70%-os elsajátítása A laborvizsga kizáró jellegű. A záróvizsga eredménye el kell érje az 5-ös jegyet. - A gyakorlatok elvégzésének kiértékelése, a munkalapok ellenőrzése. - Kollokvium. 30% A vizsgára való jelentkezés előfeltétele Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse dr. Reti Kinga-Olga adjunktus dr. Reti Kinga-Olga adjunktus Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató... Conf.dr. Muntean Octavian-Liviu